Utolsó módosítás: 2005. július 9.
Alapszabály
Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya
Alapítvány
Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
Felügyelő bizottság
Az Alapítvány Felügyelő bizottsága
Közgyűlés
Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Közgyűlése
Kuratórium
Az Alapítvány Kuratóriuma
Megfigyelési jog
Egy személy megfigyelési joggal vesz részt az ülésen, akkor azokat a jogokat sem gyakorolhatja, amelyek a tanácskozási jogú tagokat megilletik. Ha egy ülés nyilvános, azok, akiket az alapszabály vagy a bizottság határozata nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal vesznek részt.
Önkormányzat:
Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat.
Szavazati arányok
Egyszerű többség: a szavazatok több, mint fele egyetértő.
Kétharmados többség: a szavazatok több, mint kétharmada egyetértő.
Szótöbbség: a támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké.
Szavazati jog
Ha egy személy szavazati joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz és szavazhat valamennyi kérdésben.
Tanácskozási jog
Ha egy személy tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat, amelyek a szavazati jogú tagokat illetik meg, és nem szavazhat.
Tisztségviselők
Az önkormányzat tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettesek, a biztosok, a szakterületi koordinátorok és az ellenőrző bizottság tagjai.
Választmány
Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Választmánya.
1. Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), rövidítése: ELTE TTK HÖK, székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of the Eötvös Loránd University Faculty of Science.
2. Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el, gyakorolja a Magyar Köztársaság törvényeiben és jogszabályaiban, valamint az Egyetem és a Kar szabályzataiban a kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrző jogköröket, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) munkájába bekapcsolódva az egyetemi szintű hallgatói ügyekben képviseli a Kar hallgatóit, ezen kívül az Önkormányzat céljaival összeegyeztethető egyéb tevékenységeket folytat.
3. Az Önkormányzat céljai:
1. ellátni a Kar hallgatóinak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben, és minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben,
2. támogatni a Kar hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,
3. javítani a hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges kiegészítésének feltételeit és bővíteni az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,
4. folyamatosan tájékoztatni a Kar hallgatóit és oktatóit az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar életével kapcsolatos kérdésekről, informálni pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről,
5. megteremteni működése gazdasági hátterét, törekedve ezáltal saját anyagi függetlenségére,
6. lehetőséget teremteni és segíteni a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi ösztöndíjas képzését,
7. együttműködni hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.
4. Az Önkormányzat az előző pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat végzi:
1. megszervezi a hallgatói képviselők választását, és munkájukhoz biztosítja a szükséges infrastrukturális hátteret,
2. segíti a hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatásokat nyújt,
3. állandó és időszakos pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,
4. lehetőséget teremt a Kar hallgatóinak szakmai területükön túlmutató közéleti, közgazdasági, jogi és más ismeretek megszerzésére és gyakorlására,
5. segíti a Kar hallgatóit az egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában,
6. az Egyetem szellemével összeegyeztethető vállalkozásokat folytat,
7. összegyűjti és rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb kihasználásában,
8. folyamatos és szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel.
5. Az önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés; valamennyi, az önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat, valamennyi, alacsonyabb szintű bizottság, illetve tisztségviselő által hozott döntést megváltoztathat.
6. A közgyűlés döntési jogosultságait határozattal átruházhatja.
7. Azokban az esetekben, amikor a közgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal rendelkezik, a közgyűlés a döntési jogosultságot nem ruházhatja át. A közgyűlésnek kizárólagos döntési jogkörrel dönt:
1. Az elnök, az elnökhelyettesek és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztásról;
2. a tisztségviselők felmentéséről;
3. a választmány tagjairól;
4. az alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
5. az önkormányzat költségvetésének elfogadásáról és módosításáról;
6. más szervezetekkel való egyesülésről;
7. az önkormányzat feloszlatásáról.
8. A közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az önkormányzat választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások rendjéről az alapszabály melléklete rendelkezik.
9. A közgyűlés szavazati jogú tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől a tevékenységi körükbe tartozó kérdésekről. A közgyűlési képviselők tanácskozási joggal vehetnek részt a választmány ülésein.
10. A közgyűlés ügyrendjét az alapszabály melléklete szabályozza.
11. Az önkormányzat két közgyűlés közötti fő döntéshozó szerve a választmány. Amennyiben az alapszabály vagy közgyűlési határozat másképp nem rendelkezik, valamennyi, az önkormányzat életét érintő kérdésben döntést hozhat.
12. A választmány szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a közgyűlés által választott további tagok. A további tagok száma eggyel több, mint az elnökségi tagok száma, de minimum a szakterületek számával megegyező. Amennyiben így a választmány páros számú szavazati jogú tagból áll, a közgyűlés még egy további tagot választ. A választmány közgyűlés által választott tagjai az önkormányzat tagjai közül kerülnek ki.
13. A választmány ügyrendjét az alapszabály melléklete szabályozza.
14. A könnyebb és áttekinthetőbb munkavégzés érdekében a képviselők munkájukat szakterületi csoportokban - biológia, fizika, föld- és környezettudomány, kémia, matematika - végzik.
15. Bármelyik képviselő bármelyik - akár több - szakterületi csoportban dolgozhat; ehhez a képviselő megválasztásával alanyi jogot szerzett magának. Ezt a szándékát írásban jeleznie kell a megfelelő szakterület koordinátorának. Ha a képviselő abban a szakterületi csoportban kíván dolgozni, amelyik választási csoportban bekerült, akkor erről nem kell nyilatkoznia. Amennyiben nem kíván tovább az adott szakterületi csoportban dolgozni, ezt szintén köteles írásban - haladéktalanul - jelezni.
16. A szakterületi csoportok nem minősülnek döntéshozó testületnek, nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket; ugyanakkor tagjai kötelesek az önkormányzat döntéshozó testületei által hozott határozatokat betartani.
17. Az önkormányzat bizonyos körülhatárolt feladatok elvégzésére, a napi ügyvitellel kapcsolatos döntések meghozatalára tisztségviselőket nevez ki.
18. A tisztségviselők beszámolási kötelezettséggel tartoznak a választmánynak és a közgyűlésnek.
19. A tisztségviselő munkáját szükség esetén egy bizottság is segítheti, amely segíti a tisztségviselőt a döntések meghozatalában, a döntés-előkészítésben. Ezekről a bizottságokról az alapszabály tisztségviselőkről szóló részében kell rendelkezni.
20. A tisztségviselők kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez szükséges szabályzatokat, jogszabályokat ismerni és figyelemmel kísérni, azok változásairól az önkormányzatot tájékoztatni.
21. A tisztségviselők munkájukért állandó ösztöndíjban részesülnek.
22. Egy személy csak egy tisztségviselői posztot tölthet be.
23. Az önkormányzat működését az önkormányzat elnöke irányítja.
24. Az önkormányzat elnökét a közgyűlés választja.
25. Az elnöknek az önkormányzat tagjának kell lennie.
26. Feladata különösen:
1. A közgyűlés és a választmány munkájának koordinálása;
2. a kari hallgatói érdekképviselet irányítása;
3. az önkormányzat képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken.
27. Utalványozási jogköre van az önkormányzat alszámlájáról.
28. Tisztsége alapján tagja:
1. az egyetemi tanácsnak;
2. a kari tanácsnak;
3. a dékáni tanácsnak;
4. az EHÖK Közgyűlésének;
5. az EHÖK Elnökségének;
6. a HÖOK Közgyűlésének.
7. a kar Költségvetési Bizottságának.
29. Az Önkormányzat egyetértési jogát az elnök gyakorolja.
30. Az elnök munkáját az elnökhelyettesek segítik. Az elnökhelyettesek részt vesznek az önkormányzat irányításában, a döntéshozatalban, az önkormányzati képviselet koordinálásában.
31. Az elnökhelyetteseket a közgyűlés választja.
32. Az elnökhelyetteseknek az önkormányzat tagjainak kell lenniük.
33. Az elnökhelyettesek felsorolását, feladatköreik leírását az alapszabály melléklete szabályozza.
34. Az önkormányzat bizonyos feladatkörök szakmai koordinálására, végrehajtására biztosokat nevez ki.
35. A biztosokat a közgyűlés vagy a választmány választja.
36. A biztosok tanácskozási jogú tagjai a választmánynak, ha nem delegáltak, illetve a közgyűlésnek, ha nem képviselők.
37. A biztosok felsorolását, feladatköreik leírását az alapszabály melléklete szabályozza.
38. A közgyűlés, illetve a választmány a mellékletben felsoroltakon kívül, határozott időre, egy adott feladat ellátására eseti biztost is kinevezhet.
39. A közgyűlés az önkormányzat munkájának ellenőrzésére három tagú ellenőrző bizottságot választ.
40. A bizottság tagjai ellenőrzik, hogy az önkormányzat működése a jogszabályoknak és különösen az alapszabályának megfelelően történik-e; az esetlegesen tapasztalt szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják az önkormányzat választmányát, illetve közgyűlését.
41. A bizottság tagjainak az önkormányzat tagjainak kell lenniük
42. A bizottság tagjai maguk közül választják az ellenőrző bizottság elnökét, aki koordinálja és vezeti a bizottság munkáját, valamint ellenjegyzési joga van az önkormányzat alszámlájára.
43. A bizottság tagjai tanácskozási jogú tagjai a választmánynak.
44. A bizottság tagjai semmilyen egyéb tisztséget nem tölthetnek be az önkormányzaton belül, nem vállalhatnak személyre szabott felelősséghez kötött feladatokat.
45. Az egyes szakterületi csoportok munkájának koordinálására a közgyűlés szakterületi koordinátorokat nevez ki.
46. A szakterületi koordinátorok feladatai:
1. Az önkormányzat rendezvényein - ahol ez szükséges - gondoskodnak a megfelelő számú hallgató, képviselő bevonásáról a feladatok ellátásába.
2. Tájékoztatják a szakterület hallgatóit az őket érintő kérdésekről.
3. Összegyűjtik a szakterületi delegáltaktól a képviseleti munka során szerzett információkat, és ezekről rendszeresen tájékoztatják a választmányt, illetve szükség esetén a közgyűlést.
47. Az önkormányzat közgyűlése, illetve választmánya az egyetemi, kari bizottságokba, illetve szükség esetén a különböző országos szervezetekbe tagokat delegál, akik az adott testületben képviselik az önkormányzat érdekeit.
48. A delegáltaknak az önkormányzat tagjainak kell lenniük.
49. Amennyiben az adott testületbe delegáltak létszáma ezt megengedi, törekedni kell arra, hogy az egyes szakterületek lehetőség szerint arányosan legyenek képviselve.
50. Minden egyéb esetben a választmány is jogosult az adott delegálásokat megtenni.
51. A delegáltaknak kötelességük az adott testület ülésein rendszeresen megjelenni és az ülésekről az önkormányzatot rendszeresen tájékoztatni.
52. Az önkormányzat választási ciklusokban működik; egy ciklus az alakuló közgyűlésen kezdődik és a záró közgyűlésen ér véget. Az alakuló közgyűlésen áll fel és kezdi meg működését az adott évre megválasztott közgyűlés; a záró közgyűlésen (amelynek meg kell előznie a következő alakuló közgyűlést) az önkormányzat befejezi éves tevékenységét és a megválasztott tisztségviselők leköszönnek.
53. A záró, illetve az alakuló közgyűlést minden évben a rendes évi választásokat követően, az őszi szorgalmi időszak kezdete előtt kell megtartani.
54. . A képviselő-választás rendjéről az alapszabály melléklete rendelkezik.
55. Az önkormányzat közgyűlésének rendes ülését minden félévben legalább kétszer össze kell hívni.
56. A közgyűlések között a választmány üléseit a szorgalmi időszakban legalább kéthetente egyszer, a vizsgaidőszakban szükség szerint, legalább egyszer össze kell hívni.
57. A tisztségviselők megválasztását az alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint a választmány vagy a közgyűlés végzi. Minden tisztségviselő megválasztása azonos rendben, titkos szavazással történik.
58. Jelöltet a választmány vagy a közgyűlés tanácskozási jogú tagja állíthat.
59. A jelöltnek nyilatkoznia kell, a jelölés elfogadásáról. Ez történhet az ülésen, szóban, illetve előzetesen, írásban, amikor az illető az elnöknek eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén elfogadja-e a jelölést.
60. A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről, majd távollétükben a választmány vagy a közgyűlés vitát folytat a jelöltek alkalmasságáról. Jelen paragrafus szabályozása alól a választmány vagy a közgyűlés kétharmados szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni.
61. A tisztségviselők megválasztása minden esetben egyenként, titkosan történik; az egyes szavazások azonban történhetnek egy szavazólapon. Ebben az esetben a szavazólapon egyenként fel kell tüntetni, hogy a szavazó melyik tisztségviselőre melyik személyt kívánja megválasztani. Ha egy vagy több posztra csak egy jelölt van, akkor az adott jelölt(ek) elfogadását egy "igen" szavazattal is lehet jelezni. Ha valaki egyik jelöltet sem tartja alkalmasnak, nem szavazatot adhat le. Az egyértelműen nem azonosítható szavazólapok érvénytelen szavazatnak minősülnek.
62. A tisztségviselők megválasztása kétharmados többséggel történik.
63. Kettőnél több jelölt esetében, ha a választás első fordulójában egyik jelölt sem kapott kétharmados többséget, a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik, és új fordulót kell tartani. Ha háromnál több jelölt van, akkor a második fordulóba a három legtöbb szavazatot kapó jelöltek kerülnek be.
64. Ha már csak két jelölt van, de egyikőjük sem kapott kétharmados többséget, vagy a posztra jelölt egyetlen személy sem kapta meg a kétharmados többséget, a választási eljárást a jelöltállítástól kezdve meg kell ismételni. Ha ekkor sem kap egy jelölt sem kétharmados többséget, új szavazást kell tartani, amikor már az egyszerű többség is elegendő a tisztségviselői poszt betöltéséhez. Ha így sem sikerült tisztségviselőt választani, a választás eredménytelen.
65. A Kuratórium elnökének és titkárának megválasztására a tisztségviselők választására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Delegáltak választása
66. Delegáltak választása esetén a jelöltállítás kérdésében a tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
67. A jelölteket csak akkor kell meghallgatni, ha ezt legalább egy képviselő kéri.
1. Ha egy bizottságba csak egy tagot lehet delegálni, a delegáltak megválasztására a tisztségviselők választására tart.
2. Ha két soron következő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, és mindkettőjük megválasztásával a közgyűlés túllépi a bizottságba delegálható tagok számát, új fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban már csak az ezekre az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni, a bizottságba a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be. Ha így sem sikerül a kérdést eldönteni, újabb szavazási fordulókat kell tartani, amelybe mindig az azonos számú szavazatot betöltött jelöltek kerülnek be. Amennyiben két egymás után következő választási fordulóba pontosan ugyanazon jelöltek kerülnek be, és a kérdést a második fordulóban sem sikerül eldönteni, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani.
68. Eredménytelen választás esetén
1. ha az adott posztra a közgyűlés választhat tisztségviselőt, az alapszabályban meghatározott lehető legrövidebb időn belül rendes közgyűlést kell összehívni, ahol a közgyűlés dönthet az alapszabály módosításáról, vagy új választást tarthat;
2. ha az adott posztra a választmány állíthat tisztségviselőt, választmányi ülést kell összehívni, ahol új kísérlet történik a poszt betöltésére. Amennyiben ez eredménytelen, rendes közgyűlést kell összehívni, ahol a közgyűlés dönthet az alapszabály módosításáról vagy új választást tarthat;
69. Amennyiben az elnök megválasztása eredménytelen, a közgyűlés köteles szótöbbséggel ügyvivő elnököt kijelölni, és megjelölni a következő közgyűlés időpontját
70. Az ügyvivő elnök csak a közgyűlés által hozott döntéseket hajthatja végre.
71. A tisztségviselő mandátumának megszűnése után köteles a megválasztott tisztségviselőnek a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat átadni, az átadásról jegyzőkönyvet készíteni, valamint azt 8 napon belül eljuttatni az egyetem és a kar vezetéséhez.
72. A Kuratórium és a Felügyelő bizottság tagjainak megválasztására a delegáltak megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
73. Amennyiben egy tisztségviselő munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen szándékát írásban jeleznie és indokolnia kell az őt megválasztani jogosult testületnek, amelyet a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni - a közgyűlés esetében rendkívüli ülést kell tartani - amelyik szavaz a lemondás elfogadásáról. Amennyiben ismételten benyújtja lemondását, a közgyűlés szavazás nélkül tudomásul veszi a tisztségviselő bejelentését. A lemondás után a testület gondoskodik új jelölt megválasztásáról.
74. A tisztségviselők, az alapítvány elnöke és titkára munkájukért a tanév idejére állandó havi ösztöndíjban részesülnek. Az állandó ösztöndíj havi összege az egy főre jutó éves hallgatói normatíva bizonyos százaléka, az alábbiak szerint:
1. az elnök: 50%;
2. az elnökhelyettesek, az informatikus, az alapítvány elnöke: 40%;
3. a biztosok, az alapítvány titkára: 30%;
4. a szakterületi koordinátorok: 10%;
5. az ellenőrző bizottság tagjai: 10%.
75. Ha az önkormányzat tisztségviselőjének munkájával kapcsolatban panasz merül fel, az ügyrendben meghatározott módon, napirendi pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő rendkívüli beszámoltatását a választmánynál vagy a közgyűlésnél.
76. Ha a rendes vagy a rendkívüli beszámolót a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi ösztöndíját meg kell vonni. Ha a tisztségviselőnek egyszer más megvonták az ösztöndíját az ismételt ösztöndíj-megvonásról külön kell dönteni.
77. Ha egy tisztségviselő ösztöndíját egy testület egyszer már megvonta, és egy újabb panasz nyomán a beszámolót ismételten elutasítja, a választmány egyszerű többséggel javasolhatja a tisztségviselő felmentését (ebben az esetben rendkívüli közgyűlést kell összehívni), a közgyűlés pedig kétharmados többséggel dönthet a képviselő felmentéséről.