ELTE

 

FÖLDRAJZ ALAPSZAK

 

Képzési Terv

 

 

 

 

 

Budapest

2010

1)     Az Földrajz alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

 

–    végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

–    szakképzettség: geográfus

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer

 

Szakfelelős: Nemes Nagy József egyetemi tanár

 

2) Választható szakirányok

Környezetföldrajz

Szakinformatikai - Regionális elemző

Terület- és településfejlesztő

Tanári (Földrajz)

Szakirányt kötelező választani (de csak egy szakirány választható), a választott szakirányt csak másik szakirány választásával lehet –  indokolt kérelemmel - leadni. A szakirányra jelentkezés önkéntes. 5 főnél kevesebb jelentkező esetén (kivéve a Tanári szakirányt) a szakirány nem indul.

 

Szakirányfelelősök:

            Környezetföldrajz: Szabó Mária egyetemi tanár

            Szakinformatikai- Regionális elemző: Nemes Nagy József egyetemi tanár

            Terület- és településfejlesztő: Kurtán Lajos hab. egyetemi docens

            Tanári: Horváth Gergely főiskolai tanár

 

3) A képzési idő félévekben: 6 félév

 

4) Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

 

5) A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Olyan szakemberek képzése, akik

- elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet átfogó értékeléséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat;

- gyakorlatban is alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek a földrajzi környezet rendszereiről, azok működéséről;

A fenti célok az alapszak képzési rendszerében bevezetendő szakirányokra is vonatkoznak. A képzés eredményeként a

- a terület- és településfejlesztő szakirány a társadalomirányításnak különösen az Európai Unióban előtérbe került célterületén, a területfejlesztésben és annak sajátos részterületein (településfejlesztés, területrendezés stb.) végzendő gyakorlati tervező és programvégrehajtó munka alapjaival ismerteti meg a hallgatókat;

- a környezetföldrajzi szakirányon végzettek a környezetvédelem és a környezetpolitika tudományos megalapozásában, elemzési munkálataiban szükséges szak- és általános ismeretek birtokába kerülnek a képzés eredményeként;

- a regionális elemző szakirányon az általános geográfiai ismeretkörökön túl erőteljes hangsúlyt kap az informatikai megalapozottságú területi, regionális adatgyűjtés és feldolgozás módszertana.

 

Az alapfokozat birtokában a geográfusok alkalmasak:

- földrajzi problémák felismerésére, megfogalmazására;

- környezeti, tájminősítési, település- és térelemzési szakmai kérdések megoldására, szakmai döntések hátterének kidolgozására;

- a laboratóriumi, terepi adatfelvételek, a társadalom-földrajzi adatok adatbázisba rendezésére, kezelésére és geotudományi eszközökkel történő elemzésére;

- szakterületükön döntések előkészítéséhez szükséges szakmai elemzéseket készítésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

 

6) Nyelvi követelmények a szakon

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

 

7) A képzéssel kapcsolatos sajátos követelmények, feltételek a szakon

 

A szakon a tantárgyi követelmények - beleértve az óralátogatás, az érdemjegyszerzés, a vizsgák rendjét - a HKR általános előírásait követik. Minden aktualizált követelmény az első órán illetve a félévek elején (terepgyakorlatok, szigorlat) ismertetésre kerül.

 

A szakon a Földrajzi helyismeret tárgy (1. félév) teljesítése minden további szaktárgy felvételének előfeltétele.

 

A szakon a tárgyfelelősök vizsgakurzusokat nem hirdetnek meg, kivéve azon eseteket, amelyeket a HKR kifejezetten előír.

 

A szakon az elégtelen gyakorlati jegyek kijavítására a vizsgaidőszak első két hetében lehetőség van, kivéve azon tárgyakat, amelyekben a gyakorlati jegy a félév során folyamatos munkával elkészítendő (így 2 hét alatt nem pótolható) kurzusdolgozattal, szemináriumi dolgozattal vagy más feladattal szerezhető meg.

 

8) Szakdolgozat

 

Földrajz alapszakon a záróvizsgára bocsátás feltétele a szakdolgozat elkészítése. A szakdolgozat tárgyfelvételének a mintatanterv szerinti javasolt féléve: 6., kreditértéke: 10.

 

A szakdolgozatot témavezető irányításával kell elkészíteni. Témavezető lehet az ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ bármely oktatója, tudományos munkatársa és (előzetes tanszékvezetői hozzájárulással) állami ösztöndíjas doktorandusza. A Szakdolgozat „külső” (nem az FFI FK-ban dolgozó) témavezető irányításával is készíthető (ugyancsak előzetes tanszékvezet_i hozzájárulással, a témakörben szakmailag illetékes tanszéken), ekkor azonban belső konzulenst is ki kell jelölni. A dolgozat elkészítése a témavezetővel egyeztetett folyamatos kapcsolatot, konzultációkat feltételez.

 

A témavezető irányításával végzett munka a Szakdolgozati szeminárium c. tárgy keretében zajlik. E tárgy felvételének előfeltétele a szakdolgozati címbejelentő leadása a kari Tanulmányi Osztályon október 15-ig.

 

A szakdolgozatok témáira az ELTE TTK FFI tanszékei – a hallgatólétszámhoz igazodó számban – témajavaslatokat tesznek közzé, az azokat kiíró témavezetők megjelölésével. Készíthető dolgozat ezektől eltérő, a hallgató által javasolt – a szak oktatási, tudományos ismeretanyagához kapcsolódó - témában is, ha a dolgozatkészítés irányítását egy témavezető elvállalja. A szakdolgozat témájaként – nem kizárólagos szempontként – a választott szakirányhoz kapcsolódó témakör feldolgozása javasolt. (A tanári szakirányon készítendő szakdolgozat speciális pedagógiai, szakmódszertani követelményeit a pedagógiai és szakmódszertani modulokban illetékes szaktanszékek, illetve a PPK határozzák meg.)

 

A szakdolgozat készítéséhez kapcsolódó információk (pl. a témalisták, a jelentkezési és beadási határidők) a Földrajztudományi Központ és a szaktanszékek hirdetőtábláin, honlapjain és a kar hallgatói információs csatornáin megfelelő időben nyilvánosságra kerülnek.

 

A szakdolgozatnak bizonyítania kell, hogy szerzője tanulmányai során elsajátította a szakma (különösképp a szakdolgozati témakör) ismeretszerzési, anyagfeldolgozási, elemzési, értékelési módszereit, szabályait. A dolgozatnak nem követelménye új tudományos eredmény, ellenben igazolnia kell a kapcsolódó szakmai tudásanyag, a szakirodalom érdemi ismeretét, annak önálló értelmezésére, értékelésére való készséget.

 

A szakdolgozatok formájára a tudományos publikációk általános követelményei az irányadók (különös tekintettel a forráshasználat- és megjelölés, a hivatkozások szabályaira). A szakdolgozat javasolt terjedelme a szakon 30-50 oldal (címoldal, 12-es betűnagyság, másfeles sortávolság, normál oldaltükör 2,5 cm-es margókkal, a felhasznált, hivatkozott munkák, források jegyzéke, tartalomjegyzék). A terjedelmi minimumnál rövidebb dolgozat nem adható be, az előírtnál hosszabb munka írható. A terjedelembe beleszámítanak a témába illő ábrák, térképek, illusztrációk is.

 

A dolgozat a vizsgált kérdéskör világos megjelölésével, problémafelvetéssel kezd_djön, a munkát összefoglaló fejezet zárja! Követelmény a logikus szerkezet, a nyelvhelyesség, a helyesírás és a műfajhoz illő stílus. (A szakdolgozatokkal kapcsolatban a szaktanszékek – a szakfelelőssel egyetértésben – egyéb követelményeket is meghatározhatnak.)

 

A szakdolgozat a témavezető jóváhagyásával adható be záróvizsgára. A jóváhagyás megtagadható a fentiekben részletezett formai és tartalmi feltételek, valamint a konzultációs követelmények teljesülésének hiányában, továbbá a megjelölt határidők elmulasztása esetén. A dolgozatot kinyomtatva, a szakterületen szokásos fekete kötésben, 2 példányban kell benyújtani (emellett a tanszékek előírhatják az elektronikus formátumú beadást is).

 

A Hallgatói követelményrendszer (ELTE SzMSz, II. kötet) szakdolgozatra vonatkozó 76.§ (6) pontja szerint: „a szakdolgozathoz csatolni kell a hallgató eredeti aláírással ellátott nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a munka saját szellemi terméke. A plágiummal gyanúsítható szakdolgozat szerzője ellen fegyelmi eljárás indítható.” Az aktuális adatokkal kiegészített nyilatkozat a szakdolgozat minden kinyomtatott példányában (az utolsó oldalon) a hallgató eredeti aláírásával kell szerepeljen!

 

A szakdolgozat – az abszolutórium megszerzése után elkezdhető - záróvizsga-folyamatban értékelésre, írásos bírálatra kerül. A szakdolgozat fő eredményeit a záróvizsgán be kell mutatni, s a bírálatok ismeretében meg kell védeni. A dolgozat és a védés egy-egy érdemjeggyel értékelésre kerül.

 

9) Záróvizsga a szakon

 

A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottság elnöke egyetemi tanár, professor emeritus, egyetemi docens, főiskolai tanár, főiskolai docens lehet.

 

A záróvizsga részei:

-  szakdolgozat fő eredményeinek prezentációja és védése

 

-  szóbeli felelet a szakfelelős által előzetesen közzétett (évente aktualizált) két tételsorból

- egy tétel a közös (a minden szakirányon közös ismereteket ellenőrző) tételek,

       - egy tétel a szakirányi ismereteket ellenőrző tételek közül.

 

A záróvizsga értékelése:

A záróvizsga jegye az alábbi két érdemjegy átlaga:

1.      a szakdolgozatra és a szakdolgozat védésére adott osztályzat átlaga (tizedesjegyben)

2.      a két szóbeli tételre adott felelet érdemjegye (egy jegy)

 

10) Oklevél minősítése a szakon

Az oklevél minősítésekor az alábbi érdemjegyek átlagát kell kiszámítani:

a) az Általános földrajz szigorlat érdemjegye

b) a szakdolgozatra kapott érdemjegy

c) a szakdolgozat védésére kapott érdemjegy

d) a záróvizsgán a szóbeli kérdésekre adott feleletre kapott érdemjegy kétszeres súllyal

 

 

 

 

A földrajz alapszak 2010/11. tanévtől érvényes tantervi hálója

(Elfogadta a Földrajz- és Földtudományi Intézet Tanácsa 2009. dec. 1-i ülésén)

 

 

A tantervi háló egységes rendszerbe foglaltan tartalmazza az ELTE TTK-n 2006-ban elindított földrajz alapszak új (módosított) tantervét, beleértve a fő képzési irányok (tanári és nem tanári irány) és a szakirányok (környezetföldrajz, szakinformatikai – regionális elemző, terület- és településfejlesztő) követelményeit.

A háló tartalma (oszloponként):

1.         Tantárgyi blokkok, modulok, tanegységek (felelős tanszékek) megnevezése

2.         Tantárgyfelelősök, felelős tanszékek vagy egyéb szervezeti egységek

3.         A tanegységek felvételének előfeltételei

4.         A tanegység felvételére javasolt félév

5.         A heti óraszám és a számonkérés módja (jelölések: E: előadás, GY: gyakorlat, SZ: szeminárium, LGY: laborgyakorlat; a számonkérési módok a jelenlegi gyakorlatnak megfelelők: az előadások kollokviummal, a gyakorlatok, szemináriumok gyakorlati jeggyel, a terepgyakorlatok háromfokozatú minősítéssel kerülnek értékelésre; AL: aláírás, ÉK: évközi számonkéréssel értékelt előadás)

6.         A tanegység teljesítésével megszerezhető kreditszám

7-9.   A tanegységeknek a képzési irányok szerint differenciált teljesítési módja (jelölések: K: kötelezően teljesítendő, A: választható – alternatív – tanegység).

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

1. ALAPOZÓ ISMERETEK

 

 

 

 

 

37

29

22

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOM-TUDOMÁNY MODUL

 

-

 

 

 

11+2

9

6

Matematika – függvénytani alapok (RTT-TEF)

Telbisz Tamás

-

1

2 (E)-ÉK

2

K

 

 

Választandó legalább az egyik tárgy:

 

 

 

 

 

 

 

 

Fizika – földfizikai alapok (GF)

Horváth Ferenc

-

1

2 (E)

2

A

 

 

Kémia – talajkémiai alapok (K)

Varga Imre

 

1

2 (SZ)

2

A

 

 

Biológia – ökológiai alapok (KTF)

Szabó Mária

-

1

2 (SZ)

2

A

 

 

Közgazdaságtan I-II. (TGF)

Kurtán Lajos

A Közgazdaságtan I. a Közgazdaságtan II. előfeltétele

1, 2

2+2 (E)-ÉK

2+2

K

K

K

Általános és területi statisztika (RTT)

Nemes Nagy József

-

2

2 (E)-ÉK

2

K

K

 

Általános és területi statisztika (RTT)

Lőcsei Hajnalka

-

2

1 (GY)

1

K

K

 

Az Európai Unió (RTT)

Szabó Pál

-

2

2 (E)

2

K

K

K

1.2. FÖLDTUDOMÁNY MODUL

 

-

 

 

 

14+2

8+4

10

Ásvány- és kőzettan (Á)

Puskás Zuárd

-

1

2 (E)

2

K

K

K

Ásvány- és kőzettan (Á)

Puskás Zuárd

-

1

 2 (GY)

2

K

A

-

Csillagászati földrajz (TEF)

Telbisz Tamás

-

1

2 (E)-ÉK +

2 (GY)

2+2

K

E: K, GY: A

E: K

Meteorológia (M)*

Bartholy Judit

-

1

2 (E)

0 (AL)*

K

 

 

Éghajlattan (M)

Matyasovszky István

Meteorológia

2

2 (E)

4

K

 

 

A Föld éghajlati jelenségei (TEF)

Pavlics Károlyné

 

2

2 (E)

2

 

K

K

Földtan (K)

Nagymarosy András

-

2

2 (E)

2

K

K

K

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Térképismeret (TT)

Török Zsolt

-

2

2 (E)

2

A

A

-

Térképészet a földrajzban (KTF)

Horváth Gergely

-

2

2 (GY)

2

A

A

K

1.3. FÖLDRAJZ MODUL

 

 

 

 

 

6+2

6+2

6

Földrajzi helyismeret (FKP)

Szabó Pál

„Kritériumtárgy”: minden későbbi tárgy felvételének előfeltétele

1

2 (GY)

2 (Három fokozatú)

K

K

K

Bevezetés a természet- és környezetvédelembe (KTF)

Munkácsy Béla

-

2

2 (E)

2

K

K

K

A Föld és az élet fejlődése (Ő)

Galácz András

-

3

2 (E)

2

K

K

K

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés a földrajzi ismeretszerzésbe (KTF)

Horváth Gergely

-

1

2 (E)

2

A

A

 

A régiókutatás alapjai (RTT)

Nemes Nagy József

-

1

2 (E)

2

A

A

 

A földrajztudomány története (TGF)

Győri Róbert

-

2

2 (E)

2

A
A

 

Történeti földrajz (KTF)

Csüllög Gábor

-

2

2 (E)

2

A

A

 

 

*A Meteorológia előadásanyagának számonkérése az Éghajlattan kollokviumon belül a 2. szemeszterben történik

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

2. SZAKMAI TÖRZSANYAG

 

 

 

 

 

62

48

28

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

-

 

 

 

12 + 3

6+2

6

A belső erők földrajza (TEF)

Karátson Dávid

-

2

2 (E) + 2 (GY)

2+2

K

E: K

E: K

Vízföldrajz (TEF)

Gábris Gyula

-

2

2 (E)-ÉK +

1 (GY)

2+1

K

E: K

E: K

A külső erők földrajza (TEF)

Gábris Gyula

-

3

2 (E) + 2 (GY),

2+2

K

E: K

E: K

Természetföldrajzi szintézis (TEF)*

Gábris Gyula

A külső erők földrajza

4

2 (E) + 1 (GY)

benne 1 napos kötelező tgy.

0 (Szig)* +1

K

E: K

E: K

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Talajtan (KTF)

Szalai Zoltán

-

3

2 (E) +

1 (LGY)

2+1

A

A

 

Biogeográfia (KTF)

Szabó Mária

-

4

2 (E) + 1 (GY)

2+1

A

A

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

-

 

 

 

13 + 2

6+2

6

Népesség- és településföldrajz (TGF)

Farkas György

-

1

2 (E) + 2 (GY)

2+2

K

E: K

E: K

A mezőgazdaság földrajza (TGF)

Vidéki Imre

-

2

2 (E) + 1 (GY)

2+1

K

E: K

E: K

Ipar- és közlekedésföldrajz (TGF)

Vidéki Imre

-

3

2 (E) + 2 (GY)

2+2

K

E: K

E: K

Társadalom-földrajzi szintézis (TGF)*

Vidéki Imre

Népesség- és településföldrajz; Ipar- és közlekedésföldrajz

4

2 (E) + 2 (GY)

0 (Szig)* + 2

K

E: K

E: K

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Politikai földrajz 1 (RTT)

Izsák Éva

-

4

2 (E)

2

A

A

 

Politikai földrajz 2 (TGF)

Farkas György

-

4

2 (E)

2

A

A

 

2.1.–2.2. Általános földrajz szigorlat (Felterjesztő TEF)

Természetföldrajzi Tanszék – Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tsz.

1.1. - 2.2. modul tárgyai (Kivéve a Közgazdaságtan I-II. valamint Talajtan ill. Biogeográfia tárgyakat és nyári terepgyakorlatokat)

4

 

4

K

K

K

 

*A Természetföldrajzi szintézis és a Társadalom-földrajzi szintézis előadásokhoz kollokvium nem tartozik,  számonkérésük az Általános földrajz szigorlat keretében történik

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

2.3. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ MODUL

 

 

 

 

 

28

26

12

2.3.1. Magyarország természetföldrajza

 

 

 

 

 

8

8

6

Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza I-II. (TEF)

Mari László

A külső erők földrajza

4, 5

3 (E) +

2 (GY) +

3 (E)

3+2+3

K

K

E: K

2.3.2. Magyarország társadalomföldrajza

 

 

 

 

 

8

8

6

Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza I-II. (TGF)

Győri Róbert

Általános földrajz szigorlat

5, 6

3 (E) +

2 (GY) +

3 (E) - ÉK

3+2+3

K

K

E: K

2.3.3. Regionális természetföldrajz

 

 

 

 

 

5

3

 

Európa természetföldrajza (TEF)

Pavlics Károlyné

A külső erők földrajza

5 vagy 6

3 (E) + 2 (GY)

3+2

K

E: K

 

2.3.4. Regionális társadalomföldrajz

 

 

 

 

 

7

7

 

Európa regionális társadalomföldrajza I-II. (RTT)

Bottlik Zsolt

-

5, 6

3 (E) +

2 (GY) +

2 (E)-ÉK

3+2+2

K

K

 

 

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

3. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK

 

 

 

 

 

58

22

-

3.1. FÖLDRAJZI SZAKINFORMATIKAI ALAPOK MODUL

 

 

 

 

 

6

4

 

Számítógépes prezentációs technikák (TEF)

Telbisz Tamás

-

2

2 (LGY)

2

K

K

 

Táblázatkezelés (RTT)

Lőcsei Hajnalka

-

3

2 (LGY)

2

K

K

 

Területi egyenlőtlenségi mutatók (RTT)

Lőcsei Hajnalka

Táblázatkezelés

4

2 (LGY)

2

K

 

 

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOM-FÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

 

 

 

 

 

4+2

0+2)

 

Távérzékelés (TEF)

Mari László

-

2

2 (E)

2

K

A

 

Szociálgeográfia (TGF)

Farkas György

-

4

2 (E)

2

K

A

 

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Gazdaságtörténet (TGF)

Szabó Szabolcs

-

3

2 (E)

2

A

 

 

Történeti földrajzi szeminárium (KTF)

Csüllög Gábor

-

4

2 (SZ)

2

A

A

 

Történeti földrajzi elemzések (TGF)

Győri Róbert

-

4

2 (SZ)

2

A

A

 

3.3. KÖRNYEZETVÉDELEM MODUL

 

 

 

 

 

4+2

4+2

 

Környezetvédelem I. – A környezetpolitika alapjai (TEF, KTF)

Karátson Dávid

Bevezetés a környezet- és természetvédelembe

3

2 (E)

2

K

K

 

Környezetvédelem II. – Magyarország környzetpolitikája  (TGF, KTF)

Pomázi István

Bevezetés a környezet- és természetvédelembe

4

2 (E)

2

K

K

 

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

A környezetgazdálkodás alapjai (KTF, TGF)

Munkácsy Béla

-

3

2 (E)

2

A

A

 

Fenntartható fejlődés és a környezetvédelem (TGF)

Simonyi Péter

-

3

2 (E)

2

A

A

 

3.4. TEREP- ÉS SZAKMAI GYAKORLATOK

 

 

 

 

 

7+1

7+1

 

Kettő közül választandó:

 

 

 

 

 

 

 

 

Térképészet (TT)

Térképtudományi és Geoinformatikai Tsz.

-

2

3 nap (Három fokozatú

1

A

A

 

Térképészet a földrajzban (KTF)

Környzet- és Tájföldrajzi Tsz.

 

2

3 nap (Három fokozatú

1

A

A

 

Geológia: ásvány- és kőzettan – évközi (K)

FFI Földtudományi Kp.

Ásvány- és kőzettan, Földtan

3

2 nap (Három fokozatú

1

K

K

 

Társadalomföldrajz – évközi (TGF)

Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tsz.

-

4

3 nap (Három fokozatú

1

K

K

 

Természetföldrajz – évközi (TEF)

Természetföldrajzi Tsz.

-

4

2nap (Három fokozatú

1

K

K

 

Társadalomföldrajz – nyári (TGF–RTT)

Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tsz., Regionális Tudományi Tsz.

-

3-4-5

5 nap (Három fokozatú

2

K

K

 

Természetföldrajz – nyári (TEF)

Természetföldrajzi Tsz.

-

3-4-5

5 nap (Három fokozatú)

2

K

K

 

Szakmai gyakorlat

FFI FK

-

4

6 hét (Három fokozatú)

0

K

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                        

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS

 

 

 

 

 

34

2

-

A szakirányokon közös tárgyak

 

 

 

 

 

4+8

2

 

Közigazgatási alapismeretek (RTT)

Agg Zoltán

-

3

2 (E)-ÉK

2

K

K

 

Földrajzi információs rendszerek (TEF)

Mari László

Távérzékelés

3

2 (E)

2

K

 

 

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Etnikumok és vallások földrajza (RTT)

Bottlik Zsolt

-

3

2 (E)

2

A

 

 

Demográfia (TGF)

Rédei Mária

-

3

2 (E)

2

A

 

 

Bevezetés a területfejlesztésbe (TGF)

Rédei Mária

-

3

2 (E)

2

A

 

 

Európai regionális politikák (RTT)

Szabó Pál

-

6

2 (SZ)

2

A

 

 

A Kárpát-medence biogeográfiája (KTF)

Szabó Mária

-

5

2 (SZ)

2

A

 

 

Nagytájaink változó természeti képe (TEF)

Gábris Gyula

Általános földrajz szigorlat

5

2 (SZ)

2

A

 

 

 

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

3.5.1. Környezetföldrajz szakirány

 

 

 

 

 

14+6

-

-

Kettő közül választandó (a korábban nem választott tárgy a 2.1. modulból):

 

 

 

 

 

 

 

 

Talajtan (KTF)

Biogeográfia (KTF)

Szalai Zoltán –

Szabó Mária

-

3 v. 4

2(E)+1 (LGY)

 

2+1

K

 

 

Hidrológia (TEF)

Varga György

-

3

2 (E)

2

K

 

 

Talajföldrajz (KTF)

Szalai Zoltán

Talajtan

4

2 (E) +

2 (LGY)

2+2

K

 

 

Talajerózió, talajvédelem (KTF)

Szalai Zoltán

Talajföldrajz

5

1 (E) + 2 (GY)

1+2

K

 

 

Statisztika a természetföldrajzban (TEF)

Telbisz Tamás

 

5

2 (LGY)

2

K

 

 

Alternatív tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Planetológia (TEF)

Sik András

-

3

2 (E)

2

A

 

 

Klímaváltozás (MET)

Bartholy Judit

 

5

2 (E)

2

A

 

 

Magyarország földtana (GF)

Péró Csaba

 

5

2 (E)

2

A

 

 

Biogeomorfológia (KTF)

H. Darabos Gabriella

-

6

2 (E)

2

A

 

 

A negyedidőszak földrajza (TEF)

Horváth Erzsébet

-

6

2 (E)

2

A

 

 

Antropogén geomorfológia (TEF)

Nagy Balázs

Általános földrajz szigorlat

6

2 (E)

2

A

 

 

A földrajzi övezetesség (TEF)

Móga János

Általános földrajz szigorlat

6

2 (E)

2

A

 

 

 

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz - X

X - Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

3.5.2. Szakinformatikai –  regionális elemző szakirány

 

 

 

 

 

16+4

-

-

Hazai területi adatbázisok (RTT)

Kiss János Péter

-

3

3 (GY)

3

K

 

 

Nemzetközi földrajzi adatbázisok (RTT)

Jakobi Ákos

-

3

2 (GY)

2

K

 

 

Szociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás (RTT)

Kiss János Péter

-

4

2 (GY)

2

K

 

 

Földrajzi összefüggés-elemzés (RTT)

Lőcsei Hajnalka

 

5

2 (LGY)

2

K

 

 

Számítógépes társadalom-földrajzi térképezés I-II. (RTT)

Jakobi Ákos

 

5, 6

2 + 1 (LGY)

2+1

K

 

 

Városkutatási  módszerek  (RTT)

Izsák Éva

 

5

2 (SZ)

2

K

 

 

Régiókutatási  módszerek  (RTT)

Szabó Pál

 

6

2 (SZ)

2

K

 

 

Alternatív tárgyak

 

 

 

 

 

 

 

 

Területfejlesztés II. (RTT)

Nemes Nagy József

 

5

2 (E)

2

A

 

 

Infrastruktúrafejlesztés (RTT)

Szalkai Gábor

 

5

2 (SZ)

2

A

 

 

Mobilitás és migráció (TGF)

Rédei Mária

 

6

2 (E)

2

A

 

 

A globalizáció térségi hatásai (RTT)

Nemes Nagy József

 

6

2 (SZ)

2

A

 

 

 

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz – X

X – Földrajz

 

 

 

 

 

 

Modulonkénti teljesítendő kreditszám (K + A)

3.5.3. Terület- és településfejlesztő szakirány

 

 

 

 

 

14+6

-

-

Településvizsgálati módszerek (TGF)

Farkas György

-

4

2 (GY)

2

K

 

 

Számítógépes társadalom-földrajzi térképezés I.-II. (RTT)

Jakobi Ákos

 

5, 6

2 +1 (LGY)

2+1

K

 

 

Területfejlesztés I (TGF)

Rédei Mária

-

4

3(E)

3

K

 

 

Területfejlesztés II. (RTT)

Nemes Nagy József

-

5

2 (E)

2

K

 

 

Településfejlesztés I-II. (TGF)

Vidéki Imre

-

5, 6

2 + 2 (E)

2+2

K

 

 

Alternatív tárgyak

 

 

 

 

 

 

 

 

Mobilitás és migráció (TGF)

Rédei Mária

 

6

2 (E)

2

A

 

 

Régiókutatási módszerek (RTT)

Szabó Pál

 

6

2 (SZ)

2

A

 

 

Térszervezési szintek Magyarországon (RTT)

Kiss János Péter

 

5

2 (SZ)

2

A

 

 

Államháztartás, önkormányzati pénzügyek (TGF)

Kurtán Lajos

 

6

2 (E)

2
A

 

 

Társadalmi és gazdasági fejlődés a Kárpát-medencében (TGF)

Farkas György

 

6

2 (E)

2

A

 

 

 

 

Minden szakirányon kötelező további követelmények

 

Modul, tanulmányi egység, tanegység

Tárgyfelelős, ill.

szervező egység

Előfeltétel

Félév

Heti óraszám

Számonkérés

Kredit

Geográfus

Földrajz – X

X – Földrajz

Közismereti, általánosan képző tárgyak:

 

 

 

 

 

 

 

 

Környezettan*

Szabó Mária

 

3, 4

2-2 (E)

2 + 2

K

K

K

Európai Uniós ismeretek*

Szabó Pál

 

2

2 (E)

2

K

K

K

Vállalkozási ismeretek**

Kurtán Lajos

 

-

2 (E)

2

A

A

A

Minőségbiztosítás, hatékonyság**

Kárpáti Andrea

 

1

1 (E)

1

A

A

A

Pedagógia-pszichológia

PPK

 

3-6

 

10

-

K

K

Modulokhoz nem kötött, szabadon választható tárgyak (Speciális kollégiumok)

FFI FK

 

1-6

E v. GY

13

A

A (két szakon együtt)

A(két szakon együtt)

Szakdolgozat (szeminárium)

FFI FK

 

6

 

10

K

K

K (a másik szakon)
Záróvizsga

FFI FK

 

6

 

 

K

K

K

 

*Kötelező tárgyakként a szak törzsmoduljaiban szerepelnek, kreditértékük csak egyszeresen számbavéve.

** Kreditértékük csak egyszeresen, a Modulokhoz nem kötött, szabadon választható tárgyaknál számbavéve

 

ELTE Földrajz alapszak.

Teljesítendő kreditek Ismeretkörök és Modulok szerint (Összegző táblázat).

 

 

 

Ismeretkör, Modul

Geográfus KF szakirány

Geográfus RE

szakirány

Geográfus TT szakirány

Földrajz –X

tanár

X-Földrajz

tanár

1. ALAPOZÓ ISMERETEK

37

29

22

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOM-TUDOMÁNY MODUL

11+2

9

6

1.2. FÖLDTUDOMÁNY MODUL

14+2

8+4

10

1.3. FÖLDRAJZ MODUL

6+2

6+2

6

2. SZAKMAI TÖRZSANYAG

62

48

28

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

12 + 3

6+2

6

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

13 + 2

6+2

6

Általános földrajz szigorlat

4

4

4

2.3. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ MODUL

28

26

12

3. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK

58

22

-

3.1. FÖLDRAJZI SZAKINFORMATIKAI ALAPOK MODUL

6

4

-

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOM-FÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

4+2

0+2

-

3.3. KÖRNYEZETVÉDELEM MODUL

4+2

4+2

-

3.4. TEREPGYAKORLATOK

7+1

7+1

-

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS

(32)

-

-

A szakirányokon közös tárgyak

12

2

 

3.5.1. Környezetföldrajz szakirány

14+6

-

-

-

-

3.5.2. Szakinformatikai –  regionális elemző szakirány

-

16+4

-

-

-

3.5.3. Terület- és településfejlesztő szakirány

 

 

14+6

-

-

Minden szakirányon kötelező további követelmények (Szabadon választható tárgyak, szakdolgozat)

23

23

alapszakon teljesítendő

EGYÜTT

180

122

50

 

 

 

2. Tantárgyi programok

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A1. Matematika – függvénytani alapok

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           évközi számonkérés

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy keretén belül kerül sor a természet- és társadalomföldrajz elméleti és gyakorlati (kutatási) tudásanyagának elsajátításhoz szükséges matematikai, kifejezetten függvénytani, valamint algebrai, számelméleti alapok ismertetésére. A kurzus a középiskolai, valamint az ezen túlmutató, a geográfia műveléséhez szükséges magasabb szintű matematikai ismeretanyag földrajzi környezetben történő oktatását tűzi ki célul. Az előadáson az elméleti keretek mellett nagy hangsúly van a gyakorlati részen: fontos cél a földrajzi jelenségek vizsgálatának matematikai módszerekkel történő szemléltetése (típuspéldák bemutatása).

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Középiskolai matematikai tankönyvek

AJÁNLOTTAK:

Sikos T. T. (szerk.) 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Nemes Nagy J. (szerk.2006): Regionális elemzési módszerek, ELTE RTT.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Telbisz Tamás

OKTATÓK: Szabó Pál, Telbisz Tamás

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A2. Fizika – földfizikai alapok

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           Kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                             -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A Föld helye a Naprendszerben. A Föld morfológiája és fő nagyszerkezeti egységei. A lemeztektonika alapjai. A földbelső szerkezetének vizsgálata földrengéshullámokkal. A Föld szeizmicitása. A Föld nehézségi erőtere, alakja és az izosztázia elve. A földi mágneses tér jellegzetességei és forrásai. A Föld hője, termikus konvekciók a köpenyben és a magban. Radioaktív hőtermelés és a Föld kora.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kis Károly 2002: Általános geofizikai alapismeretek. – Eötvös Kiadó, Budapest, 384 p.

Horváth Ferenc: A szilárd Föld fizikája. – Tankönyvkiadó, Budapest, 240 p.

Meskó Attila: Bevezetés a geofizikába. – Tankönyvkiadó, Budapest, 510 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth Ferenc

OKTATÓ: Horváth Ferenc

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A3. Kémia – talajkémiai alapok

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tárgy célja, hogy a talajkémiával az előadást követő félévben részletesen foglalkozó hallgatók megismerkedjenek a kémia (az általános és kolloidkémia) azon területeivel, melyek megértése elengedhetetlen a talajok jellegzetességeinek tárgyalásához. Témák: kémiai folyamatok mennyiségi jellemzésének alapjai; atom- és molekulaszerkezet alapjai, a kémiai kötések; anyagi halmazok típusai és tulajdonságai; kémiai reakciók típusai (redoxi és sav-bázis reakciók); kémiai egyensúly; sav-bázis egyensúlyok; reakciókinetika és kinetikai stabilitás; határfelületi többletenergia és következményei (felületi feszültség, nedvesedés, kapilláris jelenségek, adszorpció, Langmuir-izoterma, elektromos kettős rétegek); kolloidstabilitás, elektrokinetikai jelenségek.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Válogatott fejezetek az alábbi könyvekből:

Dillard, C. D. – Goldberg, D. E. 1982: Kémia: reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. – Gondolat, Budapest.

Wolfram, E. 1969: Kolloidika. – Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Jones, L. L. – Atkins, P. W. 2000: Chemistry; Molecules, Matter and Change. – W. H. Freeman and Company, New York.

Hunter, R. J. 1994: Introduction to Modern Colloid Science. – Oxford University Press, Oxford.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Varga Imre

OKTATÓ: Varga Imre

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A4. Biológia – ökológiai alapok

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A biológiai organizációs szintek: egyed alatti, egyed- és egyed feletti szerveződés. Az élővilág kialakulása: a kémiai és a biológiai evolúció. Az élővilág országai, főbb jellemzőik. A főbb sejtalkotók. A növényvilág főbb csoportjai, jellemzésük. Az állatvilág főbb csoportjai és jellemzésük. Az ember kialakulása és helye a bioszférában. Az ökológia fogalma, tárgya, vizsgálati objektuma, metodikája és metodológiája. Az ökológia alapelvei: környezet-tolerancia; általános indikátor elv; limitációs alapelv. A populációökológia alapjai. Elemi populációs kölcsönhatások. Közösségi ökológia alapjai. Anyagforgalom és energiaáramlás. A táplálékláncok és táplálékhálózatok.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Vida Gábor (szerk.) 1982: Az élővilág evolúciója. – Natúra.

Szabó Mária – Kalapos Tibor 1999: Társulások szerveződése, működése és az ökológiai rendszer. – In: Nánási Irén (szerk.): Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Mária

OKTATÓ: Szabó Mária

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A5. Közgazdaságtan I.-II.

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           évközi számonkérés

ELŐFELTÉTEL:                            A Közgazdaságtan I. a Közgazdaságtan II. előfeltétele

ELŐADÁS/GYAKORLAT:             2 E + 2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1, 2

MEGJEGYZÉS                                ajánlott általános képző tárgy minden szakon (TTK)

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kurzus áttekintést nyújt a közgazdaságtan alapkérdéseiről, megalapozva a későbbi közgazdasági tárgyak (Államháztartás, önkormányzati pénzügyek; Vállalkozási ismeretek) és a földrajzi szakmai tantárgyak tanulmányozását. A tárgy tematikája: A) Bevezetés: Mire való és mivel foglalkozik a közgazdaságtan? A piacgazdaság alapvonásai. A közgazdaságtan rövid története. B) Mikroökonómia: A termékpiac, keresleti és kínálati oldala. A termelési tényezők piaca, munka-, tőke-, föld- és menedzserpiac; a jövedelmek elosztása. C) Makroökonómia: Célok és eszközök a makroökonómiában. A nemzeti kibocsátás mérése. Költségvetési politika, adózás. Foglalkoztatottság, munkanélküliség. Pénzügypolitika, infláció. Gazdasági növekedés, konjunktúraciklusok. D) Nemzetközi gazdaság: Világgazdaság és külkereskedelem. Nemzetközi pénzügyi rendszer. Nemzetközi gazdasági integráció.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kurtán L. (2003): Közgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 350 p.

Kurtán L. – Kurtánné Vadászlaki I. 2004: Az Európai Unió és Magyarország c. cikksorozatból (Élet és Tudomány 4-18. sz.) a 16. sz. (Európa újraegyesítése) és a 18. sz. (Startvonal) kötelező, a többi ajánlott.

AJÁNLOTTAK:

Kurtánné Vadászlaki I. (szerk.: Kurtán L.) 2003: „Ha én gazdag lennék…” A gazdagodás története és közgazdaságtani megközelítései. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 339 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Kurtán Lajos

OKTATÓ: Kurtán Lajos, Major Klára

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A6. Általános és területi statisztika

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 1

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E +1 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A statisztika fogalma, intézményrendszere. Adatgyűjtési módszerek, természet- és társadalom-földrajzi adatbázisok. Területi statisztika, földrajzi adatmátrix. Méréselmélet, adatskálák. Adatsorok jellegadó értékei. Területi egyenlőtlenségi mutatók. A területi összefüggés-elemzés matematikai-statisztikai alapjai. Komplex mutatók. A területi, lokalizált adatok statisztikai elemzésének sajátos kérdései.

A gyakorlatok anyagát az elméleti ismeretek számpéldákon (hazai és nemzetközi földrajzi adatsorokon) való elmélyítése képezi.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Bármely általános és területi statisztikai alapismereteket közlő tankönyv, a megismert eljárásokat használó tudományos publikációk.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy József (előadás), Lőcsei Hajnalka (gyakorlat)

OKTATÓK: Lőcsei Hajnalka

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A7. Az Európai Unió

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           évközi számonkérés

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:             2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

MEGJEGYZÉS                                ajánlott általános képző tárgy minden szakon (TTK)

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy célja az Európai Unió kialakulásának, fokozatos bővülésének és mélyülésének ismertetése. A hallgatók naprakész ismereteket szerezhetnek a gyorsan fejlődő integráció szervezeti felépítéséről és működéséről. Az előadások betekintést nyújtanak a legfontosabb közös és közösségi politikákba (regionális politika, közös agrárpolitika, személyek szabad mozgása stb.), és bemutatják a tagállamok Európa-politikáját, illetve érvényesülésének sikerességét, az EU tagság követelményeit és következményeit.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bernek Á. – Kondorosi F. – Nemerkényi A. – Szabó P. 2003: Az Európai Unió. – Cartogra-phia, Budapest

AJÁNLOTTAK:

Probáld F. (szerk.) 2000: Európa regionális politikája. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Horváth Z. 2002: Kézikönyv az Európai Unióról. – Magyar Országgyűlés, Budapest

Kende T. – Szűcs T. (szerk.) 2001: Az Európai Unió politikái. – Osiris Kiadó, Budapest

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Pál

OKTATÓ: Szabó Pál

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A8. Ásvány- és kőzettan

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                             -

 ELŐADÁS/GYAKORLAT:                        2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az előadások célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a földkéreg leggyakoribb ásvány- és kőzettípusaival. A kurzus áttekintő ismereteket nyújt az ásványok földtani folyamatok szempontjából alapvető fizikai és kémiai tulajdonságairól, az ásványok rendszerezéséről, képződéséről, és kiemelten foglalkozik a nyersanyagok és a környezet szempontjából fontos ásványcsoportokkal. A kőzettan tárgykörében a hallgatók megismerkednek a földövek sajátos kőzettani felépítésével, valamint kiemelten a földkéreg magmás, metamorf és üledékes folyamataihoz kapcsolódó kőzetképződéssel.

A gyakorlatok célja az, hogy a hallgatók a tárgy előadásaihoz kapcsolódóan megismerkedjenek a földkérget felépítő ásványok és kőzetek makroszkópos megjelenési sajátosságaival, tulajdonságaival. A gyakorlat áttekintő ismereteket nyújt a kristályos állapotú anyag szimmetria- és alaki sajátosságairól, és az ásványok egyéb alapvető fizikai tulajdonságairól. A hallgatók a leggyakoribb kőzetalkotó ásványok és a gyakori kőzetek makroszkópos meghatározásának, szöveti jellemzőinek felismerését gyakorolják.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bognár L. 1999: Ásványhatározó. – ELTE Eötvös Kiadó, 411 p.

Szederkényi T.  1994: Ásvány-kőzettan. – JATE TTK, Jatepress, Szeged, 112 p.

AJÁNLOTTAK:

Szakáll S. – Gatter I. 1995: Ásványfajok Magyarországon.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Ditrói-Puskás Zuárd

OKTATÓ: Ditrói-Puskás Zuárd

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A9. Csillagászati földrajz

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                                         2+2

SZÁMONKÉRÉS:                                       évközi számonkérés és gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                                        -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                                     2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:                     1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A csillagászat rövid története; égi koordinátarendszerek; időszámítás; földrajzi helymeghatározás; a Föld, mint égitest (alak, forgás, keringés); a jégkorszakok csillagászati okai. Naprendszer felépítése, a Nap, a bolygók, a holdak, az üstökösök tulajdonságai. A Naprendszeren kívüli világtér bemutatása, valamint a Világegyetem keletkezésére vonatkozó ismeretek.

A gyakorlatokon: az égi koordinátarendszerek használata; a csillagok látszólagos magasságát befolyásoló jelenségek (refrakció, horizontális depresszió). A csillagok látszólagos mozgásával kapcsolatos fogalmak (cirkumpolaritás stb.). A Nap látszólagos évi és napi járása különböző földrajzi szélességeken. Két földfelszíni pont távolsága. Átszámítás égi koordinátarendszerek között; kelő (nyugvó) égitest óraszöge, azimutja, nappal hossza. Átszámítás zónaidő, csillagidő között; földrajzi helymeghatározás égitestek segítségével.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Gábris Gy. – Marik M. – Szabó J. 1991: Csillagászati földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Hahn I. 1983: Naptári rendszerek és időszámítás. – Gondolat Kiadó Budapest.

Marik M. 1989: Csillagászat. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Csüllög G. – Pavlics K.-né 1997: Csillagászatföldrajzi feladatok. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Telbisz Tamás

OKTATÓ: Telbisz Tamás

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A10. Meteorológia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             0 (az Éghajlattan tárggyal együtt 4)

SZÁMONKÉRÉS:                           Aláírás (értékelés az Éghajlattan c. tárgy kollokviuma

keretében)

ELŐFELTÉTEL:                             -

 ELŐADÁS/GYAKORLAT:                        2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A meteorológia története, a légkör kialakulása: A légkör összetétele, vertikális szerkezete, a légköri sugárzási folyamatok, sugárzási törvények. Hőforgalom és légköri dinamika. A termodinamika alapfogalmai. Víz a légkörben. Felhők keletkezése, osztályozása. Általános légkörzés és az óceánok cirkulációja. Alacsony és mérsékelt szélességek időjárási rendszerei. Légköri optika, légköri elektromosság. Szinoptikus meteorológia. Numerikus előrejelzési modellek. Időjárási műholdak, radarok stb. információjának felhasználása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Czelnai R. 1992: Bevezetés a meteorológiába I. ELTE jegyzet. – Budapest, 246 p..

Ambrózy P. – Bartholy J. – Bozó L. – Hunkár M. – K. Bihari Z. – Mika J. – Németh P. – R. Paál A. – Szalai S. – Kövér Zs. – Tóth Z. – Wantuch F. – Zoboki J. – 2002: Magyarország éghajlati atlasza. – OMSz, Budapest. 107 p.

Lutgens K. F. – Tarback J. E. 2001: The Atmosphere. – Prentice Press, New York, 484 p.

Lamb H. H. 1984: Climate: present, past and future II. Climatic history and the future. – Methuen, London; Barnes Noble Books, New York, 835 p.

AJÁNLOTTAK:

Greadel T. E. – Crutzen P. J. 1993: Atmospheric Change. An earth system perspective. – Freeman and Company, New York, 446 p.

Schönwiese C. D. – Rapp, J. 1997: Climate trend atlas of Europe. Based on observations 1891-1990. – Kluwer Academic Publishers. London, 228 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Bartholy Judit

OKTATÓ: Bartholy Judit

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A11. Éghajlattan

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             4 (a Meteorológia c. tárggyal együtt)

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium (a Meteorológia c. tárggyal közösen)

ELŐFELTÉTEL:                             Meteorológia

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az éghajlat fogalma. A légkör és a felszín sugárzási folyamatai. Éghajlati rendszer. A légkör általános cirkulációja. Az óceán, illetve a hidroszféra szerepe az éghajlat alakításában. Bioszféra. Krioszféra. Az éghajlati rendszer elemeinek kölcsönhatásai. Éghajlat-osztályozások. Az éghajlat változásának lehetséges okai.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Dobosi Z. – Felméry L.: Klimatológia. – Egyetemi jegyzet.

Péczely Gy.: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest

AJÁNLOTTAK:

-

TANTÁRGYFELELŐS: Matyasovszky István

OKTATÓ: Matyasovszky István

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A12. A Föld éghajlati jelenségei

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                            kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az éghajlati elemek, tér- és időbeli változásuk. A földi légkör hő- és vízháztartásának térbeli elrendeződése. Az éghajlatot meghatározó, kialakító tényezők és folyamatok térbeli változása. Az éghajlat vízszintes és függőleges övezetessége, helye és szerepe a földrajzi övezetességben. Az éghajlati osztályozás, leíró és genetikus éghajlati rendszerek. Tipikus éghajlatok, éghajlati típusok. Az éghajlat változása és ingadozása, ezek okai és következményei. Az oktatásban jelenleg alkalmazott éghajlati osztályozás. Szoláris övezetek, kontinensek, óceánok, nagytájak éghajlata.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. – Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Justyák J. 1995: Klimatológia. – KLTE, Debrecen

Koppány Gy. 1989: Légköri erőforrások. – JATE kiadó, Szeged

Middleton, N. 2003: Extrém utazások. – General Press, Budapest.

Péczely Gy. 1979, 1981, 2002: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Változások a légkörben és az éghajlatban 1996. Természet Világa 127. 1. különszám

 

TANTÁRGYFELELŐS: Pavlics Károlyné

OKTATÓ: Pavlics Károlyné

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A13. Földtan

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                            Kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                             -

 ELŐADÁS/GYAKORLAT:                        2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Földtani folyamatok. Magmatizmusok: mélységi és vulkáni. Üledékek és üledékes kőzetek képződése: mállás, szállítás, ülepedés, diagenezis. Alapvető szerkezetföldtani folyamatok: deformáció és kinematika. A lemeztektonika alapjai. Hegységképződés. Földtani kormeghatározás. Korbeosztások.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Báldi Tamás 1979: A történeti földtan alapjai – Tankönyvkiadó Budapest, 309 p.

AJÁNLOTTAK:

Némedi Varga Zoltán 1991: Általános és szerkezeti földtan. – Tankönyvkiadó Budapest.

Báldi Tamás 1991: Általános (elemző) földtan I-II. – Egyetemi jegyzet, ELTE TTK.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Nagymarosy András

OKTATÓ: Nagymarosy András

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A14. Térképismeret

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                             -

 ELŐADÁS/GYAKORLAT:                        2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tárgy célja a térképek és más kartográfiai ábrázolásformák alapvető ismérveinek bemutatása és a kartográfiai vizualizációs modellek analóg és digitális környezetben való alkalmazásához szükséges alapismeretek elsajátíttatása. Méretarány, generalizálás, vetület, jelkulcsi ismeretek. Térképtörténet. Térképfajták és kartográfiai ábrázolásformák. Topográfiai térképek. Tematikus térképek, ábrázolási módszerek. Tájékozódás a térképen és a terepen. Digitális kartográfiai modellek. Adatformátumok, szoftverek, digitális térképek. A térképkészítés folyamata. Kartográfiai információnyerés, interpretáció, kartometria. Kartográfiai kommunikáció. A kartográfiai vizualizáció lehetőségei a problémamegoldásban. Térképellátás.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Klinghammer I. – Papp-Váry Á. 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat, Budapest.

Zentai L. 2000: Számítógépes térképészet. – Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Amiről a térképek mesélnek (CD-ROM) 2003. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Török Zsolt

OKTATÓ: Török Zsolt

 

1.1. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNY MODUL

 

A15. Térképészet a földrajzban

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A földfelszín ábrázolásának lehetőségei. A méretarány fogalma, méretarány-számítások, különböző méretarányok szerepe az oktatásban. A térkép sík-, domborzat- és névrajza. Térképolvasás. Kartometria, mérések, szerkesztések a térképen. Térképtípusok, térképfajták: topográfiai, földrajzi, autó-, turista- és oktatási térképek. Atlaszok. A térkép, mint a földrajzi ismeretszerzés forrása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Klinghammer István – Papp-Váry Árpád 1983: Földünk tükre, a térkép. ‑ Gondolat Kiadó.

Horváth Gergely – Zsiga Attila 1997: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Jegyzet (J11-977). – Tankönyvkiadó.

AJÁNLOTTAK:

Gazdag László 1969: Útitársunk, a térkép. ‑ Gondolat Kiadó.

Irmédi-Molnár László 1970: Térképalkotás. ‑ Tankönyvkiadó.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth Gergely

OKTATÓK: Horváth Gergely

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A16. Bevezetés a földrajzi ismeretszerzésbe

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A földrajz tárgya, segéd- és társtudományai. A modern földrajztudomány szerepe, feladatai, irányzatai. A földrajztudomány magyarországi műhelyei és személyiségei: oktatási műhelyek (egyetemek, főiskolák, tanszékek); kutatóhelyek, tudományos intézetek; tudományos egyesületek, társaságok; szakkönyvtárak; múzeumok, kiállítóhelyek. A földtudományi megismerés, kutatás segédeszközei: a földrajztudomány irodalma, forrásai, enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek; szakmai és tudományos ismeretterjesztô folyóiratok; sorozatok, évkönyvek; térképművek. Gyakorlati ismeretek (térképhasználat, a földrajzi nevek helyesírása, könyvtárhasználat, szemináriumi és szakdolgozatok elkészítése, irodalomjegyzék összeállítása, tudományos kutatási módszerek stb.).

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 7-27.

Tóth J. – Vuics T. (szerk.) 1998: Általános társadalomföldrajz. – Dialóg Campus Kiadó pp. 17-43.

AJÁNLOTTAK:

Mendöl T. 1952: Bevezetés a földrajzba. – Budapest, 349 p.

Teleki P. 1917: A földrajzi gondolat története. – Budapest, 231 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth Gergely

OKTATÓ: Horváth Gergely

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A17. Földrajzi helyismeret

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           Három fokozatú

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

MEGJEGYZÉS:                               teljesítése minden további szaktárgy felvételének előfeltétele

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az általános társadalom- és természetföldrajz, Magyarország társadalmi-gazdasági és természetföldrajza, Európa és a Világ földrajza ismeretéhez szükséges történeti, politikai, kulturális, gazdaság-, település- és természetföldrajzi névanyag elsajátítása és térképi elhelyezése. Államok neve, fővárosa, országcsoportok, történeti, politikai és etnikai térségek, régiók, tájak. Fontosabb hegységek, síkságok, dombságok, folyók, tavak, tengerek neve és elhelyezkedése. A világgazdaság és Magyarország meghatározó agrár- és ipari térségei, központjai. A globális folyamatok központjai, urbanizációs térségek, világvárosok. Jellegzetes és sajátos – közlekedési, kulturális, vallási, turisztikai stb. – funkciójú központok.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

A Földrajz Központ tanszékei által összeállított névanyag.

AJÁNLOTTAK:

Földrajzi Atlasz 2002. – Cartographia-Westermann, Budapest.

Magyarország atlasza 1999. – Cartographia, Budapest.

Földrajzi Világatlasz 1992. – Kartográfiai Vállalat, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Pál

OKTATÓK: Szabó Pál, Pavlics Károlyné, Csüllög Gábor

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A18. A régiókutatás alapjai

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kurzus – bevezető, érdeklődésfelkeltő céllal – a regionális földrajzi és regionális tudományi kutatások alapjait, szemléletét, fő területeit mutatja be. Táj, térség, régió. Régióformáló társadalmi folyamatok. Település-régió viszony, a központrendszerek és vonzáskörzeteik. Az országos, nemzeti szint és a régiók viszonya. Globalizáció és regionalizmus. Problémás régiók: nagyvárosi terek, elmaradott térségek, „távoli területek”, a térségi depresszió. A regionális fejlődés hatótényezői, regionális politika, területfejlesztés. A regionális kutatás módszertanának alapvonásai. Az kollokvium a világ valamely országáról, térségéről készített kurzusdolgozattal teljesíthető.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Peter Haggett 2006 Geográfia, Typotex Kiadó

AJÁNLOTTAK:

Cséfalvay Z. 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. – IKVA, Budapest.

Nemes Nagy J. 2009: Terek, helyek, régiók. Akadémiai K.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy József

OKTATÓ: Nemes Nagy József

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A19. A földrajztudomány története

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tárgy célja, hogy a hallgatókat a földrajztudomány történetébe bevezesse, megismertesse a legfontosabb nemzetközi és hazai irányzatokat, bemutassa a földrajztudomány ágazatainak fejlődését. A kurzus két részből áll: az első 8 előadás öleli fel az egyetemes földrajztudomány történetét, majd 5 előadás tárgyalja a magyar földrajztudomány történetét. Az előadás nagy hangsúlyt fektet az egymást váltó, ill. párhuzamosan létező paradigmák bemutatására és az egyes geográfusok pályaképének felvázolására. Célja, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb kutatási területeket, és az ezekre jellemző kutatási módszereket. A kurzus bevezető jellegű, elsősorban a hallgatók eligazodását szolgálja, a földrajztudomány műveléséhez szükséges tájékozottságát növeli.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. – ELTE Eötvös Kiadó, Bp.

AJÁNLOTTAK:

Gábris Gy. 1994: Szemelvények a földrajz természet- és társadalomtudományi alapjai tanulmányozásához. (Egyetemi jegyzet.) – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Holt-Jensen, A. 1999: Geography. History and Concepts. – SAGE Publications, London – Thousand Oaks – New Delhi.

Nemerkényi A. (szerk.) 1997: Földrajz – Hagyomány és jövő. – Magyar Földrajzi Társaság, Budapest.

Teleki P. 1917: A földrajzi gondolat története. A szerző kiadása, Budapest. (Új kiadás 1996: Kossuth Könyvkiadó, Budapest.)

 

TANTÁRGYFELELŐS: Győri Róbert

OKTATÓ: Győri Róbert

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A20. Bevezetés a természet- és környezetvédelembe

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                       2

SZÁMONKÉRÉS:                      kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                       -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:       2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:     2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A természet- és környezetvédelem kapcsolat- és fogalomrendszere. A tájvédelem. A levegőminőség-védelem: emisszió, transzmisszió, immisszió, a határértékek típusai, a klímavédelem, a savasodás, a szmog. A vízminőség-védelem: a vízgazdálkodás mennyiségi és minőségi vonatkozásai (halobitás, szaprobitás, trofitás, toxicitás), a szennyvízkezelés. A talajvédelem: a mezőgazdaság környezeti hatásai. A tájvédelem. A természetvédelem: a védett természeti értékek típusai (nemzetközi, országos és helyi védettségi kategóriák). Aktív és passzív természetvédelem.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kerényi A. 2003: Európa természet- és környezetvédelme. – Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió.

Rakonczay Z. 1998: Természetvédelem. – Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó.

Ehrlich, P. – Ehrlich, A. 1995: A fajok kihalása. – Göncöl Kiadó.

AJÁNLOTTAK:

WWF-füzetek

A Környezetvédelem c. szaklap

 

TANTÁRGYFELELŐS: Munkácsy Béla

OKTATÓ: Munkácsy Béla

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A21. A Föld és az élet fejlődése

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                             Földtan

 ELŐADÁS/GYAKORLAT:                        2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Földtörténeti alapismeretek: a földtörténeti idő megismerése, a nagy geológiai folyamatok természete, az élővilág fejlődésének törvényszerűségei. A prekambrium geológiai eseményei. A földi élet megjelenése és korai fejlődése. A paleozoikum földtörténeti eseménysora. A tengeri, majd szárazföldi növények és állatok paleozoós fejlődése. A mezozoikum geológiai történései és a mezozoikum élővilága. A kainozoikum földtörténete és élővilága.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Géczy B. 1984: Őslénytan. – Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Báldi T.: A történeti földtan alapjai. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Pálfy J.: Kihaltak és túlélők. – Vince Kiadó, Budapest.

A Föld Krónikája. – Officina Nova, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Galácz András

OKTATÓ: Galácz András

 

1.2. FÖLDRAJZ MODUL

 

A22. Történeti földrajz

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A történeti földrajz fogalma. A modern kori történeti földrajz kialakulása, kapcsolódása a táj- és emberföldrajz 19-20. századi fejlődéséhez. Helye a modern társadalomföldrajzban. Forrásai, kutatási módszerei, publikációs formái, társtudományai. Fontosabb irányzatai, kutatási területei. Mai jelentősebb nemzetközi kutatóhelyek és azok képviselői. A történeti földrajz, mint modern alkalmazott tudomány, kapcsolódása a néprajzi, régészeti kutatásokkal. A távérzékelés szerepe a mai történeti földrajzi kutatásokban. A mai kutatások érdekesebb vizsgálati kultúrái minta területei. A magyarországi történeti földrajz kialakulása, fejlődése, irányzatai és képviselői. A mai magyarországi történeti földrajz kutatóhelyei, képviselői, fontos publikációi. A Kárpát-medence történeti földrajzi vizsgálatának fontosabb témái, területei és eredményei.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Frisnyák S. 2002: A történeti földrajz alapjai. In: Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 9-20.

Bak B. – Izsák É. 2000: Történeti földrajz. – In: Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig- – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Csüllög Gábor

OKTATÓ: Csüllög Gábor

 

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

T1. A belső erők földrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A belső erők természetföldrajza a kőzetburok felszínén a Föld belső indíttatású mozgásjelenségeivel és az így létrejövő formák leírásával, értelmezésével, térbeli törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozik. A tárgy fő részei ennek megfelelően a lemeztektonika, a szerkezetföldtan, a magmatizmus és vulkánizmus, valamint a hegységképződések szerepének, hatásának vizsgálata a Föld formakincsének kialakulására.

A gyakorlat a szerkezetmorfológia és a vulkánizmus tér- és időbeli jelenségeinek megismerésére összpontosít. E témakörök ismeretei topográfiai, geológiai és geomorfológiai térképek, légi- és űrfelvételek, szelvények elemzésével, továbbá térképi mérések és kompaszhasználat segítségével kerülnek bemutatásra. A térképeken és képeken bemutatott jelenségeket és formákat a hallgatóknak önállóan fel kell tudni ismerni és jellemezni. Bizonyos témakörök szervesen kiegészülnek Budapest kornyékére tett évközi szakmai terepgyakorlatokkal.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Smith, P. J. 1991: Bolygónk születése (a Föld enciklopédiája I). – Helikon, Budapest.

Smith, P. J. 1991: Földünk élete (a Föld enciklopédiája II). – Helikon, Budapest.

Karátson D. 1990: Vulkanológia I. – Eötvös Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Horváth F. 1977: A szilárd Föld fizikája. – ELTE, Budapest.

Báldi T. 1993: Általános (elemző) földtan I-II. – ELTE, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Karátson Dávid

OKTATÓ: Karátson Dávid

 

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

T2. Vízföldrajz

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 1

SZÁMONKÉRÉS:                           évközi számonkérés és gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 1 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A Világtenger tagozódása, a tengerfenék domborzata, a tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai, vízmozgások: tengerjárás, hullámzás, áramlások. Felszíni vizek: a vízfolyások hidrometriai paraméterei, hidrológai jellemzői, hordalékszállítása, hőmérsékleti és jégviszonyai, vízjárás típusok; a tavak genetikai típusai, hidrometriai és hidrológiai viszonyai, termikus tótípusok, a tavak pusztulása. Felszín alatti vizek: talajvíz, rétegvíz, hasadékvizek jellemzői, a megfigyelés és értékelés eszközei és módszerei. Gleccserek mozgása, típusai.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kurucz A. 1985: Tengerek földrajza – Tankönyvkiadó, Budapest.

Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Czelnai R. (1999): Oceanológia. – Vincze Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

-

 

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris Gyula

OKTATÓ: Varga György

 

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

T3. A külső erők földrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           Kollokvium és gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A külső erők általános jellemvonásai. A kőzetek előkészítése a lepusztításra: az aprózódás okai, típusai; a mállás fajtái. Lejtős tömegmozgások: általános feltételei, fajtái. A felszínen lefolyó víz munkája. A folyóvízi erózió általános tulajdonságai. Szakaszjelleg, a klasszikus elméletek továbbfejlesztése. Teraszképződés, a teraszok osztályozása, a teraszkutatás módszerei. Folyótalálkozások: regresszió, kaptúra, bifurkáció. Az állóvizek felszínalakító munkája a víz munkája és partalakulás függvényében. A partok fejlődése, parttípusok, a folyótorkolatok típusai. A magashegységi jégárak és a szárazföldi jégtakaró felszínalakító munkája. A szél felszínformáló tevékenysége, feltételei, elterjedtsége a Földön. Defláció a sivatagokban, a féligkötött futóhomok formái.

A gyakorlatokon topográfiai és tematikus térképek, metszetek, szelvények, diaképek, légifotók, űrfelvételek segítségével az alábbiak vizsgálata: aprózódás, mállás; lejtős tömegmozgások; folyóvízi erózió; állóvizek felszínformáló tevékenysége; jég munkája; szél felszínformálása; periglaciális geomorfológia; morfometriai térképek készítése.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p.

Butzer, K. 1986: A földfelszín formakincse. – Gondolat Kiadó, Bp. 519. p.

Jakucs L. 1995: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 302. p.

AJÁNLOTTAK:

Strahler, A. N. – Strahler, A. H. 1987: Modern Physical Geography. – J. Wiley and Sons, New York, 502 p.

Summerfield, M. 1993: Global Geomorphology.– Longman Scientific and Technical, London, 537 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris Gyula

OKTATÓ: Horváth Erzsébet

 

 

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

T4. Természetföldrajzi szintézis

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             (4)* + 1

SZÁMONKÉRÉS:                           szigorlat részeként és gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            A külső erők földrajza

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 1 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

* számonkérés a 4 kredites Általános földrajz szigorlat keretében

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A klimatikus geomorfológia, mint a felszínalaktan szintézise. Elméleti alapjai, területi rendszere. Trópusi nedves területek felszínfejlődésének sajátosságai (elegyengetett felszínek, szigethegyek, a vonalas erózió különleges szerepe). Száraz és féligszáraz területek felszínalakulásának egyedi jellemvonásai (aprózódás-mállás speciális formái, kéregképződés, hegylábfelszínek). Periglaciális környezet kiterjedése, jellemzői. Örökfagy. A felszínalatti jég fajtái, a periglaciális formák tulajdonságai a különböző jégfajták függvényében. Niváció. Kőzetmorfológia, geomorfológiai térképezés, antropogén geomorfológia, kísérleti geomorfológia. Földrajzi övezetesség.

A gyakorlatokon a klimatikus geomorfológia és a kőzetmorfológia témakörének illusztrálása a hallgatók egyéni felkészülése alapján és az elsajátított ismeretek szintéziseként geomorfológiai térkép készítése. Szedimentológiai módszerek elmélete és gyakorlata, terepi mintagyűjtés, feltáráskészítés, mintavétel, szemcsealak- és szemcseméret vizsgálatok, az adatok ábrázolása, feldolgozása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Borsy Z. (szerk.) 1993. Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 832 p.

Gábris Gy. 1991: Éghajlati felszínalaktan I. Periglaciális geomorfológia – Tankönyvkiadó, Budapest, 125 p.

Gábris Gy. 1993: Fejezetek a klimatikus geomorfológiából – JGYTKF Kiadó, Szeged, 81 p.

AJÁNLOTTAK:

Butzer, K. W. 1986: A földfelszín formakincse. – Gondolat, Budapest, 520 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris Gyula

OKTATÓK: Gábris Gyula, Horváth Erzsébet

 

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

T5. Talajtan

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 1

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            –

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 1 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A talajképződés természeti és antropogén tényezői, ill. előkészítő folyamatai: kőzetaprózódás, mállás, oxidáció-redukció, hidrolízis. Agyagásvány-képződés, agyagásvány-típusok. A talaj szerves anyagai, szerepük a talajképződésben és a talajtulajdonságok kialakításában. A humuszképződés és -lebomlás folyamatai, egyensúlyi viszonyai. A kolloidok. Az ionadszorpció mechanizmusa és törvényszerűségei; kationadszorpció és kationcsere; protolitikus folyamatok. Talajfejlődés; talajképződési folyamatok és társulásaik. Magyarország talajainak genetikai-talajföldrajzi osztályozási rendszere: a talajtípusok képződésének feltételei, folyamatai.

A gyakorlatokon: a helyszíni talajfelvételezés módszertana, a talajszelvények kijelölésének elvei; a genetikai szintek és rétegek, a szín, a fizikai féleség, a szerkezet, a másodlagos képződmények, kiválások, konkréciók fajtái, meghatározásuk módjai. A legfontosabb laboratóriumi vizsgálati módszerek; a talajok egyszerűbb fizikai és kémiai tulajdonságai meghatározásának elvei, eljárásai. Típusszelvényből vett talajminta fizikai és kémiai tulajdonságainak (kapilláris vízemelés, vízkapacitás, higroszkóposság, kötöttség, CaCO3- és humusztartalom) laboratóriumi meghatározása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Papp S. 2003: A talaj mint megújuló és mint megújítható erőforrás. A földhasználat. – In: Bora Gy. – Korompai A. (szerk.): A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza (2. javított kiadás). – Aula Kiadó, Budapest. pp. 222–259.

Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. 1999: Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

FitzPatrick, E. A. 1983: Soils. – Longman, London and New York.

Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szalai Zoltán

OKTATÓ: Szalai Zoltán

 

2.1. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ MODUL

 

T6. Biogeográfia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 1

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 1 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A biogeográfia fogalma, tárgyköre története. Növény- és állatföldrajz. A biológiai szerveződési szintek. A biogeográfia és az ökológia viszonya, alapfogalmak (flóra, fauna, vegetáció, biom). A fajok elterjedését korlátozó környezeti tényezők. A környezettolerancia fogalma, indikáció és az indikátorszervezetek. Area, areálgeográfia. A szigetbiogeográfia alapjai, ökológiai izolátumok. Flóra- és faunaelemek, a magyar flóra és fauna összetétele. A vegetáció egységei: formáció és asszociáció. A földrajzi zonalitás és alapelvei. Vegetációzónák és biomok. A Föld főbb biomjai: szárazföldek és tengerek biomjai. A Föld florisztikai és faunisztikai beosztása. A Kárpát-medence flórájának és vegetációjának kialakulása. Magyarország állat- és növényföldrajzi beosztása.

A gyakorlatok fő témái: a társulástan fogalma, cönológiai alapfogalmak. A társulások szerveződése és osztályozása. Társulások természete, társuláselméletek. Klímazonális, extrazonális és intrazonális társulások fogalma, példák. Magyarország főbb társulásai és jellemző fajaik: fásak (zonális és nem zonális erdők, földrajzi elterjedésük, fontosabb fajaik), fátlanok (zonális és nem zonális, elterjedésük, kialakulásuk feltételei és fontosabb fajaik).

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Keveiné Bárány I. 1995: Biogeográfia. – JatePress.

Szabó M. – Kalapos T. 1999: Társulások szerveződése, működése és az ökológiai rendszer. – In: Nánási I. (szerk.): Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Hortobányi T. – Simon T. 2000: Növényföldrajz, társulástan, ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Borhidi A. 2002: Gaia zöld ruhája. – MTA, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Mária

OKTATÓ: Szabó Mária, Hajduné Darabos Gabriella

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

T7. Népesség- és településföldrajz

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 +2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         1

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A Föld népesedésének története. Az eltartóképesség fogalma. A természetes népmozgalom jellemzői, népesedési ciklusok. A népsűrűség mérése, szabályszerűségei. A népesség antropológiai és kultúrföldrajzi jegyei. A Föld kultúrföldrajzi régiói. A népesség nem és kor szerinti megoszlása. Gazdasági aktivitás és foglalkozási átrétegződés. Az életszínvonal mérése. A vándorlások típusai. A települések osztályozása. A települések fejlődésének tényezői. A településhierarchia. A város fogalma, típusai. Az urbanizáció szintje a Föld egyes térségeiben. Urbanizációtörténet. Az urbanizáció jellemzői a fejlett és fejlődő országokban. Urbanizációs ciklusok. A városok belső szerkezete és életjelenségei. A falusi települések típusai. Falumorfológia. A szórványtelepülések típusai.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kovács Z. 2002: Népesség- és településföldrajz. – ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p.

Becsei J. 2004: Népességföldrajz. –  Ipszilon Kiadó, Békéscsaba. 360 p.

Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 1998: Általános településföldrajz. – In: Tóth J. – Vuics T. (szerk.): Általános társadalomföldrajz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 389-448.

AJÁNLOTTAK:

Kovács Z. 2001: Társadalomföldrajzi kislexikon. – Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 175 p.

Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D. (szerk.) 2001: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. – CEBA Kiadó. Budapest. 423 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas György

OKTATÓK: Farkas György

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

T8. A mezőgazdaság földrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 +1

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 1 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy célja a Föld mezőgazdaságát művelési módok, ágazatok, fejlettség és övezetek szerint bemutatni. A mezőgazdasági tevékenység története, társadalmi-gazdasági jelentősége, szerepe a munkamegosztásban. A géncentrumok. A termelést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők. A műszaki fejlesztés, az ipar és a kutatás, valamint a mezőgazdaság bővülő kapcsolata. A tipizálás szempontjai, a típusok ismertetése. A növénytermesztés földrajzi övezetek szerinti bemutatása. A mérsékelt öv kiemelt jelentősége az élelmiszer- és nyersanyagtermelésben. Az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, juh) szerepe, a takarmányozás fontossága. A baromfivertikum bemutatása. A halászat és az aquakultúra szerepe az élelmiszerellátásban. Az erdők rendeltetése, az erdőgazdálkodás.

A gyakorlatok adatelemzéssel, számítási feladatokkal egészítik ki az előadásokat.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Buday-Sántha A. 2001: Agrárpolitika-vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Burgerné Gimes A. 1992: A Világ mezőgazdasága. Gazdaságföldrajzi áttekintés. – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Grigg, D. B. 1980: A Világ mezőgazdasági rendszerei. Fejlődéstörténeti áttekintés. – Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Enyedi Gy. 1964: Az állattenyésztés földrajza. – Gondolat Kiadó, Budapest.

Lőkös L. 2000: A világ mezőgazdasága. – Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.

A „The state of food and agriculture” kötetei (1994-2004). – FAO, Rome.

„A Világ helyzete” sorozat mező- és erdőgazdasággal, valamint halászattal foglalkozó tanulmányai. – A Föld Napja Alapítvány kiadása, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki Imre

OKTATÓK: Ballabás Gábor, Vidéki Imre

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

T9. Ipar- és közlekedésföldrajz

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kurzus célja a Föld ipar- és közlekedésföldrajzáról átfogó ismereteket nyújtani. Az ipar világgazdasági jelentőségének változása, a fejlődés szakaszolása az ipari forradalomtól napjainkig. A természeti erőforrások. Az elsődleges energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változások. Az alternatív energiahordozók növekvő szerepe. Kohászati vertikumok: az anyag- és energiaigényesség csökkenésének okai. A gép- és a vegyipar szerkezetének átalakulása. Ezek hatása a területi munkamegosztásra és a világgazdasági folyamatokra. A kutatás- és fejlesztésigényes szakágazatok előtérbe kerülése. Területi változások a nemzetközi munkamegosztásban. Az infrastruktúra fogalma, csoportosítása. A közlekedés és távközlés fejlődése, ágazati és területi sajátosságai.

A gyakorlatok kapcsolódnak az előadásokhoz, részben kiegészítve azokat, adatelemzéssel, számítási feladatokkal.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Abonyiné Palotás J. 2003: Infrastruktúra. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

Antal Z. – Wiegand Gy. 1982: Általános gazdaságföldrajz. (Atomenergetika.) – Tankönyvkiadó, Budapest.

Bora Gy. – Korompai A. (szerk.) 2001: A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. – Aula Kiadó, Budapest.

Tóth J. (szerk.) 2001-2002: Általános társadalomföldrajz I-II. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

AJÁNLOTTAK:

Bernát T.(szerk.) 1984: Általános gazdasági földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Cameron, R. 1994: A világgazdaság rövid története. – Maecenas Könyvkiadó, Budapest.

Erdősi F. 1995: Ágazati és kommunikációs földrajz I-II. A belvízi és a tengeri közlekedés földrajza. – Pécs.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki Imre

OKTATÓK: Szabó Szabolcs, Vidéki Imre

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

T10. Társadalom-földrajzi szintézis

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             (4)* +2

SZÁMONKÉRÉS:                           szigorlat részeként és gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            Népesség- és településföldrajz; Ipar- és

közlekedésföldrajz

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

* számonkérés a 4 kredites Általános földrajz szigorlat keretében

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kurzus célja egyes tercier ágazatok bemutatása, a világgazdasági folyamatokat alakító társadalmi feltételrendszer feltárása, a szintézisalkotás készségének kialakítása. A globalizáció értelmezése, társadalmi-gazdasági hatásai. Világgazdasági centrumok. A nemzetközi kereskedelem szerkezetének változásai. A nemzetközi szervezetek létrejöttének körülményei. A gazdasági integrációk és sajátos vonásaik. A tudományos technikai forradalom hatása a termelésre. A tudás alapú társadalom. Fordizmus, posztfordizmus. Új ipari terek. A környezetértékelés szempontjai. Az állam funkciói, gazdasági szerepének változásai, jelentősége a jövedelem újraelosztásában (pl. oktatás). Az élelmiszer-fogyasztást meghatározó tényezők. Az egészségügy, a járványok társadalmi-gazdasági hatásai. A nemzetközi idegenforgalom. A vízgazdálkodás jelentősége.

A gyakorlatok kapcsolódnak az előadásokhoz, részben szeminárium jellegűek.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bernek Á. (szerk.) 2002: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Hárs E. 1982: A nemzetközi szervezetek világa. – Gondolat Kiadó, Budapest.

Horváth Z. 2002: Kézikönyv az Európai Unióról. – Földkör Kiadó.

Korten, D. C. 1996: A tőkés társaságok világuralma. – Kapu Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Csikós-Nagy B. 2002: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest.

Der Fischer Weltalmanach (évenként). – Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main.

Maddison A. 2001: The World Economy. A Millennial Perspective. – OECD, Paris.

World Resources. – World Resources Institute, Basic Books, New York.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki Imre

OKTATÓK: Szabó Szabolcs, Vidéki Imre

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

T11. Politikai földrajz 1

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy célja a Föld múltjának és jelenének kiemelt politikai földrajzi és geopolitikai kérdéseinek bemutatása. Foglalkozik a tárgy a klasszikus politikai földrajz képviselőivel, a geopolitikai iskolák jellemzésével, valamint az állam klasszikus és modern értelmezésével. A politikai tér és szintjei. A politikai földrajz központi térkategóriái: nemzet, ország, határ, politikai erőtér, hatalmi pólusok, centrum és periféria, civilizációk. Politológia és politikai földrajz. Tudományos iskolák.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bernek Á. (szerk.) 2003: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó.

AJÁNLOTTAK:

A kötelező irodalomban feltüntetett források, a témakörhöz kapcsolódó szakcikkek.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Izsák Éva

OKTATÓ: Izsák Éva

 

2.2. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ MODUL

 

T12. Politikai földrajz 2

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A politikai földrajz kialakulása és főbb irányzatai. A geopolitika fogalma, geopolitikai elméletek. A hidegháború földrajza. Az 1990 utáni geopolitikai trendek. Az állam fogalma, területi gyarapodása. Az államok méret és alak szerinti osztályozása. A magyar államtér történelmi változásai. Az államhatár fogalma, szerepe, típusai, Magyarország határainak változása a múltban. A kontinentális államok jellemzői. A központ-periféria politikai földrajzi szempontú értelmezése. Az állam belső felépítése, állam- és kormányforma. Közigazgatási rendszerek. Választási rendszerek típusai, a magyar választási rendszer. Nemzetközi szervezetek. Magyarország euroatlanti integrációja. Az 1990 utáni parlamenti választások politikai földrajzi jellemzői.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Glassner M. I. 1996: Political geography. – John Whiley and Sons. New York.

Taylor P. 1985: Political geography. – London.

AJÁNLOTTAK:

Bernek Á. (szerk.) 2002: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 435 p.

Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. – Dialóg Campus. Budapest-Pécs.

Kovács Z. 2001: Társadalomföldrajzi kislexikon. – Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 175 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas György

OKTATÓ: Farkas György

 

2.3. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ MODUL

 

T13. Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             3 + 2 + 3

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy és évközi

számonkérés

ELŐFELTÉTEL:                            A külső erők földrajza

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         3 E + 2 GY + 3 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4, 5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az előadások témája: áttekintő kép a Kárpát-medence természetföldrajzi viszonyairól és nagytájairól; a Kárpát-medence fejlődéstörténete, lemeztektonikai modellje, vízhálózatának kialakulása és vízrajza, éghajlata, talajföldrajza, biogeográfiája, tájfelosztása; az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, a Dunántúli-középhegység, az Északi-középhegység, a Nyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok, az Erdélyi-medence és az Erdélyi-középhegység természetföldrajza.

A gyakorlatokon az előadások anyagához kapcsolódó térképek, szelvények elemzése, a Kárpát-medence névanyaga szerepel.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Martonné Erdős Katalin 2001: Magyarország tájföldrajza. – Debrecen.

Lovász György: Magyarország természeti földrajza. – Pécs.

AJÁNLOTTAK:

Karátson Dávid (szerk.) 2002: Magyarország földje (Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére) – Magyar Könyvklub.

Fülöp József 1989: Bevezetés Magyarország geológiájába – Akadémiai Kiadó.

Földrajzi Közlemények, Földrajzi Értesítő, Földtani Közlöny cikkei

 

TANTÁRGYFELELŐS: Mari László

OKTATÓK: Mari László, Móga János

 

2.3. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ MODUL

 

T14. Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             3 +2 +3

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy és évközi

értékelés

ELŐFELTÉTEL:                            Általános földrajz szigorlat

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         3 E + 2 GY + 3 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5, 6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai (természeti erőforrások, népességföldrajzi sajátosságok, társadalmi tagoltság). A háromszektorú gazdaság (agrártermelés, főbb feldolgozóipari ágazatok, a szolgáltatási rendszer fontosabb elemei). Magyarország településrendszerének fejlődése és sajátosságai. A hazai térszervezés rendszere, a téregységek sajátosságai.

A gyakorlatok kapcsolódnak az előadások anyagához. Természeti erőforrások és térbeli elhelyezkedésük; népességföldrajz (népmozgalmi folyamatok, foglalkoztatottság, munkanélküliség); agrárgazdaság (növénytermelés, állattenyésztés, élelmiszeripar); energiagazdálkodás; alapanyagipar; gépipar; vegyipar; építőipar; könnyűipar.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Perczel Gy. (szerk.) 2003: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza (egyetemi tankönyv). – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

L. a fenti tankönyv irodalomjegyzékét.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Perczel György

OKTATÓK: Perczel György, Volter Edina

 

2.3. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ MODUL

 

T15. Európa természetföldrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             3 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            A külső erők földrajza

ELŐADÁS/GYAKORLAT:             3 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5 és 6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Európa és nagytájainak összetett, átfogó természetföldrajzi bemutatása. A tájak jellemzése a földtani, felszínalaktani, éghajlati, vízrajzi, életföldrajzi tényezők és folyamatok elemzésén, értékelésén, valamint ezek térbeli összefüggéseinek és kölcsönhatásainak bemutatásán alapul. Az ismeretanyag tartalmazza az emberi beavatkozások hatására bekövetkező környezeti változásokat is. A kontinens általános ismertetését (kialakulása, földtana, felszínfejlődése, szerkezeti domborzata, éghajlata, vízföldrajza, élővilága) a nagytájcsoportok összehasonlító jellemzése követi, amelyben szerepel egy-egy tipikus táj, vagy típustáj részletesebb, összetett bemutatása.

A gyakorlatok tartalma a helyrajzi fogalmak gyakorlása, elmélyítése, valamint a vizsgált területek részletes, összehasonlító elemzése tematikus térképek, űrfelvételek, ábrák, metszetek és diaképek segítségével.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Gábris Gy. (szerk.) 1998: Regionális természetföldrajz. Európa – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Probáld F. (szerk.) 2000: Európa regionális földrajza. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 7-98.

AJÁNLOTTAK:

Marosi S. (szerk.) 1975: Európa I. – Gondolat Kiadó, Budapest.

Nemerkényi A. 2000: Európa. – Kossuth Kiadó, Budapest.

Székely A. 1978: Szovjetunió I. Természetföldrajz. – Gondolat Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Pavlics Károlyné

OKTATÓ: Pavlics Károlyné

 

2.3. REGIONÁLIS FÖLDRAJZ MODUL

 

T16. Európa regionális társadalomföldrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             3+2+2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy, évközi számonkérés

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         3 E + 2 GY + 2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5, 6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kontinens átfogó társadalom-földrajzi megismerése, az egyes országok és régiók sajátos földrajzi képe, fejlettsége, társadalmi-történeti jellemzői. A térségre jellemző földrajzi alapismeretek elsajátítása, azok készségszintű ismerete. A térség országairól való fogalomalkotás történeti, kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból. Jártasság az európai társadalmi tér sajátosságainak ismeretében, az adott országok társadalmi-, gazdasági problémáinak feltárásában. Képesség a régió változó térszerkezete történetének, valamint dinamikája hátterének elemzésében.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Probáld Ferenc 1998: Európa regionális földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Europa Regional c. folyóirat vonatkozó tanulmányai

 

TANTÁRGYFELELŐS: Bottlik Zsolt

OKTATÓK: Bottlik Zsolt, Szabó Pál

 

3.1. FÖLDRAJZI SZAKINFORMATIKAI MODUL

 

D1. Táblázatkezelés

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy egy több félévre kiterjedő tanegységsorozat bevezető kurzusa. A laboratóriumi gyakorlatokon a hallgatók megismerik a Microsoft Excel számítógépes táblázatkezelő program működését, a fontosabb adatbázis-kezelési alapismereteket. A kurzust felvett hallgatók a földrajzi vizsgálatok során hasznosítható alapvető statisztikai módszereket alkalmaznak a táblázatkezelő program segítségével (adatsorok jellegadó értékeinek – szélső- és középértékek, szórás – kiszámítása), továbbá megtanulják a statisztikai információk Excelben történő grafikus ábrázolási módszereit néhány egyszerűbb diagramtípuson keresztül.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Sikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. – Akadémiai Kiadó. Budapest

 

TANTÁRGYFELELŐS: Löcsi Hajnalka

OKTATÓ: Lőcsei Hajnalka

 

3.1. FÖLDRAJZI SZAKINFORMATIKAI MODUL

 

D2. Területi egyenlőtlenségi mutatók

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            Táblázatkezelés

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy felhasználja és továbbfejleszti a Táblázatkezelés nevű tantárgy során elsajátított számítógépes adatbázis-kezelési ismereteket. A földrajz alapvető kérdése a helyek közötti különbségek feltárása, a területi egyenlőtlenségek vizsgálata. A kurzus során a hallgatók megtanulják a különböző területi egyenlőtlenségi mutatók (koncentrációs mutató, Hoover-index, Gini-együttható, duál-mutató stb.) táblázatkezelő programban történők kiszámítását, továbbá az egyenlőtlenségek interpretálását szolgáló néhány grafikus módszer (pl. Lorenz-görbe) helyes alkalmazását.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Nemes Nagy J. (szerk. 2003) regionális elemzési módszerek, ELTE RTT

Sikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. – Akadémiai Kiadó. Budapest

 

TANTÁRGYFELELŐS: Lőcsei Hajnalka

OKTATÓ: Lőcsei Hajnalka

 

3.1. FÖLDRAJZI SZAKINFORMATIKAI MODUL

 

D3. Számítógépes prezentációs technikák

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Vektoros és raszteres alapú képek alapvető jellemzői, file-típusok. Egy vektoros alapú rajzoló szoftver megismerése földrajzi feladatokon keresztül (térképszerkesztés, ábrakészítés). Egy raszteres alapú fényképfeldolgozó szoftver megismerése földrajzi példákon keresztül (képek javítása, felbontás, tömörítés és más alapfunkciók megismerése). Egy bemutató (vetítéskészítő) szoftver alapszintű elsajátítása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

-

 

TANTÁRGYFELELŐS: Telbisz Tamás

OKTATÓ: Telbisz Tamás

 

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

 

D4. Távérzékelés

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         2

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Légifényképek interpretációja, objektumok magasságának meghatározása légifényképekről. Az űrfelvételek típusai. Az űrfelvételek kiértékelésének fő szakaszai. Nagyfelbontású űrfelvételek alkalmazási lehetőségei a földrajzi kutatásokban.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Mucsi L. 2004: Műholdas távérzékelés. – Libellus, Szeged.

AJÁNLOTTAK:

-

 

TANTÁRGYFELELŐS: Mari László

OKTATÓ: Mari László

 

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

 

D6. Történeti földrajzi elemzések

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tárgy célja, hogy a hallgatókat a történeti földrajz tudományterületével megismertesse, bemutassa legfontosabb művelőit és módszereit. Felvázoljon egy átfogó képet a magyarországi tájhasználatról, a tájátalakítás folyamatáról, ismertesse a településhálózatban, a gazdaságban, a közigazgatásban lejátszódott változásokat. A szeminárium hangsúlyt helyez arra is, hogy a tételes tárgyi ismeretek átadása mellett a történeti földrajz kutatási módszertanába is bepillantást nyújtson. A kurzus három részre tagolódik: a) A történeti földrajz kialakulása, nemzetközi irányzatai; b) A történeti földrajz hazai iskolái és művelői; c) Magyarország történeti földrajza a XVIII–XX. században.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Benda Gy. – Szekeres A. (szerk.) 2002: Tér és történelem. – Atelier füzetek 4. L’ Harmattan Kiadó, Budapest.

Frisnyák S. 1992: Magyarország történeti földrajza. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Győri R. 2002: A magyar történeti földrajz a két világháború között. – Földrajzi Közlemények. 126. 1–4. pp. 79–92.

Tímár L. (szerk.) 1999: A brit gazdaság és társadalom a XVIII–XIX. században. Válogatás a brit történeti földrajzi iskola írásaiból. – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

AJÁNLOTTAK:

Beluszky P. 1999: Magyarország településföldrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest. – Pécs.

Frisnyák S. (szerk.) 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) – Nyíregyháza.

Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest. – Pécs.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Győri Róbert

OKTATÓ: Győri Róbert

 

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

 

D7. Szociálgeográfia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A szociálgeográfiai gondolkodás történetének bemutatása, alapfolyamatainak és alapfunkcióinak értelmezése, a szociálgeográfiai kutatások módszereinek áttekintése. A szociálgeográfia főbb irányzatai, alapfogalmainak rendszere. A szociálgeográfiai csoportok, a szociálgeográfiai tér.  Az alapfunkciók értelmezése, konkrét példákon történő bemutatása. A szociálgeográfiai kutatások információbázisa és módszerei.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Berényi I. 1997: A szociálgeográfia értelmezése. Egyetemi jegyzet. – ELTE, Budapest.

Berényi I. 2003: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. – Földrajzi Tanulmányok 23. MTA FKI, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Johnston, R. J.  et al. (szerk.) 2003: The Dictionary of Human Geography. –  Blackwell.

Berényi I 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései.  – Akadémiai, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas György

OKTATÓ: Farkas György

 

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

 

D17. Gazdaságtörténet

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kurzus célja, hogy gazdaságtörténeti megalapozást, illetve megerősítést nyújtson a földrajzi tantárgyak – elsősorban a gazdaság- és társadalomföldrajz, s mindenekelőtt Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza – tanulmányozásához. Viszonylag rövid világgazdaság-történeti bevezetést követően a hangsúlyt a hazai, azon belül is a modern kori hazai gazdaságtörténeti (és az ezzel összefüggő gazdaságtantörténeti) fő folyamatok bemutatására és elemzésére helyeződik. Különös figyelmet kapnak a második világháború utáni, valamint a rendszerváltás éveinek gazdaságtörténeti folyamatai és összefüggéseik.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Honvári J. (szerk.) 2000: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. – Aula Kiadó, Budapest, 682 p. (kijelölt részek)

Rondo C. 1994: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. – Maecenas Könyvkiadó, 518 p. (kijelölt részek)

Kurtánné Vadászlaki I. (szerk.: Kurtán L.) 2003: „Ha én gazdag lennék…” A gazdagodás története és közgazdaságtani megközelítései. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 339 p.

Kurtán L. – Kurtánné Vadászlaki I. 2004: Az Európai Unió és Magyarország c. cikksorozatból (Élet és Tudomány 4-18. sz.) a 16. sz. (Európa újraegyesítése) és a 18. sz. (Startvonal) kötelező, a többi ajánlott.

AJÁNLOTTAK:

Kurtán L. 2003: Közgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 350 p. (a III. fejezet és a XIV. fejezet magyar vonatkozásai).

Kurtánné Vadászlaki I. – Kurtán L. 2001-2002: Gazdaság(tan)történet. Cikksorozat. – Élet és Tudomány 21., 23., 25., 45., 47., ill. 3., 5., 9., 11., 13., 17., 23., 25., 27. sz.

Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 274. (kijelölt részek)

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Szabolcs

OKTATÓ: Szabó Szabolcs

3.2. TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ELEMZÉS MODUL

 

D51. Történeti földrajz szeminárium

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 szeminárium

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A mai magyarországi történeti földrajz kutatóhelyei, képviselői, fontos publikációi. A Kárpát-medence történeti földrajzi vizsgálatának fontosabb témái, területei és eredményei. A témák feldolgozása a kijelölt szakirodalom feldolgozása, szemináriumi megbeszélése alapján.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Frisnyák S. 2002: A történeti földrajz alapjai. In: Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 9-20.

Bak B. – Izsák É. 2000: Történeti földrajz. – In: Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig- – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Csüllög Gábor

OKTATÓ: Csüllög Gábor

3.3. KÖRNYEZETVÉDELEM MODUL

 

D8. Környezetvédelem I.

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            Bevezetés a természet- és környezetvédelembe

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy célja, hogy átfogó ismereteket adjon a természet- és környezetvédelem tudományos alapjairól és aktuális kérdéseiről. Bemutatja azokat a folyamatokat, melyekkel az ember átalakítja azt a környezetet, ahol él, s elemzi ezen folyamatok hatásait is. Kiemelten foglalkozik a tárgy a globális környezeti problémákkal és az EU környezetpolitikai kérdéseivel. A globális környezeti problémák enyhítésének nemzetközi intézményrendszere és eszközei. A környezetvédelem társadalmi integrációja, környezettudatosság.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kerényi A. 2002: Európa természet- és környezetvédelme. – Nemzeti Tankönyvkiadó.

AJÁNLOTTAK:

A kötelező irodalomban feltüntetett források, a témakörhöz kapcsolódó szakcikkek.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Karátson Dávid

OKTATÓK: Karátson Dávid

 

3.3. KÖRNYEZETVÉDELEM MODUL

 

D9. Környezetvédelem II.

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            Bevezetés a természet- és környezetvédelembe

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A környezetvédelmi gondolat fejlődése, stratégiai modellek, cselekvési szintek. A környezet állapotát befolyásoló tényezők. A főbb környezeti elemek állapotának jellemzői, ill. a környezetvédelem kiemelt irányzatai (szilárd kéreg, pedoszféra jellemzői, levegőtisztaság védelem, vízminőség-védelem, hulladékgazdálkodás). Anyagáramlások. Környezetvédelmi politika, Nemzeti Környezetvédelmi Program. A fenntartható fejlődés egy ágazati modellje. Nemzetközi együttműködés a környezetvédelemben.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Fodor I. 2001: Környezetvédelem és regionalitás. – Dialóg-Campus Kiadó. Budapest – Pécs.

AJÁNLOTTAK:

Közös jövőnk (Bruntland jelentés) 1988. – Mezőgazdasági Könyvkiadó.

Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Pomázi István

OKTATÓK: Ballabás Gábor, Pomázi István

 

3.3. KÖRNYEZETVÉDELEM MODUL

 

D10. A környezetgazdálkodás alapjai

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A környezetgazdálkodás fogalma, kapcsolatrendszere. A környezetszabályozás földrajzi vonatkozásai (jogi, gazdasági és műszaki szabályzók). Az energiagazdálkodás földrajzi vonatkozásai. Az energiahatékonyság fogalma és technikái. A fosszilis energiaforrások és az atomenergetika. A megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei. A közlekedés, mint környezetgazdálkodási probléma. A hulladékgazdálkodás földrajzi alapjai. A vízgazdálkodás földrajzi kérdései. Az erdő- és mezőgazdálkodás környezeti vonatkozásai.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

AJÁNLOTTAK:

A Világ  helyzete sorozat. Föld Napja kiadó

WWF-füzetek

Az Energiagazdálkodás c. szaklap számai

A Környezetvédelem c. szaklap számai

Az ÖKO c. szaklap számai

Az Erdészeti Lapok c. szaklap számai

 

TANTÁRGYFELELŐS: Munkácsy Béla

OKTATÓK: Munkácsy Béla, Ballabás Gábor

 

3.3. KÖRNYEZETVÉDELEM MODUL

 

D11. Fenntartható fejlődés és a környezetvédelem

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A hallgató ismerje meg a Föld, mint bolygó egyediségét, különlegességét, a globális problémákat, okait, mai tendenciáit, következményeket, a társadalom környezeti szempontú sajátosságait, a gazdaság természetét, a globalizáció lényegét, a hazai vonatkozásokat, az ország környezeti, természeti állapotát, a legfontosabb jogi szabályozási teret, a problémákra adott társadalmi, gazdasági válaszokat, a fenntartható fejlődés fogalmát, a hozzá kötődő nézeteket.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Simonyi P. 2005: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. – Kézirat.

Lovelock J. 1990: Gaia. – Göncöl Kiadó.

Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió.

Mészáros E. 2001: A környezettudomány alapjai..

2. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. 132/2003 OGY határozat. – In: Magyar Közlöny 2003. 142.

AJÁNLOTTAK:

Kovács I. 1980: Világmodellek. – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Kovács M. 1985: A nagyvárosok környezete. – Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

McDaniel C. N.– Gowdy J. M. 2002: Az édenkert kiárusítása. – Typotex.

A világ helyzete 1991… 2004. – Föld Napja Alapítvány, Budapest.

Lorenz K. 1997: Ember voltunk hanyatlása. – Cartafilus Könyvkiadó.

Ellwood W. 2003: A globalizáció. – HVG Rt.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Simonyi Péter

OKTATÓ: Simonyi Péter

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D12. Közigazgatási alapismeretek

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           évközi számonkérés

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A közigazgatás fogalma. Hatalommegosztás, a hatalmi ágak. A választási rendszer, a parlamenti és az önkormányzati választások Magyarországon 1990-2002 között. A kormány felépítése és a dekoncentrált szervek. A települési és a megyei önkormányzatok. Közigazgatási térfelosztás. A területfejlesztés intézményrendszere. Önkormányzati feladatok és hatáskörök. Önkormányzati költségvetés. Önkormányzati szervezetrendszer, a hivatalok felépítése. Civil szervezetek szerepe. Önkormányzati érdekképviselet. Köztisztviselői, közalkalmazotti rendszer törvényi szabályozása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Agg Z. 1998: Közigazgatási ismeretek geográfusoknak. – Egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2002. – Korona Kiadó.

AJÁNLOTTAK:

Agg Z. – Nemes Nagy J. 2002: A politika térségi és helyi szintjei. – In: Bernek Á. (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Agg Z. 2005: Politikai földrajz és megyerendszer. – COMITATUS.

Kukorelli I. (szerk.) 2002: Alkotmánytan. – Osiris Kiadó.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Agg Zoltán

OKTATÓ: Agg Zoltán

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D13. Földrajzi információs rendszerek

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Térinformatikai alapismeretek. Vektoros és raszteres adatmodellek. A FIR (GIS) adatgyűjtési módszerei, fő műveleti lehetőségei. Web-es lehetőségek. A megjelenítés eszközei. Az adatbázis építés elméleti alapjai. A FIR (GIS) alkalmazási lehetőségei a földrajzi kutatásokban.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Detrekői Á. – Szabó Gy. 2002: Térinformatika. – Nemzeti Tankönyvkiadó.

 

AJÁNLOTTAK:

Tamás J.: Térinformatikai praktikum. – In: http://gisserver1.date.hu

Kertész Á. 1997: A térinformatika és alkalmazásai. – Holnap Kiadó.

NCGIA Core Curriculum 1994: Bevezetés a térinformatikába; Térinformatikai alapismeretek; Térinformatikai alkalmazások.

Sárközy F.:

Térinformatikai elméleti oktató anyag – BME. In: http://bme-geod.agt.bme.hu/ tutor_h/terinfor/tbev.htm)

Tamás J.:

Térinformatika és környezeti modellezés – DATE. In: http://gisserver1.date.hu/ jegyzet/eleje.htm)

 

TANTÁRGYFELELŐS: Mari László

OKTATÓ: Mari László

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D14. Etnikumok és vallások földrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:             2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az etnikai földrajzi alapfogalmak elsajátítása, azok készségszintű ismerete. A világ mindenkori válsággócainak különböző etnikumairól való fogalomalkotás. Jártasság az európai etnikai tér sajátosságainak ismeretében, a kisebbségek fönnmaradásának földrajzi aspektusaiban. Tájékozódási képesség a Kárpát–Balkán-régió változó etnikai térszerkezetének történetében. A határon túli magyar kisebbség népességföldrajzi problémáinak, etnikai térszerkezete változásának problematikájában való elmélyedt ismeretek.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kocsis K. 1998: Etnikai földrajz. – In: Tóth J. – Vuics T. Általános társadalomföldrajz pp. 279-301

Kocsis K. – Kocsisné Hodosi E. 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin. – MTA FKI, Budapest, 241 p. (Interneten: www.mtaki.hu)

Bibó I. 1946: A kelet-európai kis államok nyomorúsága. – In: Demokratikus Magyarország. Válogatás Bibó István tanulmányaiból 1994. Magvető Kiadó, pp. 144-214.

Brunner, G. 1995: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. – A Magyarságkutatás könyvtára 17. Budapest.

Romsics I. 1998: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet Európában a XIX. és XX. században. – Napvilág Kiadó, 419 p.

AJÁNLOTTAK:

Eberhard, P. 2003: Ethnic Groups and Population Changes in Twentieth-Century Central-Eastern Europe. – Sharp Amonk, New York; London, 559 p.

Etnikumok Enciklopédiája 1993. – Kossuth Kiadó, Budapest, 415 p.

Pándi L. (szerk.) 1997: Köztes Európa 1763-1993 (térképgyűjtemény). – 803. p.

Katona M. 1997: A Közép-ázsiai etnikai konfliktusok történetéhez. – (Poszt)Szovjet Füzetek 13. Magyar Russzisztikai Intézet, Budapest, 156 p.

Tarhov, S. – Jordan, P.: Ethnische Struktur des östlichen Europas und Kaukasus um 1990. – In: Atlas Ost- und Südosteuropa, pp. 1-29.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Bottlik Zsolt

OKTATÓ: Bottlik Zsolt

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D15. Demográfia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A félév során a hallgatók megismerkednek a demográfia alapfogalmaival, eseményeivel, módszertani eszközeivel. Az események korspecfikus eloszlása, annak jellemző hazai és nemzetközi változásai. A tantárgyhoz rendelkezésre álló tankönyv és az előadások kivetítései segítik a hallgatókat abban, hogy a regionális elemzés leggyakrabban alkalmazott mutatóiban jártasságot szerezzenek. Képet kapnak a foglalkoztatás, az ingázás, valamint a térbeli belső és a határokon átlépő mobilitás kérdéseiről, annak főbb jelzőszámairól és statisztikai forrásairól, amellyel képesek lesznek egy önálló területi népesség előreszámítás elvégzésére is. A félévet egy fogalmi és módszertani elemeket tartalmazó teszt teljesítése zárja.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Rédei M. 2001: Demográfia. – Eötvös Kiadó.

AJÁNLOTTAK:

KSH Népességtudományi Közleményei

Demográfia c. lap

A Népszámlálás kiadványai

 

TANTÁRGYFELELŐS: Langerné Rédei Mária

OKTATÓ: Langerné Rédei Mária

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D16. Bevezetés a területfejlesztésbe

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A hallgató ismerje meg a regionális gazdaságtan alapjait: a legfontosabb elméleteket (Thünen, Weber, Lösch, Ricardo, Ohlin, Perroux, Isard, Porter, Krugman), a telephelyelmélet alapjait és a telepítési tényezők hatásait, a gazdasági tér megközelítéseit (költségtér, gravitációs tér, valószínűségi tér), a területi szerkezet, munkamegosztás, a kapcsolatok és a területi gazdasági növekedés elemzési módszereit és modelljeit.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Lengyel I. – Rechnitzer J. 2004: Regionális gazdaságtan. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

AJÁNLOTTAK:

Bartke I. – Illés I. (1997): Telephelyelméletek, Eötvös Kiadó.

 

TANTÁRGYFELELŐS: L. Rédei Mária

OKTATÓ: L. Rédei Mária

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D18. A Kárpát-medence biogeográfiája

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A Kárpát-medence életföldrajzi helyzete. A Pannon biogeográfiai régió földrajzi és ökológiai jellemvonásai. Flóra- és faunaelemek keveredésének jelentősége. Flóra- és faunaelemspekt-rum értelmezése. Endemikus és reliktum fajok a Kárpát-medencében. Pannon endemizmusok. Cönológiai alapfogalmak, a társulások analitikus és szintetikus bélyegei. Cönológiai felvételezés alapelvei. Szikesek, homokterületek, vizes élőhelyek, sziklagyepek, erdők a Kárpát-medencében. Főbb védett növény- és állatfajok.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Hortobágyi T. – Simon T. 2000: Növényföldrajz, társulástan, ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Varga Zoltán 2003: Ők élnek Pannóniában. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Mária

OKTATÓ: Szabó Mária

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D19. Nagytájaink változó természeti képe

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           Kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            Általános földrajz szigorlat

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A Kárpát-medence előző előadásai során a hallgatók egy statikus földrajzi képet ismertek meg a területről; ezt a jelen és a közelmúlt változásaival egészíti ki az előadássorozat. A Pannon-medence kialakulása. A vízhálózat kialakulása. A folyószabályozások és természeti-társadalmi hatásai. Árvíz – belvíz – talajvíz. Eolikus folyamatok (lösz és futóhomok). Az Alföld éghajlatának múlt- és jövőbeli változásai. A klímaváltozás hidrológiai hatásai az Alföldön. Válogatás a nagytájak földrajzából.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Karátson D. (szerk). 2002: Magyarország földje (Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére). – Magyar Könyvklub.

AJÁNLOTTAK:

Bulla B. – Mendöl T. 1999: A Kárpát-medence földrajza. – Lucidus Kiadó.

 

 

 

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris Gyula

OKTATÓ: Gábris Gyula

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (közös)

 

D21. Európai regionális politikák

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy célja, hogy az európai kontinens legégetőbb regionális társadalmi, gazdasági problémáinak kezelésében részt vevő, a földrajzhoz szorosan kötődő területi tervezést, regionális politikát, és annak különböző „verzióit”, cél- és eszközrendszerét bemutassa, taglalja. A kurzus során – szemináriumi formában – terítékre kerül az Európai Unió, valamint több országának regionális politikája, külön kiemelve egy-egy nevezetes területfejlesztési programot.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Horváth Gy. 1998: Európai regionális politika. – Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

Forman B. 2000: Regionális politika az Európai Unióban. – VÁTI, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Forman B. 2003: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. – Interpress, Budapest.

Horváth Gy. (szerk.) 1993: Régiók és városok az olasz modernizációban. – MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs.

Horváth Gy. (szerk.) 1997: Régiók felemelkedése és hanyatlása: regionális átalakulás a Brit-szigeteken. – MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Pál

OKTATÓK: Szabó Pál, Forman Balázs

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D22. Hidrológia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A csapadék hidrológiai jelentősége: mennyiség, intenzitás, időtartam, területi eloszlás, éghajlati valószínűségi függvény. A csapadékmérés eszközei, módszerei. A párolgás: szabad vízfelületek és kopár szárazföldi térszínek párolgása, tényleges és potenciális párolgás, evaporáció, evapotranspiráció, meghatározása. A beszivárgás: folyamata, meghatározásának lehetőségei. Lefolyás: vízgyűjtő karakterisztika, egységárhullám módszerek. A talajvíz: talajvíztükör, a talajvíz áramlási irányának meghatározása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Stelczer K. 2000: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Csoma J. – Szigyártó Z. 1975: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. – VITUKI, Budapest.

Kontur I. – Koris K. – Winter J. 1993: Hidrológiai számítások. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Nováky B. 1984: Csapadék, párolgás. Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. – Vízgazdálkodási Intézet, Budapest.

Zsuffa I. 1984: Műszaki hidrológia. – Tankönyvkiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Varga György

OKTATÓ: Varga György

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D23. Talajföldrajz

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium, gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            Talajtan

ELŐADÁS/GYAKORLAT:             2 E + 2 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A talajok elterjedésének főbb törvényszerűségei: zonális, intrazonális és regionális jelleg. A talajosztályozás és rendszerezés alapelvei, taxonómiai egységei. Főbb osztályozási irányzatok: genetikai rendszerek, nemzetközi talajosztályozási rendszerek. Földünk talajföldrajzi viszonyai. A világrészek talajföldrajzi vázlata.

Gyakorlat: a nagy méretarányú talajtérképezés terepi és laboratóriumi vizsgálati módszerei, eljárásai. Különböző talajtípusokból vett minták összehasonlító laboratóriumi elemzése: a mechanikai összetétel, a kötöttség, a vízkapacitás, a higroszkóposság; a humusz- és CaCO3-tartalom, a pH és a savanyúság vizsgálata. Genetikai talajtérkép, valamint talajtulajdonság-kartogramok (mechanikai összetétel, humusz-, pH-, mészállapot- eróziós stb. kartogram) szerkesztése, mindezek integrált felhasználásával optimális talajhasznosítási térkép készítése.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kerényi A. 1998. A Föld talajai. – In: Borsy Z. (szerk.) Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 676–725.

Papp S. 1998. Európa nagytájainak növény- és talajföldrajza. – In: Gábris Gy. (szerk.): Regionális természetföldrajzi atlasz. Európa. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 76 p.

Papp S. 1999. A tengerentúli világrészek talajföldrajza. – In: Gábris Gy. (szerk.): Regionális természetföldrajzi atlasz. Tengerentúli világrészek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 126 p.

Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. 1999. Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Soil map of the world. – UNESCO, Paris. 1981.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szalai Zoltán

OKTATÓ: Szalai Zoltán

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D24. Talajerózió, talajvédelem

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             1+2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium és gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            Talajföldrajz

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         1 E + 2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A talajok termékenységét károsan befolyásoló fizikai és kémiai tulajdonságok elemzése; a talajvédelem, ill. talajjavítás eszközeinek, eljárásainak bemutatása. A vízerózió kiváltó és befolyásoló tényezői, morfológiai megjelenésformái, hatásuk a legelterjedtebb talajképző kőzetekre. A szélerózió. A defláció erőssége és fokozatai. Az antropogén tevékenység (felszínformálás, talajművelés, műtrágyázás, gyomirtás, vízrendezés, öntözés, szennyvíz-, ill. hígtrágya-hasznosítás) talajtani hatásai. A savanyú és szikes talajok képződési feltételei, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, megjavításuk módjai, eljárásai.

A gyakorlatokon: a vízerózió vizsgálatának, mérésének, térképezésének módszerei. Talajveszteség-becslési eljárások. A vízeróziós folyamatok kisminta-vizsgálata mesterséges (laboratóriumi) esőztető berendezéssel: a csapadék résztényezői és a felületi mikroformák modellezése; a talajbeszivárgási folyamat és kísérő jelenségeinek nyomon követése. A szélerózió vizsgálatának terepi módszerei és eszközei.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kerényi A. 1991: Talajerózió. Térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 219 p.

Stefanovits P. et al. 1977: Talajvédelem, környezetvédelem. – Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. 1999: Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Erődi B. – Horváth V. et al. 1965: Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 403 p.

Szabolcs I. – Várallyay Gy. 1978. A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. – Agrokémia és Talajtan, 27. pp. 181–202.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szalai Zoltán

OKTATÓ: Szalai Zoltán

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D25. Statisztika a természetföldrajzban

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                                         2

SZÁMONKÉRÉS:                                       gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                                        -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                                     2 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:                     5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Statisztikai fogalmak, alapvető statisztikai mutatók (átlag, szórás, szórásnégyzet, terjedelem stb.) gyakorlása természetföldrajzi mintapéldákon keresztül. Eloszlások jellemzése (normál eloszlás stb.), ábrázolása. Statisztikai próbák (t-teszt stb.). Korrelációszámítás, regressziószámítás, lineáris és más függvények. Statisztikai szoftver alapszintű elsajátítása.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Davis, J. C. 1986: Statistics and Data Analysis in Geology. – John Wiley and Sons, New York, 640 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Telbisz Tamás

OKTATÓ: Telbisz Tamás

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D26. Klímaváltozás

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A klímaváltozások természetes és antropogén tényezői. A légkör és a felszín sugárzási folyamatai. A légköri gázok koncentrációja, ezek változásai, a természetes és az antropogén eredetű üvegházhatás, a légköri ózon koncentrációjának változása. Az éghajlati rendszer. A légkör általános cirkulációja. Kén- és nitrogénvegyületek jelenléte a csapadékban. Savas eső. Az óceán, illetve a hidroszféra szerepe az éghajlat alakításában. Bioszféra. Krioszféra. Az éghajlati rendszer elemeinek kölcsönhatásai. Éghajlat-osztályozások. Az éghajlat változásának lehetséges okai. A klíma globális melegedésének perspektívái. A globális éghajlatot szimuláló modellek működésének elve, fontosabb típusai, a modellezésben rejlő lehetőségek, korlátok.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Ambrózy P. – Bartholy J. – Bozó L. – Hunkár M. – K. Bihari Z. – Mika J. – Németh P. – R. Paál A. – Szalai S. – Kövér Zs. – Tóth Z. – Wantuch F. – Zoboki J. 2002: Magyarország éghajlati atlasza. – OMSz, Budapest. 107 p.

Dobosi Z. – Felméry L.: Klimatológia. – Egyetemi jegyzet.

Péczely Gy.: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Graedel T. E. – Crutzen P. J. 1993: Atmospheric Change. An Earth System Perspective. – Freeman and Company. New York, 446 p.

Bartholy J. – Bogárdi I. – Matyasovszky I. 1995: Effect of climate change on regional Precipitation in Lake Balaton Watershead. – Theoretical and Applied Climatology 51. 4. pp. 237-249.

Bartholy J. – Matyasovszky I. 1998: A Kárpát-medence hőmérsékleti és csapadékviszonyainak alakulása a globális éghajlatváltozás tükrében. – In: Dunkel Z. (szerk.): Meteorológiai Tudományos Napok '97. Az éghajlatváltozás és következményei. OMSZ, Budapest, pp. 117-125.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Bartholy Judit

OKTATÓ: Bartholy Judit

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

D52. Planetológia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A planetológia diszciplináris helye, módszerei. Bólygókutatási törekvések és eredmények. A földrajzi és földtudományi ismeretek és módszerek alkalmazási lehetőségei a planetológiában. Planetológiai térképek.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Sík András (2001): Kozmikus környzetünk földrajza, Szeged

 

AJÁNLOTTAK:

Aktuális tudományos eredményeket közlő publikációk

 

TANTÁRGYFELELŐS: Sík András

OKTATÓ: Sík András

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D27. Magyarország földtana

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Magyarország nagyszerkezeti felépítése, helyzete az alpi-kárpát-dinári keretben. Az egyes nagyszerkezeti egységek legfontosabb képződményei, azok tér-időbeli kapcsolatai, fejlődéstörténete. Ausztroalpi egységek Nyugat-Magyarországon. A Dunántúli-középhegység, Észak-Magyarország (Bükk, Szendrői-, Upponyi-hegység) és a Tiszai egység paleozoikuma. A Dunántúli-középhegység és a Közép-magyarországi egység, a Bükk és az Aggtelek–Rudabányai-hg., a Mecseki, Villányi és Békési egység triásza. A magyarországi jura (Kőszegi-hg., Dunántúli-középhegység, Bükk, Mecsek, Villány, Békés) és kréta (Kőszegi-hg., Dunántúli- középhegység, Mecsek, Villány) képződményei. Paleogén és neogén medencék fejlődéstörténete (Északi-, Dunántúli-középhegység, Mecsek, Alföld). Negyedidőszaki képződmények Magyarországon.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.) 1998: Magyarországi geológiai képződményeinek rétegtana. – MOL Rt. és MÁFI.

Császár G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. – MÁFI.

Haas J. 1994: Magyarország földtana. Mezozoikum. – ELTE.

Karátson D. (szerk.) 1997: Pannon enciklopédia. Magyarország földje. – Kertek 2000 Kiadó. (2. kiadás 2002: Magyar Könyvklub).

AJÁNLOTTAK:

Fülöp J. 1989: Bevezetés Magyarország geológiájába. – Akadémiai Kiadó.

Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája. Paleozoikum I., II. – Akadémiai Kiadó.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Péró Csaba

OKTATÓ: Péró Csaba

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D53. Biogeomorfológia

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az elővilág földtörténeti és recens szerepe a felszínfejlődésben. A felszínalakító tényezők kölcsönhatásai. A hatások makroregionális különbségei. Természetes, védett és művi, átalakított tájak biogeomorfológiai sajátosságai. Kutatási módszerek, terepi adatfelvételek, laboratóriumi kiértékelési módszerek.

 

IRODALOM

 

AJÁNLOTT:

Keveiné Bárány I. 1995: Biogeográfia. – JatePress.

 

TANTÁRGYFELELŐS: H. Darabos Gabriella

OKTATÓ: H. Darabos Gabriella

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D28. A negyedidőszak földrajza

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Jelenlegi földrajzi környezetünk a negyedidőszak alatt alakult ki, ismerete elsőrendű fontosságú. A hallgatók megismerik a legfontosabb jelenségeket, a legfontosabb módszereket és a kutatások általánosítható eredményeit. A negyedidőszak interdiszciplináris megközelítése (éghajlata, felszínformáló folyamatai, üledéktípusai). A negyedidőszak elhatárolásának nehézségei. A gerinces és a molluszkafauna változásai. A növénytakaró változásai (pollenanalízis). A fluviatilis és eolikus környezet változásai. A negyedidőszaki képződmények relatív és abszolút korának meghatározására alkalmazható módszerek. Löszsztratigráfia Magyarországon. A régészet és a negyedidőszak kutatása. A földrajzi környezet változása a későglaciális és a holocén szakaszban.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Horváth E. – Gasparik, M. 2002: Negyedidőszak-kutatás. – In: Karátson, D. (szerk.): Magyarország földje. Magyar Könyvklub, pp. 278-285.

Gábris Gy. 1997: Holocén. – In: Karátson D. (szerk.): Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Kertek 2000 Kiadó, pp. 134-137.

AJÁNLOTTAK:

Sümegi, P. 2001. A negyedidőszak földtani és őskörnyezeti alapjai. – JATE Press, Szeged, 262 p.

Sümegi, P. 2003 A régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. – JATE Press, Szeged, 223 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth Erzsébet

OKTATÓ: H. Horváth Erzsébet

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D29. A földrajzi övezetesség

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            Általános földrajz szigorlat

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség tényezői, az övezet, öv, terület és vidék fogalma. Az előadás anyaga áttekintést nyújt az egyes földrajzi övezetekben, övekben, területeken és vidékeken kialakult éghajlatról, az éghajlati tényezőkről, a természetes növénytakaróról, talajtípusokról, a vízháztartásról és a vízjárás alakulásáról, továbbá a fő felszínformáló folyamatokról és az általuk kialakított felszínformákról. Az előadás keretei lehetőséget adnak egyrészt a felszínfejlődés általános folyamatainak megismerésére zónánként, másrészt a különböző kőzetek (mészkő, dolomit, homokkő, gránit stb.) lepusztulási folyamatainak megismerésére az egyes klímazónákban. Az éghajlat és a természeti tényezők által meghatározott élővilág megismertetése, a földrajzi tényezők és a hagyományos gazdálkodás összefüggéseinek vizsgálata előkészíti, ill. kiegészíti a regionális (kontinensek földrajza) földrajzi tanulmányokat. A függőleges övezetesség bemutatása a hegyvidéki tájakon.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p.

Borsy Z. 1993: Az éghajlat hatása a felszín formáinak alakulására.– In: Borsy Z. (szerk.): Általános természeti földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 642-664.

Gábris Gy. 1993: Fejezetek a klimatikus geomorfológiából. – Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéki Füzetek 2. Szeged, 81 p.

Hevesi A. 1979: A földrajzi övezetesség oktatása a gimnáziumok első osztályában. – Földrajzi Közlemények 103. 1-3. pp. 36-65.

AJÁNLOTTAK:

Bulla B. 1954: Az éghajlati folyamatok hatása a térszín formakincsének alakulására. – In: Általános természeti földrajz II. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 423-440.

Butzer, K. W. 1986: A földfelszín formakincse. – Gondolat kiadó, Budapest, 520 p.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Móga János

OKTATÓ: Móga János

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Környezetföldrajz)

 

D30. Antropogén geomorfológia

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           Kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            Általános földrajz szigorlat

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tárgy az ember tájformáló (és degradáló) tevékenységének természetét és arányát mutatja be. Az ember, mint geomorfológiai tényező. A fönnálló természeti egyensúly megzavarása; osztályozás az ezt előidéző gazdasági tevékenységek típusai alapján. Az ember és az erdő, a legelő. A legeltetés és a földművelés geomorfológiája. A folyamszabályozások története és hatásai. A közlekedés hatásai. Települések geomorfológiája. Geomorfológiai térképezés városokban. Bányászat és következményei.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Cook, R. U. – Doorncamp, J. C. 1990: Geomorphology in Environmental Management. – Clarendon Press, Oxford.

Dov Nir: Man as a geomorphological agent. – Kluwer Academic Publishers.

Erdősi F. 1987: A társadalom hatása a felszínre, a vizekre és az éghajlatra a Mecsek tágabb környezetében. – Akadémiai Kiadó.

Erdősi F. – Lehmann A. 1984: A környezetváltozás hatásai. – Mezőgazdasági Kiadó.

Hails, J. R. (szerk.): Applied Geomorphology. – Elsevier.

AJÁNLOTTAK:

Juhász Á. 1975: Az antropogén hatások felszínformáló szerepe és jelentősége a környezetvédelem szempontjából. – Földrajzi Közlemények, pp. 14-17.

Juhász Á. 1976: Az antropogén hatások vizsgálata és térképezése ipari-bányászati területeinken. – Földrajzi Értesítő, pp. 249-253.

Pécsi M. – Juhász Á. – Schweitzer F. 1976: Magyarországi felszínmozgásos területek térképezése. – Földrajzi Értesítő, pp. 223-235.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Nagy Balázs

OKTATÓ: Nagy Balázs

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D31. Hazai területi adatbázisok

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             3

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         3 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A KSH adatgyűjtése, adatközlései, elérhetőségük (évkönyvek, TSTAR, Népszámlálás, CD-kiadványok, KSH-Internet, KSH-könyvtár, megrendelhető adatok). Állami (kormányzati) és regionális szervek, hatóságok adatgyűjtései. Másodelemzés. Internetes adatforrások. Az adatok helyes értelmezése: az adatgyűjtés módszertanának fontos szerepe, az ebből eredő problémák. Adatkezelés, adatok rendezése. Az adatgyűjtés és adatkezelés etikája, adatvédelem. Adatbázisok összehasonlítása, különböző forrásokból származó adatok együttes használata, adatkiegészítés és adatpótlás, adatbecslés. Hibás adatok kiszűrése. Mi az elégséges mennyiségű adat? Milyen adatok vannak a leggyakrabban vizsgált területi jelenségekre az egyes területi szinteken? Adatminőség, megbízhatósági problémák. A területi statisztikai adatok sajátos problémái. Adatösszevonás (aggregáció). Az idősorok (időbeli összehasonlítások) fontos szerepe és nehézségei.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Területi Statisztikai Évkönyv és Magyar Statisztikai Évkönyv módszertani fejezetei

Területi Statisztikai Információk rendszere és elérhetősége 2002. – KSH, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Babbie, E. 2003: A társadalomkutatás módszertana. – Balassi Kiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Kiss János Péter

OKTATÓ: Kiss János Péter

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D32. Nemzetközi földrajzi adatbázisok

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         3

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A földrajzi vizsgálatok nemzetközi adatbázisai. Nemzeti adatgyűjtések, adatbázisok, nemzetközi szervezetek földrajzi adatbázisai. Népszámlálások, regionális számlák. A földrajzi adatbázisok térbeli szintjei és egységei. A nemzetközi (keresztmetszeti) összehasonlíthatóság módszertani kérdései a területi kutatásban. Értékelő dolgozat készítése egy kiválasztott ország vagy szervezet földrajzi (területi) tartalmú adatbázisairól.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Nemes Nagy J. 2005: Nemzetközi és hazai tendenciák a területi elemzésben. – Területi Statisztika 1. pp. 7-14.

AJÁNLOTTAK:

-

 

TANTÁRGYFELELŐS: Jakobi Ákos

OKTATÓ: Jakobi Ákos

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D33. Szociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A szociológia fogalma. Alapkategóriák, alapfogalmak (társadalmi struktúra, rétegződés, mobilitás, stb.). Főbb vizsgálati területek. Néhány szociológiai ágazat (település-, család-, vallás- stb. szociológia) és irányzat bemutatása. A szociológia és a társadalomföldrajz kapcsolata, határterületei. Miért és mikor van szükség (és lehetőség) társadalomtudományi adatfelvételi módszerekre a regionális tudományi, társadalom-földrajzi témákban? Hipotézisalkotás, konceptualizáció, operacionalizáció. Mérési szintek. A mintavétel fontossága, szabályai. A nem mintavételi hibák. A megbízhatóság és érvényesség biztosítása. A „puha módszerek” főbb fajtái, alkalmazhatósága, korlátai. Megfigyelés, kísérlet, tartalomelemzés, terepkutatások, interjú, kérdőív – megtervezésük és kivitelezésük. Az adatok kvantifikálása. A számítógépes adatrögzítés technikái, szempontjai. A „puha módszerekkel” felvett adatok és a statisztikai módszerek.   Kérdőív-szerkesztési gyakorlat – buktatók és trükkök. Egy választott témában kérdőív szerkesztése. A lekérdezés szabályai, kérdezőbiztosi gyakorlat.

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. – Aula Kiadó, Budapest

Babbie, E. 2003: A társadalomkutatás módszertana. – Balassi Kiadó, Budapest.

Cseh-Szombathy L. – Ferge Zs. 1968: A szociológiai felvétel módszerei. – Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.

Rudas T. 2001: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? – Osiris Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Kalapács J.: Szociológia

Péli – Bozóki – Jakab: Társadalomismeret a középiskolák IV. osztálya számára. – Tankönyvkiadó, Budapest

 

TANTÁRGYFELELŐS: Kiss János Péter

OKTATÓ: Kiss János Péter

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D34. Földrajzi összefüggés-elemzés

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A félév során a hallgatók megismerkednek a különböző folyamatok közötti kapcsolatok vizsgálatára alkalmas matematikai-statisztikai módszerek (korreláció, regresszió) számítógépi használatával, az idősorok elemzésének módszereivel, a több mérőszámmal jellemezhető jelenségek számszerű mérésére szolgáló néhány egyszerűbb komplex mutató kiszámításával, megismerhetik továbbá a területi adatsorok elemeinek csoportosítását és azok grafikus ábrázolási módszerekkel (pl. kereszttábla, háromszögdiagram) történő alkalmazását.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Nemes Nagy J. (szerk 2003): Regionális elemzési módszerek, ELTE RTT

Sikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. – Akadémiai Kiadó. Budapest

 

TANTÁRGYFELELŐS: Lőcsei Hajnalka

OKTATÓ: Lőcsei Hajnalka

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D35. Számítógépes társadalom-földrajzi térképezés

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 1

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 + 1 LGY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5, 6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A kurzus során a hallgatók megismerkednek a társadalomföldrajzban alkalmazott térképek legfontosabb fajtáival, illetve azok elkészítésének módszereivel. A tematikus térképkészítés általános szabályait és szokásait a hallgatók az arra alkalmas számítógépes programok használata közben gyakorlati módon is elsajátítják.

A számítógéppel segített tematikus térképszerkesztés haladóbb szintű kurzusán a hallgatók betekintést nyernek a térinformatikai programok működésébe (Mapinfo, ArcView). A programok általános ismertetésén túl azok társadalom-földrajzi alkalmazási lehetőségeit is megismerik a hallgatók. A kurzus során előtérbe állítva szerepel az output-orientált tematikus térképkészítés, illetőleg a komplex társadalom-földrajzi elemzési lehetőségek megismertetése a hallgatókkal.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

-

AJÁNLOTTAK:

Detrekői Á. – Szabó Gy. (2002): Térinformatika. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Jakobi Ákos

OKTATÓ: Jakobi Ákos

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D41. Városkutatási módszerek

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A tantárgy célja, hogy bemutassa azokat a módszereket, melyek egy település, város területi folyamatainak kutatására alkalmazhatóak. A hallgatók a gyakorlatban is megismerhetik az alapvető városkutatási módszereket. A félév során kiválasztott mintaterületen gyakoroljuk a legfontosabb kutatási módszereket. Terepi adatgyűjtés. Véleménykutatás. Mikroterek térképezése. Speciális módszerek (cégérelemzés, „kirakatindex” stb.).

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Babbie, E. 1995: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Balassi Kiadó.

AJÁNLOTTAK:

Kapcsolódó településföldrajzi publikációk

 

TANTÁRGYFELELŐS: Izsák Éva

OKTATÓ: Izsák Éva

 

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D36. Régiókutatási módszerek

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A régiókutatás és a területfejlesztés kapcsolatai.  Regionális helyzetelemzés és értékelés. Regionális esettanulmányok készítése és értékelés. A hazai regionális fejlesztési dokumentumok megismerése és tartalmi elemzése.

IRODALOM

 

AJÁNLOTTAK:

A témakörhöz kapcsolódó szakirodalmi források és dokumentumok

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó Pál

OKTATÓ: Szabó Pál

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D38. Infrastruktúrafejlesztés

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A félév során a hallgatók megismerkednek a műszaki és szociális infrastruktúra főbb rendszereivel, azoknak a regionális tervezéshez való kapcsolódásaival, valamint a jelenleg használatban lévő, erre vonatkozó fontosabb dokumentumok szerkezetével és mondanivalójával. Kitekintést kapnak a közlekedés, az információs társadalom és a versenyképesség, a kis és közepes vállalkozások fejlődéséről, a térbeli elérhetőségről, az innovációról, a környezeti ipar jellemzőiről, és a megújuló energiaforrások lehetőségeiről, a kiemelt gazdasági terek, ipari parkok műszaki feltételeiről és típusairól. A félév során látogatást tesznek olyan vállalkozásoknál, amelyek ebben a témában vezető szerepet játszanak. A félévet egy infrastrukturális beruházás térségi javaslatának elkészítésével zárják.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

A Nemzeti Fejlesztési Terv idevonatkozó megállapításai.

Regionális Operatív Programok (ROP) infrastrukturális célkitűzései

AJÁNLOTTAK:

Konzultáció során egyedi anyagokat biztosítunk.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Szalkai Gábor

OKTATÓ: Szalkai Gábor

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D39. Mobilitás és migráció

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A hallgatók a félév során vagy egy-egy jellemző migrációs folyamat (magasan képzettek mozgása, tanulási, munkavállalási célú mozgás, menekültek) kérdésével ismerkednek meg, vagy egy kontinens regionális migrációs trendjét, stratégiáját tanulmányozzák, döntően angol nyelvű irodalom alapján. Mindez lehetőségeket teremt számukra megismerni a migráció alapfogalmait, főbb szabályszerűségeit és az attól való eltéréseket. A félév arra elegendő, hogy felkeltse érdeklődésüket a téma iránt, hiszen mások megismerésével hozzájárulhatunk más kultúrák megértéséhez és befogadásához. A félévi értékelés a választott téma szakirodalmi feldolgozása alapján történik.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

A kiválasztott témához kapcsolódó szakirodalom.

AJÁNLOTTAK:

-

 

TANTÁRGYFELELŐS: Langerné Rédei Mária

OKTATÓ: Langerné Rédei Mária

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Regionális elemző)

 

D40. A globalizáció térségi hatásai

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A globalizáció fogalma, főbb folyamatai, szereplői, történeti trendjei. A működőtőke-befektetések, mint a folyamat fő mozgató rugói, multinacionális vállalatok. A kulturális és információs globalizáció elemei. A Világ főbb régióinak pozíciói a folyamatban. A nemzeti, regionális és lokális válaszok lehetőségei. A témakör előadások és a kapcsolódó szakirodalmi anyagok szemináriumi feldolgozása formájában kerül kibontásra.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bernek Á. (szerk.) 2003: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó.

Human Development Report, UN (az aktuális éves kiadás)

AJÁNLOTTAK:

-

 

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy József

OKTATÓ: Nemes Nagy József

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Területfejlesztő)

 

D37. Területfejlesztés I-II.

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E + 2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4, 5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Alapozva a Bevezetés a területfejlesztésbe c. tárgy ismereteire, a hallgatónak alapvető ismereteket kell szereznie a területfejlesztési politika elveiről, gyakorlatáról és módszereiről. A területi egyenlőtlenségek alakulása, térségtípusok. A területfejlesztés fogalma. Területfejlesztési politika Európa országaiban. Az EU strukturális, regionális és kohéziós politikája. A magyar területfejlesztés története. Regionalizmus és regionalizáció. Vidékfejlesztés. Városfejlesztés. Az infrastruktúra területi fejlesztése. Határmenti régiók, határmenti területi együttműködés. A területfejlesztés pénzügyi eszközrendszere.

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

AJÁNLOTTAK:

Lengyel I. – Rechnitzer J. 2004: Regionális gazdaságtan. – Dialóg-Campus Kiadó. Budapest–Pécs.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy József

OKTATÓ: Nemes Nagy József, Schwertner János

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Területfejlesztő)

 

D43. Településvizsgálati módszerek

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 GY

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         4

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Az elsődleges adatgyűjtés módszerei (interjú, kérdőívezés, kísérlet), a mintavétel kérdései. A másodlagos adatgyűjtés: papíralapú adatok gyűjtése, bibliográfiák, repertóriumok. Internetes és elektronikus adatforrások. Jelentősebb nemzetközi és hazai földrajzi, települési adatbázisok. A KSH fő települési adatgyűjtései és adatbázisai. Adatrögzítés, adatfeltöltés, hibás adatok kiszűrése és a hiányzó adatok pótlása. Adatleválogatás, táblázatok készítése és folyószövegben elhelyezése. Nyilvános és nem nyilvános adatok kérdése, adatvédelem.

 

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐ(K):

Csermely P. – Gergely J. – Koltay T. – Tóth J.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

Héra G. - Ligeti Gy. (2005): Módszertan - A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest. 371 p.

 

AJÁNLOTT(AK):

Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest, 2003.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény.

MSZ ISO 690:1991

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas György

OKTATÓ: Farkas György, Zábrádi Zsolt

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Területfejlesztő)

 

D45. Településfejlesztés I.-II.

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2 + 2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:             2 E + 2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5, 6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A magyar településrendszer kialakulásának és organikus fejlődésének történelmi folyamata az Árpád-kortól napjainkig. A települések fejlődésének természeti, gazdasági, társadalmi és műszaki hatótényezői. A településügy tartalma, célja feladata. Az önkormányzás, a helyi önkormányzatok és főbb jellemzőik. A közösségfejlesztés tartalma, alapelvei, módszerek és eljárások. A hazai településrendszer fejlődésének várható tendenciái; Budapest és térsége, a rendszer szerkezeti fejlődése, a közlekedési vonalak jelentősége. A települési infrastruktúra, az infrastruktúra szektorai, azok főbb jellemzői, a közintézmények ellátási csoportjai, hálózati infrastrukturális rendszerek. A településfejlesztés pénzügyi eszközei, az önkormányzati gazdálkodás, a helyi adók, az önkormányzati vagyon. A településfejlesztés tervezése; koncepció, program, terv. A településfejlesztés és településrendezés kapcsolata. A településfejlesztés és településüzemeltetés kapcsolata.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Kőszegfalvi Gy. – Loydl T. 2001: Településfejlesztés. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

1990 évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.

1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 1985.

AJÁNLOTTAK:

Kőszegfalvi Gy. 1997: Urbanisztika. Urbanizáció-városfejlõdés. – JPTE, Pécs.

Kőszegfalvi Gy. 1995: A települési infrastruktúra geográfiája. – JPTE, Pécs.

Vercseg I. 1993: Közösség. – Parola füzetek.

Budapest Városfejlesztési Programja 1940.

Európai Városi Charta 1992. – CLRAE.

European Regional/Spatial Planning Charta. 1984. – Torremolinos.

Kézikönyv a helyi önkormányzatok polgármestereinek. – BM Kiadó.

Településfejlesztési füzetek 1993-1996. – BM Kiadó.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki Imre

OKTATÓ: Zábrádi Zsolt

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Területfejlesztő)

 

D46. Térszervezési szintek Magyarországon

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           gyakorlati jegy

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 SZ

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         5

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A hazai területfejlesztés beavatkozási szintjeinek (országos, regionális, megyei, kistérségi) koherens vizsgálata, valamint a magyarországi társadalmi-gazdasági folyamatok által indukált térszerveződések, térségi szintek elemzése; hogyan alakultak ki, hogyan működnek a gyakorlatban, mik a legfőbb jellemzőik és a jelentőségük stb. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszere ráépül a területfejlesztés beavatkozási szintjeire és területi egységeire, ennél fogva a tantárgy ismeretanyagának átadásában e két rendszer lokalitásának a vizsgálata is szerepet kap.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Nemes Nagy J. 2009: Terek, helyek, régiók. Akadémiai Kiadó.

Országos Területfejlesztési Koncepció I., II.

AJÁNLOTTAK:

Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Kiss János Péter

OKTATÓ: Kiss János Péter

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Területfejlesztő)

 

D47. Társadalmi és gazdasági fejlődés a Kárpát-medencében

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

A Kárpát-medence, mint egységes társadalmi-gazdasági tér koncepciója. Tudománytörténeti áttekintés. A földrajzi tér- és tájszemlélet nemzeti meghatározottsága DK-Közép-Európában. A Kárpát-medence védelmi szerepe. Történeti földrajzi áttekintés a római kortól a 19. századig. Egységesítő és a széttagoltságot erősítő elemek, folyamatok, történelmi események. Nagytájak és régiók a Kárpát-medencében a múltban és napjainkban. A modern kor társadalmi-gazdasági átalakulása a Kárpát-medence területén. Régiók szerinti elemzések. Egyezések és különbözőségek az I. világháború óta széttagoltan fejlődő társadalmakban. A kisebbségek és szerepük az egységes kárpát-medencei térszemlélet fennmaradásában. A reintegráció esélyei és formái az uniós csatlakozások után, közben és előtt.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐK:

Bulla B. – Mendöl T. 1999: A Kárpát-medence földrajza.

The Geography of the Carpathian basin 1947. – Kisebbségkutatás Könyvek.

Kocsis Károly: Társadalom és gazdaság napjainkban a Kárpát-medencében. – Lucidus Kiadó, Budapest.

Kocsis K.– Kocsisné Hodosi E. 1991: Magyarok a határainkon túl – a Kárpát-medencében. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. – Tankönyvkiadó, Budapest.

AJÁNLOTTAK:

Gyurgyík L. – Sebők L. (szerk.) 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989 – 2002. TLA, Budapest.

Glatz F. (szerk.) 1988: Magyarok a Kárpát-medencében. – Pallas, Budapest.

Enyedi Gy. 1978: Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza. – KJK, Budapest.

Kovacsics J. (szerk.) 1997: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). –KSH, Budapest.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas György

OKTATÓ: Farkas György

 

3.5. SZAKIRÁNYI FELKÉSZÍTÉS MODUL (Területfejlesztő)

 

D48. Államháztartás, önkormányzati pénzügyek

 

A TÁRGY ADATAI

 

KREDITÉRTÉK:                             2

SZÁMONKÉRÉS:                           kollokvium

ELŐFELTÉTEL:                            -

ELŐADÁS/GYAKORLAT:                         2 E

AJÁNLOTT SZEMESZTER:         6

 

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

 

Államháztartás. Az államháztartás mint rendszer. Általános jellemzés: bevételek, kiadások, egyenleg, deficitfinanszírozás, államadósság. Alrendszerek: központi költségvetés; helyi önkormányzati költségvetés; társadalombiztosítás; elkülönített állami pénzalapok. A költségvetési szervek. Államháztartási reformok. Adózás. Általános jellemzés: elvek és általános kérdések. A magyar adórendszer: adók, járulékok, vám, illeték, adózás rendje. EU-adóztatás. Adóreformok: múlt, jelen, jövő. Közbeszerzés. Általános jellemzés. Alaptípusok. A magyar közbeszerzési rendszer alakulása, fejlesztésének fő irányai. Önkormányzati pénzügyek. Elméleti alapok: a fiskális decentralizáció. Bevételek és kiadások. A magyar önkormányzati rendszer és -gazdálkodás sajátosságai, célja és főbb területei (jogi környezet, szervezeti és döntési rendszer stb.). Az önkormányzatok pénzgazdálkodása, pénz- és tőkepiaci kapcsolatai: likviditás-menedzselés, kölcsönforrás-bevonás, fejlesztési finanszírozás.

 

IRODALOM

 

KÖTELEZŐ):

Kurtán L. 2001: Piacgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 282 p. (A 4. fejezet: Államháztartás, adózás, közbeszerzés. pp. 85-156.)

Vígvári A. 2002: Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. – KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest, 380 p. (A 3., 5., 6. és 7. fejezetek: pp. 75-139. és 161-252.; a többi fejezet ajánlott).

AJÁNLOTTAK:

ld. fenn Vígvári A. 2002.

 

TANTÁRGYFELELŐS: Kurtán Lajos

OKTATÓ: Kurtán Lajos

 

Megjegyzések:

 

A Tantárgyi programok között nem szerepelnek:

            A szabadon választható tárgyak (speciálkollégiumok)

            Az évközi és nyári terep- és  szakmai gyakorlatok

            Az önálló tárgyként (kvázi vizsgakurzusként) felveendő Általános földrajz szigorlat

 

Mindezek speciális követelményei, tartalma, a részvételi lehetőségek (gyakorlatok), a vizsgatételek (szigorlat) a félévek elején ismertetésre kerünek.

 

A programleírásban a Szakirányi képzésben csak egyszeresen szerepelnek azon tárgyak, amelyek több szakirány számára is előírtak, kötelezők illetve kötelezően választhatók (ezt a tantervi háló jelzi). A tartalom és a követelmények ezek esetében szakirányoktól függetlenül azonosak.