A Természettudományi Kar Tanácsának javaslatai

az ELTE Intézményfejlesztési Terv 2012-2015

című munkaanyagával kapcsolatban

A Természettudományi Kar Tanácsa alapvetően támogatja az elkészített anyag benyújtását. Megértve és elfogadva azt, hogy elsősorban a rendelkezésre álló idő, de ugyanakkor az ELTE belső strukturális problémái sem tették lehetővé olyan egységes stratégiai dokumentum létrehozását, amelyben kellő hangsúllyal és minden elemében tükröződnek az ELTE küldetésnyilatkozatában megfogalmazott értékek: a nemzeti és egyetemes kultúra és műveltség megőrzése és gyarapítása, a tudomány művelése, a tudományos ismeretek átadása, a magyar társadalom, valamint az emberiség valós, hosszú távú igényeinek megfogalmazása és kielégítése, a Kari Tanács csak apróbb módosításokat javasol.

(változtatási javaslatok Comic Sans MS betűtípussal jelölve)

A Kar Tanácsa hiányolja a dokumentumból a nem–oktató, nem–kutató munkatársak hangsúlyosabb megjelenítését.

7. oldal: „Az egyetem képzési és kutatási tevékenységének minőségorientált fejlesztésével az ELTE 2020-ra, a globális versenykörnyezetben a felsőoktatási rangsorok első felében, … szerepel.” Az itt megfogalmazott cél irreális. Javasoljuk helyette: felsőoktatási rangsorokban említésre kerül, illetve előbbre kerül.

13. oldal. 2.3.2. pont. „Az ELTE célja, hogy képzési kínálatát hatékonyan, a képzési tartalmakhoz kapcsolódó kompetenciák és felelősségek koncentrálásával, a hatékonyságot lerontó párhuzamosságok kiküszöbölésével biztosítsa. Az ELTE a tudományegyetemi és a kiemelt-kutatóegyetemi státuszával összhangban arra törekszik, hogy a képzési kínálatában meglévő párhuzamosságokat, kiküszöbölje és egy áttekinthető, transzparens, a kompetenciákat egy-egy helyen összpontosító képzési struktúrát alakítson ki a stratégiai időtáv végére.”

Nem világos, hogy mit jelent a „hatékonyságot lerontó párhuzamosság”, továbbá nehezen értelmezhető az a szófordulat, hogy a „kutatóegyetemi státusszal összhangban törekszik a párhuzamosságok kiküszöbölésére”. Hiszen éppen a párhuzamosság jelentheti a kínálat színesítését, a képzés hajlékonyságát. Ez az indoklás jelen formájában pontatlan. Javasoljuk a fogalmazás pontosítását.

14. oldal 2.3.3. pontban explicit módon meg kellene említeni a TDK-t és szakkollégiumokat.

Szövegszerű javaslat: „Az ELTE kiemelt figyelmet fordít a TDK és a szakkollégiumok működési feltételeinek biztosítására. ”

14. oldal 2.3.3 „A közvetlen célhoz kapcsolódó akciók, tevékenységek közé javasolnánk felvenni a „tehetségeket előnyben részesítő ösztöndíjrendszer kialakítását".

14. oldal 2.4. pont. „Az ELTE a hazai vezető szerep és kiválóság megőrzése, illetve fejlesztése érdekében fókuszáltan fejleszti képzési területeit

A képzési programok minőségének, tartalmának, szerkezetének és szervezetének folyamatos megújítása és fejlesztése mellett az ELTE meghatároz olyan tartalmi fókuszokat, amelyek esetében a fejlesztési erőforrások koncentrált felhasználásával hazai viszonylatban ki-emelkedő képzési eredményeket, illetve minőséget biztosít.”

A megfogalmazás félrevezető. Könnyen úgy olvasható, mintha a felsorolt négy terület lenne az ELTE stratégiai szempont kiemelt területe az oktatás területén. Javaslat: AZ ELTE a nemzetközi szinten is elismert képzési programjaiok minőségének, tartalmának, szerkezetének és szervezetének folyamatos megújítása és fejlesztése mellett az ELTE meghatároz olyan tartalmi fókuszokat, … .

15. oldal 2.4.2 pont. Nemzetközi keret alatt kereten értve a Kárpát-medencétől az európai perspektíván át a globális keretekig térségekig nyúló összefüggések hálózatát.

15. oldal 2.4.3. pont. „A kiemelt-kutatóegyetemi státuszhoz kapcsolódóan az egyetem célja, hogy a nemzeti és egyetemes kultúra megőrzése, az unikális tudomány-, és képzési területek magyar nyelven, magyar hallgatók számára történő elérhetősége érdekében megtartsa a kis létszámú, költséghatékonyan nem üzemeltethető képzéseit” szövegből javasoljuk törölni „a magyar hallgatók számára történő elérhetősége érdekében” szövegrészt.

15. oldal. 2.4.4 pont. Az elméleti közgazdaságtudomány terület kiemelt fejlesztése csak a BCE érintett egységeinek betagozódása mellett lehet cél. Egyébként nem reális a kitűzött cél.

Javaslat: Reális az esély, hogy – a BCE érintett egységeinek befogadása esetén – néhány éven belül a társadalomtudományi – jogtudományi – közgazdaságtudományi területen a közép-európai régióban centrumként jelenjen meg az ELTE.

16. oldal 3.1.2 pont „Nemzetközi szintű tudományos eredmények előállítása”. Javasoljuk az elérése szó használatát.

Ugyanitt az akciók között az „impakt faktor növelése” mint akció kicsit suta. Nem a folyóirat impakt faktorának növelése a cél, hanem magasabb impakt faktorú folyóiratokban való publikálás.

17. oldal. 3.1. Javasoljuk a célok közé a „LERU tagság elérését” is felvenni.

17. oldal. 3.1.2. „A közvetlen célhoz kapcsolódó akciók, tevékenységek” közül javasoljuk törölni az alábbi szövegrészt: Publikációs teljesítmények, hivatkozások, impakt faktorok növelése”.

18. oldal 3.2.1 pont. A közvetlen akciók felsorolásában a 3. akció megismétli a 2. akció egy részét.

19. oldal. 3.2.3. pont A „közvetlen célhoz kapcsolódó akciók, tevékenységek” közül javasoljuk törölni a 4. és 5. sort („Alkalmazott kutatási projektek arányának növelése a vállalati szférában” illetve az „Alkalmazott kutatási projektek arányának növelése az állami szférában”).

20. oldal 3.2.6. jórészt csak ismétlése a 3.1.2-nek (17. oldal)

19. oldal 3.3.1 pont. A szöveg a „stratégiai időtáv végére kiemelkedő kapacitáskihasználtságot kíván elérni”. Milyen módon lehet mérni ezt a kutatási infrastruktúra vonatkozásában?

20. oldal. 3.4.1 pont. Multidiszciplináris élettudomány és egészségfejlesztés. Nem tartjuk célszerűnek a kutatási terület megnevezésében feltüntetni az „egészségtudomány” megnevezést is. Ez jelenleg a Semmelweis Egyetem tudományterülete. Az ELTE-nek nem célja ezzel interferálni. Elegendőnek tartjuk, ha a kifejtés szerepel az „egészségtudományi alkalmazás”.

Ugyanezen pont utolsó mondatában a „a kutatás-finanszírozás és-értékelés számára is.” szövegrész törlendő, mert értelmetlen. Elegendő annak hangsúlyozása, hogy „interdiszciplináris jellege magától értetődik”.

20. oldal 3.4.3 pont. A szöveg szerint az „az információs technológiák arra születtek, hogy életünket befolyásolják”. Szerencsésebb lenne az „az információs technológiák életünk minden területére hatást gyakorolnak” megfogalmazás.

24. oldal 4.3. pont. A „célhoz kapcsolódó akciók, tevékenységek” közül javasoljuk a „Campusonként egyablakos hallgatói ügyfélszolgálat kialakítása” (6. sor) szöveg helyett: „egyablakos hallgatói ügyfélszolgálat kialakítása az ELTE Campusain.”

24. oldal 4.3. pont „A célhoz kapcsolódó akciók, tevékenységek” közé – az ELTE online hírportál és magazin fejlesztése után – javasoljuk beilleszteni: „a kari médiumok fejlesztése”

24. oldal 4.4. pont. Az „Idegen nyelvű hallgatók” kifejezés helyett javasoljuk az „idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók” kifejezés alkalmazását.

28. oldal. 6.1.1 pont. „Egyetem képzési portfóliójához illeszkedő szervezeti struktúra kialakítása, karok racionalizálása”. Az egyetem alaptevékenységéhez tartozik a tudományos kutatás is. Kutatóegyetemhez méltó lenne ezt a két területet egyenrangúnak tekinteni. Javasolt változtatás: Egyetem képzési és kutatási portfóliójához illeszkedő szervezeti struktúra kialakítása, karok racionalizálása”.

28. oldal 6.1.2 pont. „Funkcionális tevékenységek, szolgáltatások kari szintű szervezése, centralizációja”. A Természettudományi Karral kapcsolatosan a főkönyvben 2011-ben mintegy 77 ezer bejegyzés született, ebből több mint 45 ezer pályázatokkal kapcsolatos. Ennek centralizációja jelenleg elképzelhetetlen.

28. oldal 6.1.3 pont. Az akciók között szerepel a „stratégia megvalósításához szükséges szervezeti keretek kialakítása”. Elképzelhető, hogy e mögött a megfogalmazás mögött fontos és hasznos elképzelés húzódik meg. Azonban a jelen IFT elkészítése során nem volt elegendő idő ennek a megtárgyalására. Ezért javasoljuk ezen pont elhagyását.

29. oldal 6.2. pont.

A szöveg szerint az „Az Egyetem más felsőoktatási intézmény integrálására, mint lehetőségre tekint, amelyre nyitott, amennyiben a folyamat megvalósításának szervezeti, infrastrukturális, és finanszírozási háttere biztosított.” A Kar Tanácsa kiegészítő szempontként javasolja a „szakmailag/tudományterületileg indokolt” kitétel beszúrását is.

A szöveg szerint „az ELTE a képzési és kutatási tevékenységek összehangolása érdekében erősíti a kooperációt az … Óbudai Egyetemmel … .” A Kar Tanácsának véleménye szerint ez a „hirtelen felismerés” méltatlan az ELTE-hez. Javasoljuk a felsorolásban a SE, BME, BCE, PPKE említését csak.

30. oldal 7.1.1 pont. A szöveg célként tűzi ki az „elektronikus döntéshozatal … lehetőségeinek megteremtését”. A Kari Tanács véleménye szerint nehezen értelmezhető az „elektronikus döntéshozatal” fogalma.

31. oldal 2. bekezdés. „A belső szervezeti megoldásokban kari szinten egyértelmű központosítást indítunk el. A kari szintre koncentrált oktatási és kutatási adminisztráció egyrészt hatékonyság-növelést tesz lehetővé … .” A Kari Tanács véleménye szerint a TTK mérete, továbbá feladatainak bonyolultsága miatt annyira elüt az Egyetem többi Karától, hogy a fenti megfogalmazás általános érvényű kijelentése mélyebb elemzést igényelne, a jelen IFT-ben ilyen kategórikus módon nem szabad, hogy szerepeljen.

32. oldal. 8.1.1 pont. A cím „oktatók, kutatók, dolgozók” megjelölést tartalmazza. A kifejtés a „dolgozók” fogalmát az „adminisztratív személyzettel” azonosítja. Az akció pedig a „Teljes körű, minden munkavállalóra kiterjedő teljesítményértékelési rendszer fejlesztése” célt tűzi ki. A jelenlegi közalkalmazotti bértábla mellett a „dolgozói teljesítményértékelés” nem érné el a kívánt hatást. A Kari Tanács javasolja, hogy a teljesítményértékelés az oktatókra, kutatókra és vezetői megbízatással rendelkező dolgozókra terjedjen ki csak.

Ugyanezen pontban, a Kari Tanács javasolja továbbá „Az Egyetem célja, hogy munkatársai szakmájukban kiemelkedő képességekkel és ismeretekkel rendelkező szakemberek legyenek, ennek érdekében egységes és transzparens kiválasztási-, követelmény-, és értékelési rendszert kíván bevezetni a stratégiai időtáv végére”

mondat helyett:

„Az Egyetem célja, hogy munkatársai szakmájukban kiemelkedő képességekkel és ismeretekkel rendelkező szakemberek legyenek, ennek érdekében egységes és transzparens kiválasztási-, előmeneteli, követelmény-, és értékelési rendszert kíván bevezetni a stratégiai időtáv végére”

38. – 43. oldal. A 11. és 12. fejezet a „stratégiai kontrolling” és a „stratégiai kommunikáció” folyamatának részletes, konkrét határidőket tartalmazó bemutatását tartalmazza. Stílusában és szerkezetében merőben más, mint a korábbi illetve későbbi fejezetek. Ez az olvasóban azt a képzetet keltheti, mintha az Egyetem számára ez a két elem lenne a legfontosabb. Ezek valóban fontos eszközök, de eszközök. Ezért a Kari Tanács javasolja ezen fejezetek elhagyását. (Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek a fejezetek a korábbi anyagban nem szerepeltek, tehát azokhoz megjegyzést nem lehetett fűzni.)

45. oldal 13.1.2. pont 2. „Kutatási stratégiájának értékes elemének tartja, hogy a tudományterületek széles spektrumát lefedve sok területen szerteágazó témákban folynak kutatások úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy-egy szűk szakterületen akár a világszínvonalat is közelítő minőségi, innovatív kutatások is megjelennek,”

Szöveg helyett:

„Kutatási stratégiájának értékes elemének tartja, hogy a tudományterületek széles spektrumát lefedve sok területen szerteágazó témákban folynak kutatások úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy-egy szűk szakterületen akár a világszínvonalat is közelítő világszínvonalú minőségi, innovatív kutatások is megjelennek,”

46. oldal. A szöveg szerint „az ELTE alapvető feladata a nemzeti elit képzése, … a magyar értelmiség gerincét képző társadalomigazgató, tudományszervező, gazdaságirányító szellemi bázis kibocsátása.” A Kari Tanács véleménye szerint – természetesen csak akkor, ha tényleg beleillik az egyetem céljai közé – esetleg meg lehetne említeni az „innovatív kutató-fejlesztő szakembereket, nemzetközileg is rangos kutatókat”.

47. oldal 13.2.2 „A nemzeti elit képzése” stratégiai célhoz nem tartozik kitűzött tevékenység.

Ugyanitt: Javasoljuk továbbá, hogy a pedagógusképzés, mint kiemelt prioritású terület mellett jelenjen meg a természettudományos képzés is. Pl. „Ezen belül különösképp hangsúlyozandó a pedagógusképzés, a természettudományos képzés, mely által … „

47. oldal 13.3. pont. A „jólét” ne megoldandó problémaként szerepeljen.

55.oldal 13.4.1.pont utolsó bekezdés: „A kísérleteket igénylő kutatási témákban lemaradás tapasztalható…” szöveg helyett:

„Az egyes kísérleteket igénylő kutatási témákban lemaradás tapasztalható…”

56.oldal 13.4.1.pont (az oldalon a 4. bekezdés) „A Biológiai Intézet jelenlegi, kissé szétaprózott csoportokban folyó, divergáló kutatásai helyett a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván adni a korszerű molekuláris megközelítéseknek.” Szöveg kihúzását kérjük.

A következő bekezdésben javasoljuk az alábbi változást: „Terveink között szerepel egy Nemzeti Biodiverzitás Kutató Centrum létrehozása” helyett „Terveink között szerepel egy Nemzeti Biodiverzitás Kutató Centrum létrehozása”

59. oldal 13.4.4.pont „A tudomány művelésének elsődleges célja a humán utánpótlás megteremtése az érintett területeken,”

helyett javasolt szöveg :

„A tudomány művelésének elsődleges célja a humán utánpótlás megteremtése az érintett területeken,”

60. oldal. 13.4.6 A szöveg jelenlegi változata a következő fordulatot tartalmazza: „Pedagogikum szakmai közössége a régió pedagógusképzési és pedagógus-továbbképzési központja a tanárképzést támogató alapkutatások kezdeményezője és irányítója legyen.” A Kari Tanács véleménye szerint a szakmódszertan is a tanárképzést támogató alapkutatásokhoz tartozik. Ennek helye ugyanakkor a szak-karokon van. Ezért nyomatékosan kéri a fenti megfogalmazás kizárólagos jellegének megszüntetését.

63. oldal Vagyonkezelési koncepció. Kimaradt a felsorolásból „Bugac”.

TÁBLÁZATOK:

89. oldal OKTATÁS 3.3.3. (Szakkollégiumi tevékenység fejlesztése) felelősként a karok mellett kérjük megjelölni a szakkollégiumokat is.

111. oldal INFRASTRUKTÚRA 1.3.1. pont és 112. oldal 1.3.2. . Kollégiumok (szakkollégiumok) infrastrukturális fejlesztése sorokba a felelősök között javasoljuk a szakkollégiumi igazgatók felsorolását is.

Budapest, 2012. június 20.

Michaletzky György s.k.

dékán