"Sikerült elérni a közös céljainkat"

2019.05.17.
Közel 350 millió forintból megvalósuló kutatások, 300 millió forint értékű laborfejlesztés, erősödő biotechnológiai-ipari kapcsolatok, növekvő hallgatói részvétel, közel 50 tudományos közlemény – nagyszerű eredményeket produkál az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja. A program első két évét Kacskovics Imre egyetemi tanár, a projekt vezetője értékeli.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közel 2,5 milliárd forinttal támogatja a 2017-ben indult egyedülálló biotechnológiai projektet. A konzorcium vezetője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt., valamint a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft.  

A konzorcium célja, hogy a hazai molekuláris biomarker-kutatás élére álljon, a gyógyszeripar, a hazai egészségbiztosítás, valamint a lakosság felé is szolgáltatási portfólióval jelenjen meg.

 A modern, célzott terápiák lényege, hogy a molekuláris diagnosztikán, azaz az ún. molekuláris biomarkerek elemzésén alapulnak. A molekuláris biomarkerek segíthetik a betegség diagnózisát, előre jelezhetik kialakulásukat vagy kimenetelüket. Molekuláris biomarkereket alkalmaznak egyes betegségek esetében a legmegfelelőbb terápia meghatározására vagy a kezelés hatékonyságának és biztonságosságának monitorozására.

– Nagyon örülünk annak, hogy az első két évben sikerült elérni a kitűzött céljainkat, a projekt négy pillére (laboratórium, kutatócsoportok finanszírozása, mesterképzés indítása, innovációmenedzsment) teljesíti az elvárásainkat. A konzorciumban jelenleg 135 fő dolgozik, egyetemünkön ebből közel 70-en – köztük rengeteg tehetséges hallgató – vesznek részt a programban – hangsúlyozta a professzor. 

A projektben egyetemünk kiváló kutatói vesznek részt: a konzorcium kutatócsoportjai az ipari igényekhez is alkalmazkodva egyedi biomarker kifejlesztésén dolgoznak, elsősorban genetikai, proteomikai, valamint élősejtes funkcionális elemzéseken keresztül.

– Rendkívül szerencsések vagyunk, hiszen házon belül rendelkezésünkre áll az az akadémiai-egyetemi tudás, amelylyel hatékonyan vehetünk részt gyógyszer- és biotechnológiai partnereink munkájában, valamint a laboratóriumban felmerülő tudományos kérdésekre is első kézből adhatunk tudományos válaszokat. Büszke vagyok arra, hogy a csoportok az elmúlt két évben rengeteg konferencián vettek részt, és közel 50 tudományos közleményt is megjelentettek – emelte ki a projekt vezetője.

Nemzetközi porondon Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye, hogy 120 négyzetméteren, közel 300 millió forintos beruházással, ideiglenes labort alakítottak ki, amelyben már dolgoznak a kollégák. A bioinformatikai munkát és az adatok menedzselését külön szerver is segíti. A nemzetközi akkreditációkkal is rendelkező molekuláris biomarker-laboratórium jövőbeli színhelye egy új épület lesz a Lágymányosi Campuson, amelynek engedélyeztetése és építése már folyamatban van. 

– A labor legfontosabb feladata, hogy szolgáltatást nyújtsunk a személyre szabott terápiák vonatkozásában. Olyan mérésekkel és klinikai vizsgálatokkal szeretnénk segíteni az ipari partnereket, amelyekre most is igény lenne, de egyelőre a méréseket legtöbbször külföldön végeztetik el – tette hozzá a professzor. A tudományos utánpótlásért Az egyetem számára kiemelten fontos, hogy a magas színvonalú oktatói-kutatói munkából a hallgatók a lehető legtöbbet profitáljanak. A biotechnológia töretlen fejlődése, a projekt fenntarthatósága is indokolta, hogy 2018 szeptemberében az

ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen elindította azt a biotechnológiai mesterképzést, amelyen jelenleg 20 fő tanul.

– A hallgatók kivételes laboratóriumi környezetben, szinte valamennyi korszerű gyógyszer-biotechnológiai módszer elsajátítására lehetőséget kapnak, motiváltan tanulnak, és az átlagnál jobb vizsgaeredményeket produkálnak. Szakdolgozatukat nemcsak az ELTE-n, a BME-n vagy az MTA TTK-n, hanem a Richterben, a Servier-ben, az EGIS-ben és más biotechnológiai kis- és középvállalatnál is elkészíthetik, ami nagyon fontos kapcsolatot jelent ipari partnereink felé – emelte ki a projektvezető.

Fókuszban az innovációmenedzsment

A projektnek az is egyik fontos célkitűzése, hogy olyan szolgáltatási portfólió jöjjön létre, amellyel célzottan lehet az ipari partnerek felé fordulni, az egyetemi-akadémiai tudásbázist az innováció érdekében minél inkább mobilizálni. A menedzsment hatékonyan segít a jogi és pénzügyi keretek tisztázásában, annak érdekében, hogy a vállalkozások magas színvonalú tudáshoz jussanak, a kutatók munkája pedig minél könnyebben váljon a társadalom hasznára. Az elmúlt hónapokban az ELTE Biotechnológia FIEK több ilyen megbízási szolgáltatási szerződést is kötött az ipari partnerekkel.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese: „A FIEK-projektek általában is kiemelten fontosak a hazai innováció erősödésében, hiszen a felsőoktatási intézmények a vállalkozások felé olyan felületet biztosítanak, amelynek segítségével az innováción keresztül jelentősen erősíteni tudják versenyképességüket. Komoly esélyt látok arra, hogy a biotechnológia mint fogalom évek óta jelen van az innovációpolitikában, és érdemi tartalommal lehet megtölteni az ELTE FIEK projektjén keresztül. Úgy vélem, hogy a biotechnológia Magyarország számára is kitörési pont lehet. Azzal, hogy a felsőoktatási rendszerünk egyik olyan kiemelt szereplője, mint az ELTE, kiállt a biotechnológia mellett, úgy gondolom, megvalósulhat az az ugrás, ami ahhoz szükséges, hogy a biotechnológia területén a tudományos és a vállalkozási szférában létrejöjjön az a kritikus tömeg, amely ahhoz szükséges, hogy hazánk a világ biotechnológia térképén markánsan megjelenjen.”

Részletek a FIEK-ről

Az interjú az ELTE UNIverzum májusi számában jelent meg.

Az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának sikerei

Az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának sikerei

0

/

0

0

/

0