A Kari Tanács 2008. június 18-i ülésén hozott határozatok 1. számú melléklete
ELTE Szervezeti és
Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosítására
c. előterjesztéséről
A módosítási javaslatok előtti bevezetés általános elveivel és javaslataival egyetértünk. Véleményünk szerint azonban ezek az elvek az ELTE vonatkozó bizottsági struktúrájában (Pedagógusképzési Tanács, Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács, Közoktatási Bizottság) nem valósíthatók meg. A bevezető javaslat hangsúlyozza, hogy a tanárképzés több Kar együttes feladata, ugyanakkor az irányítást és felügyeletet végző bizottságokban a tanárképzés alapozását BSc szinten végző valamint a tanárszakos mesterképzések szakmai és szakmódszertani képzését ellátó Karok aránytalanul gyenge képviselettel rendelkeznek. (A Közoktatási Bizottságban sem a BTK, sem a TTK és az IK nem képviseltetheti magát, a 12-fős Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács négy PPK-s és három HÖK által delegált tagja mellett a fenti Karok egy-egy képviselővel rendelkeznek, végül a Pedagógusképzési Tanácsban ugyancsak nincsen a tanárképzés nagyobbik hányadát végző karoknak képviselője.)
Minthogy most a tanárképzéssel kapcsolatos szabályok módosulnak, javasoljuk annak megfontolását, hogy a kérdéses tanácsok és bizottságok összetétele is változzék. Mindhárom esetben javasoljuk pl. a Szenátus összetételének meghatározásakor alkalmazott „paritásos elv” érvényesítését.
Szövegszerű javaslataink egy része is ezen elvek alapján született:
1. A 3. § (3)-ban „Különös részi szabályok” helyett jobb lenne „különös rész szabályai”.
2. A 9. § (2)-ben a szakos modulok közé bekerül a tanári szakterületi modul. A következőkben azonban a szövegszerű javaslat mindenhol az „a modul” kifejezést használja. Véleményünk szerint ezt a szabályzatalkotó szándékainak árnyaltabb kifejezése érdekében pontosítani kellene. (A tanári szakterületi modulok általában több tantárgyi modulból is állhatnak. Az I. 4d javaslat szerint pl. a modulfelelősnek a szaktárgy felelősének kijelöléséről előzetesen a szakfelelőst tájékoztatni kell, a tanári szakterületi modul felelősét azonban nem. Valóban ez volt a szándék? Itt minden bizonnyal a szakterületi modul felelőséről van szó.)
3. Megítélésünk szerint a (tanári szakterületi) modulfelelősre tett javaslat elsősorban a szakmát tanító karra tartozik. Ezért nem értünk egyet az anyag ezen részével, amely szerint:
„9. § (4) A modulokért felelős oktatási szervezeti egységeket és oktatókat – a szak és a tantárgy kivételével – az adott kar kari tanácsa, a tanári mesterszak esetében a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács javaslatára a Szenátus jelöli ki.”
Nem látjuk a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács helyét ebben a pontban. A tanári szakterületi modul felelősének a kijelölése során az érintett kar tanácsa legyen a javaslattevő. Csak ebben az esetben tartjuk elfogadhatónak a 15. § (3) és 21. § (2) pontokat, amelyek a (tanári szakterületi) modulfelelősnek kiterjedt jogosítványokat biztosítanak.
4. Nem értünk egyet a Bevezetés utolsó bekezdésével, amely szerint:
„A mesterszakért felelős szervezeti egység a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, amely bizonyos általános és szakmai modulok gondozásán túl ellátja
a) a tanárképzéssel kapcsolatos közös tevékenységek (felvételi, gyakorlatszervezés és -beosztás, képesítővizsga, minőségbiztosítás) egyeztetését és biztosítja ezek egyetemi áttekinthetőségét,
b) a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács titkárságának feladatait.”
Nem látjuk ugyanis indokát annak, hogy a tanári mesterszakra felvett olyan hallgatók esetében, akiknek mindkét szakmai modulja ugyanazon karhoz kapcsolódik, a fenti feladatok egy részének elvégzéséért miért nem a szakmai képzést ellátó kar a felelős.
Ez a szabályzatmódosítási javaslat tartalmilag a 63. § (8)-ban jelenik meg. Ezért a 63.§ (8) bekezdését javasoljuk a következőre változtatni:
„A tanári mesterszak tanítási gyakorlataival kapcsolatos szervezési, koordinációs feladatokat a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács által meghatározott követelményeknek és eljárásrendnek megfelelően a PPK és a szakmai képzést ellátó kar látja el.”
„A tanári mesterszakra felvételt vagy átvételt nyert hallgató alapkara az a kar, melyet a felvételi vagy átvételi értesítésben megjelölt határidőn belül a teljesítendő modulokért felelős karok közül megjelöl. Amennyiben a hallgató határidőn belül nem nyilatkozik, akkor az alapkara a PPK.”
Ebben a javaslatban a PPK szerepének indokolatlan növelését látjuk. Az idézet utolsó mondata helyett javasoljuk: „Ha a hallgató határidőn belül nem nyilatkozik, fel kell szólítani hiánypótlásra, melyet legkésőbb a beiratkozás alkalmával meg kell tennie.”
Felvételi Szabályzat:
1. Általános rész
A 3. § (3) bekezdés szerint: „A meghirdetni kívánt alap-és mesterképzési szakok, illetve az Egyetem által önállóan indított felsőfokú szakképzések listáját a Szenátus hagyja jóvá.”
Tekintettel arra, hogy az illető képzések alapítását és indítását eleve a Szenátus hagyja jóvá, az adott évben történő meghirdetést a karok hatáskörébe célszerű utalni. A tanárszakok esetében értelemszerűen az adott kart érintő modul indításáról döntsön az illetékes kari tanács. A döntésnél figyelembe kell venni a képzési kapacitásokat és közös használatú infrastruktúra esetén előzetes karok közötti egyeztetést kell lefolytatni.
1. § (1) bekezdésben a „ kifejezett rendelkezés esetén” szövegrészt vagy pontosabbá tenni kéri, vagy törölni javasolja.
A 6. § 1. mondata helyett a következőt javasoljuk:
„A mesterképzésre történő felvételinél érvényes pontszámítás szabályait és többletpontok rendszerét a kari - tanárszak esetén az érintett szakterületi modulra vonatkozóan a modult gondozó kari - különös részek tartalmazzák, ezt a Tájékoztatóban közzé kell tenni.”
7. § (1) bekezdés helyett a következő szöveget javasoljuk:
„(1) A felvételi vizsga helyéről és idejéről a jelentkezőt a felvételi vizsgát megelőzően 30 nappal írásban értesíteni kell (behívólevél). A kiértesítés a szakot - tanárszakon modult - gondozó Kar feladata. Tanárszakok esetén az érintett Karok a felvételik időpontját és helyét egyeztetni kötelesek.
(2) A behívólevélben a jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról, különösen a következőkről
- a vizsga formája, tárgyai, helye és időpontja;
- a vizsgákhoz szükséges illetve a vizsga során használható segédeszközök;
- a szükséges igazolások felsorolása és benyújtásuk időpontja;
- az írásbeli vizsgaeredmények közzétételének módja, helye és ideje;
- a jelentkezőnek az írásbeli vizsgával kapcsolatos jogai (az írásbeli dolgozatokba való betekintés módja, helye és ideje, az észrevétel és panasz megtételének módja, a fellebbezés módja stb.);
- személyazonosság igazolására szolgáló okirat szükségessége;
- a kari felvételi szabályzat megtekinthetősége.
(3) A felvételi vizsga nem nyilvános. A kar szervezésében lebonyolított felvételi vizsgán a vizsgázókon kívül csak a Kar dékánja által adott megbízással illetve engedéllyel rendelkezők személyek vehetnek részt. A vizsgákat a kar vezetője, vagy az általa megbízott személy jogosult ellenőrizni.”
Indoklás: Az itt vázolt eljárásrendi szabályokat célszerű egyetemi szinten egységesen kezelni.
A felvételi döntésről szóló szabályzást külön paragrafusban javasoljuk megjeleníteni a következő módon:
„7/A § A Felvételi Döntés
(1) A felvételi döntésre a R. 25. §-ában foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) a kar a mesterképzésre jelentkező felvételéről szakonként – tanárszakok esetében modulonként illetve modulpáronként – egységes rangsorolás alapján dönt,
b) mesterképzés esetén a kar köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.
(2) Amennyiben a jelentkező adott bejelentkezési lapot a 25. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.”
Továbbá praktikus okokból javasoljuk a R. 25. § beidézését a szabályzatba:
237/2006 Korm. R. 25. §
(1) A
felvételi döntést
a)
a
februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb a képzés
indítása szerinti év január 15. napjáig,
b)
a
szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb a
képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig
meg kell hozni.
(2)
Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel.
(3)
A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre, és az
egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy
szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként, képzési helyenként)
egységes - a mesterképzésre jelentkezők esetében intézményi - rangsor alapján
dönt.
(4)
A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni
a)
a 10. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező
által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre
benyújtott jelentkezést is,
b)
azt a
maximális hallgatói létszámot, amelynek a képzését a felsőoktatási intézmény -
figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket - az
indítani tervezett évfolyamon vállalja,
c)
a
regisztrációs központ által megállapított intézményi kapacitást, és
d)
a Kormány
által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott
hallgatók létszámkeretét.
(5)
A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell
dönteni. A ponthatár alatti eredménnyel senki nem vehető fel, aki a ponthatárt
elérte vagy meghaladta, kötelező felvenni.
2. Kari különös rész
A Természettudományi Karra vonatkozó különös részt a Kari Tanács a szakterületi vélemények teljes körű beérkezése után a későbbiekben alkotja meg.
Általános megjegyzésünk, hogy bár a kari különös részekben figyelembe vehető a tanárszakok speciális helyzete, a tanárszakokra vonatkozó felvételi szabályokat célszerű lenne teljesen külön fejezetben összefoglalni.