Eötvös Loránd Tudományegyetem                                            DT-600/2007. (T-9)
Természettudományi Kar                                                           Budapest, 2007. december 13.
Dékáni Titkárság                                                                       

Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2007. december 12-én (szerdán) megtartott üléséről

 

A Kari Tanács a napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, azzal, hogy a meghívóban jelezett professor emeritus cím adományozására vonatkozó napirendi pont elmarad.

I.

A Kari Tanács titkos szavazással

Jakobi Ákos adjunktusi kinevezését a Földrajz – és Földtudományi Intézethez 23 igen, 0 nem szavazattal,

Farkas György adjunktusi kinevezését a Földrajz- és Földtudományi Intézethez 22 igen, 1 nem szavazattal,

Angyal Zsuzsanna tanársegédi kinevezését a Fizikai Intézethez 20 igen, 3 nem szavazattal,

Kocsis Bence tanársegédi kinevezését a Fizikai Intézethez 22 igen, 1 nem szavazattal,

Hajnik Tünde tanársegédi kinevezését a Biológiai Intézethez 23 igen, 0 nem, szavazattal,

Havasi Ágnes tanársegédi kinevezését részfoglalkozásban a Földrajz- és Földtudományi Intézethez 23 igen, 0 nem szavazattal támogatta.

II.

A Kari Tanács — titkos szavazással — az alábbi szavazatarányok mellett javasolja tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozását:

 

igen

nem

Szalay Sándor
Fizikai Intézet

23

0

III.

A Kari Tanács az ELTE Doktori Szabályzat módosításra vonatkozó előterjesztést ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatja.


A Kari Tanács az ELTE Intézményfejlesztési terv módosítására vonatkozó javaslatot az alábbiak szerint véleményezte:

A javasolt módosításokat támogatja azzal, hogy 5.6.1 pontban az ELTE kiemelkedően támogatja részben  javasolja a következő szöveget: „… tudásközpontok létrehozását a szélesebb értelemben vett társadalom – és bölcsésztudományok területén is, amelyek…”

/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta./

A Kari Tanács az ELTE SzMSZ II. kötet (HKR) módosítására vonatkozó javaslatot a következők szerint véleményezte:

I. Jogszabályváltozás indokolta módosítási javaslatok


Az előterjesztés 3) pontjával kapcsolatban a HKR kari különös részbe a következő paragrafus kerüljön bele:

„A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre történő bekerülés szabályai”

529/A. §

ad 44/A. §

(1) A részismeretek megszerzésére érdekében folytatott képzésre jelentkező (a továbbiakban Jelentkező) képzési tervet állít össze, amelyet a jelentkezéssel egyidejűleg az őszi félévre történő jelentkezésnél május 1-ig, tavaszi félévre történő jelentkezésnél november 1-ig eljuttat  a Tanulmányi Osztályra.

(2) A képzési terv olyan kurzusokat tartalmazhat, amelyek az adott félévben valamely az Ftv. 32. §-ában meghatározott képzési programjában szerepelnek. Csak ténylegesen meghirdetett kurzusok látogathatók.

(3) A Jelentkezőnek rendelkeznie kell az adott kurzusok elvégzéséhez szükséges előfeltételekkel. Az előfeltételek meglétét a Jelentkező által benyújtott dokumentumok alapján a Kar Tanulmányi és Oktatási Bizottsága határozatban állapítja meg, és arról a jelentkezési határidőktől számított 30 napon belül értesíti a Jelentkezőt.”

Megjegyzés:

A Kar szükségesnek érzi az Ftv. 44/A. § (4) pontjának értelmezését, miszerint mit jelent pontosan az, hogy „A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni,….”.

II. Szabályzatalkalmazás során felmerült módosítási javaslatok

Az ebben a pontban foglaltakat a Kari Tanács változatlan formában támogatja.


III. Átsorolás rendjére vonatkozó javaslat

Az előterjesztés-tervezet konszenzusos alapelvekről szóló szakaszának d) pontjával kapcsolatban (HKR 132. § 83) bek.) a Kar aggályát fejezi ki amiatt, hogy valóban megengedi-e a törvény a 27-kredites kritérium egységesítését az egész Egyetemre.

A felsorolt alapelvek között szerepelő ((e) pont) szerint „az átsorolás alapjául kizárólag az Egyetemen teljesített krediteket lehet figyelembe venni”. Javasoljuk a módosító javaslatban  132. §(2) bekezdésbe beírni: „…tanulmányi adatok és a Kreditátviteli Bizottság által elfogadott kreditek...”

További módosítási javaslatok:

A 132.§ (1) bekezdése vége a következőre változzon:

„….képzési áganként, illetve szakonként hallgatói csoportokat kell kialakítani.”

(Ez a változtatás a 100 fős kritérium törlését jelenti.)

A 132.§ (7) bekezdése utolsó előtti mondata a következőre változzon:

„Május 1-jét követően bekövetkezett rendkívüli ok alapján a kérelmet igazolással együtt legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napján be kell nyújtani a TB részére.”

(Az előző mondatban definált május 15. határidő megváltoztatása.)

A HKR 3. sz. mellékletében a hallgatói csoportok kialakítására a szakok jelenjenek meg. Ennek megfelelően a felsorolás TTK-t érintő része a következőre módosuljon:

„Természettudományi karon 

Szakok szerint (biológia, fizika, földrajz, földtudomány, kémia, környezettan és matematika  alapszakok)”

/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta./

A Kari Tanács az ELTE Munkavédelmi Szabályzatát az alábbiak szerint véleményezte:

A szabályzattervezet alapjában véve hasznos és támogatható, hiszen a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit hivatott biztosítani a magyar törvényekkel és rendeletekkel összhangban.

Ugyanakkor problémának látjuk, hogy a tervezetben ellentmondó paragrafusok szerepelnek, és nem mindenütt egyértelmű, hogy kinek mi a feladata a munkavédelemmel kapcsolatban:

A 3.§ (1) pont szerint a munkáltató feladata csak a „biztonságos munkavégzés követelményeinek meghatározása”, míg a 4.§ (1) pont szerint a rektor (vagyis a munkáltató) gondoskodik a „biztonságos munkakörülmények megszervezéséről, az ehhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosításáról”. A 8.§ (3) pont szerint az anyagi feltételek megteremtése a gazdasági főigazgató feladata. A párhuzamosan tárgyalandó Vagyongazdálkodási Szabályzat 33.§ (4) pontja viszont a költséggazda számára írja elő, hogy teremtse meg a „biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit”, alakítsa ki és tartsa fenn a „munkavégzés környezetének biztonságosságát”. Az általánosságokon túlmenően alapvető kérdésként fogalmazódik meg, hogy ezek után ki intézkedik és főleg ki finanszírozza az egyéni védőeszközök beszerzését. A zűrzavart tovább fokozza a 35.§ (2) és (5) pontja. Az első bekezdés előírja, hogy a szervezeti egység vezetője intézkedik a védőfelszerelés beszerzéséről, míg utóbbi szerint a munkáltató köteles ezt munkába álláskor a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A jelen szabályzat 10.§ (8) pontja alapján ugyanakkor az ingatlangazda kötelessége az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása.

Az 5.§ (1) pontjában a főtitkár inkább a rendelkezések „betartatásáért”, semmint „betartásáért” felelős.

Tisztázatlan a munkavédelmi szolgáltató szerepe (11.§), és az, hogy hogyan illeszkedik a munkavédelemmel kapcsolatos hierarchiába. Ezt mindenképpen pontosítani kell.

A 12.§ a munkavédelmi feladatok ellátására külön személy megbízásának lehetőségéről szól intézeti, tanszéki, vagy laboratóriumi szinten. Ez feltétlenül üdvözölendő, különösen a Természettudományi Karon. Ugyanakkor, a megbízott feladatainak felsorolásakor kissé bizarrnak tűnik, hogy a d) ponthoz (miért nem számozottak a feladatok?) tartozó utolsó két francia bekezdés értelmében, munkabaleset esetén „vezeti az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezettek nyilvántartását”, stb. Ez a két utolsó pont nyilván egyenrangú a munkabalesetre vonatkozó bekezdéssel. Célszerű lenne a megbízott feladatául előírni, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, munkavállalói oktatások megtartását. Ezzel összefüggésben, a megbízottat szerepeltetni kellene, mégpedig első helyen a 21.§ (3) bekezdésében, ahol a munkavédelmi oktatást megtartó személyről van szó. A d) pontban ismét konkrét telefonszámok szerepelnek, ami nem indokolt egy Szabályzatban, továbbá az előírt feladatok átfednek a kevéssé definiált „gondnok” feladataival.

A 18.§ (2) pontja még a foglalkozás-egészségügyi szakorvos telefonszámát is tartalmazza. Ha ez megváltozik, a Szenátusnak módosítania kell a Szabályzatot. Ezeknek az adatoknak szükségtelen itt szerepelniük.

A 22.§ (2) pontja szerint a „tantárgyi munkavédelmi oktatás” rendjét a tantervben kell meghatározni. A (3) pont szerint pedig, ezen az oktatáson túlmenően, a gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt is kell oktatást tartani. Valószínűleg ez utóbbi a lényeges, a „tantárgyi” oktatás nehezen értelmezhető tartalmú és funkciójú.

A 23.§ (11) mérgező hatású anyagot méregszekrényben kell tárolni oly módon, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A területen használt, jogszabályban nyilvántartásra kötelezett anyagokról (pl. mérgek, kábítószer prekurzorok) nyilvántartást kell vezetni (pl. méregkönyv). A nyilvántartás vezetéséért a szervezeti egység vezetője felelős szöveget javasoljuk.

A 26.§ (2) pontja az „(1) bekezdésben felsorolt munkakörökről” tesz említést. Helyesen nyilvánvalóan munkahelyekről van szó.

A 27. § (5) a szervezeti egység vezetőjének felelőssége pontos, nyilvántartás vezetése a jogszabályban nyilvántartásra kötelezett anyagokról (beszerzett, felhasznált, raktározott mennyiség), a veszélyes anyag tárolására vonatkozó előírások betartása (pl. méregszekrény biztosítása, valamint a veszélyes anyagok címkézése) szöveget javasoljuk.

A 35. § (14) bekezdésben idézett SzCsM 7. § (9) bekezdését célszerű beidézni.

/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül 4 tartózkodás mellett hozta. A részszavazás eredményét a hangfelvétel tartalmazza./

A Kari Tanács az ELTE Vagyonvédelmi Szabályzatát következőképpen véleményezte:

A Szabályzat alapjában elfogadható, azonban egyes részeit célszerű lenne pontosítani, és egyértelműbbé tenni.

A Preambulum szerint a Szabályzat az Egyetem vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal való gazdálkodásról szól. A 16. és 17. § viszont társaságok, vállalkozások alapításáról szól, amelyekben az Egyetem csak saját vagyonával vehet részt, a 23.§ pedig részben ezen vagyon elidegenítésének lehetőségeiről szól. A saját vagyonnal kapcsolatos szabályok későbbi paragrafusokban is felbukkannak. A Preambulumban legyen hivatkozás a Kutatásfejlesztési és Innovációs Törvényre.

Az 1.§ (1) (a) pontja szerint az állami vagyon része az állami tulajdonban lévő „ingó dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő”. Nincs kétségünk afelől, hogy ennek a meghatározásnak van értelme a jogban járatos személyek számára, de egy minden egyetemi polgár számára íródott szabályzatban célszerűbb lenne közérthető kifejezéseket használni.

Ugyanezen paragrafus (3) pontja ugyancsak nehezen követhető, célszerű lenne átfogalmazni. Ennél fontosabb viszont, hogy nem érthető, végül is mi számít az Egyetem kezelésébe átadott állami vagyonnak, és mi az Egyetem saját tulajdona, továbbá, hogy ennek mi a gyakorlati jelentősége. Például a leltári nyilvántartás megkülönbözteti-e a költségtérítéses képzés bevételéből, illetve a pályázatok útján elnyert forrásokból beszerzett műszereket, berendezéseket?

Az (5) pont a szabályzatról, mint törvényről tesz említést („valamint az e törvényben meghatározottak szerint”). Ezt nyilván „e szabályzatban meghatározottak szerint”-re kell módosítani.

Az egyébként igen hasznos definíciókat tartalmazó 2.§ (4) és (5) pontja „légüdítő” berendezéseket említ. A „légfrissítő” kifejezés közelebb áll a mindennapi szóhasználathoz; hacsak nem szól valami nagyon fontos érv a légüdítő kifejezés használata mellett, célszerű lenne lecserélni.

A (17) pontban kétszer szerepel a „kötött” szó egymás után. A (26) pontban szükségtelen szóismétlésnek tűnik az „ingatlan-ingatlanrész” kifejezés.

Az 8.§ előírja, hogy helyiség-használati szolgáltatás nem nyújtható vallási-, illetve politikai rendezvény céljára. Bár ez a megkötés elfogadható, célszerűbb lenne általánosabban fogalmazni: pl. „a helyiség használati-szolgáltatásról szóló döntés meghozatalakor szem előtt kell tartani az Egyetem politikai és ideológiai semlegességét, valamint azt a tekintélyt és méltóságot, amit a tudomány és kultúra terén képvisel”.

A 12. §-ban szereplő „tartós” kifejezés pontos fogalom meghatározását kérjük.

A (2) bekezdés a) pontjában a „legalább 50%” mondatrész törlését kérjük.

Ha az (5) bekezdésben hivatkozott Rektori Utasítás a jelenleg hatályos 3/2004. sz. Rektori Utasításra utal, úgy kérjük annak összhangba hozását jelen szabályzattal.

A 16. § teljes átdolgozását javasoljuk Kutatásfejlesztési és Innovációs törvény alapján.

A Szabályzat 1. sz. melléklete a tatai természetvédelmi terület ingatlangazdájaként a Természettudományi Kart jelöli meg, bár a terület közvetlenül a Rektor alá tartozik. Kérjük ennek korrigálását.

/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A részszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza./

IV.
Bejelentések

A dékán bejelentette, hogy:

·         Kari Tanács következő ülése 2008 februárjában lesz.

·         A középiskolai kerettantervek tervezett változtatása miatt többen, szervezetek és személyek tiltakoztak.

·         A KT hallgató tagja Guber Tamás helyett a HÖK Pauer Esztert delegálta.

·         Nemzetközi összehasonlításban a Felsőoktatási Intézmények rangsorába az ELTE fizikai, ill. matematikai szakterület is érmet szerzett.

Nagy Béláné az FDSz képviselője bejelentette:

·         December 8-án szakszervezeti demonstráció volt.

·         Karácsonyi segélyeket jutatott az egyetem illetve a szakszervezet a rászorulóknak.

·         Sikeres mikulás ünnepségeket tartott a szakszervezet.

Nemes Nagy József dékánhelyettes bejelentette, hogy:

·      Az Országos Doktori Tanács döntése szerint az ösztöndíjas doktoranduszok száma 20 %-al több lesz jövőre a karon.

Sass Miklós tanácstag kérdésére – hol tart a költségarányos felosztási rend bevezetése – választ kapott, miszerint ez a folyamat megszakadt. Ennek kapcsán a dékán tájékoztatta a Kari Tanácsot az Egyetem Gazdasági Tanácsa előtt tartott prezentációról.


A dékán megköszönte a Kari Tanács egész éves munkáját, mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánt.

 


Michaletzky György s.k.
dékán


Kisfaludy Gyula s.k.
a Kari Tanács titkára