FEHÉRJEVIZSGÁLATTÓL A GYÓGYSZERIPARIG

Az immunrendszer kóros működése, daganatos áttétek és a Parkinson kór hátterében álló fehérjemódosulatokat is vizsgálhatnak az ELTE kutatói egy új röntgen-krisztallográfiai berendezéssel.
A fehérjefunkció és kölcsönható fehérje-hálózatok jobb megértése, betegségekkel összefüggő fehérjevariánsok és fehérjemódosulatok megváltozott szerkezeti-kölcsönhatási tulajdonságainak feltérképezése a fő célja annak az ELTE TTK Kémiai Intézetében zajló kutatásnak, melyhez pályázati támogatásból szerezhet be speciális műszert az intézmény.

A több mint 235 millió forintos fejlesztés révén egy olyan, Magyarországon egyedülálló érzékenységgel rendelkező új röntgen-krisztallográfiai berendezést vásárolhat az intézet, amely lehetőséget biztosít biológiailag aktív vegyületek és bio-makromolekulák szerkezetének atomi részletességű felderítésére, lehetővé téve meghatározó kölcsönhatásaik feltérképezését is. Ezen információk felhasználásával, a kölcsönhatások finomhangolásával az anyagok fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságai alakíthatók, tervezhetők.

Az úgynevezett röntgendiffrakciós vizsgálati módszer a molekulák szerkezetének felderítésén kívül, a köztük létrejövő kölcsönhatások erősségéről, irányairól és minőségéről is atomi szintű információt szolgáltat. Az elmúlt évszázadban alapvetően járult hozzá a molekulák és általában az anyag szerkezetéről alkotott ismeretek bővüléséhez, és napjainkban is széles körben alkalmazott módszer az alapkutatásban és az alkalmazott kutatásokban is.

A projekt interdiszciplináris kutatásokat fog össze. Fókuszában intermolekuláris kölcsönhatások, térbeli kölcsönhatás-mintázatok jellemzése és tervezése áll.

A fehérjevariánsok feltérképezése mellett a kutatások egy másik iránya a modern gyógyszeripar szempontjából is nagy jelentőségű kérdést,
a molekulák tükörképi párjai szétválasztásának királis felismerésen alapuló módszereit célozza. A szilárd anyagok 3D szerkezet-felderítése új, különleges tulajdonságú anyagok tervezésében is segítséget nyújt.

A legkorszerűbb technológiával rendelkező mérőműszer elősegíti a vizsgálható minták körének kibővítését, új projektek indítását az alap- és alkalmazott molekulaszerkezet-kutatás terén egyaránt. Fontos célkitűzés, hogy az új berendezés felhasználásával nemzetközi színvonalú, jól hasznosítható gyakorlati tudást adjanak át az egyetemi oktatás és kutatóképzés különböző szintjein. Az új feladatok kapcsán a projekt várhatóan egy új munkahely létrejöttéhez is hozzájárul.