A TTK Kari Tanács 2007. június 20-i ülésén hozott határozatok 4. sz. melléklete.

A Természettudományi Kar Tanácsának állásfoglalása a
„PEDAGÓGIKUM Gazdasági, tanulmányi és igazgatási központ” létrehozására vonatkozó előterjesztéssel kapcsolatban

A Pedagógikum létesítésére tett javaslat három Kar (BGGYFK, PPK, TOFK, valamint a hozzájuk kapcsolódó gyakorló iskolák számára kíván funkcionális gazdasági, tanulmányi és igazgatási szervezeti egységet létrehozni úgy, hogy Karok megőrzik szakmai (oktatási és kutatási) önállóságukat) azonban gazdasági önállóságukat csak a Pedagógikum mint gazdasági önálló szervezeti egység keretein belül érvényesítik..

Az anyag két, lényegében jól elkülöníthető részre bomlik. A Pegagógikum szakmai koncepciója, továbbá a szakmai koncepció megvalósítására javasolt szervezeti keret.

A szakmai koncepció nagyívű, szerteágazó. Megnyugtató alapot ad arra, hogy a három Kar szakmai együttműködés során megőrzi azt, amiben külön-külön mind egyedülállóan kiválóak, és az együttműködés eredményeképpen olyan új minőség jön létre, amely a régióban is kiemelkedő.

A központ 13 pontban megfogalmazott céljai közül egy-kettő azonban a három Kar feladatain túlmenő képzési célokat tűz ki és vállal el.

Néhány példa:

- Az egészség- és rehabilitációs tudományok művelésével kapcsolatban a „közös idegtudományi és neuropszichológiai alapok” elé beszúrandó, hogy ez a TTK-val együttműködésben valósul meg.

- A központ angol és német nyelven tanító középiskolák számára kínál angol és német nyelvű tanárképzési tárgyakat. Ennek véleményünk szerint csak marginális szerepe lehet, hiszen az idegen nyelven tanító tanárok számára elsősorban a szaktudományok idegen-nyelvű ismerete fontos, kevésbé lényeges a pedagógiai-pszichológiai tantárgyak idegen-nyelvű előadása.

- A hármciklusú egyetemi képzésben nyújtandó angol és német nyelvű felkészítést részben pontosítani kell a képzési területet/tudományágat. A jelen fogalmazásban az óvatlan olvasó az idegtudományokat is beleértheti, ami nyilvánvalóan nem célja az előterjesztésnek.

- A tervezet tudományos területen is jelenleg már aktív kari doktori iskolák feladatainak megfelelő célokat tűz ki.

- A gyakorló iskolák integrálásával a hagyományos tanárképző karok még inkább távol kerülnek a tanárképzés szakmai részétől.

- A jelenlegi egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat szerint „tanárképzés” koordinációját a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács látja el. A jelen tervezet fogalmazása mintha azt sugallná, hogy a „tanárképzési stúdiumok, ezen belül a közös érdekterületet képviselő gyakorlatok és vizsgák szervezése” a Pedagógikum feladata lenne ezentúl. Ez indokolatlan.

- Ugyanakkor teljesen egyetértünk az előterjesztés azon részével, hogy a Pedagógikum „koordinált szakmai kapcsolatot épít a társkarok szakmódszertani (tudás)központjaival.”

- A Pedagógikum vállalni kívánja az élethosszig tartó tanulás keretében folyó képzések szervezését. A TTK Tanácsának véleménye szerint azonban abban elsősorban a szaktudományokban korszerű képzést nyújtó karoknak kellene ebben elsősorban szerepet vállalni.

- A Békésy György tudásközpont terve az egyetem szempontjából kiemelkedő fontosságú

A szakmai tervek tehát az elsősorban érintett három Kar feladatának teljes volumenét átfogják, azoknak – az együttműködés révén – intenzív fejlesztését tervezik. Azonban itt érhető tetten először az a kettősség, ami végigvonul az előterjesztés szervezeti kereteket meghatározó, definiáló részén.

Egyfelől az anyag szerint a Pedagógikum „gazdasági, tanulmányi és igazgatási központ”, erre utal az SZMSZ I. kötet 44. § (6) bekezdésére való hivatkozás, miszerint Karok közösen működtethetnek funkcionális szervezeti egysége(ke)t, ugyanakkor a Pedagógikum nemcsak hivatalként működne, hanem külön „szakmai irányítása” lenne, melyet a „Szakmai Irányító és Ellenőrző Testület” látna el, és ezzel egyidejűleg a Pedagógikum önálló gazdálkodó egység lenne.

Erre a fajta működési rendre nincsen felkészítve az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata.

Csak egy-két ilyen vonatkozást kiemelve:

- A Központot irányító „Szakmai irányító és vezető testület” az egyetem jelenlegi szerkezetétől idegen vezetési rendszer, nem érthető, hogy a Szenátusban ki és hogyan képviselné a Pedagógikumot, ill. hogyan alakulna a három önállónak deklarált Kar képviselete. (A Testületben egyébként, a jelenlegi szervezeti és működési szabályzat alapján működő Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács és Pedagógusképzési Tanács összetétele miatt túlsúlyba kerülnének a Pedagógiai és Pszichológiai Kar képviselői, így lényegében egyetlen Kar akarata érvényesülhetne a Pedagógikum vezetésében.)

- Különösen hangsúlyosan vetődik fel a szenátusi képviselet kérdése az éves költségvetés tárgyalásakor, hiszen bár az anyag nagy hiányossága, hogy nem részletezi, hogy az egyes Karok éves elkülönített költségvetését milyen testület állapítja meg (a Szenátus, vagy esetleg a Pedagógikum Szakmai Irányító és ellenőrző Testülete), de az világos, hogy költségvetési beszámoló szempontjából lényegében egyetlen egységnek számít. Ekkor viszont egyetlen egységnek a jelen szabályozás szerint 6 szavazata van a Szenátusban. Hiányossága az előterjesztésnek, hogy ezen kérdés tisztázására nem tesz kísérletet.

- Az SZMSZ 6. § (2) pontja szerint „oktatási-kutatási egységeket – a 31 - 34 . §-ban meghatározott kivételekkel – az Egyetem karain kell kialakítani. A nem karon kialakított szervezeti egység oktatási tevékenységét csak valamely Kar szakmai felügyelete mellett végezheti.” A tervezett Pedagógikum központ az előterjesztés szerint – nagyon helyesen – ellátna oktatási (kutatási) feladatokat, ugyanakkor nem tartozna a kivétel biztosító 31 - 34 . § hatálya alá.

- Az előterjesztés határozati javaslatában érintetlenül hagyott kérdés, hogy a Pedagógikumra vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat előkészítésében az érintett három Karnak, azok tanácsának milyen szerepe van. Esetleg a végső előterjesztést az a Tanács fogja előkészíteni, amelynek egyetlen választott tagja sincsen.

- Apróság, és valószínűleg kellő elhatározással kezelhető, de látni kell, hogy a jól működő, közös tanulmányi adminisztráció megköveteli az SZMSZ II. kötete különös részei esetében az érintett három Karra vonatkozó rész egységesítését. Ezen kérdés rendezése a három Kar Hallgatói Önkormányzatának harmonikus együttműködését igényli.

A Pedagógikum létrehozását alátámasztó érvrendszer és a tervezett adminisztráció valamint a vezetés leírása is arra utal, hogy az új szervezeti egység lényegében minden fontos kérdésben átvenné a karok szerepét. (A javaslatnak „az egyetemi vezetés arra törekszik…” fejezete alatt szereplő négy pontja szerint, nemcsak gazdasági együttműködésről van szó, hanem „hatékony munka -és képzésszervezési, gazdálkodási és irányítási gyakorlat kialakításáról”, továbbá „a főiskolai egységeknek a többciklusú egyetemi képzés és az egyetemi kutatás rangos műhelyévé alakításáról”.) Kiindulásként a javaslat négy pontban sorolja fel, hogy mire nem vezethet a Pedagógikum szervezeti kialakítása. A négy pont mutatja, hogy a tervezet készítői is érzékelték, hogy az eredeti célon messze túlmenő javaslatot tesznek.

Kiemeljük, hogy a tanárképzésben résztvevő gyakorlóiskolák bevonása a Pedagógikum keretébe teljesen indokolatlan, hiszen a tanárképzés gyakorlatának szakmai része legalábbis egyenrangú a pedagógiai–pszichológiai képzésével, s ezt a TTK és BTK szakmódszertani részlegeinek kell szervezni és ellátni.

A szervezeti felépítés változtatásai sem mutatnak rá a gazdasági előnyökre. (Ez különösen vonatkozik arra az időszakra, amikor a három Kar földrajzilag egymástól távol helyezkedik el.) Inkább úgy tűnik, hogy a hierarchia bonyolításával tovább növekedhet az ügyintézés bürokráciája Az egyetemi adminisztratív osztályok és a karokon működő adminisztráció közé további, a Pedagógikum adminisztrációját bonyolító szervezetek kerülnek. Ismét csak árulkodó apróság az, hogy az előterjesztés a közös funkcionális hivatalok esetében „Főosztályokról” beszél. Ezzel implicite utalva arra, hogy ezek tovább tagozódnak „osztályokra”. Ha ezek az osztályok karonként szerveződnek, akkor nem látszik a szervezeti egyszerűsödés.

Az előterjesztés szervezeti részének példájaként talán a Debreceni Egyetem centrum/TEK rendszere szolgált. Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Debreceni Egyetem SZMSZ-e részletesen szabályozza ezen szervezeti egységek működését. Ebből néhány kiragadott elem:

- A centrum/TEK … kincstári számlával rendelkező részjogkörű költségvetési egységek.

- A Szenátusba a Karok választanak tagokat, azonban ezeknek száma visszatükrözi az adott Kar oktatói, kutatói, tanári létszámát.

- Az egyetemi költségvetés a centrum/TEK szintig – az ún. tervezési gazdálkodási egység szintig – állapítja meg a sarokszámokat.

- A centrum/TEK tanácsa határozza meg a hozzátartozó Karok költségvetését

- A centrum/TEK létrehozataláról az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján dönt a Szenátus.

Összefoglalva a fentieket,

- a Pedagógikum szakmai szempontból előremutató (a fenti korrekciók figyelembe vételével), azonban

- létesítését a jelen tervezet alapján általában indokolatlannak, előkészítetlennek tartjuk, mert szervezeti felépítése és irányítása idegen az ELTE szerkezetétől. Javasoljuk a tervezet átalakítását alaposabb előkészítés és egyeztetés után.

- Létesítése esetén javasoljuk az előterjesztésnek sokkal inkább megfelelő „PEDAGÓGIKUM: szakmai irányító, gazdasági, tanulmányi és igazgatási központ” elnevezést, és minden kritikai észrevétel figyelembe vételét.

- Ugyanakkor az előterjesztés azon részét, melynek céljai és tervezett feladatai nehezítik a természettudományos tanárképzés gyakorlati szakmai részének irányítását és ellenőrzését, kifejezetten ellenezzük.