Eötvös Loránd Tudományegyetem                                            DT-545/2007. (T-9)
Természettudományi Kar                                                           Budapest, 2007. november 22.
Dékáni Titkárság                                                                       

Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2007. november 21-én (szerdán) megtartott üléséről

 

A Kari Tanács a napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

I.

A Kari Tanács titkos szavazással

Lukács András tudományos főmunkatársi kinevezését részfoglalkozásban a Matematikai Intézethez 25 igen, 1 nem szavazattal,

Kele Péter adjunktusi kinevezését a Kémia Intézethez 23 igen, 2 nem, 1 érvénytelen szavazattal,

Gáspári Zoltán adjunktusi kinevezését a Kémia Intézethez 22 igen, 3, nem, 1 érvénytelen szavazattal,

Mádi-Nagy Gergely adjunktusi kinevezését határozott időre részfoglalkozásban a Matematikai Intézethez 26 igen, 0 nem szavazattal,

Kurics Tamás tanársegédi kinevezését határozott időre a Matematikai Intézethez 26 igen, 0 nem szavazattal,

Bánóczi Zoltán tanársegédi kinevezését határozott időre a Kémiai Intézethez 23 igen, 3 nem szavazattal,

Nagy Marianna tanársegédi kinevezését a Matematikai Intézethez 26 igen, 0 nem, szavazattal támogatta.

II.

A Kari Tanács a vezetői pályázatokról titkos szavazással a következő véleményt alakította ki:

 

igen

nem

érvénytelen

Mindszenty Andrea
Általános- és Alkalmazott Földtani Tanszék

26

0

0

Szabó Mária
Földrajz- és Föltudományi Intézet Földrajztudományi Központ

24

1

1

Dódony István
Ásványtani Tanszék

25

0

1

Karátson Dávid
Természetföldrajzi Tanszék

25

1

0

III.

A Kari Tanács — titkos szavazással — az alábbi szavazatarányok mellett javasolja Professor Emeritus cím adományozását:

 

igen

nem

Gyurján István          
Biológiai Intézet

26

0

IV.

A Kari Tanács titkos szavazással javasolja:

Ács Éva részére 24 igen, 1 nem, 1 érvénytelen szavazattal egyetemi magántanári cím,

Vörös Attila részére 25 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal egyetemi magántanári cím,

Diósi Lajos részére 25 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal egyetemi magántanári cím

Mezey Pál részére 25 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal egyetemi magántanári cím,

Müller Imre részére 26 igen, 0 nem szavazattal címzetes egyetemi tanári cím,

Demeter Attila részére 24 igen 0 nem, 2 érvénytelen szavazattal címzetes egyetemi tanári cím, adományozását.

 

V.

A Kari Tanács a és környezettudományi mesterszak indítási kérelmet ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az elhangzott kiegészítésekkel támogatja.

A Kari Tanács a Tudománykommunikáció – természettudományi mesterszak alapítását a (Természettudományos múzeumpedagógiai szakirány) javasolt kiegészítésekkel ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett támogatja.

VI.

A Kari Tanács a Hallgatói Követelményrendszer kari szabályainak módosítását az alábbiak szerint javasolja:

A HKR 576. § 2. bekezdésének szövege a következőképp módosuljon:

„(2) Annak a hallgatónak adható kedvezmény, akinek a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga az előző két aktív félévét tekintve mindkettőben legalább 4,0.Első évet kezdő hallgató esetén a többletpontokkal együtt elérhető maximális felvételi pontszám legalább 80 százalékát elérő hallgatónak adható kedvezmény. Második aktív félévét kezdő hallgató esetében a maximálisan elérhető felvételi pontszám legalább 80 százaléka és az első félévi legalább 4,0 kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag a kritérium.”

(A Kari Tanács a határozatot 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül hozta.)

VII.

A Kari Tanács az Egyetemi Szabályzatok koncepciók tervezeteit az alábbiak szerint véleményezte:

1)             Az ELTE SzMSz módosítása:

A Kari Tanács javasolja a 243/2007. (IX. 25.) kormányrendelet figyelembe vételét főleg a tudományos tanácsadó és a tudományos főmunkatárs alkalmazásával összefüggésben (pl. tudományos főmunkatársnál minősítő eljárás, tudományos tanácsadó esetében pedig az alkalmazás feltételei: kell, illetve lehet.)

Egyebekben csak stiláris észrevételei vannak:

I. kötet:    60. § (5) bekezdés hiányzik az alany

III. kötet: 9. § (4) bekezdés d) pont helyesen: kinevezésnél

     82. § (6) bekezdés „A felsőoktatási intézmény” helyett az egyetem, vagy ELTE

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta.)

2)             Az ELTE K+F+I stratégiája:

Az előterjesztés rövid (5 oldalas), a stratégia alapelemeit összefoglaló főanyagból és ettől jellegében alapjaiban eltérő elemző, helyzetértékelő, konkrét javaslatokat is megfogalmazó mellékletekből, függelékből áll.

A kar az előterjesztés korábbi munkaváltozatait (a szakterületi vélemények összegyűjtésére alapozva, illetékes kari és intézeti vezetői körben) véleményezte. Megállapítja, hogy javaslatai egy része beépült a végleges (tömör) koncepcióba. Az alábbiakban a még továbbra is indokoltnak tartott, de – megfelelő hangsúllyal – figyelembe nem vett momentumokat emeljük ki, javasolva azok beépítését.

Általános véleményként megfogalmazzuk, hogy – különösen mellékletei, függelékei, háttéranyaga tekintetében – az az érzésünk, mintha az előterjesztés sem stilárisan, sem a részek összedolgozásában még nem lenne készen (pl. több félbemaradt, értelmetlen mondatot, kidolgozatlan „ötletet” tartalmaz a szöveg). Bármely olyan konkrét intézkedést, akciót, intézményt, amely nem a stratégia főszövegében, hanem csak annak – említetten megkérdőjelezhető készültségű – mellékleteiben, függelékében szerepel, csak érdemi, részletes előkészítés és egyeztetés után tartunk támogathatónak. Ezek az anyagok a stratégiához kapcsolódó konkrét akciótervet körvonalaznak, ez azonban ebben a formában még nem az. Elkészítése és elfogadása egy következő munkafázist jelöl ki.

Egyetértünk a stratégia azon megállapításával, miszerint „Az Egyetem egyensúlyt keres a tudományos irányzatok dinamikájára épített alapkutatás és a versenyszerű alkalmazott kutatási tevékenységek között.” Az előterjesztés egésze ugyanakkor határozott, sok momentumban konkretizált elmozdulást csak az alkalmazott kutatási tevékenység irányába tartalmaz – s tulajdonképp az egész hazai és nemzetközi tudománypolitikai, finanszírozási mechanizmus is ilyen irányba hat. Ehhez kapcsolódva, a tudományegyetemen szereptévesztésnek tűnik a stratégiai célok között „kísérleti gyártást”, „termékfejlesztést” a zászlóra tűzni, s a kutatási témák forrásbevonási potenciál szerinti osztályozása is kétséges szempont. Mindenképp megfogalmazandónak tartjuk, hogy az említett dualitásból egyetemünk továbbra is a nemzetközi színvonalú alapkutatást tekinti adottságai és feladatai alapján az itt áttekintett tevékenység központi elemének. Ezt – kissé tágítva e szempontot - úgy is fogalmazhatjuk, hogy az ELTE-n a K+F+I stratégiában a K a hangsúlyos!

Az előterjesztés láthatóan óvakodik a kiválasztott, priorizált kutatási területek konkrét megjelölésétől. Tudatában e momentum érzékeny jellegének, nem feledhető el azonban az sem, hogy a stratégia nem sokat ér a kiválasztott tudományterületek megnevezése nélkül, ezek szempontrendszerét, mechanizmusát és következményeit azonban az előterjesztés nem tárgyalja. Mindezek ugyanazon momentumok közé tartoznak, amelyek ugyancsak konkrét egyeztetéseket kívánnak a jövőben.

A stratégiában több helyütt szerepel a kiválók, a kiválóságok kiemelt támogatásának célja. Visszatérő fordulata ez az utóbbi évek országos tudománypolitikai dokumentumainak is. Semmilyen érdemi elmozdulást ugyanakkor nem érzékelünk ebben a tekintetben, az egyetem „akciók” (pályázatok, bürokratikus, statisztikai-termelő feladatok) sorozatában bedarálódik az intézményi „masszába”. Az egyetem vezetésének, vezetőinek minden fórumon hangot kell ennek adnia, mert, ha tényleges elmozdulás nincs, akkor hiteltelenné válik, kiüresedik, financiális megalapozás nélkül marad az egyébként helyeselhető cél. Az egyetem mai forrásszerkezetével önmaga lehetőségein belül (kizárólag forrás-újraelosztással) érdemi fordulatot ebben nem képes elérni. A stratégiából következő bármely új intézmény (alap) létrehozása nem járhat a karokra jutó normatív állami támogatások csökkenésével.

Részletes megjegyzések:

1.       A 3. fejezet: első mondat értelmetlen, javasoljuk “ .... illetve művészeti ágakban alaptudományi ÉS alkalmazott kutatásokat FOLYTAT, továbbá....”. Kicsit lentebb: 10%-OS.

2.             5. oldal, lent: “A nemzetközi mérőszámok” között a publikációs tevékenység értékelését is fel kellene sorolni, különösen, hogy a dokumentumban ez többször konkrétan szerepel.

3.             Ebben az előterjesztésben is (5. oldal lábjegyzet) – hasonlóan a külügyi koncepcióhoz - szerepel (hibásan!) a közép-kelet-európai kifejezés, helyesen: Kelet-Közép-Európa.

4.             6. oldal közepén „különösképpen nagy társadalmi felelőssége van a közoktatás fejlesztésében (annak…)” megállapítás erősen túlzó.

A Függeléket érintő megjegyzések:

1.         függelék: a “keretmátrixban” hihetetlenül sok az elírás!!!!

2.         függelék sok helyen miért 2005-ös adatokra épít 2007 végén?

3.         4. függelék: “Karok hiányolják..” kezdetű problémára (14. oldal) javasolt megoldás azzal köszönő viszonyban sincs!

4.         6. függelék “Normatív forráson kívüli...” felsorolása hiányos (második bajusz).

5.         Több helyen előkerül a tehetséges fiatal kutatók támogatása, idevonzása stb. Ez nagyon támogatandó ötlet, azonban a 7. függelékben felvázolt koncepció (“ELTE kutatója alap”) nem fogja tudni betölteni céljait, ha a fizetés mellett (helyett?) a kutatási ráfordításokat, labor berendezését, esetleg segédszemélyzetet nem biztosít a pályázat. Szem előtt kellene tartani a nyugati világban szokásos “kezdési támogatást” (startup grant), mint példát.

6.         4. függelék “A kutatói teljesítmény értékelése...” pontban visszautasítjuk, hogy nem tudnánk a tehetséges fiatalokat bevonni a kutatómunkába.

7.         A 3. függelék azt írja, hogy az “ELTE-re leginkább jellemző tudományterületek (humán és társadalomtudományok)....”. Hol vannak a természettudományok? Tévedés ugyanitt, hogy az OTKA fizetéskiegészítésül szolgálna.

A Kari Tanács kéri a Szenátusban közreműködő tagokat, hogy a vitában elhangzott további észrevételeket, kérdéseket képviseljék a Szenátus ülésen.

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A részszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)

3)             Az ELTE külügyi koncepciója:

A kar tanácsa az előterjesztést indokoltnak és időszerűnek tartja. Az egyetem és benne a kar nemzetközi tudományos és oktatási kapcsolatai alapvető összetevői annak, hogy az ELTE „a közép-kelet európai régió (Sic! – az előterjesztésben mindenütt javítandó kelet-közép-európai-ra) vezető kutatóegyetemévé váljon”.

Bár jelen koncepciónak indokolhatóan nem része a teljes, az alsóbb szintű (kari, szakterületi, intézeti) tudományos és oktatási kapcsolati háló áttekintése, ezek az egyetem nemzetközi kapcsolatainak integráns, alapvető elemei. A koncepció elfogadását követő részletes szabályozás során az ilyen jellegű kapcsolatok létesítésében és működtetésében a kar olyan megoldást támogat, amely egyaránt biztosítja ezek egyetemi szintű áttekinthetőségét, általános felügyeletét anélkül, hogy bürokratikusan korlátozná a kapcsolatfelvételeket és a tényleges együttműködést.

A nemzetközi kapcsolati rendszer megújítása az előterjesztés szerint számos két-és többoldalú szerződés megújításában ölt testet. A kar ragaszkodik ahhoz, hogy a felülvizsgálatra szoruló szerződéseket minden esetben az érintettekkel egyeztetve vizsgálják felül (korábban több esetben kerültek ki a szerződésekből programok, az érintettek tudta nélkül). Legyen továbbá lehetőség a szerződésekhez új programokkal csatlakozni.

A kar egyetért három fő kapcsolati irány - Kelet-Közép-Európa, (az ezt részben már átfedő) Európai Unió és az Európán kívüli térség kiemelésével. E tekintetben a jelen megfogalmazásnál erőteljesebb hangsúly megjelölést javasoljuk az Egyesült Államok tekintetében.

A Kar nem tartja indokoltnak egy-két kutatási terület példálózó kiemelését (pl.: finn-ugrisztika).

Az elmúlt években megrendült – korábban a legnagyobb mobilitási, kutatási kapcsolatokat mozgató – kétoldalú egyetemközi szerződésrendszer újraélesztésének nélkülözhetetlen elemeként támogatjuk e szerződések nyílt végű (keret-) megállapodássá történő átalakítását, s e relációkhoz rendelendő szerény egyetemi költségvetési tételt.

Helyeseljük, hogy az egyetem a nemzetközi kapcsolatrendszer működtetésére nem kíván elkülönült központi szervezetrendszert létrehozni, az előterjesztésben megjelölt egységek összehangolt működését a kar is igényli.

Az előterjesztést záró határozati javaslat módosítását javasoljuk. A stratégiai partnerek körének meghatározását az előterjesztés maga megteszi, ennek rektorhoz rendelése nem indokolt. A vonatkozó kereteket a rektor ne „meghatározza”, hanem „a költségvetés tervezése során a rektor a vonatkozó keretekre minden év december 31-ig tegyen javaslatot”.

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A részszavazás eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)

4)   Az ELTE minőségfejlesztési szabályzat mellékletei: Oktatói Munka Hallgatói véleményezése

Az TTK Kari Tanács szerint:

·      A kérdések összeállítása nem elég átgondolt, nem kellően tükrözi az ELTE képzéseinek sokszínűségéből fakadó különböző elvárásokat.

A fenti megjegyzések mellett a javasolt kérdésekkel kapcsolatban a következő változtatási javaslatot teszi:

3. kérdés: Kihagyni javasoljuk. A kérdés egyetlen választ kérve nem tudja kifejezni az előadásokkal, gyakorlatokkal kapcsolatos sokrétű indokokat.

 

Helyette javasoljuk:

                  Előadásokhoz:

                             A előadó felkészült volt.

                             Az előadás érthető volt.

                             Az előadást jól lehetett jegyzetelni

                             Az előadások érdekesek voltak

Az előadó körültekintően és világosan válaszolt a gyakorlaton elhangzott kérdésekre.

Az előadó rámutatott a tananyag összefüggéseire.

 

Gyakorlatokhoz.

                             A gyakorlatvezető felkészült volt.

                             A gyakorlat megfelelően kapcsolódott az előadáshoz.

                             A gyakorlatvezető törekedett a hallgatók aktivizálására.

                             A gyakorlatok érdekesek voltak.

A gyakorlatvezető körültekintően és világosan válaszolt a gyakorlaton elhangzott kérdésekre.

A gyakorlatvezető felismerte a hallgatók problémáit, képes volt a különböző adottságú hallgatóknak segíteni.

Ez pontosabb visszajelzést ad az oktató számára.

A 4. kérdés helyett a következőt javasoljuk:

A kurzus mennyiben segítette a számonkérésre való felkészülését?

4 – maximálisan segítette

3 – nagy segítséget jelentett

2 – kis segítséget jelentett

1- egyáltalán nem jelentett segítséget

 

0 – erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

X – nem tartozik számonkérés a kurzushoz

5. kérdés: az „objektív” szó helyett a „korrekt” szó szerepeljem mindenütt.

6. kérdés: A kérdést a következőre javasoljuk megváltoztatni:

Az előadás/gyakorlat hatékonyan szolgálta-e a hallgatók szakmai fejlődését?

 

4 – maximálisan szolgálta

3 – nagy segítséget jelentett

2 – kis segítséget jelentett

1- egyáltalán nem szolgálta

 

0 – erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

7. kérdés: Kihagyni javasoljuk.

Javaslat további kérdésekre minden kurzushoz:

1. Kapcsolódott-e elérhető és megfelelő segédanyag a kurzusokhoz?

 

4 – teljes mértékben elérhető volt

3 – többségében elérhető volt

2 – többségében nem volt elérhető

1 – egyáltalán nem volt elérhető

 

0 – erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

X – nem tartozott szakirodalom a kurzushoz

2. Ismertette-e a félév elején az oktató a tematikát, az elvárásokat és a számonkérés formáját?

4 – teljes mértékben ismertette

3 – nagyrészt ismertette

2 – kevéssé ismertette

1 – egyáltalán nem ismertette

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

3. Összességében az előadót/gyakorlatvezetőt milyen oktatónak tartja?

4 – kiváló

3 – jó

2 – közepes

1 – elégséges

0  – elégtelen

Kiegészítő kérdések az előadásokhoz:

1. Az Ön megítélése szerint mennyire volt felkészült az előadó?

4 – teljes mértékben felkészült volt

3 – többnyire felkészült volt

2 – többnyire nem volt felkészült

1 – egyáltalán nem volt felkészült

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

Kiegészítő kérdések tantermi gyakorlatokhoz:

1. Az Ön megítélése szerint mennyire volt felkészült a gyakorlatvezető?

4 – teljes mértékben felkészült volt

3 – többnyire felkészült volt

2 – többnyire nem volt felkészült

1 – egyáltalán nem volt felkészült

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

2. Mennyire egészítették ki az oktató által adott feladatok az elméleti képzést.

4 – teljes mértékben kiegészítették

3 – jórészt kiegészítették

2 – jórészt nem egészítették ki

1 – egyáltalán nem egészítették ki

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

X – a gyakorlaton nem voltak feladatok

3. Mennyire tudta a gyakorlatvezető segíteni a különböző adottságú hallgatókat?

4 – teljes mértékben segíteni tudta

3 – jórészt tudta segíteni

2 – jórészt nem tudta segíteni

1 – egyáltalán nem tudta segíteni

 

0 – erre a kérdésre nem kívánok válaszolni.

Kiegészítő kérdések a laboratóriumi gyakorlatokhoz:

1. Az Ön megítélése szerint mennyire volt felkészült a gyakorlatvezető?

4 – teljes mértékben felkészült volt

3 – többnyire felkészült volt

2 – többnyire nem volt felkészült

1 – egyáltalán nem volt felkészült

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

2. Mennyire ismertette az oktató a laboratóriumi eszközök használatát?

4 – teljes mértékben ismertette

3 – jórészt ismertette

2 – jórészt nem ismertette

1 – egyáltalán nem ismertette

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

3. A gyakorlatok során mennyire volt segítőkész az oktató?

4 – teljes mértékben segítőkész volt

3 – jórészt segítőkész volt

2 – jórészt nem volt segítőkész

1 – egyáltalán nem volt segítőkész

 

0– erre a kérdésre nem kívánok válaszolni

A fenti javaslatok figyelembe vételével javasoljuk a kérdőív teljes átdolgozását.

(A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A részszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza.)

VIII.
Bejelentések

A dékán bejelentette, hogy:

·         Az Oktatási Közlöny 2007. november 16-i számában megjelent az ELTE Alapító Okirata.

·         Az Oktatási Közlöny 2007. október 24-i számában megjelent a természettudományi képzési területen alapított mesterképzési szakok listája. (alkalmazott matematikus szak, biológus, csillagász, fizikus, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, matematikus, meteorológus, vegyész)

·         a Kari Tanács következő ülése 2007. december12-én lesz.

Homonnay Zoltán dékánhelyettes kéri a vizsgameghirdetési határidő betartását.

Szalay Péter tanácstag kérdésére – hol lehet vizsgáztatni a két ünnep között - később kap választ.

Torkos Kornél az FDSz képviselője bejelentette, hogy

§  a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezeti Bizottság együttes ülésén az egyetem gazdasági főigazgatója jelezte, hogy az étkezési hozzájárulást 2008. január 1-től 4000 Ft-ra javasolja emeltetni

§  A Trefort Kertben orvosi rendelő kerül átadásra.

§  Rektor úr az alkotói szabadság igénybevételi lehetőségeit tervezi átgondolni.

§  Tájékoztatást kaptak a FOT várható változásairól (Bihari Mihály) és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájáról, a szakszervezet szándékairól.

kmf.


Michaletzky György s.k.
dékán


Kisfaludy Gyula s.k.
a Kari Tanács titkára