Az ELTE TTK HÖK Alapszabálya
Utolsó módosítás: 2012 március 14. május 22.

 

 

Általános rendelkezések

 

 

1. §


Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), rövidítése: ELTE TTK HÖK, székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of the Eötvös Loránd University Faculty of Science.

 

2. §


Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el, gyakorolja Magyarország törvényeiben és jogszabályaiban valamint az Egyetem és a Kar szabályzataiban a kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrző jogköröket, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) munkájába bekapcsolódva az egyetemi szintű hallgatói ügyekben képviseli a Kar hallgatóit, ezen kívül az Önkormányzat céljaival összeegyeztethető egyéb tevékenységeket folytat.

 

3. §


Az Önkormányzat céljai:

(a) ellátni a Kar hallgatóinak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben és minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben,

(b) támogatni a Kar hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,

(c) javítani a hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges kiegészítésének feltételeit és bővíteni az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,

(d) folyamatosan tájékoztatni a Kar hallgatóit és oktatóit az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar életével kapcsolatos kérdésekről, informálni pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről,

(e) megteremteni működése gazdasági hátterét, törekedve ezáltal saját anyagi függetlenségére,
(f) lehetőséget teremteni és segíteni a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi ösztöndíjas képzését,

(g) együttműködni hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.

 

4. §


Az Önkormányzat az előző ponta 3. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat végzi:

(a) megszervezi a hallgatói képviselők választását, és biztosítja munkájukhoz a szükséges infrastrukturális hátteret,

(b) segíti a hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatásokat nyújt,

(c) állandó és időszakos pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,

(d) lehetőséget teremt a Kar hallgatóinak szakmai területükön túlmutató közéleti, közgazdasági, jogi és más ismeretek megszerzésére és gyakorlására,

(e) segíti a Kar hallgatóit az egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában,

(f) az Egyetem szellemiségével összeegyeztethető vállalkozásokat folytat,

(g) összegyűjti és rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb kihasználásában,

(h) folyamatos és szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel,

(i) a Kar hallgatói számára rendezvényeket szervez, különös tekintettel a Kar elsős hallgatói számára szervezett gólyatábor(ok)ra, gólyabálra és a Lágymányosi Eötvös Napokra.,

(j) elfogadja az Önkormányzat minden tisztségviselőjére és delegáltjára kötelező érvényű alapelveit.

 

5. §


Az Alapszabályban használt és azzal összefüggő fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezések:
(1) Alapszabály: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya

(2) Alapítvány: Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány

(3) Felügyelő Bizottság: Az Alapítvány Felügyelő Bizottsága

(4) Küldöttgyűlés: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése

(5) Kuratórium: Az Alapítvány Kuratóriuma

(6) megfigyelési jog: Egy személy megfigyelési joggal vesz részt az ülésen, akkor azokat a jogokat sem gyakorolhatja, amelyek a tanácskozási jogú tagokat megilletik. Ha egy ülés nyilvános, azok, akiket az Alapszabály vagy az ülést tartó bizottság határozata nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal vesznek részt.

(7) az Önkormányzat tagja: Minden, a Karon alap- vagy mesterszakon, doktori képzésben vagy egyéb, hallgatói jogviszonnyal járó képzésen tanulmányokat folytató hallgató, akinek alapkara az ELTE TTK, továbbá a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon tanuló hallgató, akinek az Egyetemen hallgatói jogviszonya van.

(8) szavazati arányok:

Egyszerű többség: a leadott szavazatok több, mint fele egyetértő.

Kétharmados többség: a leadott szavazatok több, mint kétharmada egyetértő.

Négyötödös többség: a leadott szavazatok több, mint négyötöde egyetértő.

Szótöbbség: a támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké.

(9) szavazati jog: Ha egy személy szavazati joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz és szavazhat valamennyi kérdésben.

(10) tanácskozási jog: Ha egy személy tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat, amelyek a szavazati jogú tagokat illetik meg.

(11) tisztségviselők: Az önkormányzat tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettesek, a biztosok, a szakterületi koordinátorok,  a referensek és az Ellenőrző Bizottság tagjai.

(12) Választmány: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Választmánya.

(13) Szakterület: Az Önkormányzat az egyszerűbb kezelhetőség érdekében tagjait a Karon folytatott képzéseik alapján szakterületekbe sorolja. Egy személy több szakterület tagja is lehet.

 

Az Önkormányzat szervezeti felépítése

 

 

6. § A Küldöttgyűlés


(1) Az Önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés; valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat, valamennyi, alacsonyabb szintű bizottság, illetve tisztségviselő által hozott döntést megváltoztathat.

(2) A Küldöttgyűlés döntési jogosultságait határozattal átruházhatja.

(3) Azokban az esetekben, amikor a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal rendelkezik, a Küldöttgyűlés a döntési jogosultságot nem ruházhatja át. A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel dönt:

(a) Az elnök, az elnökhelyettesek és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásról,

(b) az Alapítvány elnökének, titkárának és kuratóriumi tagjainak megválasztásáról és  visszahívásáról,

(c) a Választmány tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,

(d) a tisztségviselők visszahívásáról,

(e) az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról,

(f) az Önkormányzat költségvetésének elfogadásáról,

(g) más szervezetekkel való egyesülésről,

(h) az Önkormányzat feloszlatásáról,

(i) a Küldöttgyűlés ügyrendjéről,

(j) a Választmány ügyrendjéről,

(k) a szakterületi bizottságok ügyrendjéről.,

(l) az Önkormányzat Alapelveiről.

(4) A (3) (d) -(kl) esetekben a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel dönt.

(5) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások rendjéről az Alapszabály melléklete rendelkezik.

(6) A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől a tevékenységi körükbe tartozó kérdésekről. A küldöttgyűlési képviselők tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmány ülésein.

 

7. § A Választmány


(1) Az Önkormányzat két küldöttgyűlési ülés közötti fő döntéshozó szerve a Választmány. Amennyiben az Alapszabály vagy küldöttgyűlési határozat másképp nem rendelkezik, valamennyi, az Önkormányzat életét érintő kérdésben döntést hozhat.

(2) A Választmány szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Küldöttgyűlés által, szakterületenként (kivéve a doktorandusz szakterületről) választott további tagok. A választmányi tagok száma legalább nyolc, legfeljebb tizenegy fő. A Választmány tagjai az Önkormányzat tagjai közül kerülnek ki.

(3) A választmányi ülés állandó meghívottjai a tisztségviselők, az Alapítvány elnöke és titkára, amennyiben nem szavazati jogú tagok. A meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmányon.

 

8. § A szakterületi bizottságok

 

 

 


(1) Minden választási szakterülethezi csoporthozszakterülethez tartozik egy szakterületi bizottság.

(2) Az egyes szakterületi bizottságok szavazati jogú tagjai a hozzá tartozó választási szakterületi csoportbanenszakterületen megválasztott képviselők, és ha van ilyen, a választási szakterületi csoporthozhezszakterülethez tartozó szakterületi koordinátor, ha mint képviselő nem tagja.

(3) A szakterületi bizottság elnöke a szakterületi koordinátor, kivéve a Doktorandusz Szakterületi Bizottság esetében, ahol a Doktorandusz Szakterületi Bizottság által javasolt személyek közül a Küldöttgyűlés választ a tisztségviselők megválasztásának rendje alapján.

(4) A szakterületi bizottságok felsorolása:

(a) A Biológia választási SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a Biológia Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a bBiológiabiológia szakterületi koordinátor.

(b) A Fizika választási SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a Fizika Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a fFizikafizika szakterületi koordinátor.

(c) A Földrajz- és Fföldtudományi választási SszakterületFöldtudományi Szakterület szakterületi bizottsága a Földrajz- és földtudományiFöldtudományi Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a fFöldrajzföldrajz- és földtudományi szakterületi koordinátor.

(d) A Kémia választási SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a Kémia Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a kKémiakémia szakterületi koordinátor.

(e) A Környezettudományi választási SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a Környezettudományi Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a kKörnyezettudományikörnyezettudományi szakterületi koordinátor.

(f) A Matematika választási SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a Matematika Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a mMatematikamatematika szakterületi koordinátor.

(g) A Doktorandusz választási SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a Doktorandusz Szakterületi Bizottság.

(5) A szakterületi bizottságok munkáját szakterületi csoportok segítik. A szakterületi csoportba a választási szakterület bármely tagja tartozhat, a szakterületi bizottság tagjai automatikusan tagjai a csoportnak. A csoportnak döntési jogköre nincscsoport nem rendelkezik döntési jogkörrel.

 

 

 

 

9.§ A mentorrendszer


(1) A mentorrendszer feladata, hogy segítse az elsős alapszakos hallgatók beilleszkedését az egyetemreEgyetemre.

(2) A mentorrendszer tagjai a mentorok, akikhez egy meghatározott alapszakos hallgatói csoport tartozik. A mentor segíti csoportjának tanulmányi ügyintézését, tájékoztatja őket az egyetemmel kapcsolatos aktuális eseményekről. A mentorrendszert a mentorkoordinátor irányítja, aki az Önkormányzat választott tisztségviselője.

(3) A mentorrendszer egy minden tavaszi félévben megalkotott tervezet alapján működik. A tervezetet a mentorkoordinátor a mentorok és az Önkormányzat segítségével dolgozza ki, és a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.

 

Az Önkormányzat tisztségviselői

 

 

10. § A tisztségviselők


(1) Az Önkormányzat bizonyos körülhatárolt feladatok elvégzésére, a napi ügyvitellel kapcsolatos döntések meghozatalára tisztségviselőket választ.

(2) A tisztségviselők, beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek, valamint az Alapítvány elnöke és titkára együttes beszámolási kötelezettséggel tartozik a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.

(3) A tisztségviselők, az Alapítvány elnöke és titkára tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek, ha nem tagjai az Önkormányzatnak.

(4) A tisztségviselő munkáját csoport segítheti, amennyiben erről az Alapszabály tisztségviselőkről szóló része rendelkezik. Ez a csoport segíti a tisztségviselőt a döntések meghozatalában, a döntés-előkészítésben. A csoport tagjait a tisztségviselő határozza meg a szakterületek javaslatát figyelembe véve. A csoport döntési jogkörrel nem rendelkezik.

(5) A tisztségviselők kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez szükséges szabályzatokat, jogszabályokat ismerni és figyelemmel kísérni, azok változásairól az Önkormányzatot tájékoztatni.

 

(6)   Egy személy csak egy tisztségviselői posztot tölthet be.

(7)  A tisztségviselők, az Alapítvány elnökének és titkárának visszahívásáról a Küldöttgyűlés kétharmaddal dönt, bármely képviselő vagy választmányi tag indítványára. Sikertelen visszahívási indítvány esetén, visszahívásra legközelebb a követekezőkövetkező küldöttgyűlési ülésen kerülhet sor.

 

11. § Az elnök


(1) Az Önkormányzat működését az elnök irányítja, akit az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választ.

(2) Feladata különösen:

(a) a Küldöttgyűlés és a Választmány munkájának koordinálása;

(b) a kari hallgatói érdekképviselet irányítása;

(c) az Önkormányzat képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken.

(3) Tisztsége alapján tagja:

(a) a Szenátusnak,

(b) a Kari Tanácsnak,

(c) a Dékáni Tanácsnak az ELTE TTK SzMSz-ének rendelkezései szerint,

(d) az EHÖK Küldöttgyűlésének,

(e) az EHÖK Elnökségének.

(4) Megválasztásával az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:

(a) Kari Hallgatói Fegyelmi Testület,

(b) kari Költségvetési Bizottság,

(c) kari Jegyzetbizottság.

(5) Az elnök tisztsége alapján a Tétékás Nyúz felelős kiadója.

 

12. § Az elnökhelyettesek


(1) Az elnök munkáját az elnökhelyettesek segítik. Az elnökhelyettesek részt vesznek az Önkormányzat irányításában, a döntéshozatalban, az önkormányzati képviselet koordinálásában.

(2) Az elnökhelyetteseket az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja.

 

13. § Gazdasági elnökhelyettes


(1) A gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat gazdasági- és pénzügyeinek intézése, a költségvetés tervezetének elkészítése és felügyelete, a költségvetés analitikus nyilvántartásának vezetése. Továbbá a gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat leltározási feladatainak elvégzése.

(2) A gazdasági elnökhelyettes rendszeresen tájékoztatja a Választmány tagjait a költségvetés aktuális egyenlegéről.

(3) Tisztsége alapján tagja:

(a) az EHÖK Küldöttgyűlésének,

(b) az EHÖK Gazdasági Bizottságának.

 

14. § Szervező elnökhelyettes


(1) A szervező elnökhelyettes koordinálja az Önkormányzat rendezvényeinek megszervezését, külső rendezvényeken való részvételét.

(2) A szervező elnökhelyettes a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a Választmányt; a konkrét programok szervezése előtt részletes költségvetést és programtervet készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata mellett felügyeli.

(3) A szervező elnökhelyettes munkáját a Szervező Csoport segíti.

(4) A Szervező Csoport részt vesz a rendezvények megszervezésében, az előzetes programtervek kidolgozásában és a rendezvények lebonyolításában.

 

15. § Szociális elnökhelyettes


(1) A szociális elnökhelyettes felelős a juttatásokkal kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a hallgatókat a területén felvetődő problémáik megoldásában, folyamatosan tájékoztatja őket a vonatkozó szabályok változásáról, a különböző ösztöndíj-lehetőségekről.

(2) Tisztsége alapján tagja:

(a) a Kari Tanácsnak,

(b) a Kari Ösztöndíjbizottságnak, melynek elnöki teendőit is ellátja,

(c) az EHÖK Küldöttgyűlésének,

(d) az EHÖK Szociális és Ösztöndíjbizottságának,

(e) az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottságnak.

 

16. § Tanulmányi elnökhelyettes


(1) A tanulmányi elnökhelyettes felelős a tanulmányi és a térítési ügyekkel kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a hallgatókat tanulmányi problémáik megoldásában, folyamatosan tájékoztatja őket a tanulmányok végzésével kapcsolatos szabályok változásáról és a térítési kötelezettségekről.

(2) Tisztsége alapján tagja:

(a) a Kari Tanácsnak,

(b) az EHÖK Küldöttgyűlésének,

(c) az EHÖK Tanulmányi Bizottságának.

(3) Megválasztásával az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:

(a) kari Tanulmányi és Oktatási Bizottság,

(b) kari Kreditátviteli Bizottság,

(c) kari Jegyzetbizottság,

(d) kariKari Hallgatói Fegyelmi Testület.

(4) A tanulmányi elnökhelyettes munkáját a Tanulmányi Csoport segíti.

(5) A Tanulmányi Csoport elé javasolt véleményezésre beterjeszteni az egyetemi vagy kari tanulmányi szabályozások módosításának tervezeteit, emellett tájékoztatni kell a Tanulmányi Csoportot a jellegzetes tanulmányi problémákról.

 

17. § A biztosok


(1) Az Önkormányzat bizonyos feladatkörök szakmai koordinálására, végrehajtására biztosokat nevez ki.

(2) A biztosokat a Küldöttgyűlés vagy a Választmány választja.

(3) A biztosok tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak, ha nem delegáltak, illetve a Küldöttgyűlésnek, ha nem képviselők.

(4) Az Önkormányzat biztosai: esélyegyenlőségi biztos, főszerkesztő, informatikus, kollégiumi biztos, külügyi biztos, mentorkoordinátor, sportbiztos, titkár, tudományos biztos.

 

18. § Esélyegyenlőségi biztos


(1) Az esélyegyenlőségi biztos feladata a Kar hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallatóinak érdekképviselete, egyetemi életbe történő beilleszkedésük segítése.

(2) Kapcsolatot tart a hátrányos helyzetű és a segítséggel élő hallgatókat segítő mentorokkal, a Tanulmányi Osztállyal együttműködve félévente összesítést készít a Karon tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallgatókról, rendszeresen egyeztet a Kar esélyegyenlőségi koordinátorával a fogyatékos hallgatókra fordítható pénzeszközök felhasználásáról.

(3) Tisztsége alapján tagja

(a) a Kar Ösztöndíjbizottságának,

(b) az EHÖK Esélyegyenlőségi Bizottságának.

(4) Megválasztásával az Önkormányzat jelöli

 a Kar Jegyzetbizottságába.

 

19. § Főszerkesztő


(1) Az Önkormányzat a hallgatók hatékonyabb informálása érdekében Tétékás Nyúz címen hetilapot ad ki, melynek kivitelezését a főszerkesztő végzi, illetve szervezi meg.

(2) A főszerkesztő - a Választmány felhatalmazása alapján - felelős a lap nyomdai kivitelezésének megszervezéséért, a nyomdai előkészítéséért, a lap megjelentetéséhez szükséges cikkek megírásáért.

(3) A főszerkesztő a lap színvonalas megjelenése érdekében szerkesztőséget szervez, amelynek tagjai - az elvégzett munka függvényében - havi rendszerességgel eseti ösztöndíjban részesülnek.

(4) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.

 

20. § Informatikus


(1) Az Önkormányzat informatikai eszközparkjának karbantartásáért és működtetéséért, az Önkormányzat honlapjának fenntartásáért az informatikus felel.

(2) Az informatikus segíti az Önkormányzat munkatársait a munkájuk során felmerülő informatikai problémák megoldásában.

 

21. § Kollégiumi biztos


(1) A kollégiumi biztos koordinálja a kollégiumi ügyekkel kapcsolatos érdekképviseletet, folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a kollégiumi lehetőségekről, a vonatkozó szabályzatok változásairól.

(2) A kollégiumi biztos segíti az Önkormányzat és a kollégiumi diákbizottságok közötti kapcsolattartást.

(3) Tisztsége alapján tagja a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének.

 

22. § Külügyi biztos


(1) A külügyi biztos segíti az Önkormányzat tagjait külföldi vendéghallgatások, ösztöndíjas lehetőségek felkutatásában.

(2) A külügyi biztos gondoskodik arról, hogy az állandó jellegű, külföldi ösztöndíjakról szóló információk minél szélesebb körben elérhetők legyenek a Kar hallgatói számára.

(3) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának.

(4) A külügyi biztos munkáját a Külügyi Csoport segíti.

 

23. § Mentorkoordinátor


(1) A mentorkoordinátor feladata a mentorrendszer működtetése, különösen

(a) az éves munkaterv elkészítése;

(b) a szakterületekkel együttműködve felelős a mentorok toborzásáért (a szakterületi koordinátorok véleményének figyelembevételével dönt a mentorok személyéről);

(c) a tavaszi és nyári képzések megszervezése. A képzéshez szükséges körülmények megteremtése. A képzések célja a mentorok felkészítése a 9. §-ban megnevezett feladataikra;

(d) a mentorok felkészültségének mérése, a képzés során elsajátított ismeretanyag számonkérése;
(e) a mentorrendszer programjainak megszervezése;

(f) a mentorrendszerhez kötődő rendezvényekkel (mentortábor, képzések, gólyaprogramok, gólyatábor) kapcsolatos vélemények összegyűjtése, kiértékelése.

 

 

24. § Sportbiztos


(1) A sportbiztos sportrendezvényeket szervez a Kar hallgatóinak, közreműködik az egyetemi sportélet szervezésében, Rendszeresen tájékoztatja a Kar hallgatóit az egyetemi sportolási lehetőségekről.

(2) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Sportügyi Bizottságának.

(3) A sportbiztos munkáját a Sportcsoport segíti.

 

25. § Titkár


(1) A titkár végzi az Önkormányzat iratkezelését, a tisztségviselők kérésére intézi az önkormányzat levelezését.

(2) A titkár elkészíti - az ügyrendi szabályzatok rendelkezései alapján - a küldöttgyűlési-, illetve a választmányi ülés emlékeztetőit.

 

26. § Tudományos biztos


(1) A tudományos biztos segíti a Kar hallgatói tudományos közéletének szervezését, tájékoztatja a hallgatókat a tudományos rendezvényekről, pályázatokról.

(2) A tudományos biztos segíti az Önkormányzat és a hallgatói szakmai szervezetek, illetve a szakkollégiumok közötti kapcsolattartást.

(3) A tudományos biztos munkáját a Tudományos Csoport segíti.

(4) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Tudományos Bizottságának.

 

27. § Referensek


(1) A referensek nem rendelkeznek Alapszabályban rögzített feladatkörrel; a posztot egyedileg kidolgozott programokkal lehet megpályázni.

(2) A pályázó vállalja, hogy a programjában leírtak megvalósítására  törekedni fog. A pályázatnak az Önkormányzat Alapszabályban deklarált célok valamelyikének (akár többnek is) a megvalósítását kell szolgálnia.

(3) A beérkezett pályázatokat a Küldöttgyűlés vagy a Választmány bírálhatja el, a tisztségviselő-választásra vonatkozó szabályzatszabályok szerint. Amennyiben a pályázat eredménytelen, nem kell új küldöttgyűlési ülést tartani.

(4) A referensek  a többi tisztségviselőhöz hasonlóan állandó beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak, illetve a Küldöttgyűlésnek, mely testületek a tisztségviselő teljesítményét a programjában leírtakhoz képest vizsgálja.

 

28. § Az Ellenőrző Bizottság tagjai


(1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának ellenőrzésére háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ.

(2) A bizottság tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak és különösen az Alapszabályának megfelelően történik-e; az esetlegesen tapasztalt szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják az Önkormányzat Választmányát, illetve Küldöttgyűlését.

(3) A bizottság tagjainak az Önkormányzat tagjainak kell lenniük

(4) A bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét, aki koordinálja és vezeti a bizottság munkáját.

(5) Amennyiben az Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány delegált tagja, vagy képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben az ellenőrző bizottsági tagsága megszűnik.

 

29. § A szakterületi koordinátorok


(1) Az egyes szakterületeken folyó munka koordinálására – a Doktorandusz Szakterület kivételével - a Küldöttgyűlés szakterületi koordinátorokat választ.

(2) A szakterületi koordinátor tisztségénél fogva a szakterületi bizottság elnöke.

 (3) A szakterületi koordinátorok feladatai különösen:

(a) Az Önkormányzat rendezvényein - ahol ez szükséges - gondoskodnak a megfelelő számú hallgató, képviselő bevonásáról a feladatok ellátásába.

(b) Tájékoztatják a szakterület hallgatóit az őket érintő kérdésekről.

(c) Összegyűjtik a szakterületi delegáltaktól a képviseleti munka során szerzett információkat, és ezekről rendszeresen tájékoztatják a Választmányt, illetve szükség esetén a Küldöttgyűlést.

(4) A szakterületi csoporttal együtt segítik a mentorkoordinátort a saját szakos mentoraik toborzásánál, képzésénél, segítenek a szakos mentorprogramoknál felmerülő kérdésekben.

 

30. § Állandó ösztöndíjak


A tisztségviselők munkájukért a tanév idejére állandó havi ösztöndíjban részesülnek. Az állandó ösztöndíj havi összege az egy főre jutó éves hallgatói normatíva bizonyos százaléka, az alábbiak szerint:

(a) az elnök: 50%;

(b) az elnökhelyettesek és a főszerkesztő, az informatikus: 40%;

(c) a titkár: 30%;

(d) a kollégiumi biztos, a külügyi biztos, a sportbiztos, a tudományos biztos: 25%;

(e) a szakterületi koordinátorok, a mentorkoordinátor 15%;

(f) az Ellenőrző Bizottság tagjai és az esélyegyenlőségi biztos: 10%.

(g) A referensek esetleges tisztségviselői ösztöndíját az őket megválasztó testület megválasztásukkor határozza meg, vállalt feladatukatt figyelembe véve.

 

31. § Delegáltak


(1) Az Önkormányzat Küldöttgyűlése, illetve Választmánya az egyetemi, kari testületekbe, a Kuratóriumba, a Felügyelő Bizottságba, illetve szükség esetén a különböző országos szervezetekbe tagokat delegál, akik az adott testületben képviselik az Önkormányzat érdekeit.

(2) A delegáltaknak – a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjainak kivételével - az Önkormányzat tagjainak kell lenniük.

(3) Amennyiben az adott testületbe delegáltak létszáma ezt megengedi, törekedni kell arra, hogy az egyes szakterületek lehetőség szerint arányosan legyenek képviselve.

(4) A delegáltaknak kötelességük az adott testület ülésein rendszeresen megjelenni. Beszámoltatásukat bármelyik képviselő vagy választmányi tag kezdeményezheti legkésőbb a beszámolót tárgyaló ülés kezdete előtt 72 órával. A beszámolóról egyszerű többséggel határoz a delegáltat meghallgató testület. A beszámoló el nem fogadását a (6) bekezdés szerinti indítványnak kell tekinteni.

(5)  Amennyiben egy tisztségviselői poszt nincs betöltve, akkor azon testületekbe, melyeknek az Alapszabály értelmében tagja, a Küldöttgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáig új tagot delegál.

(6)  A delegáltak visszahívásáról az őket megválasztani jogosult testület egyszerű többséggel dönt, bármely képviselő vagy választmányi tag indítványára. Sikertelen visszahívási indítvány esetén, visszahívásra legközelebb a követkekzőkövetkező küldöttgyűlési vagy választmányi ülésen kerülhet sor.

(7)  Azon testületek esetén, ahol a delegáltnak lehetősége van mandátumának más személyre való átruházására, a delegált és az Önkormányzat elnöke közös írásos nyilatkozatban határoz.

 

Az Önkormányzat működése

 

 

32. §

(1) Az Önkormányzat választási ciklusokban működik; egy ciklus az alakuló küldöttgyűlési ülésen kezdődik és a következő alakuló küldöttgyűlési ülésen ér véget. Az adott ciklusra megválasztott Küldöttgyűlés az alakuló Küldöttgyűlési ülésen áll fel és kezdi meg működését, illetve ennek kezdetével szűnik meg az előző Küldöttgyűlés és az általa megválasztott tisztségviselők és delegáltak mandátuma; a záró küldöttgyűlési ülésen (amelynek meg kell előznie a következő alakuló küldöttgyűlési ülést) az Önkormányzat tisztségviselői beszámolnak éves munkájukról. Amelyik tisztségviselőnek nem fogadják el a záró beszámolóját, azt a következő alakuló küldöttgyűlési ülésen csak kétharmados többséggel lehet tisztségviselőnek megválasztani. Ez a rendelkezés felülírja a tisztségviselők választásáról szóló 36. § egyszerű többségről szóló részét.

(2) Ha egy tisztségviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, 4 héten belül be kell számolnia a tisztség megszűnéséig végzett munkájáról. Ennek el nem készítése vagy el nem fogadása esetén a leköszönő tisztségviselőkkel megegyező szankció érvényes rájuk.
(3) A záró küldöttgyűlési ülést minden évben, az alakuló Küldöttgyűlést legfeljebb egy héttel megelőzően kell megtartani.

(4) Az alakuló küldöttgyűlési ülést minden évben a  tavaszi félévi választások után, legkésőbb a szorgalmi időszak harmadik hetéig kell megtartani.

 (5)

Ha egy tisztségviselői poszt (kivéve az Ellenőrző Bizottság esetén) nincs betöltve, akkor az elnök megbízott tisztségviselőt nevezhet ki a következő küldöttgyűlési ülésig. A megbízott tisztségviselő feladatai megegyeznek a tisztségviselő Alapszabályban leírt feladataival, kivéve a delegáltságokat. A delegáltságokról a Küldöttgyűlés, vagy a Küldöttgyűlés felhatalmazása esetén a Választmány dönt. A megbízott tisztségviselőnek döntési jogköre nincs, azt az elnök, a Választmány és a Küldöttgyűlés gyakorolja. A megbízott tisztségviselőre nem vonatkoznak a 30. § rendelkezései.

 

(6) Az Önkormányzat Küldöttgyűlésének rendes ülését  - nem számítva a záró, illetve az alakuló küldöttgyűlési ülést - minden félévben legalább kétszer össze kell hívni.

(7) A küldöttgyűlési ülések között a Választmány üléseit a szorgalmi időszakban legalább kéthetente egyszer, a vizsgaidőszakban szükség szerint, de legalább egyszer össze kell hívni.

(8) A doktorandusz szakterületen megválasztott képviselőkre az (1) úgy módosul, hogy a doktorandusz szakterület újonnan megválasztott képviselőinek mandátuma az őszi doktorandusz választás eredményének kihirdetésével kezdődik, az előző választáson keletkezett mandátumok pedig a kihirdetéssel szűnnek meg.

 

A tisztségviselők és a delegáltak választása

 

 

33. § Tisztségviselők választása


(1) A tisztségviselők megválasztását az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint a Választmány vagy a Küldöttgyűlés végzi. A tisztségviselők megválasztása azonos rendben, titkos szavazással történik, kivéve az Ellenőrző Bizottság tagjait és a szakterületi koordinátorokat.

(2) A szakterületi koordinátorok esetében a tisztségviselők megválasztásának rendjét kell alkalmazni, kivéve a jelöltállításnál.

 

34. § Jelöltállítás


(1) Jelöltet a Választmány vagy a Küldöttgyűlés tanácskozási vagy szavazati jogú tagja állíthat. A szakterületi koordinátorok tisztségére csak az illetékes szakterületi bizottság állíthat jelöltet.

(2) A jelöltnek nyilatkoznia kell, a jelölés elfogadásáról. Ez történhet az ülésen, szóban, illetve előzetesen, írásban, amikor az illető az elnöknek eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén elfogadja-e a jelölést.

(3) Jelölni csak olyan személyt lehet, aki a küldöttgyűlési ülés előtt 48 órával pályázatot nyújtott be az adott tisztségre és azt a képviselőknek elektronikusan eljuttatta. Különösen indokolt esetben a Küldöttgyűlés négyötödös többséggel pályázatot be nem nyújtott jelöltet is állíthat.

(4) Tisztségviselő tisztségviselőnek csak abban az esetben jelölhető, ha az aktuális tisztségéről olyan hatállyal lemond, hogy a jelenlegi tisztsége megszűnik, mielőtt az új tisztségviselői mandátuma hatályba nem lép. A lemondás akkor is hatályba lép, ha más jelölt kerül megválasztásra.

 

35. § A jelöltek meghallgatása


A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről, majd távollétükben a Választmány vagy a Küldöttgyűlés vitát folytat a jelöltek alkalmasságáról. Jelen paragrafus szabályozása alól a tisztségviselőt megválasztó testület kétharmados szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni.

 

36. § A szavazás


(1) A tisztségviselők megválasztása minden esetben egyenként, titkosan történik; az egyes szavazások azonban történhetnek egy szavazólapon. Ebben az esetben a szavazólapon egyenként fel kell tüntetni, hogy a szavazó melyik posztra melyik személyt kívánja megválasztani. Ha egy vagy több posztra csak egy jelölt van, akkor az adott jelölt(ek) elfogadását egy "igen" szavazattal is lehet jelezni. Ha valaki egyik jelöltet sem tartja alkalmasnak, nem szavazatot adhat le. Az egyértelműen nem azonosítható szavazólapok érvénytelen szavazatnak minősülnek.

(2) Egy jelölt esetén a tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban a tisztségviselő megválasztásához kétharmados többség kell. Amennyiben a tisztségviselő megválasztása sikertelen, második fordulót kell tartani, ahol szintén kétharmados többség kell a megválasztásához. Amennyiben ez is sikertelen harmadik fordulót kell tartani, ahol egyszerű többséggel is megválasztható. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező alkalmazni.

(3) Két jelölt esetén a tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, úgy harmadik fordulót kell tartani, ahol az egyszerű többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező alkalmazni.

(4) Kettőnél több jelölt esetén a választás legfeljebb öt fordulóból áll. Az első fordulóban a kettő legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be a második fordulóba. A második fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem kap kétharmados többséget, úgy a 34. § alapján újra jelölteket kell állítani. Amennyiben egy jelölt van az új jelöltállítás után, úgy a 36. § (2) bekezdés rendelkezéseit kötelező alkalmazni. Amennyiben két jelölt van az új jelöltállítás után, úgy a 36. § (3) bekezdés rendelkezéseit kötelező alkalmazni. Ha az új jelöltállítás után is több mint két jelölt van, úgy harmadik fordulót kell tartani, ahonnan a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be a negyedik fordulóba. A negyedik fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget úgy ötödik fordulót kell tartani, ahol az egyszerű többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az első négy forduló esetén kötelező alkalmazni. Amennyiben bármelyik forduló során az egyik jelölt megszerzi a leadott szavazatok kétharmadát, megválasztásra kerül és nem kell további fordulókat tartani.

(5) Az Ellenőrző Bizottság megválasztása:

(a)  A jelölte(ke)t egyenként meg kell hallgatni a többi jelölt távollétében, majd vitát kell folytatni minden jelölt távollétében.

(b) Ezután titkos szavazás során minden képviselő legfeljebb annyi személyre adhatja le szavazatát, amennyi betöltetlen tisztség van az Ellenőrző Bizottságban.

(c) A kétharmados többséget szerzett jelölt(ek) megválasztásra kerül(nek).

(d) Amennyiben marad betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, a választás a jelöltállítástól újrakezdődik. A választást az (a)-(c) bekezdéssel azonos módon kell lefolytatni.

(e) Amennyiben marad betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, harmadik fordulót kell tartani, ahol a második fordulóban legalább a képviselők egyharmada által támogatott jelöltek közül lehet választani. A választást az (a)-(b) bekezdéssel azonos módon kell lefolytatni. A Bizottság helyeit a jelöltek által megszerzett szavazatok sorrendjében kell feltölteni, azok közül, akik egyszerű többséget szereztek.

 

(6) A Kuratórium elnökének és titkárának megválasztásának menetére a tisztségviselők választásának menetére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Eredménytelen választás esetén

(a) ha az adott tisztségviselő megválasztásáról csak a Küldöttgyűlés rendelkezhet, akkor 8 napon belül rendes küldöttgyűlési ülést kell összehívni,

(b) ha az adott tisztség betöltéséről a Választmány is rendelkezhet, legkésőbb a küldöttgyűlési ülést követő második választmányi ülésenülésen napirendre kell venni a tiszség tisztség betöltését. Amennyiben ez eredménytelen a Választmány nem rendelkezhet a tisztség betöltéséről ésés a következő küldöttgyűlési ülésen napirendre kell venni, ahol a Küldöttgyűlés dönthet arról, hogy a tisztség betöltetlen maradjon.

(8) Amennyiben az elnök megválasztása eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles szótöbbséggel ügyvivő elnököt kijelölni, és megjelölni a következő küldöttgyűlési ülés időpontját. Ennek a küldöttgyűlési ülésnek a helyszínét és napirendjét az ügyvivő elnök határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az elnök választását napirendre kell tűzni. Az ügyvivő elnök az elnöki tisztséggel megegyező jogokkal rendelkezik, az elnök tisztségénél fogva történő delegáltságait is ellátja és az Önkormányzat jelöli azokba a testületekbe, amelyekbe az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat jelöltje. Az ügyvivő elnök mandátuma az elnök megválasztásával szűnik meg.

 

(9) A tisztségviselő mandátumának megszűnése után köteles a megválasztott tisztségviselőnek a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat átadni., Az elnök és az elnökhelyettesek esetében az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni a mindenkori vonatkozó rektori utasítás szerint.

 

37. § Delegáltak választása


(1) Delegáltak választása esetén a jelöltállítás kérdésében a 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jelölteket a 35. § alapján csak akkor kell meghallgatni, ha ezt legalább egy szavazati jogú tag kéri.

(3) Ha egy bizottságba csak egy tagot lehet delegálni, a delegáltak megválasztására a tisztségviselők megválasztására vonatkozó 36. § (2) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha egy bizottságba több tagot lehet delegálni, akkor a jelöltekről listán kell szavazni. A támogató szavazatok száma alapján sorrendbe állított jelöltek közül, a bizottságba delegálható tagok számának megfelelően a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek delegálásra.

(5) Ha két soron következő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, és mindkettőjük megválasztásával a Küldöttgyűlés túllépi a bizottságba delegálható tagok számát, új fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban már csak az ezekre az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni, a bizottságba a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be. Ha így sem sikerül a kérdést eldönteni, újabb szavazási fordulókat kell tartani, amelybe mindig az azonos számú szavazatot betöltött jelöltek kerülnek be. Amennyiben két egymás után következő választási fordulóba pontosan ugyanazon jelöltek kerülnek be, és a kérdést a második fordulóban sem sikerül eldönteni, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani.

(76) Az EHÖK Küldöttgyűlésének doktorandusz tagját a Küldöttgyűlés delegálja.
(87) Azon delegáltságokat melyekről 11-29. §§ rendelkeznek, a Küldöttgyűlés jelöltállítás és szavazás nélkül tudomásul veszi. A delegáltság alapjául szolgáló tisztség megszűnése esetén a delegáltságokból történő visszahívást is szavazás nélkül tudomásul veszi a Küldöttgyűlés.

 

 

38. § Lemondás

 

(1)  Amennyiben egy tisztségviselő, vagy delegált a munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen szándékát az őt megválasztó testületnek írásban vagy e testület ülésén a helyszínen, szóban jeleznie  kell. . Amennyiben a lemondó nem kér szavazást, akkor a lemondási nyilatkozatában rögzített időpontban, vagy ennek hiányában a lemondás pillanatában megszűnik a mandátuma. A lemondás miatt megüresedő tisztség betöltéséről a Küldöttgyűlés, a delegáltság betöltéséről a delegáló testület gondoskodik.

(2) Amennyiben egy képviselő le kíván mondani mandátumáról, ezen szándékát a Küldöttgyűlés felé írásban jeleznie kell.

 

A tisztségviselőkkel és a képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók

 

 

39. § A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható szankciók


(1) Ha az Önkormányzat tisztségviselőjének munkájával kapcsolatban panasz merül fel, az ügyrendben meghatározott módon, napirendi pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő rendkívüli beszámoltatását a Választmánynál vagy a Küldöttgyűlésnél

(2) Ha a rendes vagy rendkívüli beszámolóját a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi ösztöndíját meg kell vonni. Az el nem fogadott beszámolót követő második választmányi ülésen a tisztségviselőnek ismételt beszámolót kell tennie.

(3) Ha egy tisztségviselő ösztöndíját egy testület egyszer már megvonta, és az ismételt beszámolót is elutasítja, a testületi ülés vezetője automatikusan javasolni köteles a tisztségviselő visszahívását. A visszahívás támogatása esetén rendkívüli küldöttgyűlési ülést kell összehívni, amely kétharmados többséggel dönthet a tisztségviselő  visszahívásáról. Az ismételt beszámolót el nem fogadó testületi ülés és a visszahívásra hivatott testületi ülés között eltelt időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának kiutalását fel kell függeszteni.

 

40. § A képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók


Ha egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK küldöttgyűlési üléséről (rendkívüli küldöttgyűlési ülés is) kétszer van távol kimentés (kimentést az elnöknél, titkárnál, Ellenőrző Bizottságnál lehet kérni) nélkül, automatikusan, elfogadás nélkül megszűnik a képviselői mandátuma, amely után a helyére történő delegálás szabályait az Alapszabály melléklete tartalmazza. Amennyiben egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK küldöttgyűlési ülésén (rendkívüli küldöttgyűlési ülés is) négyszer nem vesz rész (függetlenül attól, hogy írt kimentést), automatikusan, elfogadás nélkül megszűnik a képviselői mandátuma, amely után a helyére történő delegálás szabályait az Alapszabály melléklete tartalmazza. Az alakuló küldöttgyűlési ülés kivételével nem számít hiányzásnak, ha a képviselő mandátuma kevesebb, mint 72 órával az ülés kezdete előtt lépett mandátumbaéletbe.

 

 

A képviselők megválasztásának rendje

 

 

41. § A Választási Bizottság


A Küldöttgyűlés választásonként kétharmados többséggel legalább háromtagú Választási Bizottságot választ. A Választási Bizottságnak az Önkormányzat tagjaiból kell állnia; megválasztásukkor nyilatkozniuk kell arról, hogy a következő ciklusban nem kívánnak képviselők lenni, és nem is indulhatnak a választásokon.

 

42. § A szakterületi beosztás



(1) A választáson az Önkormányzat tagjai indulhatnak. A szavazás szakterületenként történik. Az Önkormányzat tagjai azokon a szakterületeken indulhatnak és választhatnak, amely szakterületekhez tartoznak. Egy jelölt csak egy szakterületen indulhat, de valamennyi szakterületén szavazhat.

(2) Az Önkormányzat hét szakterületre tagolódik. A szakok, minor szakirányok és tanári modulok felosztása szakterületek szerint:

(a) Biológia Szakterület: biológia alapszak, biológia minor szakirány, biológus mesterszak, tanári MA biológiatanári modullal, biológia tanár, biológus.

(b) Fizika Szakterület: fizika alapszak, fizika minor szakirány, biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, tanári mesterszak fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika.

(c) Földrajz- és Földtudományi Szakterület: földrajz alapszak, földtudományi alapszak, földrajz minor szakirány, csillagász mesterszak, geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak, meteorológus mesterszak, tanári mesterszak földrajztanári modullal, földrajz tanár, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus.

(d) Kémia Szakterület: kémia alapszak, minor szakirány, anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, tanári mesterszak kémiatanári modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész.

(e) Környezettudományi Szakterület: környezettan alapszak, környezettan minor szakirány, környezettudomány mesterszak, környezettan tanár, környezettudomány.

(f) Matematika Szakterület: matematika alapszak, matematika minor szakirány, alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak, matematikus mesterszak, tanári mesterszak matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus.

(g) Doktorandusz szakterület: a Kar összes doktori iskolájának hallgatója.

(3) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak hallgatói beiratkozáskor írásban nyilatkozhatnak a Küldöttgyűlésnek, hogy melyik szakterületnek kívánnak a tagjai lenni. Félévente egyszer a regisztrációs időszakban szakterületet válthatnak, a Küldöttgyűlés felé tett írásos nyilatkozattal. Választásuk során nem választhatják a doktorandusz szakterületet. Azon hallgatók esetében, akik a választásokig nem nyilatkoznak, a Választási Bizottság, az ügyrendjében meghatározott módon, sorsolással dönt a besorolásról.

 

 

43. § A választások kiírása


(1) A választások időpontját a Választási Bizottság írja ki. A kiírásban meg kell jelölni a jelöltállítás kezdetének és végének időpontját, valamint a szavazás idejét és helyét. A kiírást le kell közölni az Önkormányzat lapjában, meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

(2) Jelöltállításra legalább két, szavazásra minimum egy, maximum két hetet kell biztosítani.
(3) A választásokat a tavaszi félév szorgalmi időszakának második felére kell kiírni, kivéve a doktorandusz szakterületen, ahol a választásokat az őszi félév első felére kell kiírni, úgy, hogy a jelöltállítás kezdete a regisztrációs hétre essen.

 

44. § A választás menete


(1) A választáson az Önkormányzat bármely hallgatója indulhat; indulási szándékát a jelöltállítási időszakban írásban jeleznie kell a Választási Bizottságnak.

(2) A szavazás a Választási Bizottság által elkészített szavazólapokon történik. A szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szakterület nevét, a szakterülethez tartozó jelöltek nevét és szakját betűrendben, illetve amennyiben a jelölt hozzájárul, maximum igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a szavazók a támogatni kívánt maximum öt, doktoranduszok esetén maximum három jelöltet egyértelműen megjelölhessék.

(3) A szavazást a Választási Bizottság bonyolítja le. A szavazást a szavazási időszakban minden oktatási napon a 8-18 óráig terjedő időszakban legalább négy órán keresztül biztosítani kell a választási kiírásban megjelölt helyen.

(4) A szavazás titkos; a szavazatokat a választók a Választási Bizottság által lezárt urnákban helyezik el. Az urnákat a szavazási időszak végéig felbontani tilos.

 

45. § A szavazás végeredménye


(1) A Választási Bizottság a szavazási időszak vége után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

(2) A választás érvényes, ha azon a hallgatók legalább egynegyede részt vett.

(3) A választás eredményének megállapítása az alábbiak alapján történik:

(4) Minden szakterületről az öt legtöbb szavazatot szerző lesz képviselő, kivéve a doktoranduszokat, ahonnan legfeljebb három fő. Ha ennél kevesebben indulnak egy szakterületen, akkor értelemszerűen mindenki képviselő lesz, aki birtokolja legalább az adott szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát.

(5) Amennyiben egy szakterületen (a Doktorandusz Szakterületet kivéve) nincsen öt (doktoranduszok esetében három), az 1. pont, a (4) bekezdés alapján megválasztott képviselő, akkor az öt, illetve három, valamint a megválasztott képviselők számának különbsége hozzáadódik a (6) bekezdésben leírt módon, a részvételi arány alapján kiosztandó tizenkét helyhez.

(6) Amennyiben vannak még a szakterületen (a Doktorandusz Szakterületet kivéve) leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, minden szakterületen (a Doktorandusz Szakterületet kivéve) megállapításra kerül a szakterületi részvételi arány (az adott szakterületen szavazatot leadó hallgatók száma osztva az adott szakterület összes hallgatójának számával). Egy táblázatot kell készíteni, amelynek oszlopai jelölik sorban a szakterületeket. Az első sorban szerepel az adott szakterület részvételi aránya, következő sorban a részvételi arányok fele, a következőben a harmada, így egészen a részvételi arány tizedéig. Ezután a legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterület legtöbb szavazatot szerző jelöltje kerül be a képviselők közé, majd a második legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterület jelöltje stb., egészen addig, míg van még szavazatot szerző jelölt, vagy ezen a módon a 2. pontban(5) bekezdésben kiszámolt számú hely betöltésre nem került. Ha olyan szakterületszakterület kerül sorra, amelyik nem tud felmutatni szavazatot szerző jelöltet, a következő legnagyobb számot kell tekinteni.

(7) Amennyiben az előző eljárás után is vannak még abármelyik szakterületen a leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, úgy ők a képviselők póttagjai lesznek.

(8) Amennyiben megüresedik egy képviselői hely, a szakterületen legtöbb szavazatot elérő póttag kerül a képviselő helyére; ha nincs ilyen, akkor a 3. pontban(6) bekezdésben leírtak szerint kell megállapítani a póttag személyét.
(9) A  póttagok sorrendjét minden választás után újra kell számolni a legutóbbi őszi és tavaszi választások összesített részvétele alapján.

 

Záró és hatályba léptető rendelkezések

 

 

46. §


A Tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak jelenlegi hallgatói legkésőbb a 2012-ik2013. évi választások jelöltállítási időszakának kezdete előtti utolsó munkanapig írásban jelezhetik, hogy mely szakterület tagjai kívánnak lenni. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem élnek, sorsolással kerülnek besorolásra a Választási Bizottság által meghatározott módon.

 

47. §


Az Alapszabály jelen formájában a Szenátus ...-ei támogató határozatával lép hatályba.