2. sz. melléklet

A Természettudományi Kar Tanácsának

állásfoglalása az ELTE Intézményfejlesztési Terve (0.9 verzió)

munkaanyagról

 

 

Általános megjegyzések:

 

1.)              Feltétlen helyreállítandó az anyag különböző témakörei tárgyalásának aránya. Talán nem véletlen, hogy a legalaposabban, legrészletesebben kidolgozott rész az infrastruktúra, konkrétabban informatika fejlesztésével illetve az épületek karbantartásával, állagmegóvásával kapcsolatos, szemben az oktatásról, kutatásról szóló rész túlnyomóan az általánosság szintjén maradó megállapításaival.

 

2.)              Az intézményfejlesztési terv szövegén végigvonul a minél nagyobb bevétel megszerzésének sürgető parancsa. Ez azonban azt a képet sugallja, mintha ez lenne a legfőbb cél, és ennek lenne alárendelve a többi. Ugyanakkor természetesen a színvonalas oktatás-kutatás az elsődleges cél.

 

3.)              A kutatásról szóló 5.7. fejezetből nem hagyható el a majdan elkészítendő K+F stratégia fő támogatási irányainak legalább tézisszerű felsorolása. Erre 4 tézispont megfogalmazását (és példaszerű illusztrálását) látjuk szükségesnek:

 

a)      A mester-diplomás és PhD-fokozattal rendelkező szakembereknek az OECD élvonala szintjén történő képzéséhez aktív kutatótevékenységet várunk el az oktatásban résztvevő minden ELTE-alkalmazottól.

 

b)      Kiemelkedő és ígéretes szakemberek megnyerésével, új csoportok létrehozásának teret adva, kapcsolódni kívánunk a világ tudományosságában újdonságot képviselő kutatási irányzatokhoz.

 

c)      Az új ismereteket eredményező kutatások profitábilis alkalmazhatóságának feltárására, az alkalmazásba történő hatékony átadásukra az ELTE fejleszti az egyetem-vállalat konzorciumokra épülő, kutatási marketinget is végző szervezetét (regionális egyetemi tudásközpontot).

 

d)      Az ELTE kezdeményezi az országos tudománypolitika hangsúlyainak átrendezését, amelynek célja a műszaki-alkalmazott nagyprojekteknek kiegészítése a társadalmi alapkérdések megoldásának tudományos hátteret szolgáltató átfogó közoktatás-fejlesztési és társadalom-ismereti programokkal.

 

Mindez egy új (5.7.1) alfejezet tartalmát szabja meg, amelyben kiemelten kell hivatkozni az MTA-kutatóhálózat egészével és különösen az MTA-ELTE kutatócsoportokkal folytatott együttműködésre. Ide illesztendő az European Research Council keretében meghirdetendő pályázatokon való eredményesség kiemelt elismerésének szándéka.

 

 

4.)              Számos, az egyetemtől független fórum megítélése szerint az egyetem több kara országos szinten a legelismertebbek közé tartozik. Az intézményfejlesztési tervnek tartalmaznia kell, hogy ezen karok országos pozíciójának megtartása, és ennek érdekében azok minőségének kiemelt fejlesztése az egyetem fő célkitűzései közé tartozik.

 

5.)              Számos helyen felbukkan az anyagban az az elképzelés, amely szerint hatékonyabb vezetési struktúrát kellene az egyetemen belül megvalósítani, és ennek fő iránya a központosítás, a döntéshozatalban minél kevesebb szint elérése lenne. Az Egyetem egyik fő értéke a nehézkessége, amely számos esetben lehetővé teszi értékes hagyományainak megőrzését.

 

6.)              Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több évre szóló fejlesztési tervének jobban kellene ügyelnie a magyar nyelv használatára. Roppant idegen — bár divatosnak tűnhet — idegen (angol) szavak beillesztése a szövegbe. Különösen olyan esetekben, amikor a megfelelő rövid magyar nyelvű kifejezés is könnyen megtalálható.

 

7.)              A Kar az intézményfejlesztési tervnek azon struktúráját tartja célszerűnek, amely az egyetem egészéről szóló mintegy 20-25 oldalas bevezető részt az egyes karokra vonatkozó külön részek követnek.

 

8.)              Az intézményfejlesztési tervnek feltétlen ki kell térnie az egyes karok eltérő méretéből, a létszámarányokból származó problémákra is.

 

Részletes, adott pontokhoz jobban kapcsolható megjegyzések:

 

9.)              A történeti áttekintést tartalmazó fejezetrésznek napjaink helyzetképével kell zárulnia. Nem szabad szégyellnünk azt, hogy számos, frissen megjelent felmérésben egyetemünk több kara szerényen szólva is igen rangos helyet ért el.

 

10.)          10. oldal A pályázatokról szóló egyetemi szintű adatok mellett szerepelnie kell azok karok közötti megoszlására vonatkozó adatoknak is.

 

11.)          14. oldal. Maradjon ki az „Az ELTE diplomásainak jelentős része … Magyar Televízió” kezdetű és végű bekezdés. A javaslat indoka az, hogy a felsorolás a legkevésbé sem teljes, továbbá nem teljesen egyértelmű, hogy a felsorolásban szereplő adatokra igazán büszke lehet az egyetem.

Ugyanakkor, ha a bekezdés nem maradna ki, akkor javasoljuk kiegészítését annak felsorolásával, hogy végzett hallgatóink jelentős része a „kutatás fejlesztésben, innovációban, kis- és középvállalatoknál helyezkedik el”, továbbá a tanári utánpótlás biztosításának az ELTE az egyik legjelentősebb bázisa.

 

 

12.)          ad 4.2 1. A képzés-ről szóló rész felsorolja az alapképzést, mesterképzést, egyetemi szintű képzést, doktori képzést, szakirányú továbbképzést, de kicsit részletesebb kifejtésből az egyetemi képzés kimarad.

 

13.)          18. oldal, utolsó sor: Nem világos a szövegből, hogy az „ezen intézmények” mire vonatkozik? Továbbá bármire vonatkozik is, a mondat folytatása azt jelenti, hogy jelenleg a térségnek még nem elismert szakmai műhelyei. Tényleg ezt akarjuk állítani?

 

14.)          ad 4.2.2. Az idézőjelbe tett „mission-driven” kifejezés nem teszi érthetőbbé a szöveget. Ebben a kontextusban a bekezdés végén megjelenő „curiosity-driven” kifejezésnek pejoratív értelme van.

Továbbá a „mission-driven” címszót követően felsorolt projektek között feltétlen megemlítendőek a természettudományos kutatásokhoz kapcsolódó projektek is.

 

15.)          ad 4.2.4. Mielőtt olyan tananyagok elkészítésének ösztönzését célozzuk meg, amely az „e-learning”, illetve a „life long learning” programokban hasznosíthatóak, el kellene érni azt, hogy minden tárgyhoz legyen írásos jegyzet, amely szükség esetén az interneten is hozzáférhető. Ki kellene dolgozni az interneten terjesztett jegyzetekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések megoldását.

 

16.)          ad 4.2.5. Feltétlen pontosítani kell, hogy mit ért a terv az „egységes könyvtári hálózat” koncepción. A bizonyos értelemben külön működő könyvtárak szervezeti egyesítését, vagy pedig csak az általános informatikai hozzáférési jogosultságot.

 

17.)          20. oldal Az anyagnak feltétlen tartalmaznia kell az Egyetemi Kongresszusi Központot, továbbá az Egyetemi Karrierirodát. Ezeknek az organogramban is meg kell jelenniük.

 

18.)          ad 4.2.6. A bekezdés meggyőzően érzékelteti, hogy az ELTE épületei fenntartására a szükséges összegnek csak hányadát tudja fordítani. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kellene, hogy az ELTE oktatásra sokkal kisebb hányadot tud fordítani.

 

19.)          ad 4.2.6. A szolgáltatásokról szól a 4.2.6 és az 5.6.4 szakasz is célszerűbb lenne ezeket egyetlen szakaszba összevonni.

 

20.)          21. oldal. Pontosítani kellene a szövegben használt „hálózati típusú” együttműködés fogalmát. Enélkül e szövegrész értelmezhetetlen.

 

21.)          ad 4.3. Az első bekezdés tartalma nem világos. Hiszen pl. a tankönyv- illetve jegyzetellátás közvetlenül kapcsolódik a tanulmányi követelmények teljesítéséhez.

 

22.)          ad 4.5. Nagyon szerencsétlen és igen félreérthető az a megfogalmazás, miszerint a nyugdíjba vonuló professzori gárda mérete teszi lehetővé a több képzési területen található „sok-professzor” és/vagy „nincs-professzor” probléma megoldását.

 

23.)          ad 4.5. Átgondolandó, hogy valóban azt akarjuk-e célul kitűzni, hogy az inter-és multidiszciplináris programok jelentős súllyal jelenjenek meg. Helyesebb lenne azt mondani, hogy növekedjék a súlyuk, de talán még mindig a diszciplináris képzésnek van igazán jelentős szerepe.

 

24.)          az e) pont a jelenlegi megfogalmazásban azt jelenti, hogy most az ELTE nem rendelkezik magasan kvalifikált, …kutatógárdával.

 

25.)          a g) pont szövege változzék így: „Az ELTE — intézetein és tudásközpontjain keresztül — értékalapú, …

 

26.)          24. oldal i) A szövegezés félrevezető, hiszen a Karok eddig is érdekeltek voltak az „új források bevonásában”.

 

27.)          ad 5.1.2. Semmiképpen sem célszerű a megfogalmazásban teljes mértékben azonosulni az ún. „bolognai folyamat” célkitűzéseivel. A 26. oldal közepe mintegy hibaként jegyzi meg, hogy nem sikerült a bolognai folyamat alapvető célkitűzéseit megvalósítanunk” A valóságos kép ennél sokkal árnyaltabb. Hiszen tagadhatatlan, hogy az újonnan kialakítatott, kialakítandó kétlépcsős képzésben diploma mögött meglévő tartalom óhatatlanul kevesebb lesz, mint az osztatlan képzésben volt.

 

28.)          26. oldal Az intézményfejlesztési tervnek nem lehet része a minisztériummal folytatott „csata” felvázolása. Számos természettudományos képzési ág esetében egyáltalán nem probléma, hogy a mester szakok alapítása konzorciálisan történt, mert az adott szakma országos minőségének zálogát látjuk benne, és egyáltalán nem a verseny korlátozását. Olyan kifejezés, mint „míg a progresszív szándékokat konzorciális béklyókba zárják” mindenképpen kerülendő.

 

29.)          27. oldal A zárójeles szövegrész, miszerint a műszaki és természettudományi képzési területek preferálása az OKM részéről nem olyan erős, hogy érdemes lenne e preferenciák jogossága ellen szakmai érveket felhoznunk, kihagyandó. Számos EU határozat fogalmazza meg ezt a preferenciát.

 

30.)           28. oldal A természettudományok területén egyetlen olyan képzési ág van, amelyhez két alapszak tartozik: az élettelen természettudományok. Azonban jelenleg eléggé valószínűtlen, hogy pl. a kémia és a fizika szak megkönnyítené az első szemeszter utáni váltást.

 

31.)          ad 5.1.3 A dokumentumban megfogalmazott, a tanárképzésre „kimunkált ELTE modell” leírása figyelmen kívül hagyja, hogy a természettudományi képzésben a teljes egyetemi felsőoktatás — beleértve az ELTE TTK-t is — mesterképzési szinten a major és minor szak képzési tartalmának kiegyenlítésére törekszik. A mesterképzés első négy félévének 120 kreditjét az említett OM rendelet által is megengedett módon a TTK 30-50 és 40 kredites modulokra kívánja felosztani. (Harminc kredit a BSc képzés főszakjának, ötven a mellékszaknak a folytatása, 40 kredit pedig a pedagógia-pszichológia modul.) A fejlesztési terv ezzel szemben következetesen a 40-40-40-es felosztást deklarálja.

 

32.)          Továbbá a fejlesztési terv a tanárképzéssel kapcsolatban két rendkívül fontos kérdést figyelmen kívül hagy. A tanárszakos mesterképzések tartalmát következetesen 120 kreditben említi, s egyetlen szó sem esik az ötödik félév 30 kreditjének tartalmáról. Erről pedig mindenképpen szólni kellene, hiszen a tanárképzésben eddig nem szereplő, teljesen új képzési feladat jelenik meg!

A másik, hosszú idő óta megoldatlan kérdés a tanári alkalmassági vizsga problémája. Régóta érezzük, hogy a tanár szakokra igen sok fizikailag, ill. pszichikailag alkalmatlan hallgató is bekerül. Célszerű lenne alkalmassági vizsga bevezetésével a hallgatók számára is nehéz helyzetet elkerülni.

 

33.)          A természettudományos szakok esetében rendkívül fontos a tanári mesterképzésben megjelenő szakmai modulok tartalmának erősítése. Hiszen enélkül a végzett tanárok felkészültsége nem lesz elegendő arra, hogy az egyébként érdeklődő középiskolákban tovább fokozza természettudományok iránti lelkesedést, ezáltal csökkenne az ezen a téren továbbtanulni kívánó hallgatók száma, így a kibocsátott diplomák száma is.

 

34.)          Közvetlenül nem ide tartozik, de feltétlen megemlítendő, hogy jelenleg az   ELTE-n a tanárképzéssel kapcsolatos egyetemi szintű feladatok koordinálását ellátó tanács összetételében a nagy tanárképző karok képviselete aránytalanul kicsi.

 

35.)          29. oldal. Jobban átgondolandó az ún. második mesterszakok rendszere kimunkálásának feltétlen támogatása.

 

36.)          29. oldal alja. Kiegészítés: 2008-ra mindenképpen végleges, a „generikus” szakokat tartalmazó MA/MSc. struktúrával, valamint az egyes mesterszakokra történő felvételi eljárásrenddel kell rendelkeznie az egyetemnek.

 

37.)           31. oldal Jelenleg a TTK-n, a matematikus szakterületen már van kettős-diploma kiadására jogosító szerződés.

 

38.)          31. oldal A TTK bizonyos szakjain nem sok esély van a piramistól eltérő hallgatói létszámra, hiszen több szak esetében a főiskolákon nem indult meg, vagy csak minimális létszámmal indult meg a képzés.

 

39.)          31. oldal. A mesterképzés általános bevezetése megadott 2008/2009-es dátum helyesen 2009/2010.

 

40.)          ad 5.1.6. Teljesen elhibázott az a megállapítás, hogy a természettudományos … képzések nagy része jelenleg a korábbi tanárképzés igényeit elégíti ki.

 

41.)          ad 5.1.6. A felsőfokú szakképzés, mint államilag támogatott képzés szerepel a tervben. Szükség van a felsőfokú szakképzés költségtérítéses formában történő indítására is.

 

42.)          ad 5.1.7.2. A másoddiplomás képzés, amely pl. főiskolai diplomával rendelkező tanárok számára biztosított egyetemi diploma kiadásával záruló képzés, eddig a szakmailag érintett karok felelőssége alá tartozott. A jelen terv ezt teljes mértékben a Tanárképzési- és Továbbképzési központ alá rendeli. Ez mindenképpen átgondolandó és az ebben a kérdésben meghozandó döntés nem lehet az intézményfejlesztési terv része.

 

43.)          ad 5.3.1. A jelenleg hatályos Felsőoktatási törvény nem mondja azt ki, hogy képzési területenként egy doktori iskola működhet. Nem lenne szerencsés a doktori iskolákat újra átszervezni.

 

44.)          40. oldal. Jó lenne, ha a doktori hallgatók kívánatos létszámára vonatkozóan az anyag konzekvens lenne. Korábban éppen a nem piramis-szerű hallgatói megoszlás célszerűségét fogalmazta meg a terv.

 

45.)          40. oldal A szöveg tartalmazza a „megfigyelhető a PhD. fokozat értékének nemzetközi kompatibilitásának csökkenése”. Ez a természettudományok területén nem tűnik igaznak.

 

46.)          41. oldal. Az „indokolt esetben” helyett a „minden esetben” (megfogalmazza a témavezetővel (konzulenssel) szembeni elvárásokat …) szerepeljen.

 

47.)          41. oldal A „legjobban képzett doktorandusz hallgatóinkat is fel kell készíteni arra, hogy …” kezdetű mondat a természettudományos szakok esetében nem helytálló. Ugyanez igaz az ezt követő mondatra is.

 

48.)          ad 5.3.2 Az anyag mintha azt sugallná, hogy jelenleg az egyetemen nem lenne elég kutatási kapacitás doktorandusz hallgatóink számára. Ismét csak a természettudományos szakok esetében ez nem így van. Ugyanakkor természetesen nem baj, ha valaki egy külső kutatóintézetben végzi kutatómunkáját, és úgy szerez PhD. fokozatot, de ez nem lehet stratégiai cél.

 

49.)          ad 5.4.2. A felsőfokú szakképzések beindítási lehetőségeiről való gondolkodással párhuzamosan nem szabad elfelejteni, hogy a BSc. szint „alatt” történő oktatás nem egyetemi feladat. Kiegészítő feladatként, megfelelően mértéktartó arányban megjelenhet, de nem lehet túlsúlyos.

 

50.)          ad 5.6. Félrevezető az a megfogalmazás, hogy az új SzMSz lehetővé tette a vélemények eddiginél szélesebb körű megismerését. A korábbi SzMSz alapján is számos esetben tanszéki véleményre is szükség volt.

 

51.)          45. oldal. Félrevezető megfogalmazás az, hogy egyidejűleg lehetőség legyen … az egyetemi szervezeti egységek (kar, intézet, tanszék) saját, az egyetemi általános érdekekkel nem ellentétes véleményének megjelenítésére. Hiszen az egyetemi általános érdek nyilván ezen, egymásnak gyakran ellentmondó vélemények során fogalmazódik meg, …

 

52.)          46. oldal. Nem világos a hatékony működtetésről szóló bekezdés irányultsága. Nyilván nem azt akarja előrevetíteni a megfogalmazás, hogy a jövőben az lenne célszerű, ha a kari tanácsok kimaradnának a döntés-előkészítésből.

 

53.)          ad 5.6.2 Nem világos az a megfogalmazás, miszerint az egyetemi oktatási, kutatási tevékenység irányítása a központi szervezeti egységekben folyik.

 

54.)          48. oldal. Pontosítani kellene az Egyetemi Múzeumról szóló elképzelést.

 

55.)          ad 5.6.3. (49. oldal)  „A megoldásnak ugyanakkor jelentős problémája ... „ kezdetű szövegbe beszúrandó, hogy „az egyes karok és szakok sajátosságait”.

 

56.)          49. oldal  A forráselosztás új szempontú elvek szerinti megvalósítása rövidtávú cél kell legyen.

 

57.)          ad 5.6.3.1 Szerepel a „támogatott egyetemi tanári alap” létrehozása. Szükség lenne ennek részletes kifejtésére.

 

58.)          ad 5.6.4 A tanársegédi, adjunktusi munkakörben történő foglalkoztatás, előremenetel tapasztalatainak elemzése mellett, ki kell dolgozni a kutatói munkakörökben történő előremenetel szabályait.

 

59.)          54. oldal Nem világos, hogy a lap alján megjelenő a) és b) pontok alternatívát vagy felsorolást takarnak.

 

60.)          ad 5.6.9 Feltétlen hangsúlyosan megemlítendő az iskolák, és általában a társadalom felé szóló PR tevékenység.

 

61.)          60. oldal. A jelenlegi szöveg a pillanatnyi törvényi és rendeleti szabályozásban megjelenő tanárképzési modellt fogadja el, mint követendőt. Az ún. ELTE modell valóban döntő és lényeges szerepet játszik a korábbi CSEFT anyagban megjelenő tanárképzés modell elkerülésében. Azonban a most készülő intézményfejlesztési tervnek távolabbra kellene tekintenie, és megoldást kellene ajánlania a pillanatnyi modellben tükröződő és már felszínre került feszültségek feloldására. Egy konkrétumot említve, a jelen terv szerint a tanári szak MA végzettséget ad. Ez igencsak problematikus a két természettudományos tanári szakmai modult elvégző hallgatók esetében.

Továbbá az eddigi egyetemi szóhasználatban a „pedagógusképzés” a pedagógus szakos hallgatók, a gyógypedagógus szakos hallgatók és a tanítók képzésének gyűjtőfogalma volt. A jelen szöveg ezt kiterjeszti a tanárszakos hallgatókra is, hiszen ún. ELTE „pedagógusképzési modell”-jéről szól. A „Pedagogikum” projekt ugyanakkor ezt a fogalmat eddig csak ebben a szűkebb értelemben használta.

 

62.)          60. oldal A Békésy György Tudásközpont koncepció szerepeltetése az intézményfejlesztési tervben még korai. Ennek kiérlelése még nem történt meg. Feltétlen szükség lenne előzetesen további részletes egyeztetésre.

 

63.)          ad 5.6.10 Ha az intézményfejlesztési terv tartalmaz elképzeléseket a „Pedagogikus” projektről, akkor annak az 5.9. pont alatt is kellene szerepelnie.

 

64.)          ad 5.7  Előbb a kari kutatási koncepciókat kell részletesen kimunkálni, utána kerülhet csak sor az egyetemi koncepció megalkotására.

 

65.)          63. oldal, felsorolás iii) pont. K+F+I tevékenységet támogató stratégia végrehajtása során a kutatási kapacitás ne csökkenjen.

 

66.)          63. oldal Bár itt csak a kutatással kapcsolatos tevékenységről esik szó, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a minőségmérés során az oktatással kapcsolatos egyetemi tevékenységek is szerepet kell játszanak, figyelembe véve az egyes képzési területekből, ágakból fakadó különbözőségeket.

 

67.)          ad 5.7.1. Igen üdvözlendő az egyetemi szintű pályázatkezelő, figyelő rendszer kialakítása (EPER). Azonban ezen a téren ennél sürgősebb tennivalók is vannak.

A pályázatok kezelésének pénzügyi rendszerét felül kell vizsgálni. Egyetemünkön ez jelenleg akadályozza a nagy, konzorciumi pályázatokon való részvételt. Hiába mutatunk fel szakmailag nívós teljesítményt, ha a pénzügyi elszámolások késve, nem az elvárt formában kerülnek a konzorciumok vezetése elé. Ez akadályozza a többi résztvevőt is abban, hogy időben jusson a támogatáshoz, aminek az a következménye, hogy sokkal nehezebb egy következő pályázati körben a konzorciumhoz csatlakoznunk.

Ehhez létre kell hozni az Egyetemen, esetleg a karokon olyan egységet (egységeket), amelyek hivatottak elkészíteni a pályázatok pénzügyi jelentéseit. (Azaz szakmailag meg tudják csinálni, és van erre felhatalmazásuk is.) A Természettudományi Karon indokolt lenne ezt kari szinten megvalósítani. Ekkor elérhető lenne a kétszintű rendszer: intézet-kar.

Ezen egységek feladata lenne az adatok (beleértve a pénzügyi adatokat is) kezelése és nyilvántartása, a beszámolók, részjelentések elkészítése.

 

68.)          64. oldal A K+F kiadások (bikfaszóval: ráfordítások) torta-táblázatai mellett az ehhez kapcsolható, az oktatási költségvetésen kívülről származó bevételeknek abszolút nagyságát és a kari teljes költségvetéseken belüli részét is be kellene mutatni.

 

69.)          65. oldal Fontos lenne olyan adatbázisok kialakítására szerződni a legfontosabb partnerekkel (OKM, MTA, KSH, OTKA), amely elkerülhetővé teszi a lényegében vagy teljesen azonos kérdésekről szóló évente többszöri adatgyűjtést.

 

70.)          ad. 5.7.2 Az eScience Ret-tel kapcsolatos bekezdés számos pontatlan állítást tartalmaz.

 

71.)          ad 5.7.3. A „kezdő” vagy nem elégséges K+F tevékenységet folytató kutatási egységek esetében szövegfordulat túlságosan sarkos. Nem szabad elfelejteni, hogy a színvonalas oktatás is igen értékes. Nemcsak a K+F bevételek maximalizálása a cél.

 

72.)          ad 5.7.4. Nem világos a „tudás, mint kompetencia” vagy talán „tudás mint kompetencia” kifejezés.

 

73.)          A szakasz végén szereplő felsorolásban a jelenleg d) pont kerüljön az első helyre.

 

74.)          ad 5.8.1. d) Az ELTE szintű kontrolling kialakítása mellett szerepeljen a célok között a kari, illetve intézeti szintű kontrolling feltételeinek megteremtése is.

 

75.)          ad 5.9. Az intézményfejlesztési tervnek tartalmaznia kellene arra vonatkozó koncepciót is, hogy a lágymányosi campus-on hosszú távon hogy lehet a melegétkeztetést megoldani.

 

76.)          ad 5.9.3.3. Világos kell legyen, hogy az itt felsorolt fejlesztési tervek megvalósítása függ az aktuálisan rendelkezésre álló anyagi lehetőségektől, továbbá az aktuális prioritásoktól.

 

77.)          ad 5.10.2.  A kollégiumi felújítással kapcsolatban a puffer-kollégiumot az adott kollégium lakó véleményének figyelembe vételével válassza ki az egyetem.

Budapest, 2006. december 14.


Michaletzky György s.k.
dékán