A Kari Tanács 2003.
október 15-i ülésén hozott határozatainak II. sz. melléklete.
Javaslat az ELTE Tanulmányi és vizsgaszabályzatának
módosítására*
A javaslat az ETVSz. szövegének a módosítás által érintett részletét tartalmazza, áthúzással jelölve az elhagyandó, vastag betűvel és aláhúzva a betoldásra javasolt szövegrészeket.
A hallgatói jogviszony létrejötte
13. §
(1) A hallgatói jogviszony létrejöttének előfeltétele az Egyetem valamely szakjára, illetve – kiegészítő alapképzés keretében – a tanári képzésre önmagában történő felvétel vagy átvétel.
(2) A hallgatói
jogviszony a hallgató első szakos jogviszonyának létrejöttével egyidejűleg jön
létre.
A szakos jogviszony
15. §
(1) A szakos jogviszony egy adott szakon (szakcsoporton, kiegészítő alapképzés keretében önmagában folytatott tanári képzésben, a továbbiakban együttesen: szak) folytatott tanulmányok idején áll fenn.
(2) A szakos jogviszony a beiratkozással egy időben tett, vissza nem vonható, a szakos tanulmányok megkezdéséről szóló nyilatkozat (szakkezdési nyilatkozat) megtételekor jön létre.
A beiratkozás
23. §
(1) A beiratkozás a hallgató azon írásbeli nyilatkozata, melyben közli, hogy az adott félévben tanulmányokat kíván folytatni az Egyetemen.
(2) A beiratkozott hallgató minden olyan szakon folytatja tanulmányait, amelyen szakos jogviszonya fennáll.
(2/A) A tanári képzésre való beiratkozás sajátos
szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.
[... tovább változatlan]
A tanegység
27. §
(1) Az Egyetemen végezhető tanulmányok alapegysége a tanegység (lásd Fogalomtár, 7. számú melléklet).
(2) A tanegység jellege lehet:
a) típusa alapján
tantárgy;
szigorlathoz rendelt tanegység;
alapvizsgához rendelt tanegység;
nyelvi alapvizsgához rendelt tanegység;
nyelvi záróvizsgához rendelt tanegység;
terepgyakorlat;
szakmai gyakorlat;
iskolai
gyakorlat;
közoktatási gyakorlat;
záródolgozat.
b) a hozzárendelt tanulmányi foglalkozás alapján:
kontaktórás tanegység, melyhez (átlagos) heti óraszámban meghatározott kurzus tartozik,
kontaktóra nélküli tanegység, melyhez kurzus nem tartozik, így heti óraszáma sincs.
c) az egyes szakokhoz tartozása alapján:
szakmai tanegység,
általánosan meghirdetett (nem szakmai) tanegység;
a tanári képesítés képzés tanegysége.
Szakmai gyakorlat, iskolai és közoktatási gyakorlat
29. §
(1) A tanterv előírhatja szakmai gyakorlat kötelező teljesítését.
(2) A szakmai gyakorlat teljesítése előírható más tanegységek előfeltételeként.
(3) A tanító, óvodapedagógus és a gyógypedagógiai szakokon a közoktatási gyakorlatot – a Pedagógusképzési és Továbbképzési Tanács véleményének figyelembevételével – a szak tanterve rögzíti.
(4) A főiskolai
és egyetemi szaktanári (nem gyógypedagógia) szakok tanítási tanári képzés iskolai gyakorlatának szabályait
a jelen szabályzat 3. számú melléklete határozza meg.
A szak
31. §
(1) A szak a rá vonatkozó képesítési követelményekkel meghatározott, oklevéllel záruló képzési rendszer.
(2) A tanulmányok során végezhető programok létrehozásának szabályairól a kari szabályzatok rendelkeznek.
(3) A szakra vonatkozó szabályokról a jelen szabályzat 8. számú melléklete rendelkezik.
(4) A jelen szabályzat tekintetében – hacsak
valamely előírása ettől eltérően nem rendelkezik – szaknak minősül a tanári
képesítés követelményeiről szóló, 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben
foglaltak alapján folytatott tanári képzés is.
A tanegységek bevezetése
35. §
(1) A szakindítási kérelemben, illetve az akkreditációs jelentésben szereplő tanegységeken túl az Egyetem oktatói kezdeményezhetik további tanegységek bevezetését; erről a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve a kari szabályzatban meghatározott oktatási szervezeti egység dönt.
(2) A kari szabályzatok az engedély megadásához a jelen szabályzat előírásaihoz képest további feltételeket is előírhatnak.
(3) Az oktatási szervezeti egység kérheti az általa meghirdetendő tanegység ekvivalencia-vizsgálatát, melynek keretében a Kari Kreditátviteli Bizottság a meghirdetést megelőzően általános érvénnyel dönt arról, hogy a tanegység teljesítése mely más tanegység(ek) teljesítésével egyenértékű.
(4) A tanári képzés új tanegységének
bevezetéséről a – szakmódszertani modul tanegységeinek
kivételével – a Pedagógiai és Pszichológiai Karnak a Tanárképzési és
-továbbképzési Központ szakmai irányítását ellátó, karközi összetételű
Tanárképzési Tanácsa dönt.
A kurzusok meghirdetése
36. §
(1) Egy tanegység teljesítését lehetővé tevő kurzus meghirdetéséről a tanegységért felelős oktatási szervezeti egység dönt.
(2) Egy szak tantervében kötelezőként előírt tanegység teljesítését lehetővé tevő kurzus(ok) meghirdetéséről a tanegységért felelős oktatási szervezeti egység vezetője intézkedik.
(2/A) A tanári képzés kurzuskínálatát a – a
szakmódszertani modul kivételével – a Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Tanárképzési és
-továbbképzési Központja állítja össze, előzetesen megkérve a tanári képzésben
részt vevő, az Egyetem különböző karain működő, valamennyi oktatási szervezeti
egységek kínálatát.
[...]
A záródolgozat (szakdolgozat, diplomamunka)
61. §
(1) Minden egyetemi, illetve főiskolai képzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – záródolgozatot (más néven: szakdolgozatot, diplomamunkát) ír.
(2) A hallgató minden szakon önálló záródolgozatot köteles írni, kivéve, ha a kreditátviteli elvek alapján egy másik szakon írt záródolgozattal a hallgató ezt már teljesítette, vagy jogszabály erről másként rendelkezik.
(3) A záródolgozat tartalmi és formai követelményeit az adott szak tanterve rögzíti.
(4) [hatályon
kívüli helyezve ] A tanári képzés
szakdolgozatára vonatkozó sajátos szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) A záródolgozatra vonatkozó további szabályokat az egyes szakcsoportok képesítési követelményei alapján a kari szabályzatok, illetve a szakos tantervek rögzíthetik.
A záróvizsga
66. §
(1) A záróvizsga részeit a képesítési követelmények határozzák meg.
(2) A hallgató szakonként külön záróvizsgát tesz, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik.
(2/A) A tanári képzést lezáró képesítővizsgára vonatkozó sajátos szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
[...]
egyetemi szintű alapképzési szakok
[...]
főiskolai szintű alapképzési szakok
[...]
[új fejezet, az előző fejezetek javasolt módosításának
elhagyásával:]
tanári
képzés (egyetemi és főiskolai szinten)
képzést
folytató kar: PPK,
BTK, IK, TÁTK, TTK
szakért
felelős szervezeti egység: PPK
szakért
felelős oktató: M.Nádasi
Mária egyetemi tanár
szakirányú
továbbképzési szakok, szakosító továbbképzési szakok
[...]
óvodai szakértő
képzést folytató kar: TÓFK
szakért felelős szervezeti egység: Neveléstudományi Tanszék
szakért felelős oktató: Jávorné dr. Kolozsváry Judit, főiskolai docens
pedagógiai pszichológia
képzést folytató kar: PPK
szakért felelős szervezeti egység: Pszichológiai Intézet
szakért felelős oktató:
pedagógus szakvizsga
képzést
folytató kar: ELTE
PPK
szakért
felelős szervezeti egység: Pedagógustovábképzési
és Továbbképzési
Tanács
Tanárképzési és -továbbképzési
Központ
szakért felelős oktató: H. Nagy Anna egyetemi docens
[...]
3. számú melléklet
A (nem gyógypedagógiai) tanári szakok képzés speciális
szabályai
A tanári modul szabályai
1.
1.1. A tanári
képzési modult alkotó tanulmányi egységeket – a szakmódszertan kivételével – a
Pedagógusképzési és Továbbképzési Tanács javaslata alapján az Egyetemi Tanács
hagyja jóvá.
1.2. A tanári
képzési modult alkotó nem szakmódszertani tanegységeket a Pedagógusképzési és
Továbbképzési Tanács határozza meg.
2.
2.1. A tanári
képesítővizsga követelményeit a tanári szak és a tanári képzés tanterve közösen
határozza meg.
2.2. Ha a hallgató
tanári szakon tesz záróvizsgát, vagy a szakterületi szakkal egy időben tanári
képesítést is kíván szerezni, a záróvizsgának önálló része a tanári
képesítővizsga.
2.3. Ha a hallgató
kiegészítő alapképzésben kíván tanári képzettséget szerezni, a záróvizsga
megegyezik a tanári képesítővizsgával.
A tanári képzés formái, felelősségi viszonyok
1.
1.1. A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés
(a továbbiakban: tanári képzés) az Egyetemen a szakterületi alapképzési szakkal
való kapcsolódása tekintetében a következő formákban folyik:
a) egyetemi
szintű bölcsész és társadalomtudományi, tanárképes szakkal párhuzamosan vagy
annak elvégzését követően, kiegészítő alapképzés keretében,
b) egyetemi
szintű természettudományi, nem tanár szakkal párhuzamosan vagy annak elvégzését
követően, kiegészítő alapképzés keretében,
c) főiskolai
szintű bölcsész, társadalomtudományi és természettudományi tanár szak, valamint
egyetemi szintű természettudományi tanár szak keretében, azzal együttesen.
1.2. A tanári képzés tanterve – a szakmódszertani
tanulmányi egység kivételével – egységes, függetlenül attól, hogy az 1.1.
pontban foglaltak közül melyik formában folyik a képzés.
2.
2.1. A Tanárképzési Tanács (a továbbiakban: TT) a
PPK-nak a Tanárképzési és
-továbbképzési Központ (a továbbiakban: TatoK) szakmai irányítását ellátó, a
tanári képzés ügyében illetékes, karközi összetételű, szakmai döntéshozó
testülete.
2.2. A TT egy elnökből és kilenc tagból áll,
tagjai közül négyet a PPK, négyet a tanárképzésben részt vevő karok (BTK, IK,
TÁTK, TTK), egy hallgató tagját az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat delegálja.
2.3. A TT elnöke a PPK tanári képzés ügyében
illetékes képviselője.
2.4. A TT maga állapítja meg ügyrendjét, amit a
PPK Kari Tanácsa hagy jóvá.
2.5. A TT működésének feltételeit a PPK a TatoK
által biztosítja.
3.
3.1. A tanári képzés tantervét, képzési tervét és
tantárgyi programjait a TT hagyja jóvá.
[az előző bekezdés módosítása:]
3.1. A tanári képzés tantervét, képzési tervét
és tantárgyi programjait, valamint a külső iskolák és tanárok tanárképzési
tevékenységére vonatkozó minőségbiztosítási rendszert a TT hagyja jóvá. A
tanterv sajátos szakmai és szakmódszertani összetevői tekintetében az adott
szakmódszertant képviselő kar delegátusának egyetértési joga van.
3.2. A tanári képzés tanegységeinek a szakmai
tartalmáért és a tanegységekhez tartozó kurzusok lebonyolításáért a felelősség
megoszlik:
-
a
pedagógiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére
irányuló képzés tanegységeinek és kurzusainak szakmai felelőse a PPK
Neveléstudományi Intézete és Oktatásmódszertani Központja,
-
a
pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek
megszerzésére irányuló képzés tanegységeinek és kurzusainak szakmai felelőse a
PPK Pszichológiai Intézete,
-
a
szakmódszertani ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés
tanegységeinek és kurzusainak szakmai felelőse az adott alapképzési szakért
felelős szervezeti egység.
-
a
gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat szakmai felelőse a PPK Neveléstudományi
Intézete, Pszichológiai Intézete, Oktatásmódszertani Központja, továbbá az
adott alapképzési szakért, illetve a szakmódszertanért felelős szervezeti
egység, a PPK valamint a gyakorlóiskola együttesen,
[az előző bekezdés módosítása:]
-
a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat
szakmai felelőse a PPK Neveléstudományi Intézete, Pszichológiai Intézete,
Oktatásmódszertani Központja, továbbá az adott alapképzési szakért, illetve a
szakmódszertanért felelős szervezeti egység, valamint a gyakorlóiskola
együttesen,
-
a
külső iskolai gyakorlatért a PPK Neveléstudományi Intézete, Pszichológiai
Intézete, Oktatásmódszertani Központja és a szakmódszertanért felelős
szervezeti egység együttesen felelős.
3.3. A tanári képzés karközi koordinációját, a kiegészítő képzésben, az iskolai
gyakorlatok szervezésében, a TatoK, a tanulmányi adminisztrációt a PPK
Tanulmányi Osztálya végzi.
Beiratkozás
4.
4.1. A tanári képzésre külön be kell iratkozni
akkor, ha abban a hallgató az 1.1.a) és b) pontokban foglalt forma szerint,
a) a
szakterületi (tanárképes vagy természettudományi és informatikai nem
tanár) szakjával vagy szakjaival párhuzamosan, vagy
b) kiegészítő
alapképzés keretében, a szakterületi szaktól időben elkülönülve
vesz
részt. A szakterületi alapképzési szakra való beiratkozás mellett nem kell
külön beiratkozni a tanár szakos, az 1.1.c) pontban foglalt forma szerinti
(főiskolai, illetőleg természettudományi szakos egyetemi) képzésre.
4.2. A tanári képzésre való beiratkozás abban az
esetben érvényes, ha a hallgató legalább egy tanárképes vagy természettudományi
nem tanár szakra beiratkozott, illetőleg ha ilyen szakon megelőzőleg oklevelet
szerzett.
[kiegészítés:]
továbbá, ha a tanári képzés tanegységei közül legalább egyet érvényesen
felvett.
4.3. A tanári képzésben beiratkozás nélkül is
részt lehet venni az első, a beiratkozás előtti képzési szakasz (= BESZ)
tanegységeinek teljesítésével, azonban a második szakasz (= beiratkozás utáni
szakasz, BUSZ) tanegységeinek teljesítése a képzésre való beiratkozás nélkül
nem lehetséges.
A gyakorlótanítás Az iskolai gyakorlatok
általános szabályai
5.
5.1. Az iskolai gyakorlatok lebonyolítása a TatoK
feladata. E feladat kiterjed különösen
-
a
tanegység teljesítéséhez szükséges eljárási fázisoknak a hallgatókkal, a
közoktatási intézményekkel és a szakmai felelősséget ellátó szervezeti
egységekkel történő egyeztetésére, megszervezésére, ellenőrzésére,
-
a
gyakorlatban részt vevő külső iskolákkal és (nem gyakorlóiskolai) külső
tanárokkal kötendő szerződések előkészítésére,
-
a
külső iskolák és tanárok tanárképzési tevékenységére vonatkozó
minőségbiztosítási rendszer kialakítására és működtetésére.
[az előző bekezdés módosítása:]
-
a külső iskolák és tanárok tanárképzési
tevékenységére vonatkozó minőségbiztosítási rendszer működtetésére.
5.2. Az iskolai gyakorlatokhoz mint sajátos
tanegységekhez a következő tanulmányi eljárási fázisok kapcsolódnak:
a) jelentkezés
a gyakorlatra,
b) az
iskolai beosztás véglegesítése,
c) regisztráció
a gyakorlat megkezdéskor,
d) a
gyakorlat teljesítése,
e) zárófeladat
(zárótanítás) teljesítése.
A gyakorlótanítás gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat szervezése
3. 6.
3.1.6.1. A gyakorlati képzés idejének
kezdetét és végét a rektor állapítja meg. Gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat csak az ELTE gyakorlóiskoláiban,
valamint szerződés alapján, a TT által kijelölt, minőségellenőrzött
intézményben, e feladatra felkészített és szerződtetett vezetőtanárnál
szervezhető.
6.2. Tanítási gyakorlat a szorgalmi időszakban,
valamint a vizsgaidőszak első hetében folyhat.
6.3. A tanév mindkét félévének tanítási
gyakorlatára a megelőző tanév második félévében, május 31-ig kell jelentkeznie
a hallgatónak. Egy félévben csak egy szakon teljesíthető a tanítási gyakorlat.
[az előző bekezdés módosítása:]
6.3. A tanév mindkét félévének tanítási gyakorlatára
a megelőző tanév második félévében, május 31-ig kell jelentkeznie a
hallgatónak.
3.2.6.4. Egy vezetőtanárhoz az egyetemi
tanárképzésben egy tanévben legfeljebb 6 – lehetőség szerint félévenként nem
több mint 3 – hallgató osztható be tanítási gyakorlatra.
3.3.6.5. A tanárjelöltek gyakorlóintézményi
beosztása a kari tanulmányi hivatal TatoK
feladata.
3.4.6.6. A gyakorlóintézményi tanárképzési
igazgatóhelyettes az egyetemi kurzuskínálatban feltüntetett napon a
tanárjelöltek számára értekezletet tart, amelyen ismerteti a gyakorlóintézmény
pedagógiai programját és szabályzatát, az egyes vezetőtanárokhoz való
beosztást, valamint a félév rendjét.
3.5.6.7. A tanítási órát előkészítő
megbeszélésnek kell megelőznie, és közös értékelésnek kell követnie.
3.6.6.8. A zárótanításon a vezetőtanáron
kívül részt vehet az illetékes (pedagógiai,
pszichológiai, szakmódszertanért felelős) szaktanszékek tanárképzési
felelőse vagy a szaktanszék más megbízott oktatója, a gyakorlóintézmény
tanárképzési igazgatóhelyettese vagy megbízottja, a TatoK munkatársa, továbbá részt vehet a többi tanárjelölt.
3.7.6.9. A tanárképzési félév végén a
gyakorlóintézmény köteles lehetőséget biztosítani a tanárjelöltek számára a
gyakorlótanítással kapcsolatos észrevételeik, véleményük kifejtésére.
3.8. 6.10. A tanárjelölt kérésére engedélyezni
kell, hogy több tanárszak esetén gyakorlótanítási kötelezettségének különböző
gyakorlóiskolákban tehessen eleget.
3.9. 6.11. A vezetőtanár a tanárjelölt féléves
munkáját írásos értékeléssel is minősíti. Az értékelést a jelölt a félév végén
kézhez kapja.
3.10. 6.12. Az elégtelenre minősített tanítási
gyakorlatot a tanárjelölt köteles egy következő félévben megismételni. A
megismételt tanítási gyakorlatra másik vezetőtanárhoz, lehetőleg másik iskolába
kell a hallgatót beosztani; valamint az érintett szaktanszékről más oktatónak
kell a zárótanításon részt vennie.
A külső iskolai gyakorlat
7.
7.1. A külső iskolai gyakorlat kétféle módon
teljesíthető:
a) egyetlen
60 órás (négyhetes) folyamatos, avagy
b) három
20 órás, a tanári képzés törzsképzési szakaszának valamely tanegységéhez
kapcsolódó
gyakorlattal.
7.2. Külső iskolai gyakorlat csak szerződés
alapján, a TT által kijelölt, minőségellenőrzött intézményben, e feladatra
felkészített és szerződtetett mentortanárnál végezhető.
7.3. A külső iskolai gyakorlatra a hallgatónak
a) a
6.1.a) pontban foglalt formában, a tanév mindkét félévének gyakorlatára a
megelőző tanév második félévében, május 31-ig;
b) a
6.1.b) pontban foglalt formában az adott törzsképzési kurzus felvételekor, a
külső iskolai gyakorlat kurzusának egyidejű felvételével
kell
jelentkeznie. Egy félévben csak egy külső iskolai gyakorlat teljesíthető, de
ugyanazon félévben folyhat a külső iskolai gyakorlat egyik 20 órás része és a
gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat.
[az előző bekezdés módosítása:]
7.3. A külső iskolai gyakorlatra a hallgatónak
a) a 7.1.a) pontban foglalt formában, a tanév mindkét félévének
gyakorlatára a megelőző tanév második félévében, május 31-ig;
b) a 7.1.b) pontban foglalt formában az adott törzsképzési kurzus
felvételekor, a külső iskolai gyakorlat kurzusának egyidejű felvételével.
kell jelentkeznie.
7.4. A külső iskolai gyakorlat szervezése a TatoK
és – a 6.1.b) pontban foglalt formában – az adott tanegységért felelős szervezeti
egység közös feladata.
7.5. A külső iskolai gyakorlat során elvégzendő
feladatokat a TatoK és – a 6.1.b) pontban foglalt formában – az adott
tanegységért felelős szervezeti egység, valamint a mentortanár közösen
állapítja meg.
7.6. Egy mentortanárhoz – amennyiben ezt egyéb
célszerűségi szempont nem keresztezi – egy félévben legfeljebb 2 hallgató
osztható be iskolai gyakorlatra.
7.7. A mentortanár a tanárjelölt munkáját írásos
értékeléssel is minősíti. Az értékelést a jelölt a félév végén kézhez kapja.
A hallgatók és , a vezetőtanárok és a mentortanárok
jogai és kötelességei
4. 8.
4.8.1. A vezetőtanár, valamint a mentortanár (a továbbiakban együtt: vezetőtanár) feladata a tanárjelölt teljes gyakorlóintézményi tevékenységének a tanárjelölttel együtt történő összeállítása, megszervezése, folyamatos szakmai irányítása és ellenőrzése. A vezetőtanár, illetve a gyakorlóintézmény tanárának feladata még – külön felkérésre – bemutató órák tartása is.
[az előző bekezdés módosítása:]
4.8.1 A vezetőtanár valamint a mentortanár (a továbbiakban
együtt:
vezetőtanár) feladata a
tanárjelölt teljes gyakorlóintézményi
tevékenységének a tanárjelölttel együtt
történő összeállítása,
megszervezése, folyamatos szakmai irányítása, ellenőrzése és
értékelése. A vezetőtanár, illetve a gyakorlóintézmény tanárának
feladata még – külön felkérésre – bemutató órák tartása is.
4. 8.2. A vezetőtanár a tanárjelölttel való első
találkozáson ismerteti saját vezetőtanári gyakorlatát, a követelményeket, majd
mindezek figyelembevételével a jelölttel együtt elkészítik a tanárjelölt
foglalkozási programját.
4. 8.3. A vezetőtanár a tanárjelölt minden óráján
köteles jelen lenni. A tanítási egységen belül legfeljebb két alkalommal, a
tanárjelölt kifejezett kérésére, a jelölt az órát a vezetőtanár jelenléte
nélkül is megtarthatja. Ennek időpontját a vezetőtanár köteles az iskola
vezetőségének bejelenteni, és annak ideje alatt az iskolában, bármikor elérhető
helyen tartózkodni.
4. 8.4. A vezetőtanár csak akkor avatkozhat be a
tanárjelölt óravezetésébe, ha a jelölt alapvető, később ki nem javítható hibát
követ el, vagy ha az osztály fegyelmezetlensége olyan mérvű, melyet csak
azonnali beavatkozással lehet megszüntetni. Ez a beavatkozás azonban nem
veszélyeztetheti a jelölt tekintélyét.
4. 8.5. A vezetőtanár köteles a tanárjelölt
óravezetésébe beavatkozni, ha a tanárjelölt tevékenysége saját vagy mások testi
épségét veszélyezteti.
4. 8.6. A vezetőtanár köteles a tanárjelölttel
kapcsolatos adminisztrációs teendőket az előírt határidőre elvégezni.
4. 8.7. A vezetőtanárok kezdeményezhetik a maguk
területén a tanárképzés folyamatos javítását.
5. 9.
5.9.1. A tanárjelölt minden órájára óravázlatot
készít, amelyet a vezetőtanárral egyeztet; a vizsgatanítás tervezetét azonban a
tanárjelölt önállóan készíti el.
5.9.2. A hallgató iskolai munkájának megkezdése előtt
az iskolai házirend szerint köteles megjelenni az iskolában vagy a kijelölt
helyen.
5.9.3. Ha a hallgató munkáját váratlan és indokolt
akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, azt a
vezetőtanárnak a munka megkezdése előtt időben jelentenie kell. Minden egyéb
esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kell kérnie a vezetőtanártól a
tanítási óra vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyására, elcserélésére.
5.9.4. Ha a hallgató kéri, részére az előhospitálás
időszakában a gyakorlóiskolában heti egy szabadnapot kell biztosítani. Ha az
órarend erre lehetőséget ad, ez a kedvezmény a gyakorlótanítás egész
időtartamára megilletheti a jelöltet.
Szakdolgozat
10.
10.1. A tanári képzésben részt vevő hallgatók a
2005/2006. tanévtől kezdődően tanári szakdolgozatot kötelesek írni.
10.2. A tanári képzést záró szakdolgozatnak két
szerkezeti formája van:
a) az
integrált szakdolgozat a szakterületi szak szakdolgozatának keretében, annak
egy külön részeként vagy egészében,
b) az
önálló szakdolgozat a szakterületi szakdolgozattól függetlenül, egy önálló
oktatási-nevelési szakmai feladat megoldásaként
tartalmazza
a szak tanításával és/vagy a neveléssel összefüggő, az ismeretanyag
szintetizálásának, alkotó alkalmazásának képességét igazoló szakmai tanulmányt.
Az integrált szakdolgozat egyidejűleg meg kell feleljen a szakterületi
szakdolgozat követelményeinek is.
10.3. A szakdolgozat szerkezeti formája a tanári
képzés típusától függ:
a) az
1.1.c) pontban foglalt tanár szakon integrált,
b) az
1.1.a) és b) pontokban foglalt tanárképes szakkal, illetőleg természettudományi
nem tanár szakkal párhuzamosan végzett tanári képzésben vagy integrált, vagy
önálló,
c) kiegészítő
alapképzésben végzett tanári képzésben önálló
szakdolgozatot
kell készíteni.
[az előző bekezdés módosítása:]
10.3. A szakdolgozat szerkezeti formája a tanári
képzés típusától függ:
a) az 1.1.a) és b) pontokban foglalt
tanárképes szakkal, illetőleg természettudományi nem tanár szakkal párhuzamosan
végzett tanári képzésben, valamint az 1.1.c) pontban foglalt tanár szakon vagy
integrált, vagy önálló
b) kiegészítő alapképzésben végzett tanári
képzésben önálló
szakdolgozatot
kell készíteni.
10.4. Az integrált szakdolgozat kreditértékben nem
különül el a szakterületi szakdolgozattól.
10.5. Önálló szakdolgozatként elfogadható a
pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani stúdiumok során készített,
egymással szorosan össze nem függő, önálló feladatok, évfolyamdolgozatok
alapján készített, munka is, „Gyakorlati feladatok a tanári pályára való
felkészüléshez” címmel. Ennek tartalmaznia kell legalább négy, a
gyakorlatvezető tanár által értékelt, gyakorlati munkát, az ezekhez szorosan
kapcsolódó alapvető szakirodalmat feldolgozó áttekintést és egy, a tanulságokat
összegző és értékelő fejezetet.
[az előző bekezdés módosítása:]
10.5. Önálló szakdolgozatként elfogadható a
pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani stúdiumok során készített,
egymással szorosan össze nem függő, önálló feladatok, évfolyamdolgozatok
alapján készített, munka (portfólió) is, „Gyakorlati feladatok a tanári pályára
való felkészüléshez” címmel. Ennek tartalmaznia kell legalább négy, a
gyakorlatvezető tanár által értékelt, gyakorlati munkát, az ezekhez szorosan
kapcsolódó alapvető szakirodalmat feldolgozó áttekintést és egy, a tanulságokat
összegző és értékelő fejezetet.
10.6. Több tanár szakon vagy több tanárképes szak
mellett végzett tanári képzés egy időben történő lezárása esetén a tanári szakdolgozatot
csak egyik szakhoz kapcsolódóan kell elkészíteni. A tanári képesítővizsgák
közül értelemszerűen csak az egyik tartalmazza ez esetben a szakdolgozat
megvédését.
10.7. Az integrált szakdolgozatot annak
bejelentésekor a szakterületi szak hagyja jóvá. Az önálló szakdolgozatot a
TatoK hagyja jóvá – kikérve az illetékes tanszék(ek) véleményét.
10.8. Az integrált szakdolgozatot bíráló
értékeli. A bírálatnak mind a szakmai, mind a pedagógiai tartalomra ki kell
térnie. Szükség esetén az egyes tartalmak értékelésére külön bíráló is
felkérhető. Az önálló szakdolgozatot egy bíráló értékeli.
Képesítővizsga
11.
11.1. A tanári képzés képesítővizsgája
a) integrált
szakdolgozat esetén a szakos szakzáróvizsga keretében, a vizsga szóbeli,
tanárképzési részében,
b) önálló
szakdolgozat esetén önállóan
zajlik.
11.2. A tanári képesítővizsgán a
záróvizsga-bizottság tagjaként jelen van a szakmódszertan egy oktatója és egy
oktató a pszichológia vagy a pedagógia szakterületről, valamint a szakdolgozat
bírálója.
[az előző bekezdés módosítása:]
11.2 A
tanári képesítővizsgán a záróvizsga-bizottság tagjaként jelen
van a szakmódszertan egy
oktatója és egy oktató a pszichológia
vagy a pedagógia szakterületről,
valamint lehetőség szerint a
szakdolgozat bírálója.
11.3. A képesítővizsga két részből áll:
(a) a
tanári szakdolgozat vagy – integrált dolgozat esetén – a dolgozat részének a
védéséből és
(b) egy
komplex (pedagógiai-pszichológiai-szakmódszertani) szóbeli vizsgából, tételsor
alapján, mely a komplex szigorlat és a szakmódszertan kérdésköreit integráltan
tartalmazza.
[az előző bekezdés módosítása:]
(b) egy integrált
pedagógiai-pszichológiai-szakmódszertani szóbeli vizsgából, tételsor alapján.
11.4. Az iskolai gyakorlatok egészét lezáró,
összegző gyakorlati minősítést a képesítővizsga eredményének kiszámításához
kell meghatározni a két gyakorlat értékelésének számtani átlagaként, törtszám
esetén lefelé kerekítve.
7. számú melléklet
Fogalomgyűjtemény
A Szabályzatban és a Szabályzat alkalmazása során használt fogalmak, és meghatározásuk:
[...]
beiratkozás előtti
képzési szakasz (BESZ)
a tanári képzés azon első, alapozó képzési szakasza, amelynek
tanegységeit a tanári képzésre való beiratkozás nélkül is lehet teljesíteni azon
hallgatóknak, akiknek – szakjuk jellegénél fogva – egyébként külön be kell
iratkozniok a tanári képzésre
beiratkozás utáni
képzési szakasz (BUSZ)
a tanári képzésnek a BESZ-t követő része, mely tanegységeinek
teljesítése – az erre kötelezett hallgatóknak – a képzésre való külön
beiratkozás nélkül nem lehetséges
gyakorlóiskola
az Egyetem közoktatási intézménye, melynek e feladatán túl a tanári
képzés gyakorlati részében, a tanárjelöltek iskolai munkára való
felkészítésében van képzési feladata
gyakorlóiskolai
tanítási gyakorlat
az iskolai gyakorlat egyik fajtája, melynek keretében a tanárjelölt
csoportos nevelési-oktatási gyakorlatban (hospitálásban) vesz részt, valamint
önállóan készül föl és tart meg tanítási órákat a gyakorlóiskolában vagy más,
erre kiválasztott iskolában, vezetőtanár felügyeletével
integrált
szakdolgozat
a tanári képzést lezáró szakdolgozat azon típusa, amely a tanári
képzéssel együttesen végzett, alapképzési, szakterületi szakon beadott
szakdolgozatként vagy annak egy részeként felel meg a tanári képzés
szakdolgozatával kapcsolatos követelményeknek
iskolai gyakorlat
a tanári képzés egyik tanulmányi területe, iskolában vagy más
oktatási-nevelési intézményben végzett, rendszerezett, gyakorlati
tapasztalatszerzés a nevelő-oktató munka megfigyelésével, önálló végzésével;
két fajtája a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat és a külső iskolai gyakorlat
képesítővizsga
a tanári képzést lezáró szóbeli vizsga, illetőleg más, szakterületi,
szakzáró vizsga önálló része
kiegészítő
alapképzés
a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után
ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá
főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő, tanári képesítés megszerzésére
irányuló képzés
külső iskolai
gyakorlat
az iskolai gyakorlat egyik fajtája, melynek keretében a tanárjelölt
valamely oktatási-nevelési intézményben, nem gyakorlóiskolában, mentortanár
irányításával és értékelésével egyénileg vesz részt az intézmény mindennapi
munkájában
mentortanár
a külső iskolai gyakorlatban a tanárjelölt egyéni gyakorlati
munkáját segítő, irányító és értékelő, e feladatra az Egyetem által
felkészített és felkért pedagógus
önálló
szakdolgozat
a tanári képzést lezáró szakdolgozat azon típusa, amely a tanári
képzéssel együttesen végzett, alapképzési, szakterületi szak zárásától
függetlenül, önmagában készül, és felel meg a tanári képzés szakdolgozatával
kapcsolatos követelményeknek
szakmódszertan
a tanári képzés egyik tanulmányi területe, melynek célja a
szakterületi alapképzési szakhoz, az ezzel rokon szakokhoz kapcsolódó iskolai
tantárgyak, műveltségi területek oktatásának, ennek tartalmi, elméleti,
metodikai, oktatástechnikai témaköreinek az elsajátítása (más néven:
tantárgypedagógia)
szakterületi
alapképzési szak
a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés egyik, vagy
önállóan is, vagy csak a tanári képzéssel együtt végezhető része, mely
meghatározza a tanári végzettség szakmai irányultságát, s melynek elvégzése
nélkül nem szerezhető tanári képesítés
tanár szak
az egyetemi és a főiskolai szintű, alapképzési szakok azon típusa,
melyben a szakterületi alapképzési szak és a tanári képzés követelményei
együttesen, elválaszthatatlanul vannak meghatározva, melynek keretében csak
tanári képesítés szerezhető
tanárképes szak
az egyetemi szintű, alapképzési szakok azon típusa, mely önállóan is
elvégezhető, de a tanári képzés egyidejűleg vagy – kiegészítő alapképzés
keretében – utólag történő elvégzésével a hozzá mint szakterületi alapképzési
szakhoz kapcsolódó, tanári képesítés is szerezhető
tanárképzés
a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés, mely a
szakterületi alapképzési szakon folytatott képzésből, valamint a tanári
képzésből áll
tanári képzés
tanári képesítés megszerzésére irányuló, a szakterületi alapképzési
szakon túl elvégzendő képzés, melynek követelményeit a 111/1997. (VI. 27.)
Korm. rendelet a tanári képesítés követelményeiről határozza meg
tanárjelölt
a tanári képzésben részt vevő, az iskolai gyakorlatokat végző
hallgató
tantárgypedagógia
ld. szakmódszertan
vezetőtanár
a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatban a tanárjelölt képzését,
gyakorlati munkáját segítő, irányító és értékelő, e feladatra az Egyetem által
felkészített és felkért, gykorlóiskolai vagy külső iskolában dolgozó pedagógus
zárótanítás
a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatot lezáró, önállóan megtartott
iskolai tanóra, mely a gyakorlat értékelésének alapjául szolgál
8. számú melléklet
Szakokra vonatkozó előírások
1.
[...]
1.4. A szakos képzés szintjeit, célját, a szakon megszerezhető oklevélben szereplő szakképzettséget, a szakhoz rendelt képzési időt (a képzés volumenét), a kurzuskínálati órák és kreditek számát, a képzés főbb tanulmányi területeit, az ismeretek ellenőrzésének sajátosságait a képesítési követelmények határozzák meg.
1.5. Az 1.1.–1.4. pontok tekintetében szaknak
minősül a 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a tanári képesítés
követelményeiről által meghatározott tanári képzés is.
2.
2.1. A szak – a
képesítési követelmények által meghatározott módon – lehet:
csak önállóan elvégezhető szak,
társított szak,
szakpárban is elvégezhető szak.,
tanári képzés.
[...]
* A PPK Kari Tanácsa által 2003. szeptember 4-én elfogadott előterjesztés szövegének az OHÜB 2003. október 7-i ülésén elhangzott javaslatokra is tekintettel a PTT 2003. október 10-i ülésén kiegészített és módosított változata