Változtatási javaslatok a BSc-képzésben

ELTE TTK, Matematikai Intézet

2010

 

Ez a dokumentum röviden összefoglalja a Matematika Alapszak BSc képzésében javasolt változtatásokat, és azok indokait. Valamennyi változás a Képzési és Kimeneti Követelmények, illetve a szakalapítási anyag keretein belül marad.

A képzés túlzsúfoltságának enyhítése érdekében a szakirányos képzés egy részében lazítottunk a korábban alkalmazott 1 óra = 1 kredit megfeleltetésen. Ennek mértéke azonos azzal, ahogy az elsőéves képzés jelenleg is zajlik: tipikusan 5 kreditet ér egy 2 órás előadásból és 2 órás gyakorlatból álló tantárgy elvégzése. Ezzel összhangban az egy félévre eső vizsgák számát is csökkentettük. A szakdolgozat félévére legfeljebb három kötelező vizsga esik. Mindezek következtében számos tantárgy magasabb félévre került, néhány pedig átcsúszott a mesterképzésbe. Egységesítettük az órák időkereteit is: ez azzal jár, hogy az elméleti anyag megemésztéséhez több gyakorlati óra áll a hallgatók rendelkezésére.

A vezérlő elvünk az volt, hogy a fontos témákat minden hallgató megismerje, de maga választhassa meg, hogy ezek közül melyekben kíván elmélyedni. Ezért a fenti változtatásokon kívül csökken több kötelező tárgy óraszáma is. A tematikákat ennek megfelelően módosítottuk, így a vizsgák is könnyebbé válnak.

A jelenleg futó képzés tapasztalata, hogy a tárgyak egymásra épülése miatt sok hallgató, akinek egy-egy tárgy elvégzése elsőre nem sikerül, nem képes három év alatt teljesíteni tanulmányi kötelezettségeit. Ezért a tárgyak félévének újragondolása mellett enyhítettünk az előfeltételi rendszeren is. Néhol csak a gyakorlatot követeljük meg előfeltételként, másutt az erős előfeltételt gyengévé minősítettük, lehetővé téve bizonyos egymásra épülő tárgyak párhuzamos végzését.

Súlyos problémát jelent a képzésben, hogy a beérkező hallgatók előképzettsége és képességei is rendkívül széles skálán mozognak. Ezt a korábbi rendszerben úgy hidaltuk át, hogy az elsőéves alapkurzusokat három, szabadon választható és átjárható szinten tartottuk. Ez a mostani rendszerben sem változik, de két finomítást vezetünk be. Technikai változás, hogy a három szint tantárgykódja ezentúl azonos lesz (hiszen egyetlen tárgy változatairól van szó), továbbá hogy a hallgatók jobb orientálása végett szintek helyett a kurzus normál, haladó és intenzív változatáról beszélünk. Tartalmi változás az analízis esetében történik. Azt tapasztaltuk, hogy egyes diákok, amikor az egyetemre bekerülnek, még nem elég érettek matematikailag az analízis alapfogalmainak precíz megértéséhez. Ezért számukra két utat ajánlunk föl, melyek között szabadon választhatnak.

ˇ         Az Analízis 1, 2 tárgyakban az analízist egyből az alapfogalmak precíz

ˇ megalapozásával együtt mutatjuk be. Ennek a tárgynak mindkét félévben csak haladó és intenzív változata van.

ˇ         A másik út a Kalkulus 1, 2 tárgyak és a második féléves Az analízis

ˇ megalapozása kurzus együttes elvégzése. A Kalkulus 1, 2 inkább

ˇ a fogalmak és technikák gyakorlati elsajátításáról szól,  az

ˇ elméleti alapokat a hallgatók utólag értik meg  az Az analízis

ˇ megalapozása tárgyban.

A két út teljesen egyenrangú, az  Analízis 1 és  Analízis 2 együttes elvégzése kiváltható a Kalkulus 1, a Kalkulus 2 és az Az analízis

 megalapozása tárgyak együttes elvégzésével, és viszont.

A középiskolából az egyetemi képzésbe való átmenet megkönnyítését szolgálja az első féléves Elemi matematika tárgy is, amely középiskolai jellegű feladatok megoldásával kívánja bevezetni a hallgatókat a matematikai gondolkodásmód és problémamegoldás rejtelmeibe.

A reform másik fontos eleme az informatika képzés újragondolása, súlyának növelése volt. Az Informatika Karral közösen választottuk ki azokat a tárgyakat, amelyek a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzést adnak (Programozási alapismeretek, C++ és JAVA programozási ismeretek). Mindezen felül a specifikusan matematikai szoftverek használatát is bemutatjuk a hallgatóknak (szimbolikus és numerikus programcsomagok, LaTeX).