Eötvös Loránd Tudományegyetem                                               DT-235/2006. (T-9)
Természettudományi Kar                                                             Budapest, 2006. június 1.
Dékáni Titkárság                                                                         

Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2006. május 31-én (szerdán) megtartott üléséről

I.

A Kari Tanács a napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

II.

A Kari Tanács titkos szavazással

Miklósi Ádám egyetemi docensi kinevezését az Etológia Tanszékre 36 igen, 0 nem szavazattal támogatta.

Medveczky Péter egyetemi tanársegédi kinevezését határozott időre a Biokémiai Tanszékre 36 igen, 0 nem szavazattal támogatta.

III.

A Kari Tanács a 2007. évi egyetemi tanári pályázati kiírást a Fizikai Kémiai Tanszékre 29 igen, 6 nem, 1 érvénytelen szavazattal támogatta.

IV.

A Kari Tanács a Kar 2005. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót ellenszavazat nélkül 2 tartózkodás mellett elfogadta.

V.

A Kari Tanács a Kar 2006. évi költségvetését ellenszavazat nélkül 8 tartózkodás mellett az előterjesztésnek megfelelően elfogadta.

 

VI.

A Kari Tanács az ELTE SzMSz III. kötetének tervezetéről a következő véleményt fogadta el:

Általános megjegyzések:

·         Összhangba kellene hozni az SZMSZ terminológiáját a Felsőoktatási törvényével a tanításra fordított idő, kontaktóra ekvivalens és egyéb elismert oktatási tevékenység vonatkozásában. Az Ftv. 84. § (2) terminológiája megjelenik a 74. § (1)-ben. Az Ftv. 84. § (3) szerint a tanításra fordított idő meghatározása során a vizsgáztatást és a tudományos kutatást figyelembe kell venni. Az SZMSZ részletesen definiálja az egyéb elismert oktatási tevékenységet, vezetői, közéleti tevékenységet, de ezeket sehol sem lehet figyelembe venni. Ugyanakkor a konzultáció fogalma (amely szerepel az Ftv.-ben), csak nagyon szűken jelenik meg a 74.§(a)-ban, beszámítása is túl merev.

·         A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatási feladatra vonatkozó rendelkezés (72. § - 83. §) a túlszabályozás tipikus esete. Konkrét, megfogható és ellenőrizhető szabályokra lenne szükség. Aki az itteni szabályok alapján nem képes (statisztikailag) teljesíteni a követelményeket, az enyhén szólva nagyon ügyetlen. Mindezek alapján a dolog teljesen formális, de ebből következően mindenfajta oktatási- terhelés kimutatás is. További gyenge pontja a szabályozásnak, hogy a kutatók ellátandó feladataira és azok teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok teljesen hiányoznak.

·         A szabályzat implicit döntést tartalmaz a habilitáció színvonaláról (vagy az egyetem oktatói piramisáról). Mindkét esetben nagyon szerencsétlen, hogy erre egy szabályzat módosítása kapcsán, tudatos egyeztetés nélkül kerül sor. A habilitáció megkövetelése visszamenőleges érvényű lenne a docensekre, amit nem támogat.

·         Rengeteg a sajtóhiba, elírás (mindjárt a címben is egy)

Részletes megjegyzések:

·         3. §   (1) A foglalkoztatási jogviszony alanyai közé sorolt, az Egyetemmel megbízási jogviszonyban álló személyek esetében a Ptk szabályait figyelembe véve a munkáltatónak nincs joga munkavégzésre irányuló utasítást adni, a munkavégzést ellenőrizni, a kimagasló, átlagtól eltérő teljesítményt jutalmazni. A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás egyik fő ismérve az, hogy a megbízási jogviszonyban a szerződés alapján a felek egyenrangúak, viszonyukra a mellérendeltség a jellemző.

A megbízási szerződés polgári jogi jogviszony. A szerződés megkötésénél vizsgálni kell, hogy valamely, az intézményre kötelező jogszabály nem tiltja-e az ilyen jogviszony létesítését. Amennyiben nem összeférhetetlen a polgári jogviszony létesítése, akkor eldönthető, hogy milyen jogviszonyt létesítenek a szerződő felek. A helyes döntés feltételezi, hogy világosan  és egyértelműen megkülönböztessék a közalkalmazotti jogviszonyt a munkavégzéssel együtt járó egyéb jogviszonyoktól (megbízási szerződés).

·         4. § (1) bekezdés az „elsődlegesen” törlése, majd így folytatódik: … gyakorolja, amelyet (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően átruház..

·         8. § (4) bekezdés b) pont és a továbbiakban is az „adott szervezeti egység” értelmezhetetlen. Kari szabályozásra kellene bízni.

·         9. § (9) bekezdés a véleményező testület részére történő átadást követően a vélemények kialakítására is 30 napot kell biztosítani (vö: 53/2006. (III. 14) korm. rend.).

·         10.§ (3): rossz referencia (8.§ (2) helyett (5) kellene).

·         21.§ (2) és (3) bekezdés rossz referencia.

·         25. § (1) bekezdés a kinevezési okmány tartalmára, különös tekintettel a feltételek részletezésére, új mintát kellene kiadni.

·         27. § (2) bekezdés „… amely alatt 62. életévüket betöltik” szövegezés félreérthető, mintha csak szorgalmi és vizsgaidőszakban lehetne megszületni!

·         27. § (3) bekezdés kérjük beszúrni „óraadóként vagy részfoglalkozásban visszafoglalkoztathatók”.

·         28. § (1) bekezdés: A jelenlegi szabályozás szerint részállású oktató után nem kapunk normatív kutatási támogatást, teljes állású minősített oktató után viszont 3.600.000 Ft. A járulékokat és a 13. havi bért is figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy minősített adjunktust és tanársegédet teljes munkaidőben kifizetődő, míg részmunkaidőben a legkisebb hányad esetén is ráfizetéses alkalmazni. Meglévő, teljes állású egyetemi tanár esetén nagyon meggondolandó az 50%-os részmunkaidős alkalmazás. Javasolt kiegészítés: a végrehajtás során mérlegelni kell a normatív kutatás támogatás alakulását is.

·         29.§ (1) bekezdés a) pont harmadik bekezdéséből a vessző utáni részt kérjük törölni („... vezetőjét, akinek…”)

·         29.§ (1) bekezdés első francia bekezdése, valamint a (3) bekezdés kontraszelekcióra vezethet, hiszen arra sarkalhat, hogy utánpótlást ne neveljünk ki.

·         35. § Értelmetlen a minősítést és az értékelést elválasztani, ezért a 35. § törlését kérjük.

·         41. § (4), (6) bekezdés keveredik a leltárfelelős és a leltári felelősség fogalma. A leltárfelelős véleményünk szerint a leltározás végrehajtásáért felelős, a leltár hiányért pedig az a személy, aki aláírásával igazoltan átvette a leltári tárgyat. Konkrét javaslatunk:

(5) bekezdés a) pontban: leltározási feladat és/vagy leltárfelelősség is! egyértelműen kerüljön szabályozásra.

                     új c) pont: közös használatban lévő eszközök (pl. tanszéki oktatástechnikai-, számítástechnikai, laboreszközök, mikroszkópok) kiadási és visszavételi rendjének kialakításáért az egységvezető (pl. tanszékvezető) vagy az általa megbízott más személy felelős.

(6) bekezdés leltárfelelős helyett a leltári tárgyat átvevő közalkalmazott szöveget kérjük

(7) bekezdés törölni javasoljuk: nem a tárgyidőszak a fontos, hanem az, hogy leltárilag átvette-e a tárgyat vagy sem.

·         45. § (3) bekezdés az Ftv és a Ptk ellentmondását, ha lehet, fel kellene oldani.

·         49.§ (1) bekezdés a) pont: a „Foglalkoztatási Követelményrendszer” éppen a jelen szabályzat!!!

·         50, 56, 58, 60.§: Mi az idegen nyelven is szükséges felkészültség? Szakterületenként kellene szabályozni.

·         51.§ (4) bekezdés és 52.§(4) bekezdés a munkaügyi irat kifejezés helyett kinevezési okmány szerepeltetését kérjük.

·         52. § (4), (5) bekezdésének törlését és a (3) bekezdés d) pontjának értelemszerű változtatását kérjük.

·         52, 54.§ (1) bekezdés a) pont, 62,63.§ (1) bekezdés b) pont kell-e az MA/MSc és a doktori fokozat?

·         53. § (5) bekezdés törlését kérjük

·         57. § törlését kérjük

·         59. § törlését kérjük

·         62.§ (1) bekezdés c) pont, valamint a mellékletben sok helyen. „Kari szabályzat” illetve „Kari SzMSz” szerepel, rendet kellene tenni.

·         62. § - 65. § az egyes kutatókra vonatkozó szabályok között vagy beosztásonként, vagy összefoglalóan átmeneti szabályok szükségesek a 6. § (2) és (3) bekezdésekben foglalt lehetőségekre tekintettel. Mit jelent az „önálló kutatási” tevékenység? Az átmeneti szabály pedig 2006. december 31-ig tegye kötelezővé a kutatói beosztásban foglalkoztatottak alkalmazásának, illetve átsorolásának felülvizsgálatát (p. pályázati forrásra történő, illetve oktatói alkalmazás)

·         66. § Kérjük beilleszteni egy bekezdésbe: Ha az oktató bármely méltányolható okból nem teljesíti a megadott határidőre a számára előírt követelményeket — de oktatói teljesítményét elismerik, és oktató munkája szükséges — lehetőség van az oktatóval való megegyezés alapján tanári munkakörbe való átsorolására.

·         72. § (1) bekezdés oktatói és kutatói, e) pont szintén kutatói, i) pont ismét kutatói szavak beszúrását kérjük.

·         72.§ (5) bekezdés (1) bekezdésben nincs o) pont!

·         73. § előtti címhez: „… kutatók és tanárok …”beírását kérjük.

·         74.§ (4) bekezdés: beleértendő-e a gyárlátogatás a terepgyakorlatba? Ha nem, kérjük hozzáadni a felsoroláshoz!

·         74. § (8) bekezdésben felsorolt oktatással kapcsolatos tevékenységeket, vagy azok egy részét mint beszámítható, kontaktóra ekvivalens tevékenységet ismerje el a szabályzat. Ezt megfontolásra javasoljuk.

·         76.§ (2) bekezdés Az egyértelműség kedvéért kérjük a bevezető sorhoz a „(törtszám is elfogadandó)” kitételt hozzáadni.

·         75.§ (1) bekezdés a) pont burkoltan emeli az egyetemi tanárok kötelező legkisebb óraszámát, nem véve figyelembe a tudományos kutatást. Hogyan leszünk így kutatóegyetem? Egyetemi tanárok heti 6 vagy 8 óra kötelező kontaktóra követelményből kellene kiindulni.

·         75.§ (4), (5) bekezdés ez az egész karra szóló módosítás, ezért a karok kapjanak felhatalmazást a konkrét szabályok megállapítására.

·         76. § (1) bekezdés: rossz referencia (a 75. § (1) bekezdésben meghatározott, a 76. § (2), (3) bekezdés alapján számolt).

·         78.§: (3) bekezdés rossz referencia, (helyette 75. § (1) bekezdés). Ez tehát a kontaktórák számát is csökkenti?

·         83.§ (6) bekezdés tanszékvezetői elé beszúrandó az “önálló” szócska.

·         97. § (4) bekezdés a juttatás összegét a Szenátus állapítsa meg.

·         125. § (2) bekezdés szövegét a következők szerint kérjük: Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes szabályairól a Kollektív Szerződés rendelkezik, az eljárás menetét a Szerződés mellékletei tartalmazzák.

Melléklet: ezt a mellékletet abban az összefüggésben is el kellene készíteni, amelyből a munkáltatói jogkörök megosztása is jól követhető a munkáltatói jogkört gyakorlók között.

·         Kari Könyvtár vezetőjének kinevezéséhez az Egyetemi Könyvtári Bizottságot, mint véleményező, javaslattevő testületet törölni kérjük. Helyette a Kari Tanács legyen.

·         Kutató professzor és tudományos tanácsadó esetén hiányzik a véleményező, javaslattevő testület megjelölése.

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül 3 tartózkodás mellett hozta. A részszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)

VII.

A Kari Tanács a mesterszakok alapítására vonatkozó javaslatot a következők szerint fogadta el:

Az Anyagtudomány, Alkalmazott matematikus, Biológus, Csillagász, Fizikus, Geofizikus, Geológus, Geográfus, Matematikus és Meteorológus szakalapítási kérelmeket, szakirányokkal együtt, azzal a feltétellel fogadja el, hogy a szakfelelősök a Bologna Bizottság észrevételeit figyelembe véve, ha szükséges a konzorciumi partnerekkel egyeztetve, készítik el a Szenátus elé kerülő végleges javaslatot.

A Vegyész szak és Környezettudomány szak alapítási kérelmét a Kari Tanács következő ülésén újra tárgyalja.

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta.)

VIII.
Bejelentések

A dékán bejelentette, hogy:

·       László Lajos egyetemi docens lemondott Kari Tanácsi tagságáról, helyette Kristóf Zoltán választott póttag a Növényszervezettani Tanszék egyetemi docense a Kari Tanács tagja.

·       A Kari Tanács következő ülése 2006. június 14-én, majd június 28-án lesz.

Illy Judit tanácstag az FDSz képviseletében bejelentette, hogy:

·       A Szociális és Jóléti Bizottság június 2-ig fogad be kérvényeket az SzB-n keresztül.

·       Beiskolázási támogatást (15.000.-Ft/fő) mindenki igényelhet szintén az SzB-n keresztül.

kmf.


Michaletzky György s.k.
dékán


Kisfaludy Gyula s.k.
a Kari Tanács titkára