Az ELTE TTK HÖK Alapszabálya
Utolsó
módosítás: 2011. november 29.2 március 14.
Általános rendelkezések
1.
§
Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem
(a továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (a továbbiakban: Kar)
Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), rövidítése: ELTE TTK
HÖK, székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Az Önkormányzat
nemzetközi neve: Student Union of the Eötvös Loránd University Faculty of
Science.
2.
§
Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak érdekképviseletét
és érdekvédelmét látja el, gyakorolja MagyarországMagyar
Köztársaság törvényeiben és jogszabályaiban valamint az Egyetem és
a Kar szabályzataiban a kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési,
javaslattételi, véleményező és ellenőrző jogköröket, az ELTE Egyetemi Hallgatói
Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) munkájába bekapcsolódva az egyetemi szintű
hallgatói ügyekben képviseli a Kar hallgatóit, ezen kívül az Önkormányzat
céljaival összeegyeztethető egyéb tevékenységeket folytat.
3.
§
Az Önkormányzat céljai:
(a) ellátni a Kar
hallgatóinak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben és
minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben,
(b) támogatni a Kar
hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,
(c) javítani a
hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges
kiegészítésének feltételeit és bővíteni az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,
(d) folyamatosan
tájékoztatni a Kar hallgatóit és oktatóit az Önkormányzat tevékenységéről, a
Kar életével kapcsolatos kérdésekről, informálni pályázatokról, ösztöndíj- és
álláslehetőségekről,
(e) megteremteni
működése gazdasági hátterét, törekedve ezáltal saját anyagi függetlenségére,
(f) lehetőséget teremteni és segíteni a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi
ösztöndíjas képzését,
(g) együttműködni
hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.
4.
§
Az Önkormányzat az előző pontban meghatározott célok
megvalósítása érdekében a következő
feladatokat végzi:
(a) megszervezi a
hallgatói képviselők választását, és munkájukhoz
biztosítja munkájukhoz a szükséges
infrastrukturális hátteret,
(b) segíti a
hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók részére kedvezményes
szolgáltatásokat nyújt,
(c) állandó és
időszakos pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,
(d) lehetőséget
teremt a Kar hallgatóinak szakmai területükön túlmutató közéleti, közgazdasági,
jogi és más ismeretek megszerzésére és gyakorlására,
(e) segíti a Kar
hallgatóit az egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában,
(f) az Egyetem szellemiségével
összeegyeztethető vállalkozásokat folytat,
(g) összegyűjti és
rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal
kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb
kihasználásában,
(h) folyamatos és
szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel,.
(i) a Kar hallgatói
számára rendezvényeket szervez, különös tekintettel a Kar elsős hallgatói
számára szervezett gólyatábor(ok)ra, gólyabálra és a Lágymányosi Eötvös
Napokra.
5.
§
Az Alapszabályban használt és azzal összefüggő
fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezések:
(1) Alapszabály: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya
(2) Alapítvány: Az
ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
(3) Felügyelő
Bizottság: Az Alapítvány Felügyelő Bizottsága
(4) Küldöttgyűlés: Az
ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése
(5) Kuratórium: Az
Alapítvány Kuratóriuma
(6) megfigyelési jog:
Egy személy megfigyelési joggal vesz részt az ülésen, akkor azokat a jogokat
sem gyakorolhatja, amelyek a tanácskozási jogú tagokat megilletik. Ha egy ülés
nyilvános, azok, akiket az Alapszabály vagy az ülést tartó bizottság határozata
nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal
vesznek részt.
(7) az Önkormányzat
tagja: Minden, a Karon alap- vagy mesterszakon, doktori képzésben vagy egyéb,
hallgatói jogviszonnyal járó képzésen tanulmányokat folytató hallgató, akinek
alapkara az ELTE TTK, továbbá a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon
tanuló hallgató, akinek az Egyetemen hallgatói jogviszonya van.
(8) szavazati
arányok:
Egyszerű többség: a
leadott szavazatok több, mint fele egyetértő.
Kétharmados többség:
a leadott szavazatok több, mint kétharmada egyetértő.
Négyötödös
többség: a leadott szavazatok több, mint négyötöde egyetértő.
Szótöbbség: a
támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké.
(9) szavazati jog: Ha
egy személy szavazati joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen
napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz és szavazhat
valamennyi kérdésben.
(10) tanácskozási
jog: Ha egy személy tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, akkor
javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi
pontokhoz, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat, amelyek a szavazati
jogú tagokat illetik meg.
(11) tisztségviselők:
Az önkormányzat tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettesek, a biztosok, a
szakterületi koordinátorok, a referensek
és az Ellenőrző Bizottság tagjai.
(12) Választmány: Az
ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Választmánya.
(13) Szakterület: Az
Önkormányzat az egyszerűbb kezelhetőség érdekében tagjait a Karon folytatott
képzéseik alapján szakterületekbe sorolja. Egy személy több szakterület tagja
is lehet.
Az Önkormányzat szervezeti felépítése
6.
§ A Küldöttgyűlés
(1) Az Önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szerve a
Küldöttgyűlés; valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat,
valamennyi, alacsonyabb szintű bizottság, illetve tisztségviselő által hozott
döntést megváltoztathat.
(2) A Küldöttgyűlés
döntési jogosultságait határozattal átruházhatja.
(3) Azokban az
esetekben, amikor a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal
rendelkezik, a Küldöttgyűlés a döntési jogosultságot nem ruházhatja át. A
Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel dönt:
(a) Az elnök, az
elnökhelyettesek és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásról,;
(b) aAz
Alapítvány elnökének, titkárának és kuratóriumi tagjainak megválasztásáról
és visszahívásáról,
(c) a Választmány
tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
(d) a tisztségviselők visszahívásáról,
(e) az Alapszabály
elfogadásáról és módosításáról,
(f) az Önkormányzat
költségvetésének elfogadásáról,
(g) más
szervezetekkel való egyesülésről,
(h) az Önkormányzat
feloszlatásáról,
(i) a Küldöttgyűlés
ügyrendjéről,
(j) a Választmány
ügyrendjéről,
(k) a szakterületi bizottságok
ügyrendjéről.
(4) A (3) (d) -(k)
esetekben a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel dönt.
(5) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat
választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások
rendjéről az Alapszabály melléklete rendelkezik.
(6) A Küldöttgyűlés
szavazati jogú tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől a
tevékenységi körükbe tartozó kérdésekről. A küldöttgyűlési képviselők
tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmány ülésein.
7.
§ A Választmány
(1) Az Önkormányzat két kKüldöttgyűlési
ülés közötti fő döntéshozó szerve a Választmány. Amennyiben az
Alapszabály vagy küldöttgyűlési határozat másképp nem rendelkezik, valamennyi,
az Önkormányzat életét érintő kérdésben döntést hozhat.
(2) A Választmány
szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Küldöttgyűlés
által, szakterületenként (kivéve a doktorandusz szakterületről)
választott további tagok. A választmányi tagok száma legalább nyolc, legfeljebb
tizenegy fő. A Választmány tagjai az Önkormányzat tagjai közül kerülnek ki.
(3) A vVálasztmányi
ülés állandó meghívottjai a tisztségviselők, az Alapítvány elnöke
és titkára, amennyiben nem szavazati jogú tagok. A
meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmányon.
8.
§ A szakterületi bizottságokcsoportok
(1) A könnyebb és áttekinthetőbb munkavégzés
érdekében a képviselők munkájukat szakterületi csoportokban - biológia, fizika,
földrajz- és földtudományi, környezettudományi, kémia, matematika - végzik.
(2) Bármelyik képviselő bármelyik - akár több - szakterületi csoportban
dolgozhat; ehhez a képviselő megválasztásával alanyi jogot szerzett magának.
Ezt a szándékát írásban jeleznie kell a megfelelő szakterület szakterületi koordinátorának.
Ha a képviselő abban a szakterületi csoportban kíván dolgozni, amelyik
választási csoportban bekerült, akkor erről nem kell nyilatkoznia. Amennyiben
nem kíván tovább az adott szakterületi csoportban dolgozni, ezt szintén köteles
írásban - haladéktalanul - jelezni.
(3) A szakterületi csoportok nem minősülnek döntéshozó testületnek, nem
hozhatnak kötelező érvényű döntéseket; ugyanakkor tagjai kötelesek az
Önkormányzat döntéshozó testületei által hozott határozatokat betartani.
(1) Minden választási szakterülethezi csoporthoz
tartozik egy szakterületi bizottság.
(2) Az egyes szakterületi
bizottságok szavazati jogú tagjai a hozzá tartozó választási szakterületi
csoportbanen megválasztott képviselők, és ha van ilyen, a választási
szakterületi csoporthozhez tartozó szakterületi koordinátor, ha mint képviselő
nem tagja.
(3) A szakterületi bizottság
elnöke a szakterületi koordinátor, kivéve a Doktorandusz Szakterületi Bizottság
esetében, ahol a Doktorandusz Szakterületi Bizottság által javasolt személyek
közül a Küldöttgyűlés választ a tisztségviselők megválasztásának rendje
alapján.
(4) A szakterületi bizottságok
felsorolása:
(a) A Biológia választási
Sszakterület szakterületi bizottsága a Biológia Szakterületi Bizottság,
szakterületi koordinátora a bBiológia szakterületi koordinátor.
(b) A Fizika választási
Sszakterület szakterületi bizottsága a Fizika Szakterületi Bizottság,
szakterületi koordinátora a fFizika szakterületi koordinátor.
(c) A Földrajz- és
Fföldtudományi választási Sszakterület szakterületi bizottsága a Földrajz- és
földtudományi Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a fFöldrajz- és
földtudományi szakterületi koordinátor.
(d) A Kémia választási
Sszakterület szakterületi bizottsága a Kémia Szakterületi Bizottság,
szakterületi koordinátora a kKémia szakterületi koordinátor.
(e) A Környezettudományi
választási Sszakterület szakterületi bizottsága a Környezettudományi
Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a kKörnyezettudományi
szakterületi koordinátor.
(f) A Matematika választási
Sszakterület szakterületi bizottsága a Matematika Szakterületi Bizottság,
szakterületi koordinátora a mMatematika szakterületi koordinátor.
(g) A Doktorandusz választási
Sszakterület szakterületi bizottsága a Doktorandusz Szakterületi Bizottság.
(5) A szakterületi bizottságok
munkáját szakterületi csoportok segítik. A szakterületi csoportba a választási
szakterület bármely tagja tartozhat, a szakterületi bizottság tagjai
automatikusan tagjai a csoportnak. A csoportnak döntési jogköre nincsnem rendelkezik
döntési jogkörrel.
9.§
A mentorrendszer
(1) A mentorrendszer feladata, hogy segítse az elsős
alapszakos hallgatók beilleszkedését az egyetemre.
(2) A mentorrendszer
tagjai a mentorok, akikhez egy meghatározott alapszakos hallgatói csoport
tartozik. A mentor segíti csoportjának tanulmányi ügyintézését, tájékoztatja
őket az egyetemmel kapcsolatos aktuális eseményekről. A mentorrendszert a
mentorkoordinátor irányítja, aki az Önkormányzat választott tisztségviselője.
(3) A mentorrendszer
egy minden tavaszi félévben megalkotott tervezet alapján működik. A tervezetet
a mentorkoordinátor a mentorok és az Önkormányzat segítségével dolgozza ki, és
a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.
Az Önkormányzat tisztségviselői
10.
§ A tisztségviselők
(1) Az Önkormányzat bizonyos körülhatárolt feladatok
elvégzésére, a napi ügyvitellel kapcsolatos döntések meghozatalára
tisztségviselőket nevez kiválaszt.
(2) A
tisztségviselők, beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak és a
Küldöttgyűlésnek, valamint az Alapítvány elnöke és titkára együttes beszámolási
kötelezettséggel tartozik a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.
(3) A
tisztségviselők, az Alapítvány elnöke, és
titkára tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek,
ha nem tagjai az Önkormányzatnak.
(4) A tisztségviselő
munkáját csoport segítheti, amennyiben erről az Alapszabály tisztségviselőkről
szóló része rendelkezik. Ez a csoport segíti a tisztségviselőt a döntések
meghozatalában, a döntés-előkészítésben. A csoport tagjait a tisztségviselő
határozza meg a szakterületek javaslata alapjánát figyelembe
véve. A csoport döntési jogkörrel nem rendelkezik.
(5) A tisztségviselők kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez
szükséges szabályzatokat, jogszabályokat ismerni és figyelemmel kísérni, azok
változásairól az Öönkormányzatot
tájékoztatni.
(6) A tisztségviselők
munkájukért állandó ösztöndíjban részesülnek.
(6)(7) Egy személy csak egy tisztségviselői posztot
tölthet be.
(7) A tisztségviselők, az Alapítvány elnökének és
titkárának visszahívásáról a Küldöttgyűlés kétharmaddal dönt, bármely képviselő
vagy választmányi tag indítványára. Sikertelen visszahívási indítvány esetén,
visszahívásra legközelebb a követekező küldöttgyűlési ülésen kerülhet sor.
11.
§ Az elnök
(1) Az Önkormányzat működését az elnök irányítja,
akit az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választ.
(2) Feladata
különösen:
(a) a Küldöttgyűlés
és a Választmány munkájának koordinálása;
(b) a kari hallgatói
érdekképviselet irányítása;
(c) az Önkormányzat
képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken.
(3) Tisztsége alapján
tagja:
(a) a Szenátusnak,
(b) a Kari Tanácsnak,
(c) a Dékáni Tanácsnak
az ELTE TTK SzMSz-ének rendelkezései szerint,
(d) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(e) az EHÖK
Elnökségének.
(4) Megválasztásával
az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
(a) Kari Hallgatói
Fegyelmi Testület,
(b) kari Költségvetési
Bizottság,
(c) kari
Jegyzetbizottság.:tagja(3)
Tisztsége alapján
,nak(a)
a Szenátus
,nak(b)
a Kari Tanács
,nak(c)
a Dékáni Tanács
,nek(d)
az EHÖK Küldöttgyűlésé
nek,(e)
az EHÖK Elnökségé
nek(f)
a Kari Hallgatói Fegyelmi Testület
nak.(g)
a Kar Költségvetési Bizottságá
nak(h)
a kari Jegyzetbizottság
(54)
Az elnök tisztsége alapján a Tétékás Nyúz felelős kiadója.
12.
§ Az elnökhelyettesek
(1) Az eElnök
munkáját az elnökhelyettesek segítik. Az elnökhelyettesek részt vesznek az
Önkormányzat irányításában, a döntéshozatalban, az önkormányzati képviselet
koordinálásában.
(2) Az
elnökhelyetteseket az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja.
13.
§ Gazdasági elnökhelyettes
(1) A gazdasági elnökhelyettes feladata az
Önkormányzat gazdasági- és pénzügyeinek intézése, a költségvetés tervezetének
elkészítése és felügyelete, a költségvetés analitikus nyilvántartásának
vezetése. Továbbá a gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat
leltározási feladatainak elvégzése.
(2) A gazdasági
elnökhelyettes rendszeresen tájékoztatja a Választmány tagjait a költségvetés
aktuális egyenlegéről.
(3) Tisztsége alapján
tagja:
(a) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(b) az EHÖK Gazdasági
Bizottságának.
14.
§ Szervező elnökhelyettes
(1) A szervező elnökhelyettes koordinálja az
Önkormányzat rendezvényeinek megszervezését, külső rendezvényeken való
részvételét.
(2) A szervező
elnökhelyettes a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a Választmányt;
a konkrét programok szervezése előtt részletes költségvetést és programtervet
készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata mellett
felügyeli.
(3) A szervező
elnökhelyettes munkáját a Szervező Csoport segíti.
(4) A Szervező
Csoport részt vesz a rendezvények megszervezésében, az előzetes programtervek
kidolgozásában és a rendezvények lebonyolításában.
15.
§ Szociális elnökhelyettes
(1) A szociális elnökhelyettes felelős a
juttatásokkal kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a
hallgatókat a területén felvetődő problémáik megoldásában, folyamatosan
tájékoztatja őket a vonatkozó szabályok változásáról, a különböző ösztöndíj- lehetőségekről,
térítési kötelezettségekről.
(2) Tisztsége alapján
tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) a Kari
Ösztöndíjbizottságnak, melynek elnöki teendőit is ellátja,
(c) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(d) az EHÖK Szociális
és Ösztöndíjbizottságának,
(e) az Egyetemi
Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottságnak.
16.
§ Tanulmányi elnökhelyettes
(1) A tanulmányi elnökhelyettes felelős a tanulmányi és
a térítési ügyekkel kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti
a hallgatókat tanulmányi problémáik megoldásában, folyamatosan tájékoztatja
őket a tanulmányok végzésével kapcsolatos szabályok változásáról és
a térítési kötelezettségekről.
(2) Tisztsége alapján
tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) a kari Tanulmányi
és Oktatási Bizottságnak,
(c) a kari
Kreditátviteli Bizottságnak,
(d) a kari
Jegyzetbizottságnak,
(e) a Kari Hallgatói
Fegyelmi Testületnek,
(f) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(g) az EHÖK Tanulmányi
Bizottságának.(2) Tisztsége alapján tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(c) az EHÖK Tanulmányi
Bizottságának.
(3) Megválasztásával
az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
(a) kari Tanulmányi és
Oktatási Bizottság,
(b) kari
Kreditátviteli Bizottság,
(c) kari
Jegyzetbizottság,
(d) kari Hallgatói
Fegyelmi Testület.
(43)
A tanulmányi elnökhelyettes munkáját a Tanulmányi Csoport segíti.
(54)
A Tanulmányi Csoport elé javasolt véleményezésre beterjeszteni az egyetemi vagy
kari tanulmányi szabályozások módosításának tervezeteit, emellett tájékoztatni
kell a Tanulmányi Csoportot a jellegzetes tanulmányi problémákról.
17.
§ A biztosok
(1) Az Önkormányzat bizonyos feladatkörök szakmai
koordinálására, végrehajtására biztosokat nevez ki.
(2) A biztosokat a
Küldöttgyűlés vagy a Választmány választja.
(3) A biztosok
tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak, ha nem delegáltak, illetve a
Küldöttgyűlésnek, ha nem képviselők.
(4) Az Önkormányzat biztosai:
esélyegyenlőségi biztos, főszerkesztő, informatikus,
kollégiumi biztos, titkár, külügyi biztos,
sportbiztos, mentorkoordinátor, sportbiztos, titkár,
esélyegyenlőségi biztos, általános biztostudományos
biztos.
18.
§ Esélyegyenlőségi biztos
(1) Az esélyegyenlőségi biztos feladata a Kar
hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallatóinak érdekképviselete, egyetemi
életbe történő beilleszkedésük segítése.
(2) Kapcsolatot tart
a hátrányos helyzetű és a segítséggel élő hallgatókat segítő mentorokkal, a
Tanulmányi Osztállyal együttműködve félévente összesítést készít a Karon
tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallgatókról,
rendszeresen egyeztet a Kar esélyegyenlőségi koordinátorával a fogyatékos
hallgatókra fordítható pénzeszközök felhasználásáról.
(3) Tisztsége alapján
tagja
(a) a Kar
Ösztöndíjbizottságának,
(b) az EHÖK
Esélyegyenlőségi Bizottságának.
(4) Megválasztásával
az Önkormányzat jelöli
(c) a Kkari
Jegyzetbizottságába.nak
19.
§ Főszerkesztő
(1) Az Önkormányzat a hallgatók hatékonyabb
informálása érdekében Tétékás Nyúz címen hetilapot ad ki, melynek kivitelezését
a főszerkesztő végzi, illetve szervezi meg.
(2) A főszerkesztő -
a Választmány felhatalmazása alapján - felelős a lap nyomdai kivitelezésének
megszervezéséért, a nyomdai előkészítéséért, a lap megjelentetéséhez szükséges
cikkek megírásáért.
(3) A főszerkesztő a
lap színvonalas megjelenése érdekében szerkesztőséget szervez, amelynek tagjai
- az elvégzett munka függvényében - havi rendszerességgel eseti ösztöndíjban
részesülnek.
(4) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.
20.
§ Informatikus
(1) Az Önkormányzat informatikai eszközparkjának
karbantartásáért és működtetéséért, az Önkormányzat honlapjának fenntartásáért
az informatikus felel.
(2) Az informatikus
segíti az Önkormányzat munkatársait a munkájuk során felmerülő informatikai
problémák megoldásában.
21.
§ Kollégiumi biztos
(1) A kollégiumi biztos koordinálja a kollégiumi
ügyekkel kapcsolatos érdekképviseletet, folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat
a kollégiumi lehetőségekről, a vonatkozó szabályzatok változásairól.
(2) A kollégiumi
biztos segíti az Önkormányzat és a kollégiumi diákbizottságok közötti
kapcsolattartást.
(3) Tisztsége alapján
tagja a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének.
22.
§ Külügyi biztos
(1) A külügyi biztos segíti az Önkormányzat tagjait
külföldi vendéghallgatások, ösztöndíjas lehetőségek felkutatásában.
(2) A külügyi biztos
gondoskodik arról, hogy az állandó jellegű, külföldi ösztöndíjakról szóló
információk minél szélesebb körben elérhetők legyenek a Kar hallgatói számára.
(3) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának.
(4) A külügyi biztos
munkáját a Külügyi Csoport segíti.
23.
§ Mentorkoordinátor
(1) A mentorkoordinátor feladata a mentorrendszer
működtetése, különösen
(a) az éves munkaterv
elkészítése;
(b) a
szakterületekkel együttműködve felelős a mentorok toborzásáért (a szakterületi
koordinátorok véleményének figyelembevételével dönt a mentorok személyéről);
(c) a tavaszi és
nyári képzések megszervezése. A képzéshez szükséges körülmények megteremtése. A
képzések célja a mentorok felkészítése a 9. §-ban megnevezett feladataikra;
(d) a mentorok
felkészültségének mérése, a képzés során elsajátított ismeretanyag
számonkérése;
(e) a mentorrendszer programjainak megszervezése;
(f) a
mentorrendszerhez kötődő rendezvényekkel (mentortábor, képzések,
gólyaprogramok, gólyatábor) kapcsolatos vélemények összegyűjtése, kiértékelése.
(2) A
mentorkoordinátort szakterületenként a szakterületi mentorok által választott
főmentor segíti.
24.
§ Sportbiztos
(1) A sportbiztos sportrendezvényeket szervez a Kar
hallgatóinak, közreműködik az egyetemi sportélet szervezésében, Rendszeresen
tájékoztatja a Kar hallgatóit az egyetemi sportolási lehetőségekről.
(2) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Sportügyi Bizottságának.
(3) A sportbiztos
munkáját a Sportcsoport segíti.
25.
§ Titkár
(1) A titkár végzi az Önkormányzat iratkezelését, a
tisztségviselők kérésére intézi az önkormányzat levelezését.
(2) A titkár
elkészíti - az ügyrendi szabályzatok rendelkezései alapján - a kKüldöttgyűlési-,
illetve a vVálasztmányi
ülés emlékeztetőit.
26.
§ Tudományos biztos
(1) A tudományos biztos segíti a Kar hallgatói
tudományos közéletének szervezését, tájékoztatja a hallgatókat a tudományos
rendezvényekről, pályázatokról.
(2) A tudományos
biztos segíti az Önkormányzat és a hallgatói szakmai szervezetek, illetve a
szakkollégiumok közötti kapcsolattartást.
(3) A tudományos
biztos munkáját a Tudományos Csoport segíti.
(4) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Tudományos Bizottságának.
27.
§ ReferensekÁltalános biztos
(1) Az általános biztosreferensek
nem rendelkezinek Alapszabályban rögzített
feladatkörrel; a posztot egyedileg kidolgozott programokkal lehet megpályázni.
(2) A pályázó
vállalja, hogy a programjában leírtak megvalósítására törekedni fog. A pályázatnak az Önkormányzat
Alapszabályban deklarált célok valamelyikének (akár többnek is) a
megvalósítását kell szolgálnia.
(3) A beérkezett
pályázatokat a Küldöttgyűlés vagy a Választmány bírálhatja el, a
tisztségviselő-választásra vonatkozó szabályzat szerint. Amennyiben a pályázat
eredménytelen, nem kell új kKüldöttgyűlési
ülést tartani.
(4) Az
általános biztos referensek a többi tisztségviselőhöz hasonlóan állandó
beszámolási kötelezettséggel tartoznaik
a Választmánynak, illetve a Küldöttgyűlésnek, mely testületek a tisztségviselő
teljesítményét a programjában leírtakhoz képest vizsgálja.
28.
§ Az Ellenőrző Bizottság tagjai
(1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának
ellenőrzésére háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ.
(2) A bizottság
tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak és különösen
az Alapszabályának megfelelően történik-e; az esetlegesen tapasztalt
szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják az
Önkormányzat Választmányát, illetve Küldöttgyűlését.
(3) A bizottság
tagjainak az Önkormányzat tagjainak kell lenniük
(4) A bizottság
tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét, aki koordinálja
és vezeti a bizottság munkáját.
(5) Amennyiben az
Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány delegált tagja, vagy
képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három
munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben az ellenőrző
bizottsági tagsága megszűnik.
29.
§ A szakterületi koordinátorok
(1) Az egyes szakterületi csoportok munkájánakeken
folyó munka koordinálására a Doktorandusz
Szakterület kivételével - a Küldöttgyűlés szakterületi
koordinátorokat nevez ki választ.
.,
kivéve a doktorandusz szakterületennevez ki
(2) A szakterületi koordinátor
tisztségénél fogva a szakterületi bizottság elnöke.
(3) A szakterületi koordinátorok feladatai
különösen:
(a) Az Önkormányzat
rendezvényein - ahol ez szükséges - gondoskodnak a megfelelő számú hallgató,
képviselő bevonásáról a feladatok ellátásába.
(b) Tájékoztatják a
szakterület hallgatóit az őket érintő kérdésekről.
(c) Összegyűjtik a
szakterületi delegáltaktól a képviseleti munka során szerzett információkat, és
ezekről rendszeresen tájékoztatják a Választmányt, illetve szükség esetén a
Küldöttgyűlést.
(4) A szakterületi
csoporttal együtt segítik a mentorkoordinátort a saját szakos mentoraik
toborzásánál, képzésénél, segítenek a szakos mentorprogramoknál felmerülő
kérdésekben.
30.
§ Állandó ösztöndíjak
A tisztségviselők, az Alapítvány elnöke
és titkára munkájukért a tanév idejére állandó havi ösztöndíjban
részesülnek. Az állandó ösztöndíj havi összege az egy főre jutó éves hallgatói
normatíva bizonyos százaléka, az alábbiak szerint:
(a) az elnök: 50%;
(b) az elnökhelyettesek
és a főszerkesztő, az informatikus: 40%;
(c) a titkár: 30%;
(d) a kollégiumi
biztos, a külügyi biztos, a sportbiztos, a tudományos biztos: 25%;
(e) a szakterületi
koordinátorok, a mentorkoordinátor 15%;
(f) az Ellenőrző
Bizottság tagjai és az esélyegyenlőségi biztos: 10%.
(g) Az
sáltalános
biztoreferensek esetleges tisztségviselői
ösztöndíját a Küldöttgyűlés vagy a Választmány az őket megválasztó
testület megválasztásukakor
határozza meg, vállalt feladatukatát
figyelembe véve.
31.
§ Delegáltak
(1) Az Önkormányzat Küldöttgyűlése, illetve
Választmánya az egyetemi, kari bizottságokbatestületekbe,
a Kuratóriumba, a Felügyelő Bizottságba, illetve szükség esetén a különböző
országos szervezetekbe tagokat delegál, akik az adott testületben képviselik az
Önkormányzat érdekeit.
(2) A delegáltaknak a
Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjainak kivételével - az
Önkormányzat tagjainak kell lenniük.
(3) Amennyiben az
adott testületbe delegáltak létszáma ezt megengedi, törekedni kell arra, hogy
az egyes szakterületek lehetőség szerint arányosan legyenek képviselve.
(4) A delegáltaknak
kötelességük az adott testület ülésein rendszeresen megjelenni és
az ülésekről a Küldöttgyűlést minden rendes Küldöttgyűlésen tájékoztatni.
Beszámoltatásukat
bármelyik képviselő vagy választmányi tag kezdeményezheti legkésőbb a
beszámolót tárgyaló ülés kezdete előtt 72 órával. A beszámolóról egyszerű
többséggel határoz a delegáltat meghallgató testület. A beszámoló el nem
fogadását a (6) bekezdés szerinti indítványnak kell tekinteni.
(5) Amennyiben egy tisztségviselői poszt nincs
betöltve, akkor azon testületekbe, melyeknek az Alapszabály értelmében tagja, a
Küldöttgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáig új tagot delegál.
(6) A delegáltak visszahívásáról az őket
megválasztani jogosult testület egyszerű többséggel dönt, bármely képviselő
vagy választmányi tag indítványára. Sikertelen visszahívási indítvány esetén,
visszahívásra legközelebb a követkekző küldöttgyűlési vagy választmányi ülésen
kerülhet sor.
(7) Azon testületek esetén, ahol a delegáltnak
lehetősége van mandátumának más személyre való átruházására, a delegált és az
Önkormányzat elnöke közös írásos nyilatkozatban határoz.
Az Önkormányzat működése
32.
§
(1) Az Önkormányzat
választási ciklusokban működik; egy ciklus az alakuló kKüldöttgyűlési
ülésen kezdődik és a következő alakuló kKüldöttgyűlési
ülésen ér véget. Az adott ciklusra megválasztott
Küldöttgyűlés az alakuló Küldöttgyűlési ülésen
áll fel és kezdi meg működését az adott évre megválasztott Küldöttgyűlés,
illetve ennek kezdetével szűnik meg az előző Küldöttgyűlés és az általa
megválasztott tisztségviselők és delegáltak mandátuma; a záró kKüldöttgyűlési
ülésen (amelynek meg kell előznie a következő alakuló kKüldöttgyűlési
ülést) az Önkormányzat tisztségviselői beszámolnak éves
munkájukról. Amelyik tisztségviselőnek nem fogadják el a záró beszámolóját, azt
a következő alakuló kKüldöttgyűlési
ülésen csak kétharmados többséggel lehet tisztségviselőnek
megválasztani. Ez a rendelkezés felülírja a tisztségviselők választásáról szóló
36. § egyszerű többségről szóló részét.
(2) Ha egy
tisztségviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, 4 héten belül be kell
számolnia a tisztség megszűnéséig végzett munkájáról. Ennek el nem készítése
vagy el nem fogadása esetén a leköszönő tisztségviselőkkel megegyező szankció
érvényes rájuk.
(3) A záró kKüldöttgyűlési
ülést minden évben, legkorábban az őszi
regisztrációs időszakban kell megtartani.az alakuló
Küldöttgyűlést legfeljebb egy héttel megelőzően kell megtartani.
(4) Az alakuló kKüldöttgyűlési
ülést minden évben a rendes évi
választásokat követően, az őszi szorgalmi időszakban, legkésőbb a szorgalmi
időszak harmadik hetének végéig tavaszi félévi
választások után, legkésőbb a szorgalmi időszak harmadik hetéig
kell megtartani.
(5) Ha bármely más tisztségviselő jogviszonya szűnik
meg a tavaszi félév záróvizsga-időszakának végén, abszolutórium megszerzése
miatt, akkor az elnök a következő alakuló Küldöttgyűlésig megbízottat nevezhet
ki a poszt betöltésére. (A megbízott csak az elnök, a Küldöttgyűlés és a
Választmány döntéseit hajthatja végre.)
Ha egy tisztségviselői poszt (kivéve az Ellenőrző Bizottság
esetén) nincs betöltve, akkor az elnök megbízott tisztségviselőt nevezhet ki a
következő küldöttgyűlési ülésig. A megbízott tisztségviselő feladatai
megegyeznek a tisztségviselő Alapszabályban leírt feladataival, kivéve a
delegáltságokat. A delegáltságokról a Küldöttgyűlés, vagy a Küldöttgyűlés
felhatalmazása esetén a Választmány dönt. A megbízott tisztségviselőnek döntési
jogköre nincs, azt az elnök, a Választmány és a Küldöttgyűlés gyakorolja. A
megbízott tisztségviselőre nem vonatkoznak a 30. § rendelkezései.
(6) A
képviselő-választás rendjéről az Alapszabály melléklete rendelkezik.
(67)
Az Önkormányzat Küldöttgyűlésének rendes ülését
- nem számítva a záró, illetve az alakuló kKüldöttgyűlési
ülést - minden félévben legalább kétszer össze kell hívni.
(78)A
kKüldöttgyűlési
ülések között a Választmány üléseit a szorgalmi időszakban
legalább kéthetente egyszer, a vizsgaidőszakban szükség szerint, de legalább
egyszer össze kell hívni.
(8) A doktorandusz
szakterületen megválasztott képviselőkre az (1) úgy módosul, hogy a
doktorandusz szakterület újonnan megválasztott képviselőinek mandátuma az őszi
doktorandusz választás eredményének kihirdetésével kezdődik, az előző
választáson keletkezett mandátumok pedig a kihirdetéssel szűnnek meg.
A tisztségviselők és a delegáltak választása
33.
§ Tisztségviselők választása
(1)
A tisztségviselők megválasztását az Alapszabály
vonatkozó rendelkezései szerint a Választmány vagy a Küldöttgyűlés végzi. A
tisztségviselők megválasztása azonos rendben, titkos szavazással történik.,
kivéve
az Ellenőrző Bizottság tagjait és a szakterületi koordinátorokat.
(2) A szakterületi
koordinátorok esetében a tisztségviselők megválasztásának rendjét kell
alkalmazni, kivéve a jelöltállításnál.
34.
§ Jelöltállítás
(1) Jelöltet a Választmány vagy a Küldöttgyűlés
tanácskozási vagy szavazati jogú tagja állíthat. A szakterületi koordinátorok
tisztségére csak az illetékes szakterületi bizottság állíthat jelöltet.
(2)A jelöltnek nyilatkoznia kell, a jelölés
elfogadásáról. Ez történhet az ülésen, szóban, illetve előzetesen, írásban,
amikor az illető az elnöknek
eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén elfogadja-e a jelölést.
(3)
Tisztségviselő tisztségviselőnek nem jelölhető.
(3) Jelölni csak olyan személyt
lehet, aki a küldöttgyűlési ülés előtt 48 órával pályázatot nyújtott be az
adott tisztségre és azt a képviselőknek elektronikusan eljuttatta. Különösen
indokolt esetben a Küldöttgyűlés négyötödös többséggel pályázatot be nem
nyújtott jelöltet is állíthat.
(4) Tisztségviselő
tisztségviselőnek csak abban az esetben jelölhető, ha az
aktuális tisztségéről olyan hatállyal lemond, hogy a
jelenlegi tisztsége megszűnik, mielőtt az új tisztségviselői mandátuma hatályba
nem lép. A lemondás akkor is hatályba lép, ha más jelölt kerül megválasztásra.
35.
§ A jelöltek meghallgatása
A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében
röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről, majd távollétükben a
Választmány vagy a Küldöttgyűlés vitát folytat a jelöltek alkalmasságáról.
Jelen paragrafus szabályozása alól a tisztségviselőt megválasztó testület
kétharmados szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni.
36.
§ A szavazás
(1) A tisztségviselők megválasztása minden esetben
egyenként, titkosan történik; az egyes szavazások azonban történhetnek egy
szavazólapon. Ebben az esetben a szavazólapon egyenként fel kell tüntetni, hogy
a szavazó melyik posztra melyik személyt kívánja megválasztani. Ha egy vagy
több posztra csak egy jelölt van, akkor az adott jelölt(ek) elfogadását egy
"igen" szavazattal is lehet jelezni. Ha valaki egyik jelöltet sem
tartja alkalmasnak, nem szavazatot adhat le. Az egyértelműen nem azonosítható szavazólapok
érvénytelen szavazatnak minősülnek.
(2) Egy jelölt esetén
a tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban
a tisztségviselő megválasztásához kétharmados többség kell. Amennyiben a
tisztségviselő megválasztása sikertelen, második fordulót kell tartani, ahol
szintén kétharmados többség kell a megválasztásához. Amennyiben ez is
sikertelen harmadik fordulót kell tartani, ahol egyszerű többséggel is
megválasztható. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező
alkalmazni.
(3) Két jelölt esetén
a tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban
a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik
jelölt sem éri el a kétharmados többséget, második fordulót kell tartani. A
második fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra.
Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, úgy harmadik
fordulót kell tartani, ahol az egyszerű többséget kapott jelölt kerül
megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező
alkalmazni.
(4) Kettőnél több jelölt esetén
a választás legfeljebb öt fordulóból áll. Az első fordulóban a kettő legtöbb
szavazatot kapott jelölt kerül be a második fordulóba. A második fordulóban a
kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik
jelölt sem kap kétharmados többséget, úgy a 34. § alapján újra jelölteket kell
állítani. Amennyiben egy jelölt van az új jelöltállítás után, úgy a 36. § (2)
bekezdés rendelkezéseit kötelező alkalmazni. Amennyiben két jelölt van az új
jelöltállítás után, úgy a 36. § (3) bekezdés rendelkezéseit kötelező
alkalmazni. Ha az új jelöltállítás után is több mint két jelölt van, úgy
harmadik fordulót kell tartani, ahonnan a két legtöbb szavazatot kapott jelölt
kerül be a negyedik fordulóba. A negyedik fordulóban a kétharmados többséget
kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a
kétharmados többséget úgy ötödik fordulót kell tartani, ahol az egyszerű
többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az
első négy forduló esetén kötelező alkalmazni. Amennyiben bármelyik forduló
során az egyik jelölt megszerzi a leadott szavazatok kétharmadát,
megválasztásra kerül és nem kell további fordulókat tartani.
(5)
Az Ellenőrző Bizottság megválasztása:
(a) A
jelölte(ke)t egyenként meg kell hallgatni a többi jelölt távollétében, majd
vitát kell folytatni minden jelölt
távollétében.
(b) Ezután
titkos szavazás során minden képviselő legfeljebb annyi személyre adhatja le
szavazatát, amennyi betöltetlen tisztség van az Ellenőrző
Bizottságban.
(c) A kétharmados
többséget szerzett jelölt(ek) megválasztásra kerül(nek).
(d) Amennyiben marad
betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, a választás a jelöltállítástól
újrakezdődik. A választást az (a)-(c) bekezdéssel azonos
módon kell lefolytatni.
(e) Amennyiben marad betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, a második fordulóban legalább a képviselők egyharmada által támogatott jelöltek közül lehet választani. A választást az (a)-(b) bekezdéssel azonos módon kell lefolytatni. A Bizottság helyeit a jelöltek által megszerzett szavazatok sorrendjében kell feltölteni, azok közül, akik egyszerű többséget szereztek.
(65)
A Kuratórium elnökének és titkárának megválasztásának menetére a
tisztségviselők választásának menetére vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
(76)
Eredménytelen választás esetén
(a) ha az adott posztratisztségviselő
megválasztásáról csak a Küldöttgyűlés rendelkezhetválaszthat
tisztségviselőt, akkor 8 napon belül rendes kKüldöttgyűlési
ülést kell összehívni,
(b) ha az adott posztratisztség
betöltéséről a Választmány állíthatis
tisztségviselőtrendelkezhet,
választmányi
ülést kell összehívnilegkésőbb a
küldöttgyűlési ülést követő második választmányi ülésen,
aholnapirendre kell vennitörténik új
kísérlet a poszttiszség
betöltésétre.
Amennyiben ez eredménytelen a Választmány nem rendelkezhet a tisztség
betöltéséről és rendes,a
következő kKüldöttgyűlési
ülést kell összehívnien napirendre kell
venni, ahol a Küldöttgyűlés dönthet arról, hogy a poszttisztség
betöltetlen maradjon.
(87)
Amennyiben az elnök megválasztása eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles
szótöbbséggel ügyvivő elnököt kijelölni, és megjelölni a következő kKüldöttgyűlési
ülés időpontját. Ennek a küldöttgyűlési ülésnek a helyszínét és
napirendjét az ügyvivő elnök határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az elnök
választását napirendre kell tűzni. Az
ügyvivő elnök az elnöki tisztséggel megegyező jogokkal rendelkezik, az elnök
tisztségénél fogva történő delegáltságait is ellátja és az Önkormányzat jelöli
azokba a testületekbe, amelyekbe az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat
jelöltje. Az ügyvivő elnök mandátuma az elnök megválasztásával szűnik meg.
(98)
A tisztségviselő mandátumának megszűnése után köteles a megválasztott
tisztségviselőnek a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges
információkat átadni., Aaz
elnök és az elnökhelyettesek esetében az átadásról jegyzőkönyvet
kell készíteni a mindenkori vonatkozó
rektori utasítás szerint., valamint azt 15
napon belül eljuttatni az egyetem és a Kar vezetéséhez.
37.
§ Delegáltak választása
(1) Delegáltak választása esetén a jelöltállítás
kérdésében a 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jelölteket a
35. § alapján csak akkor kell meghallgatni, ha ezt legalább egy szavazati jogú
tag kéri.
(3) Ha egy
bizottságba csak egy tagot lehet delegálni, a delegáltak megválasztására a
tisztségviselők megválasztására vonatkozó 36. § (2) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(4) Ha egy bizottságba
több tagot lehet delegálni, akkor a jelöltekről listán kell szavazni. A
támogató szavazatok száma alapján sorrendbe állított jelöltek közül, a
bizottságba delegálható tagok számának megfelelően a legtöbb szavazatot kapott
jelöltek kerülnek delegálásra.
(5) Ha két soron következő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, és
mindkettőjük megválasztásával a Küldöttgyűlés túllépi a bizottságba delegálható
tagok számát, új fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban már csak az ezekre
az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni, a bizottságba a
legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be. Ha így sem sikerül a kérdést
eldönteni, újabb szavazási fordulókat kell tartani, amelybe mindig az azonos
számú szavazatot betöltött jelöltek kerülnek be. Amennyiben két egymás után
következő választási fordulóba pontosan ugyanazon jelöltek kerülnek be, és a
kérdést a második fordulóban sem sikerül eldönteni, a választást
eredménytelennek kell nyilvánítani.
(6) A Kuratórium és a
Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztására a delegáltak megválasztására
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) Az EHÖK
Küldöttgyűlésének doktorandusz tagját a Küldöttgyűlés delegálja.
(8) Azon delegáltságokat melyekről 11-29. §§ rendelkeznek, a Küldöttgyűlés
jelöltállítás és szavazás nélkül tudomásul veszi. A delegáltság
alapjául szolgáló tisztség megszűnése esetén a delegáltságokból
történő visszahívást is szavazás nélkül tudomásul veszi a Küldöttgyűlés.
38.
§ Lemondás
(1) Amennyiben egy tisztségviselő, vagy delegált
a munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen szándékát az őt megválasztó
testületnek írásban vagy e testület ülésén a helyszínen, szóban jeleznie kell. . Amennyiben a lemondó nem kér
szavazást, akkor a lemondási nyilatkozatában rögzített időpontban, vagy ennek
hiányában a lemondás pillanatában megszűnik a mandátuma. A lemondás miatt
megüresedő tisztség betöltéséről a Küldöttgyűlés, a delegáltság betöltéséről a
delegáló testület gondoskodik.
(2) Amennyiben
egy képviselő le kíván mondani mandátumáról, ezen szándékát a Küldöttgyűlés
felé írásban jeleznie kell.
A tisztségviselőkkel és a képviselőkkel szemben
alkalmazható szankciók
39.
§ A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
(1) Ha az Önkormányzat tisztségviselőjének munkájával
kapcsolatban panasz merül fel, az ügyrendben meghatározott módon, napirendi
pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő
rendkívüli beszámoltatását a Választmánynál vagy a Küldöttgyűlésnél
(2) Ha a rendes vagy
rendkívüli beszámolóját a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi
ösztöndíját meg kell vonni. Az el nem fogadott beszámolót követő második vVálasztmányi oülésen
a tisztségviselőnek ismételt beszámolót kell tennie.
(3) Ha egy
tisztségviselő ösztöndíját egy testület egyszer már megvonta, és az ismételt
beszámolót is elutasítja, a testületi ülés vezetője automatikusan javasolni
köteles a tisztségviselő visszahívásátfelmentését.
A visszahívásfelmentés
támogatása esetén rendkívüli kKüldöttgyűlési
üléstt kell összehívni, amely kétharmados
többséggel dönthet a tisztségviselő felmentéséről visszahívásáról.
Az ismételt beszámolót el nem fogadó testületi ülés és a felmentésrevisszahívásra
hivatott testületi ülés között eltelt időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának
kiutalását fel kell függeszteni.
40. § A képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
Ha egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK
kKüldöttgyűlési
ülésérőlén (rendkívüli kKüldöttgyűlési
ülés is) kétszer van távol kimentés (kimentést az elnöknél,
titkárnál, Ellenőrző Bizottságnál lehet kérni) nélkül, automatikusan, elfogadás
nélkül megszűnik a képviselői mandátuma, amely után a helyére történő delegálás
szabályait az Alapszabály melléklete tartalmazza. Amennyiben egy képviselő egy
cikluson (tanév) belül a TTK HÖK kKüldöttgyűlési
ülésénén (rendkívüli kKüldöttgyűlési
ülés is) négyszer nem vesz rész (függetlenül attól, hogy írt
kimentést), automatikusan, elfogadás nélkül megszűnik a képviselői mandátuma,
amely után a helyére történő delegálás szabályait az Alapszabály melléklete
tartalmazza. Az alakuló küldöttgyűlési ülés kivételével nem
számít hiányzásnak, ha a képviselő kevesebb, mint 72 órával az ülés kezdete
előtt lépett mandátumba.
A képviselők megválasztásának rendje
41.
§ A Választási Bizottság
A Küldöttgyűlés választásonként kétharmados
többséggel legalább háromtagú Választási Bizottságot választ. A Választási
Bizottságnak az Önkormányzat tagjaiból kell állnia; megválasztásukkor
nyilatkozniuk kell arról, hogy a következő ciklusban nem kívánnak képviselők
lenni, és nem is indulhatnak a választásokon.
42.
§ A szakterületi beosztás
A választáson az Önkormányzat tagjai indulhatnak. A
szavazás szakterületi csoportonként történik, az Önkormányzat tagjai azokon a
szakterületeken indulhatnak és választhatnak, amely szakterületekhez tartoznak.
Egy jelölt csak egy szakterületi csoportban indulhat, de valamennyi
szakterületén szavazhat. A szakok, minor szakirányok és tanári modulok
felosztása szakterületi csoportok szerint:
1. Biológia: biológia
BSc, biológia minor szakirány, biológus MSc, tanári MA biológiatanári modullal,
biológia tanár, biológus.
2. Fizika: fizika BSc, fizika minor szakirány, biofizikus MSc, csillagász MSc,
fizikus MSc, tanári MA fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott
fizikus, csillagász, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika.
3. Földrajz- és földtudományi: földrajz BSc, földtudományi BSc, földrajz minor
szakirány, geofizikus MSc, geográfus MSc, geológus MSc, meteorológus MSc,
tanári MA földrajztanári modullal, földrajz tanár, geofizikus, geográfus,
geológus, meteorológus.
4. Kémia: kémia BSc, minor szakirány, anyagtudomány MSc, vegyész MSc, tanári MA
kémiatanári modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész.
5. Környezettudományi: környezettan BSc, környezettan minor szakirány,
környezettudomány MSc, környezettan tanár, környezettudomány.
6. Matematika: matematika BSc, matematika minor szakirány, alkalmazott
matematikus MSc, biztosítási és pénzügyi matematika MSc, matematikus MSc,
tanári MA matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus,
matematikus.
7. A doktoranduszokat a választások alatt egy külön szakterületnek kell
tekinteni.
(1)
A választáson az Önkormányzat tagjai indulhatnak. A szavazás szakterületenként
történik. Az Önkormányzat tagjai azokon a szakterületeken indulhatnak és
választhatnak, amely szakterületekhez tartoznak. Egy jelölt csak egy
szakterületen indulhat, de valamennyi szakterületén szavazhat.
(2) Az Önkormányzat
hét szakterületre tagolódik. A szakok, minor szakirányok és tanári modulok
felosztása szakterületek szerint:
(a)
Biológia Szakterület: biológia alapszak, biológia minor szakirány, biológus
mesterszak, tanári MA biológiatanári modullal, biológia tanár, biológus.
(b)
Fizika Szakterület: fizika alapszak, fizika minor szakirány, biofizikus
mesterszak, fizikus mesterszak, tanári mesterszak fizikatanári modullal, fizika
tanár, alkalmazott fizikus, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus,
technika.
(c)
Földrajz- és Földtudományi Szakterület: földrajz alapszak, földtudományi alapszak,
földrajz minor szakirány, csillagász mesterszak, geofizikus mesterszak,
geográfus mesterszak, geológus mesterszak, meteorológus mesterszak, tanári
mesterszak földrajztanári modullal, földrajz tanár, csillagász, geofizikus,
geográfus, geológus, meteorológus.
(d)
Kémia Szakterület: kémia alapszak, minor szakirány, anyagtudomány mesterszak,
vegyész mesterszak, tanári mesterszak kémiatanári modullal, kémia tanár,
informatikus vegyész, vegyész.
(e)
Környezettudományi Szakterület: környezettan alapszak, környezettan minor
szakirány, környezettudomány mesterszak, környezettan tanár, környezettudomány.
(f)
Matematika Szakterület: matematika alapszak, matematika minor szakirány,
alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi matematika
mesterszak, matematikus mesterszak, tanári mesterszak matematikatanári
modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus.
(g)
Doktorandusz szakterület: a Kar összes doktori iskolájának hallgatója.
(3)
A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak hallgatói
beiratkozáskor írásban nyilatkozhatnak a Küldöttgyűlésnek, hogy melyik
szakterületnek kívánnak a tagjai lenni. Félévente egyszer a regisztrációs
időszakban szakterületet válthatnak, a Küldöttgyűlés felé tett írásos
nyilatkozattal. Választásuk során nem választhatják a doktorandusz
szakterületet. Azon hallgatók esetében, akik a választásokig nem nyilatkoznak,
a Választási Bizottság sorsolással dönt a besorolásról.
43.
§ A választások kiírása
(1) A választások időpontját a tavaszi félév szorgalmi
időszakának második felére a Választási Bizottság írja ki. A
kiírásban meg kell jelölni a jelöltállítás kezdetének és végének időpontját,
valamint a szavazás idejét és helyét. A kiírást le kell közölni az Önkormányzat
lapjában, meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(2) Jelöltállításra
legalább két, szavazásra minimum egy, maximum két hetet kell biztosítani.
(3) A választásokat a tavaszi félév szorgalmi időszakának második felére kell
kiírni, kivéve a doktorandusz szakterületen, ahol a választásokat az őszi félév
első felére kell kiírni, úgy, hogy a jelöltállítás kezdete a regisztrációs
hétre essen.
44.
§ A választás menete
(1) A választáson az Önkormányzat bármely hallgatója
indulhat; indulási szándékát a jelöltállítási időszakban írásban jeleznie kell
a Választási Bizottságnak.
(2) A szavazás a
Választási Bizottság által elkészített szavazólapokon történik. A
szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szakterület nevét, a szakterülethez
tartozó jelöltek nevét és szakját betűrendben, illetve amennyiben a jelölt
hozzájárul, maximum igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a
szavazók a támogatni kívánt maximum öt, doktoranduszok esetén maximum három
jelöltet egyértelműen megjelölhessék.
(3) A szavazást a
Választási Bizottság bonyolítja le. A szavazást a szavazási időszakban minden
oktatási napon a 8-18 óráig terjedő időszakban legalább négy órán keresztül
biztosítani kell a választási kiírásban megjelölt helyen.
(4) A szavazás
titkos; a szavazatokat a választók a Választási Bizottság által lezárt urnákban
helyezik el. Az urnákat a szavazási időszak végéig felbontani tilos.
45.
§ A szavazás végeredménye
(1) A Választási Bizottság a szavazási időszak vége
után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás
végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az Önkormányzat
honlapján.
(2) A választás
érvényes, ha azon a hallgatók legalább egynegyede részt vett.
(3) A választás
eredményének megállapítása az alábbiak alapján történik:
(4) Minden szakterületről
az öt legtöbb szavazatot szerző lesz képviselő, kivéve a doktoranduszokat,
ahonnan legfeljebb három fő. Ha ennél kevesebben indulnak egy szakterületen,
akkor értelemszerűen mindenki képviselő lesz, aki birtokolja legalább az adott
szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát.
(5) Amennyiben egy
szakterületen nincsen öt (doktoranduszok esetében három), az 1. pont alapján
megválasztott képviselő, akkor az öt, illetve három, valamint a megválasztott
képviselők számának különbsége hozzáadódik a részvételi arány alapján
kiosztandó tizenkét helyhez.
(6) Amennyiben vannak
még a szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek,
minden szakterületen megállapításra kerül a szakterületi részvételi arány (az
adott szakterületen szavazatot leadó hallgatók száma osztva az adott
szakterület összes hallgatójának számával). Egy táblázatot kell készíteni,
amelynek oszlopai jelölik sorban a szakterületeket. Az első sorban szerepel az
adott szakterület részvételi aránya, következő sorban a részvételi arányok
fele, a következőben a harmada, így egészen a részvételi arány tizedéig. Ezután
a legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterület legtöbb szavazatot
szerző jelöltje kerül be a képviselők közé, majd a második legnagyobb számot
tartalmazó oszlophoz tartozó szakterület jelöltje stb., egészen addig, míg van
még szavazatot szerző jelölt, vagy ezen a módon a 2. pontban kiszámolt számú
hely betöltésre nem került. Ha olyan szakterületcsoport i kerül
sorra, amelyik nem tud felmutatni szavazatot szerző jelöltet, a következő
legnagyobb számot kell tekinteni.
(7) Amennyiben az
előző eljárás után is vannak még a szakterületen leadott szavazatok tizenöt
százalékát megszerző jelöltek, úgy ők a képviselők póttagjai lesznek.
(8) Amennyiben megüresedik
egy képviselői hely, a szakterületen legtöbb szavazatot elérő póttag kerül a
képviselő helyére; ha nincs ilyen, akkor a 3. pontban leírtak szerint kell
megállapítani a póttag személyét.
(9) A póttagok sorrendjét minden
választás után újra kell számolni a legutóbbi őszi és tavaszi választások
összesített részvétele alapján.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
46. §
A Tudománykommunikáció a természettudományban
mesterszak jelenlegi hallgatói legkésőbb a 2012-ik évi választások
jelöltállítási időszakának kezdete előtti utolsó munkanapig írásban jelezhetik,
hogy mely szakterület tagjai kívánnak lenni. Amennyiben ezzel a lehetőséggel
nem élnek, sorsolással kerülnek besorolásra.
476.
§
Az Alapszabály jelen formájában a Szenátus 2011.
június 27...-ei támogató határozatával lép
hatályba.