Új felfedezésünk a testfestésről

A testfestés igen elterjedt az afrikai, ausztrál, pápua új-guineai és észak-amerikai bennszülött közösségekben. A barna bőrre fölvitt díszítés legtöbbször fehér, sárga, szürke vagy drapp csíkokból álló mintázat (1. ábra), amelynek célja a dekoráció, az érzelemkifejezés, a személyazonosság vagy a csoporthoz tartozás jelzése épp úgy lehet, mint a hőszabályozás vagy a rejtőzködés. A festett mintázat elsősorban hagyományok útján alakult ki, érdekes módon olyan vidékekeken, ahol  bőségesen fordulnak elő bögölyök is. A kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen kapcsolat van a testfestés és az élősködő legyek között.

ELTE-s kutatók (Horváth Gábor, Pereszlényi Ádám, Kriska György) egy svéd biológus (Susanne Åkesson) segítségével magyarországi terepkísérletekben kimutatták, hogy egy barna embermodell (bábu) bögölyvonzóképessége jelentősen lecsökken csíkos testfestés hatására. A Royal Society Open Sciencefolyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a barna bábu tízszer olyan vonzó volt a bögölyök számára, mint egy fehér csíkos barna, és egy drapp bábu kétszer több bögölyt vonzott, mint a csíkos. Így a csíkos testfestés bögölytaszítása e díszítési mód egyik áldásos parazitaellenes mellékhatása, minimalizálja az élősködő legyek zaklatását és a közvetítésükkel terjeszett kórokozók miatti fertőzéseket.

1. ábra: Afrikai bennszülött törzsek jellemző testfestési mintázatai.

A magyar terepkísérletekben ragadós, műanyagból készült, ember alakú és nagyságú, homogén sötétbarna, fehér csíkos sötétbarna és drapp bábukat használtak álló és fekvő pozícióban. Miközben számolták a bábuk által csapdázott vérszívókat, képalkotó polarimetriával mérték a bábuk polarizációs mintázatait. 

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a homogén barna bábu és a fehér csíkos barna bábu barna felületrészei erősen polárosak, a drapp báburól visszavert fény már kevéssé az, a fehér csíkokról visszaverődő fény pedig lényegében polarizálatlan.

A visszavert fény polarizációiránya folyamatosan változott a bábuk felületének görbületével: 

a barna bábu fekvő helyzetben főleg vízszintesen poláros fényt tükrözött, álló pózban zömében ferde vagy függőlegesen polárosat.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy az álló bábuk kizárólag nőstény bögölyöket fognak. Közülük a barna bábu csapdázta a bögölyök 72%-át, a drapp a 18,5%-át, míg a fehér csíkos barna bábu csak 9,5%-át. A földön hason vagy hanyatt fekvő bábuk hím és nőstény bögölyöket egyaránt fogtak. Ebben az esetben is a barna bábu volt a legvonzóbb (83–90,4%), és a fehér csíkos barna a legkevésbé vonzó (2,6–5,8%). A nőstény:hím arány a hason, ill. hanyatt fekvő barna bábunál 1,8/2,1 volt, míg a drappnál 2,5/3,5, a fehér csíkosnál pedig 2,5/3,5.

Vagyis a bögölyök vonzásában a szín, a fényintenzitás, az alak, a mozgás és a szag mellett a fény lineáris polarizációja is kulcsszerepet játszik: a nagy polarizációfokú, tetszőleges polarizációirányú fény kizárólag a vérszíváshoz gazdaállatot kereső nőstény bögölyöket vonzza, míg a vízszintesen poláros fény a vizet kereső hímeket és nőstényeket egyaránt.

2. ábra: A terepkísérletekben használt homogén barna, drapp és fehér csíkos barna embermodellek álló (A), hason fekvő (B) és hanyatt fekvő (C) helyzetben. (D–F) A bábuk ragadós felszíne számos rovart fogott, különösen legyeket, amelyek nagy hányada bögöly volt. (G-I) Csapdába esett bögölyök a fehér csíkos barna (G), drapp (H) és homogén barna (I) bábukon.

Összességében, a barna bábu tízszer vonzóbb volt a bögölyök számára, mint a fehér csíkos barna (szignifikáns különbség), a drapp bábu kétszer olyan vonzó volt, mint a fehér csíkos barna (nem szignifikáns), míg a barna bábu több mint ötször több bögölyt vonzott, mint a drapp (szignifikáns). Mindebből megállapítható, hogy a barna emberi bőr fehér csíkos festése jelentős vizuális védelmet nyújt a vérszívó bögölyök ellen: szignifikánsan kevesebb bögöly támadja meg az ilyen testfestésű barna bőrű embereket, mint a homogén sötét barnákat. 

Nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos testfestések összefüggenek a barna bőrűek veszélyes élősködő rovarok elleni védelmével. Bár kezdetben társadalmi és kulturális szempontok vezethettek a közösségeket és egyéneket azonosító szimbólumok, mint például a személyes dísztárgyak és testfestések alkalmazásához, az is bizonyos, hogy a csíkos testfestést alkalmazók hamar megtapasztalták e díszítés paraziták ellen védő áldásos hatását. A testfestés általában része a társadalmi tevékenységeknek. Ha csak a bögölyök elleni védekezés lenne a célja, akkor a sötét bőrű embereknek érdemes lenne állandóan befesteniük magukat. A namíbiai Himba törzs pásztorkodással foglalkozó asszonyai például vajban elkevert porított okkert és gyógynövényeket kennek a testükre, hogy megvédjék a napsütés, a levegő szárító hatása és a vérszívó rovarok ellen. Ez is alátámasztja, hogy

az afrikai bennszülöttek tudatában lehetnek testfestésük parazitaellenes hatásának.

Az élősködők távoltartására nagy szükség van, mert a gazdakereső nőstény bögölyök a harapásaikkal mérhetetetlenül zavarják az embereket, vérszívásukkal pedig számos veszélyes, esetenként halálos betegség (például tularémia, sertés kolera, filária, lépfene, Lyme-kór) kórokozóit és különböző parazitákat juttathatnak az emberbe. Mivel a bögölyök egész évben nagy tömegben vannak jelen Afrika trópusi területein, Ausztráliában és Pápua Új-Guinea-ban, ezért a testfestés bögölyűző hatására folyamatosan szükség van e régiókban.

A bögölyök vízhez kötődnek, mivel lárváik vízben vagy iszapban fejlődnek. Tömegesen fordulhatnak elő azokon a területeken, amelyek néhány 10 kilométeres körzetében vizes élőhelyek vannak. Ugyanakkor Közép-Ausztrália sivatagos részein viszonylag ritkák. A testfestést használó afrikai bennszülöttek élettere és a bögölyök eloszlása között pozitív korreláció áll fenn, a paraziták is azokon a helyeken fordulnak elő nagy számban, ahol kisebb-nagyobb víztesteket találnak. 

A csíkos testfelszíni mintázat az Afrika számos területén honos vérszívó cecelegyek ellen is véd. A cecelegyek nőstényei és hímjei is vérszívók, szemben a bögölyökkel, ahol csak a nőstényekről mondható ez el. Fejlődésükben nem kötődnek vízhez, ezért a sivatagos területeken is megjelennek, ahol leginkább ellenük nyújthat védelmet a testfestés. 

Forrás: az elte.hu