Eötvös Loránd Tudományegyetem DT-550/2009.
(T-9)
Természettudományi Kar Budapest,
2009. október 22.
Dékáni Titkárság
Emlékeztető és Határozatok
a Kari Tanács 2009. október 21-én (szerdán) megtartott üléséről
I.
A Kari Tanács a napirendet ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
II.
A Kari Tanács titkos szavazással:
Csiszár Villő adjunktusi kinevezését a Matematikai Intézethez 25 igen, 0 nem, 2 érvénytelen szavazattal,
Iván Gábor tanársegédi kinevezését határozott időre, részfoglalkozásban a Matematikai Intézethez 27 igen 0 nem,
Bánréviné Finta Viktória tanársegédi kinevezését részfoglalkoztatásban a Fizikai Intézethez 26 igen 0 nem, 1 érvénytelen,
Machon Attila tanársegédi kinevezését részfoglalkoztatásban, határozott időre a Fizikai Intézethez 27 igen 0 nem,
Simon Szilvia tanársegédi kinevezését a Földrajz-és Földtudományi Intézethez 27 igen, 0 nem,
Horváth Péter tanársegédi kinevezését határozott időre a Biológiai Intézethez 26 igen, 0 nem, 1 érvénytelen szavazattal támogatta.
Korándi József részfoglalkozású műszaki tanári kinevezését a Matematikai Intézethez 27 igen, 0 nem szavazattal támogatta.
III.
A Kari Tanács a Doktori Tanács összetételét az alábbiak szerint módosította:
Turányi Tamás egyetemi tanár, szavazati jogú tag, Szabó Csaba docens, a Tanács póttagja lett.
/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta./
A Földrajz-és Földtudományi Szakterületi Habilitációs Bizottságba — titkos szavazással — Szabó József egyetemi tanárt választotta.
/A Kari Tanács a határozatot 27 igen, 0 nem szavazattal hozta./
IV.
A Kari Tanács — titkos szavazással — a következő véleményt alakította ki a tiszteletbeli doktor és professzor cím adományozásáról:
Első szavazás:
Alexander Schrijver 13 igen, Peter Meusburger 13 igen. 1 szavazat érvénytelen volt.
Második szavazás:
Alexander Schrijver 12 igen, Peter Meusburger 14 igen. 1 szavazat érvénytelen volt.
V.
A Kari Tanács titkos szavazással az alapszakok szakfelelősi feladatainak ellátásával a következő oktatókat bízza meg:
Fizika alapszak:
Kémia alapszak: Szepes László egyetemi tanár 27 igen, 0 nem,
Környezettan alapszak: Weiszburg Tamás egyetemi docens 24 igen, 3 nem
VI.
A Kari Tanács a
/A Kari Tanács a
határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta./
VII.
A Kari Tanács a HKR Kari különös részének módosítását a következők szerint fogadta el:
1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) 528. § kiegészül egy új (7)-(8) bekezdéssel:
„528. § (7) A más hazai felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzés esetén a szakirány-választást a szakirányon folyó tanulmányok megkezdését megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell bejelenteni a hallgató anya-egyetemén illetékes tanulmányi osztályon. A szakirány-választás elfogadásáról a közös képzésben résztvevő intézmények egyenlő számú képviselőjéből álló külön bizottsága dönt, az anya-egyetem tanulmányi osztálya a szorgalmi időszak kezdetéig értesíti erről a hallgatót.
(8) A más hazai felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzés esetén a szakirány-választás feltételeit (a hallgató tanulmánya során elért osztályzatai, egyes tárgyakat – a szakiránytól függően – a jelen paragrafus (7) bekezdésében meghatározott külön bizottság döntése alapján egyenlően vagy különbözőképpen súlyozva) a félév 4. hetének végéig közzé kell tenni az egyetemen hatályos tájékoztatási szokásokat, előírásokat követve.”
„ad 75 § (1)
548/A. § Közös képzés esetén a végbizonyítvány kiadásának további feltétele, hogy a hallgató a közös képzésben részt vevő egyetemeken együttesen szerzett kreditjeinek száma ne legyen kisebb mint a szak képzési tervében előírt kreditek 2/3-a.”
„552. § (2) Közös képzés esetén a szakdolgozatot a közös képzésben részt vevő intézmények egyenlő számú képviselőjéből álló külön bizottság felkérése alapján egy belső és egy külső szakértő értékeli, javaslatot téve a minősítésre.
(3) Közös képzés esetén a szakdolgozat érdemjegyét a záróvizsga-bizottság állapítja meg, a szakdolgozat bírálóinak véleménye alapján.”
„554. § (3) Közös képzés esetén a záróvizsga-bizottságban a közös képzésben részt vevő intézmények mindegyike képviselteti magát.”
„555. § (3) Közös képzés esetén az oklevél minősítése az alábbi tételek átlagából adódik:
a szakdolgozat bírálatára kapott érdemjegy
a szakdolgozat védésére kapott érdemjegy
a képzési terv által meghatározott egyéb érdemjegyek kreditekkel súlyozott átlaga,
a záróvizsga szóbeli részén kapott érdemjegyek kétszeres súllyal.
(4) Közös képzés esetén az oklevél minősítése az alábbi határértékek figyelembevételével történik:
– kiváló, ha az átlag 4,81-5,00
– jeles, ha az átlag 4,51-4,80
– jó, ha az átlag 3,51-4,50
– közepes, ha az átlag 2,51-3,50
– elégséges, ha az átlag 2,00-2,50.
(5) Közös képzés esetén kitüntetéses oklevelet kap az a
hallgató, aki a záróvizsgán jeles eredményt ért el, az érdemjegyei között
nincsen négyesnél alacsonyabb, ezek számtani átlaga legalább 4,51.”
„ad 139. §
580/A. § Közös képzés esetén, ha a hallgatói ügyekben való során olyan döntést kell hozni, amely érinti a képzésben részt vevő másik egyetemet is, akkor a döntés meghozatala előtt meg kell kérni a másik egyetem álláspontját is.”
„ad. 172. §
580/B. § Közös képzés esetén a hallgatóval kapcsolatos fegyelmi eljárásban eljáró fegyelmi testületbe a közös képzésben részt vevő mindegyik felsőoktatási intézmény képviselőjét is – tanácskozási joggal – meg kell hívni.”
/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta./
VIII.
A Kari Tanács a Kari
Szervezeti és Működési szabályzatát a következők szerint javasolja módosítani:
Az elmúlt időszakban
bekövetkezett változások, (egyetemi szabályzatok, rektori utasítások)
megkívánják a Kari SzMSz szövegének értelemszerű módosítását:
Javasolt változtatások: / kiemelve/
I.
kötet 22. § (4) bekezdés kiegészül r) Kari szinten felügyeli a selejtezést
22.
§ (3) b) ,,Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központtal” helyett ,,Pályázati és Innovációs Központtal”
28. § (1) bekezdés h) pontja kiegészül:
javaslatot tesz….vas, rubin és platina
25. §. (4) bekezdés e) pontjában a
Környezettudományi ,,Iskola”
igazgatója helyett: Centrum.
35. §. Kreditátviteli
Bizottságban a Környezettudományi ,,Iskola” helyett: Centrum.
A Doktori Tanácsról szóló szöveg a következők szerint módosul:Doktori Tanács (KDT) 23 tagból és elnökből áll. Szavazati jogú tagjai a doktori iskolák (Biológia, Fizika, Földtudományi, Kémia, Matematika, Környezettudományi) vezetői, továbbá doktori iskolánként két fő, akiket az intézetek tanácsai (a Környezettudományi DI iskola esetében a Környezettudományi Centrum tanácsa) jelölnek.
A KDT további egy tagját a doktori
képzésben részt vevő hallgatók választják meg. További, két külső tagjára a
tanács elnöke tesz javaslatot. Tanácskozási joggal tagja a tanácsnak a
A Tanulmányi
és Oktatási Bizottságról és a Jegyzet
Bizottságról szóló rész kiegészül mindkét helyen: A Környezettudományi
Centrum képviselője tanácskozási joggal állandó meghívott.
37. § (2) bekezdésében a Környezettudományi
,,Iskola” kifejezés helyett Centrum. III. kötet
10. § kiegészül: A jogszabályok pályázati kötelezettséget
előírhatnak.
11. § (2) bekezdéséből az ,,Ettől el lehet tekinteni, ha újabb megbízásra nincs lehetőség (65. életév, vagy egyéb körülmények)” törlendő.
17. §. (2) A Professor
Emeritus címre vonatkozó intézeti, illetve önálló tanszéki javaslatokat
véleményezi a Kar Tudományos Tanácsa is.
20 §. (4) bekezdés kiegészül: ………..vas,
rubin, illetve platina
a)……..aki 50,
60, 65, 70 vagy 75………
Az ELTE SzMSz I. kötet 1 sz. melléklet II. fejezet Természettudományi
Kar, Kari Munkacsoportjairól Környezettudományi ,,Iskola” helyett Centrum.
/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A résszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza./
IX.
A Kari Tanács a
Szenátusi előterjesztéseket a következők szerint véleményezte:
a) ELTE Habilitációs Szabályzat:
Az 1. ponthoz javasolt módosítás támogatható.
Az 1. ponthoz további módosítási javaslat:
12. § (2) Az EHB elnökét, tagjait és póttagjait a karok
javaslata és a Szenátus véleménye alapján az ELTE rektora három évre bízza meg.
helyett
12. § (2) Az EHB tagjait és póttagjait a karok javaslata és a Szenátus véleménye alapján az ELTE rektora három évre bízza meg.
A módosító javaslat 2.- 4. pontjai támogathatók.
Az 5. ponthoz javasolt módosítás:
Az EHSZ 2. sz. függelékében „A kérelemhez csatolandók” felsorolásánál a 7., 9., 10. és 12. francia bekezdések mindegyikében jelenjen meg az elektronikus formában való beadás, illetve a Természettudományi Karnál mindig 7 kinyomtatott formájú beadandó példány szerepeljen az alábbiak szerint:
7…… )
- részletes szakmai önéletrajz (elektronikus formában, valamint 3 kinyomtatott példány a Bölcsész Karon, 7 példány a Természettudományi és az Informatikai Karon)
9…… )
- a habilitációs és a tudományos előadás vázlata (legalább két habilitációs és egy tudományos előadás témavázlatának beadása kötelező) (elektronikus formában, valamint 3 kinyomtatott példány a Bölcsész Karon, 7 példány a Természet-tudományi és az Informatikai Karon)
10…… )
- a pályázó által készített, a doktori fokozat …………. tézisekben összefoglalja (elektronikus formában, valamint 3 kinyomtatott példány a Bölcsész Karon, 7 példány a Természettudományi és az Informatikai Karon)
12…… )
- a doktori fokozat megszerzése óta ………… hivatkozási jegyzéke (elektronikus formában, valamint 3 kinyomtatott példány a Bölcsész Karon, 7 példány a Természettudományi és az Informatikai Karon)
További megjegyzések:
1. Aggályos, hogy az egyetemi SZMSZ-ben a rektorhelyettesi megbízás feltételeként főiskolai tanári, illetve egyetemi docensi kinevezés szerepel így elképzelhető, hogy nem habilitált oktató lenne az EHB elnöke.
2. Ellentmondás található az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökére vonatkozóan a Habilitációs Szabályzat 8. § (3) pontja, a 12. § (3) pontja, valamint az SZMSZ 80. § (2) pontja között az alábbiak szerint:
Habilitációs Szabályzat / Általános szabály / Habilitációs testületek c. rész
8. § (3) pont:
A habilitációs testület elnöke egyetemi tanár.
Habilitációs Szabályzat / Elnökre vonatkozó szabály / Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHB) c. rész 12. § (3) pont:
Az EHB elnöke az általános rektorhelyettes, további …
SzMSz 80. § (2) pont:
Rektorhelyettesi megbízást egyetemi, illetve főiskolai tanár, valamint egyetemi docens kaphat.
/A Kari Tanács a
határozatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta. A résszavazás eredményét
a hangfelvétel tartalmazza./
b) ELTE SzMSz I. kötet 5. sz. melléklete,
II. kötet
A Kari Tanács észrevételei a következők:
I. 2) SzMR 99. § (2) bekezdés szövegében javasolja ,,egyetemi, főiskolai tanárok”, illetve ,,egyetemi, főiskolai docensek”
illetve: ,,Karonként” helyett: ,,a Kar vezetője által”
I. 4) SzMR 110. § (2) bekezdés
,, egy-egy tagját a Karok” helyett: ,,egy-egy tagját a Kar vezetője”
I. 6) SzMR 128. § (3) bekezdésében Oktatási Igazgatósága, illetve: esetében, a Pedagógusképzési…
I. 9) A javasolt módosítást nem támogatja.
/A Kari Tanács a
határozatot 1 nem, 1 tartózkodás mellett hozta. A résszavazások eredményét a
hangfelvétel tartalmazza./
c) ELTE idegennyelvű képzés
képzési koncepció
Általában egyetértünk azzal, hogy szükséges egy általános koncepció kialakítása az ELTE-n. Az előterjesztett koncepció azonban túl általános, a már működő képzési formák tanulságait nem mindenhol veszi figyelembe. Aránytalanul foglalkozik az Erasmus programmal, és nagyon elnagyoltak a fizetős képzéssel foglalkozó fejezetek.
Az Erasmus programot és a külföldi diákok fizetős képzését külön kell választani, külön koncepciót kell kialakítani a két képzési formáról.
A megoldandó feladatokhoz képest a forrásoldal elégtelen.
(Pl. az akcióterveben - 7. oldal táblázata - hirdetésekre ELTE szinten szánt
évi
Legnagyobb érdemi kifogásunk, hogy egy ilyen feladatot - más egyetemek sikeres példáját követve – professzionális üzemeltető cégre kellene bízni, mert az iratban több helyen olvasható megfogalmazás, hogy ez mindenkinek a feladata, ami így ahhoz vezet, hogy senki sem érzi benne a saját felelősségét.
Így nem is érthető, hogy mi az alapja a Preambulumban emlegetett „piacvezető” szerepünknek”. Az idegennyelvű képzésben számos más hazai egyetem előttünk jár éppen a professzionális piackutatásnak köszönhetően.
Komolyan fizetőképes külföldi hallgatók fogadásához infrastruktúra szükséges (modern, egyágyas kollégiumok, menzák), ezt az igényt az ELTE jelen helyzetében nem tudja mindenütt kielégítnei.
Egyetértünk az ETR angol nyelvű továbbfejlesztésének szükségességével. A TTK-n az idegennyelvű képzés gyakorlatilag angol nyelvű képzést jelent. (A Semmelweis Egyetemmel való együttműködés kapcsán van valamennyi német nyelvű képzés is, de ez a SE által szervezett.)
Különösen fontosnak tartjuk a következőt (6.oldal): Érdemes a már meglévő munkaköri leírásokra alapozva felkérni az idegennyelvű képzés oktatóit, és a jövőben készítendő munkaköri leírások alapelemeként megfogalmazni az idegennyelvű képzésben való részvétel lehetőségét, kötelességét; esetleg kari vagy egyetemi szinten egységesen szabályozni ezt a kérdést.
Ezzel kapcsolatban azonban el kell dönteni, hogy a ténylegesen többletmunkát és nagyobb tudást igénylő idegen nyelvű képzést hogyan honorálja az egyetem. Különösen a bevezetés időszakában.
Jelenleg a TTK-ra főként fejlődő országokból érkeznek hallgatók, akiknek szakmai és (angol) nyelvi előképzettsége nagyon heterogén. Emiatt szükségesnek tartjuk, hogy a beérkező hallgatók előképzettségét ismerjük meg, és szükség esetén egy éves előkészítő kurzusokat tartsunk számukra.
A távlati célok érdekében szükséges kis létszámú képzést is felvállalni, de ehhez megfelelő materiális hátteret kell biztosítani. Az 1 oktató/1 hallgató arány hatékony ugyan, de nagyon gazdaságtalan (különösen laboratóriumi munka esetén). Hosszú távon ez nem vállalható.
Érdemes lenne külön fejezetet szentelni a koncepcióban a
határon túli magyarok számára nyújtandó képzésnek: az
Mivel a sikeres idegen nyelvű képzéshez nemcsak „elkülönített, külön státusokkal és feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek”, hanem megfelelő oktatói létszám is szükséges, javasoljuk, hogy az idegen nyelvű képzésből befolyó összeg egy része fordítódjék új oktatói státusok létesítésére.
A TTK saját tapasztalatokon alapuló idegen nyelvű képzési stratégiai elképzelésekkel is rendelkezik, amelyeket kellő részletességgel Kovács Attila (Biológiai Intézet) foglalt össze, és ebből a legfontosabbnak gondolt intézkedéseket soroljuk fel nyolc pontban:
1. Ki kell alakítani a tandíjas idegen nyelvű képzés szervezett, célszerűen tagolt és összehangolt módon működő stabil rendszerét.
A célszerű mértékben el kell különíteni és a meghatározott szinteken biztosítani kell a felvételt megelőző és azt követő szervezési és oktatási feladatok elvégzésének stabil személyi és adminisztratív hátterét. El kell érni, hogy az adott teendőkkel megbízott munkatársak ezt a feladatot ne mellékes nyűgként kezeljék és ilyen jellegű munkájuk az őket irányító vezetőktől megfelelő elismerést kapjon.
2. El kell készíteni (ha még nincs ilyen) és folyamatosan frissíteni az egyes képzésekre vonatkozó honlapokat a következő tartalommal: A programért gyakorlati szempontból felelős kapcsolattartó személy neve és elérhetősége (email, telefon, fax), a program átfogó és kellő mélységű ismertetése, a jelentkezési és beiskolázási folyamat és az ahhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenység leírása és útmutatás a gyakorlati lépésekről, és letölthető jelentkezési lap.
A koncentrált marketing akció megalapozásaként az erre érett szakok bevonásával készüljön értékesítési terv. Ebben az ajánlott programok mellett szerepeljenek, a megnyerni kívánt célcsoportok és az akció módszerei. A terv szerves részeként kell meghatározni annak az egyetemi költségvetésben megjelenő financiális forrását.
Az akció tapasztalatai alapján kerüljön sor a piacképesnek mutatkozó programokat a folyamatosan profitabilis szinten tartó tevékenység feltételeinek meghatározására.
3. Történjék meg annak felmérése, hogy mely szakoknak milyen tervei vannak az értékesíthetőség szakaszába való eljutásra.
4. Folyamatosan nyomon kell kísérni, hogy országos, vagy európai pályázati források bevonhatók-e a tandíjas képzés fejlesztésébe. Ha vannak ilyenek akkor pályázni kell.
5. Különös figyelmet kell fordítani a minőségi szálláskínálatra és kapcsolódó szolgáltatásokra. Ezeket mint a piaci vonzerő lényeges tényezőjét kell kezelni és emiatt önköltségi vagy ahhoz közeli áron kell kínálni.
6. Kiemelt figyelmet kell fordítani a tandíjas hallgatókkal való oktatáson kívüli foglalkozásra. (A magyarországi életre való berendezkedés megkönnyítése végett.)
Konkrét megjegyzések az előterjesztéshez:
A Preambulum 3. mondatához az alábbi beszúrást javasoljuk:
“E folyamattal egy időben erősödik Magyarországon a felsőoktatási intézmények piaci versenye, amit csak fokoz a demográfiai és gazdasági okokból - bizonyos szakokon -csökkenő hallgatói létszám.”
Az 1.3 pontból hiányzik az Erasmus program keretében meghirdetett biológus tárgyak említése. A biológus oktatók sok éve évente több Erasmus-os hallgatót oktatnak angol nyelven. A teljes tantárgyi listából válogatnak az ideérkező hallgatók. Általában a fizetős külföldi hallgatók óráira járnak be az Erasmus-os hallgatók.
/A Kari Tanács a határozatot ellenszavazat nélkül 2 tartózkodás mellett
hozta. A résszavazások eredményét a hangfelvétel tartalmazza./
X.
Bejelentések
A dékán bejelentette,
hogy:
· Oravecz János a Kar nyugalmazott adjunktusa
elhunyt.
· MAB Plénuma akkreditálta a biológia, a
fizikai, a kémia, a földtudományok, a matematika doktori iskolákat. A
környezettudományi iskola akkreditációja még folyamatban van.
· A Kari Tanács következő ülése 2009. november
18-án lesz.
Homonnay Zoltán dékánhelyettes bejelentette,
hogy:
· Országos Diákoktatási programot indít a Kar.
A programhoz további javaslatokat kér október 29-ig.
Pálfia Zsolt az FDSz képviseletében
bejelentette, hogy:
·
Az FDSz
ELTE szervezete eredményes tanácskozást tartott, amelyen részt vettek az
egyetem vezetői is.
kmf.
|
Kisfaludy Gyula
s.k. |
|