JEGYZŐKÖNYV
az ELTE Természettudományi Kar Kari Tanácsának üléséről
Időpont: 2010.
március 3.
Helyszín: ELTE Lágymányosi Épület, Északi Tömb
7.21. Kari Tanácsterem
Elnök: Michaletzky György, dékán
Jelenlévők: csatolt jelenléti ív szerint
Az elnök az ülést megnyitotta. Az elnök bejelentette, hogy Török Viktor lett a Kari tanács új hallgatói tagja.
A Kari Tanács az ülés egyetlen napirendjét – a rektori pályázat véleményezését- ellenszavazat nélkül elfogadta.
Az elnök bejelentette, hogy Hudecz Ferenc egyetemi tanár visszavonta rektori pályázatát, ezért csak Mezey Barna egyetemi tanár meghallgatására kerül sor.
Elsőként a rektorjelölt összefüggően ismertette a programját (Rektori program 1. sz. melléklet). Az elnök tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a továbbiakban az intézetektől és a Hallgatói Önkormányzattól érkezett előzetes kérdések kerülnek felolvasásra, azzal, hogy minden esetben lehetőség van további kérdések feltevésére.
Az elnök: Tervezi-e egy olyan képviseleti rendszer kialakítását, amely figyelembe veszi a karok méretében, oktatóinak, kutatóinak számában, tudományos súlyában rejlő jelentős különbségeket?
Mezey Barna kifejti, hogy ő is érzékelte a zavarokat a Szenátus működésében, és bár nem zárkózik el a képviseleti rendszer átalakításától, de a változtatásokat mindenképen arra figyelemmel kell végrehajtani, hogy létezik egy már kialakult döntési mechanizmus, és egy új kialakítása átmenetileg zavarokhoz vezethet.
Keszei Ernő felvetését, hogy előfordulhat-e egy olyan átalakítás, melynek eredményeként nem a képviselők száma, hanem mandátumuk változik (töredékszavazatok), Mezey Barna elképzelhetőnek tartja.
Frei Zsolt kérdésére, hogy van-e ilyen irányú változtatási törekvése vagy lát-e ilyen törekvést az egyetemi vezetésben, Mezey Barna kijelentette, amennyiben érkezik majd ilyen jellegű megkeresés, mindenképpen meg fog történni a változtatás lehetőségének felülvizsgálata.
Mindszenty Andrea: a jelenlegi Szenátus vajon megszavazná-e az ezirányú módosításokat?
Mezey Barna szerint, ha a változtatás lehetőségének felülvizsgálatát elindítják, van rá lehetőség.
Elnök: Tervezi-e
az egyetemi költségvetés elosztási alapelveinek átgondolását?
Mezey Barna fontosnak tartja egy új rendszer kialakítását. Véleménye szerint helyzettanulmányt és ez alapján egy minta költségvetést kellene készíteni, megvizsgálva, hogy lehet-e arányosítani (teljesítmény, terhek, stb. szerint), de a változtatásokba csak kellő előismeretek megszerzése után szabad belevágni.
Az elnök
a tanárképzéssel, ELTE-modellel kapcsolatos problémákról és a lehetséges
megoldásokról kérdezte a jelöltet.
Mezey Barna elmondta, hogy nem szereti a „Bologna-rendszert”, mivel jelenlegi formájában átgondolatlannak, kidolgozatlannak találja. Ezért kezdeményezné a rendszer változtatását vagy lazítását. Bár nem gondolja, hogy a természettudományi tanári szak veszélybe kerüléséért kizárólag a „Bologna-rendszert” lehetne okolni. A pedagógusi pályát kell vonzóbbá tenni. Kezdeményezné a Minisztériumnál a szabályozás átgondolását, illetve az Egyetemnek kellene átalakítania belső képzési struktúráját.
A kétszakos természettudományi tanárképzést-amennyiben ilyen irányú kezdeményezés indul- a jelölt támogatná.
Az ELTE-modellel kapcsolatos feszültségek feloldását kizárólag a karok konszenzusán keresztül látja lehetségesnek. Kürti Jenő kérdésére Mezey Barna ígéretet tesz arra, hogy a Természettudományi Kar és Pedagógiai és Pszichológiai Kar között a természettudományi tanárképzés területén meglévő feszültségek megszüntetésének érdekében tárgyaló asztalhoz ülteti a feleket.
Szabó Mária azon kérdésére, hogy kiállna-e a jelölt a tanárképzés osztatlan képzéssé való visszaalakítása mellett, Mezey Barna azt válaszolja, hogy engedi magát érvekkel meggyőzni, de jelenleg megfelelő szintű ismeretek hiányában nem tud érdemben nyilatkozni a témában.
Elnök: Vannak-e konkrét tervei az egyetemi élet bürokratizálódás megfékezésére?
Milyen szabályzati, szervezeti és személyi változásokat tervez, melyek biztosítani fogják, hogy ne az oktatók terhelését növelje az adminisztratív, gazdasági és humán erőforrás jellegű feladatok megoldása, mikor ehhez az oktatók nem értenek és megfelelő munkamegosztás eseten ez nem is az ő feladatuk lenne?
Az adminisztrációs terheket, amennyire lehet, le kell venni az oktatókról, kutatókról. A pályázati folyamatokban szakemberekre van szükség, alkalmazásuk természetesen függ a rendelkezésekre álló forrásoktól. A pályázatokat kezelő szervezetben professzionális fejlesztést kell végrehajtani.
Az egyetem által létrehozott bürokratikus terheket is mindenképpen csökkenteni kell, a rendszert egyszerűsíteni és átláthatóvá, ésszerűvé kell tenni. A hatékony működést a folyamatok modellezésével, a felelősségi rendszer megfelelő meghatározásával lehet elérni.
Laczkovich Miklós szerint, összehasonlítva más egyetemek jogszabály értelmezésével, alkalmazásával, az ELTE minden esetben azt az értelmezést alkalmazza, amely nemhogy megkönnyíti, de egyenesen megnehezíti az oktatók életét (közbeszerzési szabályok, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szinte minden oktatóra, utazási költségek kifizetésére vonatkozó szabályok). Lát-e reményt a Rektorjelölt a változásra?
Mezey Barna: Jogászként a Jogi Karral rendelkező ELTE-n a jogszabályi kereteknek megfelelő, legtágabb teret adó értelmezését kívánja alkalmazni.
Surján Péter kérdésére Mezey Barna: „Szolgáltató egyetemet”, azaz a hallgatókat, oktatókat támogató, segítő egyetemet szeretne, ahol a központ tényleges segítséget szeretne a problémák elhárítása helyett.
Elnök: A
magas színvonal megtartása érdekében kulcskérdés, hogy az egyetemek közötti
éleződő verseny ellenére egyrészt idehozzuk a legtehetségesebb fiatalokat,
másrészt megtartsuk a kiváló szenior kutatóinkat. Mit tudunk ígérni a fiatal és
az idősebb kollégáinknak?
Mezey Barna: Mindent meg kell tenni a kiváló oktatók-kutatók megszerzéséért, megtartásáért. Fontos a teljesítmény folyamatos elismerése (kitüntetések, támogatások), a megfelelő infrastruktúra megteremtése. A gazdasági alapelvek átgondolásakor kiemelt szerepet kell tulajdonítani további források megállapítására (pl. pályázatok). Az anyagi és erkölcsi elismerés mellett fontos az oktatói terhek csökkentése.
Elnök: Mi a véleménye a predoktori státusról, hogyan segítené a fokozatszerzést?
Hogyan látja a doktoranduszok szerepét az oktatásban? A
hallgatók/doktoranduszok egyetemi foglalkoztatásának lényeges kérdéseit,
problémáit?
Mezey Barna: Fontos megoldani a doktorjelöltek támogatásának problémáját (állami státusz vagy ösztöndíjak), hogy minél több értékes ember maradjon az egyetemen. Változtatna azon, hogy az utánpótlás képzés keretében oktatásban résztvevő doktorjelölteket túlterhelik.
Elnök: Tervezi-e bevezetni a minőségbiztosítás rendszerét az oktatáson kívüli
területeken is (pl. gazdasági, kutatási)? Hogyan látja ennek rendszerét? Az
oktatók hallgatói véleményezésén túlmenően hogyan képzeli el az oktatói
tevékenység minőségének értékelését? Hogyan kapcsolódna ez az oktatók
előmeneteléhez?
Mezey Barna: Az Egyetemnek jelenleg is van minőségbiztosítási programja, csak hiányoznak vagy irreálisak a határidők. A törvényalkotó részéről megjelenik az a követelmény, hogy legyen minőségbiztosítási programja az egyetemeknek (Felsőoktatási törvény 2010. januári módosítása). Intézményesítené az oktatói munka hallgatói véleményezését, illetve a humánpolitikai döntéseknél figyelembe vennék ezt az értékelést.
Ki kell találni, hogy az előadásokat miként lehetne értékelni. Minősítési szempont lehetne például, hogy az adott oktató rendelkezésre bocsát-e tananyagokat, jegyez-e jegyzeteket, milyen a tantárgyi programja. Értékelni kellene az oktatói terhelést is.
Frei Zsolt: Az oktatói munka hallgatói véleményezésének fontosságára hivatkozva javasolja, hogy legyen a vizsgára való jelentkezés feltétele az OMHV kérdőív kitöltése. Így ténylegesen az oktatói munkáról való véleményt ismerhetnénk meg, nem pedig egy esetlegesen gyengébben sikerült vizsga eredménye által befolyásolt véleményt.
Mindszenty Andrea: Lehetne-e segíteni -akár egyetemen belüli átcsoportosítással- az oktatói túlterheltség problémáján? Ha az Egyetem elnyeri a kutatóegyetemi címet, a jelenlegi oktatási terhek mellett nem marad idő a kutatásra.
Mezey Barna: Ha a következő kormányzat következetesen veszi át a kutatóegyetemi koncepciót, akkor nemcsak több pénz ad, hanem a kutatáshoz szükséges feltételeket (óraterhelés) is meg fogja teremteni.
Mindenképpen csökkenteni szeretné az óraszámot, és szükségesnek látja a normatíva megemelését.
Szenes Áron: Hogyan kívánja megerősíteni a tudományos ügyek rektorhelyettesének pozícióját? (Erről rektori pályázatában tesz említést a jelölt.) Milyen szerepet szán a Természettudományi Karnak a kutatási és tudományos ügyek kézbentartása szempontjából?
Mezey Barna: Egy aktív rektor munkáját egy önálló és az ügyeket professzionális szinten vivő nemzetközi és tudományos rektorhelyettes tudja csak igazán segíteni. A rektorhelyettesek személyét majd a karok dékánjaival konzultálva fogja kijelölni.
A Kari Tanács –titkos szavazással- egyhangúan (26 igen, 0 nem) támogatja Mezey Barna egyetemi tanár rektori pályázatát.
Az elnök bejelentette, hogy a Kari tanács következő ülése 2010. március 17-én 14 órakor lesz.
Budapest, 2010. március 11.
Michaletzky György
dékán
Csibra Klára
KT titkár