Eötvös Loránd Tudományegyetem                                               DT-151/2006. (T-9)
Természettudományi Kar                                                             Budapest, 2006. április 6.
Dékáni Titkárság                                                                         

Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2006. április 5-én (szerdán) megtartott üléséről

A Kari Tanács a napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta azzal, hogy az eredeti javaslat kiegészül egyebek c. napirendi ponttal, és a II. napirend keretében a dékán a RET Konzorciumi Tanácsába is tesz a Kar képviselőjére javaslatot.

I

A Kari Tanács Bada Gábor tudományos főmunkatársi kinevezését — titkos szavazással — határozott időre a Geofizika Tanszékre 38 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal támogatta.

II.

A Kari Tanács a dékán javaslatára ellenszavazat és tartózkodás nélkül Szőnyi Tamást a RET Tudományos Tanácsa, és Jánosi Imrét a RET Konzorciumi Tanácsa kari képviselőjeként támogatja.

III.

A Kari Tanács — titkos szavazással — a tanszékvezetői megbízásokat a következő szavazatarányokkal véleményezte:

 

igen

nem

érvénytelen

Keszei Ernő    
Fizikai Kémiai Tanszék

39

0

0

Záray Gyula    
Analitikai Kémiai Tanszék

37

2

0

Fogarasi Géza 
Szervetlen Kémiai Tanszék

38

1

0

Hudecz Ferenc
Szerves Kémiai Tanszék

23

14

2

Perczel András
Szerves Kémiai Tanszék

26

12

1

IV.

A Kari Tanács a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a következők szerint fogadta el:

1)                                                             6. §

(1)     A Kari Tanács 30 tagból áll.

(2)     Hivatalból tagja:

a)    a dékán

b)   a kari HÖK elnöke

c)    az intézetigazgatók

(3)     Választás útján tagjai a Kari Tanácsnak az intézetek oktató-kutató tagjai létszámának figyelembe vételével:

a)    intézetenként egy-egy egyetemi vagy főiskolai tanár vagy egyetemi docens,

b)   intézetenként egy-egy egyetemi adjunktus vagy főiskolai docens, vagy egyetemi tanársegéd vagy főiskolai adjunktus, vagy főiskolai tanársegéd, kutató vagy más oktató,

c)    a közvetlen dékáni felügyelet alatt álló egységekből (Multimédiapedagógiai és Oktatástechnikai Központ, Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék, Természetrajzi Múzeum) egy oktató vagy kutató,

d)   egy tag a nem-oktató- nem kutató foglalkoztatottak közvetlen képviselője,

e)    a Professzori Tanács egy, a Professzori Tanács tagjai által választott tagja,

f)     a karon működő Doktori Iskolák egy választott képviselője,

g)    8 választott hallgatói képviselő,

h)    egy választott, a doktori képzésben résztvevő hallgató.

(4)     A Kari Tanács állandó meghívottjai:

a)  a Rektor és helyettesei,

b)  az Egyetem főtitkára,

c)  az Egyetem gazdasági főigazgatója,

d)  a TTK dékánhelyettesei,

e)  a reprezentatív szakszervezetek képviselői,

f)   a TTK-n működő akadémiai kutatócsoportok kutatói által választott képviselő,

g)  az ELTE szenátusának választott TTK-s tagjai,

h)  a társegyetemek Természettudományi Karainak dékánjai.

2)  A módosítás jóváhagyását követően (szenátus) a Szervezeti és Működési Szabályzatban a szükséges javaslatokat értelemszerűen át kell vezetni.

3)  A Doktori Iskolák képviselőjének választására vonatkozó szabályokra a Kari Doktori Tanács a Kari Tanács 2006. április 26-i ülésére tegyen javaslatot.

4)  A Kari Tanács újraválasztását 2006. májusában már a módosításnak megfelelően kell elvégezni.

(A Kari Tanács a határozatot 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett hozta. A részszavazás eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)

V.

A Kari Tanács az egyetem új Szervezeti és Működési Szabályzat I. részéről a következő állásfoglalást hozta:

·         A felsőoktatási törvény tanszék és tanszék között nem ismer különbséget. Vö.: 30. § (2) bekezdés 147. § 40. pont. Ez annál is inkább igaz, mert a törvény értelmezési rendelkezései között — 147. § 12. pont — az intézet „több tanszék tevékenységét összefogó szervezeti egység”. Ebből következően a tervezetben az „intézeti tanszékhez” kapcsolódó szabályozás sajnos nem követi a törvényben megfogalmazottakat, megmarad a régi keretek között. Pl. mellőzi a tanszék szerepét a tudományos kutatásokban (20. §), a vezető kiválasztását és megbízásának rendjét a felsőoktatási törvénytől eltérően szabályozza (vö.: Ftv. 96. § (8) bekezdés és tervezet 20. § (5) bekezdés)

Nem is szólva a kormány 53/2006. (III. 14.) sz. rendeletéről, amely 3. § és       11. §-ában szintén csak a magasabb vezető, illetve vezető beosztásokat ismeri. Magyarán ahogy tanszék és tanszék jogállása között, úgy tanszékvezető és intézeti tanszékvezető jogállása között — pótlékban sem — nem ismer különbséget.

Más összefüggésben pedig az intézet és az intézetben működő tanszék közötti feladat és hatáskör megosztást újra kellene gondolni. (Pl.: a pályázatok befogadása és gondozása, utalványozási jogkörök megosztása, körbélyegző használata, stb.) Ehhez a problémához kapcsolódik a tervezetnek az kísérlete (7. § (1) bekezdés), amely az „önálló” szervezeti egység fogalmát önálló gazdálkodási jogkörrel definiálja. Ez feltétlenül további részletes kifejtést és vitát igényel. Vö.: 130. § (3) bekezdés e) pont.

·         A szervezeti struktúra finomszerkezetének kialakítása a tervezet sematikus, a törvényt másoló, a régebbi bürokratikus gondolkodást tükröző szabályai alapján sok nehézséget okozhat. A tanács javasolja, hogy az SzMSz ebben a tekintetben csak kereteket szabályozzon, engedje meg a karok számára akár egymástól eltérő rugalmas, a feladatok ellátásához adekvát szerkezet, szervezet kialakítását. Pl. a tervezet 11. §-a részint korlátoz vagy-vagy, részint a kivételekkel értelmetlenné teszi a szabályozást, ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy a struktúra a hatékony irányítás eszköze, tehát megengedhető kell legyen a kar vezetőjének közvetlen irányításával működő (esetleg gazdasági értelemben nem önálló) szervezet. Továbbá kéri érvényesíteni azt is, hogy 23. § (2) bekezdésében szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportok a dékán közvetlen irányításával is működhetnek. Másik példa vö.: tervezet 6. § (2), 9. § (1) bekezdés 31. § b) pont.

·         Személyi kérdésekben — kinevezések, vezetői megbízások — a hatáskör gyakorlására és főleg tartalmi értelmezésére a jelenleginél egyértelműbb, világos szabályokra, eljárási rend kialakítására van szükség.

Például a törvény 27. § (8) bekezdés j) pontja szerint az oktatói és vezetői pályázatok elbírálása a szenátus kizárólagos joga.

Másik példa: a javaslattételi jog és a véleményezési jog egyazon kinevezés, megbízás esetén az illetékes testületek közötti összhang szempontjából ellentmondóan van szabályozva. Vö.: 17. § (2) bekezdés, 29. § (1) bekezdés, 20. § (7) bek, 111. § (3), (4) bekezdések.

Részletes megjegyzések:

·         4. § (1) bekezdés Az Egyetem feladata: előre kellene az Egyetem alaptevékenységeit vinni a felsorolásban (FTv. 4. § (1) bekezdés szerint: oktatás, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység). A b), c), d) pontokból legyen a), b), c) utána a mostani g), majd f), ezután a mostani a), majd a mostani f). Végül a jelenlegi sorrend maradhat.

·         4. § (1) bekezdés b) pont: „felsőfokú szakemberképzés” és pedagógus képzés beszúrását kéri.

·         6. § (2) bekezdés és 9. § (1) bekezdés az „elsősorban” szót javasolja törölni, és helyette a mondat végére: „kivéve a 31-34. §-ban megfogalmazottakat”.

·         7. § (2) bekezdés kéri beszúrni: „saját szervezeti és működési szabályzatok és azok mellékletei ….”.

·         9. § (2) bekezdés kéri beszúrni: „feladatait ellátó önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott ….”.

·         12. § (4) bekezdés utolsó mondatában a „láthatja el” mondatrészt a „látja el” fogalmazással kéri.

·         14. § (1) bekezdés b) pontot törölni kéri.

·         14. § (2) bekezdés a reprezentatív szakszervezet képviselője állandó meghívott legyen.

·         15. § (3) bekezdés javasolja, hogy az intézeti tanács ülései az intézethez tartozó oktatók, kutatók, más alkalmazottak és választott hallgatók számára legyen nyilvános.

·         A 18.§ (1) bekezdés d) pontja az „intézet szabályzatára” utal, de ilyen nem lesz (utasítás, illetve a „kari SzMSz intézetre vonatkozó része” szerepel máshol).

·         19.§ (3) bekezdés nem tartja célszerűnek, ha az igazgató és helyettese közötti munkaköri megosztást a kari tanácsnak kell jóváhagynia, különösen, mert a kari tanács elé az igazgatóhelyettes személyéről szóló előterjesztés nem is kerül (l. előző bekezdés). Javasolja, hogy az intézeti tanács határozza meg a munkamegosztást az igazgató javaslata alapján.

·         20. § (1) bekezdés b) pont valamint az ezekhez tartozó tudományágban folyó kutatásra.

·         20. § (3) bekezdés a kutatás is jelenjen meg az intézeti tanszék feladatai között d) pontként.

·         20. § az intézeti tanszékvezető és a professzura vezető feladatai között ne legyen különbség.

·         21. § (2) bekezdés a professzura vezető megbízására is vonatkozzon a 65 éves korhatár.

·         21. § (3) bekezdés: ennek a bekezdésnek a törlését javasolja. Egyrészt nem tartja jónak az olyan nem egyértelmű szabályozást, miszerint „indokolt esetben” nem csak a (2) bekezdésben leírt feltételek mellett adható professzura vezetői kinevezés. Másrészt ez a bekezdés megengedné olyan személyi kinevezést is, akihez tantárgy nem rendelhető, és ez ellentétben van a tervezet több pontjával is.

·         A 24.§ (3) bekezdés nem látja indokoltnak a professzura vezető különleges elbírálását a pályázatok benyújtásakor. Ki fogja eldönteni, hogy mi tartozik bele az „Adott tantárggyal összefüggő” kutatásba?

·         25. § (4) bekezdés főiskolai docensek esetében is indokolt lenne.

·         25. § (6) bekezdés professzuravezető esetén is legyen a kutatói feladata jóváhagyása az intézeti tanszékvezetőhöz hasonlóan szabályozva.

·         26. § (1) bekezdés kéri beszúrni: „önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott…”

·         48. § (1) bekezdés a szervezeti egység „önállósága” mit jelent, az Oktatási Igazgatóság gazdálkodási jogkört kap?

·         50. § (2) bekezdés c) pont „figyelemmel kíséri” beszúrást kéri.

·         65. §    (4) bekezdés a Szenátus által átruházott hatáskörök közül a köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezését ne a Kari Tanácsra, hanem a Kar Oktatási Bizottságára ruházza át.

·         68. § (5) bekezdést kéri kiegészíteni:

h) a Kar szervezeti struktúrájának átalakítása

·         80. § (2) bekezdés kéri megjeleníteni a karok képviseletét – minden egyetemi tanácsadói testületben, bizottságban.

·         82. § (2) bekezdés kiegészítését kéri, ha a kar vezetője nem tagja a tanácsnak, a kart érintő kérdés tárgyaláskor meg kell hívni. Ha a Stratégiai Tanács fogalma megjelenik az egyetemi szabályzatban, és ezáltal rendkívüli jogokat kap, akkor feltétlen gondoskodni kell arról, hogy annak összetételében az egyetem szerkezete tükröződjék.

·         90. §-hoz. A Pedagógusképzési Tanácsban kéri a Természettudományi Kar képviselőjét is szerepeltetni.

·         A 99. §-ban a Tanárképzési és Tanártovábbképzési Tanács összetételében és valamennyi bizottságban — a szenátus összetételéhez hasonlóan — a karok képviselete azonos létszámban legyen meghatározva.

Megjegyzi, hogy egyenetlen a szabályozás a bizottságokkal, tanácsokkal kapcsolatban. Az egyes testületek összetételéről minden esetben: vagy a szabályzatban, vagy külön szabályzatban kell rendelkezni.

·         111. § (2) bekezdés kiegészítését kéri: szakalapítás, szakindítás, tantervek meghatározása.

·         111. § vö.: (3) bekezdés „javaslatot tesz”, (4) bekezdés g) pont.

·         130. §  (1) bekezdés kiegészítését kéri azzal, hogy az Egyetemen csak olyan pályázati, vállalkozási tevékenység folytatható, melynek pénzügyeit az Egyetem kezeli.

(2) bekezdés A korábbi szabályozás 25%-ot tett lehetővé. Mi indokolja ennek 5%-ra történő csökkentését?

·         Az 1. sz. mellékletben az Informatikai Kar esetén megjelenik az MTA kutatócsoport, más karok esetén nem, miért?

A szervezeti struktúrában és elnevezésekben bekövetkezett változások átvezetését kéri a következők szerint:

Kémiai Intézet (önálló szervezeti egység)

Szerves Kémiai Tanszék

Fizikai Kémiai Tanszék

Szervetlen Kémiai Tanszék

Analitikai Kémiai Tanszék

UNESCO Nyomelemkutatási Intézetének Satellit Centruma

Elválasztástechnikai Oktatási- Kutatási Laboratórium

KFKI AEKI kihelyezett Sugárvédelmi Oktatási Laboratórium

KFKI AEKI kihelyezett Kondenzált Anyagok Laboratóriuma

Matematikai Intézetnél az egyik tanszék neve helyesen: Matematikatanítás és Módszertani Központ

Természettudományi Kar nem szervezeti egységként működő további egységei:

Környezettani Iskola

Tehetséggondozás Kari Munkacsoport

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül 5 tartózkodás mellett hozta. A részszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)

VI.

A Kari Tanács az Erasmus program eredményeiről a tájékoztatót tudomásul vette és a következő állásfoglalást hozta:

1)       Általában is, de a TTK rendkívül intenzív nemzetközi tudományos kapcsolatrendszere tükrében különösen, a kar Erasmus programon belüli súlyát az egyetemen növelni indokolt. A Kari Tanács ezt elősegítő képviseletet vár el a kar képviselőitől az egyetemi Erasmus Bizottságban.

2)       Az előterjesztésben megfogalmazottak figyelembevételével a Kari Tanács felkéri a szakterületeket (intézeteket), hogy – különös tekintettel a 2007-ben kezdődő új tervezési periódusra, amely az egyetemközi mobilitási megállapodások megújításával is egybeesik – tekintsék át Erasmus megállapodásaikat. Értékeljék a program intézeti szervezésének, a hallgatók kiválasztásának módjait, a koordinátorok közötti munkamegosztást, erősítendő a folyamat kohézióját és vonzerejét. A jövőben elsősorban olyan megállapodások megkötése (fenntartása) célszerű, amelyek mögött tényleges, folyamatos, megvalósítható mobilitási kapcsolatok állnak, s amelyekben a külföldi teljesítés jól illeszthető a hazai képzési követelményekhez.

3)       Az idegen nyelvű képzés bővítésének kari programjába be kell illeszteni az Erasmus kooperációkat is, mindenek előtt az idegen nyelvű képzésekről tájékoztató információk felhasználásával a kapcsolatépítésben.

4)       A kari illetve szakterületi Kreditátviteli Bizottságok vegyék napirendjükre a külföldi részképzésekben teljesített tanulmányok elismertetésének szabályozási kérdéseit.

5)       A hallgatói mobilitási rendszer megismertetésében, fenntartásában és megújításában, a beérkező hallgatók fogadásában, segítésében a jövőben is aktív szerepe kell legyen a Hallgatói Önkormányzatnak. A korábbiaknál szorosabb koordinációra, folyamatos kapcsolattartásra van szükség a HÖK, az illetékes kari szervezet (TEO) és az intézeti koordinátorok között. Ez vonatkozik mindenek előtt a programhoz kapcsoló egyeztetett információáramlásra.

6)       A kari tanács 2007. év során értékelje az új Erasmus-periódus kari elindítását.

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül 5 tartózkodás mellett hozta.)

 

VII.

A Kari Tanács az intézetigazgatók tájékoztatását az Msc szakok alapításáról tudomásul vette.

VIII.
Bejelentések

A dékán bejelentette, hogy:

·       Hudecz Ferencet a szentáus 29 igen, 8 nem, 1 érvénytelen szavazattal rektornak javasolja.

·       Vitéz Gáborné biológus ny. adjunktus elhunyt.

·       Március 15-e alkalmából Dank Viktor ny. egyetemi tanár, Gergely János professor emeritus akadémikus és Vida Gábor akadémikus Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült.

·       A Kari Tanács előző ülésén a kari struktúráról szóló határozatának szavazati aránya helyesen: 1 ellenszavazattal tartózkodás nélkül

·       A Kari Tanács következő ülése 2006. április 26-án lesz.

Nagy Béláné az FDSz képviselője tájékoztatta a Kari Tanácsot, hogy Vitéz Gáborné a szakszervezet nyugdíjas tagozatát vezette haláláig. Bejelentette, hogy az egyetem Érdekegyeztető Tanácsa ülést tartott.

Mindszenty Andrea bejelentette, hogy elhunyt Székiné Fux Vilma, aki pályafutását egyetemünkön kezdte.

kmf.


Michaletzky György s.k.
dékán


Kisfaludy Gyula s.k.
a Kari Tanács titkára