ELTEfeszt
2022. október 14. 10:00 - 12:00
Trefort-kert, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. | B. épület
2022. október 14. 10:00 - 12:00
Trefort-kert, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. | B. épület
Trefort kert, "B" ÉPÜLET, 172-ES TEREM
| 10:00 - 10:20 | Solti Ádám | Biológiai Intézet |
| 10:20 - 10:40 | Ari Eszter | Biológiai Intézet |
| 10:40 - 11:00 | Ispánovity Péter | Fizikai Intézet |
| 11:00 - 11:20 | Pásztor Gabriella | Fizikai Intézet |
| 11:20 - 11:40 | Vincze Miklós | Fizikai Intézet |
Trefort kert, "B" ÉPÜLET, 217-ES TEREM
| 10:00 - 10:20 | Simon Péter | Matematikai Intézet |
| 10:20 - 10:40 | Csomós Petra | Matematikai Intézet |
| 10:40 - 11:00 | Szidarovszky Tamás | Kémiai Intézet |
| 11:00 - 11:20 | Breuer Hajnalka | Földrajz- és Földtudományi Intézet |
| 11:20 - 11:40 | Benyó Judit | Környezettudományi Centrum |
Biológiai Intézet
Előadó: Solti Ádám, egyetemi docens
Válasz a környezet kihívásaira: Megóvható-e a fotoszintézis tartós szárazság esetén?
A 2022. év nyara nagyon erős kihívást állított a növények elé: hogyan lehet elegendő csapadék és elérhető víz hiányában fenntartani az életfolyamatokat? A növények fotoszintézise felelős az oxigéntermelésért, és szerves biomassza előállításáért, így az emberiség számára is különös jelentőséggel bír. Vajon milyen lehetőségek állnak rendelkezésére egy növénynek e különösen érzékeny élettani folyamat megóvására? Mit tanulhatunk az ellenálló növényektől? Milyen válaszokat kaphat kérdéseire egy biológus?
Előadó: Ari Eszter, egyetemi adjunktus
Lesz-e a coli-ból szuperbaktérium?
A baktériumok nem csak „szülőről” „utódra” képesek a génjeiket örökíteni, hanem nagyon gyakran egyéb utakon (pl. a környezetből) is szoktak új géneket beszerezni. Ezt a jelenséget nevezzük horizontális géntranszfernek, ami rendkívül fontos szerepet tölt be a káros mikróbák elpusztítását célzó antibiotikumok elleni bakteriális védekezésben, vagyis a rezisztencia kialakulásában. A rezisztenciagének ugyanis az esetek többségében ilyen horizontális transzfer útján kerülnek a bacikba. Ha a baktérium többféle antibiotikummal szemben is rezisztenssé válik, akkor pedig szinte képtelenség elpusztítani. Különösen nagy gond, ha ezek a multirezisztens törzsek ráadásul megbetegedéseket is okoznak, vagyis virulencia géneket tartalmazó patogén baktériumokról van szó. Éppen ezért, kutatócsoportunkkal azt vizsgáljuk, hogy mi befolyásolja az ilyen „szuperbaktériumok” létrejöttét. Vajon a már meglévő gének sora befolyásolja, hogy milyen újabb géneket képes az emberi bélrendszerben is élő Escherichia coli baktérium felvenni? Nos, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy: igen. De hogy pontosan hogyan az kiderül majd az előadásból.
Fizikai Intézet
Előadó: Ispánovity Péter, egyetemi docens
Földrengések mikrométeres fémekben
A fémek maradandó alakváltozását vonalszerű kristályhibák, az ún. diszlokációk mozgása okozza. Az ELTE pásztázó elektronmikroszkópjában végzett mikromechanikai kísérletek lehetőséget adnak ennek a folyamatnak a közvetlen megfigyelésére mikrométeres méretű mintadarabok esetén. Az előadás során nem csupán megértjük, hogyan is deformálódnak a fémek, de az is kiderül, hogy milyen hangot adnak ki ezek a diszlokációk és mi köze van ennek a jelenségnek a földrengésekhez.
Előadó: Pásztor Gabriella, egyetemi adjunktus
Kirándulások a mikrovilágba
A CERN Nagy Hadronütköztetője majdnem fénysebességre gyorsított protonok és ionok ütköztetésével különleges kirándulásokra ad lehetőséget a kutatóknak. Visszamehetünk az időben az Ősrobbanás utáni pillanatokba, betekinthetünk a mikrorészecskék belsejébe, megismerhetjük a tömeg eredetét, felfedezhetünk új egzotikus jelenségeket. Ezekbe a kihívásokkal teli kalandokba adunk betekintést az előadáson.
Előadó: Vincze Miklós, tudományos főmunkatárs
Klímaváltozás a laborasztalon
Az ELTE Fizikai Intézetének Kármán-laboratóriuma egyedülálló a régióban abból a szempontból, hogy itt modellezhetők laboratóriumi körülmények között bolygóléptékű légköri és óceáni áramlási rendszerek lekicsinyítve, konyhai edényekkel összemérhető méretű forgó tartályokban. De mit árulhat el napjainkban, a számítógépes szimulációk korában egy egyszerűnek tűnő fizikai kísérletsorozat olyan összetett problémákról, mint hogy hogyan változik az időjárás előrejelezhetősége a klímaváltozás hatására, vagy éppen, hogy 34 millió éve miért fagyott be az Antarktisz? Az előadásból kiderül!
Matematikai Intézet
Előadó: Simon Péter, intézetigazgató egyetemi tanár
Érdemes-e matematikát tanulni? Mivel foglalkozik egy matematikus?
„Készüljünk fel az ipari forradalom óta legelsöprőbb változásra az üzleti világban!” (Fortune, 2015. január) Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent, „The algorithmic CEO” című cikk szerzője a matematika hatásáról írt? Tudjuk-e, hogy a matematika friss eredményei hogyan jelennek meg a pénzügyi világban és az iparban? Hol dolgoznak azok a fiatalok, akik matematika szakon tanultak az elmúlt években? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Előadó: Csomós Petra, egyetemi adjunktus
A matematika szerelmesei
Áll a bál a királyi udvarban: a királylánynak négy kérője is akad, de nem tudja eldönteni, kit válasszon. A király az udvari matematikushoz fordul tanácsért. De vajon milyen segítséget nyújthat egy matematikus? És miért van nála traffipax? Mesés előadás a függvények világából.
Kémiai Intézet
Előadó: Szidarovszky Tamás, tudományos munkatárs
Asztrokémia
Vajon hogyan tudjuk a Földről megállapítani, hogy milyen anyagok és kémiai reakciók találhatók más bolygókon és a világűr távoli szegleteiben? Előadásomban megismerkedünk a molekulaspektroszkópia alapjaival, az elméleti modellezés fontosságával a kémiában, végül betekintünk az asztrokémia egy-két érdekes fejezetébe.
Földrajz- és Földtudományi Intézet
Előadó: Breuer Hajnalka, egyetemi adjunktus
A meteorológia világa
A meteorológiáról legtöbbeknek a mindennapi időjárás-jelentés jut eszébe. Gondoljuk végig és számoljuk meg, hogy a TV-ben hány meteorológust láttunk eddig. Bármennyi hírtartalmat is fogyasszunk valószínűleg meg sem közelítjük a 300-at, nagyjából ennyi meteorológus dolgozik hazánkban szakmájában. A másnapi időjárás-jelentés elkészítéséhez egy kicsit soknak tűnik ez a létszám. De akkor még mivel foglalkoznak a meteorológusok?
Környezettudományi Centrum
Előadó: Benyó Judit, PhD hallgató
Ásványok ipari környezetben
Az ásványok szép és hasznos természetes kristályos vegyületek. Az ásványok képződése folyamatosan zajlik, a mindennapjaink része. Van azonban, amikor olyan helyen jönnek létre, ahol nem szeretnénk, és technológiai problémát okoznak az ipar számára. Vajon mégis hasznosíthatók valahogy ezek a környezeti ásványok?