Az ELTE TTK HÖK
Alapszabálya
Utolsó módosítás: 2012.
december 42013.
február 12.
I.
Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat neve és székhelye
(1) Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd
Tudományegyetem Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat.
(2) Az Önkormányzat rövidített neve:
ELTE TTK HÖK.
(3) Az Önkormányzat nemzetközi neve:
Student Union of the Eötvös Loránd University Faculty of Science.
(4) Az Önkormányzat székhelye: 1117
Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.
2. §
Az Önkormányzat tagjai
Az Önkormányzat tagja a nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (1) alapján meghatározott
hallgatók közül azok, akiknek alapkara az ELTE TTK vagy a Karon minor
szakirányon vagy tanári modulon folytatnak tanulmányokat.
3. §
Az Önkormányzat
feladat- és hatásköre
(1) Az Önkormányzat tagjainak
érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el, gyakorolja a Magyarország
törvényeiben és jogszabályaiban, valamint az Egyetem és a Kar szabályzataiban a
kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési, javaslattételi, véleményező és
ellenőrző jogköröket.
(2) Az Önkormányzat az ELTE Egyetemi
Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) részönkormányzataként az egyetemi
szintű hallgatói ügyekben képviseli tagjait.
(3) Az Önkormányzat
(a) ellátja a tagjainak érdekképviseletét valamennyi, a
hallgatókat érintő kérdésben, minden illetékes kari, egyetemi és országos
testületben,
(b) támogatja tagjainak szakmai és egyéb közösségi
tevékenységét,
(c) javítja a hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek
egészséges kiegészítésének feltételeit, valamint bővíti az ezzel kapcsolatos
lehetőségeket,
(d) folyamatosan tájékoztatja tagjait, valamint a Kar
oktatóit és egyéb alkalmazottait az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar
életével kapcsolatos kérdésekről, valamint informál pályázatokról, ösztöndíj-
és álláslehetőségekről,
(e) lehetőséget teremt és segíti a Kar hallgatóinak színvonalas
külföldi ösztöndíjas képzését,
(f) együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói
szervezetekkel.
(4) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben
meghatározott feladatai érdekében
(a) megszervezi
a hallgatói képviselők választását, és biztosítja munkájukhoz a szükséges
infrastrukturális hátteret,
(b) segíti a hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók
részére kedvezményes szolgáltatásokat nyújt,
(c) állandó és időszakos
pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,
(d) lehetőséget teremt a
tagjainak szakmai területükön túlmutató közéleti, közgazdasági, jogi és más
ismeretek megszerzésére és gyakorlására,
(e) segíti a tagjainak az
egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában,
(f) az Egyetem
szellemiségével összeegyeztethető vállalkozásokat folytat,
(g) összegyűjti és
rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal
kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb
kihasználásában,
(h) folyamatos és
szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel,
(i) tagjai számára
rendezvényeket szervez, különös tekintettel a Kar elsős hallgatói számára
szervezett gólyatábor(ok)ra, gólyabálra, a Lágymányosi Eötvös Napokra és a
Nedves Estre,
(j) elfogadja az
Önkormányzat minden tisztségviselőjére és delegáltjára kötelező hatályú
alapelveit.
4. §
Értelmező rendelkezések
(1) Az Alapszabályban használt és azzal
összefüggő fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket jelen szakasz (2)
bekezdése rögzíti.
(2) Az Alapszabály, valamint az
Önkormányzat testületeinek ügyrendjei alkalmazásában
(a) szavazati jog: azon
személy, aki szavazati joggal vesz részt az ülésen javasolhatja az ülésen
napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati
javaslatot terjeszthet elő és szavazhat valamennyi kérdésben;
(b) tanácskozási jog: azon
személy, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen javasolhatja az ülésen
napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati
javaslatot terjeszthet elő, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat,
amelyek a szavazati jogú tagokat illetik meg;
(c) megfigyelési jog: azon
személyek, akik megfigyelési joggal vesznek részt az ülésen, jelen lehetnek
annak egészén (az Alapszabály vagy az adott testület ügyrendje által
meghatározott kivételek esetével), de nem illeti meg őket a tanácskozási és
szavazati jogú résztvevők jogai. Ha egy ülés nyilvános, azok, akiket az
Alapszabály vagy az ülést tartó bizottság határozata nem ruház fel legalább
tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal vesznek részt;
(d) egyszerű többség: a
leadott szavazatok több mint fele egyetértő;
(e) kétharmados többség: a leadott
szavazatok több mint kétharmada egyetértő;
(f) négyötödös többség: a
leadott szavazatok több mint négyötöde egyetértő;
(g) szótöbbség: a leadott
szavazatokat tekintve a támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké;
(h) Alapítvány: az ELTE TTK
Hallgatói Alapítvány;
(i) az Önkormányzat lapja:
Tétékás Nyúz.
II.
Az Önkormányzat szervezeti felépítése
5. §
A szakterületi besorolás
(1) Az Önkormányzat tagjait az Egyetemen
folytatott képzéseik alapján szakterületekbe sorolja. Egy személy – amennyiben
több szakon, szakirányon, modulon folytat tanulmányokat – több szakterület tagja is lehet.
(2) Az Önkormányzat a szakterületi
besorolást az alábbiakban állapítja meg:
(a) Biológia szakterület: biológia alapszak, biológia minor
szakirány, biológus mesterszak, tanári mesterszak biológiatanári modullal,
biológia tanár, biológus.
(b) Fizika szakterület: fizika alapszak, fizika minor
szakirány, biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, tanári mesterszak
fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus,
fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika.
(c) Földrajz- és földtudományi
szakterület:
földrajz alapszak, földtudományi alapszak, földrajz minor szakirány, csillagász
mesterszak, geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak,
meteorológus mesterszak, tanári mesterszak földrajztanári modullal, földrajz
tanár, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus.
(d) Kémia szakterület: kémia alapszak, minor szakirány,
anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, tanári mesterszak kémiatanári
modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész.
(e) Környezettudományi
szakterület:
környezettan alapszak, környezettan minor szakirány, környezettudomány
mesterszak, környezettan tanár, környezettudomány.
(f) Matematika szakterület: matematika alapszak, matematika minor
szakirány, alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi
matematika mesterszak, matematikus mesterszak, tanári matematikatanári
modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus.
(3) A
tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak hallgatói
beiratkozásukkor írásban nyilatkoznak arról, hogy melyik szakterület tagjai
kívánnak lenni. Minden regisztrációs időszakban új nyilatkozatot tehetnek.
Amennyiben a hallgató nem él nyilatkozattételi jogával a beiratkozáskor, úgy az
Ellenőrző Bizottság a soron következő választások kiírása előtt sorsolással
dönt a hallgató szakterületi besorolásáról, amelyet a hallgató regisztrációs
időszakban tett nyilatkozattal felülírhat. A sorsolás az Ellenőrző Bizottság
minden tagjának jelenlétében történik. A sorsolás során hatoldalú szabályos
dobókockával kell dobni. A dobás elvégzőjét és az érvényes dobás során a
dobókocka által érinthető felületet az Ellenőrző Bizottság határozza meg. A sorsolás
előtt az Ellenőrző Bizottság bijektív leképezést alkalmaz a hat szakterület és
a dobókocka oldalai között. A besorolandó hallgatókat egyesével abba a
szakterületbe kell besorolni, amelyik az esetükben dobott oldalhoz az előbbi
módon hozzárendelésre került.
6. §
Az Önkormányzat döntéshozó testületei:
(a) az Önkormányzat
Küldöttgyűlése (a továbbiakban: Küldöttgyűlés);
(b) az Önkormányzat
Választmánya (a továbbiakban: Választmány);
(c) az Önkormányzat
szakterületi bizottságai;
(d) az Önkormányzat Ellenőrző
Bizottsága (a továbbiakban: Ellenőrző Bizottság).
7. §
A Küldöttgyűlés
(1) Az Önkormányzat legfelsőbb
döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés.
(2) A Küldöttgyűlés valamennyi, az
Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat, bármely alacsonyabb szintű
testület, illetve tisztségviselő által hozott döntést megváltoztathat, a
Küldöttgyűlés ügyrendje által meghatározott módon.
(3) A Küldöttgyűlés döntési
jogosultságait határozattal átruházhatja, kivéve azokban az esetekben,
melyekben a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal rendelkezik.
(4) A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési
jogkörrel dönt
(a) az elnök, az
elnökhelyettesek és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásáról és
visszahívásáról;
(b) az Alapítvány
elnökének, titkárának, valamint az Alapítvány kuratóriumi és felügyelő
bizottsági tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról;
(c) a Választmány tagjainak
megválasztásáról és visszahívásáról.
(5) A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési
jogkörrel, kétharmados többséggel dönt
(a) az
Alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
(b) más
szervezetekkel való egyesülésről;
(c) a
Küldöttgyűlés feloszlatásáról;
(d) az
Önkormányzat költségvetésének elfogadásáról;
(e) az
Önkormányzat tisztségviselőinek visszahívásáról;
(f) a Küldöttgyűlés ügyrendjéről;
(g) a Választmány
ügyrendjéről;
(h) a szakterületi
bizottságok ügyrendjéről;
(i) az Önkormányzat
lapjának Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban Nyúz SzMSz);
(j) az Alapítvány
Szervezeti és Működési Szabályzatáról;
(k) az Önkormányzat
Alapelveiről.
(6) A Küldöttgyűlés szavazati joggal
rendelkező tagjai az Önkormányzat választott képviselői. A szavazati jog nem
ruházható át. A választások rendjéről a 41-46. §§ rendelkeznek.
(7) A Küldöttgyűlés szavazati jogú
tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől a tevékenységi
körükbe tartozó kérdésekről. A küldöttgyűlési képviselők tanácskozási joggal
vehetnek részt a Választmány ülésein.
(8) A Küldöttgyűlés üléseinek állandó
meghívottjai az Önkormányzat tisztségviselői, az Alapítvány elnöke és titkára,
a Kar dékánja, valamint a Kar doktori iskoláinak doktoranduszhallgatóit és
doktorjelöltjeit képviselő kari hallgatói testület elnöke. Amennyiben nem
rendelkeznek szavazati joggal, az állandó meghívottakat tanácskozási jog illeti
meg.
(9) A Küldöttgyűlés ülésein, amennyiben
nem rendelkeznek szavazati joggal, az Önkormányzat és a Kar doktori iskoláinak
doktoranduszhallgatói és doktorjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt.
(10) A Küldöttgyűlés operatív
működéséről a Küldöttgyűlés ügyrendje rendelkezik.
(11)
A Küldöttgyűlés 42 főből áll az Alapszabály 46. §-ának
rendelkezései szerint.
8. §
A Választmány
(1) Az Önkormányzat két küldöttgyűlési
ülés közötti fő döntéshozó szerve a Választmány.
(2) Amennyiben az Alapszabály vagy küldöttgyűlési
határozat másképp nem rendelkezik, a Választmány valamennyi, az Önkormányzat
életét érintő kérdésben döntést hozhat.
(3) A Választmány szavazati jogú tagjai
az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Küldöttgyűlés által az Önkormányzat
tagjai közül szakterületenként választott további egy-egy tag.
(4) A Választmány csak akkor hívható
össze, ha legalább 87 szavazati jogú tagja van a (3) bekezdés
alapján.
(5) A választmányi ülés állandó
meghívottjai a tisztségviselők, az Alapítvány elnöke és titkára, valamint a Kar
doktori iskoláinak doktoranduszhallgatóit és doktorjelöltjeit képviselő kari
hallgatói testület elnöke. Az állandó meghívottak tanácskozási joggal vesznek
részt a Választmány ülésein, amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal.
(6) A Választmány operatív működéséről a
Választmány ügyrendje rendelkezik.
9. §
A szakterületi bizottságok
(1) Az Önkormányzat a szakterületi
képviselők véleménynyilvánítási eszközeként szakterületi bizottságokat hoz
létre.
(2) Adott szakterületi bizottság tagja
minden, az adott szakterületen megválasztott, képviselő. Szavazati jog illeti
meg továbbá az adott szakterület szakterületi koordinátorát, amennyiben nem
képviselő az adott szakterületen.
(3) A szakterületi bizottság elnöke a
szakterületi koordinátor. Amennyiben a tisztség betöltetlen, a Bizottság a
tisztség betöltéséig tagjai közül elnököt választ a Bizottság ügyrendjében
meghatározott módon.
(4) A szakterületi bizottságok munkáját
szakterületi csoportok segítik.
(5) A szakterületi bizottságok operatív
működéséről a szakterületi bizottságok ügyrendjei határoznak.
10. §
Az Ellenőrző Bizottság
(1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat
munkájának ellenőrzésére tagjai közül háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ.
(2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai
ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak, az egyetemi
szabályoknak, valamint az Alapszabálynak megfelelően történik-e.
(3) Az Ellenőrző Bizottság a tapasztalt
szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az
Önkormányzat Választmányát, valamint Küldöttgyűlését, majd gondoskodik a szabálytalanságok lehető
legrövidebb időn belüli megszüntetéséről.
(4) A Bizottság tagjai maguk közül
választják az Ellenőrző Bizottság elnökét az Ellenőrző Bizottság ügyrendjében
meghatározott módon, titkosan. Az Ellenőrző Bizottság elnöke koordinálja és
vezeti a testület munkáját.
(5) Amennyiben az Ellenőrző Bizottság
tagja a megválasztásakor a Választmány tagja, vagy képviselői mandátummal
rendelkezik, a megválasztástól számított három munkanapon belül köteles ezeket
megszüntetni. Ellenkező esetben ellenőrző bizottsági tagsága megszűnik.
(6) Az Ellenőrző Bizottság tagjának
mandátuma megszűnik önkormányzati tagságának megszűnésekor.
(7) Az Ellenőrző Bizottsághoz az
Önkormányzat bármely tagja írásban állásfoglalási kérelmet nyújthat be,
amelyről az Ellenőrző Bizottság 20 napon belül határoz, és a határozatot a
döntéstől számított 3 munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőhöz, valamint az
Önkormányzat elnökéhez.
(8) Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét
saját maga alkotja meg.
11. §
Az Alapítvány
(1) Az Alapítvány elnöke és titkára
együttes beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Küldöttgyűlés és a
Választmány felé.
(2) Az Alapítvány elnökének és
titkárának megválasztására az Alapszabály az Önkormányzat tisztségviselőinek
megválasztására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az Alapítvány Kuratóriumának (a
továbbiakban: Kuratórium) és Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő
Bizottság) tagjait a Küldöttgyűlés választja, illetve hívja vissza.
12. §
A mentorrendszer
(1) A mentorrendszer feladata a Kar
elsőéves alapszakos és osztatlan képzésben részt vevő hallgatóinak segítése
tanulmányi és szociális ügyeik intézésében, valamint tájékoztatása az
Egyetemmel kapcsolatos aktuális eseményekről.
(2) A mentorrendszer a minden tanévben
Küldöttgyűlés által elfogadott éves koncepció (továbbiakban: mentorkoncepció)
alapján működik.
(3) A mentorkoordinátor feladata a
mentorkoncepció elkészítése, végrehajtása és a mentorrendszer folyamatos
működtetése.
(4) A mentorrendszer az (1) bekezdésben
megfogalmazott feladatot az Önkormányzat tagjai közül választott mentorok által
látja el.
(5) A mentorok kiválasztásának elvét a
mentorkoncepció tartalmazza.
III.
Az Önkormányzat tisztségviselői
13. §
A tisztségviselők
(1) Az Önkormányzat az Alapszabályban
körülhatárolt feladatok elvégzésére, napi ügyvitellel kapcsolatos döntések
meghozatalára az Alapszabály 37-39. §§-ban meghatározott módon
tisztségviselőket választ.
(2) Az Önkormányzat tisztségviselői:
(a) az
elnök;
(b) az
elnökhelyettesek: a gazdasági elnökhelyettes, a szervező
elnökhelyettes, a szociális elnökhelyettes és a tanulmányi elnökhelyettes;
(c) a biztosok: az
esélyegyenlőségi biztos, a kollégiumi biztos, a kommunikációs
biztos, a külügyi
biztos, a sportbiztos, a tudományos biztos, a
főszerkesztő, az informatikus, a mentorkoordinátor, a
rendezvényszervező biztos és a titkár;
(d) a
szakterületi koordinátorok: a biológia szakterületi koordinátor, a fizika
szakterületi koordinátor, a földrajz- és földtudományi szakterületi
koordinátor, a kémia szakterületi koordinátor, a környezettudományi
szakterületi koordinátor és a matematika szakterületi koordinátor;
(e) a
referensek;
(f) az
Ellenőrző Bizottság tagjai.
14. §
A tisztségviselők feladatai és kötelességei
(1) A tisztségviselők az adott testület
ügyrendje alapján kötelesek beszámolni munkájukról:
(a) minden
rendes Küldöttgyűlésen
(b) a
34. § (1) bekezdés alapján a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.
(2) A tisztségviselő munkáját döntések
meghozatalában, döntés-előkészítésben csoport segítheti. A csoport tagjait a
tisztségviselő határozza meg a szakterületek javaslatát figyelembe véve. A
csoport döntési jogkörrel nem rendelkezik.
(3) A tisztségviselők kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez
szükséges szabályzatokat, jogszabályokat ismerni és figyelemmel kísérni, azok
változásairól az Önkormányzatot tájékoztatni.
(4) Egy személy csak egy tisztségviselői
posztot tölthet be.
(5) Amennyiben egy tisztségviselő a
munkáját nem kívánja többé ellátni, lemondási szándékát a Küldöttgyűlés felé
írásban, vagy a testület ülésén a helyszínen, szóban jeleznie kell.
Amennyiben a lemondó nem kér szavazást, akkor a lemondási nyilatkozatában
rögzített időpontban, vagy ennek hiányában a lemondás pillanatában megszűnik a
mandátuma. A lemondás miatt megüresedő tisztség betöltéséről a Küldöttgyűlés, a
delegáltság betöltéséről a delegáló testület gondoskodik.
15. §
Az elnök
(1) Az Önkormányzat működését az elnök
irányítja
(2) Amennyiben az
Alapszabály, küldöttgyűlési vagy választmányi határozat másképp nem
rendelkezik, az elnök az Önkormányzat
életét érintő kérdésekben döntést hozhat.
(3
(2) Az elnököt az Önkormányzat tagjai
közül a Küldöttgyűlés választja, mandátuma megszűnik önkormányzati tagsága megszűnésekor.
(43) Feladata különösen
(a) a kari hallgatói
érdekképviselet irányítása;
(b) a Küldöttgyűlés és a
Választmány munkájának koordinálása;
(c) az Önkormányzat
képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken.
(54) Tisztsége alapján tagja
(a) a Szenátusnak,
(b) a Kari Tanácsnak,
(c) a Dékáni Tanácsnak az
Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései szerint,
(d) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(e) az EHÖK Elnökségének.
(6(f) az Alapítvány
Felügyelőbizottságának.
(5) Megválasztásával az Önkormányzat az
alábbi testületekbe jelöli:
(a) Kari Hallgatói Fegyelmi
Testület,
(b) kari Költségvetési
Bizottság,
(c) kari Jegyzetbizottság.
(76) Az elnök tisztsége alapján az
Önkormányzat lapjának felelős kiadója.
16. §
Az elnökhelyettesek
(1) Az elnök munkáját az
elnökhelyettesek segítik. Az elnökhelyettesek részt vesznek az Önkormányzat
irányításában, a döntéshozatalban, az önkormányzati képviselet koordinálásában.
(2) Az elnökhelyetteseket az
Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja, mandátumuk megszűnik
önkormányzati tagságuk megszűnésekor.
17. §
A gazdasági elnökhelyettes
(1)
A gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat gazdasági és
pénzügyeinek intézése, a költségvetés tervezetének elkészítése, a költségvetés
és a Hallgatói Követelményrendszer 92. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott típusú ösztöndíj támogatások felügyelete és analitikus
nyilvántartásának vezetése.
(2) A gazdasági elnökhelyettest az elnök
megbízza az Önkormányzat leltározási feladatainak elvégzésével.
(3) A gazdasági elnökhelyettes
rendszeresen tájékoztatja a Választmány tagjait a költségvetés aktuális
egyenlegéről.
(4) Tisztsége alapján tagja
(a) az EHÖK
Küldöttgyűlésének,
(b) az EHÖK Gazdasági
Bizottságának.
18. §
A szervező elnökhelyettes
(1) A szervező
elnökhelyettes koordinálja az Önkormányzat rendezvényeinek megszervezését,
külső rendezvényeken való részvételét.
(2) A szervező
elnökhelyettes a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a Választmány
tagjait, valamint a programok szervezése előtt részletes költségvetést és
programtervet készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata
mellett felügyeli.
(3) A szervező
elnökhelyettes munkáját a Szervező Csoport segíti.
19. §
A szociális elnökhelyettes
(1) A szociális elnökhelyettes felelős a
juttatásokkal kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a
hallgatókat a területén felvetődő problémáik megoldásában, folyamatosan
tájékoztatja őket a vonatkozó szabályok változásáról, a különböző
ösztöndíj-lehetőségekről.
(2) Tisztsége alapján tagja
(a) a Kari TanácsnakÖsztöndíjbizottságnak,
melynek elnöki teendőit is ellátja,
(b) a Kari
Ösztöndíjbizottságnak, melynek elnöki teendőit is ellátja,
(c) (b)
az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(dc) az
EHÖK Szociális és Ösztöndíjbizottságának,
(ed) az
Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottságnak.
2019. §
A tanulmányi elnökhelyettes
(1) A tanulmányi elnökhelyettes felelős
a tanulmányi és a térítési ügyekkel kapcsolatos érdekképviseleti munka
koordinálásáért. Segíti a hallgatókat tanulmányi problémáik megoldásában,
folyamatosan tájékoztatja őket a tanulmányok végzésével kapcsolatos szabályok
változásáról és a térítési kötelezettségekről.
(2) Tisztsége alapján tagja:
(a) a
Kari Tanácsnak,
(b) az
EHÖK Küldöttgyűlésének,
(c) az EHÖK Tanulmányi
Bizottságának.
(3) Megválasztásával az Önkormányzat az
alábbi testületekbe jelöli:
(a) kari Tanulmányi és
Oktatási Bizottság,
(b) kari Kreditátviteli
Bizottság,
(c) kari Jegyzetbizottság,
(d) Kari Hallgatói Fegyelmi
Testület.
(4) A tanulmányi elnökhelyettes munkáját
a Tanulmányi Csoport segíti.
(5) A Tanulmányi Csoport elé javasolt
véleményezésre beterjeszteni az egyetemi vagy kari tanulmányi szabályozások
módosításának tervezeteit, emellett tájékoztatni kell a Tanulmányi Csoportot a jellegzetes
tanulmányi problémákról.
2120. §
A biztosokAzbiztosok
Az Önkormányzat bizonyos feladatkörök
ellátására és szakmai koordinálására biztosokat választ.
2221. §
Az esélyegyenlőségi biztos
(1) Az esélyegyenlőségi biztos feladata
a Kar hátrányos helyzetű és speciális szükségletű hallgatóinak
érdekképviselete, az egyetemi életbe történő beilleszkedésük segítése.
(2) Az esélyegyenlőségi biztos
kapcsolatot tart a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat segítő
mentorokkal. A Tanulmányi Osztállyal együttműködve félévente összesítést készít
a Karon tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és speciális szükségletű
hallgatókról, rendszeresen egyeztet a Kar esélyegyenlőségi koordinátorával a
speciális szükségletű hallgatókra fordítható pénzeszközök felhasználásáról.
(3) Az esélyegyenlőségi biztos tisztsége
alapján tagja:
(a) a Kari
Ösztöndíjbizottságnak,
(b) az EHÖK
Esélyegyenlőségi Bizottságának.
(4) Megválasztásával az Önkormányzat
jelöli a Kar Jegyzetbizottságába.
2322. §
A kollégiumi biztos
(1) A kollégiumi biztos koordinálja a
kollégiumi ügyekkel kapcsolatos érdekképviseletet, folyamatosan tájékoztatja a
hallgatókat a kollégiumi lehetőségekről, a vonatkozó szabályzatok
változásairól.
(2) A kollégiumi biztos segíti az
Önkormányzat és a kollégiumi diákbizottságok, illetve az Önkormányzat és a
Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat közötti kapcsolattartást.
(3) A kollégiumi biztos tisztsége
alapján tagja az Egyetemi Kollégiumi Felvételi Bizottságnak.
23. §
A kommunikációs biztos
(1)
Az Önkormányzat hirdetési és tájékoztatási felületeinek (különös tekintettel a
honlapra, levelezőlistákra, közösségi oldalakra) rendszeres frissítése és
összehangolása.
(2)
A lágymányosi közös hirdetőfelületek karbantartása a másik két lágymányosi
Hallgatói Önkormányzattal együttműködve.
(3)
Felelős az Önkormányzat arculatáért és PR tevékenységéért.
(4)
A kommunikációs biztos köteles legalább minden második választmányi ülésen
beszámolnia a Választmánynak tagjai számára.
(5)
A kommunikációs biztos munkáját a kommunikációs csoport segíti.
(6)
Tisztsége alapján tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.
24. §
A külügyi biztos
(1) A külügyi biztos segíti az
Önkormányzat tagjait külföldi vendéghallgatások, ösztöndíjas lehetőségek
felkutatásában.
(2) A külügyi biztos gondoskodik arról,
hogy az állandó jellegű, külföldi ösztöndíjakról szóló információk minél
szélesebb körben elérhetőek legyenek a Kar hallgatói számára.
(3) A külügyi biztos kapcsolatot tart
fenn és segíti a Kar idegen nyelvű hallgatóit.
(4) A külügyi biztos tisztsége alapján
tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának.
(5) A külügyi biztos munkáját a Külügyi
Csoport segíti.
25. §
A sportbiztos
(1) A sportbiztos sportrendezvényeket
szervez a Kar hallgatóinak, közreműködik az egyetemi sportélet szervezésében.
Rendszeresen tájékoztatja a Kar hallgatóit az egyetemi sportolási
lehetőségekről.
(2) A sportbiztos munkáját a
Sportcsoport segíti.
26. §
A tudományos biztos
(1) A tudományos biztos segíti a Kar
hallgatói tudományos közéletének szervezését, tájékoztatja a hallgatókat a
tudományos rendezvényekről, pályázatokról.
(2) A tudományos biztos segíti az
Önkormányzat és a hallgatói szakmai szervezetek, illetve a szakkollégiumok
közötti kapcsolattartást.
(3) A tudományos biztos munkáját a
Tudományos Csoport segíti.
27. §
A főszerkesztő
(1) Az Önkormányzat a hallgatók
hatékonyabb informálása érdekében Tétékás Nyúz címen hetilapot ad ki, melynek
kivitelezését a főszerkesztő végzi, illetve szervezi meg.
(2) A főszerkesztő felelős a lap nyomdai
kivitelezésének megszervezéséért, a nyomdai előkészítéséért, a lap
megjelentetéséhez szükséges cikkek megírásáért és a szerkesztőség
megszervezéséért a Nyúz SzMSz-ben foglaltak alapján.
(3) Tisztsége
alapján tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.(3)
A főszerkesztő köteles szorgalmi időszakban legalább minden második
választmányi ülésen beszámolni a Választmány tagjai számára.
28. §
Az informatikus
(1) Az Önkormányzat informatikai
eszközparkjának karbantartásáért és működtetéséért, az Önkormányzat honlapjának
fenntartásáért az informatikus felel.
(2) Az informatikus segíti az
Önkormányzat munkatársait a munkájuk során felmerülő informatikai problémák
megoldásában.
29. §
A mentorkoordinátor
(1) A mentorkoordinátor felelős a
mentorrendszer működtetéséért, a 12. §-ban foglalt célok elérésére.
(2) A mentorkoordinátor feladata
(a) az Önkormányzat
segítségével a mentorkoncepció elkészítése,
(b) a szakterületekkel
együttműködve a mentorjelöltek toborzása,
(c) a mentorjelöltek
képzésének megszervezése a 12. §-ban foglalt feladatok ellátására,
(d) a mentorjelöltek
felkészültségének ellenőrzése, a szükséges ismeretanyag számonkérése,
(e) a mentorkoncepcióban
meghatározott módon a mentorok kiválasztása,
(f) a mentorrendszerrel és
a mentorokkal kapcsolatos vélemények összegyűjtése és kiértékelése.
30. §
A rendezvényszervező biztos
(1)
A rendezvényszervező biztos koordinálja az Önkormányzat rendezvényeinek
megszervezését, külső rendezvényeken való részvételét.
(2)
A rendezvényszervező biztos a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a
Választmány tagjait, valamint a programok szervezése előtt részletes
költségvetést és programtervet készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata mellett felügyeli. A
rendezvényszervező biztos köteles legalább minden második választmányi ülésen
beszámolnia a Választmánynak tagjai számára.
(3)
A rendezvényszervező biztos munkáját a Szervező Csoport segíti.
31. §
A titkár
(1) A titkár végzi az Önkormányzat iratkezelését,
a tisztségviselők kérésére intézi az Önkormányzat levelezését.
(2) A titkár elkészíti – az ügyrendi
szabályzatok rendelkezései alapján – a küldöttgyűlési és választmányi ülések
emlékeztetőit.
3132. §
A szakterületi koordinátorok
(1) A szakterületeken folyó munka
koordinálására az Önkormányzat szakterületi koordinátorokat választ.
(2) A szakterületi koordinátor
tisztségénél fogva az adott szakterületi bizottság elnöke.
(3) A szakterületi koordinátorok
feladatai különösen:
(a) a szakterületükhöz
tartozó hallgatók tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, tudnivalókról,
(b) a szakterületükhöz
tartozó hallgatók érdekképviselete az érintett szakokért felelős szervezeti
egységeknél,
(c) a szakterület
képviselőinek és delegáltjainak a munkájuk során szerzett információk
összegyűjtése, és ezekről az illetékes testület(ek), tisztségviselő(k)
tájékoztatása,
(d) a Választmánnyal
együttműködve az Önkormányzat napi működésének segítése,
(e) az érintett
tisztségviselőkkel közösen a szakterület hallgatóinak bevonása a
tisztségviselőket segítő csoportokba,
(f) a mentorrendszerrel
együttműködve a szakterület mentorjelöltjeinek toborzása, a szakterületi
mentorok képzésének és munkájának segítése,
(g) szükség szerint az
Önkormányzat feladatainak ellátásához szükséges számú szakterületi hallgató
bevonása az Önkormányzat munkájába.
3233. §
A referensek
(1) A referensek nem rendelkeznek
Alapszabályban rögzített feladatkörrel, a posztot egyedileg kidolgozott
programokkal lehet megpályázni.
(2) A referens vállalja, hogy a
programjában leírtak megvalósítására törekedni fog. A pályázatnak a 3. §-ban
deklarált célok megvalósítását kell szolgálnia.
(3) A referensek állandó beszámolási
kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak, valamint a Küldöttgyűlésnek, mely
testületek a tisztségviselő munkáját a programjában leírtakhoz képest
vizsgálják.
3334. §
Állandó ösztöndíjak
33.§
(1)
A tisztségviselők a pályázatukban vállaltaknak teljesítése esetén mandátumuk
idejére a tanév folyamán havi rendszerességgel közéleti ösztöndíjban
részesülnek a 3435.§ rendelkezéseit figyelembe véve.
(2) Az ösztöndíj havi összege legfeljebb
az egy főre jutó éves hallgatói normatíva meghatározott százaléka, az alábbiak
szerint:
(a) az elnök: 5045%;
(b) az elnökhelyettesek
és a főszerkesztő, az
informatikus: 40%;
(c) a (c) a főszerkesztő és a rendezvényszervező
biztos: 38%
(d) a titkár: 30%
(d) e)
a kollégiumikommunikációs
biztos, és a tudományos biztos: 20%
(f) a külügyi biztos, és a sportbiztos,
a tudományos biztos: 25: 18%
(e
g) a
szakterületi koordinátorok, a mentorkoordinátor 15%és a kollégiumi biztos: 15%
(f(h) az Ellenőrző Bizottság elnöke: 13%
(i) az Ellenőrző Bizottság
tagjai és az esélyegyenlőségi biztos: 10%
(gj) A referensek ösztöndíját a Küldöttgyűlés vagy a Választmány azok megválasztásakor határozza meg, vállalt
feladatukat figyelembe véve.
3435. §
A tisztségviselők szankcionálása
(1) Ha az Önkormányzat
tisztségviselőjének munkájával kapcsolatban panasz merül fel, az adott
döntéshozó szerv ügyrendjében meghatározott módon, napirendi pontként bármely
erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő rendkívüli
beszámoltatását a Választmánynál és a Küldöttgyűlésnél.
(2)
(2) Ha egy tisztségviselő rendes vagy
rendkívüli beszámolóját a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi
ösztöndíját meg kell vonni. A beszámoló el nem fogadását követő 30 napon belül
a tisztségviselőnek ismételt írásbeli beszámolót kell tennie, amelyet a soron
következő 14.§ (1) bekezdésben meghatározott illetékes testület ülésén
tárgyalni kell.
(3) (3Amennyiben
egy tisztségviselő rendes beszámolóját a Küldöttgyűlés tagjainak kevesebb, mint
háromötöde, de több, mint fele fogadja el, a
tisztségviselő következő havi ösztöndíja az egyébként meghatározott összeg kétharmada.
(4) Ha egy tisztségviselő nem tesz eleget
a (2) bekezdésben meghatározott ismételt beszámolási kötelezettségének vagy
ismételt beszámolója elutasításra kerül, akkor az elnök köteles 14 munkanapon
belül küldöttgyűlési ülést összehívni, amelyen elő kell terjesztenie az adott
tisztségviselő kétharmados többséggel történő visszahívását. Amennyiben az
elnök visszahívásáról van szó, az Ellenőrző Bizottságnak kell megtennie az
előterjesztést. A (2) bekezdésben meghatározott 30 napos határidő letelte vagy
az ismételt beszámolót el nem fogadó testületi ülés és a visszahívásra hivatott
testületi ülés között eltelt időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának kiutalását
fel kell függeszteni.
(45) Sikertelen visszahívási indítvány
esetén, visszahívásra legközelebb a következő küldöttgyűlési ülésen kerülhet
sor.
IV.
Az Önkormányzat delegáltjai
3536. §
A delegáltak
(1) A Küldöttgyűlés és a Választmány az
egyetemi, kari testületekbe, illetve szükség esetén különböző egyéb
szervezetekbe tagokat jogosult delegálni.
(2) A delegáltaknak - az Alapítvány
kuratóriumának és Felügyelő Bizottságának kivételével - az Önkormányzat
tagjainak kell lenniük.
(3) Amennyiben az adott testületbe
delegáltak száma ezt megengedi, az egyes szakterületek lehetőség szerint
arányosan képviseltetik magukat.
(4) A delegáltaknak kötelességük az
adott testület ülésein megjelenni, azokon legjobb tudásuk szerint képviselni az
Önkormányzat érdekeit.
(5) Azon testületek esetén, ahol a
delegáltnak lehetősége van mandátumának más személyre való átruházására, a
delegált és az Önkormányzat elnöke közös írásos nyilatkozatban határoz.
3637. §
A delegáltak visszahívása
(1) A delegáltak beszámoltatását bármelyik
képviselő vagy választmányi tag kezdeményezheti, legkésőbb a beszámolót
tárgyaló ülés kezdete előtt 72 órával. A beszámolóról egyszerű többséggel
határoz a delegáltat meghallgató testület. A beszámoló el nem fogadását a (2)
bekezdés szerinti indítványnak kell tekinteni.
(2) A delegáltak visszahívásáról
az őket megválasztani jogosult testület egyszerű többséggel dönt, bármely
képviselő vagy választmányi tag előterjesztésére. Sikertelen visszahívási
indítvány esetén, visszahívásra legközelebb a következő küldöttgyűlési vagy
választmányi ülésen kerülhet sor.
(3) Amennyiben egy tisztségviselői
poszt nincs betöltve, akkor azon testületekbe, melyeknek az Alapszabály
értelmében tagja, a Küldöttgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáig új tagot
delegálhat.
V.
A tisztségviselők és a delegáltak
választása
3738. §
A tisztségviselőválasztásra vonatkozó általános rendelkezések
(1) Tisztségviselő megválasztására a
Küldöttgyűlés jogosult, de a 7. § (4) bekezdés a) pontjának megkötéseit
figyelembe véve ezt a jogkörét átadhatja a Választmánynak.
(2) Jelöltet a tisztség betöltését
tárgyaló testület tanácskozási vagy szavazati jogú tagja állíthat.
(3) A jelöltnek nyilatkoznia kell a
jelölés elfogadásáról a megválasztását tárgyaló testület ügyrendje alapján.
(4) Jelölni csak olyan személyt lehet,
aki a tisztégviselői poszt betöltését tárgyaló ülés hivatalos meghívójában
szereplő kezdeti időpont előtt 48 órával pályázatot nyújtott be az adott
tisztségre és azt a képviselőknek elektronikusan eljuttatta. Különösen indokolt
esetben a testület ettől a rendelkezéstől négyötödös többséggel eltekinthet.
(5) A jelölés és a tisztség betöltése
között a jelöltek tanácskozási joggal vesznek részt a tisztség betöltését
tárgyaló testület ülésén, amennyiben egyébként nem rendelkeznek tanácskozási
vagy szavazati joggal.
(6) Már hivatalban lévőlevő tisztségviselő más poszton
tisztségviselőnektisztségviselői posztra történő megválasztása csak abban
az esetben jelölhetőakkor érvényes, ha az aktuálisülésen szóban vagy
előzetes írásos nyilatkozattal megválasztása esetén haladéktalanul lemond aktuálisan
betöltött tisztségéről
még az új tisztségviselői mandátumának hatályba lépését megelőző hatállyal
lemond. A lemondás akkor is hatályba lép, ha más jelölt kerül megválasztásra.
3839. §
(1) A tisztségviselők megválasztása
titkos szavazással történik az őket megválasztó testület ügyrendje szerint.
(2) A 37. § (2) rendelkezéseivel
ellentétben szakterületi koordinátori tisztségére csak az érintett szakterület
szakterületi bizottsága állíthat jelöltet saját ügyrendje alapján.
(3) A jelöltek meghallgatása az őket
megválasztó testület ügyrendje alapján történik.
(4) A tisztségviselő-választás
legfeljebb három fordulóból áll a tisztségviselőt megválasztó testület
ügyrendje szerint.
(5) Az első és a második fordulóban a
tisztség betöltéséhez kétharmados többség szükséges.
3940. §
Eredménytelen választás
(1) Eredménytelen választás esetén, ha
az adott tisztségviselő megválasztásáról csak a Küldöttgyűlés rendelkezhet,
akkor 8 napon belül rendes küldöttgyűlési ülést kell összehívni.
(2) Eredménytelen választás esetén, ha
az adott tisztség betöltéséről a Választmány is rendelkezhet, legkésőbb a
küldöttgyűlési ülést követő második választmányi ülésen, ha addig nincs
küldöttgyűlési ülés, napirendre kell venni a tisztség betöltését. Amennyiben ez
eredménytelen, a Választmány nem rendelkezhet a tisztség betöltéséről, és a
következő küldöttgyűlési ülésen napirendre kell venni, ahol a Küldöttgyűlés
dönthet arról, hogy a tisztség betöltetlen maradjon.
(3) Amennyiben az elnök megválasztása
eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles szótöbbséggel ügyvivő elnököt kijelölni,
és megjelölni a következő küldöttgyűlési ülés időpontját. Ennek a
küldöttgyűlési ülésnek a helyszínét és napirendjét az ügyvivő elnök határozza
meg, azzal a megkötéssel, hogy az elnök választását napirendre kell tűzni. Az
ügyvivő elnök az elnöki tisztséggel megegyező jogokkal rendelkezik, az elnök
tisztségénél fogva történő delegáltságait is ellátja, és az Önkormányzat jelöli
azokba a testületekbe, amelyekbe az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat
jelöltje. Az ügyvivő elnök mandátuma megszűnik az elnök megválasztásával.
(4) A tisztségviselő mandátumának
megszűnése után köteles a megválasztott tisztségviselőnek a lezárt és függő
ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat átadni. Az elnök és az
elnökhelyettesek esetében a vonatkozó rektori utasítás szerint az
átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) Ha egy tisztségviselői poszt (az
elnök, az Ellenőrző Bizottság és a referensek kivételével) nincs betöltve,
akkor az elnök a tisztség betöltéséig megbízott tisztségviselőt nevezhet ki. A
megbízott az Alapszabályban leírt kötelességein felül csak az elnök, a
Küldöttgyűlés vagy a Választmány által meghatározott kérdésekben járhat el. A
tisztségviselői poszthoz kötött delegáltságokra megbízott tisztségviselő
kinevezése esetén is a 36. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
4041. §
A delegálás menete
(1) Azokban az esetekben, amikor az
Önkormányzat személy delegálására jogosult, a delegálás titkos szavazással
történik az erről döntő testület ügyrendje szerint.
(2) Azon delegáltságokat, melyekről a
15-32. §§ rendelkeznek, a Küldöttgyűlés jelöltállítás és szavazás nélkül
tudomásul veszi. A delegáltság alapjául szolgáló tisztség megszűnése esetén a
delegáltságokból történő visszahívást a Küldöttgyűlés szavazás nélkül tudomásul
veszi.
VI.
Az Önkormányzat képviselői
4142. §
A Választási Bizottság
(1) A Küldöttgyűlés választásonként
legalább háromtagú Választási Bizottságot választ, kétharmados többséggel.
(2) A Választási Bizottságnak az
Önkormányzat tagjaiból kell állnia.
(3) A Választási Bizottság tagjai nem
indulhatnak a képviselőválasztáson, erről megválasztásukat követő 8 munkanapon
belül nyilatkozni kötelesek a Küldöttgyűlés felé. Amennyiben a nyilatkozat a
megszabott időn belül nem történik meg, mandátumuk megszűnik.
4243. §
A szavazásra jogosultak köre
(1) A választáson az Önkormányzat tagjai
szavazhatnak.
(2) A képviselők választása szakterületenként
történik. Az Önkormányzat tagjainak szakterületekbe sorolásáról az Alapszabály
5. §-a rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat tagjai minden olyan
szakterületen szavazhatnak, amelyhez az 5.§ szerint besorolásra kerültek.
4344. §
A képviselőválasztás
kiírása
(1) A választások időpontját a
Választási Bizottság írja ki. A kiírásban meg kell jelölni a jelöltállítás
módját és időpontját, valamint a szavazás idejét és helyét. A Választási
Bizottság döntése alapján a szavazás egy alkalommal meghosszabbítható, a (2)
rendelkezéseivel összhangban.
(2) A választási kiírást le kell közölni
az Önkormányzat lapjában, meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(3) A jelöltállításra legalább 10
oktatási napot kell biztosítani, melynek végétől legfeljebb 14 nap múlva el
kell kezdeni a szavazást. A szavazásra legalább 7, legfeljebb 14 oktatási napot
kell biztosítani, úgy hogy a szavazás első és utolsó napja között nem telhet el több, mint 21 nap.
(4) A választásokat a tavaszi félév
szorgalmi időszakának második felére kell kiírni.
4445. §
A képviselőválasztás menete
(1) A választáson az Önkormányzat
bármely tagja indulhat azon szakterületek közül pontosan egyen, ahová az 5. §
szerint besorolásra került.
(2) Az indulási szándékot írásban kell
jelezni a Választási Bizottságnak a kiírásban meghatározott módon és
időpontban.
(3) A szavazás a Választási Bizottság
által elkészített szavazólapokon történik. A szavazólapokon fel kell tüntetni
az adott szakterület nevét, a szavazattal
támogatható jelöltek számát, a szakterülethez tartozó jelöltek nevét
betűrendben, meg kell jelölni a jelöltek szakját, illetve amennyiben a jelölt
hozzájárul, maximum igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a
szavazók a támogatni kívánt maximum öt jelöltetjelölteket egyértelműen megjelölhessék.
(4(4)
A Választási Bizottság a szavazás megkezdése előtt megállapítja az egyes
szakterületeken a szavazásra jogosultak számát.
(5)
Azon a szakterületen, ahol a legalacsonyabb a szavazásra jogosultak száma, 4
jelöltre adható le szavazat. A többi szakterületen a legkisebb létszámú
szakterületen leadható szavazatok számához hozzáadódik a (6) bekezdés alapján
meghatározott szám.
(6)
Minden szakterületen hozzáadódik a leadható szavazatok számához annyi,
amennyiszer a szakterületen választásra jogosultak számának és a legkisebb
szakterületen választásra jogosultak számának különbsége meghaladja a legkisebb
szakterületen szavazásra jogosultak számának felét.
(7)
Az (5) bekezdés alapján a Választási Bizottság állapítja meg a leadható szavazatok
számát.
(8) A szavazást a Választási Bizottság
bonyolítja le. A szavazást a kiírásban megjelölt minden oktatási napon a 8-18
óráig terjedő időszakban legalább négy órán keresztül biztosítani kell a
választási kiírásban megjelölt helyen.
(59) A szavazás titkos. A szavazatokat a
választók a Választási Bizottság által lezárt urnákban helyezik el. Az urnákat
a szavazási időszak végéig felbontani tilos.
4546. §
A választás érvényessége
A választás érvényes, ha azon a Kar teljes
idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka
igazoltan részt vett.
46. §
A választási eredmények megállapítása
47. §
A Küldöttgyűlési
helyek kiosztása
(1) A Választási Bizottság a szavazási
időszak vége után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra
hozza a szavazás végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az
Önkormányzat honlapján és lapjában.
(2) A választási eredmények alapján a
képviselőjelöltek a kapott szavazatok mennyiségétől függően a Küldöttgyűlés
tagjai, azaz képviselők, vagy a Küldöttgyűlés póttagjai lehetnek, amennyiben
megfelelnek a (3) bekezdésben leírt feltételének. A Küldöttgyűlés póttagjai a
képviselői helyek megüresedése folytán válhatnak képviselővé a választási
ciklus folyamán.
(3) A küldöttgyűlési tagság, illetve
póttagság feltétele, hogy a jelölt szerezze meg a szakterületén leadott
szavazatok legalább 15%-át.
(4) Minden szakterületről az
öta
leadható szavazatok számának megfelelő számú legtöbb szavazatot szerző képviselőjelölt a Küldöttgyűlés
tagjává válik.
(5)
Amennyiben egy(amennyiben
valamelyik szakterületen nincsen
öt,kevesebb
jelölt felel meg
a (43) bekezdés alapján
megválasztott képviselőelőírásainak, akkor az öt valamintösszes (3)
bekezdésnek megfelelő jelölt)
a megválasztott
képviselők számának különbsége hozzáadódik az (6) bekezdés alapján kiosztott
helyekhezKüldöttgyűlés
tagjává válik.
(65) A Küldöttgyűlés 127.§ (11) bekezdésben
meghatározott létszámához képest fennmaradó helyénekhelyeinek kiosztása a (76) bekezdés alapján
történik.
(76) Amennyiben vannak még
a szakterületen, a képviselőkön kívül, a leadott szavazatok legalább tizenöt
százalékát megszerző jelöltek, úgy minden szakterületen megállapításra kerül a
szakterületi részvételi arány (az adott
szakterületen szavazatot leadó hallgatók száma osztva az adott szakterületszakterületen az összes hallgatójánakválasztásra jogosult számával). A
fennmaradó mandátumok körönként kerülnek kiosztásra. Minden körben a legnagyobb
mandátumkiosztási tényezővel rendelkező szakterületről a legtöbb szavazatot
elérő képviselőjelölt válik a Küldöttgyűlés tagjává. A mandátumkiosztási
tényező egyenlő
a szakterületi részvételi arányának és az adott szakterületről a kiosztandó
helyeken bekerült képviselők számát eggyel megnövelve kapott számnak a
hányadosával. Ha olyan szakterület kerül sorra, amelyik nem tud felmutatni
kellő mennyiségű szavazatot szerző jelöltet, a következő legnagyobb tényezőt
kell tekinteni.
(87) Amennyiben az előző
eljárás után is vannak még bármelyik szakterületen a leadott szavazatok tizenöt
százalékát megszerző jelöltek, úgy ők a képviselők póttagjai lesznek.
(98) Amennyiben megüresedik egy képviselői hely, a szakterületen
legtöbb szavazatot elérő póttag kerül a képviselő helyére; ha nincs ilyen,
akkor a (76) bekezdésben leírt módszer szerint folytatólagosan kell
megállapítani a póttag személyét, a képviselőválasztásokkor megkezdett algoritmust folytatva.
4748. §
A
képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
(1) Amennyiben egy képviselő egy
választási cikluson belül a
Küldöttgyűlés üléseiről kétkettő, a Szakterületi
Bizottság üléseiről három alkalommal marad távol anélkül, hogy előzetesen kérte kimentését,
megszűnik a képviselői mandátuma.
(2) Amennyiben egy képviselő egy
választási cikluson belül a Küldöttgyűlés üléseiről négy alkalommal, vagy a
Szakterületi Bizottság üléseiről öt alkalommal marad távol, megszűnik a
képviselői mandátuma.
(3) A megüresedett képviselői helyek
póttagokkal feltöltését a 45. § (8) bekezdése tartalmazza. Az alakuló
küldöttgyűlési ülés kivételével nem számít hiányzásnak, ha a képviselő
mandátuma kevesebb, mint 72 órával az ülés kezdete előtt lépett életbe.
VIIVIII.
Az
Önkormányzat működése
49.
§
(1)
Az Önkormányzat
választási ciklusokban működik; egy ciklus az alakuló Küldöttgyűlésen kezdődik
és a következő alakuló Küldöttgyűlésen ér véget. Az alakuló Küldöttgyűlésen áll
fel és kezdi meg működését az adott ciklusra megválasztott Küldöttgyűlés, illetve
ennek kezdetével szűnik meg az előző Küldöttgyűlés és az általa megválasztott
tisztségviselők és delegáltak mandátuma; a záró Küldöttgyűlésen (amelynek meg
kell előznie a következő alakuló Küldöttgyűlést) az Önkormányzat
tisztségviselői beszámolnak éves munkájukról. Amelyik tisztségviselőnek nem
fogadják el a záró beszámolóját, azt a következő alakuló Küldöttgyűlésen csak
kétharmados többséggel lehet tisztségviselőnek megválasztani.
(2)
Ha egy
tisztségviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, 4 héten belül be kell
számolnia a tisztség megszűnéséig végzett munkájáról. Ennek el nem készítése
vagy el nem fogadása esetén a leköszönő tisztségviselőkkel megegyező szankció
érvényes rájuk.
(3)
A záró
Küldöttgyűlést minden évben, legkésőbb a tavaszi félév vége után legfeljebb
négy héttel kell megtartani.
(4)
Az alakuló
Küldöttgyűlést minden évben a rendes évi választásokat követően, a záró
Küldöttgyűlést követően, de legkésőbb a tavaszi félév vége után legfeljebb négy
héttel kell megtartani.
VIII.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
4850. §
Az Alapszabály jelen formájában a
Szenátus 2012. december 17-ei…-ai támogató határozatával lép hatályba.