Tartalom
|
Adatlap |
|
1 |
Az új szak képzési és
kimeneti követelményeit (KKK) kidolgozó felsőoktatási intézmény neve, címe |
2 |
2 |
A létesítendő mesterképzési
szak |
2 |
3 |
A megszerezhető
szakképzettség |
2 |
4 |
A képzési idő félévekben |
2 |
5 |
A mesterfokozat megszerzéséhez
összegyűjtendő kreditek száma |
2 |
6 |
Tervezett szakirány(ok) |
2 |
7 |
A szak javasolt képzési
terület szerinti besorolása |
2 |
8 |
Dátum, és az intézmény(ek)
rektorának megnevezése és cégszerű aláírása |
2 |
|
Csatolandó
dokumentumok |
|
|
A benyújtáshoz csatlakozó intézmény
elfogadó nyilatkozata, a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata |
3 |
|
A szenátus(ok)nak a szak létesítését kezdeményező határozata |
5 |
|
Csatolható
dokumentumok |
|
|
1. Richter Gedeon NyRT támogató nyilatkozata |
7 |
|
2. Sanofi-Aventis/Chinoin
Zrt. támogató nyilatkozata |
8 |
|
3. Servier Laboratories SA,
az EGIS Gyógyszergyár többségi tulajdonosa
támogató nyilatkozata |
9 |
|
4. TEVA Gyógyszergyár Zrt támogató nyilatkozata |
10 |
I. |
A szaklétesítés indoklása |
11 |
I.1 |
A szak létesítésének
előzményei, megalapozás, illesztés |
11 |
I.2 |
A szakképzettség várható hasznosítási területe |
12 |
I.3 |
Rövid nemzetközi
összehasonlítás az új szak vonatkozásában |
13 |
I.4 |
A szak képzési céljának és
követelményeinek a „rokon” szakokkal történő összehasonlítása, illetve a
karakterisztikus különbségek bemutatása |
14 |
II. |
A szak képzési és
kimeneti követelményei |
16 |
1 |
A mesterképzési szak
megnevezése |
16 |
2 |
A mesterképzési szakon
szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő
megjelölése |
16 |
3 |
Képzési terület |
16 |
4 |
A mesterképzésbe történő
belépésnél előzményként elfogadott szakok |
16 |
5 |
A képzési idő félévekben |
16 |
6 |
A mesterfokozat
megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma |
16 |
7 |
A mesterképzési szak
képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák |
17 |
8 |
A
mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök |
18 |
9 |
A képzéshez kapcsolt
szakmai gyakorlat követelményei |
19 |
10 |
Idegennyelvi követelmények |
19 |
11 |
A mesterképzésbe való
felvétel feltételei |
19 |
12 |
A szak (szakterület)
szempontjából lényeges más rendelkezések |
20 |
|
Melléklet a II. 1.4 ponthoz: Két nemzetközi példa
bemutatása |
21 |
1. Az új szak képzési és kimeneti
követelményeit (KKK) kidolgozó felsőoktatási intézmény neve, címe |
Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1053 Budapest,
Egyetem tér 1-3. együttműködésben a Semmelweis Egyetemmel, 1085
Budapest, Üllői út 26. |
2.
A létesítendő mesterképzési szak: Gyógyszerkutató mesterszak Drug
Research MSc (MSc in Drug Research) |
3.
A megszerezhető szakképzettség[1]: Okleveles gyógyszerkutató (ELTE-SE
közös diploma a Ftv. 31. § (2) bek. b) pontja alapján) 4.
A képzési idő[2]
félévekben: 4 félév 5.
A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit |
6.
Tervezett szakirány(ok) |
Gyógyszerkutató farmakológiai
szakirány Gyógyszerkutató gyógyszerbiztonsági és toxikológiai szakirány |
7.
A szak javasolt képzési terület[3] [4]szerinti
besorolása |
Természettudományi képzési terület |
8.
Dátum, és az intézmény(ek) rektorának megnevezése és cégszerű
aláírása |
Budapest, 2011. április Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Dr.
Tulassay Tivadar egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Semmelweis Egyetem rektora
rektora |
Csatolandó
dokumentumok: |
· A szenátus(ok)nak
a szak
létesítését kezdeményező határozata |
· Több
intézmény által kidolgozott tervezet együttes benyújtása esetén a többi, a benyújtáshoz csatlakozó intézmény elfogadó nyilatkozata, a szakmai egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata |
---------------------------
Melléklet:
a szakmai
egyeztetés jegyzőkönyvi kivonata
JEGYZŐKÖNYV
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
Kar Kémiai Intézete, valamint a Semmelweis Egyetem Gyógyszerkutatási és
Gyógyszerbiztonsági Centrum
által közösen kezdeményezett és 2009. augusztus 14.
megrendezett konzorciális egyeztetésről
az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Semmelweis Egyetem
által létesíteni szándékozott
GYÓGYSZERKUTATÓ MESTERSZAK farmakológiai
szakirány, valamint gyógyszerbiztonsági és toxikológiai szakirány
képzési és kimeneti követelményeivel kapcsolatban.
Jelen vannak:
Mátyus Péter egyetemi tanár (SE GYTK Szerves Vegytani Intézet
és a Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum
igazgatója)
Gyires Klára egyetemi tanár (SE AOK Farmakológiai és
Farmakoterápiás Intézet igazgatója)
Hudecz Ferenc egyetemi tanár (ELTE TTK Kémiai Intézet, ELTE
rektora)
Deckerné Majer Zsuzsa egyetemi docens (ELTE TTK Kémiai
Intézet)
1)
A jelenlevők tájékoztatják egymást, hogy intézményeik
részéről megvan a készség, hogy a jóváhagyandó képzési és kimeneti
követelmények alapján közösen kezdeményezzék a „Gyógyszerkutató” mesterszak
létesítését a két szakirány létrehozásával.
2)
A résztvevők az előzetesen megküldött tervezetet
véleményezték és kikérték az érdekelt szakterületek képviselőinek véleményét,
valamint több gyógyszergyári képviselővel tanácskoztak. Az észrevételek
beépültek az újabb változatba (pl. bioszintetikus módszerek előtérbe helyezése,
a gyógyszerbiztonsági vizsgálatok elkülönítése a farmakológus-képzéstől, új
biotechnológiai irányvonalak erősítése, gyógyszeripari szakemberek részvétele
stb.) és az újabb tervezetet szakmailag megfelelőnek tartják és jóváhagyják. A
saját intézményeiken belül vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket a
szaklétesítési kérelem kari tanácsi, illetve szenátusi jóváhagyásához.
3)
Az SE és ELTE képviselői javasolják - a Semmelweis
Egyetem Rektori Vezetésének véleményét is figyelembe véve -, hogy az ELTE koordinálja a szak létesítéséhez
szükséges előkészítő feladatokat, a Magyar Akkreditációs Bizottság által
meghatározott formában elkészíti a két egyetem által jóváhagyott tervezetet és
eljuttatja ezt a másik egyetemre.
Budapest, 2009. augusztus 14.
Dr. Gyires Klára Dr.
Mátyus Péter
egyetemi tanár egyetemi
tanár
Deckerné Dr. Majer Zsuzsa Dr. Hudecz Ferenc
egyetemi docens egyetemi
tanár
Csatolható: |
· Felhasználói vélemények, támogató nyilatkozatok |
1. Richter Gedeon NyRT támogató nyilatkozata |
2. Sanofi-Aventis/Chinoin
Zrt. támogató nyilatkozata |
3. Servier Laboratories SA,
az EGIS Gyógyszergyár többségi tulajdonosa
támogató nyilatkozata |
4. TEVA Gyógyszergyár Zrt támogató nyilatkozata |
I. A szaklétesítés indoklása
(Legfeljebb 2-3 oldal terjedelemben, különösen azon szakoknál, amelyek
nem számítanak „generikus”, a világban jól ismert, bevezetett szakoknak)
I.1. A szak létesítésének előzményei, megalapozás, illesztés
a)
előzmények a korábbi képzési rendszerből (egyetemi,
főiskolai, szakirányú képzések), korábbi egyetemi végzettségnek való
megfelelés - amennyiben van ilyen |
Előzmények a korábbi képzési
rendszerből Az ELTE TTK
mind az élő-, mind az élettelen természettudományok területén jelentős,
nemzetközileg is elismert szerepet vállal a felsőoktatási képzésben. A kifutó
osztatlan (5 éves) okleveles vegyész szak évtizedeken át sikeres képzés volt
az élettelen természettudományok területén. E szak programjában korlátozott
mértékben bár, de jelen voltak a tervezett ”Gyógyszerkutató” mesterszak
képzését megalapozó (matematika, fizika), ill. kiegészítő tárgyak (pl.
biokémia), valamint a több mint 20 éve eredményesen működő gyógyszerkutatói
szakirány. E szakirány megkönnyítette a végzett vegyészhallgatók
elhelyezkedését a kémia bizonyos határterületi szakmáiban. Az osztatlan képzés
helyét a kétciklusú képzés vette át. A vegyész mesterszak egyik szakiránya a
„Gyógyszerkutatói szakirány”. A
Semmelweis Egyetem (SE), a ”Gyógyszerkutató” mesterszak
képzés
másik bázisát jelentő képzési területeken, így gyógyszerkémia, farmakológia,
toxikológiai, illetve a biomedicinális tudományterületen rendelkezik
nemzetközileg elismert magas szintű oktatási tevékenységgel. A tervezett ”Gyógyszerkutató”
mesterszak oktatásának
mind személyi, mind infrastrukturális, mind kutatási előzményei és feltételei
magas szinten jelen vannak – egymást kiegészítő módon – a két intézményben. A két
egyetem nemzetközileg elismert kutatói között a szakterület „véleményformáló”
szakemberei is megtalálhatók. A szakmai együttműködés pl. a
gyógyszerészképzésben, a doktori képzésekben, illetve a biomedicinális
kutatások területén évtizedek óta eredményes. Mindkét egyetem szorosan együttműködik gyógyszeripari
kutató-fejlesztő nagyvállalatokkal, kis- és középvállalkozásokkal. Ennek is
köszönhető, hogy az egyetemek az alapkutatás mellett nemzetközileg jegyzett
eredményeket értek el az alkalmazott kutatásban is. Az ELTE és a SE
ipari-egyetemi kapcsolatainak előnye, hogy a munkaerő-piaci tapasztalatok és
a munkaadók véleménye alapján a képzés szerkezete és tartalma időről időre
változik. Mind a közös oktatási tevékenység, mind pedig a közös kutatómunka
megalapozza a szilárd tudományos
alapismeretekkel, valamint multidiszciplináris és innovatív szemlélettel bíró
szakemberek képzését. Az ismertetésre kerülő – közösen kialakított –
”Gyógyszerkutató” mesterszak tematika figyelembe veszi a korszerű elméleti
tudás követelménye mellett kiemelten a
korszerű, világszínvonalú gyógyszeripari
gyakorlat szempontjait, a hazai gyógyszergyárak, kis- és közép-vállalkozások igényeit. A létesítendő ”Gyógyszerkutató” mesterszak az eddiginél szélesebb
ismereti tudásbázisra kíván támaszkodni. A képzés rugalmassága folytán
lehetőséget biztosít vegyész, biológus, más természettudományos, valamint
bizonyos műszaki és agrár alapképzettségű jelentkezők számára
multidiszciplináris, a munkaerőpiacon jól értékesíthető tudás megszerzésére. A szak létesítése közvetlen előzményének
tekinthető az ELTE
okleveles (osztatlan) vegyész képzésén belüli gyógyszerkutatói
szakirányú képzés (1987-től) és a vegyész mesterszakon belül létesített
„Gyógyszerkutatói szakirány”. Ugyancsak előzménynek tekinthető a 2005-ben indult kétéves SE „Gyógyszerkutató és
fejlesztő” című szakirányú továbbképzés szak is. A korábbi egyetemi
végzettségnek való megfelelés bemutatása A ”Gyógyszerkutató” mesterszak tartalma eltér a társ
mesterszakok (pl. biológus, vegyész, biofizikus, stb.), szakirányok (pl.
vegyész mesterszak gyógyszerkutatói szakirány), illetve osztatlan képzés (pl.
gyógyszerész) képzési tartalmától, és ezt a gyógyszerkutatás
multidisziplináris jellegű tevékenysége indokolja is. Ugyanakkor a felsorolt
szakok, szakirányok egyes tudáselemei (tantárgyai) – a gyógyszerkutatás
szempontjából végiggondolt mértékben – jelen vannak e programban is. Ebből
adódóan a gyógyszerkutató mesterképzés színvonalában és bizonyos tárgyak (pl.
bioinformatika, molekuláris genetika, géntechnológia) vonatkozó részét
tekintve megfelel a korábbi hagyományos osztatlan képzésben a vegyész szak
gyógyszerkutatói szakirány, a molekuláris biológia szak (DE) illetve
szakirány (SzTE, ELTE) és a biokémiai alszakirány (ELTE) teljesítése során
elsajátított végzettségnek. A
tervezett képzés keretében a gyógyszerkutató mesterdiplomát megszerzők
rendelkeznek a gyógyszer-, orvosi- és szerves kémia, valamint e tudás
alkalmazásához szükséges összes fontos társtudomány (pl. biológia, biofizika,
bioinformatika) „egyetemi” szintű elméleti és gyakorlati ismereteivel. Ennek
biztosítéka a két nemzetközileg elismert intézmény (ELTE, SE), az egyetemek
és az MTA közös műhelyei, valamint az inter- és multidiszciplináris oktatást
és kutatást egyaránt szolgáló és folyamatosan fejlesztett infrastruktúra. |
b)
a többciklusú képzési rendszerbe
illeszkedés, ráépítés a rendszer alapképzési szakjaira |
A gyógyszerkutatói mesterszak elvégzésének
lehetőségét – a bolognai folyamat szellemében – a lehető legtágabb hallgatói
kör számára szeretnénk biztosítani. Ezért a mesterképzésbe történő belépésnél
előzményként elfogadott szakok mindazok az alap- vagy mesterfokozatot adó
alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi
szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául
szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény
kreditátviteli bizottsága elfogad. (lásd még: II. 4.pont) |
I.2. A szakképzettség várható hasznosítási területe
A munkaerőpiaci, társadalmi igény |
Hazánkban
mind a gyógyszeripar, mind az orvos-biológiai és biomedicinális kutatások
tradicionálisan a legfejlettebb, „húzó” kutatási területek, illetve iparágak
közé sorolhatók. Jelenleg is a gyógyszeripar – a nagy multinacionális cégek, hazai kis- és
középvállalatok innováció-orientált együtteseként – a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb szegmense. Az
iparág szinte valamennyi képviselője intenzív, egyre bővülő, nemzetközi
összehasonlításban is kompetitív K+F tevékenységet végez, mely folyamatosan
magasan kvalifikált, dinamikus, flexibilis, jó áttekintő képességű, a
gyógyszerkutatás és -fejlesztés, valamint -gyártás komplex feladatainak
megoldására képes szakembereket igényel. Egyre több hazai gyógyszerkutató,
-fejlesztő cég diagnosztikai eljárások kifejlesztésére is vállalkozik. E
vállalkozások portfoliójának részét képezik a speciális biotechnológiai
módszerek és eljárások fejlesztése, biologikumok, diagnosztikumok
kifejlesztése. Előrejelzések szerint e gyógyszerek, reagensek részesedése –
már a közeljövőben is – folyamatosan nő a világpiacon. Hazánkban is számos
helyen körvonalazódnak biologikumok és diagnosztikumok ipari hátterű
kutatásának és előállításának feltételei. Mindez alátámasztja, hogy már ma
is, de a jövőben még inkább szükség lesz olyan szakemberekre, akik birtokában
vannak a gyógyszer-, orvosi-kémiai, biotechnológiai és biomedicinális,
valamint bioinformatikai ismereteknek, alkalmasak megfelelő stratégia
meghatározására, és probléma-érzékenységük innovatív szemlélettel párosul.
Várhatóan e szakemberekre különösen az alábbi három területen lesz szükség: i)
gyógyszerkutató, -fejlesztő és -gyártó területeken, ii) biologikum és
diagnosztikum kutató, -fejlesztő és -gyártó területeken, iii) bioinformatikai
vonatkozású orvosi kutatások és alkalmazások területén; A szakképzettség
várható további hasznosítási területei: - alap/alkalmazott
kutatás (biomedicinális, biotechnológiai, környezetvédelmi,
környezetgazdálkodási), - ipari-műszaki fejlesztés (gyógyszer-, agrár- és élelmiszeripar,
környezetipar, egészségipar), - a kapcsolódó piaci és/vagy állami hazai K + F menedzsment,
szakértői tevékenység, - a kapcsolódó nemzetközi EU, multinacionális
K + F menedzsment, szakértői tevékenység, - szabadalmaztatás menedzsment, - szolgáltatások (pl. kórházi, klinikai, ÁNTSZ laboratóriumok,
környezet- és hulladékipar) - az akadémiai és a felhasználói kör közötti
hazai/nemzetközi tudástranszfer menedzselése, - a kutatási/innovációs eredményeinek társadalmi disszeminálása és
kommunikációja, - nemzetközi kereskedelemi tevékenység (diagnosztikum, gyógyszer,
berendezés, know-how). A „Gyógyszerkutató” mesterszak
olyan szakemberek iránti valós igényt szeretne kielégíteni, akik a fenti
területeken képesek magas színvonalú tevékenységet folytatni. E területen a
hazai szakember-képzés bizonyos elemei, szintjei (pl. felsőfokú szakképzés,
mester szakbeli szakirány, továbbképzés), bizonyos aspektusai (pl.
szintetikus kémiai, farmakológia) jelen vannak, de integrált mester szintű
formában és tartalomban e képzés hazai hagyományokra nem tekinthet vissza.
Ezért a „Gyógyszerkutató” mesterszak új és ezen belül újszerű elemeket
tartalmazó oktatási programot alakított ki és kíván bevezetni. A „Gyógyszerkutató” mesterszak
létrehozását hazánkban a képzés tartalma szempontjából releváns két nemzetközileg
elismert képző- és kutatóhely, az ELTE és a SE – mint az élő és élettelen
természettudományos képzés, illetve a gyógyszerkémiai, biomedicinális
tudományterületek képviselői – együttesen kezdeményezik, illetve a koncepciót
együttesen dolgozták ki. Az eddigi együttműködés alapján szerzett
tapasztalatokat, a szinergiát előnyösen befolyásolja, hatását kiegészíti az
MTA kutatócsoportok egyetemi jelenléte, az MTA kutatóintézeteivel (KOKI, KKKI),
illetve a gyógyszergyárakkal (pl. Sanofi-Chinoin, Richter Gedeon Rt., EGIS)
való eredményes együttműködés. A „Gyógyszerkutató” mesterszak
programjának kidolgozásában gyári és kutatóintézeti szakemberek egyaránt
részt vettek. A gyakorlati képzésben – a gyógyszergyárak ajánlata alapján –
jelenlétük meghatározó jelentőségű. A korszerű oktatás-formai megoldásokkal
és a korszerű, munkaadói-szakmai igényeket messzemenően figyelembe véve
stratégiai partnerekként kívánunk a fenti társadalmi igények kielégítéséhez
új szak alapításával hozzájárulni. A program létesítését négy jelentős
gyógyszergyár (Richter Gedeon NyRt., Sanofi-Aventis/Chinoin Zrt., Servier
Laboratories SA, az EGIS Gyógyszergyár többségi tulajdonosa, TEVA
Gyógyszergyár Zrt) is támogatja. (A támogató leveleket csatoljuk e kérelemhez.)
Fontos megemlíteni, hogy a
szakképzettséget megszerző „mesterek” alkalmasak lesznek tudományos és/vagy
ipari-felhasználói indíttatású inter- és multidiszciplináris témával
foglalkozó PhD tanulmányok elvégzésére itthon és külföldön egyaránt. |
I.3. Rövid nemzetközi összehasonlítás az új szak vonatkozásában - különös
tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre
Az európai felsőoktatási térség egyik alapvető célkitűzése olyan
szakok létesítése, amelyek konvertálható, az életpálya során folyamatosan többször
megújítható tudás megszerzését teszik lehetővé. Egy további törekvés olyan
mesterképzési programok kialakítása, amelyekben az inter-, illetve
multidiszciplináris megközelítés kiemelt követelmény. Ennek hátterében annak
felismerése áll, hogy Európa és a világ előtt álló problémákat eredményesen
csak többféle szakma (diszciplína) együttműködése révén lehet megoldani. Az
együttműködés egyik alapvető feltétele olyan szakemberek képzése, akik inter-
és multidiszciplináris tudással, a határterületek gondolkodásmódjának
ismeretével rendelkeznek. Európában,
USA-ban és Kanadában számos helyen folyik mesterképzés a gyógyszerkutatás
különféle területein. A tervezett „Gyógyszerkutató” képzés szerkezetéhez és
tartalmához egyaránt közelinek tekinthető néhány vezető európai egyetem
mesterképzési programja. Kiemelést érdemel a Bonni Egyetem „Drug
Research” („Arzneimittelforschung”) és
az Amszterdami Egyetem „Drug Discovery and Safety” kétéves MSc programja (e
két program rövid angol nyelvű ismertetését mellékletként csatoljuk), továbbá
említhető a Leideni Egyetem illetve a University of Barcelona „Drug research,
development and control” programja is. Az újabb kezdeményezések közül fontos
kiemelni a philadelphiai Drexel University MSc programját („Drug Discovery
& Development”) és azt a 2011 őszén induló közös MSc diplomát adó
képzést, amelyben a National University of Singapore, a Novartis Institute
for Tropical Diseases, és a University of Basel működik együtt („Infectious Diseases, Vaccinology and Drug
Discovery”). E programban – célzottan - a hagyományos, kemoterápiára épitő
gyógyszer-kutatáshoz szorosan kapcsolódik az oltóanyagkutatás. Számos
nagyhírű egyetemen kerül meghirdetésre a tervezettnél (is) specializáltabb
mesterképzési program. „Pharmacology” MSc képzésben vehetnek részt a
hallgatók Európában több brit (pl. King's College, Londoni Egyetem,
Nottighami Trent Egyetem), svéd (Linkopingi Egyetem), ír (Trinity College
Dublin) egyetemen, illetve az USA-ban (pl. Columbia Egyetem; New York Medical
College). „Safety” és/vagy „Toxicology” program néven vehető fel több európai
(pl. Imperial College London, Bradfordi Egyetem), amerikai (pl. Marylandi
Egyetem, Baltimore) illetve ausztrál (pl. Newcastle-i Egyetem) egyetemen
mesterképzési program. A két illusztrációként
bemutatott program jelzi, hogy e mesterszak nagyban épít – többek között – a
természettudományos, biomedicinális, bioinformatikai ismeretekre. Mindez
mutatja, hogy a nemzetközi gyakorlatban vezető egyetemeken nemcsak jelen van,
hanem bővül a hasonló jellegű mesterképzés, alátámasztva, hogy a tervezett
szak hazai bevezetése időszerű. Valószínűsíthető ugyanakkor az is, hogy az
angol nyelvű változat iránt lehet nemzetközi érdeklődés is, melyet nemcsak a
képzésben résztvevő két Egyetem nemzetközi reputációja, hanem a hazai
gyógyszeripar tradicionálisan jó híre is erősít. |
I.4. A szak képzési céljának és követelményeinek a „rokon” szakokkal történő
összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek bemutatása
A cél
olyan gyógyszerkutatással foglalkozó szakemberek képzése, akik kémiai,
biológiai, orvosbiológiai (a kémiai szerkezet alapján értelmezett
funkcionális viselkedés) szemlélettel rendelkeznek, és ezt a látásmódot magas
színvonalon képesek alkalmazni a gyógyszerkutatás és fejlesztés különböző
fázisaiban, valamint a biomedicinális, a biotechnológiai, és a
környezetvédelmi alap- és alkalmazott kutatásban, az innovatív fejlesztő
tevékenységben a gyógyszeriparban és akár más iparban (pl. agrár-,
környezetipar), a kapcsolódó K + F menedzsmentben, tudástranszfer
folyamatokban, kereskedelemben. Ezen
szakemberek szilárd elméleti természettudományos és a gyógyszerkutatás és
fejlesztés folyamatára vonatkozó ismeretek alapján képesek új gyógyszermolekulák
felfedezésére és a gyógyszerkutatás különböző részterületein kiemelten
a farmakológia illetve toxikológia tudományterületeken, valamint
biomedicinális (pl. diagnosztikum, oltóanyag) kutatás-fejlesztés területén
önállóan kutatni, valamint alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet
végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek
magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémafelismerő,
problémamegoldó és más szakemberekkel hatékony együttműködési készséggel is.
A program fontos célja multidiszciplináris témával foglalkozó PhD tanulmányok
előkészítése. Rokon
szakok: ·
vegyész mesterképzési szak, gyógyszerkutatói szakirány (ELTE, TTK) (4 félév), ·
gyógyszervegyész-mérnöki mesterképzési szak (Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) (4 félév), ·
orvosi biotechnológia mesterképzési szak, gyógyszer-biotechnológia szakirány (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar) (4 félév), ·
biotechnológia mesterképzési szak, gyógyszer-biotechnológia szakirány (Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar) (4 félév), ·
klinikai laboratóriumi kutató mesterképzési szak (Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécsi
Tudományegyetem Egészségtudományi Kar) (3 félév), A
„Gyógyszerkutató” mesterszakon kiemelt szerepet kapnak a – kémiai ismeretek
mellett – biológiai, biofizikai, bioinformatikai, valamint orvosi,
farmakológiai, toxikológiai ismeretek, a multi- és interdiszciplináris
megközelítés; valamint azok az ismeretek/készségek (pl. a gyógyszerhatás
molekuláris szintű értelmezése, gyógyszeripari innováció), amelyek a
gyógyszerkutatáshoz elengedhetetlenek. Ezzel szemben a vegyész mesterszak (ELTE)
azokra a kémiai ismeretekre fókuszál (pl. analitikai kémiai, szerves és szervetlen
szintetikus), amelyek alapvetően szükségesek a kémia bármely területén
végzendő kutató-fejlesztő munkához. A gyógyszerkutatói
szakirány a hallgatónak a gyógyszerkutatáshoz szükséges, de alapvetően a
kémia diszciplína keretében oktatott ismeret-többletet ajánl, és csupán némi
betekintést ad a gyógyszerkutatás kémián túli világába (pl. szerkezet-hatás
összefüggések, gyógyszeripari fejlesztés). A végzett hallgatók alapvetően a
kémiai irányultságú, kémiai ismereteket igénylő (szintézis, analitika, kémiai
adatbázis-kezelés stb.) kutatás-fejlesztési feladatok megvalósítására
alkalmasak. Ezzel ellentétben a „Gyógyszerkutató” MSc széleskörű
orvosbiológiai, biomedicinális, farmakológiai és toxikológiai ismereteket
nyújt és lehetővé teszi a működést a gyógyszerkutatás különböző – nem
szigorúan csak kémiai ismereteket igénylő – részterületein is (pl. projekt
menedzsment, törzskönyvezés, a fejlesztés különböző fázisaihoz kapcsolódó
kutató-fejlesztő munka). A természettudomány
képzési területen létrehozott biotechnológia mesterképzési szak (DE) tartalmában és
célját tekintve kifejezetten a biotechnológiai szakismeretek
elsajátíttatására törekszik. A gyógyszer-biotechnológia
szakirányon elsősorban a hagyományos és legújabb
gyógyszer/diagnosztikum-biotechnológiai tevékenységekhez szükséges ismereteket
nyújt. A
szakirányon diplomázók képesek lesznek gyógyszerek,
első helyen biofarmáciák, biotechnológiai eljárásokkal történő előállítására,
e gyógyszerek analízisére, formulázására. Ez a képzés a gyógyszerkutatásnak
egy irányzatára és az azon belüli – lényeges - részfolyamatokra vonatkozó
ismereteket ad. Az orvosi és egészségtudományi képzési
területen létesített klinikai
laboratóriumi kutató mesterszak a „Gyógyszerkutató” mesterszaktól
egyértelműen elkülönül mind céljában, mind az elsajátítandó kompetenciákat
tekintve, ugyanis klinikai kutatásokra,
különösen gyógyszerterápiás eljárásokra és klinikai diagnosztikai módszerekre
fókuszál. A mester-fokozathoz szükséges alapozó ismeretkörökbe patobiokémiai
ismeretek és a klinikai kutatásokhoz speciálisan kifejlesztett statisztikai
módszerek tartoznak. A szakmai törzsanyag ismeretkörei szorosan a klinikai
kutatásokhoz illeszkednek (pl. bizonyítékokon alapuló orvoslás; klinikai
epidemiológia; klinikai farmakológia; klinikai kipróbálások; klinikai
esettanulmányok). A mesterszak hallgatói valójában a gyógyszerfejlesztés
klinikai fázisainak megértéséhez és szakszerű megvalósításához
szükséges szakismereteket sajátítják el. Ezzel szemben az ELTE-SE
"Gyógyszerkutató" mesterképzési szak a gyógyszertervezéstől
„induló” preklinikai tevékenységre koncentrál, és a klinikai kutatást a
gyógyszerkutatói szemlélet teljessége érdekében veszi csupán figyelembe.
Fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy az általunk tervezett
„Gyógyszerkutató” mesterszak nem fed át lényegesen egyik akkreditált
mesterszakkal sem, hanem azokat mind céljában, mind kompetenciáiban
kiegészíti, vagyis a gyógyszer- és biomedicinális kutatások más területére
irányul, és ezáltal valós igényeket elégíthet ki. |
1.
A mesterképzési szak megnevezése: Gyógyszerkutató mesterszak
(Drug Research MSc [MSc in Drug Research]) |
2. A mesterképzési szakon
szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő
megjelölése |
- végzettségi szint: mesterfokozat (MSc)(ELTE-SE közös diploma a Ftv. 31. § (2) bek. b) pontja alapján) - szakképzettség: okleveles gyógyszerkutató (Gyógyszerkutató
farmakológus) vagy (Gyógyszerkutató toxikológus) - a szakképzettség angol nyelvű
megjelölése: Drug researcher (Drug
researcher specalized in pharmacology) vagy (Drug researcher specalized in
toxicology) - választható szakirányok: Gyógyszerkutató farmakológiai (Drug
research specalized in pharmacology) Gyógyszerkutató
gyógyszerbiztonsági és toxikológiai (Drug research specalized in toxicology) |
3. Képzési terület1, 2: Természettudományi képzési terület |
4. A mesterképzésbe történő
belépésnél előzményként elfogadott szakok: |
4.1. A bemenethez feltétel nélkül
elfogadott alapképzési szakok a természettudományi képzési területen: a biológia, a műszaki képzési
terület bio-, környezet- és vegyészmérnöki képzési ágán a biomérnöki, a molekuláris
bionika alapszak, az orvosi és
egészségtudomány képzési területen az orvosi laboratóriumi és képalkotó
diagnosztikai analitikus alapképzési szakok 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével
elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a természettudományi képzési
terület élettelen természettudomány képzési ágán a kémia alapképzési szak, a
műszaki képzési terület bio-, környezet- és vegyészmérnöki képzési ágán a vegyészmérnöki
alapképzési szak, az agrár képzési terület élelmiszer- és kertészmérnöki
képzési ágán az élelmiszermérnöki alapképzési szak, továbbá az informatika képzési terület programtervező alapképzési szakja, valamint az orvosi és egészségtudomány képzési területen az általános orvos,
fogorvos és gyógyszerész, és az agrár képzési területen az
állatorvosi egységes, osztatlan mesterképzési
szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők
figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a
felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy
egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának
alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény
kreditátviteli bizottsága elfogad. |
5. A képzési idő félévekben: 4 félév |
6. A mesterfokozat megszerzéséhez
összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit |
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12 - 18 kredit
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 37 – 43 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető
kreditek száma: 40 – 81 kredit
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek
minimális száma: 10 kredit
6.5.
A
diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20
kredit
6.6.
A gyakorlati
ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 35 %
7. A mesterképzési szak képzési
célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: |
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik szilárd elméleti
természettudományos és a gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatára vonatkozó
ismeretek alapján képesek a biomedicinális, valamint a gyógyszerkutatás
különböző részterületein - kiemelten a farmakológia illetve toxikológia
tudományterületeken - önállóan kutatni, valamint alkalmazási, fejlesztési és
működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan
rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez
nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. Felkészültek tanulmányaik doktori
képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési
szakon végzettek a következő ismeretek birtokában vannak:
- Biomedicinális kémiai és kémiai molekuláris biológiai (Chemical biology) ismeretek
- Rendszerbiológiai ismeretek,
- Gyógyszerkutatási (nagy
teljesítőképességű is) módszerek,
- Hatóanyagtervezési módszerek,
- Molekuláris diagnosztikai módszerek,
- Biofarmáciai ismeretek,
- Farmakokinetika, metabolizmus, toxikológia (ADMET)
ismeretek,
- Hatóanyag-felszabadító
rendszerek ismerete,
- Gyógyszertechnológiai
(formulálási) módszerek,
- Bioanalitikai módszerek,
különös tekintettel a gyógyszerkutatásban történő alkalmazásra,
- Nanotechnológiai, különösen
nanobiomedicinális ismeretek,
- Bioinformatikai és
biostatisztikai módszerek ismeretek,
- Kutatási-fejlesztési projektek
szervezése,
- Marketing, menedzsment, nemzetközi piaci működésre
vonatkozó ismeretek,
- A szellemi tulajdonjog gyógyszeripari vonatkozásaira
vonatkozó ismeretek,
- Biológiai és orvosbiológiai kutatási etikai
ismeretek,
-
A szakmai és társadalmi kommunikáció alapjai.
aa)
Farmakológiai szakirányon
- In vitro
és in vivo farmakológiai módszerek,
- Farmakodinamikai és
farmakokinetikai ismeretek,
- Farmakogenomikai ismeretek,
- Metabonomikai,
metabolonikai ismeretek,
- Bioinformatikai ismeretek
(hatóanyagtervezés),
- Betegségtípusok gyógyszeres
kezelésére vonatkozó ismeretek,
- Gyógyszertörzskönyvezési
ismeretek,
- Preklinikai és klinikai
gyógyszerkutatás és -fejlesztés fázisainak ismerete.
ab) Gyógyszerbiztonsági
és toxikológia szakirányon
- Molekuláris biológiai és
farmakogenomikai ismeretek,
- Molekuláris
patomechanizmusok ismerete,
- In vitro és in vivo modellek toxikológai
predikcióra,
- In silico
toxikológiai ismeretek,
- Klinikai vizsgálatok
gyógyszerbiztonságossági szempontjai,
- Bioinformatikai
(számítógépes modellezési és adatbázis kezelési) ismeretek,
- Gyógyszerbiztonsági
ismeretek,
- Törzskönyvezési ismeretek.
b) A mesterképzési
szakon végzettek alkalmasak:
- a kutatással összefüggésben
-- gyógyszerhatás és kémiai
szerkezet kapcsolatának ismeretek alkotó alkalmazására,
-- a gyógyszerhatás
molekuláris szintű értelmezése,
-- molekuláris és
rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’), genetikai ismeretek
biomedicinális kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására;
-- multidiszciplínáris szemlélet alkalmazására a probléma
felismerésben és megoldásban
-- kutatásmódszertani alapismeretek alkalmazása
(pl. adatbányászat, projekt-tervezés, eredmények közlése)
-- biomedicinális kutatási munka irányítása és
fejlesztése
- a fejlesztéssel összefüggésben
-- innovatív gyógyszerkutatásra épülő fejlesztési tevékenységre
-- biomedicinális fejlesztő munka irányítására és
fejlesztésére
-- farmakológiai módszerek gyógyszerkutatási célokra
történő fejlesztésére
-- toxikológiai módszerek gyógyszerkutatási célokra
történő fejlesztésére
-- gyógyszerkutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó
gyógyszerbiztonsági tevékenység folytatására,
-- fejlesztés menedzselésére
- a gazdasági/marketing tevékenységgel
összefüggésben
-- szakmai szempontú részvételre biomedicina területén
vállalkozások létrehozásában
-- kommunikációra a gyógyszeripari K+F valamennyi
területén dolgozó szakemberekkel és a releváns fogyasztói körrel.
c) A szakképzettség gyakorlásához
szükséges adottságok és készségek:
- áttekintő képesség elsősorban a gyógyszerkutatás
és fejlesztés komplex folyamatára vonatkozóan,
- problémafelismerő, - analizáló és -megoldó
készség, multidiszciplináris megközelítési mód
- biomedicinális vonatkozású etikai ismeretek
alkalmazása,
- jó együttműködési készség, team-munka más
területeken dolgozó szakemberekkel (pl. orvos, informatikus, biológus, vegyész,
mérnök, közgazdász),
- nyitottság, kritikus (ön)értékelésre való
készség
- jó kommunikációs képesség magyar és idegen
nyelven is (szakmai és társadalmi)
8. A mesterfokozat és a
szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: |
8.1.
Az
alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges
alapozó ismeretkörök: 12 – 18 kredit
természettudományi alapozó ismeretek: 6 – 9 kredit
sejt-, szövet-, fejlődésbiológiai, mikrobiológiai, immunológia,
biofizikai ismeretek, szerves kémiai, bioszervetlen kémiai, biokémiai ismeretek
társadalomtudományi,
jogi és közgazdaságtudományi alapozó ismeretek: 6 – 9 kredit
menedzsment, nemzetközi piaci működés, marketing ismeretek, a szellemi
tulajdonjog és gyógyszeripari vonatkozásai
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező
ismeretkörei: 37 - 43 kredit
Kémiai/molekuláris biológia (chemical
biology), gyógyszerkémiai és -technológiai, élettani ismeretek, biofarmáciai
ismeretek, rendszerbiológia, neurobiológia, sejtbiológiai ismeretek,
géntechnológia, immun-biotechnológia, protein engineering, szerkezetkutatás,
képalkotó diagnosztika, bioinformatika, biostatisztika
8.3.
Szakmai törzsanyag kötelezően
választható ismeretkörei: 30 – 56 kredit
differenciált szakmai ismeretek. 40 - 81 kredit
a)
a választható szakirányok ismeretei: 34 – 68 kredit
Farmakológia szakirányon: farmakológiai ismeretek (keringés-, gyulladás-, immun-,
központi idegrendszer), farmakodinamiai ismeretek, biotranszformáció, hatóanyag transzport, klinikai kutatás, biomolekuláris kölcsönhatások, megismert
módszerekhez gyakorlati ismeretek, gyógyszerbiztonsági és toxikológiai
ismeretek (válogatás a szakirány tárgyiból),
Gyógyszerbiztonsági és
toxikológia szakirányon: molekuláris toxikológia,
immunmoduláció-immunpatológia, gyógyszerbiztonság, gyógyszermellékhatás,
interakció, in silico, in vitro, in
vivo
toxikológiai módszerek, klinikai kutatás, megismert
módszerekhez gyakorlati ismeretek, farmakológia ismeretek (válogatás a
szakirány tárgyaiból),
b) további választható szakmai ismeretek: 6-13
kredit
irodalomkutatás,
tudományos kommunikáció, iparjogvédelem, orvosbiológiai etika, törzskönyvezés
diplomamunka:
20
kredit
9. A képzéshez kapcsolt szakmai
gyakorlat követelményei: |
A képzés integráns része a laboratóriumi önálló gyakorlati munka. A
hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a megismert technikák segítségével
gyakorlati készségüket fejlesszék jól felszerelt egyetemi és gyógyszergyári
laboratóriumokban. Az önállóan elvégzendő feladatok kapcsán a megszerzett
ismeretek szintetizálását, alkalmazását és prezentálását is megtanulják. Szakirány,
illetve intézményi tanterv gyógyszergyári gyakorlatot megkövetelhet a kreditkeret
terhére. A szakirányok által előírt minimális teljesítendő szakmai gyakorlati
követelményeket (15 kredit) a 8.3. pont tartalmazza. Kívánatosnak tartjuk a
külföldi tanulmányutak lehetőségének biztosítását is. |
10. Idegennyelvi követelmények: |
A
mesterfokozat megszerzésének feltétele az államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú, illetve azzal egyenértékű
nyelvvizsga letétele angol nyelvből
tekintettel a felsőoktatási képzés feltételeiről szóló egyes
kormányrendeletek módosításáról szóló 98/2009. (IV.24.) Korm.rendeletben foglaltakra. |
11. A mesterképzésbe való felvétel
feltételei |
A
hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek –
felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető
legyen legalább 45 kredit a
korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: - természettudományi ismeretek, legalább 20 kredit. (biológia,
kémia, biokémia, bioinformatika, biofizika) - szakmai alapozó ismeretek
legalább 20 kredit (élettan, gyógyszerkémia,
biomolekuláris kémia, molekuláris biológia, biotechnológia, sejtbiológia,
mikrobiológia, immunológia) - társadalom-, gazdaságtudományi,
jogi-etikai alapozó ismeretek
legalább 5 kredit A
mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a természettudományi és
szakmai alapozó ismeretkörökben együttesen legalább 40 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat
megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény
tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. |
12. A szak (szakterület)
szempontjából lényeges más
rendelkezések |
Az ismeretek ellenőrzési rendszere, ezen belül kiemelten: a)
a
vizsgaelőírások megadása: mindkét Intézményben a Tanulmányi
és Vizsgaszabályzatban leírtak érvényesek. A szakon nincs kötelezően előírt
szigorlat. b)
a szakdolgozat követelményei és a hozzá rendelt kreditek száma: a diplomadolgozatban a hallgatónak
tanúságot kell adni arról, hogy önállóan képes valamely inter- vagy
multidiszciplináris gyógyszerkutatási probléma megoldására, felhasználva a képzés
során elsajátított ismereteket, jártasságokat. c)
szakirány esetén a diplomamunka témája a választott szakirányhoz
kapcsolódó témakörből választandó. d)
a záróvizsgára bocsátás feltételei (az Ftv. 95. § (3) szerint): a záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú és összetételű
kreditek alapján kiadott abszolutórium megszerzése. d) a záróvizsga: két részből áll 1) szóbeli szakmai felelet a szak
törzsanyagából, valamint 2) a diplomadolgozat megvédése. A záróvizsga
eredményének kiszámítási módja az érvényes kormányrendelet szerint történik. e) a diploma minősítésének alapja: a záróvizsga eredménye és a
diplomamunkára kapott érdemjegy. |
Melléklet a II. 1.4 ponthoz: Két nemzetközi példa
bemutatása |
University
of Bonn
The Master in Drug Research
is a two-year programme.
The MSc course is
characterised by a wide range of mandatory, core and advanced modules among
which the students can select individually together with a mentor (university
professor or university teacher).
The students can decide from
one of the following six pharmaceutical disciplines:
• pharmaceutical/medicinal chemistry
• pharmaceutical biology
• pharmaceutical technology
• pharmacology and toxicology
• clinical pharmacy
• pharmaceutical microbiology
In the first semesters the
students attend several core modules to obtain basic knowledge in the
pharmaceutical sciences. Simultaneously the students specialise in the selected
pharmaceutical discipline by attending a variety of mandatory modules from this
particular field. In the fourth semester they complete their studies with a
master thesis in the selected discipline. In each semester modules counting for
a total of 30 credits must be achieved.
The
MSc course is designed for students with a bachelor’s degree in pharmacy, natural
sciences or sciences closely related to pharmacy, as well as medical students
from
In addition, the
MSc course provides an opportunity for German pharmacy graduates to acquire a
scientific qualification after their studies of pharmacy (2nd state
examination). For those candidates it is possible to get accreditation of the
core modules in the pharmaceutical disciplines reducing the length of study by
about two semesters.
VU University
The Master's in Drug Discovery and
Safety is a two-year programme. Apart from lectures and tutorials, it includes courses given by
lecturers from a range of disciplines. Students also tackle case studies and
carry out assignments in a digital learning environment. Personal laboratory
research is another important part of the programme.
After introductory classes in
Principles of pharmaceutical sciences / pharmacochemistry, Computational design
and synthesis of drugs and Molecular pharmacology and toxicology of drugs master’s students can specialize in the
following tracks:
Drug Design & Synthesis
Drug Discovery & Target
Finding
Computational Medicinal
Chemistry & Toxicology
Drug Disposition & Safety
Assessment
Biomolecular Drug
Analysis
[1] Ftv. 32. § (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít.
[2] Ftv. 32. § (6)…….. A mesterképzésben -
figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat - legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A
képzési idő legalább két, legfeljebb
négy félév.
[3] A 289/2005.
Korm. rend. szerinti képzési területek a mesterképzésben:
agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, műszaki, művészet, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány, természettudomány
[4] Művészeti képzésnél a képzési ág (építőművészet, film- és videoművészet, iparművészet, képzőművészet, multimédia, színházművészet, táncművészet, zeneművészet) megadása is szükséges