Becsapódhat a Földhöz közelítő aszteroida?

2020.10.30.
Becsapódhat a Földhöz közelítő aszteroida?
Honnan tudjuk, hogy Mindenszentek napján nem csapódik be a 2018 VP1 aszteroida? Számos film dolgozta már fel már a témát, de van-e reális esélye, hogy bolygónkat elpusztítja egy aszteroida? Honnan tudjuk, hogy milyen égitestek vagy ember által készített, már használaton kívüli műholdak közelítik meg a Földet, vagy jutnak be annak légkörébe? Ezekre a kérdésekre adják meg a választ az űrbiztonsággal foglalkozó kutatók, akiknek vizsgálatai és eredményei egyre fontosabbá válnak a jövőben.

Ritkán gondolunk bele, hogy a Földről megszokott látványt nyújtó Nap és Hold milyen hatással lehet mindennapjainkra, például a minket körülvevő elektromos berendezésekre vagy kommunikációs hálózatainkra. Kevesen tudják, hogy például 11 évente megnövekedő Nap-aktivitás észlelhető. Ez nagyon ritkán eredményez annyira erős töltött részecskezáport, amelynek következtében akár áramátalakító állomások sülhetnek ki országos áramszünetet okozva, ennek ellenére volt már rá példa több alkalommal is. Sőt, távközlési hálózataink működése egy jóval kisebb mágneses vihar következtében is bizonytalanná válhat.

„Miközben tényleg ritkák a Naprendszer nagyobb törmelék-darabkái által okozott földi katasztrófák, nyugodtabban aludnánk, ha pontosan ismernénk az összes potenciálisan veszélyes objektum mozgását, köztük az emberiség által űrbe juttatott törmelékét is, amely miatt például a közelmúltban kikerülő manőver elvégzésére kényszerült az október 31-én 20. működési évét ünneplő Nemzetközi Űrállomás. Ez is azt jelzi, hogy űreszközeinket igenis érheti váratlan baleset, ha nem vagyunk elég óvatosak” - mondta Tóth L. Viktor, az ELTE Természettudományi Kar Csillagászati Tanszékének adjunktusa, a magyar ESA delegáció tagja.

Bár a hírekben elsősorban a NASA űrvészhelyzeti programjáról olvashatunk, az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA) is rohamléptekkel fejleszti az űrbiztonsági képességeit. A szervezet űrbiztonsági programja, a Space Situational Awareness (SSA) 2009-ben indult azzal a céllal, hogy kiépüljön Európában egy független hálózat, amely képes megfigyelni, előre jelezni a bolygónkat érintő kozmikus eseményeket, és elhárítani az emberi életet és környezetünket fenyegető veszélyeket. Ennek kibővített tartalmú folytatása lesz a Space Safety and Security Program (S2P). Magyarország a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kezdeményezésére 2019-ben csatlakozott az SSA programhoz, és a tervek szerint további európai űrprojektekben, köztük az S2P-ben is szerepet vállal majd.

Miért kell Európának is külön az űrbiztonsággal foglalkoznia?

Ma már nem kell elmagyarázni az űrtevékenység hétköznapi hasznát. Az ebben résztvevő vállalkozásoknak fontosak a világűr eseményeiről szóló előrejelzések, ezek a cégek ugyanúgy kíváncsiak az űridőjárásra, mint a közúti fuvarozó a meteorológiai jelentésre. Milyen feladatok vannak az űrben? A következő évtizedekben például új szolgáltatási ágként megjelenik majd a lerobbant műholdak eltakarítása is, tehát képletesen igaz, de söpörni fogják az égi utakat is. Ebben a szolgáltatási szegmensben is érvényesülni kíván az európai ipar, ennek elősegítésén dolgozik az ESA a tagországok delegációival. Ahogyan Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója említette, az űripar gazdaságilag sikeres ágazat, minden euró befektetés hat euró nyereséget termel.


A kép illusztráció. (forrás)

Az ESA SSA vezetői október elején Budapesten is bemutatkoztak az ESA és a KKM közös rendezésével lezajlott ESA Ipari Napokon (ESA Industry Days, 2020. október 7-8). A hibrid (részben jelenléti, részben online) konferencia 180 hazai, és tucatnyi külföldi résztvevőjének egybehangzó véleménye szerint hasznos, eredményes, hiánypótló esemény volt. Az ESA elismerten nyilatkozott a KKM támogatásával zajló szakmai munkáról. Az egyik piacvezető nemzetközi cég meglepődve állapította meg, hogy pár év alatt ugrásszerű potenciál növekedést tapasztalt a magyar partner vállalkozásoknál. A hazai űrtevékenység és űripar e látványos fejlődését egyszerre segíti a KKM koordináló tevékenysége, a magyar piaci szereplők szakértelme és dinamizmusa, illetve Magyarország növekvő ESA hozzájárulása.

Van esélye aszteroida becsapódásnak Mindenszentekkor?

És, hogy visszatérjünk a sokakat foglalkoztató kérdéshez, hogy lesz-e kozmikus tűzijáték október 31-én? Belép-e a 2018 VP1 aszteroida a Föld légkörébe, ahogy egyes hírekben olvasható volt?

„Ennek csupán 1:243 az esélye, vagyis elenyészően csekély. De ha mégis megtörténne, akkor sem kell aggódni, mert a számítások szerint a légkörben elégne, így nem okozna károkat. Már a most működő megfigyelő és előjelző rendszer is képes a hasonló, pár méter nagyságú sziklák nyomon követésére, de ezt még tökéletesítik” – adta meg a választ az ELTE TTK egyetemi adjunktusa.

A szakemberek és kutatók újabb és újabb űrbiztonsági eszközöket alkalmaznak: földi és űrbe telepített távcsövek fedezik fel és követik a veszélyes kozmikus törmelékdarabokat, pályájukat szuperszámítógépek számítják; műholdak és földi naptávcsövek monitorozzák a Nap-aktivitást; mérik a Föld mágneses terének apró változásait, és ezek alapján jelzik előre az űridőjárást. Már tesztelik az előbbiekben említett űrszemét-begyűjtő, űrpálya-takarító gépeket is. Az ESA is földi és földkörüli „szemeket” telepít gyorselemző rendszerekkel együtt, és dolgozik a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok eltérítésének módszerein, hogy még nyugodtabban alhassunk.

Az ELTE TTK szakértői is részt vesznek ebben a munkában, és külön büszkeség egyetemünk számára, hogy Ferencz Orsolya, a területért felelős miniszteri biztos, az ELTE tudományos főmunkatársa is.

 

A borítókép forrása.

Forrás: ELTE