Új akadémiai doktoraink

2018.12.17.
Új akadémiai doktoraink
Idén 98 doktort avatott a Magyar Tudományos Akadémia, közülük öten az ELTE TTK-n tanítanak, további hatan Karunk doktori iskoláinak oktatói.

A Magyar Tudományos Akadémia doktorává avatták Hegyvári Norbertet, az ELTE TTK Matematikai Intézet professzorát, az ELTE Matematika Doktori Iskola oktatóját. Hegyvári Norbert doktori értekezésének eredményei a kombinatorikus számelmélet körébe tartoznak. Egyik fontos eredményében a teljes, illetve a részteljes számhalmazok sűrűségére nyert éles alsó és felső becsléseket. Egy másik kutatásában Bergelson ergodelméleti eredményeket használó bizonyítását szellemes kombinatorikus módszerekkel egyszerűsítette. Igazolta azt is, hogy minden multiplikatív karakterhez megadható a Hilbert-kockának egy olyan nagy részhalmaza, amelyen a karakter kevéssel tér el a triviális karaktertől. Az eredmények egy másik csoportjában a Ramsey-típusú tételek messzemenő általánosításait adta meg. Kiemelhető még a Heisenberg-csoportokra vonatkozó struktúratétele, amelyet Hennecarttal közösen ért el.

Akadémiai doktori címet adományoztak Józsi Mihály Krisztiánnak, aki 2017 óta az ELTE TTK Immunológiai Tanszék Egyetemi Oktatója, a Komplement Kutatócsoport vezetője. Józsi Mihály kutatásai során elsősorban az ún. H-faktor molekulacsalád tagjainak élettani és a betegségek kialakulásában betöltött szerepét vizsgálta. Eredményei hozzájárulnak nemcsak a fehérjék működésének, hanem bizonyos patológiás folyamatok kialakulásának jobb megismeréséhez is. 2012-ban alakított Lendület-kutatócsoportot az ELTE-n.

AZ MTA doktorává avatták Kis Tamást, az ELTE TTK Matematikai Intézet adjunktusát, az ELTE Matematika Doktori Iskola oktatóját, aki doktori disszertációjában az ütemezéselméleti feladatok elméletével, algoritmusaival és alkalmazásaival foglalkozott. A megújuló erőforrások egyenletes használatára vonatkozó problémában az ütemezendő tevékenységek erőforrásigénye időegységenként változó, és erre a problémára több új matematikai megfogalmazást dolgozott ki.

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, valamint tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze. Az MTA doktora cím kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. Az eljárás megindítására és a cím odaítélésére az Akadémia Doktori Tanácsa jogosult.

Akadémiai doktori címet adományoztak Kovács M. Gábornak egyetemi docensnek, az ELTE Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszék vezetőjének, aki értekezésében a száraz, félszáraz élőhelyeken előforduló, gyökérkolonizáló, nem patogén gombák taxonómiai, diverzitáskutatási és módszerfejlesztési eredményeit foglalta össze, jelentősen gazdagítva a szakterületet.

Akadémiai doktori címet adományoztak Palla Gergelynek, az ELTE TTK Fizikai Intézet tudományos főmunkatársának, Akadémiai Ifjúsági díjas, Bolyai ösztöndíjas, Bródi Imre és Junior Prima díjas kutatónak. A mindennapi életben különféle hálózatok vesznek körül bennünket, például a baráti kapcsolatok hálója vagy a mobiltelefon-hívási hálózatok. Palla Gergely a hálózatokon belüli, szorosabban összetartozó csoportok időfejlődését vizsgálva a csoportok keletkezésére, átalakulásaira és szétesésére vonatkozó általános törvényszerűségeket tárt fel, disszertációja a komplex hálózatok alapvető tulajdonságainak jobb megértéséhez járult hozzá.

A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban felavatott doktorai közül nyolcan az ELTE különböző doktori iskoláinak oktatói.

Borics Gábor az MTA ÖK Duna-kutató Intézet, Tisza-kutató Osztály osztályvezetője, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola oktatója, doktori értekezésében a fitoplankton-ökológia terén végzett alap- és alkalmazott kutatási eredményeit összegzi. Az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola oktatója Erős Tibor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is. Értekezésében feltárta a Pannon biogeográfiai régió halfaunájának sokféleségét és a vízfolyástípusok jelentőségét a halközösségek sokféleségének megőrzésében. Megfigyelései alapján új megoldásokat javasol a vizek halfaj-állományának felmérésére. Szintén az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola oktatója Markó Viktor, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, aki akadémiai doktori értekezésében az almaültetvényekhez kapcsolódó ízeltlábú közösségek szerkezetét és összetételét befolyásoló tényezőket vizsgálta a növényvédelmi gyakorlat, különösen az ökológiai almatermesztés szempontjából.

Az ELTE Fizika Doktori Iskolában témavezetőként dolgozik Kiss Csaba, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Szervezeti Magatartás Tanszék adjunktusa, aki nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a távoli infravörös égi háttér és a háttér egyenetlenségeiből származó konfúziós zaj leírásában. Szintén az ELTE Fizikai Doktori Iskola munkatársa Horváth István fizikus, aki egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájában is dolgozik. Akadémiai doktorrá avatták Ódor Pétert is, aki korábban az ELTE TTK Biológiai Intézet Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéken dolgozott, kutatásának középpontjában az erdei életközösségek biológiai sokfélesége és az azokat meghatározó tényezők állnak. Az MTA 2018-ban avatott doktorai közül az ELTE Matematika Doktori Iskolájának oktatója Rásonyi Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának docense. Disszertációjában az optimális befektetési stratégiák létezését vizsgálja mind diszkrét, mind folytonos idejű pénzügyi piacokon.

A Magyar Tudományos Akadémián idén doktori címet szerzettek teljes listája elérhető az akadémia honlapján.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia és az elte.hu