A Természettudományi Kar Dékánjának beszámolója
a Kar tevékenységéről
2005-20 11.

Bevezetés

Az ELTE TTK az ország legnagyobb természettudományi kara, ahol legsokoldalúbb a természettudományok szellemi koncentrációja, és a természettudományok a legmagasabb szinten vannak képviselve. Jelenleg karunkon a vezető oktatók között 20 akadémikus (teljes állású, akik közül 8 professor emeritus), 94 egyetemi és főiskolai tanár (közülük 11 fő részfoglalkozású), 131 fő teljes állású egyetemi és főiskolai docens tevékenykedik. Teljes munkaidős oktató és kutató gárdánkban 86 fő rendelkezik MTA doktora címmel, a 384 fő teljes munkaidős oktatóinkból 333 – az 86,7%-a – rendelkezik tudományos fokozattal. Ennek megfelelően karunkon a biológia, a fizika, a földrajz- és földtudományok, a kémia, a matematika, illetve a környezettudomány területén hagyományosan minőségi oktatás és kutatás folyik. Az oktatókra, kutatókra, alkalmazottakra vonatkozó részletes adatokat a bevezetés 1. sz. melléklete tartalmazza.

Az elmúlt hét év külső környezeti változásai nagymértékben befolyásolták a Kar működését. Időrendben haladva:

Még az előző beszámolási periódusban, 2003-ban, az Informatikai Tanszékcsoport és a Térképtudományi Tanszék kivált a Természettudományi Karból és 2003. szeptember 1-vel önálló Informatikai Karként működnek. Szintén 2003-ban szűnt meg egyetemünk Tanárképző Főiskolai Kara, így a természettudományi szakos főiskolai tanárképzés a Természettudományi Kar feladatává vált. Ezt a képzést utóbb az Egyetem megszüntette.

A 2005 tavaszán elfogadott Egyetemi Tanácsi határozat (VIII/2005. (II. 28.) az Egyetem 2005. évi költségvetéséről) részeként az Egyetemi Tanács rektori biztos kinevezését rendelte el, és egyben felfüggesztett minden olyan központi és kari szabályzatot, előírást, amely a rektori biztos tevékenységét akadályozná. (Beleértve a Kar dékánja munkáltatói jogkörének ideiglenes felfüggesztését.) A biztos feladatai, jogosultsága a következők voltak: a) javaslattétel a TTK létszámának leépítésére, csökkentésére és egyéb bérmegtakarítást eredményező lépésekre; b) javaslat kidolgozása a kari szervezeti struktúra átalakítására; c) a kari keretgazdálkodás megszervezése, ellenőrzése; d) javaslat kidolgozása a TTK, a TÁTK és az IK jogos helyiség igényének arányaira a lágymányosi campuson.

A létszámcsökkenés végrehajtása a Karon 120 álláshely megszüntetését jelentette. Az Egyetemi Tanács XLVIII/2005 (VI. 20.) sz. határozatával fogadta el a létszámcsökkentés részleteit és állította vissza június 21-vel a Kar dékánjának munkáltatói jogkörét. Elrendelte továbbá a Kari szerkezet átalakítását, intézetek létrehozatalát.

Az Egyetemi Tanács CXXXIX/2005 (XII. 12) sz. határozatában fogadta el a Lágymányoson lévő két épület 812 dolgozószobájának megosztását az épületekben működő három Kar között. Eszerint a „– a közalkalmazotti státuszban az érintett karokon oktatóként, kutatóként és egyéb dolgozóként foglalkoztatottak, valamint a doktoranduszok számarányának, illetve az alapelvek szerinti helyiséghasználati jogosultságuknak megfelelően – 114 az IK, 92 a TÁTK és 606 a TTK használatába került”.

Ugyanezen határozat írta elő a bérhiánnyal küszködő karok, köztük Természettudományi Kar számára, hogy három évre szóló konszolidációs tervet készítsen. A Kar 12 pontban foglalta össze terveit, melyet a Kar Tanácsa februári ülésén hagyott jóvá. A konszolidációs terv végrehajtását nagyban segítette, hogy a finanszírozásról szóló kormányrendeletekben 2006-tól megjelent a természettudományokra vonatkozó kiegészítő normatíva, továbbá az, hogy az elfogadott határozat lehetővé tette, hogy a Kar jelentős pályázati és egyéb bevételei terhére is finanszírozza az évente majd 200 millió Ft kiadást jelentő folyóirat beszerzését.

A törvényi szabályozással átalakított képzési rend nyomán 2006. év nyarán kezdték meg tanulmányaikat az első – osztott rendszerű képzésbe felvett – hallgatók. Három év elteltével pedig elindultak az első mesterszakok. A megváltozott képzési rend a tanárképzést igen súlyosan érintette. Erről részletesebben az oktatásról szóló fejezetben lesz szó. A megváltozott tanárképzésben drámain csökkent a természettudományok iránt érdeklődő, tanári pályára készülő hallgatók száma. Későbbi, részletes szociológiai vizsgálat eredménye lehet a csökkenés okainak részletes feltárása, azonban az azonnali beavatkozás elkerülhetetlenné vált. A 2012-ben életbe lévő felsőoktatási törvény a tanárképzés területén ismét lehetővé teszi az osztatlan képzés bevezetését. A pontos részletek kidolgozása jelenleg is folyik. Várhatóan 2013 őszén indul ezen új rendszerű képzés első évfolyama.

A külső környezet további – előnytelen – változását jelezte a 2011 tavaszán megjelent Széll Kálmán terv, amelynek alapján a felsőoktatási finanszírozásának jelentős csökkentését lehetett prognosztizálni. Valóban, a 2011. év folyamán végrehajtott költségvetési zárolások elvonássá alakultak, és beépültek a 2012. évi költségvetésbe. Így ezen költségvetési sor az előző évi nyitó összeghez képest 32 md Ft-tal csökkent. Az elvonás hatásáról és további változásokról azonban majd a következő dékáni beszámoló fog szólni.

Az Egyetemen belül elrendelt intézkedések a Kar szerkezetének gyökeres átalakulását okozták 2005-ben, azóta azonban lényegében stabil szerkezeti keretek között működik a Kar. 2005-ben a korábbi 8 tanszékcsoportot 5 intézet váltotta fel. Az öt intézet: Biológiai Intézet, Fizikai Intézet, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kémiai Intézet, Matematikai Intézet. A Földrajz- és Földtudományi Intézeten belül két külön Központ jött létre. Sajnálatos módon, a Karon 2005-ben az Egyetemi Tanács által elfogadott határozat eredményeként végrehajtott létszámcsökkentés során az Idegen-nyelvű lektorátus megszűnt. Ennek következtében csak két ún. közvetlen dékáni hatáskörbe tartozó szervezeti egység marad meg. A szervezeti felépítést a bevezetés 2. számú melléklete tartalmazza.

Bár a rigid struktúra nem változott azóta, azonban az apróbb módosítások is fontosak. Időközben megalakult a Kari Szakmódszertani Központ, melynek célja a tanárképzéshez kapcsolódó szakmódszertani kutatások egyeztetése, közös fejlesztése. Létrejött továbbá 2011 végén a Kari Nagyműszeres Kutató és Műszer Központ. Ennek célja a több intézet munkatársai által használt, nagy beruházást igénylő műszerek közös működtetése és a közös kutatások ösztönzése.

A Centrum az alábbi európai színvonalú eszközökre épülve jött létre: Szupravezető mágnessel ellátott 700 MHz-es magmágneses rezonancia spektroszkóp (az országban a 2. legnagyobb, állami tulajdonban a legnagyobb NMR); nagyfelbontású, kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp (SEM/FIB); nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM); Fluoreszcenciával aktivált sejtszortírozó (FACS = fluorescence activated cell sorter).

Reményeink szerint újabb külső szakmai kapcsolatok létrejöttét is segíti majd ez a centrum.

Pályázatból valósult meg a Raman Optikai Aktivitás Spektrométer műszerre építő laboratórium fejlesztése a Kémiai Intézetben. A ROA világszínvonalú mérőeszköz, mely Magyarországon elsőként a Karon érhető el.

2011-ben a Karon nyitotta meg kapuit Magyarország első digitális planetáriuma, amely oktatási célokon túl a középiskolás diákok természettudományok iránti érdeklődésének felkeltésre is alkalmas lehet.

Az egyes intézetek belső szerkezete, hierarchikus felépítése jelentős mértékben eltér egymástól. A Kémia Intézeten belül mindössze négy tanszék van, melyek alapvető feladata az oktatás megszervezése. A tudományos kutatás szervezeti hátterét rugalmasan alakítható laboratóriumok (kutatócsoportok) adják. Ezek elnevezése visszatükrözi, de egyben ki is bővíti a korábbi tanszékek elnevezését. Az utóbbi években a Fizika Intézeten belül is erőteljes csomópontok alakultak ki. Legtagoltabb a Földrajz- és Földtudományi Intézet, illetve a Biológiai Intézet.

A Kar által elfogadott szabályozás szerint az intézetigazgatói megbízatás feltétele az egyetemi tanári munkakör. További változás, amely a szervezeti struktúra minőségérzékenységét is növeli, hogy az intézeti tanszékekre vezetői megbízást csak habilitációval is rendelkező docens kaphat.

A természettudományok fő területeinek egyenrangú kari képviselete teszi lehetővé a multi- és interdiszciplináris kutatásokat, ahol a szakterületek harmonikus együttműködése különleges fejlesztéseket, egymásra hatásokat eredményez. Ezeket az interdiszciplináris kutatásokat tovább erősítette a 2010 nyarán elindul TÁMOP-4.2.1.B pályázat, melynek teljes egyetemi összege mintegy 3 md Ft. Ebből 1.8 md Ft jut a Kar által vezetett két alprojektre. Mindkét alprojekt a Kar minél tágabb kutatógárdáját igyekezett összefogni. Az egyikben négy nagyműszer beszerzése köré csoportosult a munka, a másikban a nagyszámítás-igényű természettudományi kutatások fejlesztése volt a szervező elv.

A természettudományos kutatásokon belül megvalósult kölcsönhatások példái az anyagtudományok, az analitikai módszerek széleskörű alkalmazása, a molekuláris biológiai és ökológiai kutatások, a környezettudományi kérdések sokoldalú tudományos megközelítése, a matematikai modellezés. Mindezeken a területeken a Természettudományi Kar a budapesti régió szellemi központja. Ennek érdekében együttműködik hazai tudományos intézményekkel, elsősorban az akadémiai tudományos intézetekkel, a társegyetemek kutatóival és ipari kutatóhelyekkel. Az együttműködés hatékony formája a Természettudományi Kar befogadó funkciója: a tanszékek melletti akadémiai kutatócsoportok működtetése. A Magyar Tudományos Akadémia 2006-ban előírta, hogy akadémiai kutatócsoportot csak főállású egyetemi oktató vezethet, majd 2012-ben országos szinten jelentősen csökkentette az akadémiai kutatócsoportok számát. A csökkenés ellenére a Kar munkatársai igen eredményesen pályáztak, és jelenleg karunkon tizenegy akadémiai kutatócsoport működik, melyek sikeresen segítik kutatási és oktatási feladataink ellátását.

A Természettudományi Kar sokoldalú kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi egyetemekkel és kutatóhelyekkel. Legintenzívebbek a kapcsolataink a hazai intézmények közül a társegyetemek természettudományi karaival, továbbá a BME-vel, a Corvinus Egyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel, melyekkel közös képzéseket is megvalósítunk. Kiemelkedő tudományos kapcsolataink vannak hagyományosan az MTA különböző kutatóintézeteivel, de a közös kutatási pályázatok révén számos hazai és nemzetközi partnerrel is. Fontosnak tartjuk MTESZ elnökségével létrejött együttműködési megállapodást, melyet 2003–ban kötöttünk.

A Kar képzési tevékenységének három fő vonulata van: természettudományos szakemberképzés, természettudományi szakos tanárképzés (későbbiekben az egyetlen tanári szak természettudományos szakmai moduljai), továbbá doktori képzés. A beszámolási periódusban a felsőoktatás szerkezete jelentős változáson esett át. 2006-től kezdődően indult el az osztott rendszerű képzés. Először az alapképzési szakok indultak el, majd 2009-ben a mesterszakok. A beszámolási időszak alatt készítettük el a természettudományi mesterszakok (MSc) megalapításának dokumentumait, amelyeket benyújtottuk a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. A MAB véleménye alapján minden mesterszak megalapításához és indításához megkaptuk az OM engedélyét.

A Kar jelenleg képzési struktúráját mutatja a bevezetés 3. sz. melléklete. Az átalakítás a tanárképzés szerkezetét is érintette. Kormányrendelet írta elő a külön általános iskolai, illetve középiskolai tanárképzés megszűnését és az ún. „egységes tanári szak” létrehozását. Ez a szak nemcsak a kétfajta tanárképzést egységesítette, hanem egyúttal megszüntette a diszciplínák szerint tagolódó tanári szakok rendszerét is. Az egyetlen tanári szakon belül szakmai modulokként jelentek meg a diszciplínák. A természettudományok területén ez egyben azt is jelentette, hogy a kétszakos tanárképzés helyett lényegében másfél szakos tanári képzés alakult ki.

A tanárképzés a beszámolási időszak kezdetén nyolc területen folyt: matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, környezettan, technika és informatika. Erre az időszakra esett (2006-tól) az osztott képzésben elképzelt, azóta megbukott tanárképzés koncepció beindulása. (Ekkorra már az informatikatanár-képzés az Informatika Karra került, a technikatanár-képzés pedig gyakorlatilag megszűnt). Az osztott rendszerben az első hallgatói szándékokat 2007-ben lehetett észlelni, amikor a 2006-ban kezdő hallgatók tanári szakirányt választhattak. A jelentkezések tragikusan alacsonyak, mondhatni sporadikusak voltak különösen kémiából és fizikából. Azok később se haladták meg a becsült társadalmi igény 10-15 százalékát.

Nagy reményeket fűzünk a jelenleg formálódó, ismét osztatlan formában meghirdetendő szeparált középiskolai és általános iskolai tanárképzéshez.

A természettudományi tudományos utánpótlás nevelés mindig kiemelt jelentőséggel bírt a Természettudományi Karon. 1993 óta szervezett keretek között folyik a doktori képzés. Jelenleg hat doktori iskolában (biológia, fizika, földtudományi, kémia, környezettudomány és matematika) nagyszámú (26) doktori program közül választhatnak a doktori iskolába jelentkezők. Jelenleg mintegy 420-430 doktorandusz-hallgató van, melyek közül több mint 230-240 ösztöndíjas, a többi költségtérítéses. A teljes doktorandusz hallgatói létszám alakulását mutatja 2004-től 2012-ig a bevezetés 1. sz. ábrája. (Erre vonatkozó részletesebb adatokat tartalmaz az 1. fejezet.)

A TTK egyik alapvető jellemzője az intenzív kutatási tevékenység, ami az erős kutató kar jellegünket adja. Ennek bemutatására részletesebben tér ki a beszámoló, szakterületi szinten szerepelnek a rövid összefoglalások a kutatási aktivitásról. A tematikus bemutatás mellett a kutatási aktivitás fő paramétereit a mellékletekben foglaljuk össze. Az ezredfordulón még 500 millió Ft körüli éves pályázati bevételünket fokozatosan 1 milliárd forint fölé sikerült növelni, és a beszámolási időszakban a bevétel 0,98 – 3,2 milliárd Ft között mozgott. Kutatási tevékenységünkben hagyományosan az alapkutatások dominálnak, de egyre nagyobb mértékben vállal feladatokat a Kar az alkalmazott kutatások területén is. Megpróbálunk alkalmazkodni a sokcsatornás és folyton változó pályázati feltételekhez.

Annak ellenére, hogy képzési feladatunk jelentősen növekedett, és kutatási teljesítményünk országosan kimagasló a felsőoktatásban, a normatív finanszírozás bevezetése óta a Kar állandósult gazdasági, finanszírozási gondokkal küzd, eltekintve a 2002-es és a 2003-as évektől. Hasonló, az egyetemek által kicsit kezelhetőbb anyagi gondok alakultak ki a többi tudományegyetem természettudományi karán is, és a Természettudományi Karok Dékáni Kollégiuma több alkalommal megfogalmazta a helyzet tarthatatlanságát, és kérte a finanszírozás, a normatíva felülbírálását az OM-től, legutoljára pedig a miniszterelnökhöz fordult a természettudományos normatíva rendezése ügyében. Ma még nem ismeretes, hogy milyen intézkedéseket fognak hozni ebben az ügyben.

A felsőoktatás jelenlegi finanszírozási rendje sajátos szembenállásokat hívott létre az intézmények, egyetem és karai, kar és tanszékcsoportjai, tanszékcsoportok, tanszékek, oktatás és kutatásfinanszírozás, alaptevékenység és gazdasági, igazgatási tevékenység között. A TTK helyzete az ELTE költségvetési vitáiból jól ismert az Egyetemi Tanács előtt. A Természettudományi Kar mindig feladat és költségarányos költségvetés készítését tartotta fontosnak. Reméljük, hogy erőfeszítéseink nem lesznek hiábavalóak.

Nagyon fontos eredménynek tartjuk, hogy a Kar minden említett nehézség ellenére képes volt eddig megtartani működőképességét. Reméljük, hogy ez a továbbiakban is sikerülni fog.

I. Oktatás

A TTK alapoktatásának két fő területe továbbra is: a természettudományi szakos tanárképzés és a természettudományos szakemberképzés. Mindkét területen a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelő, és a Kar adottságaival, valamint a diplomák szintje iránti hagyományos igénnyel összhangban folyik a képzés. A tanárképzés szervezése 2006-tól kikerült a Kar kezéből, mivel az új típusú egységes tanári mesterszak szakfelelőse a PPK lett. Bizonyos típusú tanári mesterszakos bemenetek (pl. főiskolai diplomával) miatt komoly aggodalom alakult ki a képzés minőségének fenntarthatóságával kapcsolatban a tervezett képzési idő rövidsége miatt, miközben ezekre a képzésekre több jelentkező akadt, mint az osztott nappali reguláris kétszakos képzésre. Ezt az anomáliát részismereti képzés keretében felkínált tantárgymodulokkal sikerült több esetben kezelni. A nehézségek ellenére mind kutató, mind tanárképzéseink világszerte elismertek és a természettudományos értelmiség képzésében alapvető szerepet töltenek be. Az alapszakok esetén a keretszámokat mindenütt fel tudtuk tölteni, a felvételi ponthatárok az utóbbi években emelkedő tendenciát mutattak. Elvünk a kapuk szélesre tárása, azaz más intézményekhez képest időnként alacsonyabb ponthatárok kijelölése, majd a felvételt nyert hallgatók számára kritériumtárgyak segítségével a felzárkózásra való lehetőség felkínálása. A Kar nagy erőfeszítéseket tesz a képzések tartalmának folyamatos korszerűsítésére és a laboratóriumi infrastruktúra szinten tartására is. Külön figyelmet fordítunk az információs technológiák fejlődésének hatásaira.

Oktatóink tevékenyen részt vesznek középiskolai tehetséggondozásban, tanulmányi versenyek szervezésében, a diákolimpiai csapatok felkészítésében. Ez lehetőséget teremt leendő hallgatóink megismeréséhez, valamint kapcsolatot ahhoz a tanárgárdához, akik iskolai munkájuk során felfedezik és kibontakoztatják a tehetséges diákokat. Az egyetemi képzés tehetséggondozási feladataiból jelentős részt vállalnak a tudományos Diákkörök és a Bolyai Kollégium (részben az Eötvös Kollégium). A TDK-s hallgatók az Országos Diákköri Konferenciákon rendszeresen kiemelkedő eredményt érnek el.

A hallgatói létszámok alakulását tekintve meghatározó volt a 2008-ban lefolytatott kapacitásakkreditáció, amely meghatározta a különböző képzési területekre felvehető hallgatók létszámát. Ez a természettudományi képzési területen az ELTE-n mintegy 5400 hallgató képzését jelenti, amelyből a térképész mesterszak kb. 50 fős kontingensétől eltekintve mind a TTK-hoz tartozik. Hasonlóan, bár kisebb kapacitással érintettek vagyunk a gazdaságtudományi képzési területen a Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszak kapcsán.

Hallgatóink létszáma az elmúlt években jelentős fluktuációkkal, de folyamatosan a kapacitásunk közelében mozog. A régi osztatlan képzések fokozatosan csökkentek, míg az alapképzések már felfutottak, a mesterképzések – bár értelemszerűen három év késéssel, de – mára már viszonylag stabil állapotot értek el. A régi kifutó képzések statisztikai elemzésével már nem érdemes foglalkozni, így csak az alap és mesterképzésekre térek ki.

Az I/1 melléklet az alapszakok esetében mutatja a jelentkezések számát és a felvett hallgatók számát. A jelentkezések visszaesése 2008 tájékán országos tendenciákhoz igazodott. A felvételi létszámokon ez nem látszott meg, ami vonzerőnk stabilitását mutatja. A jelentkezések és felvételek aránya nem sokat mond, mivel a hallgatók párhuzamosan sok intézménybe jelentkezhetnek.

A I/2 melléklet a mesterszakos felvételeket mutatja 2009-ig visszamenőleg, mivel a mesterképzés akkor indult. Itt a jelentkezések száma sok új információt nem hordoz, mivel az alapvetően a saját intézményben végzettek számához igazodott. Intézmények közötti átjárást jelentős mértékben csak a környezettudomány mesterszakon tapasztaltunk (kb. 50 %). Az alapszakos végzések jelentős elhúzódása, továbbá a sokszor kis létszámok miatt a változások statisztikai szignifikanciája kicsi. Mindemellett a két legnépszerűbb szaknak a biológus és a geográfus bizonyult.

Az I/3. melléklet az alapszakos és mesterszakos végzéseket mutatja a releváns években. Ezekből az látszik, hogy az alapszakokon jelentős lemorzsolódás tapasztalható, a mesterszakokon ez – természetesen nem meglepő módon – jóval csekélyebb.

Az egyik legbeszédesebb diagram az I/4. mellékletben található, amely az alapszakos hallgatói „cash-flow”-t mutatja 2011-ben, azaz, az abban az évben végzett és az abban az évben felvett alapszakos létszámot. 2011-re – 5 évvel az osztott képzés indulása után – már úgy tekinthetjük, hogy egy állandósult egyensúly közelében lehetünk a felvételek és végzések tekintetében, így az arányok jellemzők a lemorzsolódásra. Megállapítható, hogy a földrajz és a földtudomány kivételével a lemorzsolódás aggasztóan magas.

Az I/5. melléklet a 2006-ban felvett hallgatók sorsát mutatja. Jól látszik a létszám csökkenése még az első végzések előtt, és hogy a képzés kis százalékban 5 évnél hosszabbra is nyúlik. (A végzettek oszlopai mindig a megelőző félévekre vonatkoznak, a piros keretezés csak arra utal, hogy a nyári vizsgaidőszakra várható a végzések nagyobb száma, és ez a tapasztalat is.)

E statisztikák javulását részben a felzárkóztató kurzusok növelésétől és szigorításától, részben pedig a 2010-ben végrehajtott alapszakos tantervmódosításoktól reméljük. Mindazonáltal ez ellen dolgozik, hogy a középiskolai természettudományos képzés volumene, az érettségizők száma, a tárgyak népszerűsége mind csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt néhány évben.

A kiadott diplomák számát három különböző csoportosításban az I/6. melléklet mutatja. A jövő szempontjából talán legfontosabb tanulság a költségtérítéses hallgatók számának relatív növekedése, ami elsősorban az államilag támogatott félévek elfogyasztása, és nem az eleve költségtérítéses képzésre felvett létszám növekedése miatt alakul így.

A Karon a kutatóképzés hagyományosan magas szinten folyik. A természettudományok minden területén (biológia, fizika, földrajz, földtudományok, kémia, matematika, környezettudomány) képezünk szakembereket. Kis szakjaink (pl. csillagász, meteorológus, geofizikus mesterszakok) is népszerűek és az országos szakember-utánpótlás szempontjából nélkülözhetetlenek. Nem egyértelmű az anyagtudomány mesterszak életképessége, és nagyon ingadozó a biofizikus mesterszak létszáma. Új szakként megjelent és „jól startolt” a Multimédiapedagógia és Oktatástechnikai Központból létrejövő Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ kezelésben lévő „tudománykommunikáció a természettudományban” mesterszak.

A tanárképzés helyzetét meghatározta az osztott rendszerű képzéssel megjelenő számos probléma, és az egyetlen tanárszak a Pedagógiai Pszichológia Kar felügyelete alá kerülése. A képzés beindulása során a karközi kommunikáció nehéz volt, a számos jogkörrel felruházott Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács kevés alkalommal ülésezett, és nem kezelte hatékonyan a problémákat.

Jelenleg a struktúra átalakítása folyik, amitől a tanárképzés szervezésére vonatkozó jogosultságunk visszaszerzését is reméljük.

A Kar szakos struktúrájának lényeges változása az osztott rendszerű képzés bevezetése miatt volt. A jelenleg érvényes struktúrát az alapszakok és a mesterszakok közötti főbb átmenetek jelzésével a bevezetés 3. sz melléklete ábrázolta. Ahogy a térképész mesterszak esete mutatja, az az Informatika Kar által hirdetett mesterszak, és a két kar közötti együttműködés egyik motiváló tényezője. Az együttműködés az elmúlt években zavartalan volt. Ennek másik jele a ma is közösen és sikeresen üzemeltetett Felvételi Iroda.

Ténylegesen intézményközi mesterszak a Biztosítási és Pénzügyi Matematika a Corvinus Egyetemmel. Ez a szak az egyik legtöbb hallgatót vonzó mesterszakja a Karnak.

Külföldi egyetemekkel közösen alapítottunk és indítottunk mesterszakra épülő szakirányú továbbképzési szakot European Forensic Science címmel. Ez a próbálkozás sok nehézséget hordoz a résztvevő országok (Németország, Olaszország, Magyarország) oktatási rendszereinek finom eltérései miatt.

A nyelvoktatást korábban koordináló – TTK Idegen Nyelvű Központ megszűnt. Hallgatóinknak közvetlen segítséget nem tudunk adni, bár az időközben az ELTE kezelésébe került Idegen-nyelvi Továbbképző Központ kérte a TTK segítségét a nyelvoktatásban idegen nyelvű szaktárgyak meghirdetése formájában, amiben együttműködünk.

Ugyancsak folytatunk elsősorban angol nyelvű képzéseket az Erasmus program keretén túl is, de ezek sajnos sporadikusak, áttörést nem sikerült elérni a létszámok emelkedése ügyében. Ugyanakkor rendszeresen folyik angol nyelven nagy létszámokkal gyógyszerészképzés, ettől a tanévtől kezdve német nyelven is, de ez a Semmelweis Egyetem érdeme, amellyel a képzés közösen zajlik.

Néhány mesterszakunk angol nyelvű akkreditációja megtörtént, vagy folyamatban van (pl. alkalmazott matematikus).

Ugyancsak az akkreditáció különböző fázisaiban vannak a következő mesterszakok: Humánbiológia-antropológia (létesítve, a hivatalos KKK megjelent);
Immunológia (létesítve, a hivatalos KKK megjelent) Etológia (a MAB a létesítést elfogadta, a KKK elkészítése folyamatban). A szintén létesített „A természettudomány története és filozófiája” mesterszakunk indítási folyamatát az akadályozza, hogy a Minisztérium a bölcsészettudományi képzési területhez sorolta.

A beszámolási időszakban a Természettudományi Karon a doktori (PhD) képzés, kibővült: egyrészt a Környezettudományi Doktori Iskola akkreditációjával a doktori iskolák száma ötről hatra nőtt (biológia, fizika, földtudomány, kémiai, környezettudomány, matematika); másrészt a doktori programok száma is 5-tel nőtt. E bővülés hátterében a környezeti biológiai, környezeti fizikai, környezeti kémiai, környezeti földtudományi programok mellett, a fizika tanítása doktori program is újként jelenik meg, s így a karon a doktori programok száma jelenleg 26. A doktori iskolák közvetlen szakmai és adminisztratív irányítását a doktori iskolai tanácsok végzik, a doktori iskolák vezetőinek irányításával. A doktori képzés kari szintű koordinálását a Kari Doktori Tanács végzi.

A három éves szervezett doktori képzésben állami ösztöndíjas és költségtérítéses doktorandusz-hallgatók vesznek részt. Az évente rendelkezésre álló állami ösztöndíjak száma a beszámolási időszak elején nem változott, az utóbbi évben viszont kis mértékben emelkedett. A képzésben résztvevő hallgatók létszám adatait a I-7. táblázat és I-7. ábra tartalmazza. Látható, hogy a költségtérítéses hallgatói létszámok jelentős mértékben csökkentek. Örvendetes, hogy megindult karunkon a Környezettudományi Doktori Iskola munkája, s mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses hallgatók között egyre nagyobb számban megjelennek ezek a hallgatók.

A Karon 2005-2011 között jelentős mértékben emelkedett a doktori (PhD) fokozatot szerző doktorjelöltek száma (61-ről 138-ra). Ezt a folyamatot, s a 2011-es kisebb visszaesés pontos számadatait az I-8. sz. táblázat és I-8. sz. ábra tartalmazza. A 2005-2011 időszakban 39 külföldön szerzett PhD fokozat honosítására került sor.

II. Tudomány és kutatás

A kutatómunka a Karon tanszéki keretek között folyik, miközben folyamatosan bővül a tanszékek, illetve az intézetek közötti együttműködés. Több kutatási téma valósul meg európai uniós partnerek, illetve hazai ipari partnerek közreműködésével. A kutatási tevékenység finanszírozása elsősorban hazai és külföldi forrásokból származó pályázati támogatással valósul meg. Igényes és eredményes kutatómunkát végeznek mindegyik intézetben.

Magyarországról egyedül az ELTE TTK Fizikai és Matematikai Intézete került be magas színvonalú kutatási tevékenységének köszönhetően a CHE Exellence csoport minősítésébe.

A QS World University Ranking 2005-től teszi közre a világ egyetemeinek az általa figyelembe vett szempontok szerinti rangsorát. 2007-től tudományterületenkénti rangsort is készít. Ekkor a „Natural Sciences” kategóriában az Eötvös Loránd University a 194. helyen állt. A következő évben felkerült a 174. helyre. Ennek helyes értékeléséhez meg kell jegyezni, hogy az általános vélemény ezen rangsorral kapcsolatban az, hogy évről-évre jelentős – talán indokolatlan – változások történnek az egyes egyetemek pozícióban. 2009-ben 198., 2010-ben 246., 2011-ben 250. helyet foglalta el.

A 2011. évben tudományágankénti is rangsort is készített a QS. Igen örömteli, hogy az „Earth Sciences” kategóriában egyetemünk a 101-150 helyre került. Külön kiemelendő, hogy a „citations” szempontban igen magas 44.2 pontot ért el.

A pályázati aktivitás általános növekedése mellett örömteli a Biológia és a Kémia Intézetek eredményessége, és figyelemreméltó a Fizikai és a Földrajz- és Földtudományi Intézetek egy-egy évben nyújtott jelentős pályázati tevékenysége. A kutatási tevékenység technikai hátterének fejlesztése is pályázatok útján történik. A beszámolási időszakban számos nagyon impozáns, s kimagasló kutatási potenciált nyújtó nagyműszer beruházás, laborfejlesztés történt, melyekre az intézeti kutatásoknál külön kitérünk. A pályázatok éves összegei a II-1. sz. táblázat és a II-1. sz. ábra alapján követhetők. Az éves bevételek nem egyenletesen oszlanak meg, mely egyrészt a gazdasági világválsággal, valamint azzal magyarázható, hogy a pénzügyi táblák a szerződés aláírásának évéhez rendelik az esetlegesen 3-4 éves futamidejű pályázati összegeket. A Karon folyó kutatómunka főbb területeit, témáit intézeti bontásban az alábbiakban soroljuk fel:

Biológiai Intézet

A Biológiai Intézet a beszámolási időszakban kiemelten sikeres kutatási tevékenységet folytatott. Mindenekelőtt is kiemeljük, hogy az intézetben RET és KKKK pályázat egyaránt zajlott (sejtkommunikációs kölcsönhatások, környezettudomány). A 2011. év végéig az intézetben 4 akadémiai kutatócsoport működött és a 2012. évben is 4 (bár más) kutatócsoport kezdhette el működését. Kutatóink sikeresen szerepeltek ERC és Lendület pályázatokon. A Biológiai Intézet a kérdéses időszakban mintegy 600 mFt értékben bővíthette infrastruktúráját (TÁMOP, KMOP stb. pályázatok), amelyből négy nagyműszer együttes is beszerzésre kerülhet (TEM, FACS, Kinetikai labor, genomikai labor). Jelentős támogatást nyertünk tananyagfejlesztésre is (TÁMOP). Az intézet kutatásai szerteágazóak, így a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhány jellegzetes, sok támogatást nyert területet, témát.

Elméleti biológiai kérdéskör: Új irányok az intra- és az inter-specifikus kooperáció kutatásában; A korai evolúció szimulációs modellezése: Infrabiológiai differenciálódás a Metabolikus Replikátor Rendszerben; Többváltozós biológiai jelenségek elemzése populáció és társulás szinten; In silico virology and immunology: modelling, simulation and data analysis

A biológiai sokféleség kutatása: Zuzmó közösség és a faállomány kapcsolatának vizsgálata; A faállomány hatása különböző élőlénycsoportok összetételére és diverzitására az őrségi erdőkben; A közösségi anyagcsere vizsgálata anaerob deklorináció során; A baktérium - gomba kölcsönhatások elemzése egy termesztésbe vont laskagomba (Pleurotus ostreatus) törzs szubsztrát átszövése és termőtest képzése során. A növény - gomba anatómiai és metabolikus kapcsolatok ökológiai jelentésőségének kutatása; Mikorrhiza-alkotó gombafajok molekuláris biológiai módszerekkel történő rendszerezése.

Szerkezeti biokémiai vizsgálatok: Vázfehérjék szerepe MAP-kineázok jelátviteli folyamataiban; A fehérjeaggregáció és amiloidképződés szerkezeti alapjai; a különféle morfológiájú aggregátumok kialakulásának körülményei és in vivo hatásuk vizsgálata; Fehérje-kölcsönhatások szerkezeti alapjainak feltárása és a kölcsönhatás szelektív gátlása irányított evolúciós eljárásokkal; Fehérjék flexibilitásának és enzimatikus tulajdonságainak összefüggései az enzim- és ligandumtervezésben.

Az autofágia szabályozása: Az autofág gének szerepe az élethossz szabályozásában a fonalféreg Caenorhabditis elegansban; A humán metasztázis inhibitor nm23 géncsalád C. elegáns ortológiainak genetikai analízise; Az autofágia szabályozása, a szabályozásában és mechanizmusában részt vevő új gének/géntermékek azonosítása a Drosophiláknál.

Viselkedésökológiai kutatások: Egyedi minőség, ivari jelzések szerepe a gerincesek párválasztásában és szaporodási befektetésében; Ivararány manipuláció madaraknál; Stressz szint mérése ökológiai és viselkedési vizsgálatokban nem-invazív módszerrel; A kutya vokalizációja - egy szokatlanul változatos kommunikációs rendszer vizsgálata strukturális, funkcionális és genetikai szempontból; Szexuális szerepek szociális tanulása változatos szapordási rendszerekben; Kooperáció és konfliktus a szülők között: a széki lile kotlási viselkedése.

Humán biológia és immunológia: A reprodukciós öregedést kísérő testszerkezeti változások változókorú nőkben; Nagyon hátrányos helyzetű kistérségű települések gyermekeinek auxológiai vizsgálata; Dendritikus sejteket felismerő rekombináns ellenanyagok és természetes ligandumok kombinációival borított nanorészecskék immunológiai tulajdonságainak vizsgálata; Normál és kóros immunfolyamatok kialakulása és szabályozása során kialkuló sejtes és molekuláris immunválasz; B-sejt specifikus célzott terápiás lehetőségek Rheumatoid Arthritisben; Szteroidok szerepe a patogénfelvétel, limfocita jelátvitel és az autoimmunitás szabályozásában.

Neurobiológia: Agyi szinkronizációs mechanizmusok alvás alatt, és kóros állapotokban, plasztikus változások, görcskészséget befolyásoló tényezők tanulmányozása. Környezeti károsítók, növény-védőszer maradványok, gombatoxinok idegi működésre kifejtett hatásának elemzése. Az idegsejtek neurodegeneratív sejtpusztulását befolyásoló jelátviteli útvonalak tanulmányozása, protektív útvonalak jellemzése. Idegsejt-tenyészetekben lezajló dinamikus folyamatok (nyúlványnövekedés, sejttest vándorlás, intracelluláris transzport) elemzése fáziskontraszt és fluoreszcens video-mikroszkópos felvételek alapján

Növénybiológia, növényi stresszélettan és biotechnológia: A növényi anyagcserében alapvető fontosságú plasztisz-differenciálódás és a klorofill bioszintézisének kutatása. Nehézfémekkel szennyezett talajok egészségkárosító hatásainak értékelése öko- és fitotoxicitási paraméterek alapján. Nehézfémek elicitorhatásának kutatása. A fény-stressz és az oxidatív stressz kutatása. Farmako-botanikai kutatások. Idegen eredetű, DNS-t nem tartalmazó transzgénikus búza előállítási lehetőségeinek tanulmányozása; A gyenge termőképességű területek alternatív hasznosítása biotechnológiai módszerekkel, vadon-termő gombák termesztésbe vonásával; Új típusú ehető vakcinák előállítási lehetőségének tanulmányozása gabonafélék szemtermésében géntechnológiai módszerrel.

A Biológiai Intézet kezdeményezésére jött létre az Art and Science Nobel-laureate Lecture Award. A díjat ezidáig Harald zur Hausen orvos és Ahmed Zewail vegyész vehette át előadását követően.

Fizikai Intézet

A standard modell kiterjesztésének vizsgálata véges hőmérsékleten. Anyagok méretfüggő tulajdonságainak mérnöki vizsgálata. Funkcionalizált határfelületek fejlesztése és alkalmazása specifikus biokémiai és kémiai rendszerekben. A magyar gimnáziumi tananyag digitális képekkel, animációkkal és Flash alapú interaktív demonstrációkkal való teljeskörű illusztrációja. A fázisátalakulások és szimmetriasértő fázisok dinamikája. Koherens elektronrendszerek tanulmányozása komplex nanostruktúrákban. Galaxisok kialakulásának asztrofizikája. Nem-egyensúlyi kvantumtérelmélet. Kvantumszíndinamika téridő rácson dinamikus fermionokkal. Gyorshűtéssel, mechanikus ötvözéssel, ill. nagy deformációval előállított nanokristályos anyagok mikroszerkezete, termikus és mechanikai tulajdonságaik. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata. Nemperturbatív vizsgálatok a térelméletben. Struktúrák dinamikája nagy szabadságfokú rendszerekben. Az embrionális érhálózat önszerveződése. Biológiai releváns folyamatok elméleti és kísérleti vizsgálata. Komplex hálózatok vizsgálata statisztikus fizikai módszerekkel. Áramlások és reakciók környezetünkben. Heterogén kommunikációs hálózatok optimális kihasználását szolgáló eszközök kutatása és fejlesztése. Galaxis populációk szélessávú analízise. Nem-kristályos vékonyrétegek, szerkezet vizsgálata. Alagutazó mágneses ellenállás vizsgálata. Nanobiotechnológiai kutatások. AdS/CFT dualitás vizsgálata. Extrém érték statisztikák.

Földrajz- és Földtudományi Intézet

Földrajztudományi Központ

A negyedidőszakban zajló őskörnyezeti és morfotektonikai rekonstrukciót célzó tanulmányok a Gödöllői-dombságban és a Duna-teraszokon. A Duna teraszok kormeghatározása kozmogén ¹⁰Be izotóppal és lumineszcenciával, a tektonika és a klíma hatása a negyedidőszaki folyóbevágódásra Magyarországon. Karsztkutatások, ezen belül is az epikarsztos rendszerek természeti és antropogén folyamatok hatására bekövetkező változásainak komplex vizsgálata a Tapolcai-karszton és a Gömör-Tornai-karszton, valamint mérsékelt övi és szubtrópusi övezetek karsztvidékei degradációjának és integrált rehabilitációs lehetőségeinek tanulmányozása. Tájszerkezeti változások antropogén okai és következményei, a táji mintázat és a funkciók összekapcsoltságának kutatása, egykori bánya- és iparvidékekés vizes élőhelyek tájökológiai vizsgálata és a táj-rehabilitáció lehetőségei. Az alternatív energiahordozók hazai lehetőségei. A Visegrádi hegység integrált vizsgálata a regionális vulkáni sztratigráfia megállapítása céljából. Regionális folyamatok Európában és Magyarországon, területi elemzések módszerei, társadalmi térelmélet, az információs társadalom tereinek kutatása, összehasonlító városföldrajzi vizsgálatok, Kelet-Közép-Európa etnikai földrajza, közlekedési hálózatok aktuális és történeti földrajzi vizsgálata. Területi növekedési pályák vizsgálata Magyarországon 1990-2008 közötti időszakban.

Földtudományi Központ

A Kárpát-Pannon térség geodinamikája és utolsó vulkáni kitörései; miocén-pliocén deformáció és üledékképződés, holocén és pleisztocén klímaváltozás és emberi hatás. Neogén mészalkáli vulkanizmus és hidrotermális tevékenység. Paleotektonikai rekonstrukció közép- és kelet európai variszkuszi granitoidok korrelációja alapján. Kanári-szigeteki bazaltkomplexumok eredete. Szulfid beágyazódások jelentősége a felső köpenyben. A Pannon-medence és a DNy-Ibériai-félsziget xenoltijának tanulmányozása. Magyar és orosz vulkáni területekről származó felsőköpeny-kőzetekben és alkáli bazaltokban megjelenő zárványok vizsgálata. Az iparban hasznosítható platinafémek új forrásai. Nanoásványok szerkezeti és kristálykémiai vizsgálata. Mezozoós magmatizmus vizsgálata a Balkánon és a Kárpát-medencében.

A PGAA módszer archeometriai alkalmazásai. A Székesfehérvári Romkert építőköveinek vizsgálata a műemlékvédelem szempontjából. A Kárpát-medencei legkorábbi neolitikumi kerámiák első részletes archeometriai feldolgozása. Csiszolt kőeszközök és szerszámkövek tipológiai osztályozása és az eszközök funkcionális és archeometriai vizsgálata.

Mélységi szerkezetek hidraulikai viselkedése és folyadékmozgásra gyakorolt hatásai az Alföldön. A Budai Termálkarszt megcsapolódási jelenségeinek vizsgálata. A geotermikus potenciálértékelés és a használat fenntarthatósága.

A felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásának vizsgálata.

A hazai tengeri egerien makro- és mikrofauna paleoökológiai-faciológiai kutatása a medence-batimetria és szekvencia-sztratigráfia szempontjából. Alpi mezozoós fáciesvizsgálatok. Benthosz foraminiferák vizsgálata a Mecsek, a Dunántúli-középhegység és a Bükk középső-jurájából. Környezettörténet éves felbontással. A bükkábrányi eltemetett miocén erdő komplex vizsgálata. Környezettörténet a szír partvidéken a középkorban. Talajerózió. Múltbéli földrengések parametrizálása. Bakonyi felsőkréta dinoszaurusz lelőhelyek földtani és őslénytani vizsgálata.

A Kárpát-Pannon térség geodinamikája. Köpenyáramlások 3D modellezése. Régészeti geofizika. Kőzetfizikai és mélyfúrási adatok integrált értelmezése. Tektonikus geomorfológia és felszínfejlődési modellezés. Földalak-modellek felsőgeodéziai alkalmazásokban

Bolygórendszerek dinamikájának elméleti vizsgálata. A Merkur körüli mágneses tér mérése űrmisszióban. Csillagok és bolygórendszerek keletkezésével kapcsolatos műholdas adatok elemzése. Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika. Ionoszféra- és magnetoszféra-kutatás földfelszíni állomások és műholdfedélzeti mérések alapján. Távérzékelés alkalmazása a környezet és a növénytakaró vizsgálatában. A kvarter felszínfejlődés vizsgálata numerikus felszínfejlődési modellek (SPM), távérzékelt adatok és terepi vizsgálatok segítségével a Dunántúl középső régiójában. Műholdvevő állomás üzemeltetése.

A városi hősziget probléma új módszertani közelítései. A növénytakaró műholdas vizsgálati módszereinek fejlesztése. Magyarország szén-dioxid mérlegének meghatározása felszíni és repülőgépes mérések, illetve biogeokémiai modell segítségével. Egyéb üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának mérése. A Kárpát-medence éghajlatának tendenciái és ezek lehetséges hatása a levegőminőség alakulására. Alacsony vegetáció feletti üvegház hatású gázok mérlegének meghatározása különböző európai klímaövekben. A talaj és az időjárási események kapcsolatának vizsgálata. Lokális és regionális skálájú légköri szennyezőanyag terjedés modellezése. Elnyert műszerpályázatok keretében került sor a Siemens D5000 röntgen pordiffraktométer felújítására, korszerűsítésére. Alkalmazott ásványtani laboratórium és az ELTE TTK FFI műszerközpont is fejlesztése is pályázati forrásból lehetővé vált. Elnyert ismeretterjesztési pályázat teszi lehetővé a „Vulkán-nap” évenkénti megrendezését 2010-től.

Kémiai Intézet

A Kémiai Intézetben az elmúlt években a kutatások jelentős része a következő tématerületek köré csoportosult:

Környezetvédelem: A vizsgálatok kiterjedtek a budapesti ultrafinom méretű városi aeroszol tulajdonságainak, környezeti és egészségügyi hatásainak vizsgálatára. Vizsgálták a belső légtéri levegőszennyezést és az egészségi kockázatokat korszerű irodai épületekben. Kutatások folytak égési folyamatok vizsgálatára, különös tekintettel a megújuló üzemanyagokra, így a biodízel-vegyületek gyulladásának és égésének tanulmányozására. Egy másik ígéretes, ugyancsak vizsgált megújuló energiaforrás és vegyipari nyersanyag a gamma-valerolakton. Az élelmiszerbiztonság területére esik analitikai módszerek és méréstechnikák kidolgozása élelmiszerekben nanoskálán előforduló szteroidok azonosítására és meghatározására. Új módszereket fejlesztettek ki a szennyvizek tisztítására. Regeneratív üzemanyagcellát fejlesztettek ki kogenerációs menetrendkövető minierőművek üzembe állítására.

Anyagtudomány: Anyagtudomány-jellegű vizsgálatok tárgya volt a mágneses és elektromos rendezettség közötti összefüggések vizsgálata multiferroikus anyagokban. Több kutatócsoport foglalkozott a folyadékok szerkezetének vizsgálatával és a fluid-fluid határfelület tulajdonságainak jellemzésével. Az intézetben vizsgálták elektrokémiai folyamatok hatására bekövetkező mechanikai változásokat elektromosan polarizálható szilárd/folyadék határfelületekben. Jelentős ípari vonatkozásai lehetnek a különféle eljárásokkal előállított mikrokristályos, amorf és kristályos bevonatoknak, amelyeket Mössbauer-spektroszkópiával tanulmányoztak. Anyagtudományi vonatkozású a szén nanoszerkezetek kísérleti és elméleti vizsgálata.

Elméleti kémia: Az intézetben folyó kvantumkémia kutatások a világon élenjáróak és már a kvantumkémia negyedik korszakának felelnek meg. A vizsgálatok tárgya volt az elektronkorreláció elmélete és alkalmazásai molekuláris- és nanorendszerekre. A globális felmelegedés pontosabb megértését teszi lehetővé a kis molekulák infravörös elnyelésének elméleti vizsgálata.

Gyógyszerkutatás és biológiai rendszerek kémiája: Számos kutatás tárgya volt az élő szervezetben található molekuláris anyagi rendszerek vizsgálata, amelyek gyógyszerfejlesztésnek is alapjául szolgálhatnak. Vizsgálták például a fehérjefeltekeredés alapjait atomi szintű kísérleti és számítási módszerekkel, valamint a szerkezeti dinamika szerepét peptidek és fehérjék kölcsönhatásában, valamint a biológiailag aktív peptidek és peptid-biokonjugátumok szerkezet-funkció összefüggéseit. Tanulmányozták a gyógyszerek célbajuttatását peptid-konjugátumokkal és a tumorellenes hatást proteomikai megközelítéssel. Új módszereket dolgoztak ki rákellenes gyógyszerek sejtekbe juttatására fúziós peptidekkel.

Matematikai Intézet

A Matematikai Intézet a 2005-2011 időszakban is nagy aktivitással vett részt a K+F pályázatokban. Az OTKA alapkutatási pályázatokban az Intézet 16 pályázatot nyert (kb. ugyanannyi pályázat kezdődött a beszámolási időszak előtt, melyek részben a 2005 utáni időszakra vonatkoztak) analízis, algebra, geometria, differenciálegyenletek, diszkrét matematika, számelmélet és optimalizálás témakörökben, vagyis lényegében az Intézet valamennyi fontosabb kutatási területén. Ezek közül kiemelnénk a „Diszkrét és folytonos: gráfelmélet, algebra, analízis és geometria találkozási pontjai” nagy OTKA pályázatot, melyben az Intézet több tanszéke is részt vett.

Ugyancsak fontos kiemelni a két, gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási projektet, melynek témája a jövő internetje illetve a diszkrét optimalizálási struktúrák. Az Intézet négy tanszékén is volt közvetlen hasznosításra irányuló NKTH-s nagy projekt.

A beszámolási időszakban – kihasználva az akkor még hatályos innovációs törvény adta lehetőségeket – számos kutatás-fejlesztési szerződést kötöttek az Intézet tanszékei. Volumenében jelentősek volt a különböző biztosítóintézetekkel, illetve pénzügyi kutatásokkal foglalkozó intézetekkel kötött szerződések.

A nemzetközi porondon is számos sikeres pályázat volt az Intézetben. Ezek közül kiemelkedik a Lovász László (aki 2010-ben elnyerte a japán Nobel-díjként emlegetett Kyoto-díjat) DISCRETECONT című, az FP7 keretprogramban elnyert ERC pályázata, valamint Grolmusz Vince ScrIN-SILICO című FP6 keretprogramban futó, az ELTE-n koordinált projektje. Bilaterális TÉT projekt 5 volt a beszámolási időszakban. Ugyancsak alapvető fontosságú nemzetközi pályázatok támogatták a Matematikatanítási és Módszertani Központot, ezek közül a MATH-BRIDGE projekt volt a legfontosabb. Az Intézetben működik az MTA-ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport (EGRES).

Miután az Intézet kiemelt feladatának tekinti a középiskolákkal való kapcsolattartást, valamint az egyetemi oktatás fejlesztését, így rendszeresen (sikerrel) részt vettünk TÁMOP tananyag-fejlesztési pályázatokon, valamint az Infopark Alapítvány tudománynépszerűsítő, a középiskolás tanulók egyetemre jutását segítő programjaiban. Ebbe a témakörbe tartozik az Intézet részvétele az ELTE házhoz megy, valamint a Hallgatói Alapítvány Diákkutatói Programjában is.

Tudománytörténeti és tudományfilozófiai Tanszék

Tudás és társadalom. A tudomány társadalmi szerkezetének változásai – modellezési és szociális–hálózat elemzési eszközök felhasználásával. A fizika filozófiai kérdései – a fizika kérdésfelvetéseinek történeti, társadalmi és kulturális kontextusba illesztett tárgyalása. A tudománytörténet természetfilozófiai dimenziója – Bohr, Boltzmann, de Broglie, Fényes, Jánossy, Schrödinger, Turing, Whitehead ilyen irányú munkásságának áttekintése, a filozófiai előfeltevéseknek és a tudomány történetében betöltött szerepüknek elemezése.

Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ

Az innováció transzfer projektben a Tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak részére adaptáltunk és dolgoztunk ki és tananyagokat, online és papír alapú tankönyveket és módszereket a londoni Természetrajzi Múzeum, a berlini Freie Universitaet, és a Dortmundi Egyetem segítségével.

A Knowledge Practice Laboratory c. projekt 9. munkacsomagjának célja a tanárképzés és továbbképzés hatékonyabbá tétele informatikai eszközökkel. A magyar csoport mintegy 600, osztatlan tanulócsoportos általános iskola pedagógusainak igényeit felmérve, öt megye és Budapest 21 iskolájában végzett tanár-továbbképzéssel kísért fejlesztő iskolakísérleteket. A kidolgozott „Mentorált innovációs módszer” Kiváló EU Projekt lett és az UNESCO támogatásával 2010-ben Kenyában is kipróbálásra került.

A nemzetközi összehasonlító informatikai kompetencia vizsgálatokon alapuló Developing the European Pedagogical ICT License projekt eredménye a magyar tanár-(tovább)képzés igényei szerint adaptált, 21 modult tartalmazó és 400 pedagógussal kipróbált Európai Tanári Számítógépes Jogosítvány. A 40 kiképzett mentor tanár máig is folytatja az IKT alapú pedagógus továbbképzéseket. Sajnos, a projekt után a TTK-n megszűnt a tanár szakosok oktatástehcnikai képzése, ezt a PPK vette át az ELTE minden karán, ezért a nemzetközi tananyagokat a pedagógus-képzésben már nem tudtuk hasznosítani.

A Calibrating eLearning in Schools projekt célja az intelligens kereső rendszerrel ellátott, 27 ország digitális tananyagait tartalmazó, Európai Digitális Tananyag Adatbázis kialakítása és iskolai beválás vizsgálata volt.

A Network of Multigrade Education projekt során 4 magyar összevont tanulócsoportos általános iskolában végeztünk fejlesztő programokat, amelyekben digitális tananyagokat és interaktív számítógépes környezeteket próbáltunk ki 6-10 éves tanulók matematikai, rajzi, anyanyelvi és környezetismereti oktatásában.

A kutatási tevékenység eredményei színvonalas közlemények formájában jelentek meg. A nemzetközi és hazai folyóiratokban megjelent közlemények, az önálló könyvek, könyvfejezetek és egyetemi jegyzetek száma jelentős mértékben nőtt a beszámolási időszakban. Ezek adatai a II-2. sz. ábrán, és a II-2. sz. táblázatban kerülnek bemutatásra.

A Karon a habilitációs eljárás jelenleg öt tudományágban (biológia, fizika, földrajz/földtudomány, kémia és matematika) folyik az egyetemi, illetve kari habilitációs szabályzatoknak megfelelően. A környezettudomány területhez tartozó Habilitációs Bizottság létrehozatala most van napirenden. E szabályzatokkal összhangban minden szakterület habilitációs bizottsága elkészítette a saját szakterületi követelményrendszerét. A habilitációs eljárás lefolytatása során elsőként a Szakterületi Habilitációs Bizottságok, majd a Kari Habilitációs Bizottság vizsgálja a jelölt szakmai tudományos és oktatói tevékenységét és dönt az eljárás lefolytathatóságáról, illetve az eljárás lefolytatása után tesz javaslatot az Egyetemi Habilitációs Bizottság felé a habilitált cím odaítélésére. A szakterületi habilitációs bizottságok vizsgálják meg a jelölt tudományos és oktatói teljesítményét, jelölik ki a szakmai bíráló bizottságokat, a bizottságok elnökeit, tagjait, illetve az írásos bírálatokat készítők személyét. A habilitációs előadás(ok) elhangzása után a szakmai bíráló bizottság véleményének figyelembe vételével értékelik a jelölt teljesítményét és tesznek javaslatot a Kari Habilitációs Bizottságnak a habilitált cím odaítélésére. A Természettudományi Karon 2005-2011 között 77 személy kapta meg a habilitált címet és négy eljárás fejeződött be elutasítással. A habilitált címet elnyertek számát évenkénti megoszlásban a II-3. sz. táblázat tartalmazza.

III. Működési feltételek

Oktatást, kutatást segítő tevékenység

A Kar nemzetközi kapcsolatainak fontos részét képezik az egyetemek között hagyományosan fennálló együttműködések. E közvetlen kapcsolatok keretében a teljes időszakban 20 oktató, kutató utazott ki, illetve 11 külföldi egyetemi oktató, kutató látogatott a Karra. Ebben az időszakban a pénzügyi keretek szűkössége miatt a kiutazások száma csökkenő tendenciát mutatott.

Az Erasmus hallgatói és oktatói mobilitás pályázatok kereteit a Kar az elmúlt évek során kihasználta. 273 hallgató, illetve 74 oktató számára nyílt lehetőség e program keretében külföldi egyetemen tanulni, dolgozni. Az Erasmus program keretében egyetemünkre érkező hallgatók (111 fő) és oktatók száma (37 fő) jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban.

A Ceepus program keretében 86 külföldi látogatott Karunkra, valamint 54 hazai oktató, kutató, illetve hallgató látogatott külföldre.

A Kar oktatói rendszeresen fogadnak részképzésre határon túli magyar hallgatókat, több oktatónk hatékonyan segíti a határon túli magyar nyelvű egyetemi/főiskolai oktatást, tanár-továbbképzést.

A nemzetközi kapcsolatok részeként jelentős számban utaztak oktatók, kutatók, PhD hallgatók, hogy nemzetközi konferenciákon vegyenek részt, illetve tartsanak előadásokat külföldi egyetemeken. A 2005-2011 időszakban összesen 6058 kiutazás történt. Az egyre szűkösebbé váló pénzügyi források miatt a kiutazások száma jelentősen csökkenő tendenciát mutat. A nemzetközi kapcsolatok részeként 134 rövidebb, hosszabb időtartamú kiutazás valósult meg tanulmányút, kutatómunka céljából.

Munkavállalás céljából a beszámolási időszakban 5 kiutazás történt.

A fenti adatokat részleteiben a III-1. sz. táblázat tartalmazza.

Hallgatói önkormányzat

A kari vezetés kapcsolata a Hallgatói Önkormányzattal végig kiegyensúlyozott volt és kölcsönös tiszteleten alapult. Különösen sokat segített a HÖK a Kar PR tevékenységében, ide értve az Educatio kiállításokon való megjelenést, a kari nyílt napok szervezését és lebonyolítását, továbbá a dékáni kézfogókon, diplomaosztókon és hasonló rendezvényeken való önkéntes segítséget. Meg kell említeni a hallgatói képviselők fegyelmezett jelenlétét a Kari Tanácsban és számos bizottságban, egyéb testületekben. Ez azt mutatta, hogy ezen képviselők kiválasztása megfelelő módon történt, munkájukat komolyan vették.

Értékesnek tekintendő a HÖK közösségteremtő tevékenysége a gólyatáborok szervezésétől kezdve a gólyabálokon keresztül az Eötvös-napi rendezvényekig, amelyek mindig kulturált módon zajlottak.

Kari Könyvtár

2002. januárban alakult meg a Kari Könyvtár.

Az ELTE TTK Kari Könyvtára 2012-ben az alábbi gyűjteményekből áll: Biológiai, Fizikai, Földtudományi, Földrajzi, Kémiai, Környezetfizikai, Matematikai szakgyűjteményekből, valamint a Médiatár, és a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék gyűjteménye. A Kari Könyvtár létrehozása óta az OM Felsőoktatási Könyvtár-támogatási Pályázatából, az oktatók és kutatók pályázataiból és a doktori iskolák kereteiből is folyamatosan gyarapította állományát.

A Könyvtár költségvetése a válságos 2005. év óta 4.300 eFt, de ezt a keretet a Kar minden évben a szükségletnek megfelelően kiegészítette.

A könyvtári személyzet 22 fő, ebből szakképzett könyvtáros 18. Múlt évtől új vezetője van a Kari Könyvtárnak.

2011. december 31-én a Kari Könyvtár könyv és kötött/tékázott folyóirat állománya 376 927 kötet és 20 143 egyéb dokumentum volt. A kurrens nyomtatott folyóiratcímek száma 505, ebből külföldi 446. A Kari Könyvtár szolgáltatásait 4 822 érvényes regisztrációval rendelkező olvasó vette igénybe az elmúlt évben. A kölcsönzött dokumentumok száma 17 000, a könyvtárközi kölcsönzések száma 193 volt.

A Könyvtár 16. sz.-18. sz.-ból származó muzeális állománya 549 egység.

Folyamatosan gyarapszik a számítógépes könyvtári adatbázis (jelenleg 121 705 példányrekord van rögzítve) az ALEPH integrált könyvtári rendszerben. A számítógépes katalógus elérhető a Könyvtár honlapjáról: http://ttklib.elte.hu és a http://aleph.elte.hu címeken. Elektronikus formában a Science Direct, Web of Science, Springer Link, MEDLINE, MathSciNet, ACM Digital Library, EBSCO, JSTORE, Nature, Scopus, Zentralblatt Math., Journal Citation Reports  stb. adatbázisok érhetők el 31 számítógépen a könyvtár területén, és a kari oktatók, kutatók számítógépein.

Egy éve új integrált könyvtári rendszer került bevezetésre az ELTE könyvtárainak többségében: az ALEPH. Így a Karon is megtörtént az átállás a régi Horizon integrált könyvtári rendszerről. Az átállás gyorsan, zökkenőmentesen történt, mely a kollégák részéről nagyon sok többletmunkát igényelt. Az elmúlt évben több tanfolyam is indult az új integrált könyvtári rendszer használatáról, amelyeken a Kari Könyvtár munkatársainak mindegyike részt vett. Emellett, továbbra is jól működik a telefonos és e-mailes tájékoztatás, illetve hosszabbítás is.

A Könyvtár honlapjának napi több száz látogatója van, amely törekszik arra, hogy minél több aktuális információhoz jutassa olvasóit (http://ttklib.elte.hu).

A Kari Könyvtár is bekapcsolódott az MTMT adatbázis feltöltésébe, s szervezésében megindult az MTMT adatbázis többszintű oktatása, mentorálása és szervezett feltöltése. A rendszerbe jelenleg 8 424 közlemény, és ezekre történő 107 307 hivatkozás van feltöltve.

A Kari Könyvtár is részt vesz az EK EKSZ „K21” „MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROJEKT”-ben, amelynek keretében „A hallgatói elégedettségi felmérés” program is fut. Ebben a Kar könyvtára végzi a vizsgálat szociológiai és számítástechnikai támogatottságát. Az ETR-ben és az EKSZ-portálon már elérhető a könyvtár munkájának minőségét mérő kérdőív (http://elte-lis.blogspot.com/2012/02/konyvtari-szolgaltatasok-velemenyezese.html).

A Könyvtár munkatársai segítséget nyújtanak a Médiatárban elhelyezett Speciális Nyelvi Labor eszközeinek rendeltetésszerű használatában a fogyatékkal élő hallgatóknak. Az ELTE BTK könyvtár szakos hallgatói szakmai gyakorlatának is helyet ad a TTK Könyvtára. Folynak a selejtezési munkálatok, amelyek mindegyik szakgyűjteményt és minden dokumentumtípust érint. Számos továbbképzés került megrendezésre az EK, az OSZK és a TTK Kari Könyvtár szervezésében, melyek segítették a Kari Könyvtár munkatársait a napi munkában (Pl.: Ügyfélszolgálati Tréning, Könyvtárvezetői ismeretek, Műhelysorozat)

Természetrajzi Múzeum

A Természetrajzi Múzeum a Lágymányosi campuson, az ún. Déli Tömbben foglal helyet és 2002 júniusában nyílt meg. A Múzeum hivatalos megalapítására pedig 2004-ben került sor. Az intézmény több egységből áll, amelyek keletkezésük időrendjének megfelelően az alábbiak:

Az Ásványtani Gyűjteményben több mint 25000 rendszerezett és katalogizált ásvány és kőzet található. Ezeknek csak egy része szerepel az állandó és az időszaki kiállításokon, jelentős hányada az Ásványtani Tanszék raktáraiban pihen. Az Ásványtani Gyűjtemény ugyancsak nemzeti értéket képviselő tárló együttese hazánk legnagyobb összefüggő antik bútorkollekciója, amelyet a Kar Lágymányosra költözése során eredeti állapotában, korhűen építették meg, beleértve ebbe a befogadó helyiségek kialakítását is.

A Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény ebben a formájában egy teljesen új kiállítási anyag. A Trefort kerti egykori európai hírű múzeumaink biológiai része, az ásványtani és paleontológiai gyűjteményekkel ellentétben a második világháborúban szinte teljesen tönkrement. A kiállított anyag egyrészt a megmaradt készítményekből, másrészt újakból áll. A tárlókban összerendezetten szerepelnek az egyes törzsek, osztályok stb. kövületei és jelenleg is élő fajai, de tanulmányozhatóak itt a biológiai kutatások eszközei is (mikroszkópok, mérlegek, fotométerek, centrifugák stb.) Igen jelentős a folyamatosan bővülő, és a legkülönbözőbb állatok csontvázait felvonultató gyűjtemény is, amelynek gyarapítása az Állatház jelenlegi gondozójának lelkes munkájának köszönhető.

A Matematikai Szakgyűjtemény anyagát jelenleg elsősorban egy magántulajdonban lévő kiadvány és könyvanyag, továbbá modellgyűjtemény alkotja.

Mindhárom gyűjteményi rész nyilvános. A gyűjteményekbe betérő érdeklődők között sok a szervezett csoport. Számos elismerést kapott a Természetrajzi Múzeum. Mindhárom gyűjtemény anyaga folyamatosan fejlődik.

Gazdasági áttekintés

Költségvetési előirányzatok alakulása

A Kar bevételi előirányzatai tervezetése során a Kari főcsoportokhoz tartozó utalványkódokra tervez, azaz a pályázati bevételeket és ennek megfelelően az azok terhére megvalósított kiadásokat sem tartalmazza. Az általános, összesítő áttekintésben szerepelnek majd olyan adatok is, amelyek a pályázati bevételeket is figyelembe veszik.

Bevételi előirányzatok

A részletes adatokat és megjegyzéseket a III-2. kiegészítés tartalmazza. Itt most táblázatban foglaljuk össze a főbb adatokat, és csak a lényeges megjegyzések szerepelnek a főszövegben.

Bevételi előirányzat (mFt-ban)

év	Eredeti előirányzat	év közbeni módosítás			Módosított előirányzat
		maradvány	irányítószervi	egyéb
2005.	2.621,44	113,99	-39,47	85,23	2.781,2
2006.	3.116,46	-376,52	-39,79	-44,9	2.655,23
2007.	3.105,04	-346,3	192,03	-59,7	2.891,05
2008.	3.502,93	64,34	257,83	-125,2	3.700,84
2009.	3.399,29	142,08	-239,07	12,2	3.314,44
2010.	3.053,29	179,8	41,9	127,2	3.402,33
2011.	3.207,64	323,59	-511,85	187,71	3.207,09

Bár a Kar a 2004. évi költségvetését -268.374.220,-Ft-tal, azaz jelentős hiánnyal zárta, a negatív egyenlegű utalványkódon mutatkozó hiány jelentős része nem került át a 2005. évi költségvetési évre. Pozitív egyenleget mutattak a csak bevételből gazdálkodó utalványkódok. Ugyanakkor a „kari képzés” utalványkódon mutatkozó hiány a 2004. év végén 433.657.480 Ft volt.

Mint látszik, a 2006. évtől kezdődően az előző év negatív maradványa már terhelte az adott évi költségvetést.

A 2011. évi költségvetés tervezési előkészítése arra a reményre adott okot, hogy hasonló költségvetést készíthet a Kar, mint az előző évben. A 1025/2011 (II.11) Kormányhatározat azonban az ELTE részére 1.738.600.000,- Ft zárolást rendelt el. Ennek hatására a 2011. évi állami támogatás eredeti előirányzott összege tervezet „A” verziója szerint 89.637.000,- Ft-tal, „B” verziója szerint ez az összeg további 105.909.690,- Ft-tal drasztikusan csökkent volna. A költségvetés „A” verzióját a Szenátus elfogadta, s 2011. 08.01-től , s a TTK eredeti költségvetése 82.076.000,- Ft-tal csökkent. A 2011 évi költségvetésről szóló 2010. évi CLXIXC törvényt a 2011. évi CXIV törvény módosította, ami 310.000.000,- Ft zárolást jelentett az egyetem és 35.259.632,- Ft-ot a Kar számára. Ez a finanszírozás kiesés alapvetően meghatározta a Kar működését.

Megjegyzendő, hogy az utolsó két év módosított előirányzatának értékét befolyásolja az is, hogy a „kutatóegyetemi TÁMOP” pályázaton személyi részén foglalkoztatott munkatársak bérét év közbeni előirányzat módosítással kellett átadni a projektirodának.

Tényadatok

A részletes adatokat, megjegyzéseket ismét a III-2 kiegészítés tartalmazza. Az alábbi táblázat foglalja össze a főbb adatokat, amelyek lehetővé teszik az egyes éves pénzforgalmának megítélését.

Tényleges bevétel-kiadás (mFt-ban)

	Bevétel				Kiadás	ebből
év	állami támogatás	egyéb forrás	előző évi maradvány	összesen	összesen	személyi	dologi	felhal-mozás
2005.	2.300,62	495,9	113,9	2.913,55	3.276,03	2.818,1	421,19	33,42
2006.	2.518,61	513,17	-376,52	2.665,65	3.174,37	2.681,6	464,2	26,1
2007.	2.695,92	541,42	-346,3	2.891,05	3.130,94	2.720,2	377,9	25,78
2008.	3.136,5	517,59	-64,34	3.589,74	3.430,45	2.963,4	401,73	58,9
2009.	2.835,44	336,92	142,08	3.314,44	3.011,1	2.715,8	248,99	39,51
2010.	2.763,35	432,82	180,03	3.376,21	2.952,25	2.590,3	314,25	39,38
2011.	2.507,01	376,49	323,59	3.207,09	2.848,60	2.319,1	290,73	233,25

A 2006. évben saját bevételünk 12,35%-kal, 72.264.660,- Ft-tal volt kevesebb a tervezett bevételhez viszonyítva. Ez összesen 84.681.960,-Ft bevétel kiesést eredményezett.

A 2006. év tényleges bevétele – pénzmaradvánnyal együtt – 461.207.390,- Ft-tal volt kevesebb, mint az eredeti előirányzat bevétele.

A 2007. évben az állami támogatás előirányzata 4,84%-kal, mintegy 124.550.120,- Ft-tal növekedett az eredeti előirányzathoz képest. A saját bevételünk módosított előirányzata 1,45%-kal, 7.757.690,- Ft-tal volt több a tervezett bevételhez viszonyítva. Ez összesen 132.307.910,-Ft bevételi előirányzat növekedést eredményezett.

A 2007. év tényleges bevétele – a ‑346.298.190,- Ft pénzmaradvánnyal együtt – 213.990.270,- Ft-tal volt kevesebb, mint az eredeti előirányzat bevétele

A 2008. évben az állami támogatás 5,42%-kal, mintegy 161.247.770,- Ft-tal növekedett az eredeti előirányzathoz képest. A tényleges teljes bevételünk 2,48%-kal haladta meg az eredetileg előirányzott bevételt, a pénzmaradvánnyal együtt összesen 86.810.900,- Ft bevétel növekedést eredményezett.

A 2009. évben az állami támogatás 3,68%-kal, mintegy 108.476.170,- Ft-tal csökkent az eredeti előirányzathoz képest. A 2008. évi pénzmaradványt figyelembe véve a tényleges bevétel 2,50%-kal csökkent az eredetileg előirányzott bevételhez képest.

A 2010. évben az állami támogatás -2,58%-kal, mintegy -73.053.900,- Ft-tal csökkent az eredeti előirányzathoz képest. A kar tényleges saját bevétele ugyanakkor mintegy 215.935.570,- Ft-tal emelkedett az eredeti előirányzathoz képest, annak szinte kétszerese lett. A 2009. évi pénzmaradványt figyelembe véve a tényleges bevétel 10,58%-kal növekedett az eredetileg előirányzott bevételhez képest.

A 2011. évben az állami támogatás -10,51%-kal, mintegy -294.306.160,- Ft-tal csökkent az eredeti előirányzathoz képest. A változás nagy mértékét az külföldi folyóirat fedezetének átadása, valamint a nagy TÁMOP pályázat önrész és bérrész átadása indokolja. Az állami támogatás tényleges bevétele szinte megegyezett a módosított előirányzat összegével.

A kar tényleges saját bevétele 29.833.510,- Ft-tal maradt alul az eredeti előirányzathoz viszonyítva. A 2010. évi pénzmaradványt figyelembe véve a tényleges bevétel 10,09%-kal növekedett az eredetileg előirányzott bevételhez képest.

Kiadások

A 2005. évben az állami támogatásból kifizetésre kerülő bér és járulék igény 769.371.070,- Ft-tal haladta meg a rendelkezésre álló keretet. A rendelkezésre álló kiadási fedezetet a Kar 494.829.650,- Ft-tal lépte túl. A tényleges kiadási pénzmaradvány csökkenését a munkaidő módosításával, létszámleépítéssel és dologi kiadások minimalizálásával érte el a Kar.

A 2006. évben a tényleges kiadás 519.121.030,-Ft-tal (azaz 19,55 %-kal) meghaladta a tervezett módosított kiadási előirányzatot.

A Kar konszolidációs terve -80.000 eFt hiánynövekedést engedélyezett. A tényleges növekedés -142.494 eFt volt, de az év során -62.500 eFt támogatás visszavonás történt, ugyanakkor, a finanszírozási kormányrendelet megjelenése után 40.000 eFt pótlólagos támogatást kaptunk. Ezeket az összegeket figyelmen kívül hagyva, de beszámítva a 41.000 eFt kibocsátott, de ki nem egyenlített számlánkat, végül is csak -78.994 eFt-al nőtt a hiány, vagyis teljesült a konszolidációs célkitűzés.

A 2007. évben a tényleges kiadás 239.380.800,-Ft-tal (azaz 8,28 %-kal) volt magasabb, mint a 2006. évi negatív maradványt is magába foglaló módosított kiadási előirányzat.

Ugyanakkor, a tényleges kiadás csak 0,83 %-kal volt magasabb, mint az eredeti kiadási előirányzat. Így a kiadási többlet 25.903.900,-Ft volt. A konszolidációs terv 2007. évre a bevételek és kiadások egyensúlyát írta elő a Kar számára, a 2006. évi negatív maradvány figyelmen kívül hagyásával. Mivel a görgetett maradvány nélkül, a 2007. évi bevétel növekedés és kiadás növekedés egyenlege 106.404.010,-Ft, így ez a követelmény teljesült.

Az előző évi maradványt is figyelembe véve a Kar a 2007. évet -76.404.010,- Ft hiánnyal zárta

A Karnak a 2008. évre is konszolidációs tervet kellett készítenie, bemutatva, hogyan tudja a 2007. évről áthozott hiányát a 2008. évi költségvetéséből fedezni oly módon, hogy év végére nemcsak az adott évi költségvetési egyenlegében, hanem a korábbi hiányt is felszámolva null-szaldót érjen el. Ez a tény jelentősen befolyásolta a TTK 2008. évi működését. Szakmai anyagok beszerzésére, szemléltető eszközökre, beruházásra az utóbbi években egyáltalán nem jutott állami támogatás, és a saját forrásból is csak csekély összeg állt rendelkezésre. A 2008. évben az Intézetek közel 84 millió Ft-ot köthettek terepgyakorlatra, dologi kiadásra és munkába járás költségtérítésére. Így a Természettudományi Karon továbbra is a pályázatok nagy része viselte az egyes szakterületek oktatási kiadásait. Ez a visszafogott gazdálkodás tette levehetővé az év végi megtakarítást.

Ennek eredményeképpen a 2008. évben a korábbi évekre jellemző trend megfordult, és tényleges kiadás 270.391.390 Ft-tal (azaz 7,31 %-kal) volt alacsonyabb, mint a tervezett módosított kiadási előirányzat.

A konszolidációs terv teljesítésének érdekében a 2009. évben folytatódott a visszafogott gazdálkodás. Ennek eredményeképpen a tényleges kiadás ismét elmaradt a tervezetthez képest. Ennek értéke 303.339.630,- Ft volt. De ennek következménye volt az is, hogy a szakmai anyagok beszerzésére, szemléltető eszközökre, beruházásra is csak csekély összeg állt rendelkezésre az állami támogatásból, valamint a saját forrásból. A tárgyévben az Intézetek közel 73. millió Ft-ot köthettek terepgyakorlatra, dologi kiadásra és munkába járás költségtérítésére. ( Lásd 1. - 2. sz. tájékoztató adatok ) Így a Természettudományi Karon továbbra is a pályázatok nagy része viselte az egyes szakterületek oktatási kiadásait. Jelentős volt a pályázatokra terhelt bérátvállalások mértéke is. Ennek köszönhetően 303.339.600,- Ft összegű pénzmaradvánnyal zárta az évet a Kar, annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló forrásai nagymértékben csökkentek.

A 2010. évben a felhalmozott maradvány – 423.960.660,- Ft – lehetőséget adott arra, hogy régóta elhúzódó műszerbeszerzéseket és másfajta szükséges kiadásokat kötelezettségvállalásba vegyen a Kar. Az ehhez szükséges közbeszerzési eljárásokat indította el a Kar 2010-ben. Ezek a 2011. év során realizálódtak is.

A 2011. évben a tényleges kiadás 358.494.140,- Ft.-tal (azaz 11,19 %-kal) volt alacsonyabb, mint a tervezett módosított kiadási előirányzat. A keletkezett szabad pénzeszközeit a Kar ismét arra használta fel, hogy a rendszeresen, évről-évre felmerülő kiadásainak egy részét 2012-ről előrehozza a 2011. évre.

Táblázatban szemléltetve lényegesebb adatokat (kari főcsoport adatai):

	ezer Ft	bevételi előirányzat	bevétel	kiadás		személyi + járulék	dologi	felhal-mozás
2005	eredeti	2,621,446			tervezett	2,235,552	535,028	10,620
	módosított	2,781,200	2,913,553	3,276,029	tényleges	2,818,107	421,190	33,424
2006	eredeti	3,116,459			tervezett	2,047,407	532,467	20,707
	módosított	2,655,232	2,655,652	3,174,373	tényleges	2,681,796	464,208	26,117
2007	eredeti	3,105,037			tervezett	2,742,808	127,289	21,462
	módosított	2,891,047	2,891,047	3,130,941	tényleges	2,720,443	377,889	25,781
2008	eredeti	3,502,932			tervezett	3,161,503	458,722	93,308
	módosított	3,700,843	3,589,743	3,430,451	tényleges	2,963,498	401,730	58,897
2009	eredeti	3,399,296			tervezett	2,727,186	540,606	40,402
	módosított	3,314,439	3,314,439	3,011,100	tényleges	2,716,004	248,987	39,518
2010	eredeti	3,053,295			tervezett	2,624,932	467,586	301,669
	módosított	3,402,335	3,376,206	2,952,246	tényleges	2,590,487	314,246	39,380
2011	eredeti	3,207,640			tervezett	2,420,111	498,524	280,412
	módosított	3,207,095	3,207,095	2,848,601	tényleges	2,319,074	290,732	233,247

III/1 sz. táblázat

Az előirányzatok év közbeni módosításai jól leolvashatóak a következő grafikonról:

Hangsúlyozni kell ismét, hogy az év közbeni előirányzat módosítás magában foglalja az előző évi maradványt jóváírását is, amely egyes esetekben csökkenést eredményez.

III/1 sz. grafikon

A módosított bevételi előirányzat és a tényleges év közbeni kiadások arányát, változását mutatja be az alábbi grafikon (a kari főcsoporton belül):

III/2 sz. grafikon

Végezetül a személyi jellegű kiadások tervezett év tényleges alakulását – a Kari főcsoporton belül – mutatja be a következő grafikon, amely a tervezett, illetve megvalósult kiadási struktúrában való arányt is tartalmazza:

III/3 sz. grafikon

A gazdasági adatok összesített elemzései

A Kar adott évi költségvetési helyzetét lényegében teljes mértékben meghatározza az adott évi állami támogatás, illetve a kifizetendő bér (plusz járulék) aránya. Ezek alakulását mutatja az alábbi táblázat:

	állami támogatás	személyi jellegű kiadás
2002	2,181,106	2,021,581	7.31%
2003	3,027,063	2,760,852	8.79%
2004	2,395,139	2,624,815	-9.59%
2005	2,303,623	2,697,027	-17.08%
2006	2,533,768	2,555,675	-0.86%
2007	2,693,323	2,629,462	2.37%
2008	3,136,103	2,806,185	10.52%
2009	2,834,832	2,620,441	7.56%
2010	2,821,059	2,551,923	9.54%
2011	2,709,270	2,447,701	9.65%

III/2 sz. táblázat

Az utolsó oszlop mutatja, hogy az adott évben az állami támogatás hány százalékkal haladja meg a személyi jellegű kiadások értékét.

Grafikusan ábrázolva:

III/4. sz. grafikon

Jól látszik, hogy a negatív szaldót mutató 2004-2006 évek után 2011-re már jelentős „többlet” mutatkozik az állami támogatásban.

A következő táblázat számszerűsítve mutatja az adott évi állami támogatás felhasználásának összetevőit:

év	személyi	dologi	felhalmozás
2002	2,021,581	187,065	49,111
2003	2,760,852	187,762	60,877
2004	2,624,815	264,875	17,371
2005	2,697,027	186,211	10,079
2006	2,555,675	228,143	5,000
2007	2,629,462	235,302	4,216
2008	2,806,185	197,426	25,818
2009	2,620,441	138,811	14,719
2010	2,551,923	156,494	9,488
2011	2,447,701	163,393	17,531

III/3. sz. táblázat

Grafikusan ábrázolva:

III/5 .sz. grafikon

Az adott évi állami támogatás, saját bevétel és az előző évi maradvány egymáshoz való viszonyát szemlélteti az alábbi kimutatás:

bevétel	támogatás	bevétel	maradvány
2002	2,181,106	494,510	183,426
2003	3,027,063	402,597	243,624
2004	2,395,139	415,345	177,190
2005	2,303,623	456,416	110,395
2006	2,533,768	471,639	-372,136
2007	2,693,323	481,916	-338,676
2008	3,136,103	455,059	-72,016
2009	2,834,832	296,729	143,155
2010	2,821,059	387,119	176,557
2011	2,709,270	375,736	323,375

III/4 .sz. táblázat

A bevétel oszlop nem tartalmazza a pályázati bevételeket.

Grafikusan:

III/6. sz. grafikon

Jól szemlélteti az ábra a 2006-2008 évek negatív maradványának lassú áttűnését. Ezt emeli ki még jobban a következő grafikon:

III/7. sz. grafikon

A következő két grafikon jól szemlélteti, hogy a Kar folyamatos, színvonalas működésének lehetőségét a Kar munkatársai által elnyert pályázatokból befolyó pénzek teremtik meg.

A Kar kiadásainak struktúrája (a bevétel terhére történő kiadások nem tartalmazzák a pályázatokat):

kiadás	támogatás	bevétel	maradvány
2002	2,259,477	264,858	95,016
2003	3,009,746	278,611	187,061
2004	2,907,140	228,268	144,351
2005	2,893,349	269,150	99,399
2006	2,806,593	210,847	111,025
2007	2,885,505	146,988	52,065
2008	3,033,421	236,826	85,320
2009	2,780,757	133,040	47,383
2010	2,672,306	128,743	106,644
2011	2,429,524	97,949	298,391

III/5. sz. táblázat

Grafikusan:

III/8. sz. grafikon

A Kar bevételi struktúrája – pályázatokkal együtt:

bevétel	támogatás (pályázatokkal)	bevétel (pályázatokkal)
2002	2,207,444	1,305,729
2003	3,028,355	758,188
2004	2,387,543	838,917
2005	3,471,990	1,732,453
2006	3,650,300	1,777,336
2007	3,752,974	2,140,514
2008	3,926,046	2,217,270
2009	3,859,889	1,740,931
2010	3,681,914	1,913,222
2011	3,534,022	2,293,691

III/6. sz. táblázat

Az egyes évek OTKA pályázatokból származó bevétele az aktuális szabályozás szerint kezdetben a bevétel, majd a támogatás oszlopban jelenik.

III/9. sz. grafikon

Meg kell jegyezni, hogy az utolsó két év korrigálatlan számadatai az állami támogatás és a személyi jellegű kiadások csökkenését mutatják, mivel a Kar oktatóinak egy része a kutatóegyetemi TÁMOP pályázat utalványkódjára került át. A grafikonok a korrigált adatokat tükrözik

Elhelyezés

A Természettudományi Kar tanszékei, tanszékcsoportjai három részletben költöztek a Lágymányosi területen felépült két új épületbe. Először a Kémiai Tanszékcsoportnak (most Kémiai Intézetnek) otthont adó épület készült el. Ehhez kapcsolódott a röviden csak Északi, avagy fizikai épületnek nevezett új tömb, majd 2001-ben került átadásra a Déli tömb. Az Északi tömb ad jelenleg otthont a kémiai, fizikai szakterület teljes egészének, a Déli tömbben van a biológiai, földrajz és matematikai szakterület. Ugyanitt van a jelenleg már az Informatikai Karhoz tartozó informatika szakterület tanszékeinek, egységeinek túlnyomó többsége. A földtudományi szakterület a két épületben megosztva nyert elhelyezést. Az Északi épületet a Társadalomtudományi Kar tanszékeivel megosztva használja a Természettudományi Kar.

A tantermek, a kutató laborok és az oktatói szobák jól felszereltek, az épületek európai szinten is kiválóan megfelelnek az egyetemi oktatás követelményeinek. Az épületekben 38 előadóterem, 74 kisebb befogadóképességű szemináriumi szoba, 59 laboratórium, 38 számítógépes laboratórium szolgálja az oktatást. Az előadók közül kettő 350 fő, három 200 fő befogadására alkalmas, nyolc pedig 100 fő feletti befogadóképességű. A tantermeket a campuson elhelyezkedő karok közösen használják, kihasználtságuk 90-95%-os.

Az egyetemen 2003-ban elfogadott Vagyonkezelési szabályzat az ingatlangazdálkodás új rendjét vezette be, többek között megalkotva az ingatlangazda fogalmát. A lágymányosi területen lévő két épület ingatlangazdájául az egyetem rektora a gazdasági, műszaki főigazgatót jelölte ki. Ezt követően nem sokkal a Természettudományi Kar Egyetemi Kongresszusi Központja kikerült a Kar irányítása alól és 2004. év elejétől közvetlenül a GMF-hez tartozik. Sajnos továbbra sem kielégítően megoldott a két épületre vonatkozó speciális szabályzatok megalkotásának rendje.

Igazgatás

A Kari Tanács és a Kari Tanács állandó bizottságai előírásszerűen, kellő rendszerességgel üléseznek. A Kari Tanács havi rendszerességgel – a január és a július, augusztusi hónapokat kivéve – ülésezik.

A Dékáni Titkárság legfontosabb feladatai: ellátja a dékán személye körüli adminisztrációs és protokoll teendőket, koordinálja az igazgatási feladatokat, kezeli a kari honlapot és intézi a munkaügy és személyi ügyeket, elvégzi a kari testületekhez, bizottságokhoz kapcsolódó titkári feladatokat.

A Kar intézeteihez hasonlóan a Dékáni Hivatal munkatársai esetében is nagy gondot jelent, hogy a nem-oktató, nem-kutató munkatársak bérezése a közalkalmazotti bértáblát kell, hogy kövesse. Az egyetemi hallgatók, a doktorandusz hallgatók tanulmányaival kapcsolatos adminisztrációs feladatok (a tanulmányok nyomon követése, az abszolutórium és a végül a diploma, illetve oklevél kiállítása, beleértve a hallgatói kérvények kezelését, …), a habilitációs ügyek kezelése, továbbá a Kar gazdasági-pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatok (számlák kontírozása, pénzügyi ellenőrzése, analitikai kimutatások vezetése, …) ellátása, a karon felmerülő munkaügyi feladatok elvégzése mind-mind nagy felelősséggel járó tevékenységek, amelyek magasabb bérezést tennének indokolttá.

A Dékáni Hivatal osztályai közötti koordinációt a Dékáni Titkárság vezetője látja el. A beszámolási időszak elején – 2005-től 2009-ig – Kisfaludy Gyula látta el ezt a feladatot, 2009-től új vezetője van a Titkárságnak, dr. Csibra Klára. 2011-ben – gondozásában – kiadásra került a Kar 2010. évi jubileumi évkönyve.

A minden tanév elején kiadott dékáni körlevél, amely a határidős feladatokat foglalja össze, kellő tájékoztatást ad ahhoz, hogy a személyi kérdésekben, oktatói és vezetői pályázatokban, kitüntetések és címek adományozása terén, a megadott határidőkhöz igazodva kiszámítható ütemezett tevékenység folyjék.

A Kar szabályzatai, a szabályzatok mellékletei naprakészen segítik a működéshez szükséges feltételeket, ugyanez mondható el a Kar 2011-ben megújult honlapjáról, (http://ttk.elte.hu.) ahol az érdeklődők számára a Kar életével és működésével kapcsolatos számos fontos információ áll rendelkezésre. A honlap elérhető tájékoztatást ad a Kari Tanács ülésein elfogadott határozatokról.

A Dékáni Hivatal osztályai közül a legnagyobb létszámú a Tanulmányi Osztály. A beszámolási időszakban két dékán-helyettes irányította az Osztály működését. Tasnádi Péter 2005–2007, illetve Homonnay Zoltán 2007–2012. Az Osztály a feladatait megfelelően látja el. Az elmúlt időszakban külön is megemlítendő feladatai közül az új alapképzési szakok bejáratásával és a mesterszakok indításával összefüggő tevékenységet érdemes kiemelni. Ezek mindegyike sok munkát rótt a tanulmányi előadókra, mivel meglehetősen széles körű hallgatói szabadság mellett kell biztosítani a tanulmányok teljesítésének ellenőrzését.

Nagy kihívás volt 2008-ban a kapacitásakkreditáció levezénylése, amelyet az osztály sikerrel oldott meg. Ebben kiemelt szerep hárult informatikusainkra, akik ebben az időszakban óriási és igen szakszerű munkát végeztek.

Ugyancsak a Tanulmányi Osztály informatikusának feladata volt ebben az időszakban a tanrend előállítása, együttműködve az Informatika Kar munkatársával. Ezekben az években ez a szolgáltatás jelentős javuláson ment keresztül.

A korábbiakhoz hasonlóan az IK-val közösen üzemelt a Felvételi Iroda. Az Iroda töretlenül jól látta el feladatait mind a felvételik szervezésében, mind a Kar PR rendezvényeinek lebonyolításában (Educatio, Nyílt Nap). Közmegelégedéssel intézték a teremfoglalásokat is.

A Tanulmányi Osztály bővítette a hallgatók részére nyújtott szolgáltatásokat az ügyfélhívó rendszer beüzemelésével. Ezzel kulturáltabbá vált a sorban állás a fogadóidőkben.

A speciális igényű hallgatókat a kari fogyatékos-ügyi koordinátor segíti. 2010 szeptemberétől a hallgatókat életvezetési tanácsadással várjuk az egykori orvosi szobában (0.104-es szoba).

Az eltelt hét évben a Gazdasági és Műszaki Osztály irányítását Détári László gazdasági dékán-helyettes látta el. Ezen a területen a kar számláinak analitikai feldolgozása, a pénzforgalom szabályszerűségének biztosítása, különös tekintettel a közbeszerzés évről-évre változó szabályainak betartására, a Kar által kötött szerződések jogszerűségének ellenőrzése, a pályázati tevékenység pénzügyi és általános segítése, és végül, de nem utolsó sorban a kari költségvetés tervezése történik. Mind több számla kerül feldolgozásra, egyre részletesebb nyilvántartási rendszerrel.

Az osztály zökkenőmentes működését biztosító létszám a beszámolási időszakban nem mindig állt rendelkezésre, jelenleg is vannak betöltetlen állások az osztályon.

Az SAP rendszer bevezetése jelentősen javította ugyan a Kar pénzforgalmának nyomon követhetőségét és elemzését, de ugyanakkor jelentősen megnövelte a rendszerbe bevinni szükséges adatok mennyiségét. Nem tette ugyanakkor feleslegessé a célirányos analitikák vezetését, mivel a rendszer által befogadható adatok köre korlátozott. A meglévő személyzeti állomány, a létszámhiány ellenére is, lelkiismeretesen végzi munkáját, ami alapvető fontosságú a Kar működésének szempontjából.

Elkerülhetetlennek látszik ugyanakkor az osztály hiányzó létszámának pótlása olyan munkatársakkal, akik a jelenlegi kollégáinkhoz hasonlóan átérzik az osztály működésének fontosságát, és a rájuk háruló felelősséget.

A Tudományszervezési és Egyetemközi Kapcsolatok Osztályának irányítását a beszámolási időszak alatt két dékán-helyettes látta el. 2005-től 2009-ig Nemes-Nagy József, majd 2009-ben tőle Bartholy Judit dékán-helyettes asszony vette át. Az Osztály az alább részletezett feladatait megfelelően végzi.

Ellátja a szervezett doktori képzésre jelentkező és a szervezett doktori képzésben résztvevő doktorandusz hallgatók tanulmányi ügyeivel kapcsolatos ügyintézést, a doktori minősítő eljárás szervezését, adminisztratív lebonyolítását, nyilvántartását, az egyéni felkészülés és fokozatszerzés eljárásainak szervezését, lebonyolítását, a Kar kutatási pályázatainak nyilvántartását.

Intézi a Kar nemzetközi kapcsolataival összefüggő adminisztratív ügyeket, a Karra benyújtott habilitációs eljárások bonyolítását.

Előkészíti és intézi a Kari Doktori Tanács és a Kari Habilitációs Bizottság működésével összefüggő adminisztrációs feladatokat. Tartja a kapcsolatot az Egyetem Doktori Tanácsával és Habilitációs Bizottságával.

A Kari Tanács 2012. május 9-i ülésén egyhangúlag (30 igen) elfogadta a beszámolót.

Budapest, 2012. május 10.

Michaletzky György s.k.

dékán