Az ELTE
TTK
Kari
Tanácsának
állásfoglalása
az
ELTE
Tanárképző
Központ
létrehozására
irányuló
előterjesztésre
vonatkozó
szenátusi
előterjesztésről
A
törölni javasolt szövegrészeket áthúzással, a beillesztésre javasoltakat
vastag betűvel szedtük.
A) Az előterjesztéshez:
(i)
A
kari
Tanács
javasolja,
hogy
az
1.3
pontban (A
Központ
irányítása) lévő
b)
pont
(Testületek)
pontban
a
ba) pont
az
alábbiak
szerint
módosuljon:
ba)
Tanárképző
Központ
Egyeztető
Testülete
A
Tanárképző
Központ
Egyeztető
Testülete
elnöke
az
oktatásért
felelős
rektorhelyettes.
A
Tanárképző
Központ
Egyeztető
Testülete
tagjai:
a
Központ
főigazgatója,
a
BGGyK,
BTK,
IK,
PPK,
TTK minden
osztatlan
tanárképzésben
részt
vevő
kar
dékánja
és
egy
tanárképzésben
érintett, részt vevő,
az
EHÖK
által
delegált
hallgató.
(ii)
A
1.3.
A
Központ
irányítása
pont
ba) alpontjában:
Tanárképző
Központ
Egyeztető
Testülete
a
d)-e) fenti pontokban meghatározott jogkörében történő döntéshozatalhoz köteles
a
Tanárképzési
és
Tanár-továbbképzési
Tanács
véleményét
beszerezni.
Egyéb
ügyekben
a
Tanárképző
Központ
Egyeztető
Testülete
a
Tanárképzési
és
Tanár-
továbbképzési
Tanácstól
véleményt
kérhet.
(iii)
A
2.
A
Központ
és
a
PK
viszonya
részben
szerepel,
hogy
a
PK
Vezető
Testület
kiegészül
a
főigazgatóval.
A
Kari
Tanács
ezt
nem
tartja
szükségesnek,
mint
ahogy
nem
szükséges
a
PK
Vezető
testületének
hatáskörét
kibővíteni
a
„Tanárképző
Központot
és
a
három
érintett
kart
közösen,
vagy
egyaránt
érintő
fejlesztésekre”,
illetve
„a
Tanárképző Központ
feladatainak
ellátáshoz
szükséges
költségekre”
vonatkozó
javaslattételi
joggal
(ugyanezen
elv
szerint
akkor
a
Főigazgató
tagja
kellene
legyen
a
tanárképzésben
érintett
többi
karok
vezető
testületének
is).
(iv)
A
II.
Előterjesztés
1.1
„A
Központ
jogállása” c.
pontban
rögzítettek
alapján
a
Központ
a
Szenátus
által
elfogadott
éves
költségvetésben
külön
cím
alatt
jelenik
meg.
Tehát
nem
a
PK
Vezető
testülete
tesz
erre
javaslatot.
B) Szabályzati
rész
i.)
A fenti A) iii)
pont érinti a szabályzati rész 22-23. pontjait, értelemszerű változtatás
szükséges.
ii.)
„SZMR 9. § (5) (…) A Pedagogikum
Központ
a
jelen
Szabályzatban
meghatározott
funkcionális
feladatokat
az
ugyancsak
a
jelen
Szabályzatban
meghatározott
más
szervezeti
egység
számára
is
elláthat.
(…)” Már létező szervezeti egység esetén ehhez a
szervezeti egység egyetértésére is szükség van.
iii.)
SZMR
49.
§
(3):
A
Tanárképző
Központ
részére
a
gazdálkodási
és
a
humánpolitikai
tevékenység
megszervezését
és
részben
felügyeletét
(ellenjegyzés) a Pedagogikum
Központ
látja
el.
iv.)
SZMR
114/D.
§
(2): A Tanárképző Központ Egyeztető Testülete
tagjai: a Központ főigazgatója, a BGGyK, BTK, IK,
PPK, TTK minden osztatlan
tanárképzésben részt vevő kar dékánja és egy tanárképzésben érintett,
részt vevő, az EHÖK által delegált hallgató.
v.)
HKR 3.
§
(3)
: A tanári mesterszakon, valamint az
osztatlan tanárképzésen folytatott tanulmányokra a jelen Szabályzat általános,
valamint az adott modulért illetve tanári szakért felelős karra
vonatkozó különös részi szabályai értelemszerűen terjednek ki. A jelen
Szabályzat Általános részében kifejezetten a tanári mesterszakra, valamint az
osztatlan tanárképzésre megállapított közös szabályoktól a Különös rész
szabályai nem térhetnek el.
vi.) HKR 21. § (2) […] A tanári mesterszak és
az osztatlan tanárképzés esetében a képzési tervet és annak módosítását a
modulfelelős javaslatára a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács hagyja
jóvá.” Az osztatlan tanárszakok estében a tanári felkészítés elemeinek
vonatkozásában a TTT, a szakterületi elem vonatkozásában a képzést gondozó kari
tanácsa hagyja jóvá a képzési tervet.
vii.) HKR
37.
§
(6)
: amit az Nftv. 103. § (2) a Tanárképző Központ
feladatának sorol fel, az itt se a TTT, hanem a Tanárképző Központ (főigazgatójának) feladata legyen.
viii.)
Az osztatlan tanárszakokon egy
tantárgyból egységesen 5 érdemjegyszerzési lehetőség legyen.
ix.)
HKR „63. § (8) A Tanárképzési és
Tanár-továbbképzési Tanács által meghatározott követelményeknek és
eljárásrendnek megfelelően a tanári mesterszak és az osztatlan tanárképzés
összefüggő egyéni iskolai gyakorlatokkal kapcsolatos szervezési,
koordinációs feladatok ellátásáról a Tanárképző Központ gondoskodik.”
x.)
FKR 1. sz. Mellékletében (táblázat több sora)
: „dékán, Pedagogikum Központ Vezető Testület elnöke
a Tanárképző Központ főigazgatója egyetértésével” helyett: dékán/Pedagogikum Központ Vezető Testület elnöke a Tanárképző
Központ főigazgatója egyetértésével
xi.)
Az
FKR 1. sz. Mellékletében az érintett ügyviteli alkalmazottak rendkívüli
vagy fizetés nélküli szabadsága, valamint a további munkaviszonyuk
engedélyezéséhez nem tartjuk szükségesnek a Főigazgató egyetértését
xii.) Megjegyzés:
hiányzik a 283/2012.X.4. korm. rendelet 8§-nak megfelelő, a tanárszakról BSc-re
való átvétel és a szakváltás feltételrendszere.
xiii.)
Javaslat szakterületi záróvizsgáról:
A
TTK Kari Tanácsa javaslatot tesz a kétszakos osztatlan tanárképzésben a Szakterületi záróvizsga
fogalmának bevezetésére és meghatározásra.
A
kétszakos osztatlan tanárképzésben az ELTE TTT által meghatározott modulzáró
vizsga elsődleges célja a hallgatók szakos tanulmányainak lezárását jelentő, a
szakos tudást mérő számonkérés létrehozása. A TTK osztatlan tanárszakos
tantervei a modulzáró vizsgát ennek a definíciónak megfelelően alkalmazzák, a
tantervekben a 8. és a 10. félév végén találhatók. A HKR 4.§ 58. szerint azonban a „modulzáró vizsga: a tanári mesterszak
szakterületi modulját lezáró, kritérium jellegű követelmény...”. Ez a
meghatározás a kétszakos osztatlan tanárképzésre vonatkozik, így a jelenlegi modulzárónak nevezett,
de általunk átnevezni kívánt vizsga meghatározására nem alkalmas.
A kétszakos osztatlan tanárképzésben a tanári
szakképzettség szakterületi követelményeinek teljesítését lezáró és a szakos
tudást számon kérő vizsga elnevezésére és meghatározására az alábbi javaslatot
tesszük.
HKR. 4. §-ba (két új pont)
Szakterületi záróvizsga: a kétszakos osztatlan tanárképzésben a z adott
tanári szakképzettség szakterületi elemét lezáró, kritérium jellegű
követelmény, melyet a szakterületi elem kreditjeinek -- a szabadon választható
tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma nélkül -- megszerzése után[1]
kell teljesíteni, és amelynek megszervezésére, felvételére, a teljesítés
körülményeire, ismétlésének lehetőségeire a jelen Szabályzatban szereplő, a
vizsgákkal kapcsolatos szabályok vonatkoznak. A szakterületi záróvizsga
tartalmát a szak felelőse határozza meg és teszi közzé. A szakterületi
záróvizsga teljesítése az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat egyik
előfeltétele, a vizsga érdemjegye beszámít az oklevél értékelésébe.
Tanári
szakképzettség: [2]olyan
szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és
valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést
ad.
Budapest, 2013. július 2.
Surján
Péter sk.
dékán