Lőrincz Péter és Vesztergom Soma az ELTE Ígéretes Kutatói között

2021.11.27.
Lőrincz Péter és Vesztergom Soma az ELTE Ígéretes Kutatói között
Az ELTE Tudományos Tanácsa idén 9 negyvenévesnél fiatalabb kutatónak ítélte oda az ELTE Ígéretes Kutatója címet. A nyertesek a kutatómunka nagyköveteiként nagy hangsúlyt fektetnek tudásuk átadására is, legfontosabb küldetésük saját tudományterületük és általában a tudományos életpálya népszerűsítése. Az ELTE Természettudományi Karáról Lőrincz Péter biológus és Vesztergom Soma kémikus kapott elismerést.

2021-ben a Tanács hetedik alkalommal hirdette meg „Az ELTE ígéretes kutatója” pályázatot, és másodjára várta „Kinyitjuk a tudományt” – Az ELTE ígéretes kutatója különdíjjal az „open science”, azaz a nyílt tudomány területein kiemelkedő eredményeket elért fiatal kollégákat.

A pályázaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve az egyetemen működő akadémiai kutatócsoportok alkalmazásában álló, PhD-fokozattal rendelkező, negyvenévesnél fiatalabb oktatók és kutatók vehetnek részt. A Tudományos Tanács ebben az esetben olyan kutatási eredményeket ismer el, amelyek a pályázó személyhez köthetők, és túlnyomórészt az ELTE-n születtek. Előnyt élveznek a nemzetközi és/vagy nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk. Nem csupán lezárt kutatásokat díjaznak, sőt, előnyt élveznek azok, amelyek ígéretesek a jövő szempontjából is.

A pályázatokat a Tudományos Tanács, illetve a tudományos rektorhelyettes által felkért további egyetemi szakértő kollégák bírálták el.

„Az ELTE ígéretes kutatója” címet 2021-ben a tavalyi évhez hasonlóan 9-en nyerték el. Az élő természettudományok területéről Lőrincz Péter biológus, az élettelen természettudományok területéről pedig Vesztergom Soma kémikus kapta meg az ELTE Ígéretes Kutatója címet. 

 Lőrincz Péter (Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék)

Az autofágia és az endocitózis folyamatának a vizsgálata

Főképpen a lizoszómális rendszert használó lebontó folyamattal foglalkozik, amelynek során a sejt a saját anyagait (autofágia), vagy a környezetéből membrán lefűződéssel felvett anyagokat (endocitózis) bontja le. PhD-munkája alatt kapott legfontosabb eredményeként igazolta, hogy egy autofágiához nélkülözhetetlen fehérjekomplex az endocitózishoz is létfontosságú, jelátviteli utakat is képes szabályozni. 2015-től Juhász Gábor kutatócsoportjában dolgozik, jelen kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2016-ban például kutatótársaival azonosította az első, a többitől eltérően „nem teljes”, több alegységes pányvázófaktort, 2017-ben pedig egy korábban nem ismert Rab kisGTPázt azonosított. Elektronmikroszkópos szakemberként más laborokkal is együttműködik. Munkája eredményeként 2016-ban ÚNKP-ösztöndíjat, 2018-ban MTA Prémium posztdoktori kutatói ösztöndíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat, ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat és NKFI-ösztöndíjat kapott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel. A Magyar Genetikus Társaság Győrffy Pál-díjjal tüntette ki.


Vesztergom Soma (Fizikai Kémiai Tanszék)

Elektrokémia és annak kísérlet-instrumentációs kérdései, elektrokémiai folyamatok elméleti modellezése

Érdeklődése az elektrokémia és annak kísérleti-instrumentációs kérdései köré összpontosul, de újabban sokat foglalkozik különböző elektrokémiai folyamatok elméleti modellezésével is. Még tudományos diákköri kutatómunkája első eredményeként megépített egy, a világon egyedülálló, kombinált elektrokémiai mérőrendszert, és megírta az azt vezérlő szoftvert. Egyetemi hallgatóként műszerfejlesztési eredményeivel két alkalommal is első díjat nyert. Doktoranduszként önálló műszerfejlesztési témába kezdett, amelynek elsődleges célja az elektrokémia kísérleti eszközeinek további fejlesztése volt. A doktori fokozat megszerzését (2014) követően a Berni Egyetem vendégkutatójaként a nemesfém egykristályok és ionos folyadékok határfelületének atomerő mikroszkópiás és (kapcsolt) elektrokémiai vizsgálataval, az ehhez szükséges mérőrendszer kialakításával, illetve a mérések szoftveres automatizálásával foglalkozott. A berniekkel azóta is élő kapcsolatban van: nyaranta vendégkutatóként elsősorban a szén-dioxid elektrokémiai redukciójának lehetőségét vizsgálja különböző katalizátor rétegeken és szerves közegekben, egy másik kutatásban pedig a csontszövetek elektromos tulajdonságait tanulmányozza volt hallássérülések műtéti úton történő kezelésének kockázatcsökkentése céljából. Hat éven át szervezte az "Alkímia Ma" előadássorozatot, jelenleg a Tudományos Diákkör kémia szakterületi felelőse. 2017-ben elnyerte az NKFIH Posztdoktori Kiválósági Program, 2020-ban az NKFIH Fiatal Kutatói Kiválósági Program támogatását.

Az elismeréseket a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozathoz csatlakozó egyetemi programon, a Tudományos kutatás napján Borhy László rektor adja át az Egyetemi Könyvtár Dísztermében, ahol a nyertesek kisfilmeken mutatkoznak be.


Az ELTE többi díjazottjáról itt olvashat.