Az ELTE Természettudományi Kara két olyan új, kimagasló tudományos értéket képviselő műszerrel gazdagodott, amelyek alapjaiban formálják át a fehérjekutatást, a kémiai analitikát és a gyógyszerkutatáshoz kapcsolódó vizsgálatokat. Az egyik egy hidrogén–deutérium csere tömegspektrometriára alkalmas eszköz, amely Magyarország felsőoktatási intézményeiben elsőként vált elérhetővé, míg a másik a modern analitikai laborok új sztárja, a Waters RDa kompakt tömegspektrométer, amely páratlan pontossággal képes a molekulák azonosítására.
A fehérjék működésének mélyebb megértéséhez nélkülözhetetlen azok térszerkezetének részletes feltérképezése. Az ELTE TTK Kémiai Intézetében elérhetővé vált új műszer a hidrogén–deutérium csere tömegspektrometriát alkalmazza, amely során a fehérjéket nehézvízbe helyezik, így hidrogénjeik fokozatosan deutériumra cserélődnek, és e változás pontos tömegméréssel követhető. A módszer feltárja, hogy a fehérje mely szakaszai hozzáférhetők a környezetük számára, hogyan változik a molekula szerkezete térben és időben, valamint hogyan kapcsolódik különböző partnermolekulákhoz, például gyógyszerekhez vagy más fehérjékhez. A technológia egyre fontosabb szerepet kap az alapkutatásban és a gyógyszerfejlesztésben is, hiszen olyan folyamatokat képes megvilágítani, amelyek korábban rejtve maradtak.
Az új eszköz érkezésében és bevezetésében kiemelt szerepet vállal Schlosser Gitta, az Analitikai Kémiai Tanszék munkatársa, aki régóta foglalkozik a biomolekuláris tömegspektrometria oktatásával és népszerűsítésével. Többek között ő szervezi azokat a kiscsoportos szakmai foglalkozásokat és workshopokat is, amelyek során középiskolások, tehetséggondozó programok résztvevői és egyetemi hallgatók ismerkedhetnek meg a tömegspektrometria világával. Schlosser Gitta és kutatócsoportja munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az új műszerek ne csupán a kutatók, hanem a fiatal érdeklődők számára is elérhető legyen.
A kar másik új szerzeménye a Waters RDa tömegspektrométer, amely a molekulák „ujjlenyomatát” használja fel az anyagok nagyfokú bizonyossággal történő azonosítására. A műszer ultranagy hatékonyságú folyadékkromatográfiát kombinál repülési idő alapú tömegspektrometriával, így rendkívül összetett minták esetén is gyorsan, megbízhatóan és kifejezetten kis mennyiségekből képes meghatározni azok összetételét. A rendszer az ELTE TTK-n kémiai szintézisek termékeinek vizsgálatához, biológiai minták – például fehérjék és metabolitok – elemzéséhez, valamint gyógyszerkutatási projektek támogatásához kap fontos szerepet. Automatizált működésének köszönhetően a hallgatók viszonylag rövid idő alatt megtanulhatják használni, és oktatásban, kutatásban, valamint ipari együttműködésekben egyaránt rendkívül hasznos új eszközként jelenik meg.
A két csúcstechnológiás eszköz üzembe helyezése egyszerre jelenti a kutatási potenciál jelentős bővülését és a tehetséggondozás új szintjét. A Karon folyó munka még inkább közel kerül a nemzetközi kutatások élvonalához:
olyan módszerek és mérési lehetőségek váltak elérhetővé, amelyek a világ vezető laboratóriumaiban is alapnak számítanak.
A két műszer érkezése nem csupán technológiai fejlesztést jelent, hanem új távlatokat nyit a hallgatók képzésében, a hazai kutatási infrastruktúra modernizálásában és a nemzetközi együttműködések bővítésében is. Az ELTE TTK így egyszerre gazdagodott új műszerekkel, új oktatási lehetőségekkel és egy olyan kutatási háttérrel, amely hosszú távon meghatározza a hazai tudományos fejlődés irányát.
Mindkét műszer beszerzését a Perczel András akadémikus által vezetett Szint+ Kiválósági Program tette lehetővé, amely stratégiai támogatásával és a kutatási infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásaival kiemelten járul hozzá az ELTE TTK tudományos kiválóságának erősítéséhez. A Szint+ Programnak köszönhetően olyan világszínvonalú eszközpark épülhetett ki, amely nemcsak a kutatók, hanem a tehetséggondozásban részt vevő fiatalok és az egyetemi hallgatók számára is új tudományos lehetőségeket nyit meg.