ELTE-KUTATÓK A „PRIMÁK” KÖZÖTT

Bejelentették az idei Prima Primissima díj jelöltjeit: a 2017-ben 15. alkalommal odaítélhető elismerés tudomány kategóriájában Vicsek Tamás akadémikust, az ELTE Fizikai Intézetének egyetemi tanárát, magyar oktatás és köznevelés kategóriában Lukács István egyetemi tanárt, a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatóját is jelölték.

Vicsek Tamás az ELTE egyik legtöbbet idézett kutatója, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. 1972-ben Moszkvában szerzett fizikusdiplomát. 1991 óta dolgozik az ELTE-n, ahol nevéhez főződik a Biológiai Fizika Tanszék létrehozása. Számos külföldi intézményben volt vendégkutató, köztük a londoni King's College-ban, a Yale Egyetemen és a Notre Dame Egyetemen is. Munkásságát 1999-ben Széchenyi-díjjal is elismerték. Csaknem 200 cikke jelent meg vezető nemzetközi folyóiratokban, köztük a Nature-ben több mint 10, és további 5 könyvet publikált szerzőként vagy szerkesztőként. Fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségeket, például a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket és az állatok, emberek, valamint repülő robotok csoportos mozgását. Állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ért el, többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik vagy a szociális hálózatok területén. Izgalmas kutatásairól mások mellett a BBC és a Discovery is készített műsort.

Lukács István 1983-ban végzett az egyetem magyar-horvát-szerb szakán, 1993 óta tanít a Szláv Filológiai Tanszéken, melynek 2003-tól vezetője. 2011-ben a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója lett. Az ELTE habilitált egyetemi tanára leginkább horvát és szlovén irodalomtörténettel foglalkozik, e tárgyban írt tanulmányai Térközök és Közel s távol című köteteiben láttak napvilágot. Tudományos munkáinak egy része a 19–20. század fordulójának irodalmi életéhez (premodern, modern, avantgarde), jelentős íróihoz (Silvije Strahimir Kranjčević, Miloslav Krleža, Ivan Cankar, Srečko Kosovel) kapcsolódik, másik része a korábbi évszázadok irodalmi jelenségeit (horvát passióhagyomány, szlovén romantika) vizsgálja. Legjelentősebb kroatisztikai eredménye egy Csíksomlyón felfedezett kaj-horvát nyelvű dramatizált Mária-siralom szerzőségének megállapítása, a szöveg filológiai és irodalomtörténeti elemzése, közreadása és fordítása. Bemutatta a horvát passióhagyomány közel évezredes történetét, a középkori kezdetektől egészen a közelmúltban gyűjtött folklórszövegekig. Az értekezés kiemelkedő része az Andrija Knezajićnak tulajdonított planctus elemzése és forrásainak azonosítása, amely a legrégebbi kaj-horvát nyelven íródott passiószöveg. A Knezajić-féle passióval Lukács István megtalálta a horvát szenvedéstörténeti hagyomány hiányzó láncszemét, és így teljessé tette a műfaj történetét.

A díjazottak közé került tudósok, művészek és más közéleti személyiségek sorában többeket találunk, akik valami módon kötődnek az ELTE-hez. Baló György szerkesztő, műsorvezető, aki magyar sajtó kategóriában kapott elismerést, 1965 és 1970 között járt magyar-angol-német szakra, ahol akkoriban éppen nagy port vert fel egy új közösségi hangon megszólaló, nemzedéki önszerveződés alapján működő, kizárólag együtt fellépő költőcsoportosulás. A fiatal bölcsészekből álló Kilencek tagja volt az a Kiss Benedek, aki 1967-ben aztán magyar-népművelés szakos diplomát szerzett, most pedig a magyar irodalom kategória egyik elismertje. Hámori Veronika, a magyar oktatás és köznevelés kategória egyik díjazottja matematika-fizika szakon végzett az ELTE-n, nem sokkal később pedig a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára lett, melynek 2015-öt megelőzően három cikluson át igazgatója volt. Ebből a gimnáziumból került ki Pintz János matematikus, aki diplomája megszerzését követően oktatott is az ELTE Algebra és Számelmélet Tanszékén. Tudomány kategóriában most vele és Blaskó Gábor gyógyszerkutató vegyésszel együtt díjazták Vicsek Tamás tevékenységét.

A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban; célja „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. Jelölteket a VOSZ elnöksége, megyei- és szekcióelnökei, a társadalmi tanácsadó testületének tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma, valamint érdekvédelmi, érdekképviseleti és szakmai civilszervezetek állíthatnak. A Prima Primissima díjat minden kategória három Prima díjasából választják ki, a Prima díj önmagában 5 millió forint elismeréssel jár.

Forrás: elte.hu