Eötvös Loránd Tudományegyetem                                            DT-63/2009. (T-9)
Természettudományi Kar                                                           Budapest, 2009. február 19.
Dékáni Titkárság                                                                       

Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2009. február 18-án (szerdán) megtartott üléséről

I.

A Kari Tanács a napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

II.

A Kari Tanács titkos szavazással:

Szalai Zoltán adjunktusi kinevezését a Földrajz-és Földtudományi Intézethez részfoglalkozásban, határozatlan időre 22 igen, 1 nem, 1 érvénytelen szavazattal,

Ari Eszter tanársegédi kinevezését a Biológiai Intézethez 14 igen, 9 nem, 1 érvénytelen szavazattal,

Kurics Tamás tanársegédi kinevezését a Matematikai Intézethez 24 igen, 0 nem szavazattal támogatta.

III.

A Kari Tanács titkos szavazással 22 igen, 2 érvénytelen szavazattal a Kar Nevesített Emlékérmét Závodszky Péternek adományozta.

IV.

A Kari Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül a dékánválasztást előkészítő bizottság elnökéül Nagy Károlyt, tagjainak Szalay Pétert és Jancsó Tamást választotta meg.

V.

A Kari Tanács a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását az előterjesztés szerint ellenszavazat és tartózkodás nélkül javasolja.

 

VI.

A Kari Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül felvette az Osztrák-Magyar Ásványtani és Geokémiai Műhelykonferencia rendezvényt az Eötvös Workshop in Science rendezvényei közé.

VII.

A Kari Tanács az előterjesztés szerint, ellenszavazat és tartózkodás nélkül javasolja a HKR Kari különös részének módosítását.

 

VIII.

A Kari Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül a melléklet szerint elfogadta a Kari Tanács 2009. első félévi üléstervét.

/A résszavazás eredményét a hangfelvétel tartalmazza./

IX.

a) A Kari Tanács az ELTE SzMSz 3 kötetének és azok mellékleteinek módosítását a következő észrevételekkel támogatta:

1   az SzMSz I. kötet 35. §-ában a ,,B” változattal ért egyet.

2   az SzMSz I. kötet 72. §-ában a b) pontban szereplő megfogalmazást pontosabbá kéri tenni, mert így azokat az eseteket is lefedi, amikor valamely Kar saját bevétele terhére kíván önrészt biztosítani.

3   az SzMSz II. kötet 95. § (6) bekezdés a) részben nem tisztázott, hogy a javasolt megosztás mennyiben előnyösebb a jelenleginél, a b) részben javasolt módosítást a Kari Tanács nem támogatja. Helyette azt javasolja, hogy a Szenátus évente, a költségvetési tárgyévet megelőző évi utolsó ülésén dönt az Eötvös Kiadó számára juttatandó támogatás teljes összegéről és annak kari bontásáról. A Karok – a szabályzat különös részében meghatározott módon – a tárgyév február 28-ig megadják, hogy ennek fedezetét a jegyzettámogatási normatíva terhére vagy más forrásból kívánják biztosítani.

4   Az SzMSz III. kötet 83. § (5) bekezdésében javasolt módosítást a rektori megbízásra vonatkozóan nem támogatja. Ez egyébként is ellentmondásban van az SzMSz I. kötet 74. § (6) bekezdésben foglaltakkal. Egyidejűleg javasolja az SzMSz I. kötet 74. § (6) bekezdésének olyan módosítását, hogy a rektor megbízása legfeljebb négy évre szól…………egy ízben legfeljebb újabb négy évre…………megbízható, valamint az SzMSz III. kötet 83. § (5) bekezdését: A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt megbízás 4 évre szól és egy ízben újabb négy évre hosszabbítható meg.

5   az 5. sz. mellékletben a ,,pályázat közzétételének helye” rovatból, ahol az Okt. és Kult. Közlönyben pályázni kötelező (pl: dékán, dékánhelyettes), illetve belső vezetői pályázatoknál (pl: intézeti tanszékvezető) a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ törlését kérjük. Ugyancsak ebben a mellékletben a szakkollégiumi igazgató esetében, véleményező testületként a szakkollégiumi Hálózati Tanács is szerepeljen.

/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A részszavazás eredményét a hangfelvétel tartalmazza./

b) A Kari Tanács az Egyetem könyvtári hálózata átalakításának koncepciójáról, annak elfogadása mellett, a következő megállapításokat tette:

1        A hosszú előkészítési, egyeztetési folyamat eredményeként megszületett koncepció jól strukturált. Helyzetértékelő áttekintést, az általános célokat és konkrét feladatokat megfogalmazó javaslatokat, valamint az egyetemi könyvtári egységek működését tényszerűen is bemutató statisztikai mellékletet tartalmaz.

2        A már az Általános bevezetőben megjelenő helyzetértékelési megállapítások középpontjában a széttagoltság csökkentésének kérdésköre, célja áll. Tulajdonképp erre fűződnek fel a bemutatott nemzetközi és hazai nagyegyetemi könyvtári működési modellek is. E példák is mutatják, hogy bár feltartóztathatatlan törnek előre az információs, informatikai eszközök nyújtotta szolgáltatások a könyvtári működésben is, a földrajzi-fizikai elérhetőség, közelség fontos előny. Esetünkben az ELTE rendkívüli szakmai sokszínűsége, a nagyvárosi elhelyezkedés, a belátható időn belül nem változó földrajzi szétszórtság okán csak erős korlátok közötti analógiákat képeznek a bemutatott megoldások.

3        A külföldi példák kapcsán vetődik fel, hogy a koncepciónak tartalmaznia kellene a hazai és külföldi egyetemek könyvtáraival való együttműködést mind stratégiai célt. Ez jelenthetné pl. a fejlesztések összehangolását, egymás adatbázisai használatának feltételeit.

4        A széttagoltságot oldandó a TTK támogat minden olyan könyvtárszakmai törekvést (integrált könyvtári rendszer, feldolgozási, módszertani, információs, egyetemen belüli használati-kölcsönzési nyitottság), amely a különböző könyvtári egységek használatát minden egyetemi polgár számára megkönnyíti. Bármifajta integráció azonban csak a központosítás és az önállóság kényes egyensúlyának fenntartásával vezethet fenntartható eredményre. A TTK – komoly viták közepette, nem könnyű döntéseket hozva, a Kari Könyvtár létrehozásával - a maga területén megtette a könyvtárszakmai szempontból indokolt, legfontosabb integráló lépést (ezt visszaigazolja, hogy a koncepcióban már olvasható konkrét, határidőhöz kötött intézkedési lépésekben a kar nevesítetten nem szerepel).

5        A TTK kari könyvtára ma is nyitott az egyetem más karainak hallgatói és oktató előtt is, a kölcsönzésben, könyvtárhasználatban. E tekintetben a ma nem minden viszonylatban létező kölcsönösséget elvárjuk. Számos hallgató több karhoz, szakhoz kötődik tanulmányai során, s a képzési tartalomban is vannak olyan tárgyak, amelyek anyagát – a párhuzamos, pazarló könyvrendeléseket is elkerülendő – a szakmailag legilletékesebb könyvtárban ésszerű biztosítani.

6        A koncepció javaslatot tesz az egyetemi könyvtárügy irányító és döntéshozó rendszerének átalakítására, az egyetemi irányítás más területein tulajdonképp példa nélküli kettős (13 fős bizottság és 18 fős tanács) testületi rend megteremtésére. Ha ezekhez hozzávesszük – az egyetemi és kari általános jogkörű döntéshozó testületeket nem említve - a nagyobb karokon működő könyvtári bizottságokat, akkor minden bizonnyal a könyvtárügy válhat az egyetem egyik irányító testületekkel legjobban ellátott területévé. Nem igazán belátható, hogy e horizontálisan és vertikálisan is tagolt struktúra miként segítheti a széttagoltság csökkenését.

7        A Könyvtári Tanács javasolt összetétele a jelenlegi egyetemi gyakorlatban példátlan, hisz benne egyetlen szervezeti egység (az Egyetemi Könyvtár) 8 munkatársa is tag. Ezt a kar nem tartja elfogadhatónak. Ugyancsak nem ért egyet a kar a tanács jogkörei kapcsán említett főigazgatói egyetértési joggal a kari könyvtárak vezetőinek kinevezésében, továbbá a 3.2 pont (könyvtári Tanács) 2 b)-e) pontjait túlzónak tartja. A 3.1. pontban nyilvánvalóan helytelen, hogy az EKB a Költségvetési Bizottsággal együtt határozza meg az Egyetemi Könyvtár éves költségvetését.

8        A koncepció nem foglalkozik az egyetemi könyvtárügy pénzügyi, költségvetési kérdéseivel (egyetlen, óvatosan megfogalmazott elemként az Egyetemi Könyvtár épületének átalakítása azonban ide köthető). Nem hallgatható el ugyanakkor, hogy ez a kérdéskör – bár a mindennapi könyvtárhasználókat ez aligha érdekli – visszatérő, esetenként az egyes egységek működését szinte ellehetetlenítő feszültségpontja a könyvtárügynek. Bizonyos momentumokban a megnehezedett financiális feltételek (pl. az online-adatbázisok támogatásainak csökkenése, a folyóiratelőfizetési költségek növekedése, de hozzá tehetjük ehhez a könyvtárosok méltatlan anyagi, bérezési pozícióját is) karunkat különösen érzékenyen érinti, ami, ha e feltételekben nem történik elmozdulás, ugyan kényszerű, de radikális döntésekhez (pl. előfizetések lemondása) vezethet.

9        A statisztikai melléklet adataihoz annyi hozzáfűzhető, hogy mivel (érthetően) e pillanatban éves, teljes adatok csak 2007-ről állnak rendelkezésre, bizonyos paraméterek – például az állomány feldolgozottsága, legalábbis a TTK esetében – az előterjesztésnél kedvezőbbek, köszönhetően a 2008-ban elvégzett munkának, amelyhez nem kapcsolódott az előterjesztésben említett, a még hátralévő munkákat más egységek esetében ösztönözni hivatott egyetemi támogatás. A 12. táblázatban közölt hallgatói létszámok helyett az előterjesztés témaköréhez jobban illeszkedne az egyetemi (kari stb,) könyvtárakba beiratkozott hallgatók és külső olvasók adatainak közlése, ha erre mód van.

Végül javasolja az előterjesztés III. fejezetében a középtávú célok felsorolásának második francia bekezdésében……….,, fejlesztése intézeten belüli átcsoportosítással” szöveget.

/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A résszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza./

 

 

X.

Bejelentések

A dékán bejelentette, hogy:

·       Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Pázmány Péter felsőoktatási díját kapta Medzihradszky Kálmán professor emeritus,

·       Szent-Györgyi Albert díjat kapott Frank András és Petz Dénes egyetemi tanár,

·       Kovács Mihály tudományos főmunkatárs a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány és az MTA Talentum díját kapta élettudományi kategóriában, Farkas Illés pedig természettudományi kategóriában,

·       Rényi Kató díjat kapott Pluhár Gabriella V. éves matematika-angol szakos hallgató, Patai László díjat kapott Máté András doktorandusz hallgató, Farkas Gyula díjat kapott Izsák Ferenc és Sikolya Eszter,

·       A TTK Emlékérmét adományozta Mezei Istvánnak és Szilágyi Tivadarnak,

·       A Kari Tanács következő ülése 2009. március 18-án lesz,

Nagy Béláné bejelentette, hogy január 30-án Mauritz Béla Emléknapot tartottak, a Kar honlapján megtekinthető.

kmf.


Michaletzky György s.k.
dékán

Kisfaludy Gyula s.k.
a Kari Tanács titkára