A Kari Tanács 2007. szeptember
12-i határozatainak 4 sz. melléklete
A Természettudományi Kar Tanácsának állásfoglalása
„a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai
Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar
szakmai együttműködésének elveiről és szervezeti kereteiről” című előterjesztésről
A Pedagógikum Központ létesítésére vonatkozó javaslatot a Szenátus először a 2007. július 2-i ülésén tárgyalta Ekkor az előterjesztés nem kapta meg a szavazatok többségét.
Az ugyanezen tárgyban érkezett újabb javaslat a korábbi anyag számos elemét pontosítja, a korábban vitatott kérdésekre igyekszik – és számos esetben talál is – megnyugtató válaszokat, megoldásokat adni.
Pedagógikum Központ létesítésére tett javaslat három Kar (BGGYFK, PPK, TOFK, valamint a hozzájuk kapcsolódó gyakorló iskolák számára kíván funkcionális gazdasági, tanulmányi és igazgatási szervezeti egységet létrehozni.
Az anyag három, jól elkülöníthető részre bomlik. A Pegagógikum szakmai koncepciója, a szakmai koncepció megvalósítására javasolt szervezeti keret, továbbá a hatályos szabályzati környezet átalakítása..
A szakmai koncepció nagyívű, szerteágazó. Megnyugtató alapot ad arra, hogy a három Kar szakmai együttműködés során megőrzi azt, amiben külön-külön mind egyedülállóan kiválóak, és az együttműködés eredményeképpen olyan új minőség jön létre, amely a régióban is kiemelkedő. Az ehhez a részhez kapcsolódó módosítási javaslatokat a „Részletes megjegyzések” rész tartalmazza.
A második rész szerint a Pedagógikum Központ önálló gazdálkodó egységként jön létre, melynek feladata a három érintett Kar számára funkcionális tevékenységek végzése (gazdálkodás, oktatásszervezés, humánpolitika). Az ehhez szükséges irányítási hátteret a Vezető Testület adja meg. Nem érthető ekkor, hogy ezen feladat ellátásához miért van arra szükség, hogy a Vezető Testület ülésein – igaz csak tanácskozási joggal – olyan testületek vezetői is részt vegyenek, amelyek inkább a tudományos, szakmai együttműködésben érintettek, érdekeltek.
Továbbra is megoldatlan kérdés a Pedagógikum Központ szenátusi képviselete. Hiszen például az egyetemi költségvetés megállapítása során ez az egység háromszor annyi szavazattal rendelkezne, mint a többi Kar.
Kiemeljük, hogy a tanárképzésben résztvevő gyakorlóiskolák bevonása a Pedagógikum keretébe teljesen indokolatlan, hiszen a tanárképzés gyakorlatának szakmai része legalábbis egyenrangú a pedagógiai–pszichológiai képzésével, s ezt a TTK és BTK szakmódszertani részlegeinek kell szervezni és ellátni.
A szervezeti felépítés változtatásai sem mutatnak rá a gazdasági előnyökre. (Ez különösen vonatkozik arra az időszakra, amikor a három Kar földrajzilag egymástól távol helyezkedik el.) Inkább úgy tűnik, hogy a hierarchia bonyolításával tovább növekedhet az ügyintézés bürokráciája. Az egyetemi adminisztratív osztályok és a karokon működő adminisztráció közé további, a Pedagógikum adminisztrációját bonyolító szervezetek kerülnek. Ismét csak árulkodó apróság az, hogy az előterjesztés a közös funkcionális hivatalok esetében „Főosztályokról” beszél. Ezzel implicite utalva arra, hogy ezek tovább tagozódnak „osztályokra”. Ha ezek az osztályok karonként szerveződnek, akkor nem látszik a szervezeti egyszerűsödés.
Részletes megjegyzések:
Preambulum:
· A 2. bekezdés utolsó mondata helyett javasoljuk: a három kar, amellett, hogy együtt kíván működni a tanárképzésben részt vevő, ezért érdekelt többi karokkal, egyesíti erőforrásait …
· Az
5. bekezdés utolsó mondatához: Aggályos, hogy tudomásunk szerint az itt
említett pályázatok előkészítésében senki sem vesz részt
· A 9. bekezdés utolsó mondata azt sugallja, hogy a lényeges döntések kikerülnek a Szenátus látó- és hatásköréből.
A központ 13 francia bekezdésében megfogalmazott céljai közül egy-kettő azonban a három Kar feladatain túlmenő képzési célokat tűz ki és vállal el.
· Első
francia bekezdés: e cél megvalósításának része kell
legyen a BTK és
· 5. francia bekezdés: Vajon mit jelent a logisztikai központ? A mérés-értékelés szervezése nem tudományos vagy tanárképzési feladat, van erre országos hatáskörű, a területen évtizedek óta működő kollégákkal ellátott állami intézmény (OFI - Értékelési Központ). Mit értsünk a pedagógiai innováció multimédiás megjelenítése alatt — a három kar gondozásában? Ha ez az ambíció, akkor a BTK, TTK és IK multimédiafejlesztő egységeinek bevonásáról miért nem esik szó? Elképzelhetetlen pl. az oktató- és dokumentumfilm-gyártás a Pedagogikumban a TTK-n működő ELTE Dokumentumfilm Stúdió közreműködése nélkül. Összegyetemi pályázatokból zárja ki magát a többi kar, ha ilyen feladatoknak a Pedagogikumhoz delegálásába beleegyezik.
· 7. francia bekezdés: Nem ez a megfelelő módja a szakmódszertani tudásközpontok szerepeltetésének, hanem a Pedagogikum kutatási témái között a szakmódszertani kutatások megjelenítése.
· 10. francia bekezdés: A felsorolásba felveendő a szakmódszertani doktori képzés is.
A Pedagogikum Központ szolgáltató funkciói és szervezeti felépítése
· Ezeken felül milyen érdemi feladat marad az egyes karok vezetőinek kezében? Miért kell fenntartani a funkció nélkül maradt helyi dékáni hivatalokat?
Határozati javaslat 3. pontjához javasoljuk: Mivel a Pedagogikum általános neveléstudományi kutatási jogosítványokat is érint (jelen előterjesztésben az ELTE minden ilyen irányú tevékenységének koordinátoraként szerepel), elengedhetetlen, hogy a Tanácsban részt vegyenek a BTK, IK és TTK pedagógiai kutatással és tanárképzéssel foglalkozó vezető oktatói, illetve azok képviselői.
Összefoglalva a fentieket,
· a Pedagógikum szakmai szempontból előremutató (a fenti korrekciók figyelembe vételével), létesítéséhez a Kar jelen tervezetet további kidolgozásra javasolja, hogy szervezeti felépítése és irányítása jobban illeszkedjék az ELTE szervezetéhez.
· A Szervezeti és Működési Szabályzat 9. § (2) pontjának tervezett módosítását, amely az Egyetem Karai gazdasági önállóságát általában megszünteti, majd bizonyos Karok esetén a hivatkozott paragrafus (4) pontjában visszaadja, kifejezetten ellenzi.