Eötvös Loránd Tudományegyetem DT-185/2006.
(T-9)
Természettudományi Kar Budapest,
2006. április 27.
Dékáni Titkárság
Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2006. április 26-án (szerdán) megtartott üléséről
I.
A Kar Tanács napirendjére felvette az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályának véleményezését.
A napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
II.
A Kari Tanács titkos szavazással
Semsey Szabolcs egyetemi adjunktusi kinevezését határozott időre a Genetika Tanszékre 37 igen, 0 nem szavazattal,
Juhász Gábor egyetemi adjunktusi kinevezését határozott időre az Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékre 37 igen, 0 nem szavazattal támogatta.
Kósa Annamária egyetemi tanársegédi kinevezését határozott időre a Növényszervezettani Tanszékre 36 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal,
Fejes-Martinez Krisztina egyetemi tanársegédi kinevezését határozott időre a Növényszervezettani Tanszékre 36 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal támogatta.
III.
A Kari Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő hallgatóknak a Kar Kiváló hallgatója címet adományozta.
Név |
Szak |
Évfolyam |
Kovács Erika |
biológia-kémia |
IV. |
Kelemen Kristóf |
biológus |
IV. |
Mészáros Szófia |
biológus |
V. |
Orbán Erika |
biológus |
V. |
Sándor Noémi |
biológus |
V. |
Táncsics András |
biológus |
V. |
Himer Leonóra |
biológus |
V. |
Mohr Anita |
biológus |
V. |
Barbai Veronika |
biológus |
V. |
Pozsgay Balázs |
fizikus |
V. |
Hóbor Sándor |
fizikus |
V. |
Péterfalvi Csaba |
fizikus |
V. |
Bartos Imre |
fizikus |
V. |
Henits Péter |
fizikus |
V. |
Bradák Balázs |
geográfus |
V. |
Czirfusz Márton |
geográfus |
IV. |
Gyuris Ferenc |
geográfus |
III: |
Hidas Károly |
geológus |
V. |
Guzmics Tibor |
geológus |
V. |
Péntek Attila |
geológus |
V. |
Tuba Györgyi |
geológus |
IV. |
Kiss Gabriella |
geológus |
III: |
Uhrin András |
geológus |
V. |
Rajnai Gábor |
geológus |
IV. |
Cora Ildikó |
geológus |
II: |
Berkesi Márta |
geológus |
IV. |
Pereczes Mariannna |
mat.tanár+tanítóképző |
V. |
Kapin Anita |
matematika-magyar |
V. |
Nagy Lívia |
matematika-fizika |
IV. |
Lukács Ramóna |
mat-fiz |
V. |
Kézér Ildikó |
mat-fiz |
V. |
Gerencsér Balázs |
matematikus |
IV. |
Harangi Viktor |
matematikus |
IV. |
Csikvári Péter |
matematikus |
IV. |
Szabó Tamás |
meteorológus |
IV. |
Vincze Csilla |
meteorológus |
V. |
Juhász Ágota |
meteorológus |
V. |
Rokob Tibor András |
vegyész |
V. |
Szalay Zsófia |
vegyész |
IV. |
Pártay Lívia |
vegyész |
V. |
Pohl Gábor |
vegyész |
V. |
Lovrics Anna |
vegyész |
V. |
Bartók Albert |
vegyész |
V. |
Tóth Ágnes |
vegyész |
IV. |
IV.
A Kari Tanács ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodás mellett a Kar Kiváló Oktatója címet adományozta Nagy Béláné műszaki tanár és Vancsó Ödön egyetemi docens részére.
V.
A Kari Tanács titkos szavazással TDK Érmet adományozott 34 igen, 0 nem 3 érvénytelen szavazattal Mádlné Szőnyi Judit egyetemi docensnek, és 35 igen, 0 nem 2 érvénytelen szavazattal Tél Tamás egyetemi tanárnak.
VI.
A Kari Tanács — titkos szavazással — az egyetemi tanári pályázatokat a következő szavazatarányok mellett véleményezte:
|
igen |
nem |
érvénytelen |
Turányi Tamás Fizikai Kémiai Tanszék |
32 |
2 |
3 |
Láng Győző Fizikai Kémiai Tanszék |
32 |
3 |
2 |
Papp Gábor Elméleti Fizika Tanszék |
34 |
2 |
1 |
Groma István Anyagfizikai Tanszék |
35 |
2 |
0 |
Harangi Szabolcs Kőzettan-és Geokémia Tanszék |
36 |
1 |
0 |
Grolmusz Vince Számítógéptudományi Tanszék |
36 |
1 |
0 |
Kampis György Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék |
30 |
6 |
1 |
VII.
A Kari Tanács az egyetem új Szervezeti és Működési Szabályzata II részéről (hallgatói követelményrendszer) a következő véleményt alakította ki:
Általános észrevételek:
· A hallgatói követelményrendszer az új Felsőoktatási Törvény és a törvény végrehajtási utasításának maximális figyelembevételével készült. Talán ez az oka, hogy néhány esetben csak a BSc és MSc képzésekre vonatkozó szabályokat fejti ki és nem ír az osztatlan képzési szakokra vonatkozó szabályokról.
· A követelményrendszer sok tekintetben még hiányos, éppen ezért mint egységes egész nem ítélhető meg. Hiányoznak azok a fontos szabályok, amelyek a térítési és juttatási feltételeket rögzítik, valamint az egyes karokra vonatkozó különös rendelkezések. A követelményrendszer néhány esetben túl részletezett, pl. a kurzus felvételi, s kurzus előfelvételi rendet rögzítő szabályok inkább mellékletbe kívánkoznának, ugyanakkor a több esetben az általános rendelkezésektől vett eltéréseket igen sommásan intézi el, pl. 3 §. 2. pontjában kijelenti, hogy a kari sajátosságokra való tekintettel a szabályzat különös részében az általános rész bármely rendelkezésétől el lehet térni. Hasonló egyszerűséggel intézi el a méltányosság kérdését is.
· Általánosan elmondható, hogy a szabályzat igen sok olyan kérdést is a Szenátus hatáskörébe utal, amit célszerű lenne kari hatáskörben kezelni.
· A kurzus előfelvételhez és kurzus felvételhez kívánt előzetes információk megadása véleményünk szerint jelenleg teljesíthetetlen.
· A kontaktórák tömbösítésével lehetőség van tárgyak és gyakorlati foglalkozások rövidkurzusok formájában történő megtartására. Kérjük ennek szabályozását.
· Kérjük a kettős diplomák (oklevelek) kiadásának szabályozását.
· Kérjük, hogy a nyári kurzusokról is rendelkezzen a szabályzat.
· A képzési tervek és tantervek változtatásának szenátusi hatáskörbe utalása és az, hogy az előző tanév február 28-ig történhetnek változtatások, nagyon merevvé teszi a rendszert. Az alapképzések teljesen új tantervekkel indulnak, meggyőződésünk, hogy sok korrekcióra lesz szükség, biztosítani kellene a flexibilisebb változtatási lehetőségeket. Semmiképpen sem érdemes a modul és tantárgyi felelősöket a képzési tervben rögzíteni.
·
A szakdolgozat (diplomamunka) fejezet nehezen
értelmezhető. A TTK esetén az osztatlan képzésre vonatkozóan ellentmond a
képesítési követelményeknek.
·
A szabályzatban alternatív javaslatok fogalmazódnak
meg. Ezek közül a 46, 51, és 91. §-esetén az A, a 76, 78, 100. § esetén a B
változat elfogadását javasoljuk.
A 69. § esetében egyik változatot sem támogatjuk mert az a) változat túl enyhe, a b) változat nagyon szigorú
Részletes megjegyzések:
· 3. §. (2) A különös részben véleményünk szerint nem írható felül az általános rész bármely paragrafusa.
· 25. §. A 2 § szerint a szabályzat nem vonatkozik a doktori képzésre. Itt miért foglalkozunk vele?
· 26. §. (3) A Tantervi egység leírásában a modul és tantárgy felelős megnevezését szabályzat szinten feleslegesnek tartjuk
· 27. §. (1) A félévnyi konkrét tanulmányokat kellene a megszokott módon tantárgynak nevezni tanegység helyett.
· 27. §. 2/a) Az órás és órátlan tanegység szokatlan kifejezés az „órás” és „órátlan” szavakat egyszerűen törölni kellene a szabályzatból. A záróvizsga nem tanegység.
· 29. §. a. A többciklusú osztott képzésű alapszak helyett célszerű lenne többciklusú osztott képzés alapszakjáról beszélni, hasonló érvényes a b. pontra mesterszak esetén.
· 29. §. (4) A tantervi változtatásokat célszerű lenne leosztott hatáskörben kezelni, mert éppen az új képzések indítása miatt kivitelezhetetlenek lesznek a változtatások. A szenátusnak elegendő lenne indításkor elfogadni a tanterveket.
· 30. §. d) A TTK-n szakért felelős szervezeti egység lehet az „iskola” is (Környezettudományi Iskola).
· 30. § (2) A második zárójeles mondatot elhagyni javasoljuk.
· 31. §. (1) A kisméretű jelző elhagyását javasoljuk.
· 34. § (3) Az önálló program elvégzését, ha a hallgató évkihagyás nélkül tanul, lehetővé kellene tenni, azaz önálló programot is csak kifutó önálló módon lehessen megszüntetni.
· 35. § (1) A tantárgy általában nem több, hanem csak egy félévnyi összetartozó ismeretanyagot tartalmaz, változtassunk a terminológián.
· 35. § (2) Tantárgyért felelős szervezeti egység kijelölését a Kari Tanácsnak, vagy egyéb Kari szintű bizottságnak kellene jóváhagyni.
· 37. § A modul, mint előfeltétel csak korlátozottan fér össze a VHR 23. §-val.
· 37. § (3) Ha a tantárgynak előfeltétele van és kredit szerezhető belőle, akkor az alól ilyen módon általános felmentés nem adható, kérelemre természetesen egyedi esetben felmentés adható.
· 39. §. (3) A képzési terv változtatására a határidő nagyon szigorú.
· 41. §. Rögzíteni kellene, hogy a gyenge előfeltételt, ha azonos félévben is, de időben mindenképpen előbb kell teljesíteni, mint a tárgyat.
· 44. §. A paragrafust a fejezet végére kellene tenni. A tutorálás cím helyett jobb lenne a tehetséggondozás esetleg a kivételes tanterv kifejezést használni.
· 44. §. (3) Félreérthető.
· 45. §. (2) c) e) A kurzus szó törlendő.
· 46. § ( 2) a.) b) A megfogalmazások nehezen érthetők.
· 47. § Kari tanulmányi albizottságot említ a szöveg, ennek definiálására később sehol sem kerül sor.
· 49. §. (1) Az első mondat megfogalmazására a következőt javasoljuk: „Az egyetemen háromféle jogi kapcsolat keretében folytatható tanulmány”. Ekkor a c. pontból az utolsó fél mondat törlendő.
· 51. §. (3) a.) verzió: A következő megfogalmazást javasoljuk. A beiratkozásnak legkésőbb a felvételi döntést követő 3. tanulmányi félévben be kell következnie, különben a döntés érvényét veszti. (Nem féléves ütemezésű oktatás esetén félév helyett a megfelelő képzési időszak -pl.. trimeszter- értendő.
· 52. §. (4) Javasoljuk a következő megfogalmazást. Az átvételi kérelemhez csatolni kell a következő dokumentumokat, melyeket az a felső oktatási intézmény állít ki, ahol a hallgató jogviszony fennáll.
· 54. §. A Tanulmányi hivatal rövidítése mért nem TH?
· 55. §. (1) A második mondata első tagmondatából hiányzik a „ rendelkezik” szó.
· 55. § (3) Mit jelent a tanulmányi ügyrend kifejezés?
· A hallgató eddig saját kérésére alapkart változtathatott. Ilyen lehetőség most nem lesz?
· 56. §. (1) Célszerű lenne, ha a hallgatói jogviszony szüneteltetése nem automatikusan, hanem bejelentéssel történne.
· 64. § .(3) Ezzel kikerülhető a felvételi eljárás.
· 65-67 §. A bemeneti szakirány esetén hiányzik a szakirány változtatás szabályozása.
· 66. §. (4) A szakfelelős az adott szakirányra felvehető hallgatók tervezett létszámát csak kari egyeztetéssel határozhassa meg.
· 68. §. Az első mondat legyen a következő: „A hallgatói jogviszony megszűnhet”.
· 69. §. (4) b) Célszerű lenne az elbocsátás követelményeit képzés típusonként meghatározni.
· 70 §. (1) b) Elégtelen teljesítés helyett eddig az eredménytelen szót használtuk.
· 72. §.Nem célszerű deklarálni, hogy a szorgalmi időszak 14 hetes, mert egyes külföldi egyetemek csak 15 hetes szorgalmi időszakot fogadnak el. Tekintsük a regisztrációs időszakot a szorgalmi időszak részének.
· 73. §. (8) Miért kell hallgatónak kezdeményezni a vizsgakurzust?
· 73. §. (10) Az előjelentkezést is figyelembe kellene venni.
· 74. §. (2) A kurzus felelősét, vagy vezetőjét kellene feltüntetni és nem a kurzus oktatóját. (Ezeket a követelményeket csak akkor tudjuk teljesíteni, ha előre elkészítjük a teljes tanrendet, véleményem szerint erre még nem vagyunk képesek.
· 75. §. (2) ha az előzetes kurzus felvételi időszak csak a kurzus felvételi időszak előtt 2 nappal ér véget, akkor a végleges kurzus kínálatban az oktatók nem tudnak érdembeni változtatásokat végrehajtani.
· 76. §. (2) Ha ez azt jelenti, hogy a TO tölti ki a hallgatók indexét, akkor nem kivitelezhető.
· 77. § (1) „az utolsó vizsgáját követő munkanapon, de …” kérjük törölni.
(2) A mesterképzés felvételi vizsgájának ismeretében vissza kell térni erre a szabályra.
· 78. §. (1) c) Csak a b., változatot javasoljuk. A mintatanterv szerinti hallgatókat maximálisan preferálni kellene.
· 78. §. (3) Az oktató miért csak 115 %-ra növelheti az eredeti létszámot, ha a feltételek adottak?
· 82. §. Célszerű lenne az eredménytelen teljesítés fogalmát valahol definiálni.
· 84. § (1) a) pont szövegében javasoljuk „a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedénél hiányzott”. C) pont első szóként kérjük beszúrni legalább.
· 85. §. (7) Túl szigorúan korlátozza a zárthelyire fordítható időtartamot.
· 87 §. (1) Ez a bekezdés szinte betarthatatlan szabályt fogalmaz meg.
· 88. §. (4) A hallgatók kérésére miért nem lehet eltérni a vizsgák egyenletes elosztására vonatkozó szabálytól?
· 88. §. (8) A paragrafus törlését javasoljuk. A vizsgákon nagyon kevés hallgató is szerepelhet és ekkor értelmetlen a „mindenki elégtelent kapott kritérium”.
· 91. §. (3) A mondatnak nincs alanya, az első vessző elé be kellene szúrni a „vizsgázó” szót.
· 92. §. A törvény az osztatlan képzésünkben akár 250 kredit teljesítése esetén is megengedi az abszolutórium kiadását, célszerű lenne rendelkezni arról, hogy a diplomamunkára eső kreditekből mekkora rész teljesülhet a záróvizsgán.
· 93. §. Célszerű lenne a diplomamunka szót is használni a szakdolgozat szinonimájaként
· 94. §. (1) A zárójelben az „intézet és tanszék” mellett az ”iskola” szó is beszúrandó.
· 94. §. (4) Nem rendelkezik az osztatlan képzésre vonatkozóan.
· 94. §. (9), (10) Ha a hallgatónak nincs témavezetője, akkor azt a tényt szintén rögzíteni kelleni.
· 95. §. Szakdolgozat továbbítását és archiválását nem a szakot gondozó intézetre és nem a TO-ra kellene bízni.
· 96. §. Nem világos a különböző bizottságok szerepe. Osztatlan képzésben a természettudományi szakok képesítési követelményei részletesen rendelkeznek, jegyet kell adni a szakdolgozatra és jegyet kell adni a szakdolgozat védésére. Mindkét jegyet a záróvizsga bizottság adja. A védés azonban szervezhető más időpontban, mint a záróvizsga, azonban mindkettő a záróvizsga bizottság előtt történik.
· A BSc-re vonatkozó képzési és kimeneti követelmények ilyen részletes rendelkezést nem tartalmaznak.
· Érdemes lenne tehát az osztatlan és az alapképzés valamint a mesterképzés szakdolgozati értékelését elkülönítve kezelni a szabályzatban.
· 100. §. (1) Szigorlati bizottság elnöke a szabályzat szerint egyetemi adjunktus nem lehet. Záróvizsga bizottság esetén sem célszerű megengedni.
· 100. §. (3) Csak a záróvizsga bizottság külső tagjától kérjünk írásos visszaigazolást. Az egyetemi alkalmazottakat a dékán megbízza.
· 100. §. (3) a), b) verzió szerint a záróvizsga bizottsági tagokat a dékán nevezi ki. A felkérés írásbeli elfogadását csak a kültagok esetén kellene kikötni.
· 101. §. Az oklevél esetén az idézett törvényrészlet csak az alap és mesterképzésről beszél. Legalább saját szabályzatunkban említsük meg az osztatlan képzést is.
· 102. §. (3) Nem kellene az oklevél melléklet céljáról beszélni, elegendő lenne a 4. pont.
· 102. §. ( 4) e.) Kihagyásra javasoljuk.
· 151. §. A méltányosság értelmezése túlságosan tág. A dékán semmilyen tanulmányi kötelezettség teljesítését nem engedheti el, legfeljebb a teljesítés módját szabhatja meg eltérően. Túlzottan szigorúnak tartjuk, hogy egy hallgató javára egy szakon csak egyszer gyakorolható méltányosság.
· 178. §. (4) Eltiltható a hallgató a záróvizsgán való részvételtől, ha az egyetemnek anyagi követelése van vele szemben?
· 194. § (2) Mit jelent az, hogy hallgatói fegyelmi eljárásban iratminta alkalmazásának nincs helye?
· 196. §. A fegyelmi eljárás megszüntetésének nem lehet oka az is, hogy a hallgatót felmenti a bizottság?
· 203. §. (2) Elfogadhatatlannak tűnik, hogy az osztatlan képzésből elbocsátott és újrafelvételt nyert hallgatók kreditátvitellel nem sorolhatók vissza az osztatlan képzésbe. Javaslatunk a következő:
Ha a hallgató az osztatlan képzésből való elbocsátás után újrafelvételt nyert, akkor megfelelő tanulmányi követelmények teljesítése esetén kreditátvitellel a 2006/2007. tanévben visszasorolható az osztatlan képzés II. III. IV. évfolyamára 2007/2008. tanévben az osztatlan képzés III. IV. és V. évfolyamára 2008/2009. tanévben az osztatlan képzés IV. és V. évfolyamára. A 2009/2010 tanévtől a hallgatók nem sorolhatók vissza az osztatlan képzésbe.
(A Kari Tanács a határozatot 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett hozta. A részszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)
VIII.
A Kari Tanács választásának előkészítésére
1) A Kari Tanács a Doktori Iskolák képviselője kiválasztásának szabályait az előterjesztésnek megfelelően elfogadta.
(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett hozta.)
2) A Kari választási bizottságot a választási egységek javaslatára a következő összetételben, egyhangú szavazással fogadta el:
Gyenis Gyula egyetemi tanár Biológiai Intézet
Tichy Géza egyetemi tanár Fizikai Intézet
Gábris Gyula egyetemi tanár Földrajz- és Földtudományi Intézet
Keszei Ernő egyetemi tanár Kémiai Intézet
Szalay Mihály egyetemi docens Matematikai Tanszék
Szegedi Péter egyetemi docens a dékán közvetlen felügyeletével működő egységek
Kisfaludy Gyula ügyvivő szakértő Dékáni Hivatal és a Kari Könyvtár
IX.
A Kari Tanács az egyetemi Doktori Szabályzat módosítását a javaslatban foglaltak szerint támogatja.
(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta.)
X.
A Kari Tanács az Oktatók hallgatói véleményezésének rendjéről a következő állásfoglalást hozta:
· Az oktatók hallgatói véleményezésével kapcsolatban kéri a Szenátustól e kérdéskör újratárgyalását, mert a jelenlegi szabályok a Kar több mint 10 éves jó gyakorlatát lehetetlenítik el.
· Az ELTE egységes véleményezési lapját mind az előadások, mind gyakorlatok és laborgyakorlatok esetén a következő speciális kérdésekkel egészíti ki:
Előadás
§ Az előadó felkészült volt.
§ Az előadó kapcsolata a hallgatókkal korrekt volt.
Gyakorlat
§ A gyakorlatvezető felkészült volt.
§ A gyakorlatvezető kapcsolata a hallgatókkal korrekt volt.
§ A gyakorlatvezető felismerte a hallgatók problémáit, képes volt a különböző adottságú hallgatóknak segíteni.
§ A feladatok elvégzését az oktató számon kérte.
§ A házi feladatok mennyisége és minősége megfelelő volt.
Laboratóriumi gyakorlatok
§ A laboratóriumi gyakorlat vezetője felkészült volt.
§ A gyakorlatvezető kapcsolata a hallgatókkal korrekt volt.
§ A gyakorlatvezető fölismerte a hallgatók problémáit képes volt a különböző adottságú hallgatóknak segíteni.
§ A gyakorlatok megfelelően előkészítettek és szervezettek voltak.
Az értékelésben nem pontozott kérdés
§ Az oktatás tárgyi feltételei (terem, tábla, vegyszerek, eszközök, műszerek stb.) megfelelőek voltak.
· A Kar az idei tanév II. félévétől áttér a véleményezés ETR-en keresztül történő megvalósítására, amelyre a hallgatók számára és vizsgaidőszak első két hetét biztosítja. A véleményező lapok kiértékelése az eddigi szabályok szerint történik.
(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett hozta.)
XI.
A Kari Tanács az ELTE Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát azzal a megjegyzéssel veszi tudomásul, hogy az előterjesztés 3.1 pontjában az egyetértési jog az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának azon részeire terjedjen ki egyértelmű fogalmazással, amelyet a felsőoktatási törvény meghatároz.
(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta.)
XII.
A Kari Tanács az Biológiai Intézet Stress of Life from Molecules to Man, a Kémiai Intézet Sensityvity Analysis of Model Input, és a Korea-Hungary Symposium on Organic Chemistry programjait felvette az Eötvös Workshop rendezvényei közé.
(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat, és tartózkodás nélkül hozta.)
XIII.
Bejelentések
A dékán bejelentette, hogy:
· A Szenátus 2006. április 24-i ülésén elfogadta a Kari SzMSz módosítását.
· Az Eötvös Nap 2006. május 11-én a szokásos rendezvényekkel kerül sorra.
· A Kar Tanács választását 2006. május 22- és június 9-e közötti időre tűzi ki.
· A Kari Tanács következő ülése 2006. május 24-én lesz.
A dékán tájékoztatta a Kari Tanácsot, hogy a Kari Tanács véleményétől eltérően miért Hudecz Ferencnek adott tanszékvezetői megbízást.
Torkos Kornél az FDSz képviselője bejelentette, hogy
· a lakásbizottság májusban ülést tart ezért az érdeklődők kérelmeiket mielőbb adják be.
· megjelent az üdülési tájékoztató.
Sass Miklós tanácstag kérdezi: van-e arra szabály, mikor kell a fűtést, illetve a légkondicionálót kikapcsolni/bekapcsolni. A dékán felkérte Détári László dékánhelyettest, hogy a Kari Tanács következő ülésén adjon választ a kérdésre.
kmf.
Michaletzky György s.k.
dékán
Kisfaludy Gyula s.k.
a Kari Tanács titkára