Az ELTE TTK Kari Tanácsának állásfoglalása

az ELTE Tanárképző Központ létrehozására irányuló előterjesztésre vonatkozó szenátusi előterjesztésről

 

 

 

  1. A TTK KT tudomásul veszi, hogy a tárgyalt előterjesztést az érintett karok közötti hosszas és nehéz egyeztetések sorozata előzte meg. Ezért, bár az előterjesztés több pontjával kapcsolatban lényeges kérdések és fenntartások merültek föl az intézetekben, a KTnem kívánván javaslatot tenni az egyeztetési folyamat újrakezdéséreaz előterjesztést az alábbi konkrét változtatásokkal elfogadja.
  2. A KT az 1. pontban említett fenntartások miatt azt javasolja, hogy az Egyetem érintett karai a Tanárképző Központ működését a 2013/14-es tanítási év végén tekintsék át, és ha szükséges, tegyenek javaslatot az év közben felmerült problémák megoldására.
  3. Kérdésként merült fel, hogy ki helyettesíti a TK főigazgatót akadályoztatása esetén?
  4. Konkrét módosítási javaslatok:

 

A törölni javasolt szövegrészeket áthúzással, a beillesztésre javasoltakat vastag betűvel szedtük.

 

A) Az előterjesztéshez:

 

(i)                A kari Tanács javasolja, hogy az 1.3 pontban  (A Központ irányítása) lévő b) pont (Testületek) pontban a ba) pont az alábbiak szerint módosuljon:

ba) Tanárképző Központ Egyeztető Testülete

A Tanárképző Központ Egyeztető Testülete elnöke az oktatásért felelős rektorhelyettes.

A Tanárképző Központ Egyeztető Testülete tagjai: a Központ főigazgatója, a BGGyK, BTK, IK, PPK, TTK  minden osztatlan tanárképzésben részt vevő kar dékánja és egy tanárképzésben érintett, részt vevő, az EHÖK által delegált hallgató.

(ii)              A 1.3. A Központ irányítása pont ba)  alpontjában:

 Tanárképző Központ Egyeztető Testülete a d)-e) fenti pontokban meghatározott jogkörében történő döntéshozatalhoz köteles a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács véleményét beszerezni. Egyéb ügyekben a Tanárképző Központ Egyeztető Testülete a Tanárképzési és Tanár- továbbképzési Tanácstól véleményt kérhet.

(iii)           A 2. A Központ és a PK viszonya  részben szerepel, hogy a PK Vezető Testület kiegészül a főigazgatóval. A Kari Tanács ezt nem tartja szükségesnek, mint ahogy nem szükséges a PK Vezető testületének hatáskörét kibővíteni aTanárképző Központot és a három érintett kart közösen, vagy egyaránt érintő fejlesztésekre, illetvea Tanárképző  Központ feladatainak ellátáshoz szükséges költségekrevonatkozó javaslattételi joggal

(ugyanezen elv szerint akkor a Főigazgató tagja kellene legyen a tanárképzésben érintett többi karok vezető testületének is).

(iv)           A II. Előterjesztés 1.1A Központ jogállása  c. pontban rögzítettek alapján a Központ a Szenátus által elfogadott éves költségvetésben külön cím alatt jelenik meg. Tehát nem a PK Vezető testülete tesz erre javaslatot.

 

 

 

 

B) Szabályzati rész

 

 

i.)      A fenti A) iii) pont érinti a szabályzati rész 22-23. pontjait, értelemszerű változtatás szükséges.

ii.)    „SZMR 9. § (5) () A Pedagogikum Központ a jelen Szabályzatban meghatározott funkcionális feladatokat az ugyancsak a jelen Szabályzatban meghatározott más szervezeti egység számára is elláthat. () Már létező szervezeti egység esetén ehhez a szervezeti egység egyetértésére is szükség van.

iii.)   SZMR 49. § (3): A Tanárképző Központ részére a gazdálkodási és a humánpolitikai tevékenység megszervezését és részben felügyeletét (ellenjegyzés)  a Pedagogikum Központ látja el.

iv.)   SZMR 114/D. § (2):  A Tanárképző Központ Egyeztető Testülete tagjai: a Központ főigazgatója, a BGGyK, BTK, IK, PPK, TTK  minden osztatlan tanárképzésben részt vevő kar dékánja és egy tanárképzésben érintett, részt vevő, az EHÖK által delegált hallgató.

v.)     HKR  3. § (3) :   A tanári mesterszakon, valamint az osztatlan tanárképzésen folytatott tanulmányokra a jelen Szabályzat általános, valamint az adott modulért illetve tanári szakért felelős karra vonatkozó különös részi szabályai értelemszerűen terjednek ki. A jelen Szabályzat Általános részében kifejezetten a tanári mesterszakra, valamint az osztatlan tanárképzésre megállapított közös szabályoktól a Különös rész szabályai nem térhetnek el.

vi.)    HKR 21. § (2) […] A tanári mesterszak és az osztatlan tanárképzés esetében a képzési tervet és annak módosítását a modulfelelős javaslatára a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács hagyja jóvá.” Az osztatlan tanárszakok estében a tanári felkészítés elemeinek vonatkozásában a TTT, a szakterületi elem vonatkozásában a képzést gondozó kari tanácsa hagyja jóvá a képzési tervet.

vii.)  HKR 37. § (6) : amit az Nftv. 103. § (2) a Tanárképző Központ feladatának sorol fel, az itt se a TTT, hanem a Tanárképző Központ  (főigazgatójának) feladata legyen.

viii.)                       Az osztatlan tanárszakokon egy tantárgyból egységesen 5 érdemjegyszerzési lehetőség legyen.

ix.)   HKR „63. § (8) A Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács által meghatározott követelményeknek és eljárásrendnek megfelelően a tanári mesterszak és az osztatlan tanárképzés összefüggő egyéni iskolai gyakorlatokkal kapcsolatos szervezési, koordinációs feladatok ellátásáról a Tanárképző Központ gondoskodik.”

x.)      FKR 1. sz. Mellékletében (táblázat több sora) : „dékán, Pedagogikum Központ Vezető Testület elnöke a Tanárképző Központ főigazgatója egyetértésével” helyett: dékán/Pedagogikum Központ Vezető Testület elnöke a Tanárképző Központ főigazgatója egyetértésével

xi.)   Az  FKR 1. sz. Mellékletében az érintett ügyviteli alkalmazottak rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadsága, valamint a további munkaviszonyuk engedélyezéséhez nem tartjuk szükségesnek a Főigazgató egyetértését

xii.) Megjegyzés: hiányzik a 283/2012.X.4. korm. rendelet 8§-nak megfelelő, a tanárszakról BSc-re való átvétel és a szakváltás feltételrendszere.

 

xiii.)                   Javaslat szakterületi záróvizsgáról:

 

A TTK Kari Tanácsa javaslatot tesz a kétszakos osztatlan tanárképzésben a Szakterületi záróvizsga fogalmának bevezetésére és meghatározásra.

A kétszakos osztatlan tanárképzésben az ELTE TTT által meghatározott modulzáró vizsga elsődleges célja a hallgatók szakos tanulmányainak lezárását jelentő, a szakos tudást mérő számonkérés létrehozása. A TTK osztatlan tanárszakos tantervei a modulzáró vizsgát ennek a definíciónak megfelelően alkalmazzák, a tantervekben a 8. és a 10. félév végén találhatók. A HKR 4.§ 58. szerint azonban a „modulzáró vizsga: a tanári mesterszak szakterületi modulját lezáró, kritérium jellegű követelmény...”. Ez a meghatározás a kétszakos osztatlan tanárképzésre vonatkozik, így a jelenlegi modulzárónak nevezett, de általunk átnevezni kívánt vizsga meghatározására nem alkalmas.

A kétszakos osztatlan tanárképzésben a tanári szakképzettség szakterületi követelményeinek teljesítését lezáró és a szakos tudást számon kérő vizsga elnevezésére és meghatározására az alábbi javaslatot tesszük.

HKR. 4. §-ba (két új pont)

Szakterületi záróvizsga: a kétszakos osztatlan tanárképzésben a z adott tanári szakképzettség szakterületi elemét lezáró, kritérium jellegű követelmény, melyet a szakterületi elem kreditjeinek -- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma nélkül -- megszerzése után[1] kell teljesíteni, és amelynek megszervezésére, felvételére, a teljesítés körülményeire, ismétlésének lehetőségeire a jelen Szabályzatban szereplő, a vizsgákkal kapcsolatos szabályok vonatkoznak. A szakterületi záróvizsga tartalmát a szak felelőse határozza meg és teszi közzé. A szakterületi záróvizsga teljesítése az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat egyik előfeltétele, a vizsga érdemjegye beszámít az oklevél értékelésébe. 

Tanári szakképzettség: [2]olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad.

 

 

 

Budapest, 2013. július 2.

 

                                                                                  Surján Péter sk.

                                                                                  dékán



[1]     8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 4.2.

[2]     283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet