Határozat a Vegyész (osztatlan), továbbá a Vegyész és az Anyagtudomány mesterszak képzési tervének módosításáról

 

 

A Kari Tanács az alábbiak szerint módosítsa a Vegyész (osztatlan), továbbá a Vegyész és az Anyagtudomány mesterszak képzési tervét.

 

A Vegyész (osztatlan) és a Vegyész mesterszakot érintő változások:

 

Mészáros Róbert tárgyfelelős indítványára a „Polielektrolitokat és tenzideket tartalmazó rendszerek gyakorlati alkalmazásai” című előadás (Vegyész MSc kv2n9p57 és az „osztatlan” képzésben speciál kollégium: kvvn9360) megszűnik.

                                                        

Hudecz Ferenc tanszékvezető indítványára az „Analógián alapuló gyógyszerkutatás” című előadás (Vegyész MSc kv2n9o22, tárgyfelelős: Deckerné Majer Zsuzsa) megszűnik.

                                                          

 „Elektrokémiai fémleválasztás” címmel új speciális kollégium kerül meghirdetésre a Vegyész mesterszakon. Tárgyfelelős és előadó: Péter László (MTA SZFKI). Heti 2 óra, 2 kredit. (tematika mellékelve)                                       

                                                                                                                     

 „NMR operátori ismeretek” címmel új speciális kollégium kerül meghirdetésre a Vegyész mesterszakon. Tárgyfelelős és előadó: Rohonczy János egyetemi docens, Kémiai Intézet. Heti 2 óra, 2 kredit. (tematika mellékelve)  

                                                               

„X-Ray Crystallography Practical” címmel új speciális kollégium (laboratóriumi gyakorlat) kerül meghirdetésre a Vegyész mesterszakon, angol nyelven. Tárgyfelelős és előadó: Harmat Veronika, adjunktus, Kémiai Intézet. Heti 2 óra, 2 kredit. (tematika mellékelve)

                                                                

 „Számítógépes méréstechnika- elektronikai, informatikai és méréselméleti alapok” címmel új speciális kollégium (laboratóriumi gyakorlat) kerül meghirdetésre a Vegyész mesterszakon. Tárgyfelelős és előadó: Szalma József nyug. adjunktus. Heti 1+2 óra, 3 kredit. (tematika mellékelve)

Ezzel párhuzamosan a korábbi „Számítógépes méréstechnika speciális kollégium” megszűnik.

                                                             

 „Általános kémia szeminárium: túl az alapokon II." speciális kollégium kerül meghirdetésre.

Előadó: Szalay Roland, adjunktus, heti 2 óra, 2 kredit; (tematika mellékelve)

                                        

Az új tárgyak bevezetésének indoklása:  kínálatbővítés.

 

Az Anyagtudomány mesterszakot érintő változások:

Az Anyagtudomány mesterszakon az ffkn4a06 „Fizika laboratórium” tárgy új neve: „Alapozó Fizika Laboratórium”.

Indoklás: a Fizikai Intézet képzéseiben 3 hasonló nevű tárgy szerepelt A könnyebb azonosíthatóság kedvéért az eltérő nevek szerencsésebbek.

A változtatások a 2011/2012-es tanév őszi félévétől lépnek életbe.

 

Budapest, 2011. december 16.

 

                                                                                              Michaletzky György

                                                                                                          dékán

 

 

 

Tantárgyi Adatlap

és tantárgyi követelmények

2010-2011.

Tantárgycím: Elektrokémiai fémleválasztás

2.

Tantárgy kódja

Szemeszter

Követelmény

Kredit

Nyelv

Modul/szakirány

 

 

3-tól

kollokvium

2

magyar

kémia*

*Kémia BSc, Vegyész MSc, Kémia MA

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék:

Dr. Péter László (MTA SZFKI) (Konzulens: Dr. Láng Győző, Kémiai Intézet)

 

4. A tantárgy előadója:

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Péter László

tud. fmts.

MTA SZFKI

 

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít:

Általános kémia, szervetlen kémia, fizikai kémia, elektrokémia, matematika (analízis és statisztika legalapvetőbb fogalmai)

 

6. Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend:

Általános kémia, fizikai kémia I. és II.

 

7. A tantárgy célkitűzése:

A fizikai kémiai és elektrokémiai alapismeretekre építve megismertetni a hallgatóságot az elektrokémiai fémleválasztáshoz és az ahhoz kapcsolódó jelenségkörhöz (pl. árammentes leválasztás) kapcsolódó alapvető tudományos és technikai kérdésekkel, alapkutatási irányokkal, felhasználásokkal.

 

8. A tantárgy részletes tematikája:

Az elektrokémia alapvető fogalmai. Történelmi terminológia: túlfeszültség stb. Elektródok osztályozása különféle szempontok szerint.

Statikus és dinamikus módszerek, állandósult állapot és egyensúly. Inert, ideálisan polarizálható és reaktív elektródok. Az egyes elektródok alkalmazási tartománya. Felületi és tömbfázissal kapcsolatos folyamatok. Előleválás és tömbi leválás. Az elektródok méretének hatása az észlelt áram-potenciál görbékre. A szabályozott elektromos paraméter a leválasztás során. Cellák, elektródgeometriák, ohmikus kompenzáció lehetőségei.

Az elektrokémiai stablitási diagramok és használatuk. A víz stabilitása: kinetika és termodinamika.

A fémoldódás és fémleválasztás leírásának legalapvetőbb esetei. Csereáram meghatározása. A polarográfia alapjai. Az amalgám formájában és önálló szilárd fázisban történő leválás közötti különbségek. Az elektrolit vezetésének szerepe.

Összetett leválási és oldódási mechanizmusok, a diffúzió és az abszorpció szerepe.

Összetett mechanizmusok kutatásának eszközei: forgó korongelektród, forgó gyűrűs korongelektród, impedancia módszer. Tűszondás módszerek. A leválasztott fémek vizsgálata: röntgendiffrakció, pásztázó elektronmikroszkópia, transzmissziós elektronmikroszkópia. Az in situ vizsgálatok lehetősége, kvarckristály-mikromérleg.

Néhány alapvető fémoldódási és fémleválási mechanizmus: Cu oldódása és leválása szulfátos és kloridos közegben, vas oldódása, nikkel leválasztása, króm leválasztása kromátoldatból, cink leválasztása. A mikroelektronikai iparban alkalmazott leggyakoribb leválasztási folyamatok.

A pH szerepe a leválasztásokban. Mellékreakciók. Oszcilláció elektrokémiai leválasztás során.

A fémoldódás és fémleválás mikroszkopikus vonatkozásai. Leválasztás a kinetikai és diffúziós rezsimben. Kristálylapok eltérő viselkedése, dendrites növekedés. A felület durvaságának változása a leválasztás során. Skálaanalízis.

A hordozó szerepe. Nukleáció típusai, Scharifker-Hills analízis. Textúra. Hordozómentes leválasztás.

Az oldat komponenseinek (adszorbensek, felületaktív anyagok) hatása és a komplexképzők szerepe a leválás folyamatában. A keletkező fém kristályainak méretét befolyásoló tényezők és a feltételezett hatásmechanizmusok. A hordozó alakjának változása leválasztás során, alaksimító leválás.

Ötvözetek képződése elektrokémiai leválasztás során. Indukált és anomális együttleválás. Az egyensúlyi fázisdiagramok és a leváló rétegek szerkezetének kapcsolata.

Árammentes leválasztási módszerek és kapcsolatuk az elektrokémiával. Tipikus példák: réz és ezüst leválasztása kémiai redukciós fürdőkből. Ötvözetek leválasztása kémiai redukcióval.

Impulzus-módszerek tömbi anyagok és modulált összetételű fémek leválasztásában. Az óriás mágneses ellenállás és a 2007. évi fizikai Nobel-díj.

Leválasztás nemvizes közegekből. Szolvatáció szerves oldószerek jelenlétében. Ionos olvadékok. Néhány ritka fém leválasztásának lehetősége.

Az oldószer, az oldott anyag és a katód kölcsönhatása. Interkaláció, vegyületképződés a katód anyagának felhasználásával.

Oxidok, kalkogenidek, félvezetők és szigetelők képződése elektrokémiai, valamint elekrokémiai mechanizmusú árammentes leválasztási folyamatok során.

Az elektrokémiai leválasztás néhány különleges vonatkozása: nanostruktúrák leválasztása. Multirétegek, nanohuzalok, nanogranuláris anyagok leválasztása és ezek néhány különleges tulajdonsága. Mikroelektromechanikai rendszrek (MEMS) és a fémleválasztás.

Galvántechnikai alapok. Geometriai megfontolások, mintaelőkészítés, fürdőellenőrzési módszerek, szóróképesség stb.

Forrásmunkák

 

9. A tantárgy oktatásának módja: előadás/gyakorlat…

 

10. Követelmények

a.     A szorgalmi időszakban:  Az előadás anyagának követése. Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlatos.

b.     A vizsgaidőszakban: kollokvium.

 

11. Pótlási lehetőségek

 

12. Konzultációs lehetőségek: az előadóval történő megbeszélés szerint, konzultációs időpontokban

 

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom:

Elsődlegesen: Az előadás során kiosztandó segédanyagok és összefoglalók

Kiegészítő jelleggel:

Kiss László: Bevezetés az elektrokémiába (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.)

Kiss László: Az elektrokémiai fémoldódás kinetikája (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.)

Losonci Iván, Pető Csaba, Tihanyi Kálmán: Gavlanotechnikai zsebkönyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.)

E. Budewski, G. Staikov, W. J. Lorenz: Electrochemical Phase Formation and Growth, VCH, Weinheim, 1996.

J.W. Dini: Electrodeposition, Noyes Publications, 1993.

J.-C. Puippe, F. Leaman: Theory and practice of pulse plating.AESF, 1986.

L. Péter and I. Bakonyi, Electrodeposition and Properties of Nanoscale Magnetic/Non-Magnetic Metallic Multilayer Films, in: Electrocrystallization and Nanotechnology,
Chapter 12 (ed. Georgi Staikov, Wiley-VCH, 2006.)

 

14. A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka:

Az előadási anyag követése.

 

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta (Név, beosztás, tanszék/intézet):

Dr. Péter László, tudományos főmunkatárs, MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet

 

 

 

 

Tantárgy neve:   NMR operátori ismeretek                                             

 

Kredit:  2

Óraszám: 2 óra/hét

Tantárgyfelelős:   Rohonczy János

A tantárgyfelelős tanszéke:  Szervetlen Kémiai Tanszék

Előtanulmányi feltételek: a vegyész MSc belépési követelményei

 

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

NMR operátori gyakorlati ismeretek megszerzése elsősorban preparatív kémikusok számára.

1. Spektrométer felépítése

2. Laborbiztonsági ismeretek

3. Mintaelőkészítés

4. IconNMR szoftver

5. Mérés előkészítés. Lockolás, shimelés, wobbulálás

6. 1D 1H, 13C és 31P mérések

7. DEPT mérések

8. z-grad méréstechnika elve

9. 2D g-HSQC, g-HMBC, g-COSY

10. NMR mérés nem szobahõmérsékleten

11. Fejcsere, 19F-mérés

12. Spektrumszerkesztés, nyomtatás

 

 

Kötelező irodalom:

 

Ajánlott irodalom:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Name of the course: X-Ray Crystallography Practical                                                                    

 

 

Credit: 2

Coordinator / Department: Veronika Harmat assistant professor/ Department of Inorganic Chemistry

Terms for joining: successful exam in X-Ray Crystallography course

 

Topics covered by the course:

 

1. Crystallization using crystallization robot

2. Testing and screening crystals

    -Crystal mounting for room temperature / cryogenic data collection

3. Single crystal X-ray data collection

4. Data reduction

5. Solving small molecule structures

6. Solving macromolecule structures
   -Efficiency of molecular replacement
   -Model building and refinement using different resolution structures

7. Validation

8. Crystallographic databanks (CSD, PDB)

 

Suggested literature:

            C. Giacovazzo, H.L. Monaco, G. Artioli, D. Viterbo, G. Ferraris, G. Gilli, G. Zanotti, M.

Catti:  „Fundamentals of Crystallography”, IUCr/Oxford University Press, 2002.

 

JP. Glusker, M. Lewis, M. Rossi: „Crystal Structure Analysis for Chemists and

Biologists”, Whiley, 1994

Tantárgy neve: Röntgendiffrakció gyakorlat                     kv2n4i45

 

Tantárgy heti óraszáma:         2 óra (tömbösítve)

kreditértéke:               2

 

            tantárgyfelelős neve/tanszéke:           Harmat Veronika / Szervetlen Kémiai Tsz.

            gyakorlatvezető:                                Harmat Veronika

            előfeltétel:                                          sikeres vizsga Röntgendiffrakció tárgyból

            számonkérés rendje:                           gyakorlati jegy

 

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

 

1. Kristályosítás, kristályosít robot programozása

2. Kristályok tesztelése,

    -Kristályok felszerelése szobahőmérsékletű / alacsony hőmérsékletű mérés céljából

3. Egykristály-diffrakciós mérés

4. Adatredukció

5. Kismolekulás szerkezetek megoldása

6. Makromolekulás szerkezetek megoldása
    -A molekuláris helyettesítés hatékonyságának vizsgálata
    -Modellépítés és finomítás különböző felbontásokon

7. Szerkezet validálás

8. Krisztallográfiai adatbankok használata (CSD, PDB)

 

Ajánlott irodalom:

            C. Giacovazzo, H.L. Monaco, G. Artioli, D. Viterbo, G. Ferraris, G. Gilli, G. Zanotti, M.

Catti:  „Fundamentals of Crystallography”, IUCr/Oxford University Press, 2002.

 

JP. Glusker, M. Lewis, M. Rossi: „Crystal Structure Analysis for Chemists and

Biologists”, Whiley, 1994

 

 

 

 

 

 

 

Tantárgycím:

Számítógépes méréstechnika – elektronikai, informatikai, és méréselméleti alapok 

2.

Tantárgy kódja

Szemeszter

Követelmény

Kredit

Nyelv

Modul/szak-irány

 

 

 

gyakorlati jegy

3

 

magyar

kémia

                                                                               1+2 óra

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék:

dr. Szalma József, nyug. adjunktus (Fizikai Kémiai Tanszék)

 

4. A tantárgy előadója/előadói:

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Szalma József

nyug. adjunktus

ELTE TTK, Kémiai Intézet, Fizikai Kémia Tanszék

Pajkossy Tamás

tud. tanácsadó

MTA Kémiai Kutatóközpont

Vesztergom Soma

PhD hallgató

ELTE TTK, Kémiai Intézet, Fizikai Kémia Tanszék

Zsély István

adjunktus

ELTE TTK, Kémiai Intézet, Fizikai Kémia Tanszék

Láng Győző

egyetemi tanár

ELTE TTK, Kémiai Intézet, Fizikai Kémia Tanszék

 

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít:

fizika, matematika (analízis és statisztika legalapvetőbb fogalmai), informatika, fizikai kémia

 

6. Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend:

 

7. A tantárgy célkitűzése:

Megismertetni a hallgatóságot a számítógépes méréstechnikához kapcsolódó alapvető tudományos és technikai problémákkal, alkalmazásokkal, felhasználásokkal.

 

8. A tantárgy részletes tematikája:

Számítógépes Méréstechnika – elektronikai, informatikai, és méréselméleti alapok

Speciális kollégium

Tárgyfelelős: Szalma József

 

Heti óraszám: 3 óra (1 óra elmélet, 2 óra laboratóriumi gyakorlat)

Kémia BSc, Vegyész MSc, Biológia BSc, Kémia MA és Gyógyszerész hallgatók részére

A tárgy oktatásában részt vesz: Szalma József, Vesztergom Soma, Pajkossy Tamás, Zsély István, Láng Győző

 

1.  KÍSÉRLET, MÉRÉS, MŰSZERES MÉRÉS

 

            1.1.      kísérlet, mérés, modell alkotás (kibernetika)

            1.2.      a mérőrendszer alapegységei, az egyes részek funkciója

            1.3.      mérőrendszerek fejlődése, számítógép alkalmazása

                        a mérésadat -gyűjtésben és -feldolgozásban

            1.4.      irányítástechnikai ismeretek

            1.5.      mérésadatgyűjtés, -tárolás, -feldolgozás, jel/zaj arány

 

2.  A SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSI MODELLJE, INTERFÉSZ TÍPUSOK

 

            2.1.      a számítógép működési modellje (háromsínes rendszer)

            2.2.      interfész típusok

            2.3.      periféria kezelési megoldások (adatmozgatás)

 

3.  ELEKTRONIKAI ÉS MŰSZERTECHNIKAI ALAPOK

 

            3.1. Alapelvek

                        - áram, potenciál különbség, teljesítmény, ellenállás, Kirchhoff törvények,

                        - egyen és váltó áram, hullámformák

                        - egyszerű áramkörök

                        - egyszerű analóg mérőkapcsolások

            3.2. Mérőátalakítók

                        - érzékelők, a mérendő mennyiséggel arányos elektromos jel generálása

                        - mérő erősítő (operational amplifier)

            3.3. Kémiai érzékelők

            3.4. Zaj

                        - zajtípusok

                        - a zaj csökkentése (hardver és szoftver megoldások)

            3.5. A/D  és  D/A  konverterek típusai, működési elvük

 

4.  NYOMTATOTT ÁRAMKÖRI LEMEZEK TERVEZÉSE, GYÁRTÁSA

            - választható feladatként valamilyen egyszerű áramkör készítése nyáklemezen

 

5.  SOROS PORT (RS 232) MÉRÉSTECHNIKAI ALKALMAZÁSA

            - Adat forgalmazás soros porton 

            - Lauda termosztát használata

            - Metex mutiméterek alkalmazása

 

6.  A PRINTER PORTRA CSATLAKOZTATHATÓ MODULÁRIS ADATGYŰJTŐ

     ÉS VEZÉRLŐ RENDSZER HASZNÁLATA (saját fejlesztés)

 

            -  Az  i8255 működése és programozása

            -  vezérlési feladatok: léptető motor, D/A konverter, adagoló büretta

            -  mérőműszerek csatlakoztatása a 8255-ön keresztül: OP211/1 tip. pH mérő,

            - Spectromom 195D fotométer, panelmérők

            - 5 bit/decimális számjegy kódolású A/D konverter működése,

                adatforgalom szervezése

            - ICL 7135   4 1/2  digites A/D konverter

 

7.         AZ USB PORTRA CSATLAKOZTATHATÓ ADATGYŰJTŐ ÉS VEZÉRLŐ 

             HASZNÁLATA  (Redlab, programozható mikrovezérlő)

 

8.         AZ 5, 6, 7  PONTOKBAN SZEREPLŐ ESZKÖZÖKHÖZ PROGRAMOK

            ÍRÁSA  LABVIEW  GRAFIKUS  FEJLESZTŐ RENDSZERBEN

 

9.         ISMERKEDÉS MŰKÖDŐ SZÁMÍTÓGÉP VEZÉRELT MÉRŐRENDSZEREKKEL (esettanulmányok)

 

            - galváncella elektromotoros erejének hőmérsékletfüggése  (Lauda termosztát)

            - adatgyűjtés régi gázkromatográfról, fotométerről

            - kalorimetriás adatgyűjtés (anizoterm és hővezetéses)

            - elektrokémiai mérések forgó korongelektróddal

 

10.   TOVÁBBI (TERVEZETT) MEGVALÓSÍTÁSOK:

            - pásztázó kalorimetriás mérés (Lauda termosztátok vezérlése)

            - egyszerű termoanalizátor lehülési és felfűtési görbék felvételéhez a

            fázisdiagram megszerkesztéséhez

 

 

9. A tantárgy oktatásának módja: heti 1 óra előadás, 2 óra gyakorlat…

 

10. Követelmények

a.       A szorgalmi időszakban:  Az előadás anyagának követése. A gyakorlatok látogatása kötelező.

b.       A vizsgaidőszakban

 

11. Pótlási lehetőségek

 

12. Konzultációs lehetőségek: az előadóval történő megbeszélés szerint, konzultációs időpontokban

 

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom:

Elsődlegesen: Az előadás során kiosztandó segédanyagok és összefoglalók

Szalma József, Láng Győző, Péter László: Alapvető fizikai kémiai mérések és a kísérleti

adatok feldolgozása, Eötvös Kiadó, 2008.

Szalma József: Bevezetés a számítógépes méréstechnikába - méréselméleti, méréstechnikai,  informatikai és elektronikai alapokkal (jegyzet, előkészületben)

 

 

14. A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka:

Az előadási anyag követése, részvétel a gyakorlatokon, a házi feladatok elkészítése.

 

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta (Név, beosztás, tanszék/intézet):

Szalma József, nyugalmazott adjunktus, ELTE TTK, Kémiai Intézet, Fizikai Kémia Tanszék

 

 

 

 

 

 

Tematika az Általános kémia szeminárium: túl az alapokon II. c. speciális kollégiumhoz

 

 

 

Az anyagszerkezet alapjai ¾ bevezetés (tömeg-energia ekvivalencia, foton fogalma, de Broglie-egyenlet, hullám-részecske dualizmus).

Az atommag szerkezete (izotópia fogalma, magmodellek, radioaktív sugárzás fajtái, a radioaktív bomlás törvénye, magreakciók).

Az atomok és molekulák elektronszerkezete ¾ bevezetés (hullámfüggvény, Schrödinger-egyenlet kvalitatív tárgyalása, sajátfüggvény és -energia fogalma, tartózkodási valószínűség, Heisenberg-féle határozatlansági reláció).

A hidrogénatom elektronszerkezete (H-atom vonalas színképe, Bohr-modell, kvantummechanikai modell, kvantumszámok, pálya- és spin-impulzusmomentum, s-, p-, d-pályák, csomósíkok és csomófelületek).

A többelektronos atomok elektronszerkezete (független elektron modell, effektív rendszám, pályaenergia, Koopmans-tétel, kiépülési-elv.) A periódusos rendszer elve (ionizációs energia, elektronaffinitás, atomsugár, ill. Allred-Rochow-féle elektronegativitás változása a rendszám függvényében, elemek közötti rokonságok).

Homonukleáris kétatomos molekulák elektronszerkezete (1. és 2. periódus molekulái, molekulapálya fogalma, s- és p-pályák, atompályák erősítő, ill gyengítő interferenciája, a kémiai kötés értelmezése, a kötésrend fogalma).

Többatomos molekulák elektronszerkezete (LCAO-módszer, H2O kanonikus és lokalizált molekulapályái, delokalizált rendszerek — benzol, CO32- ion, határszerkezetek).

A hibridizáció (promóció, hibridpályák és jelölésük, példák: CH4, NH3, H2O, HF, BeCl2, BF3, PCl5, SF6, stb.).

Gázok (ideális gázok, Dalton-törvény, kinetikus gázelmélet feltevései, a moláris belső energia hőmérsékletfüggése, reális gázok izotermái).

Intermolekuláris kölcsönhatások (van der Waals-erők fajtái, állandó és indukált dipólusmomentum, hidrogénkötés).

Folyadékok (felületi és határfelületi feszültség, kohézió és adhézió, nedvesítése, kapillárisemelkedés és –süllyedés).

Szilárd anyagok (amorf és kristályos szerkezet tulajdonságai, elemi cella, kristályrácsok kötéstípus szerinti csoportosítása, szoros illeszkedés elve).