I. AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI LÉTESÍTMÉNYÉNEK TŰZVÉDELMI
SZERVEZETE
ÉS A KAROK TŰZVÉDELMI FELADATAI
1. Az ELTE
Lágymányosi Létesítményének tűzvédelmi szervezete és tagjainak általános
feladatai
1.1 A tűzvédelmi szervezet vezetője: Dr. Albert
Albert felsőfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező tűzvédelmi szakértő Juhászné
Dr. Huszty Katalin Gazdasági főigazgató
A tűzvédelmi szervezet
tagja:
-
Fenyvesi László az ELTE felsőfokú tűzvédelmi képzettséggel
rendelkező Biztonságtechnikai Szervezési Osztály Iroda vezetője,
-
Dr. Lászlóffy László Természettudományi Kar
tűzvédelmi felelőse
-
Dr. Albert Albert tűzvédelmi szakértő
Magyarázat: A személyi változások a
Tűzoltóság kérésére, vele egyeztetve történnek.
2. A kari tűzvédelmi felelős feladatai
3.1 Az Informatikai kar
tűzvédelmi felelőse: Dankházi
Lajos.
A Társadalomtudományi Kar
tűzvédelmi felelőse: Gracza
Zoltán
A Természettudományi Kar
(TTK) tűzvédelmi felelőse: Dr.
Lászlóffy László
A karok dékánjai megállapodnak abban, hogy a
TTK Tűzvédelmi felelőse irányítja operatív és átfogó módon a másik két kar
tűzvédelmi munkáját is, felelőseiken keresztül.
3.2 A TTK tűzvédelmi felelőse a következőkben
felsorolt feladatok végzését – a dékán megbízásából – előírja a tűzvédelmi
szervezet vezetője részére, végrehajtásukat ellenőrzi:
3.2 A TTK tűzvédelmi felelősének feladatai:
11. A rendezvények tartásának
tűzvédelmi szabályai
Beszúrásra
kerül az alábbi magyarázó kiegészítés:
Ez a fejezet az Egyetem általános, rendszeres
tevékenységéhez nem tartozóan tervezett rendezvények megtartását szabályozza.
Beszúrásra
kerül az alábbi pont.
11.6/A
A rendezvényt – annak megtartása előtt és alatt – a területileg, illetékes
hivatásos önkormányzati tűzoltóság ellenőrizheti és ennek során, a
lebonyolítására vonatkozó előírásokat, kiegészítheti. Ha a rendezvény a
jogszabályi előírásoknak nem felel meg, illetve a rendezvény során
szabálytalanságot tapasztal, a rendezvény megtartását megtilthatja, valamint a
már működő rendezvényt leállíthatja.
Magyarázat: A Tűzoltóság kérte a módosítást.
Beszúrásra kerül az alábbi pont:
11.12. A
zenés, táncos rendezvények szervezése, rendezése során a fentieken túlmenően a
23/2011.(III.8.) Kormányrendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ennek
értelmében speciálisan: zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási
engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. Az engedélyt a
kerületi önkormányzat jegyzője adja ki, ügyintézési ideje 20 nap. Az engedély
iránti kérelmet az ELTE Lágymányosi Létesítménye üzemeltetője nyújtja be. A
rendeletben előírt dokumentációt a rendezvény szervezője készíti el.
9. A gázpalackok kezelésének, tárolásának, szállításának tűzvédelmi
szabályai
9.13 A gázpalackot a
gázpalack töltésével összefüggő veszélyek azonosítására tartalmának könnyű
felismerhetősége érdekében, a felírás sértetlensége nélküli színjelöléssel
látják el. A színjelölést a gázpalack vállán kell elhelyezni.
Ezen kell elhelyezni a veszélyes árukra vonatkozó termékjelölő címkét. A
palacktest más célból is színezhető. a hengeres test felső részén
alkalmazzák és az a legfeljebb 1000 mm hosszú gázpalackon 30 mm széles, ennél
hosszabb gázpalacknál 100 mm széles körfutó csík vagy az egész palackot a
színjelöléssel azonos színű festékkel festik be.
Színjelölések:
Dissous gáz sárga éghető
gáz vörös
Oxigén kék széndioxid, nem éghető gáz szürke
Sűrített levegő lila maró
vagy mérgező barna
Nitrogén zöld
Az Európai Szabványügyi
Bizottság (Comité Européen de Normalisation, CEN) által kibocsátott szabványt a
Magyar Szabványügyi testület is megjelentette. Az MSZ EN 1089-3 szabvány
alkalmazása 2007-től minden palackra kötelező: Jelenleg Magyarországon nem hatályos, de
a CEN tagtestületei országaiban is érdekelt gyártók és forgalmazók, már e
szabvány szerint gyártanak, illetve töltenek palackokat. Ezért az új normáknak
megfelelő színjelölésekkel is szállíthatnak magyarországi forgalmazók – a régi
színjelöléssel párhuzamosan – palackokat. Az új színjelölések a következők:
Mérgező és/vagy korrodáló sárga
Éghető gáz vörös
Oxidáló világoskék
Semleges (nem mérgező, nem
korrodáló
nem
éghető, nem oxidáló) élénkzöld
Ha egy gáznak vagy
gázkeveréknek két veszélyes tulajdonsága is van, akkor a palack vállát az
elsődleges veszélyességhez rendelet színnel kell jelölni.
A második veszélyesség
színét is fel kell tüntetni a palack nyakán:
Mérgező (és/vagy korrodáló)
és éghető sárga+vörös
Mérgező (és/vagy korrodáló)
és oxidáló sárga+világoskék
Megkülönböztetett gázok:
Acetilén gesztenyebarna Oxigén fehér
Dinitrogén-oxid kék Argon sötétzöld
Nitrogén fekete Szén-dioxid szürke
Hélium barna
Levegő vagy szintetikus
levegő fehér és fekete
Oxigén/hélium fehér
és barna
Oxigén/szén-dioxid fehér és
szürke
Oxigén/dinitrogén-oxid fehér és kék
Valamennyi
e szabvány szerinti színjelölésű gázpalack vállát két „N” betűvel meg kell
jelölni.
Magyarázat: A
gázpalackok új színjelölésére vonatkozó szabályokat MSZ EN 1089-3. szabvány
írja elő.
21. A villamos berendezés szerelése, létesítése és használata
21.20 a/ A
villamos berendezéseket az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
helyiségekben 3-, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 6-,
„D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 9 évenként tűzvédelmi
szempontból felül kell vizsgáltatni.
b/ A felülvizsgálatot a
2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet I. fejezet előírásainak az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. A
felülvizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, annak egy példányát a
tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni.
23. A villámhárító létesítése és használata
23.2 A
villámhárító műszaki követelményét és a szükséges védelmi fokozatot 2/2002
(I.23.) BM rendelet 3. melléklet III. Fejezete az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó rendelkezése határozza meg. A
villámhárító egyes részeit a rendeltetéstől, a magasságtól, a tetőanyagai
szerkezetétől, a kerítő falak anyagától és a környező levegő szennyezettségétől
függően kell meghatározni.
23.4 A
villámhárítót használatba vételkor a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet
III. fejezet előírásainak megfelelően az Országos Tűzvédelmi
Szabályzat rendelkezései szerint felül kell vizsgáltatni, a mérés eredményét
jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.
23.5 A
villámhárítót 6 évenként felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet be kell
jegyezni „Villámhárító Felülvizsgálati Napló”-ba, amely dokumentálni
kell. A villámvédelmi dokumentáció tartalmazza a felülvizsgálat keltét, az általános
észrevételeket, a villámhárító-fokozat megnevezését és a nyilatkozatot arról,
hogy az az előírásnak megfelel-e, fel
kell tüntetni az észlelt hibákat is. A felülvizsgálat eredményéről
jegyzőkönyvet kell felvenni és azt A dokumentációt a következő vizsgálatig meg
kell őrizni. Az észlelt hibákat ki kell javítani A
felülvizsgálat során megállapított hiányosságokat meg kell, szüntetni és arról
jegyzőkönyvet kell készíteni.
23.7 A villámhárító
rendszeres karbantartásáról, javításáról szükségszerűen szakemberrel évenként
gondoskodni kell. A karbantartói tevékenységet is be kell vezetni a
villámhárító naplójába jegyezni a villámvédelmi dokumentációba.
24. A tűzjelző és tűzoltó berendezés
24.1 Az ELTE Lágymányosi
Létesítménye területe egységes tűzjelző berendezéssel (füstérzékelőkkel), az
Északi Tömb 6. emeleti számítógépterem önműködő gázzal oltó tűzoltó berendezéssel lett
ellátva. A diszpécser szolgálat a területfigyelő kamerákkal minden eltérést,
füstre, tűzre vagy technológiai szabálytalanságra utaló jelzést azonnal észlel.
A tűz esetén a veszélyre felhívó hangos bemondással. A vagyonvédelmi szolgálat
a belső riasztás megvalósulását személyes értesítéssel is köteles biztosítani.
25. A tűzoltó felszerelések, eszközök
25.3 Az
Egyetem épületében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban Szabályzat
rendelkezései alapján meghatározott helyeken, fali tűzcsapokat alakítottak ki, tűzcsapok kerültek elhelyezésre. A fali
tűzcsap szekrényekben a tűzoltó tömlők és szerelvények (sugárcső) megszerelt állapotban
találhatóak.
26. A tűzoltó készülékek
26.2 A
szervezeti egységek vezetői kötelesek figyelemmel kísérni a
tűzoltó készülékek
üzemképességét, hiányosság esetén jelezni a tűzvédelmi szervezet vezetője felé.
26.10 Az
egyetem területén lévő MSZ EN3-as szabványnak megfelelő tűzoltó készülékek
negyedévenkénti, készenlétben tartói ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:
- a tűzoltó készülékek a tervezett
telepítési helyükön
vannak helyen van-e,
-
A készüléken lévő címke a tűzoltó készülék
látható-e
és
olvasható-e,
- Használatba vételük a használat nem ütközik
akadályba és
a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar
nyelvű használati utasítás olvasható,
- A készülékek épek (tartály,
tömlő, ellenőrzési jegy) és valamennyi
nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található,
- a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel el vannak-e látva ellátott,
-
A jelző műszer mutatója a zöld mezőben áll-e.
- a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e.
26.10/A Az előzőekben
foglalt vizsgálatokat karbantartó személy is végezheti.
26.10/B A készenlétben
tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszüntetéséről, az
ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell
elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az Országos Tűzvédelmi
Szabályzatban előírtak, valamint a jelen szabályzat 2. számú mellékletében
meghatározottak szerint kell dokumentálni.
26.10/C A készenlétben
tartónak kell gondoskodnia, a készenlétben tartott tűzoltó készülékek Országos
Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott alap-, közép- és teljes körű, arra
jogosult általi karbantartásáról; a részben vagy teljesen kiürült, (kiürített)
tűzoltó készülékek újratöltésről,
26.10/D A karbantartási
időszakot le kell rövidíteni, ha azt a környezeti körülmények vagy egyéb
indokolják.
26.11 Fenti
felülvizsgálatot a Lágymányosi Főmérnökség az
ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság végzi, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.
Felülvizsgálat hiányában, a készülék nem minősül készenlétben tarthatónak.
26.12. A
tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzését, javítását a 2/2002 (I.23.) BM
rendelet az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései 1. számú melléklet I. és II. fejezeteiben
előírtak szerint,
tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személlyel végre kell hajtatni.
Magyarázat: A 26. pont az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat
(9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet) előírásainak megfelelően módosul.
V. AZ EGYES HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK
19. A folyékony nitrogén és hélium, valamint a A hélium gyűjtőrendszer és a cseppfolyós gázok használatának
tűzvédelmi szabályai
19.1
A hélium gáz az „E” gyűjtőrendszer helyisége
a „D” a
mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.
Beszúrásra kerül az alábbi
20/A pont:
20/A. Az 5 T(Tesla)-nál nagyobb nagy
mágneses indukciójú tereket előállító berendezések helyiségeinek tűzvédelmi szabályai
20/A.1
Ezek a helyiségek a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba
tartoznak.
20/A.2
Fenti helyiségekben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos.
20/A.3
Ezekre a helyiségekre érvényesek a 19. pontban előírt szabályok.
20/A.4
Hagyományos anyagból készült (mágneses tulajdonságú) gázpalackokat bevinni
tilos. Ideértve a tűzoltásnál használt tűzoltó készülékeket és a vonulós
tűzoltóknál rendszeresített hagyományos anyagból készült (mágneses
tulajdonságú) tűzoltó készülékeket, légzőkészülékek palackjait, szerelvényeit,
bontóbaltát és egyéb szerszámokat.
Magyarázat: A közelmúltban létesített nagy teljesítményű NMR
berendezés miatt kellett szabályozni az extrém nagy mágneses tereket előállító
berendezések helyiségeinek tűzvédelmi szabályait.
23. A vegyszerraktárak, A vegyszerraktár, az éghető
folyadéktároló kamrák, lefejtő helyiségek és gázpalack tárolók használatának
tűzvédelmi szabályai
27.
A konyhák és a hasonló célra használt folyosói területek tűzvédelmi szabályai
27.1 Az épületekben lévő konyhák és a hasonló célt
szolgáló folyosói területek (a továbbiakban: konyhák) a „D” mérsékelten
tűzveszélyes
tűzveszélyességi osztályba tartoznak.
A tűzvédelmi szabályok
megszegésének jogkövetkezményeiről szóló jelenlegi V. fejezet 29. pontja külön
fejezetként (VI. fejezet) jelenik meg.
4. § A tűzvédelmi bírságot
megállapító 116/1996.(VII.24.) Kormány rendelet az alábbi rendelkezéseket
tartalmazza a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatban:
1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki
a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az
aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő,
ab) veszélyezteti az építményt, a
létesítményt vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza
a mentésüket;
ac) az építményben raktározott, tárolt
anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett
tűzterhelési mértéket,
ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság
beavatkozását,
ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz
ellátást vagy annak felhasználását.
b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívül egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;
..
i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a
tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény
üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi
szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a
létesítmény az
Irodaház tűzvédelméről;
2. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására - az 1. §
d)-e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes
hivatásos önkormányzati tűzoltóság javaslatára,
szakhatósági állásfoglalása alapján - a települési önkormányzat jegyzője
(körjegyző), fővárosban a főjegyző, mint első
fokú tűzvédelmi hatóság jogosult.
(2) Az 1. § d)-e) pontjában foglalt esetben a BM
Tűzoltóság országos parancsnoka az OKF Főigazgatója jogosult a bírság kiszabására.
(3) Másodfokon hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint első fokú
tűzvédelmi hatóság határozata esetén másodfokú tűzvédelmi hatóságként a
területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, a jegyző (körjegyző), illetve főváros területén az OKF
jár el, a főjegyző Főigazgató határozata esetén a megyei (fővárosi)
közigazgatási hivatal vezetője, az országos parancsnok határozata esetén a
belügyminiszter miniszter jár el.
3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, ...
b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés
esetén, ha azt jogszabályban rögzített, a tűzvédelmi használati szabály
megszegésével valósították meg, akkor
ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,
bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,
bc) tömegtartózkodás
céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft.
c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés
esetén az eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag értékének
legalább 10%-a legalább
200 000 Ft.
Magyarázat: Jogszabályi változás következtében tűzvédelmi
hatósági jogkörben változás történt, ennek megfelelően módosul a jelenlegi
29.pont szövege.
3. számú
melléklet
ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi
Szabályzat 3. sz. melléklet
LÉTESÍTMÉNYE
BUDAPEST
AZ ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES
TEVÉKENYSÉG
VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI
Az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat 11. és 12.§-a 5. rész II.
számú melléklet 4. pontja, valamint a 200...20.....
..................hó ....nap
megtartott helyszíni szemle
alapján a biztonságos munkavégzés érdekében a munkavégzés során ....
méteres környezetben az alábbi védelemről kell gondoskodni:
4. számú
melléklet
ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi
Szabályzat 4. sz. melléklet
LÉTESÍTMÉNYE
BUDAPEST
Figyelmeztetés
Az ELTE Lágymányosi Létesítménye
veszélyes viszonyaira tekintettel a jelen Tűzriadó Terv először a főbb
veszélyforrások megnevezését és a védekezés szabályait tartalmazza.
Vízzel nem oltható anyagok a KTCS épület
4.12., 4.18-as számú laboratóriumaiban találhatóak. Oltani ezekben a helyiségekben csak porral szabad.
A földszint 0.38 és 0.39, valamint különösen az
alagsor -1.108 helyiségekben (NMR laboratóriumok) rendkívül erős mágneses terek
vannak. Mágnesezhető tárgyakkal nem szabad a berendezést magában foglaló
hengeres tartályt megközelíteni.
6. számú
melléklet
ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi
Szabályzat 6. sz. melléklet
LÉTESÍTMÉNYE
BUDAPEST
Dohányzásra
kijelölt helyek
Északi Tömb (1117. Budapest Pázmány Péter sétány 1/A):
az
I. számú főbejárat (KTCS kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,
a
(KTCS kapu) főbejárat felett az I. emeleti galéria beüvegezett részén,
a
II. számú főbejárat (Déli kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,
....