Hidrológus
Szakirányú Továbbképzési Szak
indítási
kérelme, képzési programja
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
2011
Hidrológus Szakirányú Továbbképzés
3.
Az első meghirdetés tanéve: 2011/2012
Dr. Karátson Dávid
5. A szak tantervét táblázatban
összefoglaló, krediteket is megadó óra- és vizsgaterv
6. Az
egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása, a
tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5
legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott szakirodalom felsorolása
Tantárgy neve: |
HIDROLÓGIA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Nováky Béla |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
Kollokvium
és gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1. és
2. félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14/félév |
Kreditszám: |
6 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A víz előfordulási formái, alapvető fizikai,
kémiai és biológiai tulajdonságai. A vízkörforgalom és elemeinek (csapadék,
párolgás, intercepció, beszivárgás, talaj-nedvesség, talajvíz, folyó- ás
állóvíz) fogalmai, jellemzése, mérése, számítása, az elemek közti kapcsolatok
számítása. A hazai hidrológiai-vízrajzi mérőhálózat, az adatok elsődleges
feldolgozása és archíválása, a Vízrajzi Szolgálat. Az alkalmazott hidrológia
főbb feladatainak (vízkészlet-gazdálkodás, tározószámítás, árvízi és belvízi
hidrológia) alapjai. Magyarország hidrológiai adottságai, kihívások
(éghajlatváltozás, környezeti hatások). Az elméleti tananyag megértését több
gyakorlati feladat (területi csapadék számítása, vízhozamok számítása,
talajnedvesség-forgalom vizsgálata, csapadék összegyülekezési folyamata)
egészíti ki. |
|
Irodalom: Stelczer
Károly: A vízkészlet-gazdálkodás alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000 Nováky
Béla: Felszíni vizek és Szlávik Lajos: Alkalmazott hidrológia, in
Környezetföldtan jegyzet (szerk.: Földessy János). (HEFOP
3.3.1-P.2004-0900152/1.0) (internet) Előadások
anyagai |
Tantárgy neve: |
HIDROMETEOROLÓGIA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Weidinger
Tamás |
Tantárgy
besorolása: |
Kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
Kollokvium,
gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
28 |
Kreditszám: |
4 |
A
tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása Általános meteorológiai
ismeretek: légköri sugárzástan, felhő és csapadékképződés, csapadékfajták,
skálafüggő légköri folyamatok elemzése. A földi és az űrbázisú meteorológiai
mérőrendszer elmei, az időjárás-előrejelzés módszertana, a meteorológiai
információk hidrológiai célú alkalmazása. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői.
Mikrometeorológiai alapok. Az éghajlati rendszer elemei,
éghajlat-osztályozások, a globális éghajlatváltozások regionális hatásai,
hidrológiai vonatkozások. A gyakorlat főbb témakörei: A
hazai meteorológiai állomáshálózat. Alapvető meteorológiai műszerek.
Mikrometeorológiai mérések. A párolgás mérés és számítás módszerei. Területi
csapadék és párolgásszámítás, beszivárgás és lefolyás. |
|
Irodalom: Czelnai R.
(2004) Bevezetés a Meteorológiába II. és III. Tankönyvkiadó, Budapest. Koris K.: Hidrológiai számítások. Linograf, 2003. Stelczer K.: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai
alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, 2000 Ward A.D., Elliot W.J.: Environmental hydrology.
Lewis Publishers, 1995. Wiesner C. J.:
Hydrometeorology, Chapman and Hall, 1970. |
Tantárgy neve: |
Matematikai Analízis Hidrológusoknak |
Tantárgyfelelős
neve: |
Telbisz Tamás |
Tantárgy
besorolása: |
Kötelező |
Oktatás
formája: |
Gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
gyakorlati
jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
28 |
Kreditszám: |
3 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása Egyváltozós függvénytan: határérték, folytonosság,
derivált definíciója, értelmezése, alkalmazásai. Deriválási szabályok. Elemi
függvények deriváltja. Határozott integrál értelmezése. Határozatlan
integrál, primitív függvények. Vektoralgebrai alapismeretek. Többváltozós függvénytan: definíció, ábrázolás,
szélsőérték, parciális derivált fogalma, gradiens, divergencia, rotáció. Differenciálegyenletek fogalma. Elsőrendű
közönséges differenciálegyenletek megoldási módszerei. |
|
Irodalom: Mezei-Faragó-Simon:
Bevezetés az Analízisbe – ELTE Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai
Tanszék, 234 p. (online jegyzet) Karsai:
Matematika gyógyszerészhallgatók számára – SZOTE Orvosi Informatikai Intézet,
Szeged, 1996. (online jegyzet) |
Tantárgy neve: |
HIDRAULIKA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Rátky István |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium és gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
4 |
A
tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása
|
|
Irodalom: Haszpra
Ottó: Hidraulika I., Tankönyvkiadó, Budapest 1987. Kozák
Miklós (szerk.): Hidraulikai példatár, Tankönyvkiadó 1977. Haszpra
Ottó – Horváth László: Hidraulikai példatár I. rész. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. |
Tantárgy neve: |
ÜLEDÉKES KŐZETTAN |
Tantárgyfelelős
neve: |
Szakmány
György |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás |
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása Az üledékes kőzetek típusainak gyakorisága,
eloszlása a Föld felszínén Az üledékes kőzetalkotó ásványok, különös
tekintettel a rétegszilikátokra, azon belül az agyagásványokra. Az üledékes
kőzetek kémiai összetétele. Az üledékes kőzetek rendszere, felismerése,
leírása (sziliciklasztos kőzetek, agyagkőzetek, karbonátos kőzetek,
kovakőzetek, Fe-, Mn- és P gazdag üledékes kőzetek, evaporitok, Szerves
eredetű kőzetek, vulkanoklasztitok). Az egyes kőzettípusok hidrológiai
vonatkozásai, vízzáró, vízvezető kőzetek. Az üledékes kőzetek képződése:
mállás, szállítás, lerakódás, diagenezis. A fizikai mállás (aprózódás). A
kémiai mállás tényezői, a kémiai mállás során lezajló legfontosabb kémiai
folyamatok. Az üledékanyag szállítása és lerakódása. A réteg fogalma,
párhuzamos és keresztrétegzés fajtái, kialakulása. Szárazföldi lerakódási
környezetek és a lerakódott üledékek típusai (elúvium, delúvium, allúvium,
tavi üledékek). A deltaüledékek jellegzetességei. Sekély és mélytengeri
üledékek képződése és jellegzetességei. Üledékképződés és lemeztektonika. A
diagenezis és folyamatai. Porozitás, permeabilitás. A legfontosabb üledékes
kőzetek diagenezise (sziliciklasztos kőzetek, karbonátos kőzetek, agyagos
kőzetek, kovakőzetek). Az üledékes kőzetek alapvető vizsgálati módszerei
(petrográfia, szemcseméret-elemzések, mikromineralógia,
röntgen-pordiffrakció, derivatográfia, kémiai elemzések) a vizsgálatokból
levonható következtetések. |
|
Irodalom Tucker,
M. E. (2001): Sedimentary petrology. Blackwell Science. Stow,
D. A. V. (2006): Sedimentary rocks in the Field. A Colour Guide. Manson
Publishing. Lindholm,
R. (1987): A Practical Approach to Sedimentology. Allen & Unwin, London Hartai
Éva (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó Báldi Tamás: (1978): A történeti földtan alapjai. Tankönyvkiadó Balogh K. (1991-1992): Szedimentológia I-II-III. Akadémiai Kiadó |
Tantárgy neve: |
VÍZFÖLDTAN |
Tantárgyfelelős
neve: |
Kovács József |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
Kollokvium
és gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
3 |
A
tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A kurzus célja a vízföldtani
alaptudás megszerzése. Ennek érdekében a következő témakörök áttekintése
történik meg. A felszínalatti víz, mint a hidrológiai ciklus felszínalatti
része. Darcy törvény és folyadékpotenciál. A földtani közeg tulajdonságai:
porozitás, hézagtényező, szivárgási tényező, permeabilitás, heterogenitás és
anizotrópia. Hidrosztratigráfiai egységek. Vízszint, potenciometrikus
felszín. Kompresszibilitás, tározás, transzmisszibilitás. Áramlási
egyenletek. Darcy törvény kiterjesztése. Áramképek különböző esetekre. Az
elemi egységmedence. Áramlási rendszerek. Stacioner áramlás egyszerű
vízgyűjtő medencében. A földtan hatása az áramlási rendszerekre. Vízkémiai
alapok. A felszín alatti víz kémiai típusai és kémiai tulajdonságainak
alakulása a víz áramlása során. A felszínalatti víz, mint földtani tényező.
Szivattyúpróbák |
|
Irodalom: Tóth J (2009) Gravitational Systems of
Groundwater Flow Theory, Evaluation,
Utilization. Cambridge
University Press, 297 p. Deming, D. (2001): Introduction
to Hydrogeology, McGraw-Hill, New York, 2001, 468 p. Freeze, R. A., Cherry, J. A.
(1979): Groundwater – Prentice-Hall Inc., New Jersey.C. W., 604 p. |
Tantárgy neve: |
A HIDROLÓGIAI
ELŐREJELZÉSEK ALAPJAI |
Tantárgyfelelős
neve: |
Bálint Gábor |
Tantárgy
besorolása: |
Kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás |
Számonkérés
módja: |
kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A hidrológiai előrejelzések fogalma,
determinisztikus és valószínűségi értelmezése, az előrejelzések osztályozása
(az időelőny, az előrejelzés tárgya és felhasználási célja szerint). A
hidrológiai előrejelzés története. Az előrejelző rendszer felépítése és működése:
adatgyűjtés, elsődleges adatfeldolgozás, előrejelzés – modellfuttatás,
ellenőrzés, megjelenítés, közreadás, értelmezés. Mércekapcsolatok, regressziós eljárások, analógián
és clusterezési eljáráson alapuló előrejelzések. Csapadék-lefolyás modellek alkalmazása
előrejelzési célokra. A meteorológiai előrejelzések felhasználása hidrológiai
célokra. Árhullám-transzformációs eljárások és egydimenziós
hidrodinamikai modellek felhasználása a folyami előrejelzésben. A vízhőmérséklet és a jégjelenségek előrejelzése. Az előrejelzések bizonytalansága. Az előrejelzések
hibáit és hatékonyságát jellemző mutatók. Előrejelzés együttesek (ensemble),
változatok, forgatókönyvek. Példák a hidrológiai előrejelzések eredményeinek
közreadására a Duna-vízgyűjtőjén és azon túl. A VITUKI Országos Vízjelző Szolgálat működése és a
hydroinfo.hu lap ismertetése. |
|
Irodalom: Bálint G. és Bartha P: Hidrológia előrejelzések
(jegyzet-vázlat digitálisan), Bálint G előadásai (ppt előadásanyagok
digitálisan) |
Tantárgy neve: |
MATEMATIKAI
STATISZTIKA ALKALMAZÁSA A HIDROLÓGIÁBAN |
Tantárgyfelelős
neve: |
Koris Kálmán |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
Kollokvium
és gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
4 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása Valószínűségszámítás,
matematikai (hidrológiai) statisztika, valószínűségi változó és jellemzői.
Eloszlás és sűrűségfüggvény, főbb típusok. Valószínűségi változó komplex
eloszlásvizsgálat sora. Reprezentativitás, függetlenség, egyöntetűség és
vizsgálatuk. Illeszkedésvizsgálat. Valószínűségi változók közötti kapcsolatok
vizsgálata. Két- és többváltozós korrelációszámítás-sor. Hidrológiai idősorok
elemzése. Idősor felbontás determinisztikus (trend, periódus) és
sztochasztikus összetevőkre, hidrológiai alkalmazások. A mértékadó érték a
hidrológiában. Tapasztalati és statisztikai árvízszámítás. A víztározás célja
és feladatai. Vízhasznosítási tározók statisztikai és sztochasztikus méretezésének
egyes kérdései. |
|
Irodalom: Kontur I.-Koris K.-Winter J.: Hidrológiai
számítások. Akadémiai Kiadó (Budapest), vagy Linográf Kiadó (Gödöllő) (1. 2.
vagy 3. kiadás. 1993~2003.) |
Tantárgy neve: |
TERÜLETI VÍZRENDEZÉS |
Tantárgyfelelős
neve: |
Licskó Béla |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás |
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A
tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A vízgazdálkodás fogalma, tagozódása, a vízrendezés célja: vízgazdálkodás –
vízkészletgazdálkodás,
mezőgazdasági vízgazdálkodás. A vízgazdálkodás rövid története Magyarországon,
szemelvények a legjelentősebb munkákból a római kortól napjainkig.Síkvidéki
vízrendezés. Kistérségi vízrendezési módszerek: Felszíni vízrendezés.
Felszín alatti vízrendezési módszerek: talajcsövezés előnyei-hátrányai.
Talajvízszint szabályozás és módszerei, talajnedvesség szabályozás, a
talajcsövezés kiegészítő eljárásai. Kombinált talajcsövezési módok: céldrénezés, vápák és céldrénezés kombinációja, kettős-működésű talajcsőrendszerek.
Hegy és dombvidéki vízrendezés.
Völgyoldalak - lejtők vízrendezése: a felületi erózió és az ellene való védelem,
talajművelés, talajjavítás, erdészeti eljárások műszaki beavatkozások
(sáncolás, teraszozás). A vonalas erózió és a vízmosásrendezés módjai. Völgyfenéki területek vízrendezése, dombvidéki kisvízfolyások
rendezése.
Nagytérségi
vízrendezés művei: csatornák, műtárgyak, tározók. Víztározás, célok és műszaki megoldások: lefolyás-szabályozás tározással, tározás alapfeladata, a tározó részei. Mezőgazdasági vízhasznosítás:
Öntözés módszerek és a magyarországi helyzet Kisvízfolyások revitalizációja Belterületi (települési)
vízrendezés (csapadékvíz hasznosítás, elvezetés) |
|
Irodalom: Thyll
Sz.& al.: Mezőgazdasági talajcsövezés. Mezőgazdasági kiadó Budapest, 1983. Fehér
F.& al.: Területi
vízrendezés. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1986. Petrasovits
I.
: Az agrohidrológia főbb kérdései.
Akadémia Kiadó Budapest 1988. Vermes L.:
Vízgazdálkodás mezőgazdasági-,
kertész-, tájépítész-, és erdőmérnök hallgatók részére. Mezőgazdasági
Szaktudás Kiadó Budapest, 1997. Fejér
László (szerk.): Vizeink krónikája, A magyar vízgazdálkodás története. Vízügyi
Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001. Thyll
Sz.-Bíró T.: Vízrendezés
Szakmérnöki jegyzet. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és
környezettudományi Kar, Gödöllő, 2003. |
Tantárgy neve: |
Hidrológiai
modellezés |
Tantárgyfelelős
neve: |
Telbisz Tamás
és Bálint Gábor |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
gyakorlati
jegy |
Tárgyfelvétel ajánlott
ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A hidrológiai modellezés tervezése és
kivitelezése, fontosabb szakaszok, lépések, munkafolyamatok. A hidrometeorológiai folyamatok tér-idő léptéke
különös tekintettel a konceptualizálás lehetőségeire. A csapadék-lefolyás modellezés alapjai, a megelőző
csapadék index alkalmazásán alapuló eljárások. Hidrológiai modellezés térinformatikai
környezetben. Lefolyással kapcsolatos morfometriai paraméterek
(lejtőszög, kitettség, görbület). Vízhálózat levezetésének módszertana (fill sink, flow
direction, flow accumulation, stream definition). Csapadék-lefolyás modellezés digitális
domborzatmodellek alapján, térinformatikai műveletekkel. A HBV, GAPI és TAPI modellek ismertetése. A hófelhalmozódás és hóolvadás modellezése. Árhullám transzformációs eljárások alkalmazása
folyóhálózatokban, különböző modulok összekapcsolásával kialakított modellek
alkalmazása. |
|
Irodalom: Bálint, G. State-of-the-art review of flood
forecasting. HarmoniQA Report 2002 Kiss Richárd: Determination of drainage
network in digital elevation models, utilities and limitations – Journal of
Hungarian Geomathematics, Vol 2, pp.16-29. Telbisz T., 2007: Digitális
domborzatmodellekre épülő csapadék-lefolyás modellezés – Hidrológiai Közlöny,
87/3, pp.53-59. |
Tantárgy neve: |
ÁRTÉRI
GAZDÁLKODÁS |
Tantárgyfelelős
neve: |
Balogh Péter |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás
|
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A fenntarthatóság értelmezése –
fenntartható és nem-fenntartható rendszerek jellemzése, és a fenntartható
vízgazdálkodás feltételei. A táj mint élőlény értelmezése, és
benne a folyó és a víz mint élő rendszerek értelmezése – az ártéries táj
összefoglaló morfológiai és funkcionális jellemzése, a vízi ökoszisztémák
jelentősége. Az ártéri gazdálkodás értelmezése
– mint példa a fenntartható víz- és tájgazdálkodásra. Múltja és jövőbeli
lehetőségei, az ártéri tájgazdálkodás szükségszerűségének indoklása. Ember és Tisza kapcsolatának
értelmezése – a tiszai táj eredendő működése, a modernkori Tisza-szabályozás
és árvíz-kezelés értékelése, a megoldási javaslatok bemutatása (VTT,
csongrádi vízlépcső). Fontos vízgazdálkodási fogalmak
táj-szempontú és helyi-érdek alapú értelmezése – árvíz, ártér, folyó, táj,
gazdálkodás, fenntarthatóság, vízvisszatartás, öntözés, stb. |
|
Irodalom: A
kurzushoz önálló jegyzet készül, aminek alapja az „Integrált tájfejlesztés a
Tisza-vízgyűjtőjén” c. projekt szakmai jelentése (2010-11), és az „Ember és
Tisza – a fenntartható kapcsolat vizsgálata” c. speciálkollégium
jegyzetanyaga (2003-11). |
Tantárgy neve: |
ANTROPOGÉN
GEOMORFOLÓGIA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Nagy Balázs |
Tantárgy
besorolása: |
Kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás
|
Számonkérés
módja: |
Kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A
tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása Vízrendezés -A
vízrendezések csoportosítása okok, célok, módszerek, éghajlati területek,
tereptípusok és az előidézett formák szerint -A
folyószabályozások ókori története -Természetes
vs. mesterséges felszínformák -Fokgazdálkodás,
ártéri gazdálkodás: ezek domborzatmódosító szerepe -A
hazai vízrendezések geomorfológiai háttere, története, elsősorban a
beavatkozások előidézte környezet ill. felszínformaváltozások szerint -A
dunai és tiszai munkálatok részletes elemzése, geomorfológiai következményei -Az
ártéri tározás lehetőségei a Tisza mentén: ennek geomorfológiai alapjai és
következményei -Folyók,
tavak, tengerpartok: esettanulmányok a Föld különböző részeiről Földhasználat Földhasználati
módszerek domborzatmódosító szerepe, környezeti következményei: nagytáblás
földművelés, erdőirtás, túllegeltetés, teraszos földművelés, ültetvényes
gazdálkodás, kaszáló- ill. legelőfenntartás Bányászat Külszíni
bányászati tevékenység következményei: szén, kő, só, gyémánt, arany, kén Felszín
alatti bányászat: só, szén, gyémánt, nemesfémek Közlekedés A
közút, vasút és repülőtérépítés környezeti-domborzati hatásai A
járműhasználat domborzatmódosító szerepe Hadviselés Erődépítések,
árkok, védművek, háborús nyomok Sport-
és szabadidős tevékenység Turisztikai
célpontok, turistautak, sportlétesítmények környezetalakító szerepe,
sporttevékenységek a terepen, lavinák, csuszamlások Tudományos
tevékenység Obszervatóriumok,
kutatóbázisok, különösen érzékeny területek feltárása Szakrális
tevékenység Sziklába
vájt templomok, kolostorok, temetkezési helyek környezeti hatásai |
Tantárgy neve: |
VÍZMINŐSÉGVÉDELEM–VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS
|
Tantárgyfelelős
neve: |
Jolánkai Géza |
Tantárgy
besorolása: |
Kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium és gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
4 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A vízzel kapcsolatos környezetvédelmi és
vízminőség-szabályozási feladatok vízgyűjtő szemléletű oktatása, konkrét
vízi-környezetvédelmi tervezési feladatok megismertetése (ld. a
VKI-vízgyűjtőgazdálkodási tervezési feladatait) az erre a célra UNESCO
felkérésre készült oktató programmal. Az újszerű holisztikus ökohidrológiai
koncepció – mint tervezést és szabályozást segítő beavatkozási eszközrendszer
– ismertetése, kitekintve az éghajlatváltozás vízzel kapcsolatos hatásainak
kivédésére-ellensúlyozására szolgáló adaptációs stratégiákra is. Alapvető vízkémiai, biológiai ismeretek: gázok
oldhatósága, fontosabb elemek körforgása a természetben, eutrofizáció,
trofitási kategóriák, fotoszintézis, légzés, szennyvíztisztítás fontosabb
lépései és biológiai háttere, toxicitás, toxikológiai tesztek, a veszélyes
anyagok (szerves, nehézfémek) rövid jellemzése. A MSZ 12749 szabvány
osztályozási alapjai, paraméterei, főbb csoportok. A vízminőség jellemzése
különböző paraméterek alapján. A vizsgált fizikai-, kémiai-, biológiai
paramétereket befolyásoló természetes folyamatok és az azokra ható, azokat
befolyásoló műszaki beavatkozások lehetőségei, hatásfokuk, (pl.:
szennyvíztisztítás, földhasználat, mezőgazdaság, vízi műtárgyak, gátak,
tározók szerepe stb.) A fenti folyamatok szemléltetése a WQ-CAL2
oktatóprogram segítségével és kapcsolódó konkrét feladatok megoldása. A
Víz-Keretirányelv vízminőségi osztályozásának paraméterei, példákkal,
ökológiai szemlélet. Felszíni vizek monitoringjának tervezése, kivitelezése
(felszíni vizek mintázásának gyakorlati problémái). Kapcsolódó törvények, rendeletek,
szabványok. |
|
Irodalom: Jegyzetek
és oktató program: Jolánkai
G. Vízi környezetvédelem (jegyzet digitálisan), Jolánkai G előadásai (ppt
előadásanyagok digitálisan)
Jolánkai G., Bíró I, (2001):
Basic river and lake water quality models, Computer aided learning programme
on water quality modelling, (WQMCAL Version 2), (with an outlook to
„ecohydrological" applications), Software and description. UNESCO IHP
Documents on CD-ROM Series No.1 (az előadó által készített oktató program:-
hálózaton és CD-n)
Jolánkai G., Bíró I (2002):
WQMCAL Kézikönyv a Folyók és tavak alapvető víz-minőségi modelljeinek
számítógéppel segített oktatási programjához (Jegyzet a WQMCAL
használatához.:-CD-n)
Jolánkai G-Mándoki M.:
Gyakorlati feladatlapok. A hallgatók a gyakorlatokon kapják kézhez Ajánlott hazai
szakirodalom, illetve szabvány:
Benedek-Literáthy (szerkesztők)
Vízminőségszabályozás környezetvédelemben, Műszaki Könyvkiadó, 1979
A Vízminőség-szabályozás
Kézikönyve (Szerk.: Katona E.) AQUA Kiadó., Bp. 1989
A felszíni vizek minősége,
minőségi jellemzők és minősítés. MSZ 12749 (1993 október)
Vízkészletvédelem – A
vízminőség-védelem aktuális szempontjai (szerk: Szűcs P és tsai) Bíbor Kiadó
2009, ISBN 978-963-9988-00-2
VGT
('www.vizeink.hu) |
Tantárgy neve: |
HIDROLÓGIAI
SZÉLSŐSÉGEK - ÁRVÍZKEZELÉS, VÍZHIÁNYKEZELÉS |
Tantárgyfelelős
neve: |
Konecsny
Károly |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás
|
Számonkérés
módja: |
Kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása: A
vízjárási szélsőségek bemutatása. A
lefolyási tényező és a vízműtárgyak hatása a vízjárási szélsőségekre. Éghajlatváltozás
és a vízjárási szélsőségek. A vízkárelhárítás jogszabályi háttere, védművek
építésének és üzemeltetésének engedélyezése. Az árvizek kialakulásának okai.
A nagy árvizek és a hirtelen árvizek hidrológiai jellemzői és következményei.
Árvízmentesítés, és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése. Az
árvízkezelés szerkezeti és nem szerkezeti módszerei. Árvízveszély és árvízkockázat az Eu Irányelv tükrében. A vízhiány
kialakulása és következményei. A folyók kisvízi lefolyása. Hasznosítható vízkészletek
és vízpótlási lehetőségek. Gyakorlat:
Vizekkel kapcsolatos katasztrófák a Földön. A Duna-völgyben
és a Tisza-völgyben levonult néhány nagy árvíz hidrológiai jellemzői.
Esettanulmány a 2001. márciusi felső-tiszai árvíz idején történt
árvízvédekezésről, az árvízvédelmi riasztó rendszer működéséről. Egy folyó
árvízvédelmi rendszerének bemutatása. A kisvizek hidrológiai statisztikai
vizsgálata a Tiszán és mellékfolyóin. Nagy árvízvédelmi projektek, az árvízvédelmi
művek tervezése és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárások. Vízkárelhárítási
együttműködés a szomszédos országokkal kötött egyezmények szerint. |
|
Irodalom: Konecsny
K. (2011), A víz, mint erőforrás és kockázat. Elektronikus tananyag. Egri
EKF. Földrajz Tanszék (szerkesztés alatt). Pálfai
I. (2004), Belvizek és aszályok Magyarországon. KÖZDOK. Budapest. Stelczer
K. (2000), A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest. Szlávik
L. (2003), Az árvízvédelmi biztonság elemzése. VITUKI. Budapest. ***
(2007): Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK (2007.
október 23.) irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L
288., 2007.11.6., 27. o.) http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/index.htm |
Tantárgy neve: |
AZ EU VÍZ
KERETIRÁNYELVE |
Tantárgyfelelős
neve: |
Juhász István |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás |
Számonkérés
módja: |
kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A vízgyűjtő, mint a vízgazdálkodás alapja.
Vízgazdálkodás célja, helyzete, jelenlegi irányai. Az EU vízminőségi-védelmi
politikáinak célja, fejlődése, végrehajtása.
Az EU egyéb víz- és környezeti irányelvei. Az EU Víz Keretirányelv
legfontosabb célkitűzései, előírásai, jellemzői. A vizek jó állapotának
kritériumai. A Keretirányelv végrehajtásának menete. Az ellenőrzések és
szankciók kérdése. A vízgyűjtőgazdálkodási tervezés célja, tervezési szintek.
A tervezés folyamata, vízgyűjtőtervek. Igények, költségek és hasznok. A
tervezést meghatározó feltételek és szempontok. A társadalom bevonása tervezési
folyamatokba. Finanszírozási háttér, intézményi kérdések. A társadalom és a
gazdasági szektor vízigényi kérdései. Ökológiai vízigények kérdései.
Nemzetközi együttműködések, vízvédelmi és szektorpolitikák integrációinak
kérdései. Duna Régió Stratégia és
akcióterve. |
|
Irodalom: EU
dokumentumok |
Tantárgy neve: |
HEGYVIDÉKI
TERÜLETEK HIDROLÓGIÁJA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Galgóczy Zsolt |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás |
Számonkérés
módja: |
Kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A
tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A kurzus részletesen foglalkozik az árvizek
kialakulása szempontjából kiemelten fontos hegyvidéki területek hidrológiai
folyamataival és hatótényezőivel, természetföldrajzi megközelítésben. Hegyvidéki kísérleti vízgyűjtők:
hidrometeorológiai észlelőhálózat, vízgyűjtőfeltárás, hidrológiai analógia,
PRB/PUB program. Morfológiai tényezők hatása a lefolyásra: alak,
kitettség, lejtés, vízrendszer-hierarchia. Összegyülekezés és izokrónok,
vízhálózat horizontális szerkezete. Éghajlati tényezők hidrológiai szerepe: a Kárpátok
hidrometeorológiája, makroszinoptikus folyamatok, Felső-Tiszai árvízi
esettanulmányok. Csapadékmérés módszertani problémái, csapadékeloszlás hegyvidéki területeken, hótakaró és domborzat kapcsolata, orografikus csapadékképződés, orográfiai
függvénygörbék. Az erdő hidrológiai szerepe: vegetációs szerkezet,
magassági tagozódás, erdőhatár, erdő csapadékmérlegének komponensei.
Erdészeti kísérleti területek. Benedvesedési
kapacitás, csapadék–intercepció összefüggések. Hegyvidéki vízfolyások vízjárási jellemzői:
összefüggés a domborzati és éghajlati tényezőkkel,
az alapvízhozam területi eloszlása, vízhozammérés módszertana és
méréstechnikai problémái hegyvidéki vízfolyásokon. Összegyülekezés:
vízgyűjtő-karakterisztika, árhullámkép-elemzés, egységárhullám előállítása. Flash flood-ok kialakulása, levonulása, hazai és
külföldi esettanulmányok. |
|
Irodalom: Chang, M. Forest Hydrology: An Introduction to Water and Forests. CRC,
Boca Raton, Forida, 488 p. Dyck, S.
1980. Angewandte Hydrologie I–II. Verlag für Bauwesen, Berlin, 528+544 p. Jong, C., Collins, D.N., Ranzi, R. (eds.): Climate and Hydrology of
Mountain Areas. Wiley, Chichester, 338 p. Kontur
I.,Koris K.,Winter J. 2001. Hidrológiai számítások. Linograf Kiadó, Budapest,
584 p. Maidment,
D.R. 1993. Handbook of
Hydrology. McGraw-Hill,
New York, 1424 p. |
Tantárgy neve: |
KÖRNYEZETI
KÁRMENTESÍTÉS |
Tantárgyfelelős
neve: |
Zöldi Irma |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás |
Számonkérés
módja: |
Kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
3 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása Az kármentesítés célja az elmúlt évszázad(ok)ban a
földtani közegben (talajban) a felszín alatti vizekben, a felszíni vizek
üledékeiben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések kezelése. Szorosan
kapcsolódik a vízfolyásokon levonuló havária jellegű szennyezések
kártételének csökkentéshez, azaz a kárelhárításhoz. A környezeti kárelhárítás, kármentesítés jogi
alapjai, illetve a kapcsolódó intézményi háttér (minisztérium, zöldhatóságok,
vízügyi igazgatóságok, szakhatóságok, bíróság). A kárelhárítás, kármentesítés
fogalomrendszere. Szennyezőanyagok típusai. Szennyezőanyag viselkedésének
vizsgálata, valamint előre jelzése a környezeti elemekben. Kármentesítés
fázisai (állapotértékelés, tényfeltárás, beavatkozás, monitoring).
Tényfeltárás és kockázatelemzés módszerei. Határérték rendszerek,
határértékek kapcsolata a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott
természetes hátér- és küszöbértékekhez, kármentesítési célállapot határérték
meghatározása. Kármentesítési technológiák (technológiai típusok /in situ- és
ex situ: fizikai-kémiai; termikus; biológiai és egyéb eljárások/,
szennyezőanyagok szerint), alkalmazhatóságuk a talaj-, iszap-, és vízkezelési
gyakorlatban. Monitoringozás és természetes regeneráció. Környezetvédelmi
adatszolgáltatások (FAVI). |
|
Irodalom: Stefanovits
Pál: Talajvédelem, környezetvédelem (Mezőgazdasági kiadó 1977) Simonffy
Zoltán: Kármentesítési kézikönyv 1. Szennyeződésterjedési modellek
(Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1998) (internet ) Kádár
Imre: Kármentesítési kézikönyv Dura-Gruiz-László-Vadász:
Kármentesítési kézikönyv 3. Szennyezett területek részletes mennyiségi
felmérése (Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet) Anton-Halmóczky-Havasné
Szilágyi- Szabó: Kármentesítési kézikönyv 4. Kármentesítési Technológiák
(Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet) Kármentesítési
kézikönyv 5. Bioremediáció (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010)
(internet) Síkhegyi-Tisza-Unger:
Kármentesítési útmutató 3 (Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet) Gondi-Halmóczky-Liebe-Szabó-Szarka: Kármentesítési útmutató 6
Tényfeltárás és monitoring Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet) Kármentesítési
útmutató 8 Természetes lebomlás (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
2010) (internet) |
Tantárgy neve: |
MEDENCEHIDRAULIKA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Simon Szilvia |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás |
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A kurzus célja a vízföldtani
alaptudás kibővítése és elmélyítése. A kurzus első fele az üledékes medencékben
különböző skálán működő vízáramlási rendszerekkel, jellegzetességeikkel, a fő
törvényszerűségekkel, az áramlási rendszerek befolyásoló tényezőivel és azok
hatásaival foglalkozik. Az elvek, az áramlási rendszerek szemléletének
elsajátításán túl gyakorlati példákon keresztül ismerkednek meg a hallgatók a
vízföldtani kutatás és kiaknázás módszereivel és technikáival. A kurzus
második felében a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatával
foglalkozunk, folyók és tavak esetében. A köztük lévő kölcsönhatás
hidraulikai hátterét, kémiai és ökológiai következményeit, vonzatait
részletesen tárgyaljuk. Kiemelt szerepet kap a felszínalatti víztől függő
ökoszisztémák védelmének problémaköre. |
|
Irodalom: Tóth J (2009) Gravitational Systems of
Groundwater Flow Theory, Evaluation,
Utilization. Cambridge
University Press, 297 p. Deming, D. (2001): Introduction
to Hydrogeology, McGraw-Hill, New York, 2001, 468 p. Fetter, C. W. 1994: Applied
Hydrogeology, MacMillan College Publishing Company, Inc., New York, p. 4, 113,
691 p. Freeze, R. A., Cherry, J. A.
(1979): Groundwater – Prentice-Hall Inc., New Jersey.C. W., 604 p. |
Tantárgy neve: |
KARSZTHIDROGEOLÓGIA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Erőss Anita |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás |
Számonkérés
módja: |
C típusú
kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
2.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A karsztvíz az emberiség számára fontos
ivóvízforrás, a Föld népességének egynegyede, Európában pedig a lakosság
35%-a fogyaszt karsztvizet. Magyarországon is számottevő a karsztvizek
használata ivó- és ásványvízként, valamint termálvizeink nagy része is
karsztos eredetű. A karsztok hidrogeológiája más, mint a porózus víztartóké
még akkor is, ha az áramlások hajtóereje ezeknél is uralkodóan a térszín
magasságkülönbségeiből származik. A karsztos víztartók kiemelten
sérülékenyek, a szennyezők gyorsan bejuthatnak a felszín alá és akár nagy
távolságokra is képesek rövid időn belül továbbszállítódni. Ennek
köszönhetően a karsztos víztartók speciális védelmi stratégiát követelnek,
melyhez nélkülözhetetlen a karsztrendszer hidrogeológiai sajátosságainak,
működésének, kutatási módszereinek alapos ismerete, megértése. A tantárgy
keretein belül ezek elsajátítására kerül sor, különös tekintettel a
sérülékenység becslés és térképezés, geofizikai módszerek, valamint a
természetes és mesterséges nyomjelzők alkalmazására, illetve a modellezés
problémakörére. |
|
Irodalom: Ford,
D. C., Williams, P. W., 2007, Karst Hydrogeology and Geomorphology,
Chichester, John Wiley and Sons Ltd., 562 p. Goldscheider,
N., Drew, D., 2007, Methods in karst hydrogeology. International Contributions
to Hydrogeology 26. Taylor & Francis, London, 264 p. |
Tantárgy neve: |
A
KÁRPÁT-MEDENCE VÍZRAJZÁNAK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Karátson Dávid |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
előadás |
Számonkérés
módja: |
kollokvium |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
7 |
Kreditszám: |
1 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A kurzus a Kárpát-medence vízgyűjtőterületének,
vízrajzi képének kialakulását és antropogén változásait tárgyalja átfogóan, a
főbb állomások bemutatásával. 3. Az ártéri- és fokgazdálkodás kialakulása,
története, funkciói. A vízrajzi kép az ókorban és a kora középkorban. 6. Jövőbeli
lehetőségek és feladatok, együttélés (együttműködés?) a Kárpát-medence közös
vízgyűjtőjén, árvízkezelés, VTT, ártéri gazdálkodás stb. |
|
Irodalom: Andrásfalvy
Bertalan (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása (Ekvilibrium Kft.) Füleky
György (szerk., 1999-2008): A táj változása a Kárpát-medencében (I-IV). Környezetkímélő
Agrokémiáért Alapítvány és Szent István Egyetem, Gödöllõ. Frisnyák
Sándor (1999): Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Karátson
Dávid (főszerk., 2002): Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence
egészére. Magyar Könyvklub. |
Tantárgy neve: |
KARSZTHIDROLÓGIA |
Tantárgyfelelős
neve: |
Kiss Klaudia |
Tantárgy
besorolása: |
kötelező |
Oktatás
formája: |
Előadás
és gyakorlat |
Számonkérés
módja: |
C
típusú kollokvium és gyakorlati jegy |
Tárgyfelvétel
ajánlott ideje: |
1.
félév |
Előtanulmányi
feltétel: |
A
képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint |
Tantárgy
kódja: |
|
Kontaktórák
száma: |
14 |
Kreditszám: |
2 |
A tantárgy
keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása A
karsztosodás fogalma, folyamata. A karsztvíz fogalma, keletkezése, elhelyezkedése,
típusai. Felszíni lefolyás, diffúz és pontszerű beszivárgás
karsztterületeken. A felszín alatti víz áramlása, a vízmozgás nyomon követése
víznyomjelzésekkel. Karsztforrások típusai; források vízgyűjtőterületének
meghatározása. Karsztvízjárás és vizsgálata. A nyílt karsztok hidrológiai
modellje. A fedett karsztvíz és a hévizek. A karsztvíz felhasználása és a
karsztvíz-termelés módja. A karsztvíz-termelés és felhasználás természet- és
környezetvédelmi problémái. A
karbonátos kőzetek és a karsztvíz kémiája (karbonát-oldódás, keveredési
korrózió, szennyezőanyagok). Vízminőségi problémák karsztterületeken. A
felszín alatti vizek védelmének jogszabályi alapjai; a VKI felszín alatti
vizekre vonatkozó része és hazai végrehajtása. A magyarországi karsztvizek
mennyiségi és minőségi állapotának értékelése. Az elméleti tananyagot gyakorlati feladatok
(karsztos vízgyűjtőterület meghatározása, karsztvízszint- és
vízhozam-idősorok vizsgálata, vízminőség vizsgálatok és értékelésük a
vonatkozó határértékek szerint) egészítik ki. |
|
Irodalom: Ford, D. C., Williams, P. W., 2007, Karst
Hydrogeology and Geomorphology, Chichester, John Wiley and Sons Ltd., 562 p. William B. White 1988, Geomorphology and Hydrology
of karst terrains, Oxford Univ. Press, 1, 480 p. Juhász J. 2002, Hidrogeológia (3.kiadás),
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1176p. |
7. Az értékelési
és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok, valamint a minőségbiztosítás
módjának bemutatása
Az elméleti tantárgyak kollokviummal (ötfokozatú
érdemjeggyel) záródnak, a számonkérés formája lehet szóbeli és/vagy írásbeli, a
követelményeket a tantárgyleírások tartalmazzák, illetve az oktatók határozzák
meg.
Az ellenőrzési és értékelési formák
féléves bontása
Ellenőrzés, értékelés formája |
ÖSSZESEN |
Félév |
|
1. |
2. |
||
Kollokvium |
12 |
6 |
6 |
C típusú kollokvium |
8 |
5 |
3 |
Gyakorlati jegy |
10 |
5 |
5 |
MINDÖSSZESEN |
30 |
16 |
14 |
A szakdolgozat
A
hallgatók a záróvizsgát megelőzően egy a hidrológia legszélesebben értelmezett
tárgyköréből választott témából a megadott szempontok szerint, a tanult
ismereteket komplex módon alkalmazó szakdolgozatot készítenek.
A
szakdolgozatban a hallgatónak számot kell adnia arról, hogy
–
ismeri és képes feldolgozni egy
adott témakör irodalmát,
–
elsajátította az adatfeldolgozás
és kiértékelés módszereit,
A
szakdolgozatot a bírálók érdemjeggyel minősítik.
A záróvizsga
A záróvizsga
bizottság összeállításáért és működtetéséért a Természetföldrajzi Tanszék
vezetője a felelős.
A záróvizsgára bocsátás feltételei
A
tantervben előírt
–
valamennyi tanulmányi és
vizsgakötelezettség teljesítése,
–
valamennyi kreditpont megszerzése,
–
szakdolgozat elkészítése és
határidőre történő benyújtása.
A záróvizsga teljesítése
–
a szakdolgozat megvédése és
–
a képzés ismeretanyagát magába
foglaló komplex szóbeli vizsga.
Az oklevél minősítése
Az
oklevél minősítése az alábbi részeredmények azonos súlyozású átlagolása alapján
történik:
–
az szóbeli vizsga eredménye,
–
a szakdolgozat érdemjegye,
–
a félévek során érdemjeggyel
teljesített tantárgyak átlaga.
Az
oklevél minősítése a két tizedesjegyre kiszámított átlageredmény alapján
történik (kitűnő, ha az átlag: 5,00; jeles, ha az átlag: 4,51-4,99; jó, ha az
átlag: 3,51-4,50; közepes, ha az átlag: 2,51-3,50; elégséges, ha az átlag:
2,00-2,50).
Az
oklevél a végzettség és szakképzettség megszerzését igazolja.
A szakképzés minőségbiztosítása
A
szakirányú továbbképzés minőségbiztosításának főbb szempontjai:
–
szakmailag kompetens,
szakterületén kiváló oktatók részvétele az elméleti és a gyakorlati képzésben,
–
az oktatói munka hallgatói
véleményezése az ELTE Minőségfejlesztési Szabályzatának megfelelően,
–
az elméleti ismeretek és a
gyakorlati tananyagok rendszeres felülvizsgálata és a legújabb kutatási
eredményekkel történő kiegészítése.
A hallgató korábbi tanulmányai során teljesített, beszámítható tantárgyak
megfeleltetése az ELTE SzMSz HKR kreditátviteli előírásainak megfelelően, egyéni
elbírálás alapján történik. Ez érintheti a szakirányú továbbképzésre jelentkező
hallgató korábbi földrajzi és földtudományi tanulmányait, különös tekintettel az
általános és regionális (Kárpát-medence és Magyarország) természetföldrajzi, földtani,
vízföldrajzi és általános hidrológiai ismeretkörökre.
A képzés díja egy hallgatóra vetítve 297 100
Ft/ év / fő. Ez biztosítja a költségtervben jelzett bevételt a minimális 12 fős
létszám esetén.
Budapest, 2011. május 18.
Michaletzky György sk.
dékán
Függelék:
|
EÖTVÖS
LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Természetföldrajzi
Tanszék |
|
||||||||||||||||
|
Önköltséges
képzés, tanfolyam előkalkulációja |
|
||||||||||||||||
Sor- szám |
Megnevezés |
Tervezett összeg |
||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
Illetmény |
150,000 |
||||||||||||||||
|
Szerzői
jogvédelem alá tartozó megbízási díjak |
0 |
||||||||||||||||
|
Egyéb
megbízási díjak (előadás- és gyakorlat óradíja) |
1,953,000 |
||||||||||||||||
|
Túlóradíj
( túlórák ) |
0 |
||||||||||||||||
|
Jutalom |
0 |
||||||||||||||||
1 |
Bérjellegű
kiadások |
2,103,000 |
||||||||||||||||
2 |
Egyéb
személyi kiadások ( étkezés, utazásos ktgtérítés ) |
0 |
||||||||||||||||
|
Személyi
kiadások összesen ( 1+2 ) |
2,103,000 |
||||||||||||||||
|
TB járulék
( 27 % = 3%EB+24% NYB) |
546,780 |
||||||||||||||||
|
Egészségügyi
hozzájárulás ( 11%) |
0 |
||||||||||||||||
|
Munkaerőpiaci
hozzájárulás (1%) |
21,030 |
||||||||||||||||
3 |
Munkáltatót
terhelő járulékok összesen |
567,810 |
||||||||||||||||
|
Készlet
beszerzés |
0 |
||||||||||||||||
* |
Szolgáltatási
és egyéb kiadások |
3,090 |
||||||||||||||||
4 |
Közvetlen
dologi kiadások összesen |
3,090 |
||||||||||||||||
5 |
Közvetlen
elszámolt ( kész ) kiadás ( 1+2+3+4 ) ( 7. sor 79%-a ) |
2,673,900 |
||||||||||||||||
|
Rezsi
költség ( 15. sor - 8.sor 8% -a) |
285,216 |
||||||||||||||||
|
Kezelési
költség ( 15. sor 2% ) |
71,304 |
||||||||||||||||
|
Kari
elvonás (15. sor…% ) |
356,520 |
||||||||||||||||
6 |
Közvetett
költségek |
713,040 |
||||||||||||||||
7 |
Közvetlen
és közvetett költségek összesen ( 5+6 ) 100% |
3,386,940 |
||||||||||||||||
8 |
Alvállalkozói
kiadás |
0 |
||||||||||||||||
9 |
Nyereség |
0 |
||||||||||||||||
10 |
Költségvetési
befizetés alapja ( 7+8+9 ) 13. sor 93%-a, vagy ha nincs, kulturális járulék a
13. sor 95%-a ) |
3,386,940 |
||||||||||||||||
11 |
5%
befizetés ( Kincstár felé 12. sor 5%-a ) |
178,260 |
||||||||||||||||
12 |
ÁFA alap (
10+11+12 ) = 100% |
3,565,200 |
||||||||||||||||
13 |
ÁFA % 13.
sor %-a |
0 |
||||||||||||||||
14 |
Vállalkozási
érték (13+14 ) Kiadás összesen |
3,565,200 |
||||||||||||||||
15 |
Nettó
bevétel |
3,565,200 |
||||||||||||||||
16 |
Bevételek
ÁFÁ-ja |
0 |
||||||||||||||||
17 |
Bevétel
(=15.sor ) |
3,565,200 |