A fegyelmi szabályzat a Természettudományi Kar munkatársaira (oktatók, kutatók, szakapparátus és kisegítő alkalmazottak), illetve hallgatóira vonatkozó részekből áll. A munkatársakra vonatkozó szabályzat alapja az 1996. évi XXVIII. törvénnyel módosított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a törvény végrehajtásáról szóló 15/1992.(XI.12.) sz. miniszteri rendelet (a továbbiakban: R.), valamint a 10/1993.(XI.19.) és a 13/1994.(VI.10.) sz. miniszteri rendelet R. módosításáról (a továbbiakban: R.1.M., illetve R.2.M.). A hallgatókra vonatkozó szabályzat alapja az 1996. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról (a továbbiakban:Ftv.), valamint az ELTE hallgatóira vonatkozó, 1996. október 29-én életbe lépett fegyelmi szabályzat (a továbbiakban: Sz.). A továbbiakban a törvények eredeti szövege dőlt betűvel szerepel.

1. A fegyelmi felelősség

1. Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi. (Kjt.45.§(1)bek.).

Fegyelmi eljárás indítható az ellen, aki az Egyetem működési rendje ellen súlyosan vét.

Így a közalkalmazott kötelezettsége különösen: az előírt helyen és időben munkaképes állapotban történő megjelenés; a munkaidő munkával való eltöltése, illetve rendelkezésre állás a munkavégzésre; együttműködés a munkáltatóval és munkatársakkal; saját és mások egészségének, testi épségének, vagyonának védelme; a személyes munkavégzés; titoktartás. (Munka Törvénykönyve 103.§(1),(3)bek.)

2. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása

2. A fegyelmi eljárás megindítását — a törvény eltérő rendelkezése hiányában — a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. (Kjt.46.§(1)bek.) Az ELTE SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza a rektor által gyakorolt és az átruházott munkáltatói jogkörök jegyzékét. R.4.§(1) és (2) bekezdése sorolja fel a felsőoktatási intézményekben a magasabb vezető, illetve vezető beosztásokat.

• jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá
• ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.

2. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi eljárás megindítására jogosultnak a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől egy hónap, vagy a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozat munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében ezen határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani.

2. Az egyéves határidő

1. magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében három évre,
2. vezető beosztású közalkalmazott esetében két évre emelkedik.

2. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni. (Kjt.47.§(1)bek.) R.2.M.4.§ tartalmazza a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak osztályba sorolását.

2. A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanusított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. (Kjt.47.§(3)bek.)

2. A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok vélt bizonyítékait. (Kjt.47.§(4)bek)

2. A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott részére módot kell adni, hogy a vizsgálat anyagát megismerje, az iratokat megtekintse, további bizonyítást javasolhasson. A vizsgálóbiztos eljárásáról írásban értesíti a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. (Kjt.47.§(4)bek.)

2. A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt (...) megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen. (Kjt.47.§(5)bek.)

2. Amennyiben a közalkalmazott tartósan akadályoztatva van a szóbeli meghallgatáson való részvételben, írásban tájékoztatni kell a kötelezettségszegésének elkövetésével kapcsolatos megállapításokról, és azok vélt bizonyítékairól. Lehetőséget kell részére biztosítani 8 napos határidő kitűzésével, hogy védekezését előterjeszthesse. (Kjt.47.§(6)bek.)

2. A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti

1. legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezése előterjesztésében tartósan akadályoztatva van (pl.: súlyosan beteg), illetve
2. ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható. (Kjt.47.§(7)bek.)

2. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának (és a fegyelmi eljárás megindítójának). (Kjt.47.§(8)bek.)

2. A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha

1. jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy
2. a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá
3. a fegyelmi eljárást büntető vagy szabálysértési eljárás miatt (ld. 2.11. pont) függesztették fel. Az elbocsátás fegyelmi büntetésben részesített közalkalmazottat a határozat meghozatala után azonnal fel kell függeszteni az állásából. Ez a felfüggesztés a határozat jogerőre emelkedéséig tart. (Kjt.48.§(1),(2)bek.)

2. A munkavégzés felfüggesztése kizárólag addig tarthat, amíg annak indoka fennáll, az indok megszűnése után a felfüggesztést azonnal meg kell szüntetni. (Kjt.48.§(3)bek.)

2. A felfüggesztés idejére a közalkalmazottnak távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb 50 %-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes távolléti díjat vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig. (Kjt.48.§(4)bek.)

2. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Amennyiben a közalkalmazottal szemben kiszabott fegyelmi büntetés alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni. (Kjt.48.§(5)bek.)

2. A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott ügyében érdemben háromtagú fegyelmi tanács határoz. (Kjt.49.§(1)bek.)

2. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja, kivéve, ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki. (Kjt.49.§(2),(4)bek.)

• az ügy vizsgálóbiztosa,
• az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139.§(2)bek.],
• akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként meghallgattak,
• aki egyébként elfogult lehet.

(Kjt.49.§(3)bek.)

2. A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 15 napon belül tárgyalást köteles tartani. A tárgyalás időpontjáról írásban értesíteni kell az eljárás alá vont közalkalmazottat, továbbá a vizsgálóbiztost és a közalkalmazott jogi képviselőjét olymódon, hogy az értesítést a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal megkapják. Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az értesítést szabályszerűen kézhez vették. (Kjt.50.§(1), (3)bek.)

2. A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni. (Kjt.50.§(2)bek.)

2. A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. (Kjt.50.§(4)bek.)

2. A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz; az elnököt és a tagokat egy-egy szavazat illeti meg. A fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba kell foglalnia és a közalkalmazottnak (jogi képviselet esetén a jogi képviselőnek is) át kell adnia vagy tértivevénnyel meg kell küldenie. (Kjt.51.§(1)bek.)

2. A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben az alábbi fegyelmi büntetések kerülhetnek kiszabásra:

• megrovás; (Kjt.45.§(2)bek. a.)pont)
• az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása; (Kjt.45.§(2)bek. b.)pont)
• a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás; (Kjt.45.§(2)bek. c.)pont)
• magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása; (Kjt.45.§(2)bek. d.)pont)
• elbocsátás. (Kjt.45.§(2)bek. e.)pont)

2. A Kjt.45.§(2)bek. b-c.)pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna, ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. (Kjt.45.§(4)bek.)

2. Amennyiben a fegyelmi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közalkalmazott a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, illetve az nem bizonyítható, vagy a megszegett kötelezettség nem tekinthető a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek, a fegyelmi tanács felmentő fegyelmi határozatot hoz.
3. A fegyelmi eljárás megszüntetése

1. A közalkalmazottal szemben elrendelt fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az érdemi határozat meghozatala előtt megszűnik. (Kjt.51/A.§(1)bek.)
2. Ugyancsak meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha az eljárás alapján megállapítást nyert, hogy a jelen szabályzat 2.3. illetve 2.4. pontjában megállapított határidő eltelt. (Kjt.51/A.§(1)bek.)
3. A 2.5. pont szerinti vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz. (Kjt.51/A.§(2)bek.)

4. Fegyelmi határozat elleni jogorvoslat, a határozat végrehajtása

1. A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. (Kjt.51.§(3)bek.)
2. A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, kivéve, ha a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti. Ez esetben ugyanis a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (Kjt.52.§(1)bek.)
3. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság időtartama alatt nem lehet végrehajtani. (Kjt.52.§(2)bek.)
4. Az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítását tartalmazó jogerős fegyelmi büntetés hátralevő idejét akkor is ki kell töltenie a közalkalmazottnak, ha eredeti munkáltatójánál a közalkalmazotti jogviszonya megszünt, de a büntetés végrehajthatóságától számított 1 éven belül újból közalkalmazotti jogviszonyt létesít. (Kjt.52.§(3)bek.)
5. A közalkalmazott részére a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült és indokolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem került sor. (Kjt.51.§(4)bek.)

A felsőoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben résztvevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi és milyen állampolgárságú. (Ftv.27.§(1)bek.) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. (...) (Ftv.27.§(2)bek.) A fegyelmi szabályzat hatálya az Ftv. 28.§(2) alapján kiterjed azokra a hallgatókra is, akiknek hallgatói jogviszonya szünetel. (Sz.1.)

1. A fegyelmi felelősség

2. Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelezettségszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. (Ftv.38.§(2)bek.)
3. Nincs helye a fegyelmi felelősségrevonásnak, ha a hallgató azért nem teljesítette, illetve azért szegte meg kötelezettségét, mert az őt irányító oktató vagy más alkalmazott utasítása hatályos jogszabályba, egyetemi vagy kari szabályzatba ütközött.

1. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása

1. A fegyelmi eljárást a Dékán, tartós akadályoztatása esetén kijelölt helyettese rendeli el, az eljárásra vont hallgató egyidejű értesítése mellett. (Ftv.40.§(1)bek.) (Sz.19.) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató személyi adatait, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. (Sz.20.)
2. A Kar 9 oktatóból (tanszékcsoportonként egy fő) és 9 hallgatóból álló, állandó Fegyelmi Testületet alakít, melynek munkájára a jelen SzMSz 4. Melléklet 11.§ szerint a Kari Tanács Ügyrendje érvényes, amíg a Fegyelmi Testület ügyrendi kérdésben másképp nem határoz. Oktató tagjait a tanszékcsoportok delegálják és a Kari Tanács erősíti meg, hallgató tagjait a Hallgatói Önkormányzat delegálja. Elnökét, elnökhelyettesét a tagok közül a Kari Tanács választja. A Fegyelmi Testület oktató tagjainak mandátuma a Kari Tanács mandátuma lejártának évét követő év július 31-ig tart.
3. A fegyelmi ügyekben elnökből és három tagból álló fegyelmi bizottság jár el, melynek elnökét és tagjait a Fegyelmi Testület elnöke jelöli ki a Fegyelmi Testület tagjai közül úgy, hogy a tagok közül kettő hallgató.
4. A fegyelmi jogkört első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon az ELTE három tagú Fegyelmi Bizottsága gyakorolja. (Ftv.40.§(2)bek.) (Sz.15.)
5. Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja:

• az eljárás alá vont hallgató hozzátartozója,
• akinek az elbírálandó cselekmény közvetlenül sérelmet vagy hátrányt okozott,
• aki egyébként elfogult lehet.

6. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a (...) fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt.(Ftv.39.§(3)bek.) Tudomásszerzésen a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásszerzését kell érteni. (Sz.5.)
7. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható.(Ftv.41.§(1)bek.)

10. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont hallgató érdekében vagy közérdekből a fegyelmi bizottság elnöke zárt vagy részben zárt tárgyalást rendelhet el.
11. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetőjét a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki, rá is vonatkoznak a 2.5. pontban felsorolt összeférhetetlenségi szabályok. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (Sz.28.)
12. A fegyelmi bizottság zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg határozatát: az elnököt és a tagokat egy-egy szavazat illeti meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

13. A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető:

1. megrovás,
2. (...) kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
3. meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától,
4. kizárás az egyetemről. (Ftv.39.§(1)bek.)

• tandíjkedvezmény megvonása,
• tankönyv- és jegyzettámogatás megvonása,
• tanulmányi és egyéb ösztöndíjak megvonása,
• eltiltás a különböző létesítmények látogatásától, használatától,
• kizárás a kollégiumból. (Sz.7.)

13. A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a felelősségre vont hallgató:

• személyi adatait,
• az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését,
• az alkalmazott fegyelmi büntetést,
• utalást a fellebbezés lehetőségére.

• a megállapított tényállást,
• a bizonyítékok megjelölését,
• a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,
• hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. (Sz.32.)

1. az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy nem az eljárás alá vont hallgató követte el,
2. a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható,
3. a fegyelmi vétség elévült,
4. az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták,
5. a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (Sz.33.)

3. A fegyelmi határozat elleni jogorvoslat, a fegyelmi végrehajtása

3. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont hallgató vagy jogi képviselője a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezhet. (Sz.35.)

3. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést általában az iratok alapján bírálja el. Szükség esetén az érdekelteket megidézheti, és meghallgatásuk, valamint az egyéb beszerzett bizonyítékok alapján 30 napon belül határoz. (Sz.37.)

3. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú határozatot

1. helybenhagyja,
2. megváltoztatja,
3. hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja.

4. A fegyelmi határozatot csak jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani. Az elsőfokú fegyelmi határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen

1. a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy a fellebbezést visszavonták;
2. a fellebbezésre rendelkezésre álló időtartam fellebbezés nélkül letelik;
3. a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú határozatot helybenhagyta, illetőleg a fellebbezést elutasította.

A másodfokú határozat a kihirdetés napján emelkedik jogerőre.

4. Mentesülés a fegyelmi büntetés alól

4. A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól - kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül - mentesül:

1. megrovás esetén a jogerőre emelkedéstől számított 3 hónap elteltével;
2. a juttatások, kedvezmények csökkentése, illetve megvonása esetén a határozatban kiszabott határidő lejártával;
3. a tanulmányoktól való eltiltás esetén az eltiltás lejártával.

4. Kizárás esetén a Fegyelmi Testület vagy az általa kijelölt bizottság a volt hallgató kérelmére mentesítő határozatot hozhat, ha az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év eltelt. (Sz.10.) A mentesítés elutasítása ellen - a határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül - fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a Dékán bírálja el.
5. A mentesítési eljárás

5. A mentesülés tényét a nyilvántartásban rögzíteni kell.