VICSEK TAMÁS PRIMA PRIMISSIMA DÍJAS

2017.12.08.

2017. december 1-jén adták át a Müpában az idei Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek. A tudomány kategóriában Vicsek Tamás Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus, az ELTE TTK Fizikai Intézetének egyetemi tanára vehette át az elismerést. Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Lukács István egyetemi tanárt, a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatóját tüntették ki Prima díjjal.

A díjátadó ünnepélyen Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a díj kuratóriumának tagja köszöntőjében kiemelte, hogy a művészetnek, a tudománynak és a sportnak nem sztárjai, hanem munkásai vannak, akik egyedül a kihívásra és az alkotásra figyelnek.

A fékezhetetlen munka örömét, az elhivatottság kockázatát jelenítik meg, mert aki valóban nagy, az teszi a dolgát és mindenkit növekedésre serkent.
Elmondta, hogy ebben az esztendőben mintegy 750 jelölés érkezett a 10 kategóriában. A primissimákat titkos szavazással választották ki a kuratórium tagjai és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kiterjesztett elnöksége.

Vicsek Tamás a díj átvétele után köszönetet mondott tudóstársainak és hallgatóinak, akikkel együtt dolgozva sikerült érdekes eredményeket elérni, valamint családjának, akik végig mögötte álltak, és segítették abban, hogy eredményes munkát tudjon végezni.

Vicsek Tamás az ELTE egyik legtöbbet idézett kutatója, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. 1972-ben Moszkvában szerzett fizikusdiplomát. 1991 óta dolgozik az ELTE-n, ahol nevéhez főződik a Biológiai Fizika Tanszék létrehozása. Számos külföldi intézményben volt vendégkutató, köztük a londoni King's College-ban, a Yale Egyetemen és a Notre Dame Egyetemen is. Munkásságát 1999-ben Széchenyi-díjjal is elismerték. Csaknem 200 cikke jelent meg vezető nemzetközi folyóiratokban, köztük a Nature-ben több mint 10, és további 5 könyvet publikált szerzőként vagy szerkesztőként. Fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségeket, például a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket és az állatok, emberek, valamint repülő robotok csoportos mozgását. Állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ért el, többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik vagy a szociális hálózatok területén. Izgalmas kutatásairól mások mellett a BBC és a Discovery is készített műsort.

Lukács István 1983-ban végzett az egyetem magyar-horvát-szerb szakán, 1993 óta tanít a Szláv Filológiai Tanszéken, melynek 2003-tól vezetője. 2011-ben a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója lett. Az ELTE egyetemi tanára leginkább horvát és szlovén irodalomtörténettel foglalkozik, e tárgyban írt tanulmányai Térközök és Közel s távol című köteteiben láttak napvilágot. Tudományos munkáinak egy része a 19–20. század fordulójának irodalmi életéhez (premodern, modern, avantgarde), jelentős íróihoz (Silvije Strahimir Kranjčević, Miloslav Krleža, Ivan Cankar, Srečko Kosovel) kapcsolódik, másik része a korábbi évszázadok irodalmi jelenségeit (horvát passióhagyomány, szlovén romantika) vizsgálja. Legjelentősebb kroatisztikai eredménye egy Csíksomlyón felfedezett kaj-horvát nyelvű dramatizált Mária-siralom szerzőségének megállapítása, a szöveg filológiai és irodalomtörténeti elemzése, közreadása és fordítása. Bemutatta a horvát passióhagyomány közel évezredes történetét, a középkori kezdetektől egészen a közelmúltban gyűjtött folklórszövegekig. Az értekezés kiemelkedő része az Andrija Knezajićnak tulajdonított planctus elemzése és forrásainak azonosítása, amely a legrégebbi kaj-horvát nyelven íródott passiószöveg. A Knezajić-féle passióval Lukács István megtalálta a horvát szenvedéstörténeti hagyomány hiányzó láncszemét, és így teljessé tette a műfaj történetét.

A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban; célja „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. Jelölteket a VOSZ elnöksége, megyei- és szekcióelnökei, a társadalmi tanácsadó testületének tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma, valamint érdekvédelmi, érdekképviseleti és szakmai civilszervezetek állíthatnak. A Prima Primissima díjat minden kategória három Prima díjasából választják ki, a Prima díj önmagában 5 millió forint elismeréssel jár.