A Kari Tanács 2008. június 18-i ülésén hozott határozatok 1. számú melléklete

ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosítására

 

c. előterjesztéséről

A módosítási javaslatok előtti bevezetés általános elveivel és javaslataival egyetértünk. Véleményünk szerint azonban ezek az elvek az ELTE vonatkozó bizottsági struktúrájában (Pedagógusképzési Tanács, Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács, Közoktatási Bizottság) nem valósíthatók meg. A bevezető javaslat hangsúlyozza, hogy a tanárképzés több Kar együttes feladata, ugyanakkor az irányítást és felügyeletet végző bizottságokban a tanárképzés alapozását BSc szinten végző valamint a tanárszakos mesterképzések szakmai és szakmódszertani képzését ellátó Karok aránytalanul gyenge képviselettel rendelkeznek. (A Közoktatási Bizottságban sem a BTK, sem a TTK és az IK nem képviseltetheti magát, a 12-fős Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács négy PPK-s és három HÖK által delegált tagja mellett a fenti Karok egy-egy képviselővel rendelkeznek, végül a Pedagógusképzési Tanácsban ugyancsak nincsen a tanárképzés nagyobbik hányadát végző karoknak képviselője.)

Minthogy most a tanárképzéssel kapcsolatos szabályok módosulnak, javasoljuk annak megfontolását, hogy a kérdéses tanácsok és bizottságok összetétele is változzék. Mindhárom esetben javasoljuk pl. a Szenátus összetételének meghatározásakor alkalmazott „paritásos elv” érvényesítését.

Szövegszerű javaslataink egy része is ezen elvek alapján született:

1.  A 3. § (3)-ban  „Különös részi szabályok” helyett jobb lenne „különös rész szabályai”.

2.  A 9. § (2)-ben a szakos modulok közé bekerül a tanári szakterületi modul. A következőkben azonban a szövegszerű javaslat mindenhol az „a modul” kifejezést használja. Véleményünk szerint ezt a szabályzatalkotó szándékainak árnyaltabb kifejezése érdekében pontosítani kellene. (A tanári szakterületi modulok általában több tantárgyi modulból is állhatnak. Az I. 4d javaslat szerint pl. a modulfelelősnek a szaktárgy felelősének kijelöléséről előzetesen a szakfelelőst tájékoztatni kell, a tanári szakterületi modul felelősét azonban nem. Valóban ez volt a szándék? Itt minden bizonnyal a szakterületi modul felelőséről van szó.)

3. Megítélésünk szerint a (tanári szakterületi) modulfelelősre tett javaslat elsősorban a szakmát tanító karra tartozik. Ezért nem értünk egyet az anyag ezen részével, amely szerint:

„9. § (4) A modulokért felelős oktatási szervezeti egységeket és oktatókat – a szak és a tantárgy kivételével – az adott kar kari tanácsa, a tanári mesterszak esetében a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács javaslatára a Szenátus jelöli ki.”

Nem látjuk a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács helyét ebben a pontban. A tanári szakterületi modul felelősének a kijelölése során az érintett kar tanácsa legyen a javaslattevő. Csak ebben az esetben tartjuk elfogadhatónak a 15. § (3) és 21. § (2) pontokat, amelyek a (tanári szakterületi) modulfelelősnek kiterjedt jogosítványokat biztosítanak.

4. Nem értünk egyet a Bevezetés utolsó bekezdésével, amely szerint:

„A mesterszakért felelős szervezeti egység a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, amely bizonyos általános és szakmai modulok gondozásán túl ellátja

a) a tanárképzéssel kapcsolatos közös tevékenységek (felvételi, gyakorlatszervezés és -beosztás, képesítővizsga, minőségbiztosítás) egyeztetését és biztosítja ezek egyetemi áttekinthetőségét,

b) a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács titkárságának feladatait.”

Nem látjuk ugyanis indokát annak, hogy a tanári mesterszakra felvett olyan hallgatók esetében, akiknek mindkét szakmai modulja ugyanazon karhoz kapcsolódik, a fenti feladatok egy részének elvégzéséért miért nem a szakmai képzést ellátó kar a felelős.

Ez a szabályzatmódosítási javaslat tartalmilag a 63. § (8)-ban jelenik meg. Ezért a 63.§ (8) bekezdését javasoljuk a következőre változtatni:

„A tanári mesterszak tanítási gyakorlataival kapcsolatos szervezési, koordinációs feladatokat a Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács által meghatározott követelményeknek és eljárásrendnek megfelelően a PPK és a szakmai képzést ellátó kar látja el.”

5. A 37. § (4) pontja a tervezet szerint ezt mondja ki:

„A tanári mesterszakra felvételt vagy átvételt nyert hallgató alapkara az a kar, melyet a felvételi vagy átvételi értesítésben megjelölt határidőn belül a teljesítendő modulokért felelős karok közül megjelöl. Amennyiben a hallgató határidőn belül nem nyilatkozik, akkor az alapkara a PPK.”

  Ebben a javaslatban a PPK szerepének indokolatlan növelését látjuk. Az idézet utolsó mondata helyett javasoljuk: „Ha a hallgató határidőn belül nem nyilatkozik, fel kell szólítani hiánypótlásra, melyet legkésőbb a beiratkozás alkalmával meg kell tennie.”

6. A 37. § (6) bekezdése első mondata a következő legyen: „A tanári mesterképzési szakra vonatkozóan az alábbi ügyekben a TTT állapítja meg és teszi közzé az ETR útján az egységes eljárásrendet és határidőket, és ezekről a tanárképzésben érintett karokat írásban értesíti:”

Felvételi Szabályzat:

1.  Általános rész

A 3. § (3) bekezdés szerint: „A meghirdetni kívánt alap-és mesterképzési szakok, illetve az Egyetem által önállóan indított felsőfokú szakképzések listáját a Szenátus hagyja jóvá.”

Tekintettel arra, hogy az illető képzések alapítását és indítását eleve a Szenátus hagyja jóvá, az adott évben történő meghirdetést a karok hatáskörébe célszerű utalni. A tanárszakok esetében értelemszerűen az adott kart érintő modul indításáról döntsön az illetékes kari tanács. A döntésnél figyelembe kell venni a képzési kapacitásokat és közös használatú infrastruktúra esetén előzetes karok közötti egyeztetést kell lefolytatni.

1. § (1) bekezdésben a „ kifejezett rendelkezés esetén” szövegrészt vagy pontosabbá tenni kéri, vagy törölni javasolja.

A 6. § 1. mondata helyett a következőt javasoljuk:

„A mesterképzésre történő felvételinél érvényes pontszámítás szabályait és többletpontok rendszerét a kari - tanárszak esetén az érintett szakterületi modulra vonatkozóan a modult  gondozó kari - különös részek tartalmazzák, ezt a Tájékoztatóban közzé kell tenni.”

7. §  (1) bekezdés helyett a következő szöveget javasoljuk:

„(1)           A felvételi vizsga helyéről és idejéről a jelentkezőt a felvételi vizsgát megelőzően 30 nappal írásban értesíteni kell (behívólevél). A kiértesítés a szakot  - tanárszakon modult - gondozó Kar feladata. Tanárszakok esetén az érintett Karok a felvételik időpontját és helyét egyeztetni kötelesek.

(2) A behívólevélben a jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról, különösen a következőkről

-    a vizsga formája, tárgyai, helye és időpontja;

-    a vizsgákhoz szükséges illetve a vizsga során használható segédeszközök;

-    a szükséges igazolások felsorolása és benyújtásuk időpontja;

-    az írásbeli vizsgaeredmények közzétételének módja, helye és ideje;

-    a jelentkezőnek az írásbeli vizsgával kapcsolatos jogai (az írásbeli dolgozatokba való betekintés módja, helye és ideje, az észrevétel és panasz megtételének módja, a fellebbezés módja stb.);

-    személyazonosság igazolására szolgáló okirat szükségessége;

-    a kari felvételi szabályzat megtekinthetősége.

(3) A felvételi vizsga nem nyilvános. A kar szervezésében lebonyolított felvételi vizsgán a vizsgázókon kívül csak a Kar dékánja által adott megbízással illetve engedéllyel rendelkezők személyek vehetnek részt. A vizsgákat a kar vezetője, vagy az általa megbízott személy jogosult ellenőrizni.”

Indoklás: Az itt vázolt eljárásrendi szabályokat célszerű egyetemi szinten egységesen kezelni.

A felvételi döntésről szóló szabályzást külön paragrafusban javasoljuk megjeleníteni a következő módon:

„7/A §  A Felvételi Döntés

(1) A felvételi döntésre a R. 25. §-ában foglaltakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) a kar a mesterképzésre jelentkező felvételéről szakonként – tanárszakok esetében modulonként illetve modulpáronként – egységes rangsorolás alapján dönt,

b) mesterképzés esetén a kar köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.

(2) Amennyiben a jelentkező adott bejelentkezési lapot a 25. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.”

Továbbá praktikus okokból javasoljuk a R. 25. § beidézését a szabályzatba:

237/2006 Korm. R. 25. §

 (1) A felvételi döntést

a) a februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig,

b) a szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig

meg kell hozni.

(2) Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel.

(3) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre, és az egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként, képzési helyenként) egységes - a mesterképzésre jelentkezők esetében intézményi - rangsor alapján dönt.

(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni

a) a 10. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is,

b) azt a maximális hallgatói létszámot, amelynek a képzését a felsőoktatási intézmény - figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket - az indítani tervezett évfolyamon vállalja,

c) a regisztrációs központ által megállapított intézményi kapacitást, és

d) a Kormány által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.

(5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. A ponthatár alatti eredménnyel senki nem vehető fel, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező felvenni.

2. Kari különös rész

A Természettudományi Karra vonatkozó különös részt a Kari Tanács a szakterületi vélemények teljes körű beérkezése után a későbbiekben alkotja meg.

Általános megjegyzésünk, hogy bár a kari különös részekben figyelembe vehető a tanárszakok speciális helyzete, a tanárszakokra vonatkozó felvételi szabályokat célszerű lenne teljesen külön fejezetben összefoglalni.