Rólunk írták

Képekről tanítok -interjú Kárpáti Andrea központvezetővel

Kárpáti Andrea egyetemi tanár, a Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ vezetője mesél többek között a természettudományi kommunikáció területének fontosságáról.

Baktériumok bevetésen - Interjú Márialigeti Károly intézetigazgatóval

Márialigeti Károly egyetemi tanár a biológiai kármentesítésről beszél az Élet és Tudomány riporterének.

Csabai István, egyetemi tanár csapata is közreműködik a rák genetikai hátterének feltárásában

A Novo Nordisk Alapítvány közel 100 jelentkező közül négy pályázó, köztük egy dán–angol–magyar konzorcium támogatásáról is döntött. A 15 millió dán koronából megvalósuló interdiszciplináris kutatási program hazai csoportját Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára vezeti.

Új eredmények a bőrrák molekuláris hátterének feltárásában

Az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság által kiadott folyóirat, a Journal of Biological Chemistry 2016 januárjában „A hét közleménye” rovatában számolt be az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak tudományos eredményeiről.

Virtuális ELTE-Krónika 2015-ről

Számos TTK-s sikerről, érdekes előadásról, rangos kitüntetésről olvashatunk az ELTE 2015-ről szóló virtuális krónikájában.

Zseniális húzással mentik meg a Földet - beszélgetés Bartholy Judit egyetemi tanárral

Bartholy Judit, a TTK Meteorológiai Tanszékének vezetője a párizsi klímacsúcs tanulságairól számolt be.

Óriásvírusok a sós sivatagokban - Kerepesi Csaba PhD-hallgató és Grolmusz Vince egyetemi tanár tanulmánya

ELTE-s kutatók cikke a Current Biology címlapján

Vicsek Tamás kutatócsoportja évek óta foglalkozik az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével: jelenlegi kutatótársaival arra keresték a választ, hogy a madárrajok esetében a csapat melyik tagja kerül a vezető, azaz a repülési irányt meghatározó egyed pozíciójába, és ott hogy teljesít. A vizsgált rajok néha csak a fészekrakó hely körül, más esetekben – így például a migráció során – akár több ezer kilométeren át is együtt mozogva repülnek.

A most megjelent cikkben a négyfős kutatógárda a postagalambok hazatalálását vizsgálta, az adatokat az ELTE-s kutatócsoport saját fejlesztésű micro GPS-készülékével rögzítették: a mindössze 13 grammos GPS-eszköz a madarakra erősítve másodpercenként tízszer rögzíti az állatok pozícióját. Az adatok elemzéséből kirajzolódott, hogyan születik a döntés a repülő rajban.

További részletek:

Sikeres is lehet az egyetemi kettős vezetés

A kancellári intézmény sikeressége döntően arról szól, hogy a gazdasági és akadémiai vezetés képes-e az érdekkülönbségeken túllépve összefogni, és közösen dolgozni az egyetem fejlesztéséért – hangsúlyozták a Magyar Nemzetnek adott közös interjúban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetői.

Részletek

ELTE-sek a Föld legmagasabb vulkánján

6000 méternél is magasabban kutatnak a Természetföldrajzi Tanszék egyetemi docensei, Mari László és Nagy Balázs.

Új öröklésmenet

Perczel András és kollégái cikkét közölte a Nature Genetics

Blogroll: Creative chemistry

Kristof Hegedüs blogs at Pictures from an Organic Chemistry Laboratory, where each day he shares a photograph of something from his lab. Subjects range from crystals, to experimental set-ups and interesting reagents. Each post is accompanied by a short description to explain what is shown in the picture. Nevertheless, the focus is primarily on the photography, with the simple aesthetics of laboratory glassware a recurring theme.

A geológus elárulta: ezért rengett a föld Nógrádban

Karátson Dávid szerint az afrikai tektonikai lemez nyomulásának következményei a tegnapelőtti földrengések, hasonlóra akár 15-20 évet is várhatunk.

Rendkívüli őshüllőmaradvány a Bakonyból

Ősállatföldrajzi szempontból nagy jelentőségű a tavaly – Ősi Attila és Lendület-kutatócsoportja által – feltárt és a közelmúltban azonosított őshüllőmaradvány, amely arra utal, hogy a kréta korban a Hungarosaurus mellett egy másik páncélos dinoszaurusz is élt a Bakony területén. Eddig egyetlen európai lelőhelyen sem tártak fel két különböző páncélosdinoszaurusz-fajhoz tartozó maradványokat.

A Chemistry címlapján a magyar kutatók munkája

A világ egyik vezető kémiai folyóirata, a Chemistry - A European Journal címlapjára került a Kar kutatóinak fontos eredményéről beszámoló publikáció.

Diplomásaink külföldi kutatóhelyeken is keresettek

A Természettudományi Karon a kiváló oktatók és tehetséges hallgatók folyamatos munkájának, a magas szintű infrastrukturának köszönhetően nemzetközileg is elismert, világszínvonalú képzések működnek. Surján Péterrel, a Kar dékánjával beszélgettünk.

Fajok, rasszok, darwinizmus

Kampis György, Kovács Mónika, Majtényi Balázs és Pásztor Erzsébet beszélgetett az ELTE Tudós Klubjában a faj- és rasszfogalom változásáról, Darwinról és a fajelméletek tudománytalanságáról.

Példaértékű K+F eszközparkok az ELTE-n

A KMOP 4.21/B-10-2011-0002 lnterdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n című pályázat sajtótájékoztatója

Tudós Klub - beszámoló 2012. november 14.

A Marssal kapcsolatos űrkutatási, technológiai, irodalmi és etikai kérdésekről beszélgetett Istenes Zoltán informatikus, Ropolyi László tudománytörténész, Sárdi Margit irodalomtörténész és Sik András geográfus. A beszélgetést Fábri György, az egyetem kommunikációs rektorhelyettese vezette.

Szerencsésen alakult a pályám

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe nyitóelőadását Erdei Anna, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője tartja.

Címlapon a magyar kutatók munkája

Az ELTE Biokémiai Tanszékén tevékenykedő kutatók munkájának eredményét címlapon hozta a Science Signaling című rangos tudományos magazin legfrissebb száma.

Amit mások még nem találtak ki

A siker kulcsa a kitartó és elszánt munka, ami előbb-utóbb eredményt is hoz – vallja Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA könyvtárának főigazgatója. Az ELTE Szerves Kémiai Tanszékének egyetemi tanára a közelmúltban kapta meg a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést.

Einstein elméletének bizonyításában vesz részt az ELTE

A gravitációs hullámok létezését csaknem száz éve feltételezik. Ha a LIGO-projekt igazolja a létezésüket, az ELTE is részese lehet a sikernek. A Lendület programban támogatott kutatásairól dr. Frei Zsoltot, az ELTE TTK Atomfizika Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

Kutatásfinanszírozás 2013-ban.

Vicsek Tamás és Jánosi Imre, az ELTE professzorai mutatják be projektjeiket azon az információs napon, amelyet az FP7 kutatási keretprogram 2013-ban megnyíló pályázati lehetőségeiről tart az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete július 9-én.

Bármilyen kísérletet el tudunk majd végezni, amit csak elképzelünk

Új típusú kémiai reakciókat dolgoznak ki a Lendület program támogatásával az ELTE Kémiai Intézetében. A tervekről Novák Zoltán egyetemi adjunktussal a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Oldalak