Jó éve volt az ELTE-n a tudományos kutatásnak
A rendkívüli nehézségek ellenére az egyetem eredményesen zárja az évet – hangsúlyozta Borhy László rektor köszöntő beszédében. Több vezető kutatónk lett az MTA tagja, a középgenerációsok kiemelkedően szerepeltek a legjelentősebb hazai pályázatokon, a fiatalabbak közül az országban a legtöbben az ELTE-n kezdhetik meg kutatásaikat az ÚNKP támogatásával. A kiválóságokat 2022-től egyetemünk is újabb támogatási formákkal (pl. az Egyetemi Kiválósági Alap) buzdítja és ismeri el. Jelentős új kooperációkkal, gigakonferenciák szervezésével, friss CHARM-EU-s tevékenységekkel sikerült erősítenünk pozíciónkat a nemzetközi színtéren, és komoly eredményeket tudunk felmutatni a nyílt tudomány terjesztésének egyetemi képviseletében is.
A köszöntőt követően Csabai István akadémikus, a TTK egyetemi tanára A tudományok felvértezése gépi intelligenciával címmel tartott előadást. A pandémia újfent bebizonyította, hogy bonyolult rendszerek megértéséhez komplex modellekre van szükségünk, ehhez pedig óriási mennyiségű adatra – mondta. Az adatok mindig itt voltak velünk, és a tudomány mindig is rájuk támaszkodott, de napjainkra sokasodtak meg azok az eszközök, amelyek minden eddiginél nagyobb és precízebb adathalmazok begyűjtésével olyan összefüggésekre is rávilágítanak, amelyekre az emberi agy önmagában már képtelen lenne. A szemléletváltozást hozó mesterséges intelligenciával való adatgyűjtés és adatkezelés minden tudományterületen forradalmi módon bővíti ismereteinket, ugyanakkor soha nem látott kihívások elé állít minket.
Az adatintenzív kutatási megközelítés kialakulását és fejlődését az elmúlt három évtizedben a professzor saját pályáján keresztül mutatta be. A "big data" nyújtotta lehetőségeket az elsők között ismerhette meg az Univerzum első háromdimenziós térképét elkészítő, nagy égboltfelmérési projekt résztvevőjeként, azóta pedig az asztrofizikától a genetikáig számos kutatást végzett az ELTE-n, illetve hazai és nemzetközi kollaborációkban. Ribli Dezsővel a mammográfiai diagnosztikához fejlesztettek ki deep learning szoftvert, amely képes megtalálni a rosszindulatú tumorok 90%-át, egy európai támogatású nemzetközi programban a járványok megelőzésére dolgoznak ki korai előrejelzésre és kockázatelemzésre alkalmas monitorozó rendszert, és vizsgálják azokat a sejtmechnizmusokat is, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait és ezáltal a biológiai életkort befolyásolhatja.
Az új technológiák nem helyettesítik, de megerősítik az embert – mondta a professzor. Ahogy Arthur C. Clarke megjegyezte, bármely kellően fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától: korábban a mechanika, a termodinamika, a kvantummechanika tett lehetővé addig elképzelhetetlen dolgokat, most pedig a mesterséges intelligencia hozhat újabb csodákat, hosszabbíthatja meg és teheti egészségesebbé életünket.
Az előadás után kisfilmekkel mutatták be az ELTE ígéretes kutatója díj 2022-es kitüntetettjeit, akik személyesen vehették át a kiemelkedő negyvenévesnél fiatalabb kutatóknak járó elismerést.
Orosz Éva, a TáTK professor emeritusa Diagnózis a magyar egészségügyről címmel a felzárkózás és a rendszerváltás kudarcáról beszélt. A magyar egészségügy az elmúlt három évtizedben leszakadó pályára sodródott a fejlett EU országokhoz képest – mondta a professzor –, miközben a többi Visegrádi országra a felzárkózó trendek jellemzők az egészségügyi közkiadások és a népesség egészségi állapota tekintetében.
Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások mértéke Magyarországon 1992-ben még az 50%-át tette ki az EU-országokénak, ez az arány 2019-re 39%-ra csökkent. Ugyanakkor az egészségügyi közkiadások 1992-ben a GDP 5,9%-át tették ki, ez 2019-ben már csak 4,3%, miközben a visegrádi országokban folyamatosan emelkedik. A magyar népesség egészségi állapota a 80-as évek végén az egyik legrosszabb volt Európában, a 90-es évek közepétől számos alapvető mutató javult, de mára – a gazdasági fejlődés ellenére is – nagyobb a lemaradásunk az EU14 átlagához és a többi visegrádi országhoz képest is, mint a 80-as években volt. Relatív helyzetünk különösen rossz az egészségügyi rendszer teljesítményét jelző elkerülhető (megelőzhető és kezelhető) halálozást tekintve: 2019-ben a megelőzhető halálozás száma nálunk volt a legmagasabb, a kezelhető halálozás tekintetében a 4. legrosszabbak voltunk az EU-ban.
Bár 1989–1993 között alapvető változások történtek az irányítás és a finanszírozás terén, 1995-ben a reformfolyamat megtorpant, 2010 után pedig felszámolták a rendszerváltáskor célul tűzött intézményi modell még meglévő elemeit, és visszaállították a központi utasításokon alapuló irányítási rendszert. Az egészségügyi rendszerváltás kudarcát Orosz Éva szerint egymással összefüggő tényezők okozták: a politikai elkötelezettség hiánya, a forráshiány, a kormányzat és ellenzék közötti politikai árkok, az egészségügy szempontjainak alárendelődése más alrendszerek prioritásainak, a kormányzaton belüli harc az egészségügyi reform fő irányára vonatkozóan, az egészségügyi igazgatás alacsony színvonala és vezetőinek gyenge pozíciója a kormányzaton belül, az egyeztetésre alkalmas intézményi keretek és kultúra hiánya és az elégséges szakmai /társadalmi támogatottság hiánya.
Ezután a jelenlévők a 2022-ben Lendület-pályázatot nyert 5 ELTE-s kutatóval ismerkedhettek meg röviden, majd a Joseph Cours-ösztöndíj idei nyerteseit, Balassa Kingát, Csikós-Kiss Vivient és Nagy Zoltán Attilát mutatták be. Az ELTE rektora gratulált Magyari Enikőnek, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék vezetőjének is, aki az NKFIH Élvonal Kiválósági Programjának keretében a következő öt évben mintegy 270 millió forintból valósíthatja meg környezettudományi céljait, és bemutatták az Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) támogatásából induló új kutatócsoportokat is.
A záróelőadást Horn Ildikó, a BTK intézetigazgató egyetemi tanára tartotta Az ember a korona mögött címmel: az előadás Báthory István példáján keresztül mutatta be, miként is szolgálja a bölcsészettudomány a 21. században is a megismerést.
Báthory szerepe meghatározó Kelet-Európa történetében – mondta az előadó. Uralkodása idején nemcsak az Erdélyi Fejedelemség vált toleráns valláspolitikát folytató, minden téren stabil, jól kiépített intézményrendszerrel bíró és nemzetközileg elismert állammá, de Báthory királlyá választása után a lengyel-litván állam is megszilárdult. Három nagy reformja (és az azokat kiegészítő oktatási reform) itt is belső stabilitást eredményezett, hadjáratainak következtében pedig olyannyira átrendeződött az európai hatalmi térkép, hogy Báthory a pápák törökellenes terveiben is kulcsfigurává vált. Sikerének titka személyisége és következetesen alkalmazott munkamódszere volt – fejtette ki Horn Ildikó. Volt ideálja, és ezt a beszédeiben és propagandairataiban is megfogalmazott, gondosan kimunkált uralkodói ars poeticát egész életében igyekezett is megvalósítani.
Az uralkodó haláláig a tanulás és a tudás megszállott híve volt. A munkát mindig a tények felmérésével kezdte, megfogalmazta a célt, információt gyűjtött, elemezte a kockázatokat, precízen tervezett, majd konzekvensen kivitelezett. A feladatok elvégzésére a megfelelő embereket, munkatársakat választotta ki. Tudta, mikor, hogyan kell jutalmazni és büntetni, és az ellenséget az ellenségeskedés okának megfelelően kezelte. Mindemellett mértékletes, visszafogott életet élt. Gondoljunk csak bele – hívta fel a figyelmet a kutató –, mindez megegyezik a modern üzleti világ stratégiájával és az eredményes élet előfeltételeiről vallott nézeteivel. Van mit tanulni tőle, a rég meghalt uralkodó minta lehet ma is valamennyiünk számára.
A rendezvény zárásaként Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes kiemelte, az egyetemen folyó munka nemcsak sokszínű, változatos és magas színvonalú, de a tudományok átjárhatóságát is sok példával bizonyítja.
Forrás: elte.hu