I. AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI LÉTESÍTMÉNYÉNEK TŰZVÉDELMI SZERVEZETE

ÉS A KAROK TŰZVÉDELMI FELADATAI

 

1.      Az ELTE Lágymányosi Létesítményének tűzvédelmi szervezete és tagjainak általános feladatai

 

1.1 A tűzvédelmi szervezet vezetője: Dr. Albert Albert felsőfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező tűzvédelmi szakértő Juhászné Dr. Huszty Katalin Gazdasági főigazgató

A tűzvédelmi szervezet tagja:

-       Fenyvesi László az ELTE felsőfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező Biztonságtechnikai Szervezési Osztály Iroda vezetője,

-       Dr. Lászlóffy László Természettudományi Kar tűzvédelmi felelőse

-       Dr. Albert Albert tűzvédelmi szakértő

 

Magyarázat: A személyi változások a Tűzoltóság kérésére, vele egyeztetve történnek.

 

 

2.      A kari tűzvédelmi felelős feladatai

 

3.1  Az Informatikai kar tűzvédelmi felelőse:                                       Dankházi Lajos.

A Társadalomtudományi Kar tűzvédelmi felelőse:                                    Gracza Zoltán

A Természettudományi Kar (TTK) tűzvédelmi felelőse:                Dr. Lászlóffy László

 

 A karok dékánjai megállapodnak abban, hogy a TTK Tűzvédelmi felelőse irányítja operatív és átfogó módon a másik két kar tűzvédelmi munkáját is, felelőseiken keresztül.

3.2 A TTK tűzvédelmi felelőse a következőkben felsorolt feladatok végzését – a dékán megbízásából – előírja a tűzvédelmi szervezet vezetője részére, végrehajtásukat ellenőrzi:

3.2 A TTK tűzvédelmi felelősének feladatai:

 

11. A rendezvények tartásának tűzvédelmi szabályai

 

Beszúrásra kerül az alábbi magyarázó kiegészítés:

Ez a fejezet az Egyetem általános, rendszeres tevékenységéhez nem tartozóan tervezett rendezvények megtartását szabályozza.

 

 

Beszúrásra kerül az alábbi pont.

11.6/A A rendezvényt – annak megtartása előtt és alatt – a területileg, illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság ellenőrizheti és ennek során, a lebonyolítására vonatkozó előírásokat, kiegészítheti. Ha a rendezvény a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, illetve a rendezvény során szabálytalanságot tapasztal, a rendezvény megtartását megtilthatja, valamint a már működő rendezvényt leállíthatja.

 

Magyarázat: A Tűzoltóság kérte a módosítást.

 

Beszúrásra kerül az alábbi pont:

11.12. A zenés, táncos rendezvények szervezése, rendezése során a fentieken túlmenően a 23/2011.(III.8.) Kormányrendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ennek értelmében speciálisan: zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. Az engedélyt a kerületi önkormányzat jegyzője adja ki, ügyintézési ideje 20 nap. Az engedély iránti kérelmet az ELTE Lágymányosi Létesítménye üzemeltetője nyújtja be. A rendeletben előírt dokumentációt a rendezvény szervezője készíti el.

 

 

 

IV. A LÉTESÍTÉS ÉS HASZNÁLAT TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

 

9. A gázpalackok kezelésének, tárolásának, szállításának tűzvédelmi szabályai

 

9.13 A gázpalackot a gázpalack töltésével összefüggő veszélyek azonosítására tartalmának könnyű felismerhetősége érdekében, a felírás sértetlensége nélküli színjelöléssel látják el. A színjelölést a gázpalack vállán kell elhelyezni. Ezen kell elhelyezni a veszélyes árukra vonatkozó termékjelölő címkét. A palacktest más célból is színezhető. a hengeres test felső részén alkalmazzák és az a legfeljebb 1000 mm hosszú gázpalackon 30 mm széles, ennél hosszabb gázpalacknál 100 mm széles körfutó csík vagy az egész palackot a színjelöléssel azonos színű festékkel festik be.

Színjelölések:

Dissous gáz           sárga                            éghető gáz                                            vörös

Oxigén                  kék                              széndioxid, nem éghető gáz                 szürke

Sűrített levegő       lila                               maró vagy mérgező                             barna

Nitrogén                zöld

 

Az Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation, CEN) által kibocsátott szabványt a Magyar Szabványügyi testület is megjelentette. Az MSZ EN 1089-3 szabvány alkalmazása 2007-től minden palackra kötelező: Jelenleg Magyarországon nem hatályos, de a CEN tagtestületei országaiban is érdekelt gyártók és forgalmazók, már e szabvány szerint gyártanak, illetve töltenek palackokat. Ezért az új normáknak megfelelő színjelölésekkel is szállíthatnak magyarországi forgalmazók – a régi színjelöléssel párhuzamosan – palackokat. Az új színjelölések a következők:

Mérgező és/vagy korrodáló                                   sárga   

Éghető gáz                                                            vörös

Oxidáló                                                     világoskék      

Semleges (nem mérgező, nem korrodáló

nem éghető, nem oxidáló)                   élénkzöld

Ha egy gáznak vagy gázkeveréknek két veszélyes tulajdonsága is van, akkor a palack vállát az elsődleges veszélyességhez rendelet színnel kell jelölni.

A második veszélyesség színét is fel kell tüntetni a palack nyakán:

Mérgező (és/vagy korrodáló) és éghető     sárga+vörös

Mérgező (és/vagy korrodáló) és oxidáló   sárga+világoskék

Megkülönböztetett gázok:

Acetilén                gesztenyebarna                        Oxigén                                                 fehér

Dinitrogén-oxid    kék                              Argon                                                  sötétzöld

Nitrogén                fekete                          Szén-dioxid                                         szürke

Hélium                  barna                          

Levegő vagy szintetikus levegő                fehér és fekete

Oxigén/hélium                                          fehér és barna

Oxigén/szén-dioxid                                   fehér és szürke

Oxigén/dinitrogén-oxid                             fehér és kék

Valamennyi e szabvány szerinti színjelölésű gázpalack vállát két „N” betűvel meg kell jelölni.

 

 

Magyarázat: A gázpalackok új színjelölésére vonatkozó szabályokat MSZ EN 1089-3. szabvány írja elő.

 

 

21. A villamos berendezés szerelése, létesítése és használata

 

 

21.20 a/ A villamos berendezéseket az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 3-, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 6-, „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni.

b/ A felülvizsgálatot a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet I. fejezet előírásainak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. A felülvizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, annak egy példányát a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni.

 

 

23. A villámhárító létesítése és használata

 

23.2 A villámhárító műszaki követelményét és a szükséges védelmi fokozatot 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet III. Fejezete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó rendelkezése határozza meg. A villámhárító egyes részeit a rendeltetéstől, a magasságtól, a tetőanyagai szerkezetétől, a kerítő falak anyagától és a környező levegő szennyezettségétől függően kell meghatározni.

23.4 A villámhárítót használatba vételkor a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet III. fejezet előírásainak megfelelően az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései szerint felül kell vizsgáltatni, a mérés eredményét jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

23.5 A villámhárítót 6 évenként felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet be kell jegyezni „Villámhárító Felülvizsgálati Napló”-ba, amely dokumentálni kell. A villámvédelmi dokumentáció tartalmazza a felülvizsgálat keltét, az általános észrevételeket, a villámhárító-fokozat megnevezését és a nyilatkozatot arról, hogy az  az előírásnak megfelel-e, fel kell tüntetni az észlelt hibákat is. A felülvizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt A dokumentációt a következő vizsgálatig meg kell őrizni. Az észlelt hibákat ki kell javítani A felülvizsgálat során megállapított hiányosságokat meg kell, szüntetni és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

23.7 A villámhárító rendszeres karbantartásáról, javításáról szükségszerűen szakemberrel évenként gondoskodni kell. A karbantartói tevékenységet is be kell vezetni a villámhárító naplójába jegyezni a villámvédelmi dokumentációba.

 

24. A tűzjelző és tűzoltó berendezés

 

24.1 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye területe egységes tűzjelző berendezéssel (füstérzékelőkkel), az Északi Tömb 6. emeleti számítógépterem önműködő gázzal oltó tűzoltó berendezéssel lett ellátva. A diszpécser szolgálat a területfigyelő kamerákkal minden eltérést, füstre, tűzre vagy technológiai szabálytalanságra utaló jelzést azonnal észlel. A tűz esetén a veszélyre felhívó hangos bemondással. A vagyonvédelmi szolgálat a belső riasztás megvalósulását személyes értesítéssel is köteles biztosítani.

 

25. A tűzoltó felszerelések, eszközök

 

25.3 Az Egyetem épületében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban Szabályzat rendelkezései alapján meghatározott helyeken, fali tűzcsapokat alakítottak ki,  tűzcsapok kerültek elhelyezésre. A fali tűzcsap szekrényekben a tűzoltó tömlők és szerelvények (sugárcső) megszerelt állapotban találhatóak.

 

26. A tűzoltó készülékek

 

26.2 A szervezeti egységek vezetői kötelesek figyelemmel kísérni a tűzoltó készülékek üzemképességét, hiányosság esetén jelezni a tűzvédelmi szervezet vezetője felé.

 

26.10 Az egyetem területén lévő MSZ EN3-as szabványnak megfelelő tűzoltó készülékek negyedévenkénti, készenlétben tartói ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:

-       a tűzoltó készülékek a tervezett telepítési helyükön vannak helyen van-e,

-       A készüléken lévő címke a tűzoltó készülék látható-e és olvasható-e,

-       Használatba vételük a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,

-       A készülékek épek (tartály, tömlő, ellenőrzési jegy) és  valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található,

-       a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel el vannak-e látva ellátott,

-       A jelző műszer mutatója a zöld mezőben áll-e.

-       a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e.

26.10/A Az előzőekben foglalt vizsgálatokat karbantartó személy is végezheti.

26.10/B A készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszüntetéséről, az ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak, valamint a jelen szabályzat 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell dokumentálni.

26.10/C A készenlétben tartónak kell gondoskodnia, a készenlétben tartott tűzoltó készülékek Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott alap-, közép- és teljes körű, arra jogosult általi karbantartásáról; a részben vagy teljesen kiürült, (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltésről,

26.10/D A karbantartási időszakot le kell rövidíteni, ha azt a környezeti körülmények vagy egyéb indokolják.

26.11 Fenti felülvizsgálatot a Lágymányosi Főmérnökség az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság végzi, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Felülvizsgálat hiányában, a készülék nem minősül készenlétben tarthatónak.

26.12. A tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzését, javítását a 2/2002 (I.23.) BM rendelet  az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései 1. számú melléklet I. és II. fejezeteiben előírtak szerint, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személlyel végre kell hajtatni.

 

Magyarázat: A 26. pont az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet) előírásainak megfelelően módosul.

 

V. AZ EGYES HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

 

19.  A folyékony nitrogén és hélium, valamint a A hélium gyűjtőrendszer és a cseppfolyós gázok használatának tűzvédelmi szabályai

 

19.1          A hélium gáz az „E” gyűjtőrendszer helyisége a „D” a mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

 

Beszúrásra kerül az alábbi 20/A pont:

 

20/A. Az 5 T(Tesla)-nál nagyobb nagy mágneses indukciójú tereket előállító berendezések helyiségeinek tűzvédelmi szabályai

 

20/A.1 Ezek a helyiségek a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

20/A.2 Fenti helyiségekben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos.

20/A.3 Ezekre a helyiségekre érvényesek a 19. pontban előírt szabályok.

20/A.4 Hagyományos anyagból készült (mágneses tulajdonságú) gázpalackokat bevinni tilos. Ideértve a tűzoltásnál használt tűzoltó készülékeket és a vonulós tűzoltóknál rendszeresített hagyományos anyagból készült (mágneses tulajdonságú) tűzoltó készülékeket, légzőkészülékek palackjait, szerelvényeit, bontóbaltát és egyéb szerszámokat.

 

Magyarázat: A közelmúltban létesített nagy teljesítményű NMR berendezés miatt kellett szabályozni az extrém nagy mágneses tereket előállító berendezések helyiségeinek tűzvédelmi szabályait.

 

 

23. A vegyszerraktárak, A vegyszerraktár, az éghető folyadéktároló kamrák, lefejtő helyiségek és gázpalack tárolók használatának tűzvédelmi szabályai

 

 

27. A konyhák és a hasonló célra használt folyosói területek tűzvédelmi szabályai

 

27.1 Az épületekben lévő konyhák és a hasonló célt szolgáló folyosói területek (a továbbiakban: konyhák) a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

 

 

A tűzvédelmi szabályok megszegésének jogkövetkezményeiről szóló jelenlegi V. fejezet 29. pontja külön fejezetként (VI. fejezet) jelenik meg.

 

VI. A TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK MEGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

 

4. § A tűzvédelmi bírságot megállapító 116/1996.(VII.24.) Kormány rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatban:

 

1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki

a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az

aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő,

ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket;

ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési mértéket,

ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását,

ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását.

b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívül egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;

..

i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény az Irodaház tűzvédelméről;

2. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására - az 1. § d)-e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság  javaslatára, szakhatósági állásfoglalása alapján - a települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző,  mint első fokú tűzvédelmi hatóság jogosult.

(2) Az 1. § d)-e) pontjában foglalt esetben a BM Tűzoltóság országos parancsnoka az OKF Főigazgatója jogosult a bírság kiszabására.

(3) Másodfokon hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint első fokú tűzvédelmi hatóság határozata esetén másodfokú tűzvédelmi hatóságként a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, a jegyző (körjegyző), illetve főváros területén az OKF jár el, a főjegyző Főigazgató határozata esetén a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, az országos parancsnok határozata esetén a belügyminiszter miniszter jár el.

3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, ...

b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített, a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor

ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,

bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,

bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft.

c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén az eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag értékének legalább 10%-a legalább 200 000 Ft.

 

Magyarázat: Jogszabályi változás következtében tűzvédelmi hatósági jogkörben változás történt, ennek megfelelően módosul a jelenlegi 29.pont szövege.

 

 

 

 

 

3. számú melléklet

 

ELTE LÁGYMÁNYOSI                                         Tűzvédelmi Szabályzat 3. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

AZ ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

 

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 11. és 12.§-a 5. rész II. számú melléklet 4. pontja, valamint a 200...20..... ..................hó ....nap

 megtartott helyszíni szemle alapján a biztonságos munkavégzés érdekében a munkavégzés során    ....    méteres környezetben az alábbi védelemről kell gondoskodni:

 

 

 

 

4. számú melléklet

 

ELTE LÁGYMÁNYOSI                                         Tűzvédelmi Szabályzat 4. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

 

 

 

 

Figyelmeztetés

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye veszélyes viszonyaira tekintettel a jelen Tűzriadó Terv először a főbb veszélyforrások megnevezését és a védekezés szabályait tartalmazza.

 

Vízzel nem oltható anyagok a KTCS épület 4.12., 4.18-as számú laboratóriumaiban találhatóak. Oltani ezekben a helyiségekben csak porral szabad.

A földszint 0.38 és 0.39, valamint különösen az alagsor -1.108 helyiségekben (NMR laboratóriumok) rendkívül erős mágneses terek vannak. Mágnesezhető tárgyakkal nem szabad a berendezést magában foglaló hengeres tartályt megközelíteni.

 

 

 

 

 

6. számú melléklet

 

 

ELTE LÁGYMÁNYOSI                                         Tűzvédelmi Szabályzat 6. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

 

     Dohányzásra kijelölt helyek

 

Északi Tömb (1117. Budapest Pázmány Péter sétány 1/A):

 

az I. számú főbejárat (KTCS kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,

a (KTCS kapu) főbejárat felett az I. emeleti galéria beüvegezett részén,

a II. számú főbejárat (Déli kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,

....