Alapszabály
ELTE TTK HÖK
Utolsó módosítás: 2012.
december 4.
I.
Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat neve és székhelye
(1)
Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Hallgatói Önkormányzat.
(2)
Az Önkormányzat rövidített neve: ELTE TTK HÖK.
(3)
Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of the Eötvös Loránd University
Faculty of Science.
(4)
Az Önkormányzat székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.
2. §
Az Önkormányzat tagjai
Az
Önkormányzat tagja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60.
§ (1) alapján meghatározott hallgatók közül azok, akiknek alapkara az ELTE TTK
vagy a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon folytatnak tanulmányokat.
3. §
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
(1)
Az Önkormányzat tagjainak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el,
gyakorolja a Magyarország törvényeiben és jogszabályaiban, valamint az Egyetem
és a Kar szabályzataiban a kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési,
javaslattételi, véleményező és ellenőrző jogköröket.
(2)
Az Önkormányzat az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK)
részönkormányzataként az egyetemi szintű hallgatói ügyekben képviseli tagjait.
(3)
Az Önkormányzat
(a) ellátja a
tagjainak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben, minden
illetékes kari, egyetemi és országos testületben,
(b)
támogatja tagjainak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,
(c) javítja a hallgatók
testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges kiegészítésének
feltételeit, valamint bővíti az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,
(d) folyamatosan
tájékoztatja tagjait, valamint a Kar oktatóit és egyéb alkalmazottait az
Önkormányzat tevékenységéről, a Kar életével kapcsolatos kérdésekről, valamint
informál pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről,
(e) lehetőséget
teremt és segíti a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi ösztöndíjas képzését,
(f)
együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.
(4)
Az Önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározott feladatai érdekében
(a) megszervezi a hallgatói képviselők
választását, és biztosítja munkájukhoz a szükséges infrastrukturális hátteret,
(b) segíti a hallgatókat
az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatásokat
nyújt,
(c) állandó és időszakos pályázatokat ír ki a
hallgatók támogatására,
(d) lehetőséget teremt a tagjainak szakmai
területükön túlmutató közéleti, közgazdasági, jogi és más ismeretek
megszerzésére és gyakorlására,
(e) segíti a tagjainak az egyetemi sporttal kapcsolatos
problémáik megoldásában,
(f) az Egyetem szellemiségével összeegyeztethető
vállalkozásokat folytat,
(g) összegyűjti és rendszerezi a belföldi
áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatos
információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb
kihasználásában,
(h) folyamatos és szervezett kapcsolatot tart más
hallgatói szervezetekkel,
(i) tagjai számára rendezvényeket szervez,
különös tekintettel a Kar elsős hallgatói számára szervezett gólyatábor(ok)ra,
gólyabálra, a Lágymányosi Eötvös Napokra és a Nedves Estre,
(j) elfogadja az Önkormányzat minden
tisztségviselőjére és delegáltjára kötelező hatályú alapelveit.
4. §
Értelmező rendelkezések
(1) Az Alapszabályban
használt és azzal összefüggő fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket
jelen szakasz (2) bekezdése rögzíti.
(2)
Az Alapszabály, valamint az Önkormányzat testületeinek ügyrendjei
alkalmazásában
(a) szavazati jog: azon személy, aki szavazati
joggal vesz részt az ülésen javasolhatja az ülésen
napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati
javaslatot terjeszthet elő és szavazhat valamennyi kérdésben;
(b) tanácskozási jog: azon személy, aki
tanácskozási joggal vesz részt az ülésen javasolhatja
az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz,
határozati javaslatot terjeszthet elő, de nem gyakorolhatja azokat a további
jogokat, amelyek a szavazati jogú tagokat illetik meg;
(c) megfigyelési jog: azon személyek, akik
megfigyelési joggal vesznek részt az ülésen, jelen lehetnek annak egészén (az
Alapszabály vagy az adott testület ügyrendje által meghatározott kivételek
esetével), de nem illeti meg őket a tanácskozási és szavazati jogú résztvevők
jogai. Ha egy ülés nyilvános, azok, akiket az Alapszabály vagy az ülést tartó
bizottság határozata nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen
megfigyelési joggal vesznek részt;
(d) egyszerű többség: a leadott szavazatok több
mint fele egyetértő;
(e) kétharmados többség: a leadott szavazatok
több mint kétharmada egyetértő;
(f) négyötödös többség: a leadott szavazatok több
mint négyötöde egyetértő;
(g) szótöbbség: a leadott szavazatokat tekintve a
támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké;
(h) Alapítvány: az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány;
(i) az Önkormányzat lapja: Tétékás Nyúz.
II.
Az Önkormányzat szervezeti
felépítése
5. §
A szakterületi besorolás
(1)
Az Önkormányzat tagjait az Egyetemen folytatott képzéseik alapján
szakterületekbe sorolja. Egy személy – amennyiben több szakon, szakirányon,
modulon folytat tanulmányokat – több szakterület tagja is lehet.
(2) Az Önkormányzat a szakterületi besorolást az
alábbiakban állapítja meg:
(a) Biológia szakterület: biológia
alapszak, biológia minor szakirány, biológus mesterszak, tanári mesterszak
biológiatanári modullal, biológia tanár, biológus.
(b) Fizika szakterület: fizika alapszak,
fizika minor szakirány, biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, tanári
mesterszak fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus,
fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika.
(c) Földrajz- és földtudományi szakterület:
földrajz alapszak, földtudományi alapszak, földrajz minor szakirány, csillagász
mesterszak, geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak,
meteorológus mesterszak, tanári mesterszak földrajztanári modullal, földrajz
tanár, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus.
(d) Kémia szakterület: kémia alapszak,
minor szakirány, anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, tanári
mesterszak kémiatanári modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész.
(e) Környezettudományi szakterület:
környezettan alapszak, környezettan minor szakirány, környezettudomány
mesterszak, környezettan tanár, környezettudomány.
(f) Matematika szakterület: matematika
alapszak, matematika minor szakirány, alkalmazott matematikus mesterszak,
biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak, matematikus mesterszak, tanári
matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus,
matematikus.
(3) A tudománykommunikáció a természettudományban
mesterszak hallgatói beiratkozásukkor írásban nyilatkoznak arról, hogy melyik
szakterület tagjai kívánnak lenni. Minden regisztrációs időszakban új
nyilatkozatot tehetnek. Amennyiben a hallgató nem él nyilatkozattételi jogával
a beiratkozáskor, úgy az Ellenőrző Bizottság a soron következő választások
kiírása előtt sorsolással dönt a hallgató szakterületi besorolásáról, amelyet a
hallgató regisztrációs időszakban tett nyilatkozattal felülírhat. A sorsolás az
Ellenőrző Bizottság minden tagjának jelenlétében történik. A sorsolás során
hatoldalú szabályos dobókockával kell dobni. A dobás elvégzőjét és az érvényes
dobás során a dobókocka által érinthető felületet az Ellenőrző Bizottság
határozza meg. A sorsolás előtt az Ellenőrző Bizottság bijektív leképezést
alkalmaz a hat szakterület és a dobókocka oldalai között. A besorolandó
hallgatókat egyesével abba a szakterületbe kell besorolni, amelyik az esetükben
dobott oldalhoz az előbbi módon hozzárendelésre került.
6. §
Az
Önkormányzat döntéshozó testületei:
(a) az Önkormányzat Küldöttgyűlése (a
továbbiakban: Küldöttgyűlés);
(b) az Önkormányzat Választmánya (a továbbiakban:
Választmány);
(c) az Önkormányzat szakterületi bizottságai;
(d) az Önkormányzat Ellenőrző Bizottsága (a
továbbiakban: Ellenőrző Bizottság).
7. §
A Küldöttgyűlés
(1)
Az Önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés.
(2)
A Küldöttgyűlés valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat,
bármely alacsonyabb szintű testület, illetve tisztségviselő által hozott döntést
megváltoztathat, a Küldöttgyűlés ügyrendje által meghatározott módon.
(3)
A Küldöttgyűlés döntési jogosultságait határozattal átruházhatja, kivéve
azokban az esetekben, melyekben a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési
jogosultsággal rendelkezik.
(4)
A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel dönt
(a) az elnök, az elnökhelyettesek és az Ellenőrző
Bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról;
(b) az Alapítvány elnökének, titkárának, valamint
az Alapítvány kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjainak megválasztásáról és
visszahívásáról;
(c) a Választmány tagjainak megválasztásáról és
visszahívásáról.
(5)
A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel, kétharmados többséggel dönt
(a) az Alapszabály elfogadásáról és
módosításáról;
(b) más szervezetekkel való egyesülésről;
(c) a Küldöttgyűlés feloszlatásáról;
(d) az Önkormányzat költségvetésének
elfogadásáról;
(e) az Önkormányzat tisztségviselőinek
visszahívásáról;
(f) a Küldöttgyűlés ügyrendjéről;
(g) a Választmány ügyrendjéről;
(h) a szakterületi bizottságok ügyrendjéről;
(i) az Önkormányzat lapjának Szervezeti és
Működési Szabályzatáról (továbbiakban Nyúz SzMSz);
(j) az Alapítvány Szervezeti és Működési
Szabályzatáról;
(k) az Önkormányzat Alapelveiről.
(6)
A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat választott
képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások rendjéről a 41-46.
§§ rendelkeznek.
(7)
A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a
tisztségviselőktől a tevékenységi körükbe tartozó kérdésekről. A küldöttgyűlési
képviselők tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmány ülésein.
(8)
A Küldöttgyűlés üléseinek állandó meghívottjai az Önkormányzat tisztségviselői,
az Alapítvány elnöke és titkára, a Kar dékánja, valamint a Kar doktori iskoláinak
doktoranduszhallgatóit és doktorjelöltjeit képviselő kari hallgatói testület
elnöke. Amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal, az állandó meghívottakat
tanácskozási jog illeti meg.
(9)
A Küldöttgyűlés ülésein, amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal, az
Önkormányzat és a Kar doktori iskoláinak doktoranduszhallgatói és
doktorjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt.
(10)
A Küldöttgyűlés operatív működéséről a Küldöttgyűlés ügyrendje rendelkezik.
8. §
A Választmány
(1)
Az Önkormányzat két küldöttgyűlési ülés közötti fő döntéshozó szerve a
Választmány.
(2)
Amennyiben az Alapszabály vagy küldöttgyűlési határozat másképp nem
rendelkezik, a Választmány valamennyi, az Önkormányzat életét érintő kérdésben
döntést hozhat.
(3)
A Választmány szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a
Küldöttgyűlés által az Önkormányzat tagjai közül szakterületenként választott
további egy-egy tag.
(4)
A Választmány csak akkor hívható össze, ha legalább 8 szavazati jogú tagja van
a (3) bekezdés alapján.
(5)
A választmányi ülés állandó meghívottjai a tisztségviselők, az Alapítvány
elnöke és titkára, valamint a Kar doktori iskoláinak doktoranduszhallgatóit és
doktorjelöltjeit képviselő kari hallgatói testület elnöke. Az állandó
meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt a Választmány ülésein, amennyiben
nem rendelkeznek szavazati joggal.
(6)
A Választmány operatív működéséről a Választmány ügyrendje rendelkezik.
9. §
A szakterületi bizottságok
(1)
Az Önkormányzat a szakterületi képviselők véleménynyilvánítási eszközeként
szakterületi bizottságokat hoz létre.
(2)
Adott szakterületi bizottság tagja minden, az adott szakterületen
megválasztott, képviselő. Szavazati jog illeti meg továbbá az adott szakterület
szakterületi koordinátorát, amennyiben nem képviselő az adott szakterületen.
(3)
A szakterületi bizottság elnöke a szakterületi koordinátor. Amennyiben a
tisztség betöltetlen, a Bizottság a tisztség betöltéséig tagjai közül elnököt
választ a Bizottság ügyrendjében meghatározott módon.
(4)
A szakterületi bizottságok munkáját szakterületi csoportok segítik.
(5)
A szakterületi bizottságok operatív működéséről a szakterületi bizottságok
ügyrendjei határoznak.
10. §
Az Ellenőrző Bizottság
(1)
A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának ellenőrzésére tagjai közül háromtagú
Ellenőrző Bizottságot választ.
(2)
Az Ellenőrző Bizottság tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a
jogszabályoknak, az egyetemi szabályoknak, valamint az Alapszabálynak
megfelelően történik-e.
(3)
Az Ellenőrző Bizottság a tapasztalt szabálytalanságokról a lehető legrövidebb
időn belül tájékoztatja az Önkormányzat Választmányát, valamint Küldöttgyűlését, majd gondoskodik a
szabálytalanságok lehető legrövidebb időn belüli megszüntetéséről.
(4)
A Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét az
Ellenőrző Bizottság ügyrendjében meghatározott módon, titkosan. Az Ellenőrző
Bizottság elnöke koordinálja és vezeti a testület munkáját.
(5)
Amennyiben az Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány tagja,
vagy képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három
munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben ellenőrző
bizottsági tagsága megszűnik.
(6)
Az Ellenőrző Bizottság tagjának mandátuma megszűnik önkormányzati tagságának
megszűnésekor.
(7)
Az Ellenőrző Bizottsághoz az Önkormányzat bármely tagja írásban állásfoglalási
kérelmet nyújthat be, amelyről az Ellenőrző Bizottság 20 napon belül határoz,
és a határozatot a döntéstől számított 3 munkanapon belül eljuttatja a
kérelmezőhöz, valamint az Önkormányzat elnökéhez.
(8)
Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét saját maga alkotja meg.
11. §
Az Alapítvány
(1)
Az Alapítvány elnöke és titkára együttes beszámolási kötelezettséggel tartoznak
a Küldöttgyűlés és a Választmány felé.
(2)
Az Alapítvány elnökének és titkárának megválasztására az Alapszabály az
Önkormányzat tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3)
Az Alapítvány Kuratóriumának (a továbbiakban: Kuratórium) és Felügyelő
Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) tagjait a Küldöttgyűlés
választja, illetve hívja vissza.
12. §
A mentorrendszer
(1)
A mentorrendszer feladata a Kar elsőéves alapszakos és osztatlan képzésben
részt vevő hallgatóinak segítése tanulmányi és szociális ügyeik intézésében,
valamint tájékoztatása az Egyetemmel kapcsolatos aktuális eseményekről.
(2)
A mentorrendszer a minden tanévben Küldöttgyűlés által elfogadott éves
koncepció (továbbiakban: mentorkoncepció) alapján működik.
(3)
A mentorkoordinátor feladata a mentorkoncepció elkészítése, végrehajtása és a
mentorrendszer folyamatos működtetése.
(4)
A mentorrendszer az (1) bekezdésben megfogalmazott feladatot az Önkormányzat
tagjai közül választott mentorok által látja el.
(5)
A mentorok kiválasztásának elvét a mentorkoncepció tartalmazza.
III.
Az Önkormányzat tisztségviselői
13. §
A tisztségviselők
(1)
Az Önkormányzat az Alapszabályban körülhatárolt feladatok elvégzésére, napi
ügyvitellel kapcsolatos döntések meghozatalára az Alapszabály 37-39. §§-ban meghatározott
módon tisztségviselőket választ.
(2)
Az Önkormányzat tisztségviselői:
(a) az elnök;
(b) az elnökhelyettesek: a gazdasági
elnökhelyettes, a szervező elnökhelyettes, a szociális elnökhelyettes és a
tanulmányi elnökhelyettes;
(c) a
biztosok: az esélyegyenlőségi biztos, a kollégiumi biztos, a külügyi biztos, a
sportbiztos, a tudományos biztos, a főszerkesztő, az informatikus, a
mentorkoordinátor és a titkár;
(d) a szakterületi koordinátorok: a biológia
szakterületi koordinátor, a fizika szakterületi koordinátor, a földrajz- és
földtudományi szakterületi koordinátor, a kémia szakterületi koordinátor, a
környezettudományi szakterületi koordinátor és a matematika szakterületi
koordinátor;
(e) a referensek;
(f) az Ellenőrző Bizottság tagjai.
14. §
A tisztségviselők feladatai és kötelességei
(1)
A tisztségviselők az adott testület ügyrendje alapján kötelesek beszámolni
munkájukról:
(a) minden rendes Küldöttgyűlésen
(b) a 34. § (1) bekezdés alapján a Választmánynak
és a Küldöttgyűlésnek.
(2)
A tisztségviselő munkáját döntések meghozatalában, döntés-előkészítésben
csoport segítheti. A csoport tagjait a tisztségviselő határozza meg a
szakterületek javaslatát figyelembe véve. A csoport döntési
jogkörrel nem rendelkezik.
(3) A tisztségviselők
kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez szükséges szabályzatokat, jogszabályokat
ismerni és figyelemmel kísérni, azok változásairól az Önkormányzatot
tájékoztatni.
(4)
Egy személy csak egy tisztségviselői posztot tölthet be.
(5)
Amennyiben egy tisztségviselő a munkáját nem kívánja többé ellátni, lemondási
szándékát a Küldöttgyűlés felé írásban, vagy a testület ülésén
a helyszínen, szóban jeleznie kell. Amennyiben a lemondó nem kér
szavazást, akkor a lemondási nyilatkozatában rögzített időpontban, vagy ennek
hiányában a lemondás pillanatában megszűnik a mandátuma. A lemondás miatt
megüresedő tisztség betöltéséről a Küldöttgyűlés, a delegáltság betöltéséről a
delegáló testület gondoskodik.
15. §
Az elnök
(1) Az Önkormányzat működését az elnök irányítja
(2) Amennyiben az Alapszabály, küldöttgyűlési vagy választmányi
határozat másképp nem rendelkezik, az elnök az Önkormányzat életét érintő
kérdésekben döntést hozhat.
(3)
Az elnököt az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja, mandátuma
megszűnik önkormányzati tagsága megszűnésekor.
(4)
Feladata különösen
(a) a kari hallgatói érdekképviselet irányítása;
(b) a Küldöttgyűlés és a Választmány munkájának
koordinálása;
(c) az Önkormányzat képviselete kari, egyetemi és
országos fórumokon, rendezvényeken.
(5)
Tisztsége alapján tagja
(a) a Szenátusnak,
(b) a Kari Tanácsnak,
(c) a Dékáni Tanácsnak az Egyetem Szervezeti és
Működési Szabályzatának rendelkezései szerint,
(d) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(e) az EHÖK Elnökségének.
(6)
Megválasztásával az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
(a) Kari Hallgatói Fegyelmi Testület,
(b) kari Költségvetési Bizottság,
(c) kari Jegyzetbizottság.
(7)
Az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat lapjának felelős kiadója.
16. §
Az elnökhelyettesek
(1)
Az elnök munkáját az elnökhelyettesek segítik. Az elnökhelyettesek részt
vesznek az Önkormányzat irányításában, a döntéshozatalban, az önkormányzati
képviselet koordinálásában.
(2)
Az elnökhelyetteseket az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja,
mandátumuk megszűnik önkormányzati tagságuk megszűnésekor.
17. §
A gazdasági elnökhelyettes
(1) A gazdasági
elnökhelyettes feladata az Önkormányzat gazdasági és pénzügyeinek intézése, a
költségvetés tervezetének elkészítése, a költségvetés és a
Hallgatói Követelményrendszer 92. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
típusú ösztöndíj támogatások felügyelete
és analitikus nyilvántartásának vezetése.
(2)
A gazdasági elnökhelyettest az elnök megbízza az Önkormányzat leltározási
feladatainak elvégzésével.
(3)
A gazdasági elnökhelyettes rendszeresen tájékoztatja a Választmány tagjait a
költségvetés aktuális egyenlegéről.
(4)
Tisztsége alapján tagja
(a) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(b) az EHÖK Gazdasági Bizottságának.
18. §
A szervező elnökhelyettes
(1)
A szervező elnökhelyettes koordinálja az Önkormányzat rendezvényeinek
megszervezését, külső rendezvényeken való részvételét.
(2)
A szervező elnökhelyettes a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a
Választmány tagjait, valamint a programok szervezése előtt részletes
költségvetést és programtervet készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata mellett felügyeli.
(3)
A szervező elnökhelyettes munkáját a Szervező Csoport segíti.
19. §
A szociális elnökhelyettes
(1)
A szociális elnökhelyettes felelős a juttatásokkal kapcsolatos érdekképviseleti
munka koordinálásáért. Segíti a hallgatókat a területén felvetődő problémáik
megoldásában, folyamatosan tájékoztatja őket a vonatkozó szabályok
változásáról, a különböző ösztöndíj-lehetőségekről.
(2)
Tisztsége alapján tagja
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) a Kari Ösztöndíjbizottságnak, melynek elnöki
teendőit is ellátja,
(c) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(d) az EHÖK Szociális és Ösztöndíjbizottságának,
(e) az Egyetemi Hallgatói Szociális és
Ösztöndíjbizottságnak.
20. §
A tanulmányi elnökhelyettes
(1)
A tanulmányi elnökhelyettes felelős a tanulmányi és a térítési ügyekkel
kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a hallgatókat
tanulmányi problémáik megoldásában, folyamatosan tájékoztatja őket a
tanulmányok végzésével kapcsolatos szabályok változásáról és a térítési
kötelezettségekről.
(2)
Tisztsége alapján tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(c) az EHÖK Tanulmányi Bizottságának.
(3)
Megválasztásával az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
(a) kari Tanulmányi és Oktatási Bizottság,
(b) kari Kreditátviteli Bizottság,
(c) kari Jegyzetbizottság,
(d) Kari Hallgatói Fegyelmi Testület.
(4)
A tanulmányi elnökhelyettes munkáját a Tanulmányi Csoport segíti.
(5)
A Tanulmányi Csoport elé javasolt véleményezésre beterjeszteni az egyetemi vagy
kari tanulmányi szabályozások módosításának tervezeteit, emellett tájékoztatni
kell a Tanulmányi Csoportot a jellegzetes tanulmányi problémákról.
21. §
A biztosokAz
Önkormányzat bizonyos feladatkörök ellátására és szakmai koordinálására
biztosokat választ.
22. §
Az esélyegyenlőségi biztos
(1)
Az esélyegyenlőségi biztos feladata a Kar hátrányos helyzetű és speciális
szükségletű hallgatóinak érdekképviselete, az egyetemi életbe történő
beilleszkedésük segítése.
(2)
Az esélyegyenlőségi biztos kapcsolatot tart a hátrányos helyzetű és a
fogyatékkal élő hallgatókat segítő mentorokkal. A Tanulmányi Osztállyal
együttműködve félévente összesítést készít a Karon tanulmányokat folytató
hátrányos helyzetű és speciális szükségletű hallgatókról, rendszeresen egyeztet
a Kar esélyegyenlőségi koordinátorával a speciális szükségletű hallgatókra
fordítható pénzeszközök felhasználásáról.
(3)
Az esélyegyenlőségi biztos tisztsége alapján tagja:
(a) a Kari Ösztöndíjbizottságnak,
(b) az EHÖK Esélyegyenlőségi Bizottságának.
(4)
Megválasztásával az Önkormányzat jelöli a Kar Jegyzetbizottságába.
23. §
A kollégiumi biztos
(1)
A kollégiumi biztos koordinálja a kollégiumi ügyekkel kapcsolatos
érdekképviseletet, folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a kollégiumi
lehetőségekről, a vonatkozó szabályzatok változásairól.
(2)
A kollégiumi biztos segíti az Önkormányzat és a kollégiumi diákbizottságok,
illetve az Önkormányzat és a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat közötti
kapcsolattartást.
(3)
A kollégiumi biztos tisztsége alapján tagja az Egyetemi Kollégiumi Felvételi
Bizottságnak.
24. §
A külügyi biztos
(1)
A külügyi biztos segíti az Önkormányzat tagjait külföldi vendéghallgatások,
ösztöndíjas lehetőségek felkutatásában.
(2)
A külügyi biztos gondoskodik arról, hogy az állandó jellegű, külföldi
ösztöndíjakról szóló információk minél szélesebb körben elérhetőek legyenek a
Kar hallgatói számára.
(3)
A külügyi biztos kapcsolatot tart fenn és segíti a Kar idegen nyelvű
hallgatóit.
(4)
A külügyi biztos tisztsége alapján tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának.
(5)
A külügyi biztos munkáját a Külügyi Csoport segíti.
25. §
A sportbiztos
(1)
A sportbiztos sportrendezvényeket szervez a Kar hallgatóinak, közreműködik az
egyetemi sportélet szervezésében. Rendszeresen tájékoztatja a Kar hallgatóit az
egyetemi sportolási lehetőségekről.
(2)
A sportbiztos munkáját a Sportcsoport segíti.
26. §
A tudományos biztos
(1)
A tudományos biztos segíti a Kar hallgatói tudományos közéletének szervezését,
tájékoztatja a hallgatókat a tudományos rendezvényekről, pályázatokról.
(2)
A tudományos biztos segíti az Önkormányzat és a hallgatói szakmai szervezetek,
illetve a szakkollégiumok közötti kapcsolattartást.
(3)
A tudományos biztos munkáját a Tudományos Csoport segíti.
27. §
A főszerkesztő
(1)
Az Önkormányzat a hallgatók hatékonyabb informálása érdekében Tétékás Nyúz
címen hetilapot ad ki, melynek kivitelezését a főszerkesztő végzi, illetve
szervezi meg.
(2)
A főszerkesztő felelős a lap nyomdai kivitelezésének megszervezéséért, a
nyomdai előkészítéséért, a lap megjelentetéséhez szükséges cikkek megírásáért
és a szerkesztőség megszervezéséért a Nyúz SzMSz-ben foglaltak alapján.
(3)
Tisztsége alapján tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.
28. §
Az informatikus
(1)
Az Önkormányzat informatikai eszközparkjának karbantartásáért és
működtetéséért, az Önkormányzat honlapjának fenntartásáért az informatikus
felel.
(2)
Az informatikus segíti az Önkormányzat munkatársait a munkájuk során felmerülő
informatikai problémák megoldásában.
29. §
A mentorkoordinátor
(1)
A mentorkoordinátor felelős a mentorrendszer működtetéséért, a 12. §-ban
foglalt célok elérésére.
(2)
A mentorkoordinátor feladata
(a) az Önkormányzat segítségével a
mentorkoncepció elkészítése,
(b) a szakterületekkel együttműködve a
mentorjelöltek toborzása,
(c) a mentorjelöltek képzésének megszervezése a
12. §-ban foglalt feladatok ellátására,
(d) a mentorjelöltek felkészültségének
ellenőrzése, a szükséges ismeretanyag számonkérése,
(e) a mentorkoncepcióban meghatározott módon a
mentorok kiválasztása,
(f) a mentorrendszerrel és a mentorokkal
kapcsolatos vélemények összegyűjtése és kiértékelése.
30. §
A titkár
(1)
A titkár végzi az Önkormányzat iratkezelését, a tisztségviselők kérésére intézi
az Önkormányzat levelezését.
(2)
A titkár elkészíti – az ügyrendi szabályzatok rendelkezései alapján – a
küldöttgyűlési és választmányi ülések emlékeztetőit.
31. §
A szakterületi koordinátorok
(1)
A szakterületeken folyó munka koordinálására az Önkormányzat szakterületi
koordinátorokat választ.
(2)
A szakterületi koordinátor tisztségénél fogva az adott szakterületi bizottság
elnöke.
(3)
A szakterületi koordinátorok feladatai különösen:
(a) a szakterületükhöz tartozó hallgatók
tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, tudnivalókról,
(b) a szakterületükhöz tartozó hallgatók
érdekképviselete az érintett szakokért felelős szervezeti egységeknél,
(c) a szakterület képviselőinek és delegáltjainak
a munkájuk során szerzett információk összegyűjtése, és ezekről az illetékes testület(ek), tisztségviselő(k) tájékoztatása,
(d) a Választmánnyal együttműködve az Önkormányzat
napi működésének segítése,
(e) az érintett tisztségviselőkkel közösen a
szakterület hallgatóinak bevonása a tisztségviselőket segítő csoportokba,
(f) a mentorrendszerrel együttműködve a
szakterület mentorjelöltjeinek toborzása, a szakterületi mentorok képzésének és
munkájának segítése,
(g) szükség szerint az Önkormányzat feladatainak
ellátásához szükséges számú szakterületi hallgató bevonása az Önkormányzat
munkájába.
32. §
A referensek
(1)
A referensek nem rendelkeznek Alapszabályban rögzített feladatkörrel, a posztot
egyedileg kidolgozott programokkal lehet megpályázni.
(2)
A referens vállalja, hogy a programjában leírtak megvalósítására törekedni fog.
A pályázatnak a 3. §-ban deklarált célok megvalósítását kell szolgálnia.
(3)
A referensek állandó beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak,
valamint a Küldöttgyűlésnek, mely testületek a tisztségviselő munkáját a
programjában leírtakhoz képest vizsgálják.
33. §
33.§
(1) A tisztségviselők a pályázatukban vállaltaknak teljesítése esetén
mandátumuk idejére a tanév folyamán havi rendszerességgel közéleti ösztöndíjban
részesülnek a 34.§ rendelkezéseit figyelembe véve.
(2)
Az ösztöndíj havi összege legfeljebb az egy főre jutó éves hallgatói normatíva
meghatározott százaléka, az alábbiak szerint:
(a) az elnök: 50%;
(b) az elnökhelyettesek és a
főszerkesztő, az informatikus: 40%;
(c) a titkár: 30%
(d) a kollégiumi biztos, a
külügyi biztos, a sportbiztos, a tudományos biztos: 25%
(e) a szakterületi
koordinátorok, a mentorkoordinátor 15%
(f) az Ellenőrző Bizottság
tagjai és az esélyegyenlőségi biztos: 10%
(g) A
referensek ösztöndíját a Küldöttgyűlés vagy a Választmány megválasztásakor
határozza meg, vállalt feladatukat figyelembe véve.
34. §
A tisztségviselők szankcionálása
(1)
Ha az Önkormányzat tisztségviselőjének munkájával kapcsolatban panasz merül
fel, az adott döntéshozó szerv ügyrendjében meghatározott módon, napirendi
pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő
rendkívüli beszámoltatását a Választmánynál és a Küldöttgyűlésnél.
(2)
Ha egy tisztségviselő rendes vagy rendkívüli beszámolóját a testület nem
fogadja el, a tisztségviselő egyhavi ösztöndíját meg kell vonni. A beszámoló el
nem fogadását követő 30 napon belül a tisztségviselőnek ismételt írásbeli
beszámolót kell tennie, amelyet a soron következő 14.§ (1) bekezdésben
meghatározott illetékes testület ülésén tárgyalni kell.
(3)
Ha egy tisztségviselő nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott ismételt
beszámolási kötelezettségének vagy ismételt beszámolója elutasításra kerül,
akkor az elnök köteles 14 munkanapon belül küldöttgyűlési ülést összehívni,
amelyen elő kell terjesztenie az adott tisztségviselő kétharmados többséggel
történő visszahívását. Amennyiben az elnök visszahívásáról van szó, az
Ellenőrző Bizottságnak kell megtennie az előterjesztést. A (2) bekezdésben
meghatározott 30 napos határidő letelte vagy az ismételt beszámolót el nem
fogadó testületi ülés és a visszahívásra hivatott testületi ülés között eltelt
időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának kiutalását fel kell függeszteni.
(4)
Sikertelen visszahívási indítvány esetén, visszahívásra legközelebb a következő
küldöttgyűlési ülésen kerülhet sor.
IV.
Az Önkormányzat delegáltjai
35. §
A delegáltak
(1)
A Küldöttgyűlés és a Választmány az egyetemi, kari testületekbe, illetve
szükség esetén különböző egyéb szervezetekbe tagokat jogosult delegálni.
(2)
A delegáltaknak - az Alapítvány kuratóriumának és Felügyelő Bizottságának
kivételével - az Önkormányzat tagjainak kell lenniük.
(3)
Amennyiben az adott testületbe delegáltak száma ezt megengedi, az egyes
szakterületek lehetőség szerint arányosan képviseltetik magukat.
(4)
A delegáltaknak kötelességük az adott testület ülésein megjelenni, azokon
legjobb tudásuk szerint képviselni az Önkormányzat érdekeit.
(5)
Azon testületek esetén, ahol a delegáltnak lehetősége van mandátumának más
személyre való átruházására, a delegált és az Önkormányzat elnöke közös írásos
nyilatkozatban határoz.
36. §
A delegáltak visszahívása
(1)
A delegáltak beszámoltatását bármelyik képviselő vagy választmányi tag
kezdeményezheti, legkésőbb a beszámolót tárgyaló ülés kezdete előtt 72 órával.
A beszámolóról egyszerű többséggel határoz a delegáltat meghallgató testület. A
beszámoló el nem fogadását a (2) bekezdés szerinti indítványnak kell tekinteni.
(2)
A delegáltak visszahívásáról az őket megválasztani jogosult testület
egyszerű többséggel dönt, bármely képviselő vagy választmányi tag
előterjesztésére. Sikertelen visszahívási indítvány esetén, visszahívásra
legközelebb a következő küldöttgyűlési vagy választmányi ülésen kerülhet sor.
(3)
Amennyiben egy tisztségviselői poszt nincs betöltve, akkor azon
testületekbe, melyeknek az Alapszabály értelmében tagja, a Küldöttgyűlés az új
tisztségviselő megválasztásáig új tagot delegálhat.
V.
A tisztségviselők és a delegáltak
választása
37. §
A tisztségviselőválasztásra vonatkozó általános rendelkezések
(1)
Tisztségviselő megválasztására a Küldöttgyűlés jogosult, de a 7. § (4) bekezdés
a) pontjának megkötéseit figyelembe véve ezt a jogkörét átadhatja a
Választmánynak.
(2)
Jelöltet a tisztség betöltését tárgyaló testület tanácskozási vagy szavazati
jogú tagja állíthat.
(3)
A jelöltnek nyilatkoznia kell a jelölés elfogadásáról a megválasztását tárgyaló
testület ügyrendje alapján.
(4) Jelölni csak olyan személyt lehet, aki a tisztégviselői poszt
betöltését tárgyaló ülés hivatalos meghívójában szereplő kezdeti időpont előtt
48 órával pályázatot nyújtott be az adott tisztségre és azt a képviselőknek
elektronikusan eljuttatta. Különösen indokolt esetben a testület ettől a
rendelkezéstől négyötödös többséggel eltekinthet.
(5) A jelölés és a tisztség betöltése között a jelöltek
tanácskozási joggal vesznek részt a tisztség betöltését tárgyaló testület
ülésén, amennyiben egyébként nem rendelkeznek tanácskozási vagy szavazati
joggal.
(6)
Már hivatalban lévő tisztségviselő más poszton tisztségviselőnek csak abban az
esetben jelölhető, ha az aktuális tisztségéről még az új tisztségviselői
mandátumának hatályba lépését megelőző hatállyal lemond. A lemondás akkor is
hatályba lép, ha más jelölt kerül megválasztásra.
38. §
(1)
A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik az őket megválasztó
testület ügyrendje szerint.
(2)
A 37. § (2) rendelkezéseivel ellentétben szakterületi koordinátori tisztségére
csak az érintett szakterület szakterületi bizottsága állíthat jelöltet saját
ügyrendje alapján.
(3)
A jelöltek meghallgatása az őket megválasztó testület ügyrendje alapján
történik.
(4)
A tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll a tisztségviselőt
megválasztó testület ügyrendje szerint.
(5)
Az első és a második fordulóban a tisztség betöltéséhez kétharmados többség
szükséges.
39. §
Eredménytelen választás
(1)
Eredménytelen választás esetén, ha az adott tisztségviselő megválasztásáról
csak a Küldöttgyűlés rendelkezhet, akkor 8 napon belül rendes küldöttgyűlési
ülést kell összehívni.
(2)
Eredménytelen választás esetén, ha az adott tisztség betöltéséről a Választmány
is rendelkezhet, legkésőbb a küldöttgyűlési ülést követő második választmányi
ülésen, ha addig nincs küldöttgyűlési ülés, napirendre kell venni a tisztség
betöltését. Amennyiben ez eredménytelen, a Választmány nem rendelkezhet a
tisztség betöltéséről, és a következő küldöttgyűlési ülésen napirendre kell
venni, ahol a Küldöttgyűlés dönthet arról, hogy a tisztség betöltetlen maradjon.
(3)
Amennyiben az elnök megválasztása eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles
szótöbbséggel ügyvivő elnököt kijelölni, és megjelölni a következő
küldöttgyűlési ülés időpontját. Ennek a küldöttgyűlési ülésnek a helyszínét és
napirendjét az ügyvivő elnök határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az elnök
választását napirendre kell tűzni. Az ügyvivő elnök az elnöki tisztséggel
megegyező jogokkal rendelkezik, az elnök tisztségénél fogva történő
delegáltságait is ellátja, és az Önkormányzat jelöli azokba a testületekbe,
amelyekbe az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat jelöltje. Az ügyvivő elnök
mandátuma megszűnik az elnök megválasztásával.
(4)
A tisztségviselő mandátumának megszűnése után köteles a megválasztott
tisztségviselőnek a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges
információkat átadni. Az elnök és az elnökhelyettesek esetében a vonatkozó
rektori utasítás szerint az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5)
Ha egy tisztségviselői poszt (az elnök, az Ellenőrző Bizottság és a referensek
kivételével) nincs betöltve, akkor az elnök a tisztség betöltéséig megbízott
tisztségviselőt nevezhet ki. A megbízott az Alapszabályban leírt kötelességein
felül csak az elnök, a Küldöttgyűlés vagy a Választmány által meghatározott
kérdésekben járhat el. A tisztségviselői poszthoz kötött delegáltságokra
megbízott tisztségviselő kinevezése esetén is a 36. § (3) bekezdését kell
alkalmazni.
40. §
A delegálás menete
(1)
Azokban az esetekben, amikor az Önkormányzat személy delegálására jogosult, a
delegálás titkos szavazással történik az erről döntő testület ügyrendje
szerint.
(2)
Azon delegáltságokat, melyekről a 15-32. §§ rendelkeznek, a Küldöttgyűlés
jelöltállítás és szavazás nélkül tudomásul veszi. A delegáltság alapjául
szolgáló tisztség megszűnése esetén a delegáltságokból történő visszahívást a
Küldöttgyűlés szavazás nélkül tudomásul veszi.
VI.
Az Önkormányzat képviselői
41. §
A Választási Bizottság
(1)
A Küldöttgyűlés választásonként legalább háromtagú Választási Bizottságot
választ, kétharmados többséggel.
(2)
A Választási Bizottságnak az Önkormányzat tagjaiból kell állnia.
(3)
A Választási Bizottság tagjai nem indulhatnak a képviselőválasztáson, erről
megválasztásukat követő 8 munkanapon belül nyilatkozni kötelesek a
Küldöttgyűlés felé. Amennyiben a nyilatkozat a megszabott időn belül nem
történik meg, mandátumuk megszűnik.
42. §
A szavazásra jogosultak köre
(1) A választáson az Önkormányzat tagjai
szavazhatnak.
(2) A képviselők választása szakterületenként
történik. Az Önkormányzat tagjainak szakterületekbe sorolásáról az Alapszabály
5. §-a rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat tagjai minden olyan
szakterületen szavazhatnak, amelyhez az 5.§ szerint besorolásra kerültek.
43. §
A képviselőválasztás kiírása
(1)
A választások időpontját a Választási Bizottság írja ki. A kiírásban meg kell
jelölni a jelöltállítás módját és időpontját, valamint a szavazás idejét és
helyét. A Választási Bizottság döntése alapján a szavazás egy alkalommal
meghosszabbítható, a (2) rendelkezéseivel összhangban.
(2)
A választási kiírást le kell közölni az Önkormányzat lapjában, meg kell
jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(3)
A jelöltállításra legalább 10 oktatási napot kell biztosítani, melynek végétől
legfeljebb 14 nap múlva el kell kezdeni a szavazást. A szavazásra legalább 7,
legfeljebb 14 oktatási napot kell biztosítani, úgy hogy a szavazás első és
utolsó napja között nem telhet el több, mint 21 nap.
(4)
A választásokat a tavaszi félév szorgalmi időszakának második felére kell
kiírni.
44. §
A képviselőválasztás menete
(1)
A választáson az Önkormányzat bármely tagja indulhat azon szakterületek közül
pontosan egyen, ahová az 5. § szerint besorolásra került.
(2)
Az indulási szándékot írásban kell jelezni a Választási Bizottságnak a
kiírásban meghatározott módon és időpontban.
(3)
A szavazás a Választási Bizottság által elkészített szavazólapokon történik. A
szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szakterület nevét, a szakterülethez
tartozó jelöltek nevét betűrendben, meg kell jelölni a jelöltek szakját,
illetve amennyiben a jelölt hozzájárul, maximum igazolványkép méretű fotóját és
lehetővé kell tenni, hogy a szavazók a támogatni kívánt maximum öt jelöltet
egyértelműen megjelölhessék.
(4)
A szavazást a Választási Bizottság bonyolítja le. A szavazást a kiírásban
megjelölt minden oktatási napon a 8-18 óráig terjedő időszakban legalább négy
órán keresztül biztosítani kell a választási kiírásban megjelölt helyen.
(4)
A szavazás titkos. A szavazatokat a választók a Választási Bizottság által
lezárt urnákban helyezik el. Az urnákat a szavazási időszak végéig felbontani
tilos.
45. §
A választás érvényessége
A
választás érvényes, ha azon a Kar teljes
idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka
igazoltan részt vett.
46. §
A választási eredmények megállapítása
(1)
A Választási Bizottság a szavazási időszak vége után legkésőbb három
munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás végeredményét. A
választás eredményét meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján és lapjában.
(2)
A választási eredmények alapján a képviselőjelöltek a kapott szavazatok
mennyiségétől függően a Küldöttgyűlés tagjai, azaz képviselők, vagy a
Küldöttgyűlés póttagjai lehetnek, amennyiben megfelelnek a (3) bekezdésben
leírt feltételének. A Küldöttgyűlés póttagjai a képviselői helyek megüresedése
folytán válhatnak képviselővé a választási ciklus folyamán.
(3)
A küldöttgyűlési tagság, illetve póttagság feltétele, hogy a jelölt szerezze
meg a szakterületén leadott szavazatok legalább 15%-át.
(4)
Minden szakterületről az öt legtöbb szavazatot szerző képviselőjelölt a
Küldöttgyűlés tagjává válik.
(5)
Amennyiben egy szakterületen nincsen öt, a (4) bekezdés alapján megválasztott
képviselő, akkor az öt valamint a megválasztott képviselők számának különbsége
hozzáadódik az (6) bekezdés alapján kiosztott helyekhez.
(6)
A Küldöttgyűlés 12 fennmaradó helyének kiosztása a (7) bekezdés alapján
történik.
(7)
Amennyiben vannak még a szakterületen, a képviselőkön kívül, a leadott
szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerző jelöltek, úgy minden
szakterületen megállapításra kerül a szakterületi részvételi arány (az adott
szakterületen szavazatot leadó hallgatók száma osztva az adott szakterület
összes hallgatójának számával). A fennmaradó mandátumok körönként kerülnek
kiosztásra. Minden körben a legnagyobb mandátumkiosztási tényezővel rendelkező
szakterületről a legtöbb szavazatot elérő képviselőjelölt válik a Küldöttgyűlés
tagjává. A mandátumkiosztási tényező egyenlő a szakterületi részvételi
arányának és az adott szakterületről a kiosztandó helyeken bekerült képviselők
számát eggyel megnövelve kapott számnak a hányadosával. Ha olyan szakterület
kerül sorra, amelyik nem tud felmutatni kellő mennyiségű szavazatot szerző
jelöltet, a következő legnagyobb tényezőt kell tekinteni.
(8)
Amennyiben az előző eljárás után is vannak még bármelyik szakterületen a
leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, úgy ők a képviselők
póttagjai lesznek.
(9)
Amennyiben megüresedik egy képviselői hely, a szakterületen legtöbb szavazatot
elérő póttag kerül a képviselő helyére; ha nincs ilyen, akkor a (7) bekezdésben
leírt módszer szerint folytatólagosan kell megállapítani a póttag személyét, a
képviselőválasztásokkor megkezdett algoritmust folytatva.
47. §
A képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
(1)
Amennyiben egy képviselő egy választási cikluson belül a Küldöttgyűlés
üléseiről két alkalommal marad távol anélkül, hogy előzetesen kérte kimentését,
megszűnik a képviselői mandátuma.
(2)
Amennyiben egy képviselő egy választási cikluson belül a Küldöttgyűlés
üléseiről négy alkalommal, vagy a Szakterületi Bizottság üléseiről öt
alkalommal marad távol, megszűnik a képviselői mandátuma.
(3)
A megüresedett képviselői helyek póttagokkal feltöltését a 45. § (8) bekezdése
tartalmazza. Az alakuló küldöttgyűlési ülés kivételével nem számít hiányzásnak,
ha a képviselő mandátuma kevesebb, mint 72 órával az ülés kezdete előtt lépett
életbe.
VII.
Záró és hatályba léptető
rendelkezések
48. §
Az
Alapszabály jelen formájában a Szenátus ...-ei
támogató határozatával lép hatályba.