A 2007. május 16-i Kari
Tanács határozatának 1. sz. melléklete
Vélemény
a „Javaslat a tanári szak bemeneti követelményeire” c. szakanyagról.
Előrebocsátjuk, hogy az anyag inkább vitairatnak, mint a felvételire vonatkozó javaslatnak tekinthető, A 21 kiemelt javaslat nem képez egységes rendszert, rengeteg ellentmondást tartalmaz. Emiatt véleményünket a javaslatok sorrendje mentén általánosságban fogalmazzuk meg.
Az 1-6. javaslatok az előtanulmányok beszámítására vonatkoznak. Kimondják, hogy a felvételi vizsgában a 10 kreditnyi pedagógia-pszichológia anyag nem kérhető számon. Ugyanakkor a mesterszakba való belépés feltételeként kezelik, ill. nem tanár szakosok tanárképzése esetén előfeltételként. A javaslatsor ellentmondó, az oktatás ezen az alapon nem szervezhető.
A felvételi vizsgára vonatkozó 7. javaslat ellentmond a 21. pontban leírt javaslatnak. Elfogadhatatlan, hogy a szakterületi felvételi csak elsődleges szűrőt jelentsen, mintegy alkalmassági vizsgaként szerepeljen, s a szűrőn átjutók felvételéről a pedagógia-pszichológia. felvételi döntsön.
A 9. javaslat kimondja, „Ne legyen alkalmassági vizsga” Mégis a továbbiakban a felvételi vizsgákba folyamatosan az alkalmassági vizsga elemei keverednek. (12a)-12d))
A
A 13-20 javaslatok több esetben kérdéseket fogalmaznak meg. Esetenként olyan kérdéseket, amelyek véleményünk szerint fel sem merülhetnek. A 14. pont pl. szakterületek közötti versenyről beszél.
A 21. javaslat tűnik az anyag többi javaslattól független konklúziójának. Ez 50-50 %-ban venné figyelembe a szakterületi és pedagógiai-pszichológiai felvételi eredményét a hallgatók rangsorolásánál. Ha ezt összevetjük azzal, hogy az alapszak 180 kreditjében mindössze 10 pedagógiai-pszichológiai. kredit található, amelyről a javaslatsor 6. pontja kimondja, hogy ezeknek a krediteknek a tartalma a felvételi során nem veendő figyelembe, az arány elfogadhatatlan. Érthetetlen az is, hogy pedagógia pszichológia tananyag híján miből állna ennek a felvételi résznek az objektíven értékelhető tartalma.
Mindezek alapján a előterjesztést alkalmatlannak tartjuk a bementeti követelmények megszabására, javasoljuk, hogy a követelmények összeállítására a TTT új bizottságot küldjön ki amelybe a tanárképzésben résztvevő többi karok is (BTK, TTK, IK) delegálnak tagokat.
A Kari Tanács az alábbi kiegészítéssel fogadta el az előterjesztést:
· A tanári MSc-re jelentkező hallgatók számára pályaalkalmassági vizsga szervezését.
· A szakanyagban leírt felvételi lehetőségeknél sokkal egyszerűbb felvételi vizsga szervezését.
· A felvételi vizsgán szóbeli rész szervezését.
Vélemény
a „Javaslat az értékelési rendszer egyes elemeire”
pedagógia-pszichológia szigorlat, portfolió c. szakanyagról
A szakanyag döntően a portfolió kérdésével foglalkozik. A tervezett kétféle portfolió (munkaporfólió és értékelési portfólió) és a rájuk vonatkozó sokféle megkötés véleményünk szerint túlméretezett. Gyakran nem is világos, hogy mi kerülhet be a portfolióba és kinek az engedélyével.
Nem világos, hogy az értékelési portfolió milyen kapcsolatban áll a munka portfolióval. Az előbbi az utóbbi kivonata?
Javasoljuk az anyag rövidítését, egyszerűsítését. Ugyanakkor világossá kellene tenni, hogy a portfolió mellett a hallgatónak igényes, szaktárgyi kérdéseket feldolgozó szakdolgozatot is kell készíteni.
A portfolióra vonatkozó rész újragondolásakor fontos lenne pontosítani, hogy milyen oktatói ellenőrzés szükséges a portfolió anyagainak elkészítéséhez. A jelenlegi tervezet véleményünk szerint hatalmas munkát róna mind a hallgatóra, mind a témavezető tanárra, ill. tanárokra, hiszen a sokféle bírálat és engedély magadásához egyetlen tanár valószínűleg nem lenne elegendő.
Vélemény
a „Javaslat az iskolai gyakorlatokra” c. szakanyagról
Az anyag három részre tagolódik. A pedagógia pszichológia csoportos és egyéni iskolai gyakorlat, a szaktárgyi tanítási gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlat leírására. A javaslat mindhárom gyakorlatot egyoldalúan, döntően neveléstudományi szempontok szerint kívánja felépíteni.
Ez a szaktárgyi és az összefüggő tanítási gyakorlat esetén elfogadhatatlan. Az anyag nem beszél a tanítás során felmerülő szakmai problémák kezeléséről, nem említi a szakmai anyag és életkori sajátosságokhoz illesztett tárgyalásmódjának kérdését.
Az összefüggő egyéni gyakorlat 30 kreditjében a hallgató szaktárgyaira jutó 1-1 kreditnyi rész aránytalanul kevés. Véleményünk szerint legalább 6-6 kredit jelentene elfogadható mértéket.
A szaktárgyi tanítási gyakorlat és az összefüggő egyéni gyakorlat esetén a szaktárgyi különbségek annyira dominánsak, hogy a gyakorlatok egységes leírása nem lehetséges. Ezért az anyag 2. és 3. részének szakmódszertanosok bevonásával történő újragondolását javasoljuk.
Budapest, 2007. május 17.
Michaletzky György s.k.
dékán