A Kari Tanács 2008. április 16-i ülésén hozott határozatok 2.sz. melléklete

 

A Természettudományi Kar Tanácsának véleménye az egyetemi
Rendészeti és Vagyonvédelmi Szabályzatról

 

Általános megjegyzések

A rendészeti és vagyonvédelmi kérdések szabályozására, az érvényben lévő törvények és rendeletek figyelembe vételével mindenképpen szükség van. A szabályzat részletes és körültekintő, de sok pontja nagyon általános. Ezért a konkrét megvalósíthatósághoz feltétlenül szükséges kari szabályozás létrehozása - amelyet a Záró rendelkezés 2.pontja elő is ír - egyeztetve az épületeket használó másik két karral.

A rendészeti, vagyonvédelmi tevékenységet végző alkalmazott feladatairól igen sok szó esik. A lágymányosi kampuszon biztonsági szolgálatot ellátó külső cég feladatairól, jogairól és kötelességeiről viszont csak annyi derül ki, hogy ezt a Szolgálati Utasítás tartalmazza. Ha lehetséges, ezt függelékként csatolni kellene a Szabályzathoz.

Javasoljuk, hogy a rendészeti felelősök neve és elérhetősége az egyetem honlapján legyen elérhető.

 

A szervezeti egység vezető és költséggazda számos helyen keveredik, kérjük pontosan megjelölni mikor jelent e két fogalom egy azonos személyt, mikor különböző személyeket.

 

Konkrét megjegyzések, javaslatok

Az 5. §-ban használt kifejezés: „környezetbiztonság védelme”, környezetvédelmet jelent? Ha nem, mit?

A 19.§ (1) bekezdésében a szakhatóság kifejezés használata nem egyértelmű, de biztosan nem vonatkozik a mentőkre, a gázművekre, vagy az elektromos művekre. Javasoljuk a kifejezés törlését.

Tűz, robbanás, súlyos közmű meghibásodás esetén a Szabályzat előírja az áramtalanítást. A Szabályzatból nem világos, hogy ezt kinek kell végeznie, csak annyi egyértelmű, hogy ehhez szaktudás és helyismeret kell. Gázszivárgás esetén például csak az épületen kívül szabad áramtalanítani.

Szövegszerű javaslat:

19.§

(1) Tűz, robbanás, közmű súlyos meghibásodása esetén – az alábbiakban meghatározott sorrendben – értesíteni kell

a) az illetékes szakhatóságokat, így az esemény jellegének megfelelően a tűzoltóságot, mentőket, rendőrséget, gázműveket, elektromos műveket;

b) az illetékes gondnokságot.

Kérjük továbbá az itt felsoroltakat a jogszabályokkal összhangba hozni.

A 22. § (1) bekezdése mindenki számára engedélyezi az épületekbe való belépést. Ez a túl általános megfogalmazás azok bejutását is lehetővé teszi, akikre nem vonatkoznak a Szabályzat rendelkezései az 1. § alapján. Ha nehéz is ellenőrizni és betartatni, javasoljuk, hogy a belépés csak azok számára legyen engedélyezett, akik igazolt céllal érkeznek.

A (2)-(3) bekezdés részletezi a „nyitvatartási- és munkaidőn” kívüli bejutás kérdést. Nem világos, hogy oktatók és kutatók esetében mi számít munkaidőnek? A lágymányosi kampuszon használt beléptető kártyák, bizonyos esetekben lehetővé teszik a tetszőleges időpontban való belépést. Ezekben az esetekben is szükség van külön, három példányos engedélyre? Javasoljuk a „munkaidő” feltétel elhagyását, és a beléptető kártyás bejutás lehetőségének befoglalását a Szabályzatba.

 

Szövegszerű javaslat:

22. §

(1) A létesítményekbe való bejutás nyitvatartási- és munkaidő alatt mindenki munkavállalók, hallgatók és igazolható céllal érkező egyéb személyek számára engedélyezett.

(2) Nyitvatartási- és munka időn túl az Egyetem létesítményeibe a bejutás csak erre vonatkozó jogosultságot biztosító beléptető kártyával, vagy az erre vonatkozó engedéllyel rendelkezőnek engedélyezett.

 

A 23. § (1) bekezdését javasoljuk kiegészíteni a kábítószer prekurzorokra vonatkozó ponttal. A (7)-(8) bekezdések foglalkoznak a portákra leadandó tűzkulcsokkal. A szabályozás nincsen összhangban a Tűzoltóság által előírtakkal. Eszerint nincsen jogunk mérlegelni, hogy milyen kulcsokat adunk le, nem kívánatos ezek minimalizálása, és nem csak a vasajtók, rácsok és egyéb védelmi megoldások kinyitásához szükséges kulcsok leadására tart igényt a Tűzoltóság. Javasoljuk a (7)-(8) bekezdések törlését és helyettük a Tűzoltóság előírásaira vonatkozó bekezdés beiktatását.

 

Szövegszerű javaslat:

23. §

(1) A létesítmények azon helyiségeit, ahol

a) veszélyes (tűz- és/vagy robbanásveszélyes, sugárzó, fertőző, egészségre ártalmas) anyagot tárolnak, használnak, illetve előállítanak;

b) olyan információk (kutatási adatok, személyi adatok) kezelését, nyilvántartását vezetik, amelyek titkosnak minősíthetők;

c) értékes technikai eszközökkel dolgoznak

d) a 159/2005. (VIII.16) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő, 1. kategóriába tartozó kábítószer-prekurzorokkal dolgoznak,

állandó jelenlét, felügyelet hiánya esetén zárva kell tartani.

(7) A helyiségek Tűzoltóság által előírt körének kulcsaiból egy példányt (tűzkulcs) az épületek portáin kell tárolni, a hatóság által előírt csoportosításban.

 

A 25.§ (4) bekezdése a kölcsönzött eszközök visszahozataláról rendelkezik. Javasoljuk, hogy a bekezdés a végleges visszaszolgáltatásra vonatkozzon, hiszen egy laptop esetében például elképzelhető, hogy mindennap hazaviszi, majd visszahozza a kölcsönkérő. Az (5) bekezdése szerint eszközt kölcsönadni csak egyetemi alkalmazottnak lehet, bár a 26.§ leírja, hogy mit kell tenni ha más intézmény tulajdonában lévő eszközt hoz be valaki az Egyetemre. Javasoljuk a szóba jöhető kölcsönvevők körét külső intézményekre kibővíteni.

 

Szövegszerű javaslat:

25.§

(4) Az eszköz végleges visszahozásakor a kölcsönzési engedély mindhárom példányán fel kell tüntetni annak dátumát. Az eszköz állapotáról a gazdálkodó, illetve szervezeti egység vezetője visszahozásakor köteles meggyőződni.

(5) A kölcsönző személy a kölcsönzött eszközért, annak leltári értékéig anyagilag felelős. Eszközt kölcsönadni csak egyetemi alkalmazottnak, vagy külső intézménynek lehet.

 

A 31.§ (2) bekezdésének c. pontja a lezárt helyiségek felnyitásakor a rendészet vagy gondnokság képviselőjének, az érintett gazdálkodó, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy megbízottjának és egy fő tanúnak a jelenlétét írja elő. Ha szükség van tanú jelenlétére, akkor célszerű lenne két tanút előírni, mert a legtöbb eljárásban ez az elvárás.

 

A 32.§ (2) bekezdés e. pontja a „belügyi szervekkel” való együttműködést írja elő. Mivel már nincsen Belügyminisztérium, javasoljuk az „illetékes hatóságokkal” kifejezés használatát.

 

A 33.§ (1) bekezdése szerint „Rendezvénynek minősül minden olyan szervezett, csoportos összejövetel, melyen a létesítményben dolgozó személyeken kívül más személyek is részt vesznek.” A meghatározást pontosítani, szűkíteni kellene, hiszen így egy vendégtanár által tartott óra is ebbe a kategóriába esik.

 

A 34.§ a hirdetmények elhelyezésének engedélyezését a Szabályzat a „gazdálkodó, illetve szervezeti egység vezetője” hatáskörébe utalja. Javasoljuk ehelyett az ingatlangazda megjelölését, hiszen például a lágymányosi kampuszon három kar használja az épületeket.

 

A 36. § az alkoholfogyasztást úgy korlátozza, hogy erre rendezvények, fogadások alkalmával se nyílna lehetőség. Javasoljuk a (3) bekezdés olyan módosítását, hogy a munkaidő alatti italozás (bármit jelent is ez) céljából tiltsa az alkohol behozatalát.

 

Szövegszerű javaslat:

 

36. §

(3) Azt a dolgozót, aki munkahelyére munkaidő alatti italozás vagy árusítás céljából alkoholt hoz be, vezetője köteles felelősségre vonni.

 

A gépjárműforgalomról és a parkolásról szóló paragrafust javasoljuk kiegészíteni annak rögzítésével, hogy a parkolóhelyeken a KRESZ szabályai érvényesek. Ennek másik oldala, hogy ne tegyünk ki olyan közlekedési táblákat, amelyek ütköznek a KRESZ szabályaival; pl. a „Behajtani tilos, egyirányú utca” tábla nem egészíthető ki a „Kivéve célforgalom” táblával. Ha a mélygarázshoz levezető folyóson tiltani akarjuk a parkolást, akkor nem célszerű a „Behajtani tilos” táblát „Kivéve célforgalom” táblával kihelyezni, hiszen mindenki, aki az Egyetemre jön célforgalmat valósít meg.

 

Szövegszerű javaslat:

 

38. §

(4) Az ingatlangazda felelős a létesítmény területén lévő parkolóhelyek kialakításáért, – amennyiben zárt, ellenőrzött behajtással rendelkező területről van szó – az igénylés és az elbírálás rendjének, valamint a nyilvántartási, használati és ellenőrzési szabályok kidolgozásáért. A parkolóhelyeken a KRESZ szabályai érvényesek.

 

A 4.sz. melléklet a Biztosítással foglalkozik. A 2. pontban javasoljuk, hogy a kárbejelentést legyen elég csak a gazdálkodó szervezeti egység vezetője, és az ELTE Biztonságszervezési és Rendészeti Irodája felé megtenni, továbbá, hogy ennek határideje 24 óra helyett 1 munkanapban legyen megjelölve. A károsodott eszközök megőrzési kötelezettségénél a „legalább 5 napig” követelmény helyett javasoljuk a „legfeljebb 5 napig” szerepeltetését. Ha a Biztosító ez alatt az idő alatt nem tart szemlét, akkor valószínűleg nem is akar.

 

Az 15.sz. melléklet a kábítószerekkel kapcsolatban ad tájékoztatást. Javasoljuk a szöveget hozzáértő szakemberrel (pl. orvos) átnézetni, mert bár sokakat elriaszthat, ha elolvassa, hogy az Extasy tabletta „többszörös vese, szív és májtermelést idéz elő”, ezt igen nehezen lehet értelmezni. Ugyancsak nem világos, hogy konkréten mit jelentenek a Kokain elvonásakor esetlegesen fellépő „testi hiányjelenségek”. Ezek a nehézkes fogalmazások természetesen nem vonnak le a Tájékoztató értékéből, de szerencsésebb lenne, ha közérthetően lennének ezek a veszélyek megfogalmazva.