Hidrológus

Szakirányú Továbbképzési Szak

indítási kérelme, képzési programja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

 

2011

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése
 Hidrológus Szakirányú Továbbképzés

2. A képzés nyelve: magyar

3. Az első meghirdetés tanéve: 2011/2012

4. A képzésért felelős oktató és oktatói azonosítója
Dr. Karátson Dávid

5. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó óra- és vizsgaterv

 

 

 

 

 

 

6. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása, a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott szakirodalom felsorolása

Tantárgy neve:

HIDROLÓGIA

Tantárgyfelelős neve:

Nováky Béla

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

Előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

Kollokvium és gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. és 2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14/félév

Kreditszám:

6

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A víz előfordulási formái, alapvető fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai. A vízkörforgalom és elemeinek (csapadék, párolgás, intercepció, beszivárgás, talaj-nedvesség, talajvíz, folyó- ás állóvíz) fogalmai, jellemzése, mérése, számítása, az elemek közti kapcsolatok számítása. A hazai hidrológiai-vízrajzi mérőhálózat, az adatok elsődleges feldolgozása és archíválása, a Vízrajzi Szolgálat. Az alkalmazott hidrológia főbb feladatainak (vízkészlet-gazdálkodás, tározószámítás, árvízi és belvízi hidrológia) alapjai. Magyarország hidrológiai adottságai, kihívások (éghajlatváltozás, környezeti hatások). Az elméleti tananyag megértését több gyakorlati feladat (területi csapadék számítása, vízhozamok számítása, talajnedvesség-forgalom vizsgálata, csapadék összegyülekezési folyamata) egészíti ki.

Irodalom:

Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000

Nováky Béla: Felszíni vizek és Szlávik Lajos: Alkalmazott hidrológia, in Környezetföldtan jegyzet (szerk.: Földessy János). (HEFOP 3.3.1-P.2004-0900152/1.0) (internet)

Előadások anyagai

Tantárgy neve:

HIDROMETEOROLÓGIA

Tantárgyfelelős neve:

Weidinger Tamás

Tantárgy besorolása:

Kötelező

Oktatás formája:

Előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

Kollokvium, gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

28

Kreditszám:

4

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Általános meteorológiai ismeretek: légköri sugárzástan, felhő és csapadékképződés, csapadékfajták, skálafüggő légköri folyamatok elemzése. A földi és az űrbázisú meteorológiai mérőrendszer elmei, az időjárás-előrejelzés módszertana, a meteorológiai információk hidrológiai célú alkalmazása.

A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői. Mikrometeorológiai alapok.
A felszín energia és vízháztartása különböző talajfelszínek, vegetációk és víztestek felett. A csapadék és a párolgás számítás módszertana, területi kiterjesztés.  

Az éghajlati rendszer elemei, éghajlat-osztályozások, a globális éghajlatváltozások regionális hatásai, hidrológiai vonatkozások.

A gyakorlat főbb témakörei: A hazai meteorológiai állomáshálózat. Alapvető meteorológiai műszerek. Mikrometeorológiai mérések. A párolgás mérés és számítás módszerei. Területi csapadék és párolgásszámítás, beszivárgás és lefolyás.
A meteorológiai térképek jelrendszere, a meteorológiai előrejelzések hidrológiai célú felhasználása. A valószínűségi előrejelzések alkalmazása. Klimatológiai feldolgozások.

Irodalom:

Czelnai R. (2004) Bevezetés a Meteorológiába II. és III. Tankönyvkiadó, Budapest.

Koris K.: Hidrológiai számítások. Linograf, 2003.

Stelczer K.: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, 2000

Ward A.D., Elliot W.J.: Environmental hydrology. Lewis Publishers, 1995.

Wiesner C. J.: Hydrometeorology, Chapman and Hall, 1970.

Tantárgy neve:

Matematikai Analízis Hidrológusoknak

Tantárgyfelelős neve:

Telbisz Tamás

Tantárgy besorolása:

Kötelező

Oktatás formája:

Gyakorlat

Számonkérés módja:

gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

28

Kreditszám:

3

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Egyváltozós függvénytan: határérték, folytonosság, derivált definíciója, értelmezése, alkalmazásai. Deriválási szabályok. Elemi függvények deriváltja. Határozott integrál értelmezése. Határozatlan integrál, primitív függvények.

Vektoralgebrai alapismeretek.

Többváltozós függvénytan: definíció, ábrázolás, szélsőérték, parciális derivált fogalma, gradiens, divergencia, rotáció.

Differenciálegyenletek fogalma. Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek megoldási módszerei.

 

 

Irodalom:

Mezei-Faragó-Simon: Bevezetés az Analízisbe – ELTE Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék, 234 p. (online jegyzet)

Karsai: Matematika gyógyszerészhallgatók számára – SZOTE Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996. (online jegyzet)

 

 

Tantárgy neve:

HIDRAULIKA

Tantárgyfelelős neve:

Rátky István

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium és gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

4

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

  • A hidraulika tárgya. Hidrosztatika. Nyomás, nyomáseloszlás, nyomóerő. Euler-féle hidrosztatikai alapegyenlet.
  • Folyadékok mozgása. Alapfogalmak: sebesség, sebességeloszlás, vízhozam, folytonosság stb. Euler-féle hidrodinamikai alapegyenlet.
  • Ideálisfolyadék mozgása nehézségi erőtérben. Bernoulli-egyenlet, és kiterjesztése a vízmozgás teljes keresztszelvényére.
  • Bernoulli-egyenlet, alkalmazási példák: kifolyás hidraulikailag kisméretű és nagyméretű nyílásokon, csőtoldat, élesszélű és legömbölyített nyílások, sebesség- és kontrakciós tényezők.
  • Bukók, bukógátak fogalma, elrendezése. Szabad- és alulról befolyásolt átbukás.
  • Csőben mozgó víz dinamikai egyensúlya: nyírófeszültség-eloszlás és sebesség-eloszlás lamináris és turbulens áramlásban. Moody diagram.
  • Permanens, egyenletes vízmozgás nyílt medrekben. Chèzy-képlet. Vízvezető-képességet befolyásoló tényezők: sebességi együttható, mederérdesség stb.
  • Permanens fokozatosan változó vízmozgás. Felszíngörbe. Hirtelen változó vízmozgás. Áramló és rohanó vízmozgás. Energia minimum, kritikus vízmélység.
  • A hidraulika impulzustétele. Vízugrás különböző típusai, jellemzői.
  • Szivárgás porózus közegben. Darcy törvény és érvényessége. Kutak vízszállítása, leszívás, hatótávolság.

 

 

Irodalom:

Haszpra Ottó: Hidraulika I., Tankönyvkiadó, Budapest 1987.

Kozák Miklós (szerk.): Hidraulikai példatár, Tankönyvkiadó 1977.

Haszpra Ottó – Horváth László: Hidraulikai példatár I. rész. Tankönyvkiadó, Bp. 1989.

 

Tantárgy neve:

ÜLEDÉKES KŐZETTAN

Tantárgyfelelős neve:

Szakmány György

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Az üledékes kőzetek típusainak gyakorisága, eloszlása a Föld felszínén Az üledékes kőzetalkotó ásványok, különös tekintettel a rétegszilikátokra, azon belül az agyagásványokra. Az üledékes kőzetek kémiai összetétele. Az üledékes kőzetek rendszere, felismerése, leírása (sziliciklasztos kőzetek, agyagkőzetek, karbonátos kőzetek, kovakőzetek, Fe-, Mn- és P gazdag üledékes kőzetek, evaporitok, Szerves eredetű kőzetek, vulkanoklasztitok). Az egyes kőzettípusok hidrológiai vonatkozásai, vízzáró, vízvezető kőzetek. Az üledékes kőzetek képződése: mállás, szállítás, lerakódás, diagenezis. A fizikai mállás (aprózódás). A kémiai mállás tényezői, a kémiai mállás során lezajló legfontosabb kémiai folyamatok. Az üledékanyag szállítása és lerakódása. A réteg fogalma, párhuzamos és keresztrétegzés fajtái, kialakulása. Szárazföldi lerakódási környezetek és a lerakódott üledékek típusai (elúvium, delúvium, allúvium, tavi üledékek). A deltaüledékek jellegzetességei. Sekély és mélytengeri üledékek képződése és jellegzetességei. Üledékképződés és lemeztektonika. A diagenezis és folyamatai. Porozitás, permeabilitás. A legfontosabb üledékes kőzetek diagenezise (sziliciklasztos kőzetek, karbonátos kőzetek, agyagos kőzetek, kovakőzetek). Az üledékes kőzetek alapvető vizsgálati módszerei (petrográfia, szemcseméret-elemzések, mikromineralógia, röntgen-pordiffrakció, derivatográfia, kémiai elemzések) a vizsgálatokból levonható következtetések.

Irodalom

Tucker, M. E. (2001): Sedimentary petrology. Blackwell Science.

Stow, D. A. V. (2006): Sedimentary rocks in the Field. A Colour Guide. Manson Publishing.

Lindholm, R. (1987): A Practical Approach to Sedimentology. Allen & Unwin, London

Hartai Éva (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó

Báldi Tamás: (1978): A történeti földtan alapjai. Tankönyvkiadó

Balogh K. (1991-1992): Szedimentológia I-II-III. Akadémiai Kiadó

Tantárgy neve:

VÍZFÖLDTAN

Tantárgyfelelős neve:

Kovács József

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

Kollokvium és gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

3

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A kurzus célja a vízföldtani alaptudás megszerzése. Ennek érdekében a következő témakörök áttekintése történik meg. A felszínalatti víz, mint a hidrológiai ciklus felszínalatti része. Darcy törvény és folyadékpotenciál. A földtani közeg tulajdonságai: porozitás, hézagtényező, szivárgási tényező, permeabilitás, heterogenitás és anizotrópia. Hidrosztratigráfiai egységek. Vízszint, potenciometrikus felszín. Kompresszibilitás, tározás, transzmisszibilitás. Áramlási egyenletek. Darcy törvény kiterjesztése. Áramképek különböző esetekre. Az elemi egységmedence. Áramlási rendszerek. Stacioner áramlás egyszerű vízgyűjtő medencében. A földtan hatása az áramlási rendszerekre. Vízkémiai alapok. A felszín alatti víz kémiai típusai és kémiai tulajdonságainak alakulása a víz áramlása során. A felszínalatti víz, mint földtani tényező. Szivattyúpróbák

Irodalom:

Tóth J (2009) Gravitational Systems of Groundwater Flow Theory, Evaluation, Utilization. Cambridge University Press, 297 p.

Deming, D. (2001): Introduction to Hydrogeology, McGraw-Hill, New York, 2001, 468 p.

Freeze, R. A., Cherry, J. A. (1979): Groundwater – Prentice-Hall Inc., New Jersey.C. W., 604 p.

Tantárgy neve:

A HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK ALAPJAI

Tantárgyfelelős neve:

Bálint Gábor

Tantárgy besorolása:

Kötelező

Oktatás formája:

Előadás

Számonkérés módja:

kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A hidrológiai előrejelzések fogalma, determinisztikus és valószínűségi értelmezése, az előrejelzések osztályozása (az időelőny, az előrejelzés tárgya és felhasználási célja szerint). A hidrológiai előrejelzés története.

Az előrejelző rendszer felépítése és működése: adatgyűjtés, elsődleges adatfeldolgozás, előrejelzés – modellfuttatás, ellenőrzés, megjelenítés, közreadás, értelmezés.

Mércekapcsolatok, regressziós eljárások, analógián és clusterezési eljáráson alapuló előrejelzések.

Csapadék-lefolyás modellek alkalmazása előrejelzési célokra. A meteorológiai előrejelzések felhasználása hidrológiai célokra.

Árhullám-transzformációs eljárások és egydimenziós hidrodinamikai modellek felhasználása a folyami előrejelzésben.

A vízhőmérséklet és a jégjelenségek előrejelzése.

Az előrejelzések bizonytalansága. Az előrejelzések hibáit és hatékonyságát jellemző mutatók. Előrejelzés együttesek (ensemble), változatok, forgatókönyvek.

Példák a hidrológiai előrejelzések eredményeinek közreadására a Duna-vízgyűjtőjén és azon túl.

A VITUKI Országos Vízjelző Szolgálat működése és a hydroinfo.hu lap ismertetése.

 

Irodalom:

Bálint G. és Bartha P: Hidrológia előrejelzések (jegyzet-vázlat digitálisan),

Bálint G előadásai (ppt előadásanyagok digitálisan)

www.hydroinfo.hu


Tantárgy neve:

MATEMATIKAI STATISZTIKA ALKALMAZÁSA A HIDROLÓGIÁBAN

Tantárgyfelelős neve:

Koris Kálmán

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

Előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

Kollokvium és gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

4

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Valószínűségszámítás, matematikai (hidrológiai) statisztika, valószínűségi változó és jellemzői. Eloszlás és sűrűségfüggvény, főbb típusok. Valószínűségi változó komplex eloszlásvizsgálat sora. Reprezentativitás, függetlenség, egyöntetűség és vizsgálatuk. Illeszkedésvizsgálat. Valószínűségi változók közötti kapcsolatok vizsgálata. Két- és többváltozós korrelációszámítás-sor. Hidrológiai idősorok elemzése. Idősor felbontás determinisztikus (trend, periódus) és sztochasztikus összetevőkre, hidrológiai alkalmazások. A mértékadó érték a hidrológiában. Tapasztalati és statisztikai árvízszámítás. A víztározás célja és feladatai. Vízhasznosítási tározók statisztikai és sztochasztikus méretezésének egyes kérdései.

Irodalom:

Kontur I.-Koris K.-Winter J.: Hidrológiai számítások. Akadémiai Kiadó (Budapest), vagy Linográf Kiadó (Gödöllő) (1. 2. vagy 3. kiadás. 1993~2003.)

Tantárgy neve:

TERÜLETI VÍZRENDEZÉS

Tantárgyfelelős neve:

Licskó Béla

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A vízgazdálkodás fogalma, tagozódása, a vízrendezés célja: vízgazdálkodás –

vízkészletgazdálkodás, mezőgazdasági vízgazdálkodás. A vízgazdálkodás rövid története Magyarországon, szemelvények a legjelentősebb munkákból a római kortól napjainkig.Síkvidéki vízrendezés. Kistérségi vízrendezési módszerek: Felszíni vízrendezés.

Felszín alatti vízrendezési módszerek: talajcsövezés előnyei-hátrányai. Talajvízszint szabályozás és módszerei, talajnedvesség szabályozás, a talajcsövezés kiegészítő eljárásai. Kombinált talajcsövezési módok: céldrénezés, vápák és céldrénezés kombinációja, kettős-működésű talajcsőrendszerek.

Hegy és dombvidéki vízrendezés. Völgyoldalak - lejtők vízrendezése: a felületi

erózió és az ellene való védelem, talajművelés, talajjavítás, erdészeti eljárások műszaki beavatkozások (sáncolás, teraszozás). A vonalas erózió és a vízmosásrendezés módjai.

Völgyfenéki területek vízrendezése, dombvidéki kisvízfolyások rendezése.

Nagytérségi vízrendezés művei: csatornák, műtárgyak, tározók.

Víztározás, célok és műszaki megoldások: lefolyás-szabályozás tározással, tározás

alapfeladata, a tározó részei.

Mezőgazdasági vízhasznosítás: Öntözés módszerek és a magyarországi helyzet

Kisvízfolyások revitalizációja

Belterületi (települési) vízrendezés (csapadékvíz hasznosítás, elvezetés)

 

 Irodalom:

Thyll Sz.& al.: Mezőgazdasági talajcsövezés. Mezőgazdasági kiadó Budapest, 1983.

Fehér F.& al.: Területi vízrendezés. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1986.

Petrasovits I. : Az agrohidrológia főbb kérdései. Akadémia Kiadó Budapest 1988.

Vermes L.: Vízgazdálkodás mezőgazdasági-, kertész-, tájépítész-, és erdőmérnök hallgatók részére. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest, 1997.

Fejér László (szerk.): Vizeink krónikája, A magyar vízgazdálkodás története. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001.

Thyll Sz.-Bíró T.: Vízrendezés Szakmérnöki jegyzet. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és környezettudományi Kar, Gödöllő, 2003.

Tantárgy neve:

Hidrológiai modellezés

Tantárgyfelelős neve:

Telbisz Tamás és Bálint Gábor

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

gyakorlat

Számonkérés módja:

gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A hidrológiai modellezés tervezése és kivitelezése, fontosabb szakaszok, lépések, munkafolyamatok.

A hidrometeorológiai folyamatok tér-idő léptéke különös tekintettel a konceptualizálás lehetőségeire.

A csapadék-lefolyás modellezés alapjai, a megelőző csapadék index alkalmazásán alapuló eljárások.

Hidrológiai modellezés térinformatikai környezetben.

Lefolyással kapcsolatos morfometriai paraméterek (lejtőszög, kitettség, görbület).

Vízhálózat levezetésének módszertana (fill sink, flow direction, flow accumulation, stream definition).

Csapadék-lefolyás modellezés digitális domborzatmodellek alapján, térinformatikai műveletekkel.

A HBV, GAPI és TAPI modellek ismertetése.

A hófelhalmozódás és hóolvadás modellezése.

Árhullám transzformációs eljárások alkalmazása folyóhálózatokban, különböző modulok összekapcsolásával kialakított modellek alkalmazása.

 

Irodalom:

Bálint, G. State-of-the-art review of flood forecasting. HarmoniQA Report 2002

Kiss Richárd: Determination of drainage network in digital elevation models, utilities and limitations – Journal of Hungarian Geomathematics, Vol 2, pp.16-29.

Telbisz T., 2007: Digitális domborzatmodellekre épülő csapadék-lefolyás modellezés – Hidrológiai Közlöny, 87/3, pp.53-59.

 

Tantárgy neve:

ÁRTÉRI GAZDÁLKODÁS

Tantárgyfelelős neve:

Balogh Péter

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A fenntarthatóság értelmezése – fenntartható és nem-fenntartható rendszerek jellemzése, és a fenntartható vízgazdálkodás feltételei.

A táj mint élőlény értelmezése, és benne a folyó és a víz mint élő rendszerek értelmezése – az ártéries táj összefoglaló morfológiai és funkcionális jellemzése, a vízi ökoszisztémák jelentősége.

Az ártéri gazdálkodás értelmezése – mint példa a fenntartható víz- és tájgazdálkodásra. Múltja és jövőbeli lehetőségei, az ártéri tájgazdálkodás szükségszerűségének indoklása.

Ember és Tisza kapcsolatának értelmezése – a tiszai táj eredendő működése, a modernkori Tisza-szabályozás és árvíz-kezelés értékelése, a megoldási javaslatok bemutatása (VTT, csongrádi vízlépcső).

Fontos vízgazdálkodási fogalmak táj-szempontú és helyi-érdek alapú értelmezése – árvíz, ártér, folyó, táj, gazdálkodás, fenntarthatóság, vízvisszatartás, öntözés, stb.

 

Irodalom:

A kurzushoz önálló jegyzet készül, aminek alapja az „Integrált tájfejlesztés a Tisza-vízgyűjtőjén” c. projekt szakmai jelentése (2010-11), és az „Ember és Tisza – a fenntartható kapcsolat vizsgálata” c. speciálkollégium jegyzetanyaga (2003-11).

 

 

Tantárgy neve:

ANTROPOGÉN GEOMORFOLÓGIA

Tantárgyfelelős neve:

Nagy Balázs

Tantárgy besorolása:

Kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

Kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Vízrendezés

-A vízrendezések csoportosítása okok, célok, módszerek, éghajlati területek, tereptípusok és az előidézett formák szerint

-A folyószabályozások ókori története

-Természetes vs. mesterséges felszínformák

-Fokgazdálkodás, ártéri gazdálkodás: ezek domborzatmódosító szerepe

-A hazai vízrendezések geomorfológiai háttere, története, elsősorban a beavatkozások előidézte környezet ill. felszínformaváltozások szerint

-A dunai és tiszai munkálatok részletes elemzése, geomorfológiai következményei

-Az ártéri tározás lehetőségei a Tisza mentén: ennek geomorfológiai alapjai és következményei

-Folyók, tavak, tengerpartok: esettanulmányok a Föld különböző részeiről

Földhasználat

Földhasználati módszerek domborzatmódosító szerepe, környezeti következményei: nagytáblás földművelés, erdőirtás, túllegeltetés, teraszos földművelés, ültetvényes gazdálkodás, kaszáló- ill. legelőfenntartás

Bányászat

Külszíni bányászati tevékenység következményei: szén, kő, só, gyémánt, arany, kén

Felszín alatti bányászat: só, szén, gyémánt, nemesfémek

Közlekedés

A közút, vasút és repülőtérépítés környezeti-domborzati hatásai

A járműhasználat domborzatmódosító szerepe

Hadviselés

Erődépítések, árkok, védművek, háborús nyomok

Sport- és szabadidős tevékenység

Turisztikai célpontok, turistautak, sportlétesítmények környezetalakító szerepe, sporttevékenységek a terepen, lavinák, csuszamlások

Tudományos tevékenység

Obszervatóriumok, kutatóbázisok, különösen érzékeny területek feltárása

Szakrális tevékenység

Sziklába vájt templomok, kolostorok, temetkezési helyek környezeti hatásai

 

Tantárgy neve:

VÍZMINŐSÉGVÉDELEM–VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS

Tantárgyfelelős neve:

Jolánkai Géza

Tantárgy besorolása:

Kötelező

Oktatás formája:

Előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium és gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

4

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A vízzel kapcsolatos környezetvédelmi és vízminőség-szabályozási feladatok vízgyűjtő szemléletű oktatása, konkrét vízi-környezetvédelmi tervezési feladatok megismertetése (ld. a VKI-vízgyűjtőgazdálkodási tervezési feladatait) az erre a célra UNESCO felkérésre készült oktató programmal. Az újszerű holisztikus ökohidrológiai koncepció – mint tervezést és szabályozást segítő beavatkozási eszközrendszer – ismertetése, kitekintve az éghajlatváltozás vízzel kapcsolatos hatásainak kivédésére-ellensúlyozására szolgáló adaptációs stratégiákra is.

Alapvető vízkémiai, biológiai ismeretek: gázok oldhatósága, fontosabb elemek körforgása a természetben, eutrofizáció, trofitási kategóriák, fotoszintézis, légzés, szennyvíztisztítás fontosabb lépései és biológiai háttere, toxicitás, toxikológiai tesztek, a veszélyes anyagok (szerves, nehézfémek) rövid jellemzése. A MSZ 12749 szabvány osztályozási alapjai, paraméterei, főbb csoportok. A vízminőség jellemzése különböző paraméterek alapján. A vizsgált fizikai-, kémiai-, biológiai paramétereket befolyásoló természetes folyamatok és az azokra ható, azokat befolyásoló műszaki beavatkozások lehetőségei, hatásfokuk, (pl.: szennyvíztisztítás, földhasználat, mezőgazdaság, vízi műtárgyak, gátak, tározók szerepe stb.) A fenti folyamatok szemléltetése a WQ-CAL2 oktatóprogram segítségével és kapcsolódó konkrét feladatok megoldása. A Víz-Keretirányelv vízminőségi osztályozásának paraméterei, példákkal, ökológiai szemlélet. Felszíni vizek monitoringjának tervezése, kivitelezése (felszíni vizek mintázásának gyakorlati problémái). Kapcsolódó törvények, rendeletek, szabványok.

Irodalom:

Jegyzetek és oktató program: Jolánkai G. Vízi környezetvédelem (jegyzet digitálisan), Jolánkai G előadásai (ppt előadásanyagok digitálisan)

            Jolánkai G., Bíró I, (2001): Basic river and lake water quality models, Computer aided learning programme on water quality modelling, (WQMCAL Version 2), (with an outlook to „ecohydrological" applications), Software and description. UNESCO IHP Documents on CD-ROM Series No.1 (az előadó által készített oktató program:- hálózaton és CD-n)

            Jolánkai G., Bíró I (2002): WQMCAL Kézikönyv a Folyók és tavak alapvető víz-minőségi modelljeinek számítógéppel segített oktatási programjához (Jegyzet a WQMCAL használatához.:-CD-n)

            Jolánkai G-Mándoki M.: Gyakorlati feladatlapok. A hallgatók a gyakorlatokon kapják kézhez

Ajánlott hazai szakirodalom, illetve szabvány:

            Benedek-Literáthy (szerkesztők) Vízminőségszabályozás környezetvédelemben, Műszaki Könyvkiadó, 1979

            A Vízminőség-szabályozás Kézikönyve (Szerk.: Katona E.) AQUA Kiadó., Bp. 1989

            A felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. MSZ 12749 (1993 október)

            Vízkészletvédelem – A vízminőség-védelem aktuális szempontjai (szerk: Szűcs P és tsai) Bíbor Kiadó 2009,  ISBN 978-963-9988-00-2

            VGT ('www.vizeink.hu)

Tantárgy neve:

HIDROLÓGIAI SZÉLSŐSÉGEK - ÁRVÍZKEZELÉS, VÍZHIÁNYKEZELÉS

Tantárgyfelelős neve:

Konecsny Károly

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

Előadás

Számonkérés módja:

Kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

A vízjárási szélsőségek bemutatása. A lefolyási tényező és a vízműtárgyak hatása a vízjárási szélsőségekre. Éghajlatváltozás és a vízjárási szélsőségek. A vízkárelhárítás jogszabályi háttere, védművek építésének és üzemeltetésének engedélyezése. Az árvizek kialakulásának okai. A nagy árvizek és a hirtelen árvizek hidrológiai jellemzői és következményei. Árvízmentesítés, és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése. Az árvízkezelés szerkezeti és nem szerkezeti módszerei. Árvízveszély és árvízkockázat az Eu Irányelv tükrében. A vízhiány kialakulása és következményei. A folyók kisvízi lefolyása. Hasznosítható vízkészletek és vízpótlási lehetőségek.

Gyakorlat: Vizekkel kapcsolatos katasztrófák a Földön. A Duna-völgyben és a Tisza-völgyben levonult néhány nagy árvíz hidrológiai jellemzői. Esettanulmány a 2001. márciusi felső-tiszai árvíz idején történt árvízvédekezésről, az árvízvédelmi riasztó rendszer működéséről. Egy folyó árvízvédelmi rendszerének bemutatása. A kisvizek hidrológiai statisztikai vizsgálata a Tiszán és mellékfolyóin. Nagy árvízvédelmi projektek, az árvízvédelmi művek tervezése és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárások. Vízkárelhárítási együttműködés a szomszédos országokkal kötött egyezmények szerint.

Irodalom:

Konecsny K. (2011), A víz, mint erőforrás és kockázat. Elektronikus tananyag. Egri EKF. Földrajz Tanszék (szerkesztés alatt).

Pálfai I. (2004), Belvizek és aszályok Magyarországon. KÖZDOK. Budapest.

Stelczer K. (2000), A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Szlávik L. (2003), Az árvízvédelmi biztonság elemzése. VITUKI. Budapest.

*** (2007): Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK (2007. október 23.) irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.) http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/index.htm

 

Tantárgy neve:

AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELVE

Tantárgyfelelős neve:

Juhász István

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A vízgyűjtő, mint a vízgazdálkodás alapja. Vízgazdálkodás célja, helyzete, jelenlegi irányai. Az EU vízminőségi-védelmi politikáinak célja, fejlődése, végrehajtása.  Az EU egyéb víz- és környezeti irányelvei. Az EU Víz Keretirányelv legfontosabb célkitűzései, előírásai, jellemzői. A vizek jó állapotának kritériumai. A Keretirányelv végrehajtásának menete. Az ellenőrzések és szankciók kérdése. A vízgyűjtőgazdálkodási tervezés célja, tervezési szintek. A tervezés folyamata, vízgyűjtőtervek. Igények, költségek és hasznok. A tervezést meghatározó feltételek és szempontok. A társadalom bevonása tervezési folyamatokba. Finanszírozási háttér, intézményi kérdések. A társadalom és a gazdasági szektor vízigényi kérdései. Ökológiai vízigények kérdései. Nemzetközi együttműködések, vízvédelmi és szektorpolitikák integrációinak kérdései.  Duna Régió Stratégia és akcióterve.

Irodalom:

EU dokumentumok

 

Tantárgy neve:

HEGYVIDÉKI TERÜLETEK HIDROLÓGIÁJA

Tantárgyfelelős neve:

Galgóczy Zsolt

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

Előadás

Számonkérés módja:

Kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A kurzus részletesen foglalkozik az árvizek kialakulása szempontjából kiemelten fontos hegyvidéki területek hidrológiai folyamataival és hatótényezőivel, természetföldrajzi megközelítésben.

 

Hegyvidéki kísérleti vízgyűjtők: hidrometeorológiai észlelőhálózat, vízgyűjtőfeltárás, hidrológiai analógia, PRB/PUB program.

Morfológiai tényezők hatása a lefolyásra: alak, kitettség, lejtés, vízrendszer-hierarchia. Összegyülekezés és izokrónok, vízhálózat horizontális szerkezete.

Éghajlati tényezők hidrológiai szerepe: a Kárpátok hidrometeorológiája, makroszinoptikus folyamatok, Felső-Tiszai árvízi esettanulmányok. Csapadékmérés módszertani problémái, csapadékeloszlás hegyvidéki területeken, hótakaró és domborzat kapcsolata, orografikus csapadékképződés, orográfiai függvénygörbék.

Az erdő hidrológiai szerepe: vegetációs szerkezet, magassági tagozódás, erdőhatár, erdő csapadékmérlegének komponensei. Erdészeti kísérleti területek. Benedvesedési kapacitás, csapadék–intercepció összefüggések.

Hegyvidéki vízfolyások vízjárási jellemzői: összefüggés a domborzati és éghajlati tényezőkkel, az alapvízhozam területi eloszlása, vízhozammérés módszertana és méréstechnikai problémái hegyvidéki vízfolyásokon. Összegyülekezés: vízgyűjtő-karakterisztika, árhullámkép-elemzés, egységárhullám előállítása.

Flash flood-ok kialakulása, levonulása, hazai és külföldi esettanulmányok.

 

Irodalom:

Chang, M. Forest Hydrology: An Introduction to Water and Forests. CRC, Boca Raton, Forida, 488 p.

Dyck, S. 1980. Angewandte Hydrologie I–II. Verlag für Bauwesen, Berlin, 528+544 p.

Jong, C., Collins, D.N., Ranzi, R. (eds.): Climate and Hydrology of Mountain Areas. Wiley, Chichester, 338 p.

Kontur I.,Koris K.,Winter J. 2001. Hidrológiai számítások. Linograf Kiadó, Budapest, 584 p.

Maidment, D.R. 1993.  Handbook of Hydrology.  McGraw-Hill,  New York, 1424 p.

 

 

Tantárgy neve:

KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS

Tantárgyfelelős neve:

Zöldi Irma

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

Előadás

Számonkérés módja:

Kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

3

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Az kármentesítés célja az elmúlt évszázad(ok)ban a földtani közegben (talajban) a felszín alatti vizekben, a felszíni vizek üledékeiben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések kezelése. Szorosan kapcsolódik a vízfolyásokon levonuló havária jellegű szennyezések kártételének csökkentéshez, azaz a kárelhárításhoz.

A környezeti kárelhárítás, kármentesítés jogi alapjai, illetve a kapcsolódó intézményi háttér (minisztérium, zöldhatóságok, vízügyi igazgatóságok, szakhatóságok, bíróság). A kárelhárítás, kármentesítés fogalomrendszere. Szennyezőanyagok típusai. Szennyezőanyag viselkedésének vizsgálata, valamint előre jelzése a környezeti elemekben. Kármentesítés fázisai (állapotértékelés, tényfeltárás, beavatkozás, monitoring). Tényfeltárás és kockázatelemzés módszerei. Határérték rendszerek, határértékek kapcsolata a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott természetes hátér- és küszöbértékekhez, kármentesítési célállapot határérték meghatározása. Kármentesítési technológiák (technológiai típusok /in situ- és ex situ: fizikai-kémiai; termikus; biológiai és egyéb eljárások/, szennyezőanyagok szerint), alkalmazhatóságuk a talaj-, iszap-, és vízkezelési gyakorlatban. Monitoringozás és természetes regeneráció. Környezetvédelmi adatszolgáltatások (FAVI).

Irodalom:

Stefanovits Pál: Talajvédelem, környezetvédelem (Mezőgazdasági kiadó 1977)

Simonffy Zoltán: Kármentesítési kézikönyv 1. Szennyeződésterjedési modellek (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1998) (internet )

Kádár Imre: Kármentesítési kézikönyv 2. A szennyezett talajok vizsgálata (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1998) (internet)

Dura-Gruiz-László-Vadász: Kármentesítési kézikönyv 3. Szennyezett területek részletes mennyiségi felmérése (Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet)

Anton-Halmóczky-Havasné Szilágyi- Szabó: Kármentesítési kézikönyv 4. Kármentesítési Technológiák (Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet)

Kármentesítési kézikönyv 5. Bioremediáció (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010) (internet)

Síkhegyi-Tisza-Unger: Kármentesítési útmutató 3 (Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet)

Gondi-Halmóczky-Liebe-Szabó-Szarka: Kármentesítési útmutató 6 Tényfeltárás és monitoring Környezetvédelmi Minisztérium 2001) (internet)

Kármentesítési útmutató 8 Természetes lebomlás (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010) (internet)

 

Tantárgy neve:

MEDENCEHIDRAULIKA

Tantárgyfelelős neve:

Simon Szilvia

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A kurzus célja a vízföldtani alaptudás kibővítése és elmélyítése. A kurzus első fele az üledékes medencékben különböző skálán működő vízáramlási rendszerekkel, jellegzetességeikkel, a fő törvényszerűségekkel, az áramlási rendszerek befolyásoló tényezőivel és azok hatásaival foglalkozik. Az elvek, az áramlási rendszerek szemléletének elsajátításán túl gyakorlati példákon keresztül ismerkednek meg a hallgatók a vízföldtani kutatás és kiaknázás módszereivel és technikáival. A kurzus második felében a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatával foglalkozunk, folyók és tavak esetében. A köztük lévő kölcsönhatás hidraulikai hátterét, kémiai és ökológiai következményeit, vonzatait részletesen tárgyaljuk. Kiemelt szerepet kap a felszínalatti víztől függő ökoszisztémák védelmének problémaköre.

 

Irodalom:

Tóth J (2009) Gravitational Systems of Groundwater Flow Theory, Evaluation, Utilization. Cambridge University Press, 297 p.

Deming, D. (2001): Introduction to Hydrogeology, McGraw-Hill, New York, 2001, 468 p.

Fetter, C. W. 1994: Applied Hydrogeology, MacMillan College Publishing Company, Inc., New York, p. 4, 113, 691 p.

Freeze, R. A., Cherry, J. A. (1979): Groundwater – Prentice-Hall Inc., New Jersey.C. W., 604 p.

Tantárgy neve:

KARSZTHIDROGEOLÓGIA

Tantárgyfelelős neve:

Erőss Anita

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

2. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A karsztvíz az emberiség számára fontos ivóvízforrás, a Föld népességének egynegyede, Európában pedig a lakosság 35%-a fogyaszt karsztvizet. Magyarországon is számottevő a karsztvizek használata ivó- és ásványvízként, valamint termálvizeink nagy része is karsztos eredetű. A karsztok hidrogeológiája más, mint a porózus víztartóké még akkor is, ha az áramlások hajtóereje ezeknél is uralkodóan a térszín magasságkülönbségeiből származik. A karsztos víztartók kiemelten sérülékenyek, a szennyezők gyorsan bejuthatnak a felszín alá és akár nagy távolságokra is képesek rövid időn belül továbbszállítódni. Ennek köszönhetően a karsztos víztartók speciális védelmi stratégiát követelnek, melyhez nélkülözhetetlen a karsztrendszer hidrogeológiai sajátosságainak, működésének, kutatási módszereinek alapos ismerete, megértése. A tantárgy keretein belül ezek elsajátítására kerül sor, különös tekintettel a sérülékenység becslés és térképezés, geofizikai módszerek, valamint a természetes és mesterséges nyomjelzők alkalmazására, illetve a modellezés problémakörére.

Irodalom:

Ford, D. C., Williams, P. W., 2007, Karst Hydrogeology and Geomorphology, Chichester, John Wiley and Sons Ltd., 562 p.

Goldscheider, N., Drew, D., 2007, Methods in karst hydrogeology. International Contributions to Hydrogeology 26. Taylor & Francis, London, 264 p.

 

Tantárgy neve:

A KÁRPÁT-MEDENCE VÍZRAJZÁNAK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA

Tantárgyfelelős neve:

Karátson Dávid

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

előadás

Számonkérés módja:

kollokvium

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

7

Kreditszám:

1

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A kurzus a Kárpát-medence vízgyűjtőterületének, vízrajzi képének kialakulását és antropogén változásait tárgyalja átfogóan, a főbb állomások bemutatásával.

1. A vízgyűjtőterület kialakulása, természetföldrajzi meghatározottsága, ősvízrajzi képe.

2. A Duna és a Tisza és mellékfolyóinak vízföldrajzi jellemvonásai a késő-pleisztocénban–holocénban. Nagyobb tavaink kialakulása, vízrajzi változásai.

3. Az ártéri- és fokgazdálkodás kialakulása, története, funkciói. A vízrajzi kép az ókorban és a kora középkorban.

4. A Mária Terézia-kori és a XIX. századi folyószabályozások, hatásuk a vízrajzi kép átalakulására.

5. A XX. sz. folyószabályozásai, vízlépcsők és duzzasztók, ezek természetföldrajzi és ökológiai értékelése.

6.   Jövőbeli lehetőségek és feladatok, együttélés (együttműködés?) a Kárpát-medence közös vízgyűjtőjén, árvízkezelés, VTT, ártéri gazdálkodás stb.

 

Irodalom:

Andrásfalvy Bertalan (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása (Ekvilibrium Kft.)

Füleky György (szerk., 1999-2008): A táj változása a Kárpát-medencében (I-IV). Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány és Szent István Egyetem, Gödöllõ.

Frisnyák Sándor (1999): Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Karátson Dávid (főszerk., 2002): Magyarország földje – kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub.

 

Tantárgy neve:

KARSZTHIDROLÓGIA

Tantárgyfelelős neve:

Kiss Klaudia

Tantárgy besorolása:

kötelező

Oktatás formája:

Előadás és gyakorlat

Számonkérés módja:

C típusú kollokvium és gyakorlati jegy

Tárgyfelvétel ajánlott ideje:

1. félév

Előtanulmányi feltétel:

A képzési program 8. pontjában rögzített részletek szerint

Tantárgy kódja:

 

Kontaktórák száma:

14

Kreditszám:

2

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A karsztosodás fogalma, folyamata. A karsztvíz fogalma, keletkezése, elhelyezkedése, típusai. Felszíni lefolyás, diffúz és pontszerű beszivárgás karsztterületeken. A felszín alatti víz áramlása, a vízmozgás nyomon követése víznyomjelzésekkel. Karsztforrások típusai; források vízgyűjtőterületének meghatározása. Karsztvízjárás és vizsgálata. A nyílt karsztok hidrológiai modellje. A fedett karsztvíz és a hévizek. A karsztvíz felhasználása és a karsztvíz-termelés módja. A karsztvíz-termelés és felhasználás természet- és környezetvédelmi problémái.

A karbonátos kőzetek és a karsztvíz kémiája (karbonát-oldódás, keveredési korrózió, szennyezőanyagok). Vízminőségi problémák karsztterületeken. A felszín alatti vizek védelmének jogszabályi alapjai; a VKI felszín alatti vizekre vonatkozó része és hazai végrehajtása. A magyarországi karsztvizek mennyiségi és minőségi állapotának értékelése.

Az elméleti tananyagot gyakorlati feladatok (karsztos vízgyűjtőterület meghatározása, karsztvízszint- és vízhozam-idősorok vizsgálata, vízminőség vizsgálatok és értékelésük a vonatkozó határértékek szerint) egészítik ki.

Irodalom:

Ford, D. C., Williams, P. W., 2007, Karst Hydrogeology and Geomorphology, Chichester, John Wiley and Sons Ltd., 562 p.

William B. White 1988, Geomorphology and Hydrology of karst terrains, Oxford Univ. Press, 1, 480 p.

Juhász J. 2002, Hidrogeológia (3.kiadás), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1176p.

7. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok, valamint a minőségbiztosítás módjának bemutatása

Az elméleti tantárgyak kollokviummal (ötfokozatú érdemjeggyel) záródnak, a számonkérés formája lehet szóbeli és/vagy írásbeli, a követelményeket a tantárgyleírások tartalmazzák, illetve az oktatók határozzák meg.

Az ellenőrzési és értékelési formák féléves bontása

Ellenőrzés, értékelés formája

ÖSSZESEN

Félév

1.

2.

Kollokvium

12

6

6

C típusú kollokvium

8

5

3

Gyakorlati jegy

10

5

5

MINDÖSSZESEN

30

16

14

A szakdolgozat

A hallgatók a záróvizsgát megelőzően egy a hidrológia legszélesebben értelmezett tárgyköréből választott témából a megadott szempontok szerint, a tanult ismereteket komplex módon alkalmazó szakdolgozatot készítenek.

A szakdolgozatban a hallgatónak számot kell adnia arról, hogy

–          ismeri és képes feldolgozni egy adott témakör irodalmát,

–          elsajátította az adatfeldolgozás és kiértékelés módszereit,

A szakdolgozatot a bírálók érdemjeggyel minősítik.

A záróvizsga

A záróvizsga bizottság összeállításáért és működtetéséért a Természetföldrajzi Tanszék vezetője a felelős.

A záróvizsgára bocsátás feltételei

 

A tantervben előírt

–          valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

–          valamennyi kreditpont megszerzése,

–          szakdolgozat elkészítése és határidőre történő benyújtása.

 

A záróvizsga teljesítése

–          a szakdolgozat megvédése és

–          a képzés ismeretanyagát magába foglaló komplex szóbeli vizsga.

Az oklevél minősítése

Az oklevél minősítése az alábbi részeredmények azonos súlyozású átlagolása alapján történik:

–          az szóbeli vizsga eredménye,

–          a szakdolgozat érdemjegye,

–          a félévek során érdemjeggyel teljesített tantárgyak átlaga.

 

Az oklevél minősítése a két tizedesjegyre kiszámított átlageredmény alapján történik (kitűnő, ha az átlag: 5,00; jeles, ha az átlag: 4,51-4,99; jó, ha az átlag: 3,51-4,50; közepes, ha az átlag: 2,51-3,50; elégséges, ha az átlag: 2,00-2,50).

 

Az oklevél a végzettség és szakképzettség megszerzését igazolja.

A szakképzés minőségbiztosítása

A szakirányú továbbképzés minőségbiztosításának főbb szempontjai:

–          szakmailag kompetens, szakterületén kiváló oktatók részvétele az elméleti és a gyakorlati képzésben,

–          az oktatói munka hallgatói véleményezése az ELTE Minőségfejlesztési Szabályzatának megfelelően,

–          az elméleti ismeretek és a gyakorlati tananyagok rendszeres felülvizsgálata és a legújabb kutatási eredményekkel történő kiegészítése.

8. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje

A hallgató korábbi tanulmányai során teljesített, beszámítható tantárgyak megfeleltetése az ELTE SzMSz HKR kreditátviteli előírásainak megfelelően, egyéni elbírálás alapján történik. Ez érintheti a szakirányú továbbképzésre jelentkező hallgató korábbi földrajzi és földtudományi tanulmányait, különös tekintettel az általános és regionális (Kárpát-medence és Magyarország) természetföldrajzi, földtani, vízföldrajzi és általános hidrológiai ismeretkörökre.

 

9. A képzés részletes költségterve a függelékben található.

 A képzés díja egy hallgatóra vetítve 297 100 Ft/ év / fő. Ez biztosítja a költségtervben jelzett bevételt a minimális 12 fős létszám esetén.

 

 

 

 

Budapest, 2011. május 18.

 

Michaletzky György sk.

dékán

 

 

Függelék:

 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Természettudományi Kar

Természetföldrajzi Tanszék

Utkód

(pénzügyi központ)

512

 

Körzet  D320

(funkcióterület)

 

D135

 

Munkaszám

(pénzügyi központ)

1308/96

 

 

Önköltséges képzés, tanfolyam előkalkulációja

 

Sor-   szám

Megnevezés

Tervezett összeg

 

 

 

 

Illetmény

150,000

 

Szerzői jogvédelem alá tartozó megbízási díjak

0

 

Egyéb megbízási díjak (előadás- és gyakorlat óradíja)

1,953,000

 

Túlóradíj ( túlórák )

0

 

Jutalom

0

1

Bérjellegű kiadások

2,103,000

2

Egyéb személyi kiadások ( étkezés, utazásos ktgtérítés )

0

 

Személyi kiadások összesen ( 1+2 )

2,103,000

 

TB járulék ( 27 % = 3%EB+24% NYB)

546,780

 

Egészségügyi hozzájárulás ( 11%)

0

 

Munkaerőpiaci hozzájárulás (1%)

21,030

3

Munkáltatót terhelő járulékok összesen

567,810

 

Készlet beszerzés

0

*

Szolgáltatási és egyéb kiadások

3,090

4

Közvetlen dologi kiadások összesen

3,090

5

Közvetlen elszámolt ( kész ) kiadás ( 1+2+3+4 ) ( 7. sor 79%-a )

2,673,900

 

Rezsi költség ( 15. sor - 8.sor 8% -a)

285,216

 

Kezelési költség ( 15. sor 2% )

71,304

 

Kari elvonás (15. sor…% )

356,520

6

Közvetett költségek

713,040

7

Közvetlen és közvetett költségek összesen ( 5+6 ) 100%

3,386,940

8

Alvállalkozói kiadás

0

9

Nyereség

0

10

Költségvetési befizetés alapja ( 7+8+9 ) 13. sor 93%-a, vagy ha nincs, kulturális járulék a 13. sor 95%-a )

3,386,940

11

5% befizetés ( Kincstár felé 12. sor 5%-a )

178,260

12

ÁFA alap ( 10+11+12 ) = 100%

3,565,200

13

ÁFA % 13. sor %-a

0

14

Vállalkozási érték  (13+14 ) Kiadás összesen

3,565,200

15

Nettó bevétel

3,565,200

16

Bevételek ÁFÁ-ja

0

17

Bevétel (=15.sor )

3,565,200