Tartalom

 

 

Adatlap                                

 

1

Az új szak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) kidolgozó felsőoktatási intézmény neve, címe

2

2

A létesítendő mesterképzési szak

2

3

A megszerezhető szakképzettség

2

4

A képzési idő félévekben

2

5

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

2

6

Tervezett szakirány(ok)

2

7

A szak javasolt képzési terület szerinti besorolása

2

8

Dátum, és az intézmény(ek) rektorának megnevezése és cégszerű aláírása

2

 

Csatolandó dokumentumok

 

 

A benyújtáshoz csatlakozó intézmény elfogadó nyilatkozata, a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata

3

 

A szenátus(ok)nak  a szak létesítését kezdeményező határozata

5

 

Csatolható dokumentumok

 

 

1. Richter Gedeon NyRT támogató nyilatkozata

7

 

2. Sanofi-Aventis/Chinoin Zrt. támogató nyilatkozata

8

 

3. Servier Laboratories SA, az EGIS Gyógyszergyár többségi tulajdonosa támogató nyilatkozata

9

 

4. TEVA Gyógyszergyár Zrt támogató nyilatkozata

10

I.

A szaklétesítés indoklása

11

I.1

A szak létesítésének előzményei, megalapozás, illesztés

11

I.2

A szakképzettség várható hasznosítási területe

12

I.3

Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában

13

I.4

A szak képzési céljának és követelményeinek a „rokon” szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása

14

II.

A szak képzési és kimeneti követelményei

16

1

A mesterképzési szak megnevezése

16

2

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

16

3

Képzési terület

16

4

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

16

5

A képzési idő félévekben

16

6

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

16

7

A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

17

8

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

18

9

A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei

19

10

Idegennyelvi követelmények

19

11

A mesterképzésbe való felvétel feltételei

19

12

A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések

20

 

Melléklet a II. 1.4 ponthoz: Két nemzetközi példa bemutatása

21


ADATLAP

 

1.     Az új szak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) kidolgozó felsőoktatási intézmény neve, címe

Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.

együttműködésben a Semmelweis Egyetemmel, 1085 Budapest, Üllői út 26.

 

2.     A létesítendő mesterképzési szak:   Gyógyszerkutató mesterszak

                                                                Drug Research MSc (MSc in Drug Research)

3.     A megszerezhető szakképzettség[1]:

       Okleveles gyógyszerkutató (ELTE-SE közös diploma a Ftv. 31. § (2) bek. b) pontja alapján) 

4.     A képzési idő[2] félévekben: 4 félév

5.     A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.     Tervezett szakirány(ok)                     

              Gyógyszerkutató farmakológiai szakirány

        Gyógyszerkutató gyógyszerbiztonsági és toxikológiai szakirány

7.     A szak javasolt képzési terület[3] [4]szerinti besorolása

Természettudományi képzési terület

 

8.     Dátum, és az intézmény(ek) rektorának megnevezése és cégszerű aláírása

Budapest, 2011. április  

 

 

 

 

 

 

Dr. Mezey Barna egyetemi tanár                           Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár

az Eötvös Loránd Tudományegyetem                        a Semmelweis Egyetem

          rektora                                                                     rektora

 

 

 

 

 

 

Csatolandó dokumentumok:

·      A szenátus(ok)nak  a szak létesítését kezdeményező határozata

·      Több intézmény által kidolgozott tervezet együttes benyújtása esetén a többi, a benyújtáshoz csatlakozó intézmény elfogadó nyilatkozata, a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata

 

---------------------------

 

Melléklet: a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata

 

 

JEGYZŐKÖNYV

 

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete, valamint a Semmelweis Egyetem Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum

 

által közösen kezdeményezett és 2009. augusztus 14. megrendezett konzorciális egyeztetésről

 

az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Semmelweis Egyetem által létesíteni szándékozott

 

 

GYÓGYSZERKUTATÓ MESTERSZAK farmakológiai szakirány, valamint gyógyszerbiztonsági és toxikológiai szakirány

 

képzési és kimeneti követelményeivel kapcsolatban.

 

 

Jelen vannak:

 

Mátyus Péter egyetemi tanár (SE GYTK Szerves Vegytani Intézet és a Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum igazgatója)

Gyires Klára egyetemi tanár (SE AOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója)

 

Hudecz Ferenc egyetemi tanár (ELTE TTK Kémiai Intézet, ELTE rektora)

Deckerné Majer Zsuzsa egyetemi docens (ELTE TTK Kémiai Intézet)

 

1)                 A jelenlevők tájékoztatják egymást, hogy intézményeik részéről megvan a készség, hogy a jóváhagyandó képzési és kimeneti követelmények alapján közösen kezdeményezzék a „Gyógyszerkutató” mesterszak létesítését a két szakirány létrehozásával.

 

2)                 A résztvevők az előzetesen megküldött tervezetet véleményezték és kikérték az érdekelt szakterületek képviselőinek véleményét, valamint több gyógyszergyári képviselővel tanácskoztak. Az észrevételek beépültek az újabb változatba (pl. bioszintetikus módszerek előtérbe helyezése, a gyógyszerbiztonsági vizsgálatok elkülönítése a farmakológus-képzéstől, új biotechnológiai irányvonalak erősítése, gyógyszeripari szakemberek részvétele stb.) és az újabb tervezetet szakmailag megfelelőnek tartják és jóváhagyják. A saját intézményeiken belül vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket a szaklétesítési kérelem kari tanácsi, illetve szenátusi jóváhagyásához.

 

3)                 Az SE és ELTE képviselői javasolják - a Semmelweis Egyetem Rektori Vezetésének véleményét is figyelembe véve -, hogy az ELTE koordinálja a szak létesítéséhez szükséges előkészítő feladatokat, a Magyar Akkreditációs Bizottság által meghatározott formában elkészíti a két egyetem által jóváhagyott tervezetet és eljuttatja ezt a másik egyetemre.

 

 

 

Budapest, 2009. augusztus 14.

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Gyires Klára                                                                                           Dr. Mátyus Péter

egyetemi tanár                                                                                              egyetemi tanár

 

 

 

 

 

 

Deckerné Dr. Majer Zsuzsa                                                                          Dr. Hudecz Ferenc

egyetemi docens                                                                                           egyetemi tanár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csatolható:

·      Felhasználói vélemények, támogató nyilatkozatok

1. Richter Gedeon NyRT támogató nyilatkozata

2. Sanofi-Aventis/Chinoin Zrt. támogató nyilatkozata

3. Servier Laboratories SA, az EGIS Gyógyszergyár többségi tulajdonosa támogató nyilatkozata

4. TEVA Gyógyszergyár Zrt támogató nyilatkozata

 





 

I. A szaklétesítés indoklása

(Legfeljebb 2-3 oldal terjedelemben, különösen azon szakoknál, amelyek nem számítanak „generikus”, a világban jól ismert, bevezetett szakoknak)

 

I.1. A szak létesítésének előzményei, megalapozás, illesztés

a)   előzmények a korábbi képzési rendszerből (egyetemi, főiskolai, szakirányú képzések), korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés - amennyiben van ilyen

Előzmények a korábbi képzési rendszerből

Az ELTE TTK mind az élő-, mind az élettelen természettudományok területén jelentős, nemzetközileg is elismert szerepet vállal a felsőoktatási képzésben. A kifutó osztatlan (5 éves) okleveles vegyész szak évtizedeken át sikeres képzés volt az élettelen természettudományok területén. E szak programjában korlátozott mértékben bár, de jelen voltak a tervezett ”Gyógyszerkutató” mesterszak képzését megalapozó (matematika, fizika), ill. kiegészítő tárgyak (pl. biokémia), valamint a több mint 20 éve eredményesen működő gyógyszerkutatói szakirány. E szakirány megkönnyítette a végzett vegyészhallgatók elhelyezkedését a kémia bizonyos határterületi szakmáiban. Az osztatlan képzés helyét a kétciklusú képzés vette át. A vegyész mesterszak egyik szakiránya a „Gyógyszerkutatói szakirány”. 

A Semmelweis Egyetem (SE), a ”Gyógyszerkutató” mesterszak képzés másik bázisát jelentő képzési területeken, így gyógyszerkémia, farmakológia, toxikológiai, illetve a biomedicinális tudományterületen rendelkezik nemzetközileg elismert magas szintű oktatási tevékenységgel. A tervezett ”Gyógyszerkutató” mesterszak oktatásának mind személyi, mind infrastrukturális, mind kutatási előzményei és feltételei magas szinten jelen vannak – egymást kiegészítő módon – a két intézményben.

A két egyetem nemzetközileg elismert kutatói között a szakterület „véleményformáló” szakemberei is megtalálhatók. A szakmai együttműködés pl. a gyógyszerészképzésben, a doktori képzésekben, illetve a biomedicinális kutatások területén évtizedek óta eredményes. Mindkét egyetem szorosan együttműködik gyógyszeripari kutató-fejlesztő nagyvállalatokkal, kis- és középvállalkozásokkal. Ennek is köszönhető, hogy az egyetemek az alapkutatás mellett nemzetközileg jegyzett eredményeket értek el az alkalmazott kutatásban is. Az ELTE és a SE ipari-egyetemi kapcsolatainak előnye, hogy a munkaerő-piaci tapasztalatok és a munkaadók véleménye alapján a képzés szerkezete és tartalma időről időre változik. Mind a közös oktatási tevékenység, mind pedig a közös kutatómunka megalapozza a szilárd tudományos alapismeretekkel, valamint multidiszciplináris és innovatív szemlélettel bíró szakemberek képzését. Az ismertetésre kerülő – közösen kialakított ”Gyógyszerkutató” mesterszak tematika figyelembe veszi a korszerű elméleti tudás követelménye mellett kiemelten a korszerű, világszínvonalú gyógyszeripari gyakorlat szempontjait, a hazai gyógyszergyárak, kis- és közép-vállalkozások igényeit.

A létesítendő ”Gyógyszerkutató” mesterszak az eddiginél szélesebb ismereti tudásbázisra kíván támaszkodni. A képzés rugalmassága folytán lehetőséget biztosít vegyész, biológus, más természettudományos, valamint bizonyos műszaki és agrár alapképzettségű jelentkezők számára multidiszciplináris, a munkaerőpiacon jól értékesíthető tudás megszerzésére.

A szak létesítése közvetlen előzményének tekinthető az ELTE okleveles (osztatlan) vegyész képzésén belüli gyógyszerkutatói szakirányú képzés (1987-től) és a vegyész mesterszakon belül létesített „Gyógyszerkutatói szakirány”. Ugyancsak előzménynek tekinthető a 2005-ben indult kétéves SE „Gyógyszerkutató és fejlesztő” című szakirányú továbbképzés szak is.

 

A korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés bemutatása

A ”Gyógyszerkutató” mesterszak tartalma eltér a társ mesterszakok (pl. biológus, vegyész, biofizikus, stb.), szakirányok (pl. vegyész mesterszak gyógyszerkutatói szakirány), illetve osztatlan képzés (pl. gyógyszerész) képzési tartalmától, és ezt a gyógyszerkutatás multidisziplináris jellegű tevékenysége indokolja is. Ugyanakkor a felsorolt szakok, szakirányok egyes tudáselemei (tantárgyai) – a gyógyszerkutatás szempontjából végiggondolt mértékben – jelen vannak e programban is. Ebből adódóan a gyógyszerkutató mesterképzés színvonalában és bizonyos tárgyak (pl. bioinformatika, molekuláris genetika, géntechnológia) vonatkozó részét tekintve megfelel a korábbi hagyományos osztatlan képzésben a vegyész szak gyógyszerkutatói szakirány, a molekuláris biológia szak (DE) illetve szakirány (SzTE, ELTE) és a biokémiai alszakirány (ELTE) teljesítése során elsajátított végzettségnek.

A tervezett képzés keretében a gyógyszerkutató mesterdiplomát megszerzők rendelkeznek a gyógyszer-, orvosi- és szerves kémia, valamint e tudás alkalmazásához szükséges összes fontos társtudomány (pl. biológia, biofizika, bioinformatika) „egyetemi” szintű elméleti és gyakorlati ismereteivel. Ennek biztosítéka a két nemzetközileg elismert intézmény (ELTE, SE), az egyetemek és az MTA közös műhelyei, valamint az inter- és multidiszciplináris oktatást és kutatást egyaránt szolgáló és folyamatosan fejlesztett infrastruktúra.

b)   a többciklusú képzési rendszerbe illeszkedés, ráépítés a rendszer alapképzési szakjaira

A gyógyszerkutatói mesterszak elvégzésének lehetőségét – a bolognai folyamat szellemében – a lehető legtágabb hallgatói kör számára szeretnénk biztosítani. Ezért a mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok mindazok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. (lásd még: II. 4.pont)

 

I.2. A szakképzettség várható hasznosítási területe

A munkaerőpiaci, társadalmi igény

Hazánkban mind a gyógyszeripar, mind az orvos-biológiai és biomedicinális kutatások tradicionálisan a legfejlettebb, „húzó” kutatási területek, illetve iparágak közé sorolhatók. Jelenleg is a gyógyszeripar a nagy multinacionális cégek, hazai kis- és középvállalatok innováció-orientált együtteseként a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb szegmense. Az iparág szinte valamennyi képviselője intenzív, egyre bővülő, nemzetközi összehasonlításban is kompetitív K+F tevékenységet végez, mely folyamatosan magasan kvalifikált, dinamikus, flexibilis, jó áttekintő képességű, a gyógyszerkutatás és -fejlesztés, valamint -gyártás komplex feladatainak megoldására képes szakembereket igényel. Egyre több hazai gyógyszerkutató, -fejlesztő cég diagnosztikai eljárások kifejlesztésére is vállalkozik. E vállalkozások portfoliójának részét képezik a speciális biotechnológiai módszerek és eljárások fejlesztése, biologikumok, diagnosztikumok kifejlesztése. Előrejelzések szerint e gyógyszerek, reagensek részesedése – már a közeljövőben is folyamatosan nő a világpiacon. Hazánkban is számos helyen körvonalazódnak biologikumok és diagnosztikumok ipari hátterű kutatásának és előállításának feltételei. Mindez alátámasztja, hogy már ma is, de a jövőben még inkább szükség lesz olyan szakemberekre, akik birtokában vannak a gyógyszer-, orvosi-kémiai, biotechnológiai és biomedicinális, valamint bioinformatikai ismereteknek, alkalmasak megfelelő stratégia meghatározására, és probléma-érzékenységük innovatív szemlélettel párosul. Várhatóan e szakemberekre különösen az alábbi három területen lesz szükség: i) gyógyszerkutató, -fejlesztő és -gyártó területeken, ii) biologikum és diagnosztikum kutató, -fejlesztő és -gyártó területeken, iii) bioinformatikai vonatkozású orvosi kutatások és alkalmazások területén;

            A szakképzettség várható további hasznosítási területei:

-    alap/alkalmazott kutatás (biomedicinális, biotechnológiai, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási),

-    ipari-műszaki fejlesztés (gyógyszer-, agrár- és élelmiszeripar, környezetipar, egészségipar),

-    a kapcsolódó piaci és/vagy állami hazai K + F menedzsment, szakértői tevékenység,

-   a kapcsolódó nemzetközi EU, multinacionális K + F menedzsment, szakértői tevékenység,

-   szabadalmaztatás menedzsment,

-    szolgáltatások (pl. kórházi, klinikai, ÁNTSZ laboratóriumok, környezet- és hulladékipar)

-   az akadémiai és a felhasználói kör közötti hazai/nemzetközi tudástranszfer menedzselése,

-    a kutatási/innovációs eredményeinek társadalmi disszeminálása és kommunikációja,

-    nemzetközi kereskedelemi tevékenység (diagnosztikum, gyógyszer, berendezés, know-how). 

           A „Gyógyszerkutató” mesterszak olyan szakemberek iránti valós igényt szeretne kielégíteni, akik a fenti területeken képesek magas színvonalú tevékenységet folytatni. E területen a hazai szakember-képzés bizonyos elemei, szintjei (pl. felsőfokú szakképzés, mester szakbeli szakirány, továbbképzés), bizonyos aspektusai (pl. szintetikus kémiai, farmakológia) jelen vannak, de integrált mester szintű formában és tartalomban e képzés hazai hagyományokra nem tekinthet vissza. Ezért a „Gyógyszerkutató” mesterszak új és ezen belül újszerű elemeket tartalmazó oktatási programot alakított ki és kíván bevezetni.

            A „Gyógyszerkutató” mesterszak létrehozását hazánkban a képzés tartalma szempontjából releváns két nemzetközileg elismert képző- és kutatóhely, az ELTE és a SE – mint az élő és élettelen természettudományos képzés, illetve a gyógyszerkémiai, biomedicinális tudományterületek képviselői – együttesen kezdeményezik, illetve a koncepciót együttesen dolgozták ki. Az eddigi együttműködés alapján szerzett tapasztalatokat, a szinergiát előnyösen befolyásolja, hatását kiegészíti az MTA kutatócsoportok egyetemi jelenléte, az MTA kutatóintézeteivel (KOKI, KKKI), illetve a gyógyszergyárakkal (pl. Sanofi-Chinoin, Richter Gedeon Rt., EGIS) való eredményes együttműködés.

             A „Gyógyszerkutató” mesterszak programjának kidolgozásában gyári és kutatóintézeti szakemberek egyaránt részt vettek. A gyakorlati képzésben – a gyógyszergyárak ajánlata alapján – jelenlétük meghatározó jelentőségű. A korszerű oktatás-formai megoldásokkal és a korszerű, munkaadói-szakmai igényeket messzemenően figyelembe véve stratégiai partnerekként kívánunk a fenti társadalmi igények kielégítéséhez új szak alapításával hozzájárulni. A program létesítését négy jelentős gyógyszergyár (Richter Gedeon NyRt., Sanofi-Aventis/Chinoin Zrt., Servier Laboratories SA, az EGIS Gyógyszergyár többségi tulajdonosa, TEVA Gyógyszergyár Zrt) is támogatja. (A támogató leveleket csatoljuk e kérelemhez.)

              Fontos megemlíteni, hogy a szakképzettséget megszerző „mesterek” alkalmasak lesznek tudományos és/vagy ipari-felhasználói indíttatású inter- és multidiszciplináris témával foglalkozó PhD tanulmányok elvégzésére itthon és külföldön egyaránt.

 

I.3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre

Az európai felsőoktatási térség egyik alapvető célkitűzése olyan szakok létesítése, amelyek konvertálható, az életpálya során folyamatosan többször megújítható tudás megszerzését teszik lehetővé. Egy további törekvés olyan mesterképzési programok kialakítása, amelyekben az inter-, illetve multidiszciplináris megközelítés kiemelt követelmény. Ennek hátterében annak felismerése áll, hogy Európa és a világ előtt álló problémákat eredményesen csak többféle szakma (diszciplína) együttműködése révén lehet megoldani. Az együttműködés egyik alapvető feltétele olyan szakemberek képzése, akik inter- és multidiszciplináris tudással, a határterületek gondolkodásmódjának ismeretével rendelkeznek.

Európában, USA-ban és Kanadában számos helyen folyik mesterképzés a gyógyszerkutatás különféle területein. A tervezett „Gyógyszerkutató” képzés szerkezetéhez és tartalmához egyaránt közelinek tekinthető néhány vezető európai egyetem mesterképzési programja. Kiemelést érdemel a Bonni Egyetem „Drug Research”  („Arzneimittelforschung”) és az Amszterdami Egyetem „Drug Discovery and Safety” kétéves MSc programja (e két program rövid angol nyelvű ismertetését mellékletként csatoljuk), továbbá említhető a Leideni Egyetem illetve a University of Barcelona „Drug research, development and control” programja is. Az újabb kezdeményezések közül fontos kiemelni a philadelphiai Drexel University MSc programját („Drug Discovery & Development”) és azt a 2011 őszén induló közös MSc diplomát adó képzést, amelyben a National University of Singapore, a Novartis Institute for Tropical Diseases, és a University of Basel működik együtt („Infectious Diseases, Vaccinology and Drug Discovery”). E programban – célzottan - a hagyományos, kemoterápiára épitő gyógyszer-kutatáshoz szorosan kapcsolódik az oltóanyagkutatás.

Számos nagyhírű egyetemen kerül meghirdetésre a tervezettnél (is) specializáltabb mesterképzési program. „Pharmacology” MSc képzésben vehetnek részt a hallgatók Európában több brit (pl. King's College, Londoni Egyetem, Nottighami Trent Egyetem), svéd (Linkopingi Egyetem), ír (Trinity College Dublin) egyetemen, illetve az USA-ban (pl. Columbia Egyetem; New York Medical College). „Safety” és/vagy „Toxicology” program néven vehető fel több európai (pl. Imperial College London, Bradfordi Egyetem), amerikai (pl. Marylandi Egyetem, Baltimore) illetve ausztrál (pl. Newcastle-i Egyetem) egyetemen mesterképzési program.

                A két illusztrációként bemutatott program jelzi, hogy e mesterszak nagyban épít – többek között – a természettudományos, biomedicinális, bioinformatikai ismeretekre. Mindez mutatja, hogy a nemzetközi gyakorlatban vezető egyetemeken nemcsak jelen van, hanem bővül a hasonló jellegű mesterképzés, alátámasztva, hogy a tervezett szak hazai bevezetése időszerű. Valószínűsíthető ugyanakkor az is, hogy az angol nyelvű változat iránt lehet nemzetközi érdeklődés is, melyet nemcsak a képzésben résztvevő két Egyetem nemzetközi reputációja, hanem a hazai gyógyszeripar tradicionálisan jó híre is erősít.

 

I.4. A szak képzési céljának és követelményeinek a „rokon” szakokkal történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása

A cél olyan gyógyszerkutatással foglalkozó szakemberek képzése, akik kémiai, biológiai, orvosbiológiai (a kémiai szerkezet alapján értelmezett funkcionális viselkedés) szemlélettel rendelkeznek, és ezt a látásmódot magas színvonalon képesek alkalmazni a gyógyszerkutatás és fejlesztés különböző fázisaiban, valamint a biomedicinális, a biotechnológiai, és a környezetvédelmi alap- és alkalmazott kutatásban, az innovatív fejlesztő tevékenységben a gyógyszeriparban és akár más iparban (pl. agrár-, környezetipar), a kapcsolódó K + F menedzsmentben, tudástranszfer folyamatokban, kereskedelemben. 

         Ezen szakemberek szilárd elméleti természettudományos és a gyógyszerkutatás és fejlesztés folyamatára vonatkozó ismeretek alapján képesek új gyógyszermolekulák felfedezésére és a gyógyszerkutatás különböző részterületein kiemelten a farmakológia illetve toxikológia tudományterületeken, valamint biomedicinális (pl. diagnosztikum, oltóanyag) kutatás-fejlesztés területén önállóan kutatni, valamint alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémafelismerő, problémamegoldó és más szakemberekkel hatékony együttműködési készséggel is. A program fontos célja multidiszciplináris témával foglalkozó PhD tanulmányok előkészítése. Rokon szakok:  

·         vegyész mesterképzési szak, gyógyszerkutatói szakirány (ELTE, TTK) (4 félév),

·         gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) (4 félév),

·         orvosi biotechnológia mesterképzési szak, gyógyszer-biotechnológia szakirány (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar) (4 félév),

·         biotechnológia mesterképzési szak, gyógyszer-biotechnológia szakirány  (Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar) (4 félév),

·         klinikai laboratóriumi kutató mesterképzési szak (Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar) (3 félév),

A „Gyógyszerkutató” mesterszakon kiemelt szerepet kapnak a – kémiai ismeretek mellett – biológiai, biofizikai, bioinformatikai, valamint orvosi, farmakológiai, toxikológiai ismeretek, a multi- és interdiszciplináris megközelítés; valamint azok az ismeretek/készségek (pl. a gyógyszerhatás molekuláris szintű értelmezése, gyógyszeripari innováció), amelyek a gyógyszerkutatáshoz elengedhetetlenek.

 Ezzel szemben a vegyész mesterszak (ELTE) azokra a kémiai ismeretekre fókuszál (pl. analitikai kémiai, szerves és szervetlen szintetikus), amelyek alapvetően szükségesek a kémia bármely területén végzendő kutató-fejlesztő munkához. A gyógyszerkutatói szakirány a hallgatónak a gyógyszerkutatáshoz szükséges, de alapvetően a kémia diszciplína keretében oktatott ismeret-többletet ajánl, és csupán némi betekintést ad a gyógyszerkutatás kémián túli világába (pl. szerkezet-hatás összefüggések, gyógyszeripari fejlesztés). A végzett hallgatók alapvetően a kémiai irányultságú, kémiai ismereteket igénylő (szintézis, analitika, kémiai adatbázis-kezelés stb.) kutatás-fejlesztési feladatok megvalósítására alkalmasak. Ezzel ellentétben a „Gyógyszerkutató” MSc széleskörű orvosbiológiai, biomedicinális, farmakológiai és toxikológiai ismereteket nyújt és lehetővé teszi a működést a gyógyszerkutatás különböző – nem szigorúan csak kémiai ismereteket igénylő – részterületein is (pl. projekt menedzsment, törzskönyvezés, a fejlesztés különböző fázisaihoz kapcsolódó kutató-fejlesztő munka).

   A műszaki képzési területen indított gyógyszervegyész-mérnöki (BME) MSc célja, hogy a gyógyszerkutatás eredményeinek mérnöki megvalósítására készítsen fel és ipari aspektusból, specializált ismereteket adjon szintetikus és készítménytechnológiai területen. Ez jól látható a szakirányként választható tárgyak csoportosításánál, ahol egy szintetikus „csomag” (tárgyak: Poláris fémorganikus vegyületek kémiája, Szerves foszforvegyületek kémiája, Biokatalízis stb) és egy készítmény technológiai „csomag” jelenik meg (tárgyak: Bioanyagok kémiája és technológiája, Gyógyszeripari anyagvizsgálatok, stb.). A szak hasonló tudományterületekből merít, de alapjaiban különbözik a mérnöki megközelítésmódok stratégiája és céljai alapján.

   Az informatika képzési területen létrehozott orvosi biotechnológia mesterszak (PTE) célja a biotechnológiai módszerek, méréstechnikai folyamatok, a kapcsolódó informatikai tudásanyag és alkalmazások megismertetése. A biotechnológia szakirányon végzettek képesek a molekuláris interakciók leírására, a rendszerszemléletű biológiai és genetikai ismeretek alkalmazására a diagnosztikai módszerek fejlesztésében, a biotechnológiai gyógyszerkutatásban. E programban a kémiai sajátságokra/szerkezetre vonatkozó ismeretek lényegében nem szerepelnek. A felvételnél erős matematikai és informatikai ismeretekre számit.

   A természettudomány képzési területen létrehozott biotechnológia mesterképzési szak (DE) tartalmában és célját tekintve kifejezetten a biotechnológiai szakismeretek elsajátíttatására törekszik. A gyógyszer-biotechnológia szakirányon elsősorban a hagyományos és legújabb gyógyszer/diagnosztikum-biotechnológiai tevékenységekhez szükséges ismereteket nyújt. A szakirányon diplomázók képesek lesznek gyógyszerek, első helyen biofarmáciák, biotechnológiai eljárásokkal történő előállítására, e gyógyszerek analízisére, formulázására. Ez a képzés a gyógyszerkutatásnak egy irányzatára és az azon belüli – lényeges - részfolyamatokra vonatkozó ismereteket ad.

   Az orvosi és egészségtudományi képzési területen létesített klinikai laboratóriumi kutató mesterszak a „Gyógyszerkutató” mesterszaktól egyértelműen elkülönül mind céljában, mind az elsajátítandó kompetenciákat tekintve, ugyanis klinikai kutatásokra, különösen gyógyszerterápiás eljárásokra és klinikai diagnosztikai módszerekre fókuszál. A mester-fokozathoz szükséges alapozó ismeretkörökbe patobiokémiai ismeretek és a klinikai kutatásokhoz speciálisan kifejlesztett statisztikai módszerek tartoznak. A szakmai törzsanyag ismeretkörei szorosan a klinikai kutatásokhoz illeszkednek (pl. bizonyítékokon alapuló orvoslás; klinikai epidemiológia; klinikai farmakológia; klinikai kipróbálások; klinikai esettanulmányok). A mesterszak hallgatói valójában a gyógyszerfejlesztés klinikai fázisainak  megértéséhez és szakszerű megvalósításához szükséges szakismereteket sajátítják el. Ezzel szemben az ELTE-SE "Gyógyszerkutató" mesterképzési szak a gyógyszertervezéstől „induló” preklinikai tevékenységre koncentrál, és a klinikai kutatást a gyógyszerkutatói szemlélet teljessége érdekében veszi csupán figyelembe. 

  Fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy az általunk tervezett „Gyógyszerkutató” mesterszak nem fed át lényegesen egyik akkreditált mesterszakkal sem, hanem azokat mind céljában, mind kompetenciáiban kiegészíti, vagyis a gyógyszer- és biomedicinális kutatások más területére irányul, és ezáltal valós igényeket elégíthet ki.


 

II. A szak – rendeletben megjelentetendő –

 képzési és kimeneti követelményei

 

1.     A mesterképzési szak megnevezése: Gyógyszerkutató mesterszak

                                                                 (Drug Research MSc [MSc in Drug Research])

2.     A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

-   végzettségi szint: mesterfokozat (MSc)(ELTE-SE közös diploma a Ftv. 31. § (2) bek. b) pontja        alapján)

-      szakképzettség: okleveles gyógyszerkutató              

     (Gyógyszerkutató farmakológus) vagy (Gyógyszerkutató toxikológus)   

-      a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Drug researcher (Drug researcher specalized in pharmacology) vagy (Drug researcher specalized in toxicology)

-      választható szakirányok: Gyógyszerkutató farmakológiai (Drug research specalized in pharmacology)

     Gyógyszerkutató gyógyszerbiztonsági és toxikológiai (Drug research specalized in toxicology)

3.    Képzési terület1, 2: Természettudományi képzési terület  

4.      A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok a természettudományi képzési területen:             a biológia, a műszaki képzési terület bio-, környezet- és vegyészmérnöki képzési ágán a biomérnöki, a molekuláris bionika alapszak,  az orvosi és egészségtudomány képzési területen az  orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakok

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a természettudományi képzési terület élettelen természettudomány képzési ágán a kémia alapképzési szak, a műszaki képzési terület bio-, környezet- és vegyészmérnöki képzési ágán a vegyészmérnöki alapképzési szak, az agrár képzési terület élelmiszer- és kertészmérnöki képzési ágán az élelmiszermérnöki alapképzési szak, továbbá az informatika képzési terület programtervező alapképzési szakja, valamint az orvosi és egészségtudomány képzési területen az általános orvos, fogorvos és gyógyszerész, és az agrár képzési területen az állatorvosi egységes, osztatlan mesterképzési szak.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5.     A képzési idő félévekben: 4 félév

6.     A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1.  Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12 - 18 kredit

6.2.  A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 37 – 43 kredit

6.3.  A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 40 – 81 kredit

6.4.  A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 10 kredit

6.5.  A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit

6.6.  A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 35  %

7.     A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik szilárd elméleti természettudományos és a gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatára vonatkozó ismeretek alapján képesek a biomedicinális, valamint a gyógyszerkutatás különböző részterületein - kiemelten a farmakológia illetve toxikológia tudományterületeken - önállóan kutatni, valamint alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek a következő ismeretek birtokában vannak:

-  Biomedicinális kémiai és kémiai molekuláris biológiai (Chemical biology) ismeretek

- Rendszerbiológiai ismeretek,

- Gyógyszerkutatási (nagy teljesítőképességű is) módszerek,

- Hatóanyagtervezési módszerek,

- Molekuláris diagnosztikai módszerek,

- Biofarmáciai ismeretek,

- Farmakokinetika, metabolizmus, toxikológia (ADMET) ismeretek,

- Hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete,

- Gyógyszertechnológiai (formulálási) módszerek,

- Bioanalitikai módszerek, különös tekintettel a gyógyszerkutatásban történő alkalmazásra,

- Nanotechnológiai, különösen nanobiomedicinális ismeretek,

- Bioinformatikai és biostatisztikai módszerek ismeretek,

- Kutatási-fejlesztési projektek szervezése, 

- Marketing, menedzsment, nemzetközi piaci működésre vonatkozó ismeretek,

- A szellemi tulajdonjog gyógyszeripari vonatkozásaira vonatkozó ismeretek,

- Biológiai és orvosbiológiai kutatási etikai ismeretek,

- A szakmai és társadalmi kommunikáció alapjai.

 

aa) Farmakológiai szakirányon

- In vitro és in vivo farmakológiai módszerek,

- Farmakodinamikai és farmakokinetikai ismeretek,

- Farmakogenomikai ismeretek,

- Metabonomikai, metabolonikai ismeretek,

- Bioinformatikai ismeretek (hatóanyagtervezés),

- Betegségtípusok gyógyszeres kezelésére vonatkozó ismeretek,

- Gyógyszertörzskönyvezési ismeretek,

- Preklinikai és klinikai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fázisainak ismerete.

ab) Gyógyszerbiztonsági és toxikológia szakirányon

- Molekuláris biológiai és farmakogenomikai ismeretek,

- Molekuláris patomechanizmusok ismerete,

- In vitro és in vivo modellek toxikológai predikcióra,

- In silico toxikológiai ismeretek,

- Klinikai vizsgálatok gyógyszerbiztonságossági szempontjai,

- Bioinformatikai (számítógépes modellezési és adatbázis kezelési) ismeretek,

- Gyógyszerbiztonsági ismeretek,

- Törzskönyvezési ismeretek.

 

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a kutatással összefüggésben

-- gyógyszerhatás és kémiai szerkezet kapcsolatának ismeretek alkotó alkalmazására,

-- a gyógyszerhatás molekuláris szintű értelmezése,

-- molekuláris és rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’), genetikai ismeretek biomedicinális kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására;

-- multidiszciplínáris  szemlélet alkalmazására a probléma felismerésben és megoldásban  

-- kutatásmódszertani alapismeretek alkalmazása (pl. adatbányászat, projekt-tervezés, eredmények közlése)

-- biomedicinális kutatási munka irányítása és fejlesztése

- a fejlesztéssel összefüggésben

-- innovatív gyógyszerkutatásra épülő fejlesztési tevékenységre

-- biomedicinális fejlesztő munka irányítására és fejlesztésére

-- farmakológiai módszerek gyógyszerkutatási célokra történő fejlesztésére

-- toxikológiai módszerek gyógyszerkutatási célokra történő fejlesztésére

-- gyógyszerkutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági tevékenység folytatására,

-- fejlesztés menedzselésére

- a gazdasági/marketing tevékenységgel összefüggésben

-- szakmai szempontú részvételre biomedicina területén vállalkozások létrehozásában

-- kommunikációra a gyógyszeripari K+F valamennyi területén dolgozó szakemberekkel és a releváns fogyasztói körrel.

 

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

- áttekintő képesség elsősorban a gyógyszerkutatás és fejlesztés komplex folyamatára vonatkozóan, 

- problémafelismerő, - analizáló és -megoldó készség, multidiszciplináris megközelítési mód

- biomedicinális vonatkozású etikai ismeretek alkalmazása,

- jó együttműködési készség, team-munka más területeken dolgozó szakemberekkel (pl. orvos, informatikus, biológus, vegyész, mérnök, közgazdász), 

- nyitottság, kritikus (ön)értékelésre való készség

- jó kommunikációs képesség magyar és idegen nyelven is (szakmai és társadalmi)

 

8.      A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1.             Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges

     alapozó ismeretkörök: 12 – 18  kredit

    természettudományi alapozó ismeretek:  6 – 9  kredit

    sejt-, szövet-, fejlődésbiológiai, mikrobiológiai, immunológia, biofizikai ismeretek, szerves kémiai, bioszervetlen kémiai, biokémiai ismeretek

    társadalomtudományi, jogi és közgazdaságtudományi alapozó ismeretek:  6 – 9  kredit

     menedzsment, nemzetközi piaci működés, marketing ismeretek, a szellemi tulajdonjog és gyógyszeripari vonatkozásai

8.2.       Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 37 - 43 kredit

  Kémiai/molekuláris biológia (chemical biology), gyógyszerkémiai és -technológiai, élettani ismeretek, biofarmáciai ismeretek, rendszerbiológia, neurobiológia, sejtbiológiai ismeretek, géntechnológia, immun-biotechnológia, protein engineering, szerkezetkutatás, képalkotó diagnosztika, bioinformatika, biostatisztika  

8.3.       Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30 – 56 kredit

   differenciált szakmai ismeretek. 40 - 81 kredit

a)      a választható szakirányok ismeretei: 34 – 68 kredit

Farmakológia szakirányon: farmakológiai ismeretek (keringés-, gyulladás-, immun-, központi idegrendszer), farmakodinamiai ismeretek, biotranszformáció, hatóanyag transzport, klinikai kutatás, biomolekuláris kölcsönhatások, megismert módszerekhez gyakorlati ismeretek, gyógyszerbiztonsági és toxikológiai ismeretek (válogatás a szakirány tárgyiból),

Gyógyszerbiztonsági és toxikológia szakirányon: molekuláris toxikológia, immunmoduláció-immunpatológia, gyógyszerbiztonság, gyógyszermellékhatás, interakció, in silico, in vitro, in vivo toxikológiai módszerek, klinikai kutatás, megismert módszerekhez gyakorlati ismeretek, farmakológia ismeretek (válogatás a szakirány tárgyaiból), 

 b) további választható szakmai ismeretek: 6-13 kredit

  irodalomkutatás, tudományos kommunikáció, iparjogvédelem, orvosbiológiai etika, törzskönyvezés

    diplomamunka: 20 kredit

9.      A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A képzés integráns része a laboratóriumi önálló gyakorlati munka. A hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a megismert technikák segítségével gyakorlati készségüket fejlesszék jól felszerelt egyetemi és gyógyszergyári laboratóriumokban. Az önállóan elvégzendő feladatok kapcsán a megszerzett ismeretek szintetizálását, alkalmazását és prezentálását is megtanulják. Szakirány, illetve intézményi tanterv gyógyszergyári gyakorlatot megkövetelhet a kreditkeret terhére. A szakirányok által előírt minimális teljesítendő szakmai gyakorlati követelményeket (15 kredit) a 8.3. pont tartalmazza. Kívánatosnak tartjuk a külföldi tanulmányutak lehetőségének biztosítását is.

10.  Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzésének feltétele az államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele angol nyelvből tekintettel a felsőoktatási képzés feltételeiről szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 98/2009. (IV.24.) Korm.rendeletben foglaltakra.

11.  A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 45 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

-      természettudományi ismeretek, legalább 20 kredit. (biológia, kémia, biokémia, bioinformatika, biofizika)

-     szakmai alapozó ismeretek legalább 20 kredit (élettan, gyógyszerkémia, biomolekuláris kémia, molekuláris biológia, biotechnológia, sejtbiológia, mikrobiológia, immunológia) 

-     társadalom-, gazdaságtudományi, jogi-etikai alapozó ismeretek legalább 5 kredit

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a természettudományi és szakmai alapozó ismeretkörökben együttesen legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

12.  A szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezések

Az ismeretek ellenőrzési rendszere, ezen belül kiemelten:

a)      a vizsgaelőírások megadása: mindkét Intézményben a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtak érvényesek. A szakon nincs kötelezően előírt szigorlat.

b)      a szakdolgozat követelményei és a hozzá rendelt kreditek száma: a diplomadolgozatban a hallgatónak tanúságot kell adni arról, hogy önállóan képes valamely inter- vagy multidiszciplináris gyógyszerkutatási probléma megoldására, felhasználva a képzés során elsajátított ismereteket, jártasságokat.  

c)      szakirány esetén a diplomamunka témája a választott szakirányhoz kapcsolódó témakörből választandó.

d)     a záróvizsgára bocsátás feltételei (az Ftv. 95. § (3) szerint):

a záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú és összetételű kreditek alapján kiadott abszolutórium megszerzése.

d) a záróvizsga: két részből áll 1) szóbeli szakmai felelet a szak törzsanyagából, valamint

2) a diplomadolgozat megvédése. A záróvizsga eredményének kiszámítási módja az érvényes kormányrendelet szerint történik.

e) a diploma minősítésének alapja: a záróvizsga eredménye és a diplomamunkára kapott érdemjegy.

 


 

 

Melléklet a II. 1.4 ponthoz: Két nemzetközi példa bemutatása

 

 

University of Bonn

 

The Master in Drug Research is a  two-year programme.

The MSc course is characterised by a wide range of mandatory, core and advanced modules among which the students can select individually together with a mentor (university professor or university teacher).

The students can decide from one of the following six pharmaceutical disciplines:

• pharmaceutical/medicinal chemistry

• pharmaceutical biology

• pharmaceutical technology

• pharmacology and toxicology

• clinical pharmacy

• pharmaceutical microbiology

 

In the first semesters the students attend several core modules to obtain basic knowledge in the pharmaceutical sciences. Simultaneously the students specialise in the selected pharmaceutical discipline by attending a variety of mandatory modules from this particular field. In the fourth semester they complete their studies with a master thesis in the selected discipline. In each semester modules counting for a total of 30 credits must be achieved.

The MSc course is designed for students with a bachelor’s degree in pharmacy, natural sciences or sciences closely related to pharmacy, as well as medical students from Germany and other countries.

In addition, the MSc course provides an opportunity for German pharmacy graduates to acquire a scientific qualification after their studies of pharmacy (2nd state examination). For those candidates it is possible to get accreditation of the core modules in the pharmaceutical disciplines reducing the length of study by about two semesters.

 

VU University Amsterdam

 

The Master's in Drug Discovery and Safety is a two-year programme. Apart from lectures and tutorials, it includes courses given by lecturers from a range of disciplines. Students also tackle case studies and carry out assignments in a digital learning environment. Personal laboratory research is another important part of the programme.

After introductory classes in Principles of pharmaceutical sciences / pharmacochemistry, Computational design and synthesis of drugs and Molecular pharmacology and toxicology of drugs  master’s students can specialize in the following tracks:

Drug Design & Synthesis

Drug Discovery & Target Finding

Computational Medicinal Chemistry & Toxicology

Drug Disposition & Safety Assessment

Biomolecular Drug Analysis



[1] Ftv. 32. § (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.

 

[2] Ftv. 32. § (6)…….. A mesterképzésben - figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

(7) Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.

 

[3] A 289/2005. Korm. rend. szerinti képzési területek a mesterképzésben:

agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, műszaki, művészet, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány

[4] Művészeti képzésnél a képzési ág (építőművészet, film- és videoművészet, iparművészet, képzőművészet, multimédia, színházművészet, táncművészet, zeneművészet) megadása is szükséges