Közös ügyünk a stratégiai reformok megvalósulása
„A 2021-ben kidolgozott és elfogadott TTK reform stratégiával valójában nem csináltunk semmi olyan újdonságot, amire az elmúlt tíz évben ne gondoltak volna a kollégák. 2019-ben megkaptam a dékáni megbízatásomat, a pályázatomban egy olyan tervet raktam össze, amibe nagyon sok elemét belefoglaltam a gondolataimnak, hogyan fókuszálnám munkatársaim felvetéseit, és mindezekkel hogyan reformálnám meg a Kar működését. Ellenpályázat is volt, és a két pályázat lényegi részei hasonlítottak egymásra” - kezdte Dr. Kacskovics Imre.
“Alulfinanszírozott volt – folytatja - és ezért is küzdött a Kar költségvetési problémákkal. Az oktatás szerteágazó volt, a hallgatók számára nehezen áttekinthető. A kutatás szempontjából pedig mindenki azzal foglalkozott, amivel akart, ami tulajdonképpen így volt a világban korábban, de a legtöbb nemzetközi versenytársunknál ma már fókuszpontok felé mozdult el a tudomány. Kívülről nézve az ELTE TTK tudományos tevékenysége annyira sokrétű volt, hogy egy átlagember nem biztos, hogy tudott volna mondani egy példát, hogy mivel is foglalkozunk a Karon.
Tematizálni kellett tehát a fontosabb kutatási fókuszpontjainkat, amelyekkel már könnyebb kommunikálni”.
Az ELTE TTK számára az oktatás és a kutatás mellett a harmadik nagy csapásvonal az innováció. „Jól látható, hogy a világ egyetemei nagyon büszkék arra, hogy valami olyat alkotnak, amivel a társadalom gazdagszik. Az innovációs tevékenység közelebb hozza a tudományt és az eredményeit az emberekhez. Az egyetemnek a társadalmat kell kiszolgálnia – ebbe az irányba indultunk el. Azonban 2020 tavaszán a Covid-járvány lelassított bennünket” - mondta el a Dékán.
Kacskovics Imre kutatócsoportjával.
A Kari Stratégia születése
Évek óta nagy hiánnyal küzdött a TTK költségvetése, ami egyáltalán nem ideális állapot, hosszú távon nem fenntartható. Erről beszélt részletesen Sándor György is, ebben az interjúban. A TTK méreteiben akkora, mint némely intézmény esetében az egész egyetem. Közel ezer ember, nyolcvanezer négyzetméteren dolgozik nap mint nap, hogy a természettudomány hazai fellegvárában oktasson, kutasson és innováljon. Ennek a menedzselése nem egyszerű folyamat.
“Talán a pénzügyi helyzet rendezése volt a legelső és legfontosabb lépésünk.
Ennek egyik fontos eleme volt, hogy a Kar öt intézetének külön-külön költségvetést készítettünk. A bontás azt a célt tűzte ki, hogy a költségvetést ne csupán Kari szinten valósítsuk meg, hanem intézeti szinten is gondolják végig a kollégák, miként lehetne költséghatékonyabb a működésünk” - kezdte a Dékán.
“Ám 2020 elején beláttuk, hogy ez egy akkora és annyira összetett feladat, hogy szükségünk van egy külső szakértőre, aki új látásmódjával segíteni tud nekünk. Ekkor kértem fel Sándor Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi ügyvezető igazgatóját, hogy legyen az, aki ebben a helyzetben támogat minket. Régóta ismert, hogy a Kar legnagyobb kiadásai a munkabérekre és az üzemeltetésre fordítódnak, így leginkább ezen a két területen kellett gondolkodni megoldásokon. Ám nem lehetett csak úgy nekiállni, kellett hozzá egy terv, ami alapján szisztematikusan haladhatunk” - folytatta Kacskovics Imre. “A dékáni pályázatom nyomán volt egy stratégiánk, ami alapján dolgozunk - gondoltuk mi. De Sándor György segített abban, hogy belássuk, nem biztos, hogy ez elég lesz. Egy stratégiában pontosan meg kell határozni a célokat, amelyeket el szeretnénk érni: honnan hova akarunk eljutni.
Pontos célértéket kell meghatároznunk, és pontos akciótervben kijelölni a célokig vezető lépéseket.
Annak érdekében, hogy a kari vezetés évek óta érlelt elképzelései ilyen operatív stratégiává állhassanak össze, egy profi csapat, a Flow Consulting Kft. segítségét kértük, akikkel 2021 tavaszától egészen nyár végéig folyamatosan dolgoztunk. Sándor György és a szakértői csapat segítségével mindaz, ami az elmúlt 10 évben többször felvetődött már és sokszor beszéltünk róla, végre rendszerbe került. Hosszú órák, napok, hetek után, a nyár végére összeállt a stratégiai anyag: egy olyan munka, ami tartalmilag a mi belső késztetésünk, a mi gondolataink tükrözi, professzionális, a végrehajtás szervezését és monitorozását megkönnyítő formában” - mondta el Kacskovics Imre.
Természetesen külső tényezők is “segítették” a Kari Stratégia kialakulását. Az elmúlt években modellváltás ment végbe a legtöbb hazai felsőoktatási intézményben. Ez azt jelenti, hogy az adott egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Fontos azonban, hogy a modellváltó egyetemek továbbra is számíthatnak állami forrásokra. Mindezt az állam és a modellváltó egyetemek között 15-20 évre kötött, hosszú távú garanciákat magukban foglaló keretszerződések biztosítják, melyek keretei között 3-5 éves egyedi finanszírozási megállapodások jönnek majd létre. A feladat ellátásához szükséges infrastruktúra saját tulajdonába kerül - áll a kormány leírásában.
"A versenytársaink modellváltása elkezdődött 2021 tavaszán, nagyon rövid idő alatt lezajlott, és lényegesen több pénzt kaptak a modellváltó egyetemek, mint korábban. Egy olyan légüres térbe került az ELTE TTK, ahol azok a versenytársak, akiket mi megelőzünk - mind az oktatás, mind pedig a kutatás színvonalában - kétszer-háromszor nagyobb költségvetésből működhetnek tovább, mint mi.
Azt mondtam, hogyha nem teszünk semmit, az a legrosszabb.
Nekünk ugyan senki nem mondta, hogy ha megcsináljuk ezt a stratégiát, akkor több pénzt kapunk, de bíztunk benne, hogyha ezt megcsináljuk, akkor ez a belefektetett munka kifizetődik. Úgyhogy belevágtunk!” - mondta el Kacskovics Imre.
“Tavaly nyáron sok dilemmával küzdöttünk meg ezeken a megbeszéléseken. Szembesültünk a nehézségekkel, és bizonytalanok voltunk abban, hogy a Kar munkatársai elfogadják-e majd javaslatainkat. Többször elmondtam a tanácskozáson, hogyha könnyen elérhető célt tűzünk ki, akkor ugyan azokkal mindenki elégedett lesz, de nem érünk el semmi érdemi változást.
Komoly és felelősségteli célkitűzéseket kell megfogalmaznunk, hogy a Kar fejlődhessen”
- mondta el a Dékán. Ez a belső kényszer, ez a plusz befektetett erő és munka a Kar előnyére fordult. Az egész kari vezetés - dékán, dékánhelyettesek, igazgatók, centrumvezetők -, mind a 18 ember konszenzusos döntése volt a Kari Stratégia létrehozása, amelybe természetesen számos más munkatárs ötletei, éveken át „gyűjtött” javaslatai is belekerültek. Sok kompromisszummal ugyan, de végül a Kari Tanács tagjai elsöprő fölénnyel szavazták meg a stratégiát 2021. októberében, és ennek kapcsán a TTK küldetését és legfontosabb célkitűzését:
“Nem titok, hogy azért is akartam ezt stratégiai reformanyagot még tavaly ősszel befejezni, hogy letehessem az akkori fenntartó minisztérium vezetője, Palkovics László asztalára, hogy tud-e segíteni a Kar reformjai kapcsán. Nem azért, mert a kormány ezt akarja, hanem azért, mert mi ezt akarjuk. A miniszter úr első kérdése az volt, hogy hányan készítették, hányan állnak mögötte. Erre tudtam büszkén mondani, hogy a Kar vezetői alkották, és az intézeti tanácsok támogatását követően a Kari Tanács csaknem valamennyi tagja támogatta. Elégedett volt a válasszal, és továbbította a szakértőinek, akik pedig megvizsgálták az összeállítást, és nagyon jónak ítélték. Ennek eredményeként Karunk jelentős pénzügyi támogatást kapott, hogy a stratégiát meg tudjuk valósítani” - mondta el a Dékán.
Teljesítményértékelés
Fontos része a stratégiának a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) megalkotása, ennek folyamatáról Sándor György is beszélt. Arról pedig, hogy a TÉR milyen szempontokat vesz figyelembe, a TTK Dékáni Hivatal vezetőjével, dr. Boros Melindával készült interjúban olvashatnak többet.
“A teljesítményértékelés nagyon fontos része a Kari Stratégiának, hiszen ennek segítségével kiemelhetjük, elismerhetjük az akár a kutatásban, akár az oktatásban kiemelkedő munkát végző kollégákat, illetve azonosíthatjuk azokat az eseteket, amelyekben valakinek a teljesítménye elmarad a Kari, illetve intézeti szinten rögzített elvárásoktól, ezért javítani kell. Az elmúlt év végén értesültünk arról, hogy a kormány döntése értelmében kétszer 15%-os béremelésre lesz lehetőségünk. Az első 15%-ot mindenki megkapta, majd a másodikból is 5%-ot.
A fent maradt 10%-ból viszont létrehoztunk egy differenciált prémium keretet, amit a teljesítményértékelések alapján osztottunk ki.
Minden egyes oktató-kutató kollégával leültünk, és személyesen értékeltük velük az elmúlt évben elért eredményeiket. Az igazgatók vezették ezeket a beszélgetéseket, mellettük pedig a tanszékvezetők is részt vettek ezeken. Előre áttekintették, hogy egy adott munkatárs az elmúlt 3-5 évben mit tett az intézetért, milyen tudományos és innovációs eredményeket ért el, illetve a hallgatói véleményezések alapján milyen színvonalon oktatott. Ezeket az adatokat az elérhető adatbázisok (pl. Neptun, MTMT, stb.) alapján állítottuk össze, és a vezetők előzetesen megküldték az érintetteknek annak érdekében, hogy az adatok esetleges hibáit még a beszélgetés előtt tisztázni lehessen. Fontos kiemelni, hogy a TÉR kidolgozásánál - a kari általános szempontokra épülve - figyelembe vettük az egyes intézetek, szakmák közötti különbségeket, azaz
munkatársaink teljesítményét elsődlegesen a saját intézetük szempontjai alapján értékeltük.
A teljesítményértékelő beszélgetéseken a múltbéli teljesítmény mellett szóba került az is, hogy mit tervez a kolléga a következő időszakban. Ez nem volt egyszerű feladat senkinek. Különösen megterhelő volt a kritikai észrevételeket kommunikálni. Nehéz volt valakinek a szemébe mondani, hogy nem elégedettek vele, és elfogadni is nehéz, ha valakivel a vezetői nem elégedettek. Az állami szektorban nincs ennek nagy kultúrája. Mivel a kollégák előre megkapták az értékelést, lehetőségük volt a helyszínen, személyesen reagálni, vitatni azokat, bár a konkrét tények a legtöbb esetben egyértelműen jelezték munkatársaink teljesítményét” - beszélt az értékelésről Kacskovics Imre.
“Ez az értékelés is keresztülment a Kari véleménynyilvánítási fórumokon, tárgyalták az intézeti tanácsok, a Minőségbiztosítási és Stratégiai Bizottság, majd végül a Kari Tanács. El kell mondjam, hogy a Kari Stratégiai anyaghoz képest sokkal több kritikai megjegyzést kaptunk, és sokszor azoknak megfelelően módosítottunk is a TÉR-en, főként az intézeti sajátosságok tekintetében. Számomra az volt a fontos, hogy mielőbb vezessük be ezt a rendszert, és legyünk bátrak később a tapasztalatok fényében módosítani, illetve vizsgáljuk felül még idén ősszel. Meg szeretném jegyezni azt is, hogy ezzel az értékeléssel jelenik meg rendszerszinten először a Karon a hallgatói visszajelzés is, amit kiemelten fontosnak tartok. Végül a Kari Tanács jelentős többsége tavasszal megszavazta a TÉR keretszabályait, majd
március–áprilisban valamennyi határozatlan idejű, oktató-kutató munkatársunk értékelésére sor került.
Májusban pedig ennek alapján kiosztottuk a prémiumokat. Ennek kapcsán fontos döntés volt, hogy egyfelől az intézetekben, másfelől a beosztási szinteken maradtak a források, azaz az egyik intézetben generálódott összeg abban az intézetben lett kiosztva, illetve az egyes besorolásoknál (adjunktus, docens, egyetemi tanár) keletkező összegek is az adott kategóriában lévő munkatársak között lettek differenciáltan kiosztva. Utóbbi esetben azonban további kari támogatás bevonásával kiegészítő támogatást nyújtottunk, elsődlegesen az adjunktusoknak, kevésbé a docenseknek és még kisebb mértékben az egyetemi tanárok számára. Ezzel a legfiatalabb tehetségeink jutalmazását biztosítottuk, akiknek a törvényesen garantált fizetése messze elmarad a kívánatostól.
Még előttünk áll a támogató munkatársaink értékelésének kidolgozása. Ők azok, akik nélkül munkánk elképzelhetetlen lenne, feladatuk, hogy az oktatással és kutatással járó tevékenységek adminisztratív háttere zökkenőmentes legyen. A Kancelláriával együtt kiemelt figyelmet fordítok azoknak az egységeknek a működésére, amelyek rendszerszinten kell, hogy biztosítsák a Kar működését – nagyon sok a tennivaló itt is” - tette hozzá a Dékán.
Oktatási reformok
Az oktatás reformja fontos mind a kollégák, mind pedig a hallgatók miatt. Nem mindegy, hogy mennyire tudják magukat a munkatársak naprakészen tartani a tudományban, és az sem mindegy, hogy ebből mit tudnak átadni a hallgatóknak.
“Az oktatás reformja volt a pályázatom egyik legfontosabb eleme. Még dékáni munkám elején, 2019-ben, létrehoztam egy dékáni oktatási reform bizottságot, aminek vezetőjeként Müller Viktort kértem fel. Ennek a bizottságnak hat hónap állt rendelkezésére, hogy kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyek mentén az oktatásunkat megreformáltuk. Minden intézetből a reform iránt elkötelezett kollégákkal együtt egy nagyon jó anyagot készítettek el, amit 2020-ben a Kari Tanács is támogatott. E javaslatok és az időközben elfogadott kari reform stratégiánk (pl. szükség szerinti korszerűsítés és egyszerűsítés, magasabb kreditmutatók, költséghatékonyság növelése, a mesterszakos képzések angol nyelvű oktatásának priorizálása) mentén sikerült
idén tavasszal a Kar számos oktatójának közreműködésével kidolgozott, széles körű tantervreformot elfogadtatni a Kari Tanácsban, ami az alap-, mester- és tanárképzéseinket is megújítja"
- mondta Kacskovics Imre.
“Öröm látni, hogy az oktatási, kutatási reformok elindultak a Kari Stratégiai célok mentén. De nemrég fogadtuk el a 2022. évi költségvetést, ami bár kismértékű, de mégiscsak pozitív értéket mutat. Megjelent most már az a feladatunk is, hogy rendszeresen elemeznünk kell a céljaink elérését, illetve, ha szükséges, akkor felül kell vizsgálnunk azokat. Folyamatosan ápolnunk kell a startégiánkat, mint egy növényt: hol itt, hol ott kell metszeni. Fontos, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk belőle, és csak azokat a hajtásokat hagyjuk meg, amelyek hasznot hoznak, ami pedig nem működik, azt lecsippentsük. Így tudjuk a lehető leghatékonyabbá formálni a stratégiánkat” - zárta szavait Dékán úr.
2019 óta rengeteg munka volt a stratégiában és 2022-re eljutott oda, hogy a legfontosabb elemei létrejöttek. A folyamatos visszacsatolásokkal, ellenőrzésekkel és javításokkal elkezdődött egy olyan folyamat, amit a kollégák többsége is támogatni tud, és amivel az ELTE TTK egyre jobbá válhat mind az oktatás, mind pedig a kutatási területén.
Borítókép: Kacskovics Imre, dékán (ELTE TTK)