ELTE TTK, Matematikai Intézet
2010
Ez a dokumentum röviden összefoglalja a Matematika
Alapszak BSc képzésében javasolt változtatásokat, és azok indokait. Valamennyi
változás a Képzési és Kimeneti Követelmények, illetve a szakalapítási anyag
keretein belül marad.
A képzés túlzsúfoltságának enyhítése érdekében a
szakirányos képzés egy részében lazítottunk a korábban alkalmazott 1 óra = 1
kredit megfeleltetésen. Ennek mértéke azonos azzal, ahogy az elsőéves képzés
jelenleg is zajlik: tipikusan 5 kreditet ér egy 2 órás előadásból és 2 órás
gyakorlatból álló tantárgy elvégzése. Ezzel összhangban az egy félévre eső vizsgák
számát is csökkentettük. A szakdolgozat félévére legfeljebb három kötelező
vizsga esik. Mindezek következtében számos tantárgy magasabb félévre került,
néhány pedig átcsúszott a mesterképzésbe. Egységesítettük az órák időkereteit
is: ez azzal jár, hogy az elméleti anyag megemésztéséhez több gyakorlati óra
áll a hallgatók rendelkezésére.
A vezérlő elvünk az volt, hogy a fontos témákat minden
hallgató megismerje, de maga választhassa meg, hogy ezek közül melyekben kíván
elmélyedni. Ezért a fenti változtatásokon kívül csökken több kötelező tárgy
óraszáma is. A tematikákat ennek megfelelően módosítottuk, így a vizsgák is
könnyebbé válnak.
A jelenleg futó képzés tapasztalata, hogy a tárgyak
egymásra épülése miatt sok hallgató, akinek egy-egy tárgy elvégzése elsőre nem
sikerül, nem képes három év alatt teljesíteni tanulmányi kötelezettségeit.
Ezért a tárgyak félévének újragondolása mellett enyhítettünk az előfeltételi
rendszeren is. Néhol csak a gyakorlatot követeljük meg előfeltételként, másutt
az erős előfeltételt gyengévé minősítettük, lehetővé téve bizonyos egymásra
épülő tárgyak párhuzamos végzését.
Súlyos problémát jelent a képzésben, hogy a beérkező
hallgatók előképzettsége és képességei is rendkívül széles skálán mozognak. Ezt
a korábbi rendszerben úgy hidaltuk át, hogy az elsőéves alapkurzusokat három,
szabadon választható és átjárható szinten tartottuk. Ez a mostani rendszerben
sem változik, de két finomítást vezetünk be. Technikai változás, hogy a három
szint tantárgykódja ezentúl azonos lesz (hiszen egyetlen tárgy változatairól
van szó), továbbá hogy a hallgatók jobb orientálása végett szintek helyett a kurzus
normál, haladó és intenzív változatáról beszélünk. Tartalmi változás az
analízis esetében történik. Azt tapasztaltuk, hogy egyes diákok, amikor az
egyetemre bekerülnek, még nem elég érettek matematikailag az analízis
alapfogalmainak precíz megértéséhez. Ezért számukra két utat ajánlunk föl,
melyek között szabadon választhatnak.
ˇ
Az Analízis 1, 2 tárgyakban
az analízist egyből az alapfogalmak precíz
ˇ megalapozásával együtt mutatjuk be. Ennek a tárgynak
mindkét félévben csak haladó és intenzív változata van.
ˇ
A másik út a Kalkulus 1, 2
tárgyak és a második féléves Az analízis
ˇ megalapozása
kurzus együttes elvégzése. A Kalkulus 1, 2 inkább
ˇ a fogalmak és technikák gyakorlati elsajátításáról
szól, az
ˇ elméleti alapokat a hallgatók utólag értik meg az Az analízis
ˇ megalapozása
tárgyban.
A
két út teljesen egyenrangú, az Analízis
1 és Analízis 2 együttes
elvégzése kiváltható a Kalkulus 1, a Kalkulus 2 és az Az
analízis
megalapozása tárgyak együttes elvégzésével, és viszont.
A középiskolából az egyetemi képzésbe való átmenet
megkönnyítését szolgálja az első féléves Elemi matematika tárgy is, amely
középiskolai jellegű feladatok megoldásával kívánja bevezetni a hallgatókat a matematikai
gondolkodásmód és problémamegoldás rejtelmeibe.
A reform másik fontos eleme az informatika képzés újragondolása, súlyának növelése volt. Az Informatika Karral közösen választottuk ki azokat a tárgyakat, amelyek a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzést adnak (Programozási alapismeretek, C++ és JAVA programozási ismeretek). Mindezen felül a specifikusan matematikai szoftverek használatát is bemutatjuk a hallgatóknak (szimbolikus és numerikus programcsomagok, LaTeX).