A TTK Kari Tanácsának véleménye az ELTE esélyegyenlőségi tervéről

A Kari Tanács az alábbi változtatásokkal támogatja az ELTE esélyegyenlőségi tervét:

1. pont: az ELTE ... "együttműködnek" helyett "együttműködik", és meg kellene mondani hogy kivel.

3.1.3-hez szövegjavaslat:

„Amennyiben a kijelölt képviselő két hiányzás után - melybe az előzetesen bejelentett, hivatalos elfoglaltság miattiak nem számítanak bele - a harmadik alkalommal sem jelenik meg a Bizottság ülésén, akkor a Bizottság elnökének joga van az ELTE vezetősége felé ezt jelezni, ill. azt kérni, hogy a Kar ill. az adott Testület más személyt delegáljon helyette a Bizottságba.”

Megjegyzés a 3.1.4-hez: Ahhoz, hogy a Bizottság elnöke a Szenátus ülésein képviselhesse a Bizottságot, illetve tanácskozási joggal részt vehessen a kari tanácsok ülésein, nyilván módosítani kell az ELTE SzMSz I. kötetének Szenátusra és a kari tanácsokra vonatkozó rendelkezéseit.

3.1.4 pont: "Tananyagfejlesztés szorgalmazása": nyilván nem minden tananyag tartozik ide. Talán jobb lenne:

"Hátrányos helyzetű hallgatókat segítő tananyag fejlesztésének szorgalmazása"

3.1.4. „A Bizottság feladatai a következő téren nyilvánulnak meg:

· szakértői vélemények alapján a felvételi jelentkezést, felvételt kizáró okok szakmai felülvizsgálata.”

Biztosan ennek a Bizottságnak a feladatkörébe tartozik a felülvizsgálat? Nemcsak a véleményezése?

3.2.1 pont: az esélyegyenlőségi szakértő kiválasztásában az Esélyegyenlőségi Bizottság "egyetértési jogot kér”.

Inkább:"egyetértési joggal rendelkezik".

4.1.4. A rugalmas bánásmód kifejezést nem értjük, és a 2003. évi CXXV. törvényben sem szerepel ez a kifejezés. Különös módon csak az interneten keringő esélyegyenlőségi tervekben található meg. Ha nem indokolható, lehetőleg ne vegyük át ezt a kifejezést.

4.1.5.: Az esélyegyenlőségi szakértő megítélésünk szerint részállású munkavállaló is lehet, sőt valószínűleg kifejezetten elég is lenne.

A kimaradt 4.1.4 pont miatti átszámozások rendben megtörténtek a 4.1.7. pontig, azonban ettől kezdve elcsúszott a számozás ( 4.1.9 -> 4.1.8., 4.1.10 -> 4.1.9 kell.)

10.

4.1.7. Mit jelent az "egyetemes tervezés eszméje”?

A későbbiek során (4.3.5.) ugyan utal a forrására a szöveg, de a Terv felhasználóbarát szövegezése érdekében jobb lenne e kifejezés használatától eltekinteni, vagy a jelentését lábjegyzetben részletezni már a 4.1.7. pontnál.

11.

4.1.9. első mondata nem helyes: „A munkakör ellátását segítő, valamint a szakmai előmenetelhez hozzájáruló képzésben való részvétel kortól, nemtől, családi és egészségi állapottól függetlenül történik. „

Javaslat: „A munkakör ellátását segítő, valamint a szakmai előmenetelhez hozzájáruló képzésben való részvételt kortól, nemtől, családi és egészségi állapottól függetlenül támogatja a munkáltató. „

12.

4.1.9: "...lebonyolítását teszi elérhetővé."

A fogalmazás javítandó.

13. 4.1.9. "A munkáltató által a munkavállalók szervezett képzéseket ... szervezi" mondat hibás.

Így lenne értelmes: "A munkáltató a munkavállalók számára szervezett képzéseket a ... figyelembe vételével szervezi."

14.

4.1.9.: "A munkavállalók teljes köre számára biztosítja a képzésekhez ... való hozzáférést"

Mely képzésekhez? Minden képzéshez nyilván nem.

15.

4.2.1. „Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fenntartásával, illetve ezek megsértésével kapcsolatos az egyetemi infrastruktúrát érintő intézkedések”cím alatt a második fordulatra vonatkozóan szerintünk nincs rendelkezés a szövegben.

16.

4.2.1 "Határidő: kinevezést követő 2 hó"

Kinek a kinevezéséről van szó? Elég lenne: "Határidő: folyamatos"

17.

4.2.2. „Milyen a szakértői vélemények elfogadási aránya, melyek az esetleges elutasítás okai?”

Ezt pontosítani kellene, mert nem érthető, hogy az esélyegyenlőségi szakértő, illetve a Bizottság véleményének elfogadásáról van szó, vagy pl. a felvételt elutasító határozat felülvizsgálatához felkért (?) szakértőkről.

18.

4.3.2: "A vezetői beosztások meghatározásánál...": nem inkább "A vezetői megbízások pályáztatása esetében"?

Kérdéses, hogy a vezetői megbízások esetében mit jelent a speciális feltételrendszer, illetve szükséges-e ezek biztosítása a diszkrimináció kizárásához.

19.

4.3.2. határidő: 4 február -> 2014 február valószínűleg.

20.

4.3.5. „A 40 év alatti megváltozott munkaképességű, tartós betegséggel rendelkező, fogyatékossággal élő, valamint a 40 év feletti ELTE jogviszonyban álló munkavállalók számára az ELTE lehetővé teszi: …

az akadálymentes, egészséges munkahelyi környezet kialakítását a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény ratifikálásával (2007. évi XCII. törvény) Magyarországon is megjelent "egyetemes tervezés" eszméjének megfelelően.”

Munkahelyi környezetet kialakítani csak a munkáltató tud.

Javaslat- önálló mondatban: Az ELTE akadálymentes, egészséges munkahelyi környezetet alakít ki a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény ratifikálásával (2007. évi XCII. törvény) Magyarországon is megjelent "egyetemes tervezés" eszméjének megfelelően.

21.

4.3.5. „Ezen felül, az 55 év fölötti korcsoport számára:

kiemelt mentális törődést nyújt a nyugdíj közeli, illetve a nyugdíjkorhatárt elérő ELTE jogviszonyban állóknak, az életforma megváltozása előtt”

A fenti szöveget javasolnánk másként megfogalmazni, vagy elhagyni. Így olyan látszatott kelt, mintha ez a korcsoport beteg lenne. Az ezt követő második pont („a nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése érdekében nyugdíj-előkészítő programokat dolgoz ki, melyek lehetővé teszik, hogy az érintettek felkészülhessenek a nyugdíjazásra, a nyugdíjas életformára, az aktív nyugdíjas évekre”) mellett nem is tűnik szükségesnek az általunk kifogásolt első mondat.

22.

4.3.5. világossá kell tenni a fogalmazásban, hogy a szűrővizsgálatok NEM az ELTE költségén történnek, csak a lehetőségét teremtjük meg (pl. munkaidő alatt).

23.

A 4.3.7-ben szereplő megfogalmazás: "felajánlja ... lehetőségét a munkáltatói jogkör gyakorlójával történő megegyezés alapján" nehezen értelmezhető. Egyetértünk, hogy ez nem lehet minden esetre kötelező, ám akkor írjuk így: "törekszik arra...", vagy "lehetőség szerint felajánlja..:"

24.

A 4.3.7. pontban említett szabályok szigorúbbak, mint a Kjt 23/B alatti kötelezettségek.

25.

4.3.7. „szükség esetén a kisgyermeket nevelő nők számára, kérésükre megteremti az osztott munkakör lehetőségét”.

Helyesebb, és a munkáltató szempontjából vállalhatóbb lenne a következő megfogalmazás: „ a kisgyermeket nevelő nők számára, kérésükre megteremti az osztott munkakör lehetőségét, amennyiben erre lehetőség van.”

26.

5. (NYILVÁNTARTÁS) : Az "informált beleegyezés" szakkifejezést nem lehetne átírni? Ezáltal a „felhasználók” számára érthetőbb lenne a szöveg.

Pl. A kedvezmények mind szélesebb körű igénybevétele érdekében, az I. pontban meghatározott célcsoportba tartozók ELTE jogviszonyban állókról azok tájékoztatást követő beleegyezése alapján nyilvántartást vezet.

27.

6. (PANASZTÉTEL): első bek.: "munkavállaló" -> "munkavállaló vagy hallgató"

28.

6. (PANASZTÉTEL): harmadik bek.: "dolgozó" -> "panaszos"

29.

6. (PANASZTÉTEL): Amíg nincs esélyegyenlőségi szakértő, ki vizsgálja ki a panaszokat?

Budapest, 2013. október 21.

Surján Péter sk.

dékán