Négy évig a gombatoxinok nyomában
Az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszéken megvalósult kutatások célja volt a Fusarium nemzetségbe tartozó mikroszkopikus gombák által termelt egyes mikotoxinok és ezek kombinációinak különböző szervekre, elsősorban az idegrendszerre, a májra és a vérképző szervekre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Kutatóink azt is tanulmányozták, mekkora a szántóföldi penészgomba-fertőzöttség mértéke és a toxintartalom milyen agrotechnikai tényezőkkel befolyásolható, valamint ez miként hat a búza beltartalmi értékeire.
A mezőgazdaság által legnagyobb mennyiségben előállított gabonanövények a változó klimatikus viszonyok miatt egyre inkább kitettek a szántóföldi mikroszkopikus gombafertőzéseknek, ami takarmány- és élelmiszerbiztonsági szempontból is fontos kérdéskör. A potenciális fertőződés növekedése miatt nő annak lehetősége is, hogy fertőzött termények kerülnek a táplálékláncba, a takarmányok és az élelmiszerek egyaránt tartalmazhatnak a gombák által termelt különböző mikotoxinokat.
A növénytermesztési kísérletek során az ELTE TTK biológusai megállapították, hogy
a lehetséges fertőződés szempontjából meghatározó tényező a talajminőség és a megelőző évi vetemény.
A fertőződés mértéke különböző növényvédelmi megoldásokkal, így pl. megfelelő időben és gyakorisággal végzett növényvédőszeres vagy tápanyagellátási kezelésekkel csökkenthető, de a hatékony stratégiák a különböző búzafajtáknál eltérőek lehetnek. A Fusarium fertőzöttség mértéke azonban nem feltétlenül arányos a mikotoxin tartalommal, utóbbi ugyanis nem megfelelő raktározási folyamatok során jelentős mértékben növekedhet. Ennek kivédésére új raktározás-technológiai eljárást javasoltak kutatóink.
A toxintartalmú takarmánnyal etetett baromfikban jelentősen nőtt a májenzimek és a vérképző szervek aktivitása, míg az immunológiai védekezés gyengült.
A vizsgált toxinok kombinációban adva általában csökkentették egymás hatását. A mikotoxinok és azok kombinációinak széles koncentrációtartományra vonatkozó akut és krónikus toxikus hatását többféle módszerrel tanulmányozták. Eredményeik az mutatják, hogy a gombatoxinok képesek az idegrendszer egyes sejttípusait eltérő módon befolyásolni, kombinációjuk pedig az egyeditől jelentősen eltérő hatást fejthet ki.
