A Természettudományi Kar Tanácsának állásfoglalása az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer módosítására vonatkozó szenátusi előterjesztésről

 

A Kari Tanács örömmel üdvözli, hogy a Foglalkoztatási Követelményrendszerben megjelenik az egészségkárosító kockázatnak kitett munkahelyen történő munkavégzéshez kapcsolódó pótlék, pótszabadság és korengedményes nyugdíjjogosultság eljárásrendjének szabályozása.

 

A Kari Tanács a következő módosításokat javasolja a konkrét szövegben.(A módosítások Comic Sans MS betűtípussal jelölve.)

 

 

A kitüntetésekről szóló XVIII. Fejezet a 88-124. §-okra terjed ki. Ezért nem értelmezhető a beszúrni tervezett XVIII/A. Fejezet paragrafusainak számozására javasolt 107/A, 107/B.§.

 

XVIII/A. fejezet

 

Az egészségre ártalmas, illetve egészségkárosító kockázatok között végzett munkaköri feladatokra vonatkozó szabályok

 

Az egészségkárosító kockázatok1 között végzett munkához kapcsolódó  egészségre ártalmas munkaköri pótlék

 

107/A. §

 

(1)   Egészségre ártalmas  Egészségkárosító kockázatok között végzett munkához kapcsolódó munkaköri pótlék címen illetménypótlékra jogosult a közalkalmazott, ha

a)      foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban[1] jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor foglalkoztatásra, vagy

b)      a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent[2].

(2)   Az egészségre ártalmas egészségkárosító kockázatok között végzett munkához kapcsolódó munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket ,(munkaköri feladatokat), az SzMR 1-2. sz. mellékletében meghatározott szervezeti egység vezetőjének előterjesztésére évente állapítja meg az azon önállóan gazdálkodó szervezeti egység munkavédelmi felelőséből, amelyhez a felterjesztő szervezeti egység tartozik, továbbá érintett szervezeti egység munkavédelmi felelőséből, a Rektori Hivatal Biztonságszervezési és Rendészeti Iroda munkavédelmi munkatársából és a foglalkozás-egészségügyi szakorvosból álló háromfős bizottság. A főtitkár felhatalmazást kap arra, hogy az ekképpen megállapított munkakörök jegyzékét a jelen szabályzat mellékleteként függelékeként közzétegye.

(3)   Az egészségre ártalmas egészségkárosító kockázatok között végzett munkához kapcsolódó munkaköri pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

(4)   Az egyes munkavállalók esetén az egészságkárosító kockázatok között végzett munkához kapcsolódó munkaköri pótlékot az SzMR 1-2. sz. mellékletében meghatározott szervezeti egység vezetőjének előterjesztésére állapítja meg a felterjesztő szervezeti egységet tartalmazó önállóan gazdálkodó szervezeti egység vezetőjéből, és annak munkavédelmi felelőséből, továbbá a foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosból álló háromfős bizottság. Ezen pótlék jogosultságát háromévente, illetve a munkavállaló munkaköri leírásának, illetve az egészségkárosító kockázatok (2) pontban megállapított jegyzékének változása esetén ugyanezen bizottság felülvizsgálja.

 

 

Az egészségkárosító kockázatok között, valamint az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottak pótszabadsága és nyugdíj korkedvezménye

 

107/B. §

 

(1)   Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult[3].

(2)   A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze[4].

(3)   A pótszabadságra való jogosultságot az SzMR 1-2. sz. mellékletében meghatározott szervezeti egység vezetőjének előterjesztésére évente állapítja meg az azon önállóan gazdálkodó szervezeti egység munkavédelmi felelőséből, amelyhez a felterjesztő szervezeti egység tartozik, továbbá érintett szervezeti egység munkavédelmi felelőséből, a Rektori Hivatal Biztonságszervezési és Rendészeti Iroda munkavédelmi munkatársából és a foglalkozás-egészségügyi szakorvosból álló háromfős bizottság.

(4)   Az (1)-(2) pontokban érintett munkavállalók nyugdíj korkedvezményre jogosultak az 1997. évi LXXXI. törvény 8. § (1)-(3) bekezdései és a 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet alapján. A nyugdíj korkedvezményre való jogosultságot 2007. január 1-étől a munkáltató többletjárulék fizetése alapozza meg.

 

 

 

 

 

Indoklás:

 

Az „egészségre ártalmas munkaköri pótlék” elnevezés – bár csábítóan rövid – de félreérthető. Ezért javasoljuk a hosszabb, de pontosabb elnevezést: „egészségkárosító  kockázatok között végzett munkához kapcsolódó munkaköri pótlék”.

 

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 72. § (1) bekezdés a) pontja nem tartalmaz utalást konkrét jogszabályokra. Mivel az (1) bekezdés végén lévő lábjegyzet utalás jelzi, hogy itt a jogszabály beidézésről van szó, ezért nem célszerű annak szövegén változtatni. Különösen indokolja ezt az a körülmény is, hogy a vonatkozó jogszabályok felsorolása nem teljeskörű. Példaként: a felsorolt jogszabályok alapján „nagyragadozók állatgondozója” nem kaphatna veszélyességi pótlékot, mert az esetében fellépő egészségkárosító kockázat nem biológiai, nem kémiai jellegű.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit eddig a Szenátus fogadta el. Mivel a jelen esetben nem erről van szó, ezért célszerűbb a „melléklet” helyett a „függelék” szó használata.

 

Az eljárásrendben külön kell szerepeltetni az ide tartozó munkaköri feladatok jegyzékének megállapítását (veszélyes biológiai anyagokkal végzett munka, mérges gázokat keltő kísérletes munka, stb.) – ezt a jegyzéket tartalmazza a szabályzat melléklete - és azt, hogy milyen módon történik a konkrét munkavállalók esetén a pótlék, illetve pótszabadság jogosultságának megállapítása.

 

A felterjesztő szervezeti egység (tanszék, intézet) munkavédelmi felelőse helyett az egyes bizottságokban helyesebb a Kar megfelelő végzettséggel rendelkező munkavédelmi felelősét szerepeltetni.

 

A Kari Tanács a határozatot egyhangúlag (26 igen) hozta.

 

Budapest, 2011. január 20.                             

                                                                                                Michaletzky György sk.

                                                                                                            dékán

 


[1] A kockázatok azonosításában segítséget nyújtó jogszabályok – többek között (a teljesség igénye nélkül): A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet; a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet; a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet; az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet; a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény; a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelet; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény.

 

[2] Kjt. 72. § (1) bek.

[3] Kjt. 57. § (5) bek.

[4] Kjt. 57. §  (6) bek.