A Kari Tanács 2003. október 15-i ülésén hozott határozatainak II. sz. melléklete.


Javaslat az ELTE Tanulmányi és vizsgaszabályzatának módosítására*

 

 

A javaslat az ETVSz. szövegének a módosítás által érintett részletét tartalmazza, áthúzással jelölve az elhagyandó, vastag betűvel és aláhúzva a betoldásra javasolt szövegrészeket.

 

 

 

A hallgatói jogviszony létrejötte

13. §   

(1)     A hallgatói jogviszony létrejöttének előfeltétele az Egyetem valamely szakjára, illetve – kiegészítő alapképzés keretében – a tanári képzésre önmagában történő felvétel vagy átvétel.

(2)     A hallgatói jogviszony a hallgató első szakos jogviszonyának létrejöttével egyidejűleg jön létre.

A szakos jogviszony

15. §

(1)     A szakos jogviszony egy adott szakon (szakcsoporton, kiegészítő alapképzés keretében önmagában folytatott tanári képzésben, a továbbiakban együttesen: szak) folytatott tanulmányok idején áll fenn.

(2)     A szakos jogviszony a beiratkozással egy időben tett, vissza nem vonható, a szakos tanulmányok megkezdéséről szóló nyilatkozat (szakkezdési nyilatkozat) megtételekor jön létre.

A beiratkozás

23. §   

(1)     A beiratkozás a hallgató azon írásbeli nyilatkozata, melyben közli, hogy az adott félévben tanulmányokat kíván folytatni az Egyetemen.

(2)     A beiratkozott hallgató minden olyan szakon folytatja tanulmányait, amelyen szakos jogviszonya fennáll.

(2/A) A tanári képzésre való beiratkozás sajátos szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

[... tovább változatlan]

A tanegység

27. §   

(1)     Az Egyetemen végezhető tanulmányok alapegysége a tanegység (lásd Fogalomtár, 7. számú melléklet).

(2)     A tanegység jellege lehet:

a)    típusa alapján

tantárgy;

szigorlathoz rendelt tanegység;

alapvizsgához rendelt tanegység;

nyelvi alapvizsgához rendelt tanegység;

nyelvi záróvizsgához rendelt tanegység;

terepgyakorlat;

szakmai gyakorlat;

iskolai gyakorlat;

közoktatási gyakorlat;

záródolgozat.

b)    a hozzárendelt tanulmányi foglalkozás alapján:

kontaktórás tanegység, melyhez (átlagos) heti óraszámban meghatározott kurzus tartozik,

kontaktóra nélküli tanegység, melyhez kurzus nem tartozik, így heti óraszáma sincs.

c)    az egyes szakokhoz tartozása alapján:

szakmai tanegység,

általánosan meghirdetett (nem szakmai) tanegység;

a tanári képesítés képzés tanegysége.

Szakmai gyakorlat, iskolai és közoktatási gyakorlat

29. §   

(1)     A tanterv előírhatja szakmai gyakorlat kötelező teljesítését.

(2)     A szakmai gyakorlat teljesítése előírható más tanegységek előfeltételeként.

(3)     A tanító, óvodapedagógus és a gyógypedagógiai szakokon a közoktatási gyakorlatot – a Pedagógusképzési és Továbbképzési Tanács véleményének figyelembevételével – a szak tanterve rögzíti.

(4)     A főiskolai és egyetemi szaktanári (nem gyógypedagógia) szakok tanítási tanári képzés iskolai gyakorlatának szabályait a jelen szabályzat 3. számú melléklete határozza meg.

A szak

31. §   

(1)     A szak a rá vonatkozó képesítési követelményekkel meghatározott, oklevéllel záruló képzési rendszer.

(2)     A tanulmányok során végezhető programok létrehozásának szabályairól a kari szabályzatok rendelkeznek.

(3)     A szakra vonatkozó szabályokról a jelen szabályzat 8. számú melléklete rendelkezik.

(4)     A jelen szabályzat tekintetében – hacsak valamely előírása ettől eltérően nem rendelkezik – szaknak minősül a tanári képesítés követelményeiről szóló, 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben foglaltak alapján folytatott tanári képzés is.


A tanegységek bevezetése

35. §   

(1)     A szakindítási kérelemben, illetve az akkreditációs jelentésben szereplő tanegységeken túl az Egyetem oktatói kezdeményezhetik további tanegységek bevezetését; erről a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve a kari szabályzatban meghatározott oktatási szervezeti egység dönt.

(2)     A kari szabályzatok az engedély megadásához a jelen szabályzat előírásaihoz képest további feltételeket is előírhatnak.

(3)     Az oktatási szervezeti egység kérheti az általa meghirdetendő tanegység ekvivalencia-vizsgálatát, melynek keretében a Kari Kreditátviteli Bizottság a meghirdetést megelőzően általános érvénnyel dönt arról, hogy a tanegység teljesítése mely más tanegység(ek) teljesítésével egyenértékű.

(4)     A tanári képzés új tanegységének bevezetéséről a – szakmódszertani modul tanegységeinek kivételével – a Pedagógiai és Pszichológiai Karnak a Tanárképzési és -továbbképzési Központ szakmai irányítását ellátó, karközi összetételű Tanárképzési Tanácsa dönt.

A kurzusok meghirdetése

36. §   

(1)     Egy tanegység teljesítését lehetővé tevő kurzus meghirdetéséről a tanegységért felelős oktatási szervezeti egység dönt.

(2)     Egy szak tantervében kötelezőként előírt tanegység teljesítését lehetővé tevő kurzus(ok) meghirdetéséről a tanegységért felelős oktatási szervezeti egység vezetője intézkedik.

(2/A) A tanári képzés kurzuskínálatát a – a szakmódszertani modul kivételével – a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési és
-továbbképzési Központja állítja össze, előzetesen megkérve a tanári képzésben részt vevő, az Egyetem különböző karain működő, valamennyi oktatási szervezeti egységek kínálatát.

[...]

A záródolgozat (szakdolgozat, diplomamunka)

61. §   

(1)     Minden egyetemi, illetve főiskolai képzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – záródolgozatot (más néven: szakdolgozatot, diplomamunkát) ír.

(2)     A hallgató minden szakon önálló záródolgozatot köteles írni, kivéve, ha a kreditátviteli elvek alapján egy másik szakon írt záródolgozattal a hallgató ezt már teljesítette, vagy jogszabály erről másként rendelkezik.

(3)     A záródolgozat tartalmi és formai követelményeit az adott szak tanterve rögzíti.

(4)     [hatályon kívüli helyezve ] A tanári képzés szakdolgozatára vonatkozó sajátos szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5)     A záródolgozatra vonatkozó további szabályokat az egyes szakcsoportok képesítési követelményei alapján a kari szabályzatok, illetve a szakos tantervek rögzíthetik.


A záróvizsga

66. §   

(1)     A záróvizsga részeit a képesítési követelmények határozzák meg.

(2)     A hallgató szakonként külön záróvizsgát tesz, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik.

(2/A) A tanári képzést lezáró képesítővizsgára vonatkozó sajátos szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

[...]

 

2. számú melléklet

az Egyetemen oktatott szakok és a képzésért felelős szervezeti egységek, oktatók

egyetemi szintű alapképzési szakok

[...]

főiskolai szintű alapképzési szakok

[...]

[új fejezet, az előző fejezetek javasolt módosításának elhagyásával:]

tanári képzés (egyetemi és főiskolai szinten)

 

képzést folytató kar:                                           PPK, BTK, IK, TÁTK, TTK

szakért felelős szervezeti egység:                                                              PPK

szakért felelős oktató:                                  M.Nádasi Mária egyetemi tanár

 

szakirányú továbbképzési szakok, szakosító továbbképzési szakok

[...]

óvodai szakértő

képzést folytató kar:                                             TÓFK

szakért felelős szervezeti egység:                           Neveléstudományi Tanszék

szakért felelős oktató:                                           Jávorné dr. Kolozsváry Judit, főiskolai docens

pedagógiai pszichológia

képzést folytató kar:                                             PPK

szakért felelős szervezeti egység:                           Pszichológiai Intézet

szakért felelős oktató:                                          

pedagógus szakvizsga

képzést folytató kar:                                             ELTE PPK

szakért felelős szervezeti egység:                           Pedagógustovábképzési és Továbbképzési

                                                                            Tanács Tanárképzési és -továbbképzési

                                                                            Központ

szakért felelős oktató:                                           H. Nagy Anna egyetemi docens

[...]

3. számú melléklet

A (nem gyógypedagógiai) tanári szakok képzés speciális szabályai

 

A tanári modul szabályai

1.

1.1.    A tanári képzési modult alkotó tanulmányi egységeket – a szakmódszertan kivételével – a Pedagógusképzési és Továbbképzési Tanács javaslata alapján az Egyetemi Tanács hagyja jóvá.

1.2.    A tanári képzési modult alkotó nem szakmódszertani tanegységeket a Pedagógusképzési és Továbbképzési Tanács határozza meg.

2.

2.1.    A tanári képesítővizsga követelményeit a tanári szak és a tanári képzés tanterve közösen határozza meg.

2.2.    Ha a hallgató tanári szakon tesz záróvizsgát, vagy a szakterületi szakkal egy időben tanári képesítést is kíván szerezni, a záróvizsgának önálló része a tanári képesítővizsga.

2.3.    Ha a hallgató kiegészítő alapképzésben kíván tanári képzettséget szerezni, a záróvizsga megegyezik a tanári képesítővizsgával.

 

A tanári képzés formái, felelősségi viszonyok

1.

 

1.1.    A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés (a továbbiakban: tanári képzés) az Egyetemen a szakterületi alapképzési szakkal való kapcsolódása tekintetében a következő formákban folyik:

 

a)    egyetemi szintű bölcsész és társadalomtudományi, tanárképes szakkal párhuzamosan vagy annak elvégzését követően, kiegészítő alapképzés keretében,

b)    egyetemi szintű természettudományi, nem tanár szakkal párhuzamosan vagy annak elvégzését követően, kiegészítő alapképzés keretében,

c)    főiskolai szintű bölcsész, társadalomtudományi és természettudományi tanár szak, valamint egyetemi szintű természettudományi tanár szak keretében, azzal együttesen.

 

1.2.    A tanári képzés tanterve – a szakmódszertani tanulmányi egység kivételével – egységes, függetlenül attól, hogy az 1.1. pontban foglaltak közül melyik formában folyik a képzés.


2.

2.1.    A Tanárképzési Tanács (a továbbiakban: TT) a PPK-nak a Tanárképzési és
-továbbképzési Központ (a továbbiakban: TatoK) szakmai irányítását ellátó, a tanári képzés ügyében illetékes, karközi összetételű, szakmai döntéshozó testülete.

2.2.    A TT egy elnökből és kilenc tagból áll, tagjai közül négyet a PPK, négyet a tanárképzésben részt vevő karok (BTK, IK, TÁTK, TTK), egy hallgató tagját az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat delegálja.

2.3.    A TT elnöke a PPK tanári képzés ügyében illetékes képviselője.

2.4.    A TT maga állapítja meg ügyrendjét, amit a PPK Kari Tanácsa hagy jóvá.

2.5.    A TT működésének feltételeit a PPK a TatoK által biztosítja.

 

3.

3.1.    A tanári képzés tantervét, képzési tervét és tantárgyi programjait a TT hagyja jóvá.

 

[az előző bekezdés módosítása:]

3.1.      A tanári képzés tantervét, képzési tervét és tantárgyi programjait, valamint a külső iskolák és tanárok tanárképzési tevékenységére vonatkozó minőségbiztosítási rendszert a TT hagyja jóvá. A tanterv sajátos szakmai és szakmódszertani összetevői tekintetében az adott szakmódszertant képviselő kar delegátusának egyetértési joga van.

 

3.2.    A tanári képzés tanegységeinek a szakmai tartalmáért és a tanegységekhez tartozó kurzusok lebonyolításáért a felelősség megoszlik:

 

-        a pedagógiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés tanegységeinek és kurzusainak szakmai felelőse a PPK Neveléstudományi Intézete és Oktatásmódszertani Központja,

-        a pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés tanegységeinek és kurzusainak szakmai felelőse a PPK Pszichológiai Intézete,

-        a szakmódszertani ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés tanegységeinek és kurzusainak szakmai felelőse az adott alapképzési szakért felelős szervezeti egység.

-        a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat szakmai felelőse a PPK Neveléstudományi Intézete, Pszichológiai Intézete, Oktatásmódszertani Központja, továbbá az adott alapképzési szakért, illetve a szakmódszertanért felelős szervezeti egység, a PPK valamint a gyakorlóiskola együttesen,

 

[az előző bekezdés módosítása:]

-        a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat szakmai felelőse a PPK Neveléstudományi Intézete, Pszichológiai Intézete, Oktatásmódszertani Központja, továbbá az adott alapképzési szakért, illetve a szakmódszertanért felelős szervezeti egység, valamint a gyakorlóiskola együttesen,

 

-        a külső iskolai gyakorlatért a PPK Neveléstudományi Intézete, Pszichológiai Intézete, Oktatásmódszertani Központja és a szakmódszertanért felelős szervezeti egység együttesen felelős.

 

3.3.    A tanári képzés karközi koordinációját, a  kiegészítő képzésben, az iskolai gyakorlatok szervezésében, a TatoK, a tanulmányi adminisztrációt a PPK Tanulmányi Osztálya végzi.

 

Beiratkozás

4.

4.1.    A tanári képzésre külön be kell iratkozni akkor, ha abban a hallgató az 1.1.a) és b) pontokban foglalt forma szerint,

 

a)    a szakterületi (tanárképes vagy természettudományi és informatikai nem tanár) szakjával vagy szakjaival párhuzamosan, vagy

b)    kiegészítő alapképzés keretében, a szakterületi szaktól időben elkülönülve

 

vesz részt. A szakterületi alapképzési szakra való beiratkozás mellett nem kell külön beiratkozni a tanár szakos, az 1.1.c) pontban foglalt forma szerinti (főiskolai, illetőleg természettudományi szakos egyetemi) képzésre.

4.2.    A tanári képzésre való beiratkozás abban az esetben érvényes, ha a hallgató legalább egy tanárképes vagy természettudományi nem tanár szakra beiratkozott, illetőleg ha ilyen szakon megelőzőleg oklevelet szerzett.

 

[kiegészítés:] továbbá, ha a tanári képzés tanegységei közül legalább egyet érvényesen felvett.

 

4.3.    A tanári képzésben beiratkozás nélkül is részt lehet venni az első, a beiratkozás előtti képzési szakasz (= BESZ) tanegységeinek teljesítésével, azonban a második szakasz (= beiratkozás utáni szakasz, BUSZ) tanegységeinek teljesítése a képzésre való beiratkozás nélkül nem lehetséges.

 


A gyakorlótanítás Az iskolai gyakorlatok általános szabályai

5.

5.1.    Az iskolai gyakorlatok lebonyolítása a TatoK feladata. E feladat kiterjed különösen

 

-        a tanegység teljesítéséhez szükséges eljárási fázisoknak a hallgatókkal, a közoktatási intézményekkel és a szakmai felelősséget ellátó szervezeti egységekkel történő egyeztetésére, megszervezésére, ellenőrzésére,

-        a gyakorlatban részt vevő külső iskolákkal és (nem gyakorlóiskolai) külső tanárokkal kötendő szerződések előkészítésére,

-        a külső iskolák és tanárok tanárképzési tevékenységére vonatkozó minőségbiztosítási rendszer kialakítására és működtetésére.

 

[az előző bekezdés módosítása:]

-        a külső iskolák és tanárok tanárképzési tevékenységére vonatkozó minőségbiztosítási rendszer működtetésére.

 

5.2.    Az iskolai gyakorlatokhoz mint sajátos tanegységekhez a következő tanulmányi eljárási fázisok kapcsolódnak:

 

a)    jelentkezés a gyakorlatra,

b)    az iskolai beosztás véglegesítése,

c)    regisztráció a gyakorlat megkezdéskor,

d)    a gyakorlat teljesítése,

e)    zárófeladat (zárótanítás) teljesítése.

 

A gyakorlótanítás gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat szervezése

3. 6.

3.1.6.1.            A gyakorlati képzés idejének kezdetét és végét a rektor állapítja meg. Gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat csak az ELTE gyakorlóiskoláiban, valamint szerződés alapján, a TT által kijelölt, minőségellenőrzött intézményben, e feladatra felkészített és szerződtetett vezetőtanárnál szervezhető.

6.2.    Tanítási gyakorlat a szorgalmi időszakban, valamint a vizsgaidőszak első hetében folyhat.

6.3.    A tanév mindkét félévének tanítási gyakorlatára a megelőző tanév második félévében, május 31-ig kell jelentkeznie a hallgatónak. Egy félévben csak egy szakon teljesíthető a tanítási gyakorlat.

 


[az előző bekezdés módosítása:]

6.3.     A tanév mindkét félévének tanítási gyakorlatára a megelőző tanév második félévében, május 31-ig kell jelentkeznie a hallgatónak.

 

3.2.6.4.            Egy vezetőtanárhoz az egyetemi tanárképzésben egy tanévben legfeljebb 6 – lehetőség szerint félévenként nem több mint 3 – hallgató osztható be tanítási gyakorlatra.

3.3.6.5.            A tanárjelöltek gyakorlóintézményi beosztása a kari tanulmányi hivatal TatoK feladata.

3.4.6.6.            A gyakorlóintézményi tanárképzési igazgatóhelyettes az egyetemi kurzuskínálatban feltüntetett napon a tanárjelöltek számára értekezletet tart, amelyen ismerteti a gyakorlóintézmény pedagógiai programját és szabályzatát, az egyes vezetőtanárokhoz való beosztást, valamint a félév rendjét.

3.5.6.7.            A tanítási órát előkészítő megbeszélésnek kell megelőznie, és közös értékelésnek kell követnie.

3.6.6.8.            A zárótanításon a vezetőtanáron kívül részt vehet az illetékes (pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertanért felelős) szaktanszékek tanárképzési felelőse vagy a szaktanszék más megbízott oktatója, a gyakorlóintézmény tanárképzési igazgatóhelyettese vagy megbízottja, a TatoK munkatársa, továbbá részt vehet a többi tanárjelölt.

3.7.6.9.            A tanárképzési félév végén a gyakorlóintézmény köteles lehetőséget biztosítani a tanárjelöltek számára a gyakorlótanítással kapcsolatos észrevételeik, véleményük kifejtésére.

3.8. 6.10.         A tanárjelölt kérésére engedélyezni kell, hogy több tanárszak esetén gyakorlótanítási kötelezettségének különböző gyakorlóiskolákban tehessen eleget.

3.9. 6.11.         A vezetőtanár a tanárjelölt féléves munkáját írásos értékeléssel is minősíti. Az értékelést a jelölt a félév végén kézhez kapja.

3.10. 6.12.       Az elégtelenre minősített tanítási gyakorlatot a tanárjelölt köteles egy következő félévben megismételni. A megismételt tanítási gyakorlatra másik vezetőtanárhoz, lehetőleg másik iskolába kell a hallgatót beosztani; valamint az érintett szaktanszékről más oktatónak kell a zárótanításon részt vennie.

A külső iskolai gyakorlat

7.

7.1.    A külső iskolai gyakorlat kétféle módon teljesíthető:

 

a)    egyetlen 60 órás (négyhetes) folyamatos, avagy

b)    három 20 órás, a tanári képzés törzsképzési szakaszának valamely tanegységéhez kapcsolódó

 

gyakorlattal.

7.2.    Külső iskolai gyakorlat csak szerződés alapján, a TT által kijelölt, minőségellenőrzött intézményben, e feladatra felkészített és szerződtetett mentortanárnál végezhető.


7.3.    A külső iskolai gyakorlatra a hallgatónak

 

a)    a 6.1.a) pontban foglalt formában, a tanév mindkét félévének gyakorlatára a megelőző tanév második félévében, május 31-ig;

b)    a 6.1.b) pontban foglalt formában az adott törzsképzési kurzus felvételekor, a külső iskolai gyakorlat kurzusának egyidejű felvételével

 

kell jelentkeznie. Egy félévben csak egy külső iskolai gyakorlat teljesíthető, de ugyanazon félévben folyhat a külső iskolai gyakorlat egyik 20 órás része és a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat.

 

[az előző bekezdés módosítása:]

7.3.      A külső iskolai gyakorlatra a hallgatónak

a)      a 7.1.a) pontban foglalt formában, a tanév mindkét félévének gyakorlatára a megelőző tanév második félévében, május 31-ig;

b)      a 7.1.b) pontban foglalt formában az adott törzsképzési kurzus felvételekor, a külső iskolai gyakorlat kurzusának egyidejű felvételével.

kell jelentkeznie.

 

7.4.    A külső iskolai gyakorlat szervezése a TatoK és – a 6.1.b) pontban foglalt formában – az adott tanegységért felelős szervezeti egység közös feladata.

7.5.    A külső iskolai gyakorlat során elvégzendő feladatokat a TatoK és – a 6.1.b) pontban foglalt formában – az adott tanegységért felelős szervezeti egység, valamint a mentortanár közösen állapítja meg.

7.6.    Egy mentortanárhoz – amennyiben ezt egyéb célszerűségi szempont nem keresztezi – egy félévben legfeljebb 2 hallgató osztható be iskolai gyakorlatra.

7.7.    A mentortanár a tanárjelölt munkáját írásos értékeléssel is minősíti. Az értékelést a jelölt a félév végén kézhez kapja.

 

A hallgatók és , a vezetőtanárok és a mentortanárok jogai és kötelességei

4. 8.

4.8.1.      A vezetőtanár, valamint a mentortanár (a továbbiakban együtt: vezetőtanár) feladata a tanárjelölt teljes gyakorlóintézményi tevékenységének a tanárjelölttel együtt történő összeállítása, megszervezése, folyamatos szakmai irányítása és ellenőrzése. A vezetőtanár, illetve a gyakorlóintézmény tanárának feladata még – külön felkérésre – bemutató órák tartása is.

 

 

 

                                        [az előző bekezdés módosítása:]

                                       4.8.1 A vezetőtanár valamint a mentortanár (a továbbiakban együtt:

                                             vezetőtanár) feladata a tanárjelölt teljes gyakorlóintézményi

                                            tevékenységének a tanárjelölttel együtt történő összeállítása,

                                            megszervezése, folyamatos szakmai irányítása, ellenőrzése és

                                            értékelése. A vezetőtanár, illetve a gyakorlóintézmény tanárának

                                            feladata még – külön felkérésre – bemutató órák tartása is.

 

4. 8.2.  A vezetőtanár a tanárjelölttel való első találkozáson ismerteti saját vezetőtanári gyakorlatát, a követelményeket, majd mindezek figyelembevételével a jelölttel együtt elkészítik a tanárjelölt foglalkozási programját.

4. 8.3.  A vezetőtanár a tanárjelölt minden óráján köteles jelen lenni. A tanítási egységen belül legfeljebb két alkalommal, a tanárjelölt kifejezett kérésére, a jelölt az órát a vezetőtanár jelenléte nélkül is megtarthatja. Ennek időpontját a vezetőtanár köteles az iskola vezetőségének bejelenteni, és annak ideje alatt az iskolában, bármikor elérhető helyen tartózkodni.

4. 8.4.  A vezetőtanár csak akkor avatkozhat be a tanárjelölt óravezetésébe, ha a jelölt alapvető, később ki nem javítható hibát követ el, vagy ha az osztály fegyelmezetlensége olyan mérvű, melyet csak azonnali beavatkozással lehet megszüntetni. Ez a beavatkozás azonban nem veszélyeztetheti a jelölt tekintélyét.

4. 8.5.  A vezetőtanár köteles a tanárjelölt óravezetésébe beavatkozni, ha a tanárjelölt tevékenysége saját vagy mások testi épségét veszélyezteti.

4. 8.6.  A vezetőtanár köteles a tanárjelölttel kapcsolatos adminisztrációs teendőket az előírt határidőre elvégezni.

4. 8.7.  A vezetőtanárok kezdeményezhetik a maguk területén a tanárképzés folyamatos javítását.

5. 9.

5.9.1. A tanárjelölt minden órájára óravázlatot készít, amelyet a vezetőtanárral egyeztet; a vizsgatanítás tervezetét azonban a tanárjelölt önállóan készíti el.

5.9.2. A hallgató iskolai munkájának megkezdése előtt az iskolai házirend szerint köteles megjelenni az iskolában vagy a kijelölt helyen.

5.9.3. Ha a hallgató munkáját váratlan és indokolt akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, azt a vezetőtanárnak a munka megkezdése előtt időben jelentenie kell. Minden egyéb esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kell kérnie a vezetőtanártól a tanítási óra vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyására, elcserélésére.

5.9.4. Ha a hallgató kéri, részére az előhospitálás időszakában a gyakorlóiskolában heti egy szabadnapot kell biztosítani. Ha az órarend erre lehetőséget ad, ez a kedvezmény a gyakorlótanítás egész időtartamára megilletheti a jelöltet.

 

Szakdolgozat

10.

10.1.  A tanári képzésben részt vevő hallgatók a 2005/2006. tanévtől kezdődően tanári szakdolgozatot kötelesek írni.

10.2.  A tanári képzést záró szakdolgozatnak két szerkezeti formája van:

 

a)    az integrált szakdolgozat a szakterületi szak szakdolgozatának keretében, annak egy külön részeként vagy egészében,

b)    az önálló szakdolgozat a szakterületi szakdolgozattól függetlenül, egy önálló oktatási-nevelési szakmai feladat megoldásaként

 

tartalmazza a szak tanításával és/vagy a neveléssel összefüggő, az ismeretanyag szintetizálásának, alkotó alkalmazásának képességét igazoló szakmai tanulmányt. Az integrált szakdolgozat egyidejűleg meg kell feleljen a szakterületi szakdolgozat követelményeinek is.

10.3.  A szakdolgozat szerkezeti formája a tanári képzés típusától függ:

 

a)    az 1.1.c) pontban foglalt tanár szakon integrált,

b)    az 1.1.a) és b) pontokban foglalt tanárképes szakkal, illetőleg természettudományi nem tanár szakkal párhuzamosan végzett tanári képzésben vagy integrált, vagy önálló,

c)    kiegészítő alapképzésben végzett tanári képzésben önálló

 

szakdolgozatot kell készíteni.

 

[az előző bekezdés módosítása:]

10.3.   A szakdolgozat szerkezeti formája a tanári képzés típusától függ:

a)       az 1.1.a) és b) pontokban foglalt tanárképes szakkal, illetőleg természettudományi nem tanár szakkal párhuzamosan végzett tanári képzésben, valamint az 1.1.c) pontban foglalt tanár szakon vagy integrált, vagy önálló

b)       kiegészítő alapképzésben végzett tanári képzésben önálló

szakdolgozatot kell készíteni.

 

10.4.  Az integrált szakdolgozat kreditértékben nem különül el a szakterületi szakdolgozattól.

10.5.  Önálló szakdolgozatként elfogadható a pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani stúdiumok során készített, egymással szorosan össze nem függő, önálló feladatok, évfolyamdolgozatok alapján készített, munka is, „Gyakorlati feladatok a tanári pályára való felkészüléshez” címmel. Ennek tartalmaznia kell legalább négy, a gyakorlatvezető tanár által értékelt, gyakorlati munkát, az ezekhez szorosan kapcsolódó alapvető szakirodalmat feldolgozó áttekintést és egy, a tanulságokat összegző és értékelő fejezetet.

 

[az előző bekezdés módosítása:]

10.5.   Önálló szakdolgozatként elfogadható a pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani stúdiumok során készített, egymással szorosan össze nem függő, önálló feladatok, évfolyamdolgozatok alapján készített, munka (portfólió) is, „Gyakorlati feladatok a tanári pályára való felkészüléshez” címmel. Ennek tartalmaznia kell legalább négy, a gyakorlatvezető tanár által értékelt, gyakorlati munkát, az ezekhez szorosan kapcsolódó alapvető szakirodalmat feldolgozó áttekintést és egy, a tanulságokat összegző és értékelő fejezetet.

 

10.6.  Több tanár szakon vagy több tanárképes szak mellett végzett tanári képzés egy időben történő lezárása esetén a tanári szakdolgozatot csak egyik szakhoz kapcsolódóan kell elkészíteni. A tanári képesítővizsgák közül értelemszerűen csak az egyik tartalmazza ez esetben a szakdolgozat megvédését.

10.7.  Az integrált szakdolgozatot annak bejelentésekor a szakterületi szak hagyja jóvá. Az önálló szakdolgozatot a TatoK hagyja jóvá – kikérve az illetékes tanszék(ek) véleményét.

10.8.  Az integrált szakdolgozatot bíráló értékeli. A bírálatnak mind a szakmai, mind a pedagógiai tartalomra ki kell térnie. Szükség esetén az egyes tartalmak értékelésére külön bíráló is felkérhető. Az önálló szakdolgozatot egy bíráló értékeli.

 

Képesítővizsga

11.

11.1.  A tanári képzés képesítővizsgája

a)    integrált szakdolgozat esetén a szakos szakzáróvizsga keretében, a vizsga szóbeli, tanárképzési részében,

b)    önálló szakdolgozat esetén önállóan

zajlik.

11.2.  A tanári képesítővizsgán a záróvizsga-bizottság tagjaként jelen van a szakmódszertan egy oktatója és egy oktató a pszichológia vagy a pedagógia szakterületről, valamint a szakdolgozat bírálója.

 

                     [az előző bekezdés módosítása:]

11.2    A  tanári képesítővizsgán a záróvizsga-bizottság tagjaként jelen

         van a szakmódszertan egy oktatója és egy oktató a pszichológia

         vagy a pedagógia szakterületről, valamint lehetőség szerint a

         szakdolgozat bírálója.

 

 

 

 

11.3.  A képesítővizsga két részből áll:

 

(a)   a tanári szakdolgozat vagy – integrált dolgozat esetén – a dolgozat részének a védéséből és

(b)   egy komplex (pedagógiai-pszichológiai-szakmódszertani) szóbeli vizsgából, tételsor alapján, mely a komplex szigorlat és a szakmódszertan kérdésköreit integráltan tartalmazza.

 

[az előző bekezdés módosítása:]

(b)      egy integrált pedagógiai-pszichológiai-szakmódszertani szóbeli vizsgából, tételsor alapján.

 

11.4.  Az iskolai gyakorlatok egészét lezáró, összegző gyakorlati minősítést a képesítővizsga eredményének kiszámításához kell meghatározni a két gyakorlat értékelésének számtani átlagaként, törtszám esetén lefelé kerekítve.

 

7. számú melléklet

Fogalomgyűjtemény

 

A Szabályzatban és a Szabályzat alkalmazása során használt fogalmak, és meghatározásuk:

[...]

beiratkozás előtti képzési szakasz (BESZ)

a tanári képzés azon első, alapozó képzési szakasza, amelynek tanegységeit a tanári képzésre való beiratkozás nélkül is lehet teljesíteni azon hallgatóknak, akiknek – szakjuk jellegénél fogva – egyébként külön be kell iratkozniok a tanári képzésre

beiratkozás utáni képzési szakasz (BUSZ)

a tanári képzésnek a BESZ-t követő része, mely tanegységeinek teljesítése – az erre kötelezett hallgatóknak – a képzésre való külön beiratkozás nélkül nem lehetséges

gyakorlóiskola

az Egyetem közoktatási intézménye, melynek e feladatán túl a tanári képzés gyakorlati részében, a tanárjelöltek iskolai munkára való felkészítésében van képzési feladata

gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat

az iskolai gyakorlat egyik fajtája, melynek keretében a tanárjelölt csoportos nevelési-oktatási gyakorlatban (hospitálásban) vesz részt, valamint önállóan készül föl és tart meg tanítási órákat a gyakorlóiskolában vagy más, erre kiválasztott iskolában, vezetőtanár felügyeletével

integrált szakdolgozat

a tanári képzést lezáró szakdolgozat azon típusa, amely a tanári képzéssel együttesen végzett, alapképzési, szakterületi szakon beadott szakdolgozatként vagy annak egy részeként felel meg a tanári képzés szakdolgozatával kapcsolatos követelményeknek

iskolai gyakorlat

a tanári képzés egyik tanulmányi területe, iskolában vagy más oktatási-nevelési intézményben végzett, rendszerezett, gyakorlati tapasztalatszerzés a nevelő-oktató munka megfigyelésével, önálló végzésével; két fajtája a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat és a külső iskolai gyakorlat

képesítővizsga

a tanári képzést lezáró szóbeli vizsga, illetőleg más, szakterületi, szakzáró vizsga önálló része

kiegészítő alapképzés

a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő, tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés

külső iskolai gyakorlat

az iskolai gyakorlat egyik fajtája, melynek keretében a tanárjelölt valamely oktatási-nevelési intézményben, nem gyakorlóiskolában, mentortanár irányításával és értékelésével egyénileg vesz részt az intézmény mindennapi munkájában

mentortanár

a külső iskolai gyakorlatban a tanárjelölt egyéni gyakorlati munkáját segítő, irányító és értékelő, e feladatra az Egyetem által felkészített és felkért pedagógus

önálló szakdolgozat

a tanári képzést lezáró szakdolgozat azon típusa, amely a tanári képzéssel együttesen végzett, alapképzési, szakterületi szak zárásától függetlenül, önmagában készül, és felel meg a tanári képzés szakdolgozatával kapcsolatos követelményeknek

szakmódszertan

a tanári képzés egyik tanulmányi területe, melynek célja a szakterületi alapképzési szakhoz, az ezzel rokon szakokhoz kapcsolódó iskolai tantárgyak, műveltségi területek oktatásának, ennek tartalmi, elméleti, metodikai, oktatástechnikai témaköreinek az elsajátítása (más néven: tantárgypedagógia)

szakterületi alapképzési szak

a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés egyik, vagy önállóan is, vagy csak a tanári képzéssel együtt végezhető része, mely meghatározza a tanári végzettség szakmai irányultságát, s melynek elvégzése nélkül nem szerezhető tanári képesítés

tanár szak

az egyetemi és a főiskolai szintű, alapképzési szakok azon típusa, melyben a szakterületi alapképzési szak és a tanári képzés követelményei együttesen, elválaszthatatlanul vannak meghatározva, melynek keretében csak tanári képesítés szerezhető

tanárképes szak

az egyetemi szintű, alapképzési szakok azon típusa, mely önállóan is elvégezhető, de a tanári képzés egyidejűleg vagy – kiegészítő alapképzés keretében – utólag történő elvégzésével a hozzá mint szakterületi alapképzési szakhoz kapcsolódó, tanári képesítés is szerezhető

tanárképzés

a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés, mely a szakterületi alapképzési szakon folytatott képzésből, valamint a tanári képzésből áll

tanári képzés

tanári képesítés megszerzésére irányuló, a szakterületi alapképzési szakon túl elvégzendő képzés, melynek követelményeit a 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a tanári képesítés követelményeiről határozza meg

tanárjelölt

a tanári képzésben részt vevő, az iskolai gyakorlatokat végző hallgató

tantárgypedagógia

ld. szakmódszertan

vezetőtanár

a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatban a tanárjelölt képzését, gyakorlati munkáját segítő, irányító és értékelő, e feladatra az Egyetem által felkészített és felkért, gykorlóiskolai vagy külső iskolában dolgozó pedagógus

zárótanítás

a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatot lezáró, önállóan megtartott iskolai tanóra, mely a gyakorlat értékelésének alapjául szolgál

 

 

8. számú melléklet

Szakokra vonatkozó előírások

1.

[...]

1.4.    A szakos képzés szintjeit, célját, a szakon megszerezhető oklevélben szereplő szakképzettséget, a szakhoz rendelt képzési időt (a képzés volumenét), a kurzuskínálati órák és kreditek számát, a képzés főbb tanulmányi területeit, az ismeretek ellenőrzésének sajátosságait a képesítési követelmények határozzák meg.

1.5.    Az 1.1.–1.4. pontok tekintetében szaknak minősül a 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a tanári képesítés követelményeiről által meghatározott tanári képzés is.

2.        

2.1.    A szak – a képesítési követelmények által meghatározott módon – lehet:

csak önállóan elvégezhető szak,

társított szak,

szakpárban is elvégezhető szak.,

tanári képzés.

[...]

 

 

 



* A PPK Kari Tanácsa által 2003. szeptember 4-én elfogadott előterjesztés szövegének az OHÜB 2003. október 7-i ülésén elhangzott javaslatokra is tekintettel  a PTT 2003. október 10-i ülésén kiegészített és módosított változata