A TTK Kari Tanács 2007. június 20-i ülésén hozott határozatok 3. sz. melléklete.

Vélemény
az ELTE Minőségfejlesztési Szabályzat tervezetéről

            A minőségfejlesztési szabályzat átdolgozott változatát összességében alkalmasnak látjuk a minőségbiztosítási szabályok és törvények által előírt kötelezettségek teljesítésére.

 

            Pontosítási javaslatainkat a következőkben foglaljuk össze:

 

17. §

Az ETR adataira vonatkozó kérések nem teljesíthetők korlátozás nélkül, mert személyiségjogokat sérthetnek. Meg kellene szabni, hogy a kérések teljesíthetőségét ki bírálja el, továbbá azt is, hogy a felsoroltak az adatok milyen körét kérhetik le.

A vezetői információk esetén a táblázatok sikeres vizsgákra vonatkozó oszlopát a jelentés nyilvánosságra hozatalakor törölni kellene.

Az oktatókra vonatkozóan a sikeres vizsgák számát csak a vezetők számára kellene láthatóvá tenni.

Rögzíteni kellene, hogy kik használhatják az adatbankot.

 

23. § (3) a) pont

a pont törlését javasoljuk. Ne gyakoroljunk erkölcsi nyomást a kollégákra a véleményezés nyilvánosságra hozásának érdekében. Az oktatók egyéb tevékenységének ismertetése nélkül ez rendkívül egyoldalú és félrevezető információ.

 

23. §

Érdemes lenne már itt definiálni Az OMHV rövidítést.

(4d) "kitűntetés" helyett "kitüntetés"

 

A 23. § (4)  és a 30. § (3)

nem ebbe a szabályzatba, hanem az oktatói követelményrendszerbe illik. A két felmérés, különösen az utóbbi kötelező figyelembe vétele pedig mindenképpen túlzás. Legfeljebb a lehetőséget kellene megadni az eredmények oktatói minősítésben való felhasználására.

 

30 § és 31. §

 A tehetséggondozási munka Kari szinten mérhető. Egyéni mérése felesleges, hiszen hallgatói szinten legfeljebb 10%-ról lehet szó. A tehetséggondozás döntő terepe a doktori képzés! Ne fetisizáljuk az egyéni kérdőíves felméréseket. A szabályzatban Kari jelentéseket kellene kérni.

Javaslatunk:

  1. §

 

(1) Az ELTÉ-n folytatott tehetséggondozás színvonalának folyamatos fejlesztése céljából az oktatóknak a tehetséggondozási munkában nyújtott teljesítményét rendszeresen mérni és értékelni kell.

(2) A mérést és az értékelést úgy kell végezni, hogy az alkalmas legyen

a)   a tehetséggondozási munka mennyiségi jellemzőinek áttekintésére,

b)   az oktatók tehetséggondozó munkában való aktivitása és eredményessége dokumentálására,

c)   az oktatók tehetséggondozó munkában való részvételének hallgatói megítélésre,

d)         a tehetséggondozó munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók elismerésére.

 

31.  §

 

(1) Az értékelés módszere: értékelő jelentés készítése Karonként.

(2) A jelentés tervezetének kidolgozása az Iroda feladata, elfogadásáról a Minőségirányítási Bizottság előterjesztése alapján a Szenátus dönt.

 

32.  §

 

(1) A Karok az önértékelést úgy kötelesek elvégezni, hogy a jelen szabályzat 7. sz. mellékletében meghatározott adatlapot évente kitöltik, és a kitöltött adatlapokat az Iroda rendelkezésére bocsátják.

(2)  A kari jelentésekben a tehetséggondozásban kiemelkedő szerepet vivő oktatókat név szerint is szerepeltetni kell

(2) Az Iroda a kari jelentések alapján éves összegző jelentést készít a Bizottság számára.

 

33.- 34.- 35.§

A szakmai gyakorlatok jellegzetesen egyéni munkák, értékelésük kérdőíves és mégis anonim értékelése a javasolt formában rendkívül nehézkes. A kérdőívből mindenképpen ki kellene hagyni a napi tevékenységlistát.

 

38. § 

A végzett hallgatók véleményének megismerése rendkívül fontos, azonban meg kellene határozni, hogy az évenkénti véleménykéréskor melyik generációt célozzuk meg. A frissen végzettek véleményénél sokkal fontosabb az 5-10 éven belül végzettek véleménye, valamint a nagyívű pályát befutó idősebbeké.

 

41. §

Az ETR-ből lekért adatokat csak szűrve szabad a belső nyilvánosság elé tárni. A nagy lemorzsolódások, ill. extrém sikertelen, vagy extrém sikeres vizsgaszámok nagyon gyors reakciót válthatnak ki viszonylag nagylétszámú hallgatóból, s ez egy-egy szak sorsára is aránytalanul nagy befolyást gyakorolhat.

 

Végül megjegyezzük, hogy a Minőségfejlesztési felmérések és jelentések költségeihez mindenképpen hozzátartozik a Minőségbiztosítási Iroda munkatársainak bérére fordított összeg is.

 

A Minőségfejlesztési jelentés 2. sz. mellékletében a szakszervezet(ek) vezetői a c) pontból kerüljenek át az a) pontba.

 

Ahol a tervezet „nem kutató alkalmazottat” említ kérjük javítani „nem oktató- nem kutató alkalmazottra”.