„Kicsi vagyok, egyedül vagyok, segítsetek!”
Az Etológia Tanszéken Faragó Tamás MTA Prémium poszdoktori ösztöndíjas tudományos munkatárs témavezetésével Lehoczki Fanni PhD-hallgató több mint 160 kutya viselkedését figyelte meg, vajon a felnőtt állatok mit tesznek, ha néhány napos, idegen kölyökkutya síró hangját hallja.
A megfigyelés során felnőtt kutyáknak rejtett hangszóróból játszottak le néhány napos kölyöktől származó hangokat. „A kölyökhangokat tenyésztőknél rögzítettük. Ehhez az alomból egyesével kiemeltük és gumilapra helyeztük a kölyköket, majd 2–4 perc során rögzítettük az egyedül maradt kölyök által adott hangokat. Az ilyenkor hallatott szeparációs sírás általánosan elterjedt az emlősök körében, nagyon hasonló szerkezeti felépítésű különböző fajok esetében is, és erős figyelemfelkeltő hatása van” – nyilatkozta Szamosvölgyi Zsuzsa, a publikáció egyik társszerzője.
A vizsgálat során a kutyák viselkedéstesztben mutatott figyelmi és stresszreakcióit összevetették azok egyedi, valamint a lejátszott hangok akusztikai tulajdonságaival. „Korábbi, más fajokkal végzett kutatások azt igazolták, hogy az utódgondozási rendszertől függően (egy- vagy kétszülős utódgondozás) az állat ivara, illetve korábbi szülői tapasztalata érzékenyítheti a felnőtt állatot erre a hangtípusra” – magyarázta Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője, aki szintén a tanulmány társszerzője.
A kutatók a kutyák ivarán és szülői tapasztalatán túl figyelembe vették azok ivari státuszát (ivartalanított vagy sem), valamint korát is. Az akusztikai elemzéssel megállapították a sírások hangmagasságát (alapfrekvencia), zajosságát, valamint a sírásokat alkotó nyikkanások hosszát is. „Eredményeink alapján elmondható, hogy a kutyák az egyedi tulajdonságaiktól függetlenül, általánosan érzékenyek a kölykök szeparációs sírására.
Egy ivartalanított kan és egy korábban már szült szuka is hasonlóan viselkedett a teszt során,
ami igen meglepő. Más fajok vizsgálata során ilyen eredmények még nem születtek, tehát feltételezhető, hogy a kutyák nem sematikus utódgondozási rendszerrel rendelkeznek, amelynek kialakulásában szerepe lehetett a domesztikációnak" – foglalta össze Lehoczki Fanni. „Az akusztikai paraméterek hatásának vizsgálata során viszont azt találtuk, hogy a hang zajossága (érdessége), ami a kölyök feszült, negatív belső állapotát tükrözheti, erős figyelemfelkeltő hatással bír, és hasonló negatív belső állapotot eredményezhetett a felnőtt alanyokban, ami evolúciós szempontból előnyös” – tette hozzá Faragó Tamás, a bioakusztikus szakember.
Az ember erős kontroll alatt tartja a házikedvencként vagy akár tenyésztésre tartott kutyák szaporodását, így a kutyák spontán, természetes utódgondozási rendszeréről egyelőre meglepően keveset tudunk. Az ilyen jellegű kutatások is segítenek a szülők és utódaik közötti viszony megértésében. A farkasokkal, illetve kóbor és páriakutyákkal végzett jövőbeni komparatív kutatások pedig hozzájárulhatnak a domesztikáció során lezajlott változások felderítéséhez. Számos további lehetőség rejlik a különböző típusú sírások vizsgálatában is. A kutya kiváló modellalany az interspecifikus kutatásokhoz, amelyekkel átfogóbb képet kaphatunk az érzelemkódolás univerzális akusztikai szabályszerűségeiről.
A cikk itt olvasható.
Fotó: Gáti Oszkár Dániel
Forrás: ELTE