A Kari Tanács 2000. november 22-i ülésén elfogadott határozatok 1 számú melléklete

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Karán alakult
Érdekegyeztető Tanács működési rendje

1. §.

Az Érdekegyeztető Tanács működésének célja a Természettudományi Karon foglalkoztatott oktatók, kutatók és más munkavállalók élet és munkakörülményeit érintő, a Kar vezetésének kompetenciájába tartozó kérdésekben felmerülő konfliktusok, érdekfeszültségek kezelése, lehetőség szerinti megelőzése, illetve feloldása.

2. §.

Az Érdekegyeztető Tanács összetételét és tagjai választásának, delegálásának módját a Természettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata 2. függelék 5.pontja határozza meg:

    1. A Tanács elnöke a Dékán

    2. Tagjai:

    1. A Kari Tanács tagjai közül választott 2 személy

    2. A reprezentatív szakszervezet(ek) által delegált 2-(2) személy

    3. Az Egyetemi Közalkalmazotti Tanács TTK-s tagjai közül delegált 1 személy

3. §

A dékán gondoskodik arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács tagjai folyamatosan megkapják az 1. §-ban meghatározott kérdésekről rendelkezésre álló információkat.

4. §

Az érdekegyeztetésre a szakszervezeti jogok érvényesítése érdekében és jogszabályok, kari szabályzatok megsértése esetén az 1.§-ban meghatározott keretben kerül sor.

5. §

  1. Az Érdekegyeztető Tanács üléseit szükség szerint, de legalább félévente egyszer tartja.

  2. A Tanács ülésének összehívását a dékán, illetve a reprezentatív szakszervezet kari vezetője bármikor kezdeményezheti. Az ülést a kezdeményezéstől számított 10 napon belül össze kell hívni.

6. §

Az ülések előkészítését - napirend összeállítása, meghívó és előterjesztések - a dékán úgy szervezi, (szervezteti meg), hogy az ülést megelőzően legalább egy héttel a tagok a szükséges információkkal rendelkezzenek.

7. §

  1. Az Érdekegyeztető Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

  2. Az Érdekegyeztető Tanács a felmerült problémákról lehetőség szerint egyhangú állásfoglalást alakit ki.

  3. Ha a többséggel kialakított állásfoglalással a dékán nem ért egyet, akkor a kari Érdekegyeztető Tanács az ELTE Intézményi Érdekegyeztető Tanácshoz fordul.

  4. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalásai - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a tárgyalt kérdések tekintetében olyan ajánlást illetve véleményt jelentenek, amelyeket a hozandó döntésekben irányadónak kell tekinteni.

8. §

Az Érdekegyeztető Tanács üléseiről emlékeztető készül, amelyet a dékán és a Tanács egy tagja hitelesít.

9. §

  1. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalásait nyilvánosságra kell hozni. Erről a dékán, illetve a reprezentatív szakszervezet képviselője saját hatáskörében gondoskodik.

  2. A 7. §. (3) bekezdésében jelzett esetben az eltérő álláspontokról mindkét félnek joga van a kari közvéleményt tájékoztatni.

  3. A tájékoztatásnak nem lehet célja a másik fél lejáratása. A tájékoztatás nem sértheti a hivatali titkot és személyiségi jogot.

Budapest, 2000. november 22.

 

Elfogadta a Kari Tanács 2000. november 22-i ülésén.