A szenátus összetételére irányadó és kapcsolódó szabályok módosítása

tárgyú előterjesztés melléklete

 

 

I.

HATÁROZATI JAVASLAT

 

1.      Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 59. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„59. § (1) A Szenátus létszáma – a jelen Szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt –

„A” javaslat: 44 fő.

„B” javaslat: 45 fő.

(2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja.

(3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató.

(4)

„A” javaslat: A Szenátus 26 oktató-kutató tagját a karok a 61.-62. §-ban meghatározott módon választják.

„B” javaslat: A Szenátus 27 oktató-kutató tagját a karok a 61.-62. §-ban meghatározott módon választják.

(5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(6) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján delegálja.

(7) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja.

(8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja.

(9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a)         a Gazdasági Tanács elnökét,

b)         a rektorhelyetteseket,

c)         a Közalkalmazotti Tanács elnökét,

d)        az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját,

e)         az Egyetemi Kollégium főigazgatóját,

f)          az Oktatási Igazgatóság vezetőjét,

g)         a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és

h)         a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét.

(11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat.”

 

2.      Az SzMR 60. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal kiegészül egy új (6) bekezdéssel:

 

„60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok delegálásáról.

(…)

(6) Nem lehet a Szenátus tagja, akivel szemben jogszabály összeférhetetlenséget állapít meg.”

 

3.      Az SzMR 61. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„61. § (1)

„A” javaslat: A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 3-3 főt választ két külön eljárás keretében.

„B” javaslat: A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy a BTK és a TTK 4-4, a többi kar 3-3 főt választ két külön eljárás keretében.

„A” javaslat: (2) Két személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

„B” javaslat: (2) Két – a BTK és a TTK esetében három – személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két – a BTK és a TTK esetében három – személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

 „A” javaslat: (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

„B” javaslat: (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az, illetve a BTK és a TTK esetében az a két személy lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

 „A” javaslat: (4) A Szenátus harmadik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja).”

„B” javaslat: (4) A Szenátus harmadik – a BTK és a TTK esetében negyedik – kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja).”

 

4.      Az SzMR 62. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„A” javaslat:

„62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagjait a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. Külön-külön szenátusi tag választó értekezletet kell szervezni

a) a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen, illetve

b) a műszaki tudományok, természettudományok tudományterületen

működő doktori iskolák számára.”

„B” javaslat:

„62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg.”

 

5.      Az SzMR 64. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„64. § (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása négy évre szól.

(2) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat által delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól.

(3) A szenátusi tagság megszűnik

a)         a mandátum lejártával,

b)         a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével,

c)         a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon,

d)        lemondással,

e)         az (5) bekezdésben foglalt visszahívással,

f)          a 60. § (6) bekezdése szerinti összeférhetetlenség bekövetkezésével.

(4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről.

(5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni.”

 

6.      A jelen határozat elfogadását követően lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2013. január 1. napjától megalakuló szenátusra, illetve annak megalakítására kell alkalmazni.

 

II.

 

„A” javaslat:

 

A szenátus létszáma 44 főre módosul, amely a 2 törvény erejénél fogva (hivatalból) tag (az elnök rektor és a gazdasági főigazgató) mellett 29 választott és 13 delegált képviselőből áll, az alábbiak szerint:

 

Választott képviselők:

                

·         karonként 3 fő, összesen 24 fő (8 dékán, 16 külön választott oktató-kutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással)

 

·         a doktori iskolák 2 képviselője úgy, hogy 1 képviselőt a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen működő, 1 képviselőt pedig a műszaki tudományok, természettudományok tudományterületen működő doktori iskolák képviselői választanak

 

·         2 nem oktató-kutató képviselő

 

Delegált képviselők:

 

·         11 hallgató

 

·         1 doktorandusz hallgató

 

·         2 szakszervezeti képviselő

 

„B” javaslat:

 

A szenátus létszáma 45 főre módosul, amely a 2 törvény erejénél fogva (hivatalból) tag (az elnök rektor és a gazdasági főigazgató) mellett 30 választott és 13 delegált képviselőből áll, az alábbiak szerint:

 

Választott képviselők:

                

·         karonként 3 fő, a BTK és a TTK részéről 4 fő, összesen 26 fő (8 dékán, 18 külön választott oktató-kutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással)

 

·         a doktori iskolák 1 képviselője

 

·         2 nem oktató-kutató képviselő

 

Delegált képviselők:

 

·         11 hallgató

 

·         1 doktorandusz hallgató

 

·         2 szakszervezeti képviselő

 

III.

Szenátus összetételét tartalmazó törvényi szabályok

 

 

Nftv. 12. § (7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, gazdasági vezető kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:

a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell,

b) a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt,

c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni,

d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő,

e) a szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet,

 

 

IV.

Szenátus összetételének áttekintő táblázata

 

A szenátus

HATÁLYOS

„A” JAVASLAT

„B” JAVASLAT

összlétszáma

33

44

45

hivatalbóli tagok

1

2

2

oktató-kutatók

16

(dékán  + 1)

24 (+2 doktori iskolai képviselő, lásd következő sort)

(dékán + 1 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató)

26 (+1 doktori iskolai képviselő, lásd következő sort)

(dékán + 1 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató)

(BTK, TTK: dékán + 2 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató)

doktori iskolák

1

2

1

nem oktató-kutató

2

2

2

szakszervezet

2

2

2

EHÖK

11

(benne EHÖK elnök és doktorandusz is)

(1/3)

11

(benne EHÖK elnök is)

(¼)

11

(benne EHÖK elnök is)

(»¼)

doktorandusz képv.

-

1

1

 

 

V.

Szenátus összetételének szabályzatmódosítása

(változáskövetés)

Eredeti rendelkezés szövege

„A” javaslat szerinti szöveg

„B” javaslat szerinti szöveg

59. § (1) A Szenátus létszáma 33 fő. A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja.

 

 

 

 

(2) A Szenátus 16 oktató-kutató tagját a karok a 61. §-ban meghatározott módon választják

(3) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(4) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja.

 

(5) Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(6) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja.

 

 

 

 

(7) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(8) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a Gazdasági Tanács elnökét,

b) a gazdasági főigazgatót,

c) a rektorhelyetteseket,

d) a Közalkalmazotti Tanács elnökét,

e) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját,

f) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját,

g) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét és

h) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét.

 

 

(9) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat.

59. § (1) A Szenátus létszáma – a jelen Szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt – 33 44 fő.

(2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja.

(3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató.

(4) A Szenátus 16 26 oktató-kutató tagját a karok a 61–62. §-ban meghatározott módon választják.

(5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(6) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja delegálja.

(5) Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(7) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja delegálja.

(8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja.

(9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a Gazdasági Tanács elnökét,

b) a gazdasági főigazgatót,

b) a rektorhelyetteseket,

c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét,

d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját,

e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját,

f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét,

g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és

h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét.

(11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat.

59. § (1) A Szenátus létszáma – a jelen Szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt – 33 45 fő.

(2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja.

(3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató.

(4) A Szenátus 16 27 oktató-kutató tagját a karok a 61–62. §-ban meghatározott módon választják.

(5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(6) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja delegálja.

(5) Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. §-ban meghatározott módon kell megválasztani.

(7) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja delegálja.

(8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja.

(9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a Gazdasági Tanács elnökét,

b) a gazdasági főigazgatót,

b) a rektorhelyetteseket,

c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét,

d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját,

e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját,

f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét,

g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és

h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét.

(11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat.

60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok választásáról.

60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok választásáról delegálásáról.

(...)

(6) Nem lehet a Szenátus tagja, akivel szemben jogszabály összeférhetetlenséget állapít meg.

60. § (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok választásáról delegálásáról.

(...)

(6) Nem lehet a Szenátus tagja, akivel szemben jogszabály összeférhetetlenséget állapít meg.

61. § (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt választ két külön eljárás keretében.

 

(2) Egy személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

 

 

 

(3) A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

 

 

 

 

 

 

(4) A Szenátus másik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja).

61. § (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt 3-3 főt választ két külön eljárás keretében.

 

(2) Egy Két személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

 

(3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

 

 

(4) A Szenátus másik harmadik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja).

61. § (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt a BTK és a TTK 4-4, a többi kar 3-3 főt választ két külön eljárás keretében.

(2) Egy Két – a BTK és a TTK esetében három – személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két – a BTK és a TTK esetében három – személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

(3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az, illetve a BTK és a TTK esetében az a két személy lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(4) A Szenátus másik harmadik – a BTK és a TTK esetében negyedik – kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja).

62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg.

62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját tagjait a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. Külön-külön szenátusi tag választó értekezletet kell szervezni

a) a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen, illetve

b) a műszaki tudományok, természettudományok tudományterületen

működő doktori iskolák számára.

62. § (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg.

64. § (1) A Szenátus választott tagjainak megbízatása – a Szenátus kari vezető-tagja kivételével – három évre szól. A Szenátus kari vezető tagjának megbízatása a kari vezetői megbízatás idejével esik egybe.

(2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által választott tagok megbízatása egy évre szól.

(3) A szenátusi tagság megszűnik

a) a mandátum lejártával,

 

 

 

b) lemondással,

c) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel,

d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.],

e) a tag halálával.

 

(4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről.

(5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Ha a tag neki felróható okból legalább három egymást követő ülésen nem vesz részt a Szenátus munkájában, szenátusi tagsága a jelen Szabályzat erejénél fogva a harmadik ülést követő napon megszűnik.

(7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni.

64. § (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása – a Szenátus kari vezető-tagja kivételével – három négy évre szól. A Szenátus kari vezető tagjának megbízatása a kari vezetői megbízatás idejével esik egybe.

 

 

(2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat által választott delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól.

 

(3) A szenátusi tagság megszűnik

a) a mandátum lejártával,

b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével,

c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon,

d) lemondással,

e) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel visszahívással ,

 

d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. § (6) bek.],

 

e) a tag halálával

f) a 60. § (6) bekezdése szerinti összeférhetetlenség bekövetkezésével.

(4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről.

 

(5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

 

 

 

 

 

 

 

(6) Ha a tag neki felróható okból legalább három egymást követő ülésen nem vesz részt a Szenátus munkájában, szenátusi tagsága a jelen Szabályzat erejénél fogva a harmadik ülést követő napon megszűnik.

 

 

 

(7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) c)–e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni.