Az ELTE TTK HÖK Alapszabálya
Utolsó
módosítás: 2012 március 14. május 22.
Általános rendelkezések
1.
§
Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem
(a továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (a továbbiakban: Kar)
Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), rövidítése: ELTE TTK
HÖK, székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Az Önkormányzat
nemzetközi neve: Student Union of the Eötvös Loránd University Faculty of
Science.
2.
§
Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak érdekképviseletét
és érdekvédelmét látja el, gyakorolja Magyarország törvényeiben és
jogszabályaiban valamint az Egyetem és a Kar szabályzataiban a kari hallgatói
önkormányzatra ruházott döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrző
jogköröket, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK)
munkájába bekapcsolódva az egyetemi szintű hallgatói ügyekben képviseli a Kar
hallgatóit, ezen kívül az Önkormányzat céljaival összeegyeztethető egyéb
tevékenységeket folytat.
3.
§
Az Önkormányzat céljai:
(a) ellátni a Kar
hallgatóinak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben és
minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben,
(b) támogatni a Kar
hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,
(c) javítani a
hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges
kiegészítésének feltételeit és bővíteni az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,
(d) folyamatosan
tájékoztatni a Kar hallgatóit és oktatóit az Önkormányzat tevékenységéről, a
Kar életével kapcsolatos kérdésekről, informálni pályázatokról, ösztöndíj- és
álláslehetőségekről,
(e) megteremteni
működése gazdasági hátterét, törekedve ezáltal saját anyagi függetlenségére,
(f) lehetőséget teremteni és segíteni a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi
ösztöndíjas képzését,
(g) együttműködni
hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.
4.
§
Az Önkormányzat az előző ponta 3. §-ban
meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő
feladatokat végzi:
(a) megszervezi a
hallgatói képviselők választását, és biztosítja munkájukhoz a szükséges
infrastrukturális hátteret,
(b) segíti a
hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók részére kedvezményes
szolgáltatásokat nyújt,
(c) állandó és
időszakos pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,
(d) lehetőséget
teremt a Kar hallgatóinak szakmai területükön túlmutató közéleti, közgazdasági,
jogi és más ismeretek megszerzésére és gyakorlására,
(e) segíti a Kar
hallgatóit az egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában,
(f) az Egyetem
szellemiségével összeegyeztethető vállalkozásokat folytat,
(g) összegyűjti és
rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal
kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb
kihasználásában,
(h) folyamatos és
szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel,
(i) a Kar hallgatói
számára rendezvényeket szervez, különös tekintettel a Kar elsős hallgatói
számára szervezett gólyatábor(ok)ra, gólyabálra és a Lágymányosi Eötvös Napokra.,
(j) elfogadja az Önkormányzat
minden tisztségviselőjére és delegáltjára kötelező érvényű alapelveit.
5.
§
Az Alapszabályban használt és azzal összefüggő
fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezések:
(1) Alapszabály: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya
(2) Alapítvány: Az
ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
(3) Felügyelő
Bizottság: Az Alapítvány Felügyelő Bizottsága
(4) Küldöttgyűlés: Az
ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése
(5) Kuratórium: Az
Alapítvány Kuratóriuma
(6) megfigyelési jog:
Egy személy megfigyelési joggal vesz részt az ülésen, akkor azokat a jogokat
sem gyakorolhatja, amelyek a tanácskozási jogú tagokat megilletik. Ha egy ülés
nyilvános, azok, akiket az Alapszabály vagy az ülést tartó bizottság határozata
nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal
vesznek részt.
(7) az Önkormányzat
tagja: Minden, a Karon alap- vagy mesterszakon, doktori képzésben vagy egyéb,
hallgatói jogviszonnyal járó képzésen tanulmányokat folytató hallgató, akinek
alapkara az ELTE TTK, továbbá a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon
tanuló hallgató, akinek az Egyetemen hallgatói jogviszonya van.
(8) szavazati
arányok:
Egyszerű többség: a
leadott szavazatok több, mint fele egyetértő.
Kétharmados többség:
a leadott szavazatok több, mint kétharmada egyetértő.
Négyötödös többség: a leadott szavazatok több, mint négyötöde
egyetértő.
Szótöbbség: a
támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké.
(9) szavazati jog: Ha
egy személy szavazati joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen
napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz és szavazhat
valamennyi kérdésben.
(10) tanácskozási
jog: Ha egy személy tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, akkor
javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi
pontokhoz, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat, amelyek a szavazati
jogú tagokat illetik meg.
(11) tisztségviselők:
Az önkormányzat tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettesek, a biztosok, a
szakterületi koordinátorok, a
referensek és az Ellenőrző Bizottság tagjai.
(12) Választmány: Az
ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Választmánya.
(13) Szakterület: Az
Önkormányzat az egyszerűbb kezelhetőség érdekében tagjait a Karon folytatott
képzéseik alapján szakterületekbe sorolja. Egy személy több szakterület tagja
is lehet.
Az Önkormányzat szervezeti felépítése
6.
§ A Küldöttgyűlés
(1) Az Önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szerve a
Küldöttgyűlés; valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat,
valamennyi, alacsonyabb szintű bizottság, illetve tisztségviselő által hozott
döntést megváltoztathat.
(2) A Küldöttgyűlés
döntési jogosultságait határozattal átruházhatja.
(3) Azokban az
esetekben, amikor a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal
rendelkezik, a Küldöttgyűlés a döntési jogosultságot nem ruházhatja át. A
Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel dönt:
(a) Az elnök, az
elnökhelyettesek és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásról,
(b) az Alapítvány
elnökének, titkárának és kuratóriumi tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
(c) a Választmány
tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
(d) a tisztségviselők
visszahívásáról,
(e) az Alapszabály
elfogadásáról és módosításáról,
(f) az Önkormányzat
költségvetésének elfogadásáról,
(g) más
szervezetekkel való egyesülésről,
(h) az Önkormányzat
feloszlatásáról,
(i) a Küldöttgyűlés
ügyrendjéről,
(j) a Választmány
ügyrendjéről,
(k) a szakterületi
bizottságok ügyrendjéről.,
(l) az Önkormányzat Alapelveiről.
(4) A (3) (d) -(kl)
esetekben a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel dönt.
(5) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat
választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások
rendjéről az Alapszabály melléklete rendelkezik.
(6) A Küldöttgyűlés
szavazati jogú tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől a
tevékenységi körükbe tartozó kérdésekről. A küldöttgyűlési képviselők
tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmány ülésein.
7.
§ A Választmány
(1) Az Önkormányzat két küldöttgyűlési ülés közötti
fő döntéshozó szerve a Választmány. Amennyiben az Alapszabály vagy
küldöttgyűlési határozat másképp nem rendelkezik, valamennyi, az Önkormányzat
életét érintő kérdésben döntést hozhat.
(2) A Választmány
szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Küldöttgyűlés
által, szakterületenként (kivéve a doktorandusz szakterületről) választott
további tagok. A választmányi tagok száma legalább nyolc, legfeljebb tizenegy
fő. A Választmány tagjai az Önkormányzat tagjai közül kerülnek ki.
(3) A választmányi
ülés állandó meghívottjai a tisztségviselők, az Alapítvány elnöke és titkára,
amennyiben nem szavazati jogú tagok. A meghívottak tanácskozási joggal vehetnek
részt a Választmányon.
8.
§ A szakterületi bizottságok
(1) Minden választási szakterülethezi csoporthozszakterülethez
tartozik egy szakterületi bizottság.
(2) Az egyes
szakterületi bizottságok szavazati jogú tagjai a hozzá tartozó választási
szakterületi csoportbanenszakterületen megválasztott képviselők,
és ha van ilyen, a választási szakterületi csoporthozhezszakterülethez
tartozó szakterületi koordinátor, ha mint képviselő nem tagja.
(3) A szakterületi
bizottság elnöke a szakterületi koordinátor, kivéve a Doktorandusz Szakterületi
Bizottság esetében, ahol a Doktorandusz Szakterületi Bizottság által javasolt
személyek közül a Küldöttgyűlés választ a tisztségviselők megválasztásának
rendje alapján.
(4) A szakterületi
bizottságok felsorolása:
(a) A Biológia választási
SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a
Biológia Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a bBiológiabiológia
szakterületi koordinátor.
(b) A Fizika választási
SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a
Fizika Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a fFizikafizika
szakterületi koordinátor.
(c) A Földrajz- és Fföldtudományi
választási SszakterületFöldtudományi Szakterület szakterületi
bizottsága a Földrajz- és földtudományiFöldtudományi
Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a fFöldrajzföldrajz-
és földtudományi szakterületi koordinátor.
(d) A Kémia választási
SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a
Kémia Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a kKémiakémia
szakterületi koordinátor.
(e) A
Környezettudományi választási SszakterületSzakterület
szakterületi bizottsága a Környezettudományi Szakterületi Bizottság,
szakterületi koordinátora a kKörnyezettudományikörnyezettudományi
szakterületi koordinátor.
(f) A Matematika választási
SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a
Matematika Szakterületi Bizottság, szakterületi koordinátora a mMatematikamatematika
szakterületi koordinátor.
(g) A Doktorandusz választási
SszakterületSzakterület szakterületi bizottsága a
Doktorandusz Szakterületi Bizottság.
(5) A szakterületi
bizottságok munkáját szakterületi csoportok segítik. A szakterületi csoportba a
választási
szakterület bármely tagja tartozhat, a szakterületi bizottság
tagjai automatikusan tagjai a csoportnak. A csoportnak döntési jogköre
nincscsoport nem rendelkezik döntési
jogkörrel.
9.§
A mentorrendszer
(1) A mentorrendszer feladata, hogy segítse az elsős
alapszakos hallgatók beilleszkedését az egyetemreEgyetemre.
(2) A mentorrendszer
tagjai a mentorok, akikhez egy meghatározott alapszakos hallgatói csoport
tartozik. A mentor segíti csoportjának tanulmányi ügyintézését, tájékoztatja
őket az egyetemmel kapcsolatos aktuális eseményekről. A mentorrendszert a
mentorkoordinátor irányítja, aki az Önkormányzat választott tisztségviselője.
(3) A mentorrendszer
egy minden tavaszi félévben megalkotott tervezet alapján működik. A tervezetet
a mentorkoordinátor a mentorok és az Önkormányzat segítségével dolgozza ki, és
a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.
Az Önkormányzat tisztségviselői
10.
§ A tisztségviselők
(1) Az Önkormányzat bizonyos körülhatárolt feladatok
elvégzésére, a napi ügyvitellel kapcsolatos döntések meghozatalára
tisztségviselőket választ.
(2) A
tisztségviselők, beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak és a
Küldöttgyűlésnek, valamint az Alapítvány elnöke és titkára együttes beszámolási
kötelezettséggel tartozik a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.
(3) A
tisztségviselők, az Alapítvány elnöke és titkára tanácskozási jogú tagjai a
Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek, ha nem tagjai az Önkormányzatnak.
(4) A tisztségviselő
munkáját csoport segítheti, amennyiben erről az Alapszabály tisztségviselőkről
szóló része rendelkezik. Ez a csoport segíti a tisztségviselőt a döntések
meghozatalában, a döntés-előkészítésben. A csoport tagjait a tisztségviselő
határozza meg a szakterületek javaslatát figyelembe véve. A csoport döntési
jogkörrel nem rendelkezik.
(5) A tisztségviselők
kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez szükséges szabályzatokat, jogszabályokat
ismerni és figyelemmel kísérni, azok változásairól az Önkormányzatot
tájékoztatni.
(6) Egy személy csak egy tisztségviselői posztot
tölthet be.
(7) A tisztségviselők, az Alapítvány elnökének és
titkárának visszahívásáról a Küldöttgyűlés kétharmaddal dönt, bármely képviselő
vagy választmányi tag indítványára. Sikertelen visszahívási indítvány esetén,
visszahívásra legközelebb a követekezőkövetkező
küldöttgyűlési ülésen kerülhet sor.
11.
§ Az elnök
(1) Az Önkormányzat működését az elnök irányítja,
akit az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választ.
(2) Feladata
különösen:
(a) a Küldöttgyűlés
és a Választmány munkájának koordinálása;
(b) a kari hallgatói
érdekképviselet irányítása;
(c) az Önkormányzat
képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken.
(3) Tisztsége alapján
tagja:
(a) a Szenátusnak,
(b) a Kari Tanácsnak,
(c) a Dékáni
Tanácsnak az ELTE TTK SzMSz-ének rendelkezései szerint,
(d) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(e) az EHÖK
Elnökségének.
(4) Megválasztásával
az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
(a) Kari Hallgatói
Fegyelmi Testület,
(b) kari
Költségvetési Bizottság,
(c) kari
Jegyzetbizottság.
(5) Az elnök
tisztsége alapján a Tétékás Nyúz felelős kiadója.
12.
§ Az elnökhelyettesek
(1) Az elnök munkáját az elnökhelyettesek segítik. Az
elnökhelyettesek részt vesznek az Önkormányzat irányításában, a
döntéshozatalban, az önkormányzati képviselet koordinálásában.
(2) Az
elnökhelyetteseket az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja.
13.
§ Gazdasági elnökhelyettes
(1) A gazdasági elnökhelyettes feladata az
Önkormányzat gazdasági- és pénzügyeinek intézése, a költségvetés tervezetének
elkészítése és felügyelete, a költségvetés analitikus nyilvántartásának
vezetése. Továbbá a gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat
leltározási feladatainak elvégzése.
(2) A gazdasági elnökhelyettes
rendszeresen tájékoztatja a Választmány tagjait a költségvetés aktuális
egyenlegéről.
(3) Tisztsége alapján
tagja:
(a) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(b) az EHÖK Gazdasági
Bizottságának.
14.
§ Szervező elnökhelyettes
(1) A szervező elnökhelyettes koordinálja az
Önkormányzat rendezvényeinek megszervezését, külső rendezvényeken való
részvételét.
(2) A szervező
elnökhelyettes a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a Választmányt;
a konkrét programok szervezése előtt részletes költségvetést és programtervet
készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata mellett
felügyeli.
(3) A szervező
elnökhelyettes munkáját a Szervező Csoport segíti.
(4) A Szervező
Csoport részt vesz a rendezvények megszervezésében, az előzetes programtervek
kidolgozásában és a rendezvények lebonyolításában.
15.
§ Szociális elnökhelyettes
(1) A szociális elnökhelyettes felelős a
juttatásokkal kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a
hallgatókat a területén felvetődő problémáik megoldásában, folyamatosan
tájékoztatja őket a vonatkozó szabályok változásáról, a különböző
ösztöndíj-lehetőségekről.
(2) Tisztsége alapján
tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) a Kari
Ösztöndíjbizottságnak, melynek elnöki teendőit is ellátja,
(c) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(d) az EHÖK Szociális
és Ösztöndíjbizottságának,
(e) az Egyetemi
Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottságnak.
16.
§ Tanulmányi elnökhelyettes
(1) A tanulmányi elnökhelyettes felelős a tanulmányi
és a térítési ügyekkel kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért.
Segíti a hallgatókat tanulmányi problémáik megoldásában, folyamatosan
tájékoztatja őket a tanulmányok végzésével kapcsolatos szabályok változásáról
és a térítési kötelezettségekről.
(2) Tisztsége alapján
tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(c) az EHÖK
Tanulmányi Bizottságának.
(3) Megválasztásával
az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
(a) kari Tanulmányi
és Oktatási Bizottság,
(b) kari
Kreditátviteli Bizottság,
(c) kari
Jegyzetbizottság,
(d) kariKari
Hallgatói Fegyelmi Testület.
(4) A tanulmányi
elnökhelyettes munkáját a Tanulmányi Csoport segíti.
(5) A Tanulmányi
Csoport elé javasolt véleményezésre beterjeszteni az egyetemi vagy kari
tanulmányi szabályozások módosításának tervezeteit, emellett tájékoztatni kell
a Tanulmányi Csoportot a jellegzetes tanulmányi problémákról.
17.
§ A biztosok
(1) Az Önkormányzat bizonyos feladatkörök szakmai
koordinálására, végrehajtására biztosokat nevez ki.
(2) A biztosokat a
Küldöttgyűlés vagy a Választmány választja.
(3) A biztosok
tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak, ha nem delegáltak, illetve a
Küldöttgyűlésnek, ha nem képviselők.
(4) Az Önkormányzat biztosai:
esélyegyenlőségi biztos, főszerkesztő, informatikus,
kollégiumi biztos, külügyi biztos, mentorkoordinátor, sportbiztos, titkár,
tudományos biztos.
18.
§ Esélyegyenlőségi biztos
(1) Az esélyegyenlőségi biztos feladata a Kar
hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallatóinak érdekképviselete, egyetemi
életbe történő beilleszkedésük segítése.
(2) Kapcsolatot tart
a hátrányos helyzetű és a segítséggel élő hallgatókat segítő mentorokkal, a
Tanulmányi Osztállyal együttműködve félévente összesítést készít a Karon
tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallgatókról,
rendszeresen egyeztet a Kar esélyegyenlőségi koordinátorával a fogyatékos
hallgatókra fordítható pénzeszközök felhasználásáról.
(3) Tisztsége alapján
tagja
(a) a Kar
Ösztöndíjbizottságának,
(b) az EHÖK
Esélyegyenlőségi Bizottságának.
(4) Megválasztásával
az Önkormányzat jelöli
a Kar Jegyzetbizottságába.
19.
§ Főszerkesztő
(1) Az Önkormányzat a hallgatók hatékonyabb
informálása érdekében Tétékás Nyúz címen hetilapot ad ki, melynek kivitelezését
a főszerkesztő végzi, illetve szervezi meg.
(2) A főszerkesztő -
a Választmány felhatalmazása alapján - felelős a lap nyomdai kivitelezésének
megszervezéséért, a nyomdai előkészítéséért, a lap megjelentetéséhez szükséges
cikkek megírásáért.
(3) A főszerkesztő a
lap színvonalas megjelenése érdekében szerkesztőséget szervez, amelynek tagjai
- az elvégzett munka függvényében - havi rendszerességgel eseti ösztöndíjban
részesülnek.
(4) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.
20.
§ Informatikus
(1) Az Önkormányzat informatikai eszközparkjának
karbantartásáért és működtetéséért, az Önkormányzat honlapjának fenntartásáért
az informatikus felel.
(2) Az informatikus
segíti az Önkormányzat munkatársait a munkájuk során felmerülő informatikai
problémák megoldásában.
21.
§ Kollégiumi biztos
(1) A kollégiumi biztos koordinálja a kollégiumi
ügyekkel kapcsolatos érdekképviseletet, folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat
a kollégiumi lehetőségekről, a vonatkozó szabályzatok változásairól.
(2) A kollégiumi
biztos segíti az Önkormányzat és a kollégiumi diákbizottságok közötti
kapcsolattartást.
(3) Tisztsége alapján
tagja a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének.
22.
§ Külügyi biztos
(1) A külügyi biztos segíti az Önkormányzat tagjait
külföldi vendéghallgatások, ösztöndíjas lehetőségek felkutatásában.
(2) A külügyi biztos
gondoskodik arról, hogy az állandó jellegű, külföldi ösztöndíjakról szóló
információk minél szélesebb körben elérhetők legyenek a Kar hallgatói számára.
(3) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának.
(4) A külügyi biztos
munkáját a Külügyi Csoport segíti.
23.
§ Mentorkoordinátor
(1) A mentorkoordinátor feladata a mentorrendszer
működtetése, különösen
(a) az éves munkaterv
elkészítése;
(b) a
szakterületekkel együttműködve felelős a mentorok toborzásáért (a szakterületi
koordinátorok véleményének figyelembevételével dönt a mentorok személyéről);
(c) a tavaszi és
nyári képzések megszervezése. A képzéshez szükséges körülmények megteremtése. A
képzések célja a mentorok felkészítése a 9. §-ban megnevezett feladataikra;
(d) a mentorok
felkészültségének mérése, a képzés során elsajátított ismeretanyag
számonkérése;
(e) a mentorrendszer programjainak megszervezése;
(f) a
mentorrendszerhez kötődő rendezvényekkel (mentortábor, képzések, gólyaprogramok,
gólyatábor) kapcsolatos vélemények összegyűjtése, kiértékelése.
24.
§ Sportbiztos
(1) A sportbiztos sportrendezvényeket szervez a Kar
hallgatóinak, közreműködik az egyetemi sportélet szervezésében, Rendszeresen
tájékoztatja a Kar hallgatóit az egyetemi sportolási lehetőségekről.
(2) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Sportügyi Bizottságának.
(3) A sportbiztos
munkáját a Sportcsoport segíti.
25.
§ Titkár
(1) A titkár végzi az Önkormányzat iratkezelését, a
tisztségviselők kérésére intézi az önkormányzat levelezését.
(2) A titkár
elkészíti - az ügyrendi szabályzatok rendelkezései alapján - a küldöttgyűlési-,
illetve a választmányi ülés emlékeztetőit.
26.
§ Tudományos biztos
(1) A tudományos biztos segíti a Kar hallgatói
tudományos közéletének szervezését, tájékoztatja a hallgatókat a tudományos
rendezvényekről, pályázatokról.
(2) A tudományos
biztos segíti az Önkormányzat és a hallgatói szakmai szervezetek, illetve a
szakkollégiumok közötti kapcsolattartást.
(3) A tudományos
biztos munkáját a Tudományos Csoport segíti.
(4) Tisztsége alapján
tagja az EHÖK Tudományos Bizottságának.
27.
§ Referensek
(1) A referensek nem rendelkeznek Alapszabályban
rögzített feladatkörrel; a posztot egyedileg kidolgozott programokkal lehet
megpályázni.
(2) A pályázó
vállalja, hogy a programjában leírtak megvalósítására törekedni fog. A pályázatnak az
Önkormányzat Alapszabályban deklarált célok valamelyikének (akár többnek is) a
megvalósítását kell szolgálnia.
(3) A beérkezett
pályázatokat a Küldöttgyűlés vagy a Választmány bírálhatja el, a
tisztségviselő-választásra vonatkozó szabályzatszabályok szerint.
Amennyiben a pályázat eredménytelen, nem kell új küldöttgyűlési ülést tartani.
(4) A referensek a többi tisztségviselőhöz
hasonlóan állandó beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak,
illetve a Küldöttgyűlésnek, mely testületek a tisztségviselő teljesítményét a
programjában leírtakhoz képest vizsgálja.
28.
§ Az Ellenőrző Bizottság tagjai
(1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának
ellenőrzésére háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ.
(2) A bizottság
tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak és különösen
az Alapszabályának megfelelően történik-e; az esetlegesen tapasztalt
szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják az
Önkormányzat Választmányát, illetve Küldöttgyűlését.
(3) A bizottság
tagjainak az Önkormányzat tagjainak kell lenniük
(4) A bizottság
tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét, aki koordinálja
és vezeti a bizottság munkáját.
(5) Amennyiben az
Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány delegált tagja, vagy
képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három
munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben az ellenőrző
bizottsági tagsága megszűnik.
29.
§ A szakterületi koordinátorok
(1) Az egyes szakterületeken folyó munka
koordinálására a Doktorandusz Szakterület kivételével - a Küldöttgyűlés
szakterületi koordinátorokat választ.
(2) A szakterületi
koordinátor tisztségénél fogva a szakterületi bizottság elnöke.
(3) A szakterületi koordinátorok
feladatai különösen:
(a) Az Önkormányzat
rendezvényein - ahol ez szükséges - gondoskodnak a megfelelő számú hallgató,
képviselő bevonásáról a feladatok ellátásába.
(b) Tájékoztatják a
szakterület hallgatóit az őket érintő kérdésekről.
(c) Összegyűjtik a
szakterületi delegáltaktól a képviseleti munka során szerzett információkat, és
ezekről rendszeresen tájékoztatják a Választmányt, illetve szükség esetén a
Küldöttgyűlést.
(4) A szakterületi
csoporttal együtt segítik a mentorkoordinátort a saját szakos mentoraik
toborzásánál, képzésénél, segítenek a szakos mentorprogramoknál felmerülő
kérdésekben.
30.
§ Állandó ösztöndíjak
A tisztségviselők munkájukért a tanév idejére állandó
havi ösztöndíjban részesülnek. Az állandó ösztöndíj havi összege az egy főre
jutó éves hallgatói normatíva bizonyos százaléka, az alábbiak szerint:
(a) az elnök: 50%;
(b) az
elnökhelyettesek és a főszerkesztő, az informatikus: 40%;
(c) a titkár: 30%;
(d) a kollégiumi
biztos, a külügyi biztos, a sportbiztos, a tudományos biztos: 25%;
(e) a szakterületi
koordinátorok, a mentorkoordinátor 15%;
(f) az Ellenőrző
Bizottság tagjai és az esélyegyenlőségi biztos: 10%.
(g) A referensek
esetleges tisztségviselői ösztöndíját az őket megválasztó testület megválasztásukkor határozza meg, vállalt feladatukatt
figyelembe véve.
31.
§ Delegáltak
(1) Az Önkormányzat Küldöttgyűlése, illetve
Választmánya az egyetemi, kari testületekbe, a Kuratóriumba, a Felügyelő
Bizottságba, illetve szükség esetén a különböző országos szervezetekbe tagokat
delegál, akik az adott testületben képviselik az Önkormányzat érdekeit.
(2) A delegáltaknak
a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjainak kivételével - az Önkormányzat
tagjainak kell lenniük.
(3) Amennyiben az
adott testületbe delegáltak létszáma ezt megengedi, törekedni kell arra, hogy
az egyes szakterületek lehetőség szerint arányosan legyenek képviselve.
(4) A delegáltaknak
kötelességük az adott testület ülésein rendszeresen megjelenni.
Beszámoltatásukat bármelyik képviselő vagy választmányi tag kezdeményezheti
legkésőbb a beszámolót tárgyaló ülés kezdete előtt 72 órával. A beszámolóról
egyszerű többséggel határoz a delegáltat meghallgató testület. A beszámoló el
nem fogadását a (6) bekezdés szerinti indítványnak kell tekinteni.
(5) Amennyiben egy tisztségviselői poszt nincs
betöltve, akkor azon testületekbe, melyeknek az Alapszabály értelmében tagja, a
Küldöttgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáig új tagot delegál.
(6) A delegáltak visszahívásáról az őket
megválasztani jogosult testület egyszerű többséggel dönt, bármely képviselő
vagy választmányi tag indítványára. Sikertelen visszahívási indítvány esetén,
visszahívásra legközelebb a követkekzőkövetkező
küldöttgyűlési vagy választmányi ülésen kerülhet sor.
(7) Azon testületek esetén, ahol a delegáltnak lehetősége van
mandátumának más személyre való átruházására, a delegált és az Önkormányzat
elnöke közös írásos nyilatkozatban határoz.
Az Önkormányzat működése
32.
§
(1) Az Önkormányzat
választási ciklusokban működik; egy ciklus az alakuló küldöttgyűlési ülésen
kezdődik és a következő alakuló küldöttgyűlési ülésen ér véget. Az adott
ciklusra megválasztott Küldöttgyűlés az alakuló Küldöttgyűlési ülésen áll fel
és kezdi meg működését, illetve ennek kezdetével szűnik meg az előző
Küldöttgyűlés és az általa megválasztott tisztségviselők és delegáltak
mandátuma; a záró küldöttgyűlési ülésen (amelynek meg kell előznie a következő
alakuló küldöttgyűlési ülést) az Önkormányzat tisztségviselői beszámolnak éves
munkájukról. Amelyik tisztségviselőnek nem fogadják el a záró beszámolóját, azt
a következő alakuló küldöttgyűlési ülésen csak kétharmados többséggel lehet
tisztségviselőnek megválasztani. Ez a rendelkezés felülírja a tisztségviselők
választásáról szóló 36. § egyszerű többségről szóló részét.
(2) Ha egy
tisztségviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, 4 héten belül be kell
számolnia a tisztség megszűnéséig végzett munkájáról. Ennek el nem készítése
vagy el nem fogadása esetén a leköszönő tisztségviselőkkel megegyező szankció
érvényes rájuk.
(3) A záró küldöttgyűlési ülést minden évben, az alakuló Küldöttgyűlést
legfeljebb egy héttel megelőzően kell megtartani.
(4) Az alakuló
küldöttgyűlési ülést minden évben a tavaszi
félévi választások után, legkésőbb a szorgalmi időszak harmadik hetéig kell
megtartani.
(5)
Ha egy tisztségviselői poszt (kivéve az Ellenőrző Bizottság
esetén) nincs betöltve, akkor az elnök megbízott tisztségviselőt nevezhet ki a
következő küldöttgyűlési ülésig. A megbízott tisztségviselő feladatai
megegyeznek a tisztségviselő Alapszabályban leírt feladataival, kivéve a
delegáltságokat. A delegáltságokról a Küldöttgyűlés, vagy a Küldöttgyűlés
felhatalmazása esetén a Választmány dönt. A megbízott tisztségviselőnek döntési
jogköre nincs, azt az elnök, a Választmány és a Küldöttgyűlés gyakorolja. A
megbízott tisztségviselőre nem vonatkoznak a 30. § rendelkezései.
(6) Az Önkormányzat
Küldöttgyűlésének rendes ülését -
nem számítva a záró, illetve az alakuló küldöttgyűlési ülést - minden félévben
legalább kétszer össze kell hívni.
(7) A
küldöttgyűlési ülések között a Választmány üléseit a szorgalmi időszakban
legalább kéthetente egyszer, a vizsgaidőszakban szükség szerint, de legalább
egyszer össze kell hívni.
(8) A doktorandusz
szakterületen megválasztott képviselőkre az (1) úgy módosul, hogy a
doktorandusz szakterület újonnan megválasztott képviselőinek mandátuma az őszi
doktorandusz választás eredményének kihirdetésével kezdődik, az előző
választáson keletkezett mandátumok pedig a kihirdetéssel szűnnek meg.
A tisztségviselők és a delegáltak választása
33.
§ Tisztségviselők választása
(1) A tisztségviselők megválasztását az Alapszabály
vonatkozó rendelkezései szerint a Választmány vagy a Küldöttgyűlés végzi. A
tisztségviselők megválasztása azonos rendben, titkos szavazással történik,
kivéve az Ellenőrző Bizottság tagjait és a szakterületi koordinátorokat.
(2) A szakterületi
koordinátorok esetében a tisztségviselők megválasztásának rendjét kell
alkalmazni, kivéve a jelöltállításnál.
34.
§ Jelöltállítás
(1) Jelöltet a Választmány vagy a Küldöttgyűlés
tanácskozási vagy szavazati jogú tagja állíthat. A szakterületi koordinátorok
tisztségére csak az illetékes szakterületi bizottság állíthat jelöltet.
(2) A jelöltnek nyilatkoznia kell, a
jelölés elfogadásáról. Ez történhet az ülésen, szóban, illetve előzetesen,
írásban, amikor az illető az elnöknek eljuttatott
nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén elfogadja-e a jelölést.
(3) Jelölni csak
olyan személyt lehet, aki a küldöttgyűlési ülés előtt 48 órával pályázatot
nyújtott be az adott tisztségre és azt a képviselőknek elektronikusan
eljuttatta. Különösen indokolt esetben a Küldöttgyűlés négyötödös többséggel
pályázatot be nem nyújtott jelöltet is állíthat.
(4) Tisztségviselő
tisztségviselőnek csak abban az esetben jelölhető, ha az aktuális tisztségéről
olyan hatállyal lemond, hogy a jelenlegi tisztsége megszűnik, mielőtt az új
tisztségviselői mandátuma hatályba nem lép. A lemondás akkor is hatályba
lép, ha más jelölt kerül megválasztásra.
35.
§ A jelöltek meghallgatása
A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében
röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről, majd távollétükben a
Választmány vagy a Küldöttgyűlés vitát folytat a jelöltek alkalmasságáról.
Jelen paragrafus szabályozása alól a tisztségviselőt megválasztó testület
kétharmados szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni.
36.
§ A szavazás
(1) A tisztségviselők megválasztása minden esetben
egyenként, titkosan történik; az egyes szavazások azonban történhetnek egy
szavazólapon. Ebben az esetben a szavazólapon egyenként fel kell tüntetni, hogy
a szavazó melyik posztra melyik személyt kívánja megválasztani. Ha egy vagy
több posztra csak egy jelölt van, akkor az adott jelölt(ek) elfogadását egy
"igen" szavazattal is lehet jelezni. Ha valaki egyik jelöltet sem
tartja alkalmasnak, nem szavazatot adhat le. Az egyértelműen nem azonosítható
szavazólapok érvénytelen szavazatnak minősülnek.
(2) Egy jelölt esetén
a tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban
a tisztségviselő megválasztásához kétharmados többség kell. Amennyiben a
tisztségviselő megválasztása sikertelen, második fordulót kell tartani, ahol
szintén kétharmados többség kell a megválasztásához. Amennyiben ez is
sikertelen harmadik fordulót kell tartani, ahol egyszerű többséggel is
megválasztható. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező
alkalmazni.
(3) Két jelölt esetén
a tisztségviselő-választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban
a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik
jelölt sem éri el a kétharmados többséget, második fordulót kell tartani. A
második fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra.
Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, úgy harmadik
fordulót kell tartani, ahol az egyszerű többséget kapott jelölt kerül
megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező
alkalmazni.
(4) Kettőnél több jelölt esetén
a választás legfeljebb öt fordulóból áll. Az első fordulóban a kettő legtöbb
szavazatot kapott jelölt kerül be a második fordulóba. A második fordulóban a
kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik
jelölt sem kap kétharmados többséget, úgy a 34. § alapján újra jelölteket kell
állítani. Amennyiben egy jelölt van az új jelöltállítás után, úgy a 36. § (2)
bekezdés rendelkezéseit kötelező alkalmazni. Amennyiben két jelölt van az új
jelöltállítás után, úgy a 36. § (3) bekezdés rendelkezéseit kötelező
alkalmazni. Ha az új jelöltállítás után is több mint két jelölt van, úgy
harmadik fordulót kell tartani, ahonnan a két legtöbb szavazatot kapott jelölt
kerül be a negyedik fordulóba. A negyedik fordulóban a kétharmados többséget
kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a
kétharmados többséget úgy ötödik fordulót kell tartani, ahol az egyszerű
többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az
első négy forduló esetén kötelező alkalmazni. Amennyiben bármelyik forduló
során az egyik jelölt megszerzi a leadott szavazatok kétharmadát,
megválasztásra kerül és nem kell további fordulókat tartani.
(5) Az Ellenőrző Bizottság
megválasztása:
(a) A jelölte(ke)t egyenként meg kell hallgatni a
többi jelölt távollétében, majd vitát kell folytatni minden jelölt
távollétében.
(b) Ezután titkos
szavazás során minden képviselő legfeljebb annyi személyre adhatja le
szavazatát, amennyi betöltetlen tisztség van az Ellenőrző Bizottságban.
(c) A kétharmados
többséget szerzett jelölt(ek) megválasztásra kerül(nek).
(d) Amennyiben marad
betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, a választás a jelöltállítástól
újrakezdődik. A választást az (a)-(c) bekezdéssel azonos módon kell
lefolytatni.
(e) Amennyiben marad betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, harmadik fordulót kell tartani, ahol a második fordulóban legalább a képviselők egyharmada által támogatott jelöltek közül lehet választani. A választást az (a)-(b) bekezdéssel azonos módon kell lefolytatni. A Bizottság helyeit a jelöltek által megszerzett szavazatok sorrendjében kell feltölteni, azok közül, akik egyszerű többséget szereztek.
(6) A Kuratórium
elnökének és titkárának megválasztásának menetére a tisztségviselők
választásának menetére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) Eredménytelen
választás esetén
(a) ha az adott
tisztségviselő megválasztásáról csak a Küldöttgyűlés rendelkezhet, akkor 8
napon belül rendes küldöttgyűlési ülést kell összehívni,
(b) ha az adott
tisztség betöltéséről a Választmány is rendelkezhet, legkésőbb a küldöttgyűlési
ülést követő második választmányi ülésenülésen napirendre
kell venni a tiszség tisztség betöltését.
Amennyiben ez eredménytelen a Választmány nem rendelkezhet a tisztség
betöltéséről ésés a következő
küldöttgyűlési ülésen napirendre kell venni, ahol a Küldöttgyűlés dönthet
arról, hogy a tisztség betöltetlen maradjon.
(8) Amennyiben az
elnök megválasztása eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles szótöbbséggel
ügyvivő elnököt kijelölni, és megjelölni a következő küldöttgyűlési ülés
időpontját. Ennek a küldöttgyűlési ülésnek a helyszínét és napirendjét az
ügyvivő elnök határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az elnök választását
napirendre kell tűzni. Az ügyvivő elnök az elnöki tisztséggel megegyező
jogokkal rendelkezik, az elnök tisztségénél fogva történő delegáltságait is
ellátja és az Önkormányzat jelöli azokba a testületekbe, amelyekbe az elnök
tisztsége alapján az Önkormányzat jelöltje. Az ügyvivő elnök mandátuma az elnök
megválasztásával szűnik meg.
(9) A tisztségviselő
mandátumának megszűnése után köteles a megválasztott tisztségviselőnek a lezárt
és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat átadni.,
Az elnök és az elnökhelyettesek esetében az átadásról jegyzőkönyvet kell
készíteni a mindenkori vonatkozó rektori utasítás szerint.
37.
§ Delegáltak választása
(1) Delegáltak választása esetén a jelöltállítás
kérdésében a 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jelölteket a
35. § alapján csak akkor kell meghallgatni, ha ezt legalább egy szavazati jogú
tag kéri.
(3) Ha egy
bizottságba csak egy tagot lehet delegálni, a delegáltak megválasztására a
tisztségviselők megválasztására vonatkozó 36. § (2) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ha egy
bizottságba több tagot lehet delegálni, akkor a jelöltekről listán kell
szavazni. A támogató szavazatok száma alapján sorrendbe állított jelöltek
közül, a bizottságba delegálható tagok számának megfelelően a legtöbb
szavazatot kapott jelöltek kerülnek delegálásra.
(5) Ha két soron
következő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, és mindkettőjük megválasztásával
a Küldöttgyűlés túllépi a bizottságba delegálható tagok számát, új fordulót
kell tartani. Ebben a fordulóban már csak az ezekre az azonos számú szavazatot
kapott jelöltekre lehet szavazni, a bizottságba a legtöbb szavazatot kapott
jelöltek kerülnek be. Ha így sem sikerül a kérdést eldönteni, újabb szavazási
fordulókat kell tartani, amelybe mindig az azonos számú szavazatot betöltött
jelöltek kerülnek be. Amennyiben két egymás után következő választási fordulóba
pontosan ugyanazon jelöltek kerülnek be, és a kérdést a második fordulóban sem
sikerül eldönteni, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani.
(76)
Az EHÖK Küldöttgyűlésének doktorandusz tagját a Küldöttgyűlés delegálja.
(87)
Azon delegáltságokat melyekről 11-29. §§ rendelkeznek, a Küldöttgyűlés
jelöltállítás és szavazás nélkül tudomásul veszi. A delegáltság alapjául
szolgáló tisztség megszűnése esetén a delegáltságokból történő visszahívást is
szavazás nélkül tudomásul veszi a Küldöttgyűlés.
38.
§ Lemondás
(1) Amennyiben egy tisztségviselő, vagy delegált
a munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen szándékát az őt megválasztó
testületnek írásban vagy e testület ülésén a helyszínen, szóban jeleznie kell. . Amennyiben a
lemondó nem kér szavazást, akkor a lemondási nyilatkozatában rögzített
időpontban, vagy ennek hiányában a lemondás pillanatában megszűnik a mandátuma.
A lemondás miatt megüresedő tisztség betöltéséről a Küldöttgyűlés, a
delegáltság betöltéséről a delegáló testület gondoskodik.
(2) Amennyiben egy
képviselő le kíván mondani mandátumáról, ezen szándékát a Küldöttgyűlés felé
írásban jeleznie kell.
A tisztségviselőkkel és a képviselőkkel szemben
alkalmazható szankciók
39.
§ A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
(1) Ha az Önkormányzat tisztségviselőjének munkájával
kapcsolatban panasz merül fel, az ügyrendben meghatározott módon, napirendi
pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő
rendkívüli beszámoltatását a Választmánynál vagy a Küldöttgyűlésnél
(2) Ha a rendes vagy
rendkívüli beszámolóját a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi
ösztöndíját meg kell vonni. Az el nem fogadott beszámolót követő második választmányi
ülésen a tisztségviselőnek ismételt beszámolót kell tennie.
(3) Ha egy
tisztségviselő ösztöndíját egy testület egyszer már megvonta, és az ismételt
beszámolót is elutasítja, a testületi ülés vezetője automatikusan javasolni
köteles a tisztségviselő visszahívását. A visszahívás támogatása esetén
rendkívüli küldöttgyűlési ülést kell összehívni, amely kétharmados többséggel
dönthet a tisztségviselő visszahívásáról.
Az ismételt beszámolót el nem fogadó testületi ülés és a visszahívásra hivatott
testületi ülés között eltelt időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának
kiutalását fel kell függeszteni.
40. § A képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
Ha egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK
küldöttgyűlési üléséről (rendkívüli küldöttgyűlési ülés is) kétszer van távol
kimentés (kimentést az elnöknél, titkárnál, Ellenőrző Bizottságnál lehet kérni)
nélkül, automatikusan, elfogadás nélkül megszűnik a képviselői mandátuma, amely
után a helyére történő delegálás szabályait az Alapszabály melléklete
tartalmazza. Amennyiben egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK
küldöttgyűlési ülésén (rendkívüli küldöttgyűlési ülés is) négyszer nem vesz
rész (függetlenül attól, hogy írt kimentést), automatikusan, elfogadás nélkül
megszűnik a képviselői mandátuma, amely után a helyére történő delegálás
szabályait az Alapszabály melléklete tartalmazza. Az alakuló küldöttgyűlési
ülés kivételével nem számít hiányzásnak, ha a képviselő mandátuma kevesebb,
mint 72 órával az ülés kezdete előtt lépett mandátumbaéletbe.
A képviselők megválasztásának rendje
41.
§ A Választási Bizottság
A Küldöttgyűlés választásonként kétharmados
többséggel legalább háromtagú Választási Bizottságot választ. A Választási
Bizottságnak az Önkormányzat tagjaiból kell állnia; megválasztásukkor
nyilatkozniuk kell arról, hogy a következő ciklusban nem kívánnak képviselők
lenni, és nem is indulhatnak a választásokon.
42.
§ A szakterületi beosztás
(1) A választáson az Önkormányzat tagjai indulhatnak. A szavazás
szakterületenként történik. Az Önkormányzat tagjai azokon a szakterületeken
indulhatnak és választhatnak, amely szakterületekhez tartoznak. Egy jelölt csak
egy szakterületen indulhat, de valamennyi szakterületén szavazhat.
(2) Az Önkormányzat hét
szakterületre tagolódik. A szakok, minor szakirányok és tanári modulok
felosztása szakterületek szerint:
(a) Biológia Szakterület: biológia alapszak, biológia minor
szakirány, biológus mesterszak, tanári MA biológiatanári modullal, biológia
tanár, biológus.
(b) Fizika Szakterület: fizika alapszak, fizika minor szakirány,
biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, tanári mesterszak fizikatanári
modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus, fizikus-mérnök,
informatikus fizikus, technika.
(c) Földrajz- és Földtudományi Szakterület: földrajz alapszak,
földtudományi alapszak, földrajz minor szakirány, csillagász mesterszak,
geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak, meteorológus
mesterszak, tanári mesterszak földrajztanári modullal, földrajz tanár,
csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus.
(d) Kémia Szakterület: kémia alapszak, minor szakirány,
anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, tanári mesterszak kémiatanári
modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész.
(e) Környezettudományi Szakterület: környezettan alapszak,
környezettan minor szakirány, környezettudomány mesterszak, környezettan tanár,
környezettudomány.
(f) Matematika Szakterület: matematika alapszak, matematika minor
szakirány, alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi
matematika mesterszak, matematikus mesterszak, tanári mesterszak
matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus,
matematikus.
(g) Doktorandusz szakterület: a Kar összes doktori iskolájának
hallgatója.
(3) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak
hallgatói beiratkozáskor írásban nyilatkozhatnak a Küldöttgyűlésnek, hogy
melyik szakterületnek kívánnak a tagjai lenni. Félévente egyszer a
regisztrációs időszakban szakterületet válthatnak, a Küldöttgyűlés felé tett
írásos nyilatkozattal. Választásuk során nem választhatják a doktorandusz
szakterületet. Azon hallgatók esetében, akik a választásokig nem nyilatkoznak,
a Választási Bizottság, az ügyrendjében meghatározott módon,
sorsolással dönt a besorolásról.
43.
§ A választások kiírása
(1) A választások időpontját a Választási Bizottság
írja ki. A kiírásban meg kell jelölni a jelöltállítás kezdetének és végének
időpontját, valamint a szavazás idejét és helyét. A kiírást le kell közölni az
Önkormányzat lapjában, meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(2) Jelöltállításra
legalább két, szavazásra minimum egy, maximum két hetet kell biztosítani.
(3) A választásokat a tavaszi félév szorgalmi időszakának második felére kell
kiírni, kivéve a doktorandusz szakterületen, ahol a választásokat az őszi félév
első felére kell kiírni, úgy, hogy a jelöltállítás kezdete a regisztrációs
hétre essen.
44.
§ A választás menete
(1) A választáson az Önkormányzat bármely hallgatója
indulhat; indulási szándékát a jelöltállítási időszakban írásban jeleznie kell
a Választási Bizottságnak.
(2) A szavazás a
Választási Bizottság által elkészített szavazólapokon történik. A
szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szakterület nevét, a szakterülethez
tartozó jelöltek nevét és szakját betűrendben, illetve amennyiben a jelölt
hozzájárul, maximum igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a
szavazók a támogatni kívánt maximum öt, doktoranduszok esetén maximum három
jelöltet egyértelműen megjelölhessék.
(3) A szavazást a Választási
Bizottság bonyolítja le. A szavazást a szavazási időszakban minden oktatási
napon a 8-18 óráig terjedő időszakban legalább négy órán keresztül biztosítani
kell a választási kiírásban megjelölt helyen.
(4) A szavazás
titkos; a szavazatokat a választók a Választási Bizottság által lezárt urnákban
helyezik el. Az urnákat a szavazási időszak végéig felbontani tilos.
45.
§ A szavazás végeredménye
(1) A Választási Bizottság a szavazási időszak vége
után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a
szavazás végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az
Önkormányzat honlapján.
(2) A választás
érvényes, ha azon a hallgatók legalább egynegyede részt vett.
(3) A választás
eredményének megállapítása az alábbiak alapján történik:
(4) Minden
szakterületről az öt legtöbb szavazatot szerző lesz képviselő, kivéve a
doktoranduszokat, ahonnan legfeljebb három fő. Ha ennél kevesebben indulnak egy
szakterületen, akkor értelemszerűen mindenki képviselő lesz, aki birtokolja
legalább az adott szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát.
(5) Amennyiben egy
szakterületen (a Doktorandusz Szakterületet kivéve) nincsen
öt (doktoranduszok
esetében három), az 1. pont, a (4) bekezdés
alapján megválasztott képviselő, akkor az öt, illetve három,
valamint a megválasztott képviselők számának különbsége hozzáadódik a (6) bekezdésben
leírt módon, a részvételi arány alapján kiosztandó tizenkét
helyhez.
(6) Amennyiben vannak
még a szakterületen (a Doktorandusz Szakterületet kivéve) leadott
szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, minden szakterületen (a Doktorandusz
Szakterületet kivéve) megállapításra kerül a szakterületi
részvételi arány (az adott szakterületen szavazatot leadó hallgatók száma
osztva az adott szakterület összes hallgatójának számával). Egy táblázatot kell
készíteni, amelynek oszlopai jelölik sorban a szakterületeket. Az első sorban
szerepel az adott szakterület részvételi aránya, következő sorban a részvételi
arányok fele, a következőben a harmada, így egészen a részvételi arány
tizedéig. Ezután a legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterület
legtöbb szavazatot szerző jelöltje kerül be a képviselők közé, majd a második
legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterület jelöltje stb.,
egészen addig, míg van még szavazatot szerző jelölt, vagy ezen a módon a 2. pontban(5) bekezdésben
kiszámolt számú hely betöltésre nem került. Ha olyan szakterületszakterület kerül
sorra, amelyik nem tud felmutatni szavazatot szerző jelöltet, a következő
legnagyobb számot kell tekinteni.
(7) Amennyiben az
előző eljárás után is vannak még abármelyik
szakterületen a leadott szavazatok tizenöt
százalékát megszerző jelöltek, úgy ők a képviselők póttagjai lesznek.
(8) Amennyiben
megüresedik egy képviselői hely, a szakterületen legtöbb szavazatot elérő
póttag kerül a képviselő helyére; ha nincs ilyen, akkor a 3. pontban(6) bekezdésben
leírtak szerint kell megállapítani a póttag személyét.
(9)
A póttagok sorrendjét minden választás
után újra kell számolni a legutóbbi őszi és tavaszi választások összesített
részvétele alapján.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
46. §
A Tudománykommunikáció a természettudományban
mesterszak jelenlegi hallgatói legkésőbb a 2012-ik2013.
évi választások jelöltállítási időszakának kezdete előtti utolsó munkanapig
írásban jelezhetik, hogy mely szakterület tagjai kívánnak lenni. Amennyiben
ezzel a lehetőséggel nem élnek, sorsolással kerülnek besorolásra a Választási
Bizottság által meghatározott módon.
47.
§
Az Alapszabály jelen formájában a Szenátus ...-ei
támogató határozatával lép hatályba.